99/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet

a doppingellenes tevékenység szabályairól

A Kormány a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 93. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a törvény 2. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, a 26. § (2) bekezdésének f) pontjában, valamint az ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről szóló 113/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. § c) pontjában foglaltakra - a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a versenyszerű sportban részt vevő természetes és jogi személyekre, ideértve a sportoló felkészítésében, illetve irányításában résztvevőket is.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) dopping: a doppinglista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó - vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő - szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá az 1. számú melléklet szerinti módszer;

b) doppingolás: a doppinglistán szereplő doppingszerek, készítmények, módszerek alkalmazása abból a célból, hogy közvetlen vagy közvetett módon mesterségesen növeljék a sporttevékenység során elérhető teljesítményt; függetlenül attól, hogy az az elvárt eredményre vezet-e;

c) doppinglista: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvos Bizottsága, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), illetve az illetékes nemzetközi sportszervezetek (nemzetközi sportági szakszövetségek, Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja) által időszakonként aktualizált és közzétett azon hatóanyagok jegyzéke, amelyeknek a sportoló szervezetéből történő kimutatása esetén a doppingolás megállapítást nyer. A doppinglistát az 1. számú melléklet tartalmazza;

d) doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a sportoló sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon fel.

3. §

(1) A versenyrendszerben szervezett versenyen, a versenyen kívül és a felkészülési időszakban a sportoló doppinglistán szereplő teljesítményfokozó szereket, készítményeket nem használhat fel, módszereket nem alkalmazhat még akkor sem, ha az adott doppingfajta egészségügyi kockázattal nem jár.

(2) Tilos a sportoló részére sportteljesítménye fokozása érdekében az (1) bekezdés szerinti szerek, készítmények előállításához, megszerzéséhez, felhasználásához, illetve az ilyen módszerek alkalmazásához segítséget nyújtani, azok felhasználásában közreműködni, illetve a felhasználást lehetővé tenni.

(3)[1] Ha a sportszakember tudomására jut, hogy a sportoló doppingol, illetve valaki a sportolónak a doppingoláshoz segítséget nyújt, azt köteles bejelenteni az illetékes országos sportági szakszövetségnek vagy a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségnek (a továbbiakban együtt: szövetség), illetve orvos esetében a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának.

(4) A versenytől, mérkőzéstől való visszalépés, illetve a verseny előtt vagy a versenyen bekövetkezett sérülés nem mentesíti a sportolót a doppingellenőrzéstől.

4. §

Az ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) feladatkörében eljárva gondoskodik a tiltott teljesítményfokozó szerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásáról, amely során:

a) a szövetségekkel és a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve kidolgozza az általános, továbbá a sportágakra egységesen előírt felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elveket;

b) ajánlásokat tesz a részletes szövetségi szabályok megalkotására, és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel való összehangolására;

c) jóváhagyja a doppingellenes tevékenység programját, amely alapján gondoskodik:

ca) a doppingellenes tevékenység végrehajtásához szükséges költségvetési források biztosításáról,

cb) a sportszervezetektől független mintavételi csoport irányításáról és működtetéséről,

cc) a doppingellenőrzések összehangolásáról,

cd) a nemzetközi kapcsolattartásról,

ce) a megelőzésre irányuló felvilágosító, információs, nevelő-oktató tevékenység szervezéséről,

cf) a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről,

cg) a szankcionálás szakmai felügyeletéről és annak a nemzetközi elvekkel való összhangjának biztosításáról.

5. §

(1) A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely, során:

a) belső szabályzatban (a továbbiakban: doppingszabályzat) rendelkezik a sportolók és a sportszakemberek doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatait, kötelezettségeit tartalmazó szabályokról és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról;

b) nyilvántartja és a doppingellenes tevékenység ágazati koordinálásáért felelős szerv rendelkezésére bocsátja az ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat;

c) a doppingellenes tevékenység programja alapján elkészíti a sportág doppingellenőrzési tervét.

(2) Az ellenőrzési terv tartalmazza, hogy a versenynaptárban szereplő melyik felkészülési időszakban, versenyeken, mérkőzéseken kell az ellenőrzést végrehajtani, továbbá azt, hogy ezek közül melyiket jelentik be előre. A szövetség elrendelheti, hogy a hazai versenyen meghatározott eredményt elért sportolót ellenőrzésnek vessék alá.

(3) A doppingszabályzat az e rendelet, valamint a sportág nemzetközi szakszövetségének doppingellenes szabályaival összhangban tartalmazza:

a) a sportolók ellenőrzésével, tájékoztatásával és felvilágosításával kapcsolatos sportági előírásokat;

b) az alkalmazható büntetéseket, azok időtartamát, mértékét, valamint a büntetések kiszabásának eljárási rendjét.

6. §

(1) A doppingellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) lehet előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, és kiterjed minden - amatőr vagy hivatásos versenyengedéllyel rendelkező - sportolóra.

(2) Ellenőrzés tartható a versenyrendszerben szervezett versenyen, a versenyen kívül és a felkészülési időszakban.

(3) Az ellenőrzés elrendelésére a sportág hazai szövetsége és a nemzetközi szakszövetsége, illetve az általuk erre feljogosított szervezet vagy személy jogosult.

(4) A versenyen kívüli és a felkészülési időszakban tartott ellenőrzés csak az 1. számú melléklet I. pontja szerinti doppinglistán szereplő B), C), D), E), valamint a III. pont B) pontja szerinti doppingfajtákra terjed ki.

(5) Versenyen, mérkőzésen az ellenőrzés a doppinglistán szereplő összes doppingcsoportra kiterjed.

(6) A tiltott módszerekre vonatkozó ellenőrzés versenyen, mérkőzésen, továbbá versenyen kívüli és felkészülési időszakban egyaránt elvégezhető.

(7) A doppingellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az ne jelentsen a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást a sportoló magánéletébe.

7. §

(1) Az ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiséget - be nem jelentett ellenőrzés esetén is - a verseny, illetve mérkőzés szervezője köteles biztosítani. Minden más - ellenőrzéssel kapcsolatos - személyi és tárgyi feltételek biztosítása az ellenőrzést elrendelő feladata.

(2) A feltételek meglétét a versenybíróság a verseny, illetve a mérkőzés előtt ellenőrzi. Ha a verseny, illetve a mérkőzés a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt nem tartható meg, az ebből eredő többletköltségeket a mulasztó fél viseli.

(3) Ha az ellenőrzés versenyen kívül vagy a felkészülési időszakban történik, akkor az elkülönített helyiség biztosítása a sportszervezet kötelezettsége.

(4) Az ellenőrzés költségeit - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - az ellenőrzést elrendelő, illetve az azt igénylő fél viseli.

8. §

(1) Az ellenőrzés vizelet-mintavétellel történik. Ha az adott sportág nemzetközi szövetsége azt elfogadta, vérvétel vagy egyéb testszövet vétele útján is lehet mintát venni ellenőrzés céljából.

(2) A mintavételi eljárás részletes szabályait a 2. számú melléklet határozza meg.

9. §

(1) Az adott versenyből vagy mérkőzésből ki kell zárni azt a sportolót, aki:

a) az ellenőrzés alól magát kivonja, vagy

b) az ellenőrzést meghiúsítja, illetve

c) a mintavételi eljárás rendjét nem tartja be, illetve

d) az a)-c) pont alattiakat megkísérli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás esetén, illetve ha az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a sportoló versenyen elért eredményét meg kell semmisíteni, továbbá amennyiben a sportoló a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti magatartást csapatsportban részt vevő sportoló tanúsítja, akkor a csapatnak azt az eredményét kell megsemmisíteni, amit azon a versenyen ért el, amin a sportoló részt vett.

(4) Selejtező rendszerű versenyek vagy mérkőzések alkalmával amennyiben a két versenyszám között nincs lehetőség a laboratóriumi vizsgálat elvégzésére, a doppingolás ténye nem befolyásolja az adott csapat által elért végeredményt.

(5) Azokban a sportágakban, ahol a sportoló eredményének alakításában állat vesz részt, az állattól nyert pozitív eredményű doppingminta esetén a sportolóval szemben a (2)-(4) bekezdésekben meghatározottakat alkalmazni kell.

(6) Ha a csapatsportban állat is részt vesz, a (3) bekezdésben foglaltakat a sportolóval szemben alkalmazni kell.

(7) Az eredményt akkor is meg kell semmisíteni, ha a versenyző nem tudott az állat doppingolásáról.

10. §

Ha a doppingellenőrzésre levett "A" jelű minta vizsgálatának eredménye pozitív, akkor a sportoló az e célra rendelt a szakmai szabályoknak megfelelően tárolt "B" I, jelű mintája vizsgálatát kérheti, és jogosult annak vizsgálatán részt venni az általa választott külső szakértő egyidejű bevonásával.

11. §

(1) Ha a doppingellenőrzés eredménye pozitív, vagy a sportoló a 9. § (1) bekezdése szerinti magatartást tanúsított, illetve a doppingolás tényét elismerte, vele szemben a szövetség doppingeljárást folytat le.

(2) A sportszakemberrel szemben doppingeljárást akkor lehet lefolytatni, ha:

a) a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat megszegi;

b) közreműködik a doppingvizsgálat meghiúsításában.

(3) A doppingeljárást a sportolóval szemben a szövetség, a sportszakemberrel szemben a munkáltatója (megbízója) folytatja le.

(4) A szövetség - összhangban a nemzetközi előírásokkal - az 1. számú melléklet szerinti doppinglista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével sporttevékenységtől eltiltás büntetést szabhat ki a sportolóva1 szemben.

(5) A sportolóra a (4) bekezdésben meghatározott büntetés mellett:

a) átigazolástól;

b) kölcsönadástól eltiltás;

c) kedvezmények megvonása (csökkentése);

d) pénzbüntetés

büntetések is kiszabhatók.

(6) A doppinglistán szereplő vegyületek kimutatása, valamint tiltott módszerek alkalmazása esetén a sporttevékenységtől eltiltás időtartama - a (7) bekezdésben meghatározottak kivételével - :

a) első alkalommal háromtól hat hónap;

b) ismételt esetben egytől két év lehet.

(7) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott doppingfajták kimutatása esetén a sporttevékenységtől eltiltás időtartama:

a) első esetben legfeljebb két év;

b) ismételt esetben legfeljebb négy év lehet.

(8) Az (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott büntetések alkalmazása esetén a büntetés időtartama a két évet nem haladhatja meg. Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

(9) Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott büntetés mértéke a sportoló sporttevékenységből származó előző évi nettó jövedelmének egynegyedét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra pénzbüntetés nem szabható ki.

(10) A munkáltató (megbízó) a sportszakemberrel szemben szakmai tevékenységtől eltiltás büntetést szabhat ki.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott büntetés mellett a sportszakemberre az (5) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott büntetések is kiszabhatók.

(12) A sportszakemberrel szemben kiszabható büntetések időtartamára, illetve mértékére a (6)-(8) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott büntetés mértéke a sportszakember szakmai tevékenységből származó előző évi nettó jövedelmének egynegyedét nem haladhatja meg.

(13) Pénzbüntetés kiszabása esetén annak beszedésére a szövetség jogosult, amelyet köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani.

12. §

(1) A doppingfegyelmi eljárást első fokon a szövetség, illetve a munkáltató (megbízó) doppingbizottsága folytatja le. A doppingbizottság önállóan vagy a - külön jogszabály szerinti - sportfegyelmi bizottság keretei között működik.

(2) A doppingfegyelmi eljárást másodfokon a szövetség, illetve a munkáltató (megbízó) dopping fellebviteli bizottsága folytatja le. A dopping fellebviteli bizottság önállóan vagy a - külön jogszabály szerinti - sportfegyelmi fellebbviteli bizottság keretei között működik.

(3) A dopping fellebviteli bizottság határozata a kihirdetésével - a (4) bekezdés szerinti kérelem benyújtására tekintet nélkül - végrehajtható.

(4) A szövetség, illetve a munkáltató (megbízó) másodfokon meghozott döntése ellen a szövetség közgyűlése által választott rendkívüli doppingbizottsághoz lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja. A rendkívüli doppingbizottság önállóan vagy a - külön jogszabály szerinti - rendkívüli fegyelmi bizottság keretei között működik.

(5) A sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a bírásághoz fordulhat. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIII. fejezetében szabályozott, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek szabályait kell alkalmazni.

(6) A doppingfegyelmi eljárás részletes szabályaira a sportfegyelmi felelősségről szóló 34/2001. (III. 5.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

13. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használata tilalmának szabályairól szóló 86/1998. (V. 6.) Korm. rendelet.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározottak alapján, a hatóanyag szerinti alfabetikus doppinglistát a hozzátartozó - magyarországi forgalomban levő - gyógyszerek neveivel, valamint a gyógyszernév szerinti alfabetikus doppinglistát a miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben félévente közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott doppinglistákat első alkalommal a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg kell közzétenni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 99/2001. (VI. 20.) Korm. rendelethez

Tiltott készítmények és módszerek listája

I. Tiltott készítmények hatóanyag-listája

A) Stimulánsok

és származékaik.

1 Ahogyan a gyógyszer dobozán megjelenik, ha van ilyen alkalmazása is.

2 Ahogyan a nemzetközi listán megjelenik.

* Koffein esetében az eredmény pozitív akkor, ha a vizeletben a vegyület koncentrációja magasabb, mint 12 µg/ml.

** Katin esetében az eredmény pozitív, ha a vegyület koncentrációja a vizeletben magasabb, mint 5 µg/ml. Efedrin és metilefedtin esetében az eredmény akkor pozitív, ha a vegyület koncentrációja a vizeletben magasabb, mint 10 µg/ml. Pszeudoefedrin és fenilpropanolamin esetében az eredmény pozitív, ha a vegyület koncentrációja a vizeletben magasabb, mint 25 µg/ml.

*** Ezen vegyületek alkalmazása csak az asztma, illetve fizikai aktivitás által kiváltott asztma gyógyítása vagy megelőzése céljából megengedett, kizárólag inhalációs módon. Szalbutamol esetében az eredmény akkor pozitív, ha a vegyület koncentrációja nagyobb, mint 100 ng/ml. Megfelelő szakorvos (csapatorvos) által kiállított dokumentum bemutatása szükséges a versenybizottságnak.

Minden imidazol-készítmény alkalmazható helyileg, érszűkítők helyi érzéstelenítőkkel együtt alkalmazhatók. Az adrenalin és a fenilefrin helyi alkalmazása (orr, szemészeti, rectalis) megengedett.

B) Narkotikumok

és származékaik.

Megjegyzés: A kodein, dextrometorfan, dextropropoxifen, dihidrokodein, difenoxilát, etilmorfin, folkodin, propoxifen és a tramadol megengedett.

A morfin alkalmazása esetében az eredmény akkor pozitív, ha a vegyület koncentrációja a vizeletben nagyobb, mint 1 µg/ml.

C) Anabolikus hatású vegyületek

1. Anabolikus androgén szteroidok:

és származékaik.

* Bizonyosságot kell szerezni tesztoszteron-pozitivitás esetén a tesztoszteron és az epitesztoszteron arányáról, amely akkor igényel további vizsgálatot, ha ez az arány nagyobb, mint 6. Ebben az esetben - kivéve az arányt befolyásoló betegségeket vagy bizonyos élettani állapotokat, mint például alacsony epitesztoszteron-kiválasztás vagy androgén hormontermelő tumor, illetve enzimhiány - vizsgálatsorozatot kell végezni mielőtt a mintát pozitívnak nyilvánítjuk. Ez azt jelenti, hogy a sportolót szúrópróbaszerű vizsgálatnak kell legalább havi egy alkalommal három hónapon át alávetni. Amennyiben a sportoló nem hajlandó részt venni ebben a vizsgálatsorozatban, az eredményét pozitívnak kell nyilvánítani.19-nor-androszteron esetében a vizsgálat férfiak esetében akkor pozitív, ha a vegyület koncentrációja a vizeletben nagyobb, mint 2 ng/ml. 19-nor-androszteron esetében a vizsgálat nők esetében akkor pozitív, ha a vegyület koncentrációja a vizeletben nagyobb, mint 5 ng/ml.

2. Béta-2 agonisták:

és származékaik.

* Inhaláció útján alkalmazhatók.

** Szalbutamol esetében a vizsgálat akkor pozitív, ha a vegyület koncentrációja a vizeletben nagyobb, mint 1000 ng/ml.

D) Vizelethajtók

és származékaik.

* Csak intravénás injekció formájában tilos.

E) Fehérje természetű hormonok és analógjaik

1. Koriogonadotrofin (choriogonadotropinum, choriogonadotrophin, hCG, human chorionic gonadotrophin) - csak férfiaknál tilos.

2. Agyalapi mirigy és szintetikus gonadotrofinok (LH) - csak férfiaknál tilos.

3. Kortikotrofinok (corticotrophinok): ACTH, tetrakoszaktid (tetracosactide).

4. Növekedési hormon (hGH).

5. Inzulinhoz hasonló növekedési hormon (IGF-1) és analógjaik.

6. Eritropoetin (EPO).

7. Inzulin: csak olyan sportolóknál engedélyezett, akik inzulinfüggő diabetesben szenvednek. Az erről szóló orvosi igazolást endokrinológus szakembertől vagy csapatorvostól kell mellékelni.

8. Klomifen (clomiphenum, clomiphene), ciklofenil (cyclofenil), tamoxifen, aromatáz-inhibitorok, melyek alkalmazása csak férfiaknál tilos.

II. Tiltott módszerek

A következő beavatkozások tiltottak:

1. Vérdopping: Orvosilag indokolatlan és veszélyes beavatkozás a vér - ideértve a saját vért is - és vérkészítmények intravénásan történő beadása teljesítményfokozása céljából.

2. Mesterséges oxigénvivők és plazmanövelők (expanderek).

3. Farmakológiai, vegyi és fizikai beavatkozások: A NOB Orvos Bizottsága szabályaival összhangban tilos minden olyan szer vagy módszer használata, amely a doppingellenőrzés során felhasználandó vizeletminta integritását vagy érvényességét meghamisítja. Ilyen beavatkozások például: a katéterezés, a vizeletcsere és/vagy vizelethamisítás, valamint a vizeletkiválasztás akadályozása probenecid vagy származékainak alkalmazásával.

III. Bizonyos körülmények között tiltott vegyületek

A) Alkohol

A nemzetközi szakszövetségek és más felelős szervekkel történt egyezmény alapján etanol-teszt végezhető bizonyos sportágakban. A részletes szabályokat az illetékes szövetségek a doppingszabályzatban rendezik.

B) Cannabinoidok

A nemzetközi szakszövetségek, illetve felelős szervek kérésére (NOB, ISM) fogyasztásuk ellenőrizhető versenyen kívül, felkészülési időszakban is. Az ellenőrzés során marihuana és hasis teszt elvégzésére kerül sor. Az olimpiai játékok idején a marihuana teszt végig elvégezhető. A vizeletben lévő 11-nor-delta-9 tetrahidrokannabinol-9-karbonsav (carboxy-THC) szintje 15 ng/ml felett doppingnak számít.

C) Helyi érzéstelenítők

Injekcióban történő helyi érzéstelenítés a következő feltételek mellett megengedett:

1. bupivakain (bupivacainum, bupivacaine), lidokain (lidocainum, lidocaine), mepivakain (mepivacainum, mepivacaine), prokain (procainum, procain) és származékaik használhatók, de kokain nem. Érösszehúzó vegyületek helyi érzéstelenítőkkel együtt alkalmazhatók;

2. csak helyi vagy ízületbe történő injekciózásuk megengedett;

3. csak orvosi igazolás birtokában és megfelelő indikáció esetén alkalmazhatók. A készítmény alkalmazásról igazolást kell benyújtani a versenybíróságnak.

D) Glükokortikoszteroidok

Ezen vegyületek szisztémás alkalmazása tilos, tehát nem alkalmazhatók szájon át, végbélbe vagy izom, illetve vénás injekció formájában. Amennyiben orvosilag indokolt, helyi és intraarticularis injekció formájában alkalmazható. A készítmény alkalmazásáról igazolást kell benyújtani a versenybíróságnak.

E) Béta-blokkolók

és származékaik.

Bizonyos szövetségek előírásai szerint ellenőrizhető.

IV. Mennyiségi korlátozás alá eső vegyületek összefoglaló felsorolása

2. számú melléklet a 99/2001. (VI. 20.) Korm. rendelethez

A dopping-mintavételi eljárási rend részletes szabályai

Az eljárási rend célja, hogy

1. operatív egységesített eljárás keretében minden érdekelt számára biztosítsa az egységes és korrekt mintavételt,

2. segítse elé a doppingellenőrzés folyamatos végrehajtását és egy egységes nemzetközi mintavételi modell kialakítását.

Főbb tartalmi elemek

1. Mintavételi, csoportok

1.1. A mintavételt képzett és erre a tevékenységre a miniszter által felhatalmazott, független személyeknek kell végezni, akiknek rendszeres továbbképzésben kell részt venniük meghatározott időszakonként. Ennek megszervezése a doppingellenes tevékenységért felelős szervezet kötelessége.

1.2. Az ellenőrzésnél a mintavevő csoport két tagjának jelenléte szükséges, figyelembe véve az ellenőrizendők nemét. Jelen lehet továbbá a sportoló által megjelölt személy is (orvos, gyúró).

1.3. A doppingellenőröknek rendelkezniük kell megfelelő igazolvánnyal, illetve megbízólevéllel, amelyet az erre hivatott nemzeti vagy nemzetközi sportszervek, szövetségek állítanak ki.

2. Az ellenőrzésre történő kijelölés

2.1. Az ellenőrzéseket a versenyeken és a felkészülési időszakban is el lehet rendelni a nemzeti doppingellenes rendelkezéseknek, illetve szövetségek alapszabályainak megfelelően.

2.2. Az igazolt, illetve versenyeken rendszeresen részt vevő sportolókat bármikor, előzetes figyelmeztetés nélkül ismételten is alá lehet tesztvizsgálatnak vetni.

2.3. Tilos a sportoló előzetes tájékoztatása a várható ellenőrzésről.

3. A doppingmintát kísérő nyomtatványok

3.1. A sportolót szóban és írásban is fel kell szólítani a doppingvizsgálatra. A szóbeli felszólítást utólag dokumentálni kell. A felszólító nyomtatványon rögzítetni kell a mintavétel idejét, helyét és módját, és azt a versenyzővel alá kell íratni.

3.2. A felszólító nyomtatványnak tartalmaznia kell a sportoló adatait és a versenyző által kiválasztott kísérőszemély nevét.

3.3. A doppingellenőrzés megtagadását, meghiúsítását, illetve azt, ha a sportoló az ellenérzés alól kivonja magát - amely a pozitív eredménnyel egyenlő elbírálás alá esik -, a felszólító nyomtatványon dokumentálni kell.

3.4. A versenyen történő ellenőrzésre vonatkozó szabályok:

3.4.1. A doppingellenőrzésre történő kijelölést közvetlenül a verseny befejezése után kell megtenni.

3.4.2. A kijelölés, illetve a mintavétel egyes sportágaknál más időpontban is megtörténhet (pl. súlycsoporthoz kötött sportágaknál mérlegeléskor is).

3.4.3. Az ellenőrzésre történő kijelölés után a sportoló mellé ki kell rendelni egy kísérőt a vizsgálószervezet részéről, aki a mintavételre történő megjelenésig a sportoló mellett tartózkodik.

3.4.4. Amennyiben vizelet-mintavétel történik, úgy azt a kijelöléstől számított 24 órán belül el kell végezni. A mintavételre történő kijelölés után 1 órán belül meg kell jelenni a mintavételi állomáson.

3.5. A versenyen kívül történő mintavétel:

3.5.1. A sportoló előzetes értesítés nélkül bármikor kijelölhető doppingellenőrzésre.

3.5.2. Egyebekben a 3.4.2-3.4.4. pontokban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4. Megjelenés mintavételre

4.1. A verseny befejezésekor a kijelölő adatlapon jelzett időben a sportolónak a mellérendelt kísérővel együtt meg kell jelennie a doppingellenőrző állomáson rendszerint azonnal, de legfeljebb 1 órán belül.

4.2. A megjelenés idejét, a kísérő személyi adatait, illetve az esetleges távolmaradás tényét a mintavételi űrlapon is dokumentálni kell.

5. Mintavételi helyiség

5.1. A versenyen, illetve az azon kívül történő ellenőrzés során a mintavételi helyiségnek az esemény színhelyéhez olyan közel kell lennie, amennyire az lehetséges. Erről a szervezőnek, illetve a sportszervezetnek kell gondoskodnia.

5.2. A mintavétel helyének elszigeteléséről és biztonságáról gondoskodni kell.

5.3. Célszerű biztosítani egy elkülönített váró- és adminisztratív helyiséget, valamint külön mosdót a mintavétel céljára.

5.4. A mintavételi helyiségben csak arra felhatalmazott személyek tartózkodhatnak, a vizeletmintát csak azonos nemű veheti le. Szükség esetén tolmács segítsége igénybe vehető.

5.5. A vizsgálóhelyiségben egy időben csak egy sportoló vizsgálata történhet.

6. A mintavételi eljárás

6.1. A mintavételi felszerelésnek eleget kell tennie az egyedi azonosítás, a biztonságos tárolás és a sérthetetlenség követelményeinek.

6.2. Az eljárás lényegét és folyamatát a mintavétel előtt a sportolóval ismertetni kell.

6.3. A vizelet-mintavétel egy lezárt, ellenőrzött mintavételi edénybe történik, az adminisztratív helyiségben tartózkodó ellenár jelenlétében. A korrekt vizsgálat végzéséhez legalább 75 ml vizeletre van szükség, amelyből 50 ml-t az "A" feliratú, 25 ml-t pedig a "B" feliratú mintavételi edénybe kell tölteni. A test egyéb szöveteiből történő mintavétel eljárási rendjét az érintett szövetségnek a doppingszabályzatban kell rendeznie.

6.4. Az ellenőrzés eredményének befolyásolása, illetve a csalás elkerülése érdekében a felesleges ruhadarabokat a versenyzőnek le kell vennie. Mindig azonos nemű doppingellenőr jelenlétét kell biztosítani a vizsgálat során.

6.5. A sportoló az általa kiválasztott, előre megszámozott mintaszállító edénypórba tölti ki a vizeletmintát. Mindkét üveget a sportoló jelenlétében le kell zárni, és az egyedi kódot a kísérő űrlapon fel kell tüntetni, amit a versenyző és az általa választott kísérője ellenőriz.

6.6. Ha valamelyik nemzeti, illetve nemzetközi szövetség előírja, akkor a gyűjtőedényben lévő maradék vizelet pH-ját, illetve fajsúlyát meg kell mérni. Ennek eredményét a kísérő űrlapon fel kell tüntetni (a pH 5-7, a fajsúly 1010 vagy e fölött elfogadható). Ezeknek az értékeknek nem megfelelő értékek esetén új vizeletmintát kell levenni.

6.7. A sportolónak nyilatkoznia kell azokról a gyógyszerekről vagy egyéb készítményekről, amelyeket a vizsgálatot megelőző l0 napon belül szedett. Az adatokat bizalmasan kell kezelni, de azokat fel kell tüntetni a mintavételi űrlapon.

6.8. A doppingellenőr által kitöltött mintakísérő űrlapot a sportoló, az őt kísérő személy és a doppingellenőr aláírja. Bármilyen észrevételt az ellenőrzéssel kapcsolatban ezen az űrlapon kell dokumentálni.

6.9. Az űrlapból példányt kap

- a sportoló,

- a nemzeti dopping-ellenőrzési szervezet,

- a szövetség, és

- a laboratórium (ezen a példányon név nem szerepel, csak kódszám).

7. A laboratóriumba történő mintaszállítás

A mintákat a nemzetközi doppingellenes szervezetek által elfogadott módon, a biztonság szabályainak megfelelően kell a laboratóriumba küldeni az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kíséretében, a mintavétel után a lehető legrövidebb időn belül, hűtött és biztonságosan becsomagolt állapotban. A minták átvételét azok megérkezését követően a laboratóriumban dokumentálni kell.

8. Az ellenőrzés megtagadása, az ellenőrzés visszautasítása

Ennek tényét az ellenőrzési űrlapon dokumentálni kell, lehetőleg a sportoló és a kísérő aláírásával együtt. Visszautasítás vagy téves, illetve megkésett megjelenés az ellenőrzés színhelyén a pozitív eredménnyel azonos elbírálás alá esik.