17/2002. (IV. 5.) HM rendelet

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából kár a Honvédelmi Minisztériumot, a Magyar Honvédség katonai szervezeteit, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat, illetve a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezeteket (a továbbiakban együtt: honvédség) ért vagyoni hátrány, különösen:

a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódása, megsemmisítése, hiánya, illetve a javításra, pótlásra fordított költség és kiadás;

b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználása, illetve igénybevétele;

c) pénzeszközök jogtalan felhasználása, utalványozása, igénybevétele, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás;

d) a honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása;

e) a honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt kártérítést, kötbért, kamatot, bírságot stb. kellett fizetnie.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából a honvédség vagyonának minősülnek

a) mindazok a vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök, amelyek a honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartoznak;

b) azok az idegen vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyek jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján ideiglenesen kerültek a honvédség kezelésébe;

c) a testületet illető vagyoni értékű jogok és követelések;

d) a társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek átadott azok a vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek, illetve egyesületek a honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek.

2. §

Ha a kártérítési ügy tényállása bonyolult, vagy a keletkezett kár összege meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor a kártérítési eljárás lefolytatásába a jogi és igazgatási szolgálat tagját is be kell vonni.

3. §

(1) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült, vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat, az avulásra is tekintettel.

(2) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.

(3) Haditechnikában okozott kár esetén az árra az illetékes szakszolgálat véleményét kell kikérni.

4. §

A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben - rögzíteni kell

a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását,

b) a hivatásos, szerződéses katona személyi adatait (születési hely, év, hó, nap, anyja neve), rendfokozatát, beosztását és lakóhelyét,

c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit,

d) a kár összegét,

e) a bizonyítékokat (pl. tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, szemle jegyzőkönyv, fegyelmi vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, szakmai kivizsgálásról készített jelentés),

f) a hivatásos, szerződéses katona kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetményt,

g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek (vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények),

h) a hivatásos, szerződéses katonának a felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá

i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit (kiket) és milyen mértékben tart felelősnek.

5. §

(1) A vizsgálat befejezése után a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az összefoglaló jelentést - a kárügy összes iratával együtt - haladéktalanul, döntés végett, az állományilletékes parancsnok elé kell terjeszteni.

(2)[1] Állományilletékes parancsnok hiányában, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése során jogszabályba ütköző kifizetés esetén a vizsgálatot a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának illetékes szerve folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt - a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Információvédelmi Főosztályán keresztül - haladéktalanul döntésre a honvédelmi miniszter elé terjeszti.

(3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok - ennek hiányában a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának illetékes szerve - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt.

(4) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség megnyugtatóan elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatban dönt.

6. §

A hivatásos, szerződéses katona és képviselője jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, a kárüggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tehet.

7. §

(1) Az állományilletékes parancsnok, illetve a miniszter által hozott határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A rendelkező rész kötelező tartalma:

a) a katonai szervezet megnevezése,

b) a kártérítésre kötelezett személyi adatai (születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), rendfokozata, beosztása,

c) a kiszabott kártérítés összege (számmal és betűvel), pénzneme (Ft),

d) a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására vonatkozó rendelkezés,

e) a panasz benyújtásának lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatás.

(3) Az indokolás kötelező tartalma:

a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetése, a kár kiszámításának módja, a bizonyítékokra utalás,

b) a hivatásos, szerződéses katona védekezésének lényege és annak értékelése,

c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás, és

d) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolása (pl. a kártérítés mérséklése).

8. §

(1) A 7. §-ban említett határozatot legalább három példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből egy példányt a hivatásos, szerződéses katonának kézbesíteni kell, egy példányt pedig a kárügy irataihoz kell csatolni, egy további példányát a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek kell átadni.

(2) A határozat átvételének tényét és idejét a hivatásos, szerződéses katona aláírásával köteles igazolni. Ha a kézbesítés postai úton történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál.

9. §

(1) A panaszt az állományilletékes parancsnoknál kell írásban előterjeszteni. A panaszban elő kell adni, hogy a hivatásos, szerződéses katona a határozatot miért sérelmezi.

(2) A honvédelmi miniszter által hozott határozat ellen panasznak nincs helye. Az állomány tagja a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

(3) Panasznak kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt vagy kérelmet, amelyben a hivatásos, szerződéses katona az állományilletékes parancsnok határozatát sérelmezi, illetve annak megváltoztatását kéri.

(4) A panasz szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben a hivatásos, szerződéses katona panaszát jegyzőkönyvezni, a jegyzőkönyv egy példányát pedig át kell adni a hivatásos, szerződéses katonának.

(5) Ha a panaszt nem az állományilletékes parancsnokhoz nyújtották be, azt haladéktalanul a határozatot meghozó parancsnokhoz kell továbbítani.

10. §

A hivatásos, szerződéses katona panaszát - a kárügy irataival együtt - 8 napon belül fel kell terjeszteni a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához, kivéve, ha a határozatot hozó parancsnok a panasznak megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti a megtámadott határozatot.

11. §

(1) A panaszt elbíráló elöljáró parancsnok a határozatban a sérelmezett határozatot helyben hagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti, és az állományilletékes parancsnokot új eljárásra utasítja.

(2) A határozat tartalmi elemeire - a jelen szakasz (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a rendelet 7. §-ában írtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A határozatban a hivatásos, szerződéses katona figyelmét fel kell hívni a jogorvoslat lehetőségére. Ki kell oktatni arra, hogy a keresetlevelet mennyi példányban, melyik bírósághoz címezve és mennyi időn belül kell benyújtani.

(4) Anyilvántartásba vett határozatot-a kárügy iratainak visszaküldése mellett - meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak - ennek hiányában a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatala illetékes szervének -, aki köteles a határozat egy példányát tértivevénnyel a panaszosnak kézbesíteni, egy példányát az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek átadni, illetőleg a határozat egy példányát a kárügy irataihoz csatolni.

12. §

(1) A határozatot meghozó állományilletékes parancsnok, elöljáró parancsnok a határozatot, - illetve amennyiben a határozatot a honvédelmi miniszter hozta, a honvédelmi miniszter - név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja, vagy kicserélheti.

(2) Az (1) bekezdésben írt parancsnok, illetve a honvédelmi miniszter hivatalból vagy a hivatásos, szerződéses katona kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.

(3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a jelen rendelet 8. §-ában, illetőleg 11. §-ában foglaltaknak megfelelően közölni kell a hivatásos, szerződéses katonával.

13. §[2]

14. §[3]

A hivatásos, szerződéses katona kártérítési ügyében a Munkaügyi Bíróság előtt indított perben alperesként a másodfokon eljárt katonai szervezetet, a 9. § (2) bekezdése esetén pedig a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni.

15. §

(1) Indokolt esetben a hivatásos, szerződéses katona kérelmére vagy hivatalból a jogerős határozat végrehajtása elhalasztható, illetve részletfizetés engedélyezhető.

(2) A jogerősen megállapított kártérítés végrehajtásának elhalasztásánál, illetve részletfizetés engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a hivatásos, szerződéses katona vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira.

(3) A végrehajtás elhalasztására általában csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett vagyoni helyzete önhibáján kívüli okból úgy alakult, hogy az adott időszakban még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos helyzetet teremtene.

(4) A halasztás, illetve a részletfizetés időtartamát - az (5) bekezdésre tekintettel - úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését.

(5) A halasztás időtartama legfeljebb 1 év lehet. Részletekben történő fizetés esetén a megállapított kártérítés legfeljebb 12 részletben 1 év alatt történő megfizetése engedélyezhető.

16. §

(1) A megállapított kártérítés - kérelemre vagy hivatalból - akkor mérsékelhető, ha

a) a kötelezett a károkozást követően tanúsított magatartásával ezt kiérdemelte, és a testület vagyonának megóvására irányuló érdek a kártérítés teljes megfizetése nélkül is megvalósult, vagy

b) a kötelezett anyagi helyzete a károkozás megtörténte után (családi és szociális körülményei) úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy az általa eltartottak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni.

(2) Az utólagos mérséklésről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kártérítési határozatot hozó állományilletékes parancsnok dönt az (1) bekezdésben írtak alapján.

(3)[4] A honvédelmi miniszter által megállapított kártérítés utólagos mérsékléséről a honvédelmi miniszter dönt.

(4) A megállapított kártérítés utólagos mérséklésére egyszer kerülhet sor és az utólagos mérséklés a megállapított kártérítés 25%-át nem haladhatja meg.

17. §

A Hjt. 179. §-ában meghatározottak végrehajtására a rendelet mellékletében szereplő kötelezvény szolgál.

18. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hivatásos katonák kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 10/1997. (III. 19.) HM rendelet hatályát veszti.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 17/2002. (IV. 5.) HM rendelethez