18/2002. (IV. 5.) HM rendelet
a Magyar Honvédségnek a hivatásos és szerződéses állományú katonáival szemben fennálló kártérítési felelőssége egyes szabályairól
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §[1]
A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira terjed ki (a továbbiakban: állomány), kivéve azokat, akik a szolgálatukat a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá nem tartozó, a Hjt. 46. § (3) bekezdésének a)-c), g)-i) és k)-l) pontjai
szerinti szerveknél teljesítik.
2. §
A Hjt. 185. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában körülírt betegségek, különösen az e rendelet mellékletében felsorolt betegségek (szolgálati betegségek).
3. §
(1) A honvédséget a Hjt. 183. §-a szerinti felelősség terheli az állomány tagjának a szolgálati helyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
(2) Az állományilletékes parancsnok (vezető) előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben, őrzött helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A szolgálati helyre (a szolgálatteljesítés helyére) való eljutáshoz, illetve a szolgálatteljesítéshez nem szükséges dolgok bevitelét az állományilletékes parancsnok (vezető) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti. Ha az állomány tagja az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a honvédség csak szándékos károkozás esetén felel.
(3) A (2) bekezdésben írt tiltást, korlátozást tartalmazó parancsot, intézkedést az érdekelteknek írásban - az érdekelt aláírásával igazolt átvétellel - tudomására kell hozni, és jól látható helyre is ki kell függeszteni.
4. §
(1) A Hjt. 193. §-ában írt felhívást és tájékoztatást az állományilletékes parancsnok (vezető) írásban köteles közölni az érintettel.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhívásban és tájékoztatásban külön fel kell hívni az érintett figyelmét arra, ha javára balesetbiztosítást kötött a honvédség és a biztosító szervezet által történő kárszolgáltatás folyósításához a baleset és vagyonbiztosításra vonatkozó hatályos rendelkezésben elrendelt okmányokat - a rendelkezésben meghatározott eljáráshoz - haladéktalanul adja át az illetékes pénzügyi és számviteli referensnek.
(3) A felhívás és a tájékoztatás személyes átvételét aláírással kell igazoltatni, ha ez nem lehetséges, ajánlott küldeményként kell közölni.
5. §[2]
(1) Nem tekinthető a kárigény egyszerű ténybeli és jogi megítélésűnek, amennyiben
a) halálesettel, balesettel, szolgálati betegséggel, egyéb egészségkárosodással, nem vagyoni kárral, korábban már elbírált káreseményből eredő újabb igénnyel kapcsolatos,
b) szolgálati viszony körében, vagy szolgálati viszonyon kívül elmaradt jövedelem megfizetésére vagy kártérítési járadék folyósítására irányul,
c) vitatható, hogy működési körön kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása szerepet játszott-e a kár bekövetkezésében,
d) a károsult vétkes magatartása miatt kármegosztásnak lehet helye,
e) a kár összege nem bizonyított vagy
f) a kártérítés mértéke vitatott.
(2) A kártérítésre irányuló igényt - amennyiben annak összege az 50 000 Ft-ot meghaladja, valamint az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - első fokon a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (a továbbiakban: HM KPH) illetékes szerve bírálja el.
(3) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója az (1) és (2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően, saját hatáskörben dönt arról, hogy a kárigényt elbírálja, vagy elbírálás céljából megküldi a HM KPH főigazgatójának.
6. §
(1) A kártérítési eljárás során a bizonyítást - figyelembe véve a károsult vagy képviselője bizonyítási indítványait is - hivatalból kell lefolytatni. A bizonyítás során szükség esetén szakértőt kell bevonni.
(2) A károsult, illetve képviselője jogosult az iratokba betekinteni, a szakértői véleményre vagy más bizonyítékra 15 napon belül észrevételt tenni.
(3) Ha a károsult a kártérítési igényét vagy annak bizonyítékait hiányosan terjesztette elő, és ennek pótlására - megfelelő határidő kitűzésével - felszólították, vagy a károsult észrevételei megtételére megfelelő határidőt kapott, az igény elbírálásának határideje a póthatáridő tartamával meghosszabbodik. Amennyiben a károsult az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a kárigény elbírálására jogosult szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(4) Amennyiben a kárigény érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyekben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a kárigény elbírálására jogosult szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a károsult jogosult, erre megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, amennyiben a károsult a felhívásnak nem tesz eleget, a kárigény elbírálására jogosult szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
(5) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.
(6) A kárigény elbírálására jogosult szerv a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén - szükséghez képest a károsult meghallgatása után - kijavíthatja vagy kicserélheti.
7. §
(1) A kártérítési határozat rendelkező részből és indokolásból áll.
(2) A rendelkező résznek a kártérítés kérdésében hozott érdemi döntést - a megállapított kártérítés összegét, vagy a kérelem elutasítását - és a keresetindítás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást kell tartalmaznia.
(3) Az indokolásnak a tényállást, a bizonyítékok értékelését, az eljárás fontosabb mozzanatait, a döntés jogi indokolását, a megállapított kártérítési összegek jogcímenkénti tételes felsorolását, valamint az alkalmazott jogszabályokra való hivatkozást kell tartalmaznia.
(4) A határozatot a károsulttal - illetve, ha van, akkor képviselőjével - ajánlott küldeményként kell közölni.
(5)[3] Az első fokú kártérítési határozat ellen fellebbezést az ügyre vonatkozó iratokkal együtt a Honvédelmi Minisztérium Igazgatási és Jogi Képviseleti Főosztályának kell megküldeni, mely lefolytatja a másodfokú eljárást.
(6)[4] A másodfokú kártérítési határozatot - a honvédelmi miniszter jogkörében eljárva - a honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára adja ki, írja alá.
(7)[5] A másodfokú határozattal megállapított kártérítést annak jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül ki kell fizetni. A kifizetéseket a HM KPH teljesíti.
(8)[6] A kereset benyújtásával perré alakult eljárásban alperesként a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni.
8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Hjt. hatálybalépését követően indult kártérítési eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)[7]
Dr. Szabó János s. k.,
honvédelmi miniszter
Melléklet a 18/2002. (IV. 5.) HM rendelethez
Szolgálati betegségek a Magyar Honvédségben
| Sor-szám | A szolgálati betegség megnevezése | A szolgálati tevékenység |
| 1. | Ólom és vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely ólomnak és vegyületeinek keletkezésére és felhasználására irányul |
| 2. | Kadmium és vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kadmiumnak és vegyületeinek keletkezésére és felhasználására irányul |
| 3. | Foszfor és vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely foszfornak vagy vegyületeinek keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul |
| 4. | Higany, valamint foncsorai és vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely higanynak, valamint foncsorainak és vegyületeinek kinyerésére, keletkezésére és felhasználására irányul |
| 5. | Arzén és vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely arzénnek vagy vegyületeinek keletkezésére és felhasználására irányul |
| 6. | Mangán és vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely mangán keletkezésére és felhasználására irányul |
| 7. | Berillium és vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely berillium keletkezésére és felhasználására irányul |
| 8. | Benzol vagy homológjai által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely benzol vagy homológjai keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul |
| 9. | Benzol és homológjainak nitro- és amino-származékai által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely benzol és homológjainak nitro- vagy amino-származékai keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul |
| 10. | Metil-alkohol által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely metil-alkohol keletkezésére és felhasználására irányul |
| 11. | Zsírsorozat halogén-vegyületei által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely zsírsorozat halogén-vegyületei keletkezésére, kivonására és felhasználására irányul |
| 12. | Nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinitrát által okozott megbetegedések | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol, dinitrát keletkezésére és felhasználására irányul |
| 13. | Szénkéneg által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely szénkéneg keletkezésére és felhasználására irányul |
| 14. | Kénhidrogén által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kénhidrogén keletkezésére és felhasználására irányul |
| 15. | Szén-monoxid által okozott mérgezés | Minden olyan helyen kifejtett szolgálati tevékenység, ahol a levegő CO szennyezettsége előfordulhat |
| 16. | Mindazok a károsodások, amelyeket ionizáló sugárzások (pl. rádium és radioaktív anyagok, röntgensugarak) okozhatnak | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely rádium és egyéb radioaktív anyagok vagy ionizáló sugárzás hatásával jár |
| 17. | Bőr egyszerű rákos megbetegedései | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy vegyületei, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár |
| 18. | Húgyutak rákos vagy egyéb daganatos nyálkahártya megbetegedései, amelyek aromás aminok hatására keletkeznek | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely aromás aminok felhasználásával jár |
| 19. | Sűrített levegős szerszámok vagy hasonló hatású gépek és munkaeszközök okozta rázkódás következtében fellépő megbetegedések | Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek sűrített levegős szerszámokkal történik, továbbá minden olyan szolgálati tevékenység, amely vibrációs ártalmat okoz |
| 20. | Dekompressziós megbetegedés következtében fellépő idült állapotok (keszonbetegség, a központi idegrendszer, a halló- és egyensúlyszerv, a váll- és csípőízület idült elváltozásai) | Sűrített levegőben végrehajtott szolgálati tevékenység, búvármunka, magassági repülés |
| 21. | Fluor és vegyületei hatására a csontok, ízületek és szalagok megbetegedése (fluorózis) | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely fluor keletkezésével és felhasználásával, valamint nátrium-alumíniumfluorid (kriolit) felhasználásával jár |
| 22. | Szilikózis tüdőgümőkórral vagy anélkül | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely szabad kovasavtartalmú por belélegzésével jár |
| 23. | Alumíniumpor hatására a mélyebb légutak és a tüdő megbetegedése | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely alumínium keletkezésére és felhasználására irányul |
| 24. | Azbesztózis tüdőrákkal vagy anélkül | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely az azbeszt felhasználására irányul |
| 25. | Légutak foglalkozás okozta káros megbetegedései | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely alkálikromátok keletkezésére és krómfestékké való felhasználására irányul |
| 26. | Rövidhullámú hősugárzás hatására keletkezett szürkehályog | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely rövidhullámú hősugárzás keletkezésével jár (pl. üveg-, fémolvasztás) |
| 27. | Zoonózisok. Állattól emberre közvetlenül vagy közvetve átvitt megbetegedések, továbbá a tetanuszbacilus által okozott merevgörcs, a tarlósömör, más néven gombás szőrtüszőgyulladás, ha szolgálat ellátásával kapcsolatban keletkezik | Szolgálati tevékenységként végzett állatgondozási feladat, valamint állati tetemekkel és hulladékokkal való foglalkozás, illetve olyan szolgálati tevékenység, ahol az esetlegesen fertőzött állattal a szolgálatteljesítő érintkezik |
| 28. | Műtrágya és növényvédő szerek által okozott mérgezés és károsodás | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely műtrágya vagy növényvédő szer tárolására, kiszerelésére, csomagolására és felhasználására irányul |
| 29. | Dioxán (dietilén-oxid) által okozott mérgezés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely során a dioxánt oldószerként alkalmazzák vagy amely során dioxánt is felhasználnak |
| 30. | Zaj okozta halláskárosodás | Minden olyan szolgálati helyen végzett tevékenység, ahol a zajszint a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben meghatározott zajszintet meghaladja, és az ott szolgálatot teljesítő öt éven át zajártalomnak volt kitéve. |
| 31. | Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely heveny fertőző betegek egészségügyi ellátására, kiszolgálására irányul |
| 32. | Talkózis | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely talkum (magnézium-szilikát) keletkezésére és felhasználására irányul |
| 33. | Térdízületi meniscus | Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek során a munkát térdelő, guggoló testhelyzetben kell végezni, továbbá ilyen tevékenységgel járó munkakörben legalább három évet dolgoztak, vagy ha a meniscus szövettani vizsgálata a jellegzetes degeneratív elváltozást kimutatta |
| 34. | Mérgező harcanyagok által okozott (idült) megbetegedések | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely mérgező harcanyagok kísérleti célú előállítására, tárolására, oktató jellegű felhasználására és a mentesítésre irányul |
| 35. | Vírushepatitis által okozott akut és idült megbetegedés | Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek során a katona-egészségügyi szolgálathoz beosztott személy: - beteggel, váladékaival, vizsgálati anyagával érintkezésbe lép; - az orvosi beavatkozás, ápolás folyamán használt műszert, eszközt, textíliát, berendezési tárgyat összegyűjti, tisztítja, karbantartja; - tetemmel vagy annak részeivel boncolás, továbbá szövettani feldolgozás folyamán érintkezésbe kerül; - hepatitis esetén járványügyi vizsgálatot vagy fertőtlenítést végez |
| 36. | Diffúz, progrediáló fibrózissal járó keményfém-pneumokoniózis | Minden olyan szolgálati tevékenység, amely keményfémporok keletkezésével jár |
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 23/2012. (XII. 18.) HM rendelet 30. § a) pontja. Hatályos 2012.12.26.
[2] Megállapította a 23/2012. (XII. 18.) HM rendelet 28. §-a. Hatályos 2012.12.26.
[3] Módosította a 23/2012. (XII. 18.) HM rendelet 30. § b) pontja. Hatályos 2012.12.26.
[4] Megállapította a 8/2005. (III. 25.) HM rendelet 2. § -a. Hatályos 2005.04.01.
[5] Módosította a 23/2012. (XII. 18.) HM rendelet 30. § c) pontja. Hatályos 2012.12.26.
[6] Beiktatta a 8/2005. (III. 25.) HM rendelet 3. § -a. Hatályos 2005.04.01.
[7] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 102. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[8] Módosította a 23/2012. (XII. 18.) HM rendelet 29. §-a. Hatályos 2012.12.26.