19/2002. (IV. 5.) HM rendelet

a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) 10. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének technikáját, valamint a leírási jogköröket a következők szerint szabályozom:

1. §[1]

A kár leírása

2. §[2]

(1) Leírással kell rendezni - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásaira is figyelemmel - a tényleges kár és a kiszabott, megállapított kártérítés összegének különbözetét.

(2) Leírással kell rendezni a kárt a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendelet 8/A. §-ában meghatározott esetben is.

3. §

Az anyagi felelősség jogerős elbírálása után a kár leírására haladéktalanul intézkedni kell. Ha az értékhatár parancsnok (vezető) jogkörét meghaladja, a leírást szolgálati úton attól kell kérni, akinek arra hatásköre van. A felsőbb szintű vezető, illetve az elöljáró parancsnok döntése előtt a leírási kérelmet a szakanyag szerint illetékes azonos szintű fegyvernemi vagy szolgálati ág főnöke (vezetője) és a jogi-igazgatási állomány tagja véleményezni köteles. A leírási kérelemhez mellékelni kell a kárügy iratait is.

4. §

(1) Ha a kárügyben a vonatkozó szabályok rendelkezéseit és elveit helyesen alkalmazták, akkor a jogkör szerint illetékes parancsnok a meg nem térülő kárt köteles leírni és a leírási tanúsítványt kiadni.

(2) A nem pénzeszközökben keletkezett károkra vonatkozó leírási tanúsítvány mintáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A pénzeszközökben keletkezett károkra vonatkozó leírási tanúsítvány mintáját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Meg kell tagadni a leírást és újabb vizsgálatot kell elrendelni, ha az alapul szolgáló kárügy lényeges körülményeit nem tisztázták, vagy a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, illetve elveit súlyosan megsértették. Az újabb vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a leírást megtagadó vezető, parancsnok a vizsgálat lefolytatására hosszabb (legfeljebb 90 nap) határidőt engedélyezett.

5. §

(1) A leírási tanúsítványt kettő példányban kell kiállítani. Az első példányt - az iratokkal együtt - a leírást kérő vezetőnek, parancsnoknak kell megküldeni.

(2) A megküldött leírási tanúsítványt a leírást kérő szervezet pénzügyi ellátását végző pénzügyi referens tárolja.

(3) A leírási tanúsítvány tőpéldányát a leírási jogkörrel rendelkező vezetőnek, parancsnoknak alárendelt jogi-igazgatási szerv tárolja és kezeli.

(4) A leírási tanúsítványokat tartalmazó tömb szigorú számadási és nyilvántartási kötelezettség alá tartozó okmány.

A kárleírási jogkörök vagyonban, illetve pénzeszközben keletkezett károk esetén

6. §[3]

A Honvédelmi Minisztériumban és a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél a leírási jogkört a következő személyek gyakorolják:

a) a Honvédelmi Minisztériumban a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: helyettes államtitkár),

b) a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetője a kezelésébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból, káresetenként - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - 1 000 000 Ft értékhatárig,

c) a b) pontban meghatározott leírási jogkört meghaladó kár esetén - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével -a helyettes államtitkár.

7. §

(1) A katonai oktatási intézmény parancsnoka (vezetője) a kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével -, káresetenként 500 000 Ft-ig gyakorolja a leírási jogkört.

(2)[4] Az (1) bekezdésben meghatározott leírási összeget meghaladó kár esetén - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - a helyettes államtitkár gyakorolja a leírási jogkört.

8. §

(1)[5] A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) főigazgatója a kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárleírási jogkört - a pénzeszközökben keletkezett károk esetében is - káresetenként 10 000 000 Ft összeghatárig gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg feletti kárleírás a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik

9. §

(1) A Magyar Honvédség katonai szervezeteinél a kezelésben, illetve gazdálkodási körbe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - a kárleírási jogkört - káresetenként - az önálló állománytáblával rendelkező szervezeteknél vagy a közvetlen alárendelt katonai szervezetekkel rendelkező szervezeteknél, a parancsnokok, a vezetők a következők szerint gyakorolják:

a) az önálló század-, zászlóalj (osztály) parancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok (vezető) 250 000 Ft értékhatárig,

b) az ezredparancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok (vezető) 500 000 Ft értékhatárig,

c) a dandárparancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok (vezető) 1 000 000 Ft értékhatárig,

d)[6]

e)[7] a Magyar Honvédség középszintű vezető szerv parancsnoka 2 500 000 Ft értékhatárig,

f) a Honvéd Vezérkar főnöke 5 000 000 Ft értékhatárig.

(2)[8] A Magyar Honvédségnél keletkezett 5 000 000 Ft-nál nagyobb összegű kár esetén a leírási tanúsítványt a helyettes államtitkár adja ki.

10. §[9]

A pénzeszközökben keletkezett károk esetében - a 6. § a) pontja és a 8. § (1) bekezdése kivételével - a kárleírási jogkört a következő személyek gyakorolják:

a) 10 000 000 Ft értékhatárig a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal főigazgatója,

b) 10 000 000 Ft értékhatár felett a helyettes államtitkár.

A hiány és tartozás nyilvántartás

11. §

(1) A katonai szervezetnél keletkezett károkat és hiányokat a vonatkozó nyilvántartásokból kiadásba kell helyezni, és egyidejűleg be kell írni a károkról vezetett nyilvántartó könyvbe (hiánynyilvántartó könyvbe). A nyilvántartó könyvet a katonai szervezet szakanyag szerint illetékes fegyvernemi és szolgálati ág főnökei kötelesek vezetni.

(2) A nyilvántartó könyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a kár milyen anyagban, milyen módon keletkezett, milyen összeget képvisel és hogyan rendeződött.

12. §

(1)[10] Nyilvántartást kell vezetni a rendelet hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetekkel szemben fennálló tartozásokról is (tartozások könyve). A nyilvántartás vezetése a pénzügyi és számviteli szolgálat feladata.

(2) A nyilvántartásnak azokat az adatokat kell tartalmaznia, amelyekből a kötelezett személy (szervezet) azonossága, a tartozás jogcíme és folyamatos alakulása (például részletfizetés, halasztás, mérséklés, törlés stb.) pontosan megállapítható. A tartozások könyvében elkülönítve kell vezetni azokat a károkat is, amelyek közvetlenül pénzben jelentkeznek.

(3)[11] A károk részletes nyilvántartási szabályainak kidolgozása a Honvéd Vezérkar logisztikai csoportfőnök, a tartozások nyilvántartási szabályainak kialakítása pedig a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal főigazgatójának hatáskörébe tartozik.

A kártérítés törlése

13. §

(1) A kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget írásbeli határozattal törölni kell. A határozat meghozatalára - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a szervnek a parancsnoka, vezetője jogosult, amelyik azt nyilvántartja.

(2) A kártérítést csak akkor lehet behajthatatlannak minősíteni, ha okirattal bizonyítható, hogy

a) a kötelezett vagyontalan, illetőleg bizonyíthatóan tartósan vagy véglegesen fizetésképtelen,

b) a behajtás költségigénye eléri a követelt összeget,

c) a károkozó ellen indított büntetőeljárás keretében sem sikerült a károkozót vagy annak vagyonát felderíteni.

(3)[12] A 100 000 Ft-ot meghaladó kártérítési összeget a Honvédelmi Minisztériumban és a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél a helyettes államtitkár, a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél a Honvéd Vezérkar főnöke törölheti.

(4)[13] A behajthatatlannak minősített, a KNBSZ-nél nyilvántartott kártérítés összegét a KNBSZ főigazgatója összeghatártól függetlenül törölheti.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendeletben foglaltakat a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(3)[14] Jelen rendelet a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól szóló 19/2002. (IV. 5.) HM rendelet, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendelet módosításáról szóló 12/2012. (VII. 25.) HM rendelettel megállapított 2. § (2) bekezdését 2012. január 1-je után keletkezett károk vonatkozásában kell alkalmazni.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 19/2002. (IV. 5.) HM rendelethez

2.számú melléklet a 19/2002. (IV. 5.) HM rendelethez