18/2006. (VI. 27.) HM rendelet

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

Értelmező rendelkezések

2. §

A rendelet alkalmazása szempontjából

1. kár: a Honvédséget ért vagyoni hátrány, különösen

a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódásával, megsemmisítésével, megsemmisülésével, hiányával, illetve a javításával, pótlásával okozott költség és kiadás,

b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználásával, illetve igénybevételével okozott kár,

c) pénzeszközök jogtalan felhasználásával, utalványozásával, igénybevételével, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás,

d) a Honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása, illetve egyéb elmaradt vagyoni előny,

e) a Honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a Honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt többletköltséget (pl. kártérítést, kötbért, kamatot, bírságot, munkáltatót terhelő és a munkáltatónak fel nem róható módon meg nem térülő közterhet stb.) kellett fizetnie;

2. a Honvédség vagyonának minősülnek:

a) a Honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök,

b) jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján a Honvédség ideiglenes kezelésébe került idegen vagyontárgyak és pénzeszközök,

c) a Honvédséget illető vagyoni értékű jogok és követelések,

d)[2] a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozásoknak, illetve társadalmi szervezeteknek átadott azon vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek a Honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek;

3. külföldi szolgálat: a Hjt. 2. § (32) bekezdésben meghatározott katonai szolgálat.

Általános szabályok

3. §

(1) A káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni, ha az ügy tényállása bonyolult. A tényállás általában bonyolult, ha

a) a keletkezett kár összege a 100 000 Ft-ot meghaladja, vagy

b) a kárt többen együttesen okozták.

(2) A Hjt. 177. § (3) bekezdése esetén felállítandó bizottság egyik tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja.

4. §

(1) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni:

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes forgalmi értékét, az értékcsökkenésre is tekintettel.

(2) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.

(3) A kár összegének megállapításához szakértőt lehet igénybe venni. Szakértőt kell bevonni, ha a kár összege nem állapítható meg vagy annak mértékét a károkozó vitatja.

(4) A szakértő költségét a Honvédség azon szervezete előlegezi meg, melynél a károkozás történt. A károkozó katonát kell kötelezni a szakértői díj megtérítésére, ha a szakértő bevonására okot adott, feltéve, hogy a katona kártérítési felelőssége megállapításra került. A Honvédség károkozásban való közrehatása vagy többes károkozás esetén a szakértői díj megtérítésére a Hjt. 176. §-ában meghatározott kárfelelősségi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Haditechnikában okozott kár esetén az illetékes szakszolgálat véleményét is ki kell kérni. Nem kell kikérni az illetékes szakszolgálat véleményét, ha a kár összegét a (3) bekezdés szerinti szakértő állapította meg.

5. §

(1) Ha a kárt többen együttesen okozták a kártérítési felelősséget a Hjt. 177. § (1) bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok, közös állományilletékes parancsnok hiányában a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(2) A közös állományilletékes parancsnok, illetve a honvédelmi miniszter a káreljárás kivizsgálása céljából a káreljárást elrendelő határozatban (parancsban) bizottság létrehozását rendeli el.

Eljárási szabályok

6. §

(1) A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben - rögzíteni kell

a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását, a bizottságban betöltött szerepét (bizottság elnök, bizottsági tag),

b) a károkozó katona (katonák) személyi adatait (születési hely, év, hó, nap, anyja neve), rendfokozatát, beosztását és lakóhelyét,

c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit,

d) a kár összegét,

e) a bizonyítékokat (pl. tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, szemle jegyzőkönyv, fegyelmi vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, szakmai kivizsgálásról készített jelentés),

f) a katona kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetményt,

g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek (vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények, illetve egyéb méltányolható vagy a károkozó terhére róható körülmények),

h) a katona személyes meghallgatása során előadott lényeges körülményeket tartalmazó (pl. a kárfelelősségre, valamint a kártérítés mértékének elismerésére vagy vitatására vonatkozó) nyilatkozatát,

i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit (kiket) és milyen mértékben tart felelősnek, továbbá

j) a szakértő költségét.

(2) A jegyzőkönyvhöz, illetve az összefoglaló jelentéshez mellékletként csatolni kell az (1) bekezdés d), e), h), i) és j) pontjaiban felsoroltak igazolásául szolgáló iratokat, nyilatkozatokat.

(3) Ha a katona személyes meghallgatására nincs lehetőség, a Hjt. 177. § (4) bekezdése szerinti meghallgatás telefonon vagy a személyes véleménykifejtést lehetővé tevő más kommunikációs eszköz igénybevételével, illetve írásban tett nyilatkozat továbbításával is lefolytatható. Az ily módon történt meghallgatáson elhangzottakról feljegyzést kell készíteni; a feljegyzést, illetve az írásban tett nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz vagy az összefoglaló jelentéshez kell csatolni.

7. §

(1) A vizsgálat befejezése után a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az összefoglaló jelentést - az ügy összes iratával együtt - haladéktalanul, döntés végett, az állományilletékes parancsnok elé kell terjeszteni.

(2) Állományilletékes parancsnok hiányában a vizsgálatot a miniszter által a káreljárás lefolytatására kijelölt személy vagy bizottság folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt - a Magyar Honvédség jogalkalmazási és belső igazgatási tevékenységének szakmai irányításáért felelős HM szerven keresztül - haladéktalanul döntésre a honvédelmi miniszter elé terjeszti.

(3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelmi miniszter - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt.

(4) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt esetben a honvédelmi miniszter -határozatban dönt.

8. §

A katona és képviselője jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, az üggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tehet.

8/A. §[3]

(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárást különös méltánylást érdemlő okból megszüntetheti, ha az állomány tagja gondatlanságból akár az általa engedéllyel használt honvédségi járműben, akár ilyen járművel harmadik személynek okoz kárt.

(2) Különös méltánylást érdemlő oknak minősül különösen, ha a) a károkozás szolgálati feladat ellátása során történt,

b) a károkozásban külső körülmények, így rossz időjárási, látási vagy útviszonyok, a károsult felróható magatartása is közrehatottak,

c) a károkozó első alkalommal okoz kárt a Honvédségnek,

d) az okozott kár a 100 000 Ft-ot nem haladja meg.

(3) Az állományilletékes parancsnoka (2) bekezdésben meghatározott okokon kívül - mérlegelési jogkörében eljárva -egyéb különös méltánylást érdemlő ok alapján is megszüntetheti a káreljárást.

(4) Nem szüntethető meg a káreljárás, ha a kár a károkozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye, így különösen, ha a károkozóval szemben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult, továbbá akkor sem, ha a károkozó az általa engedély nélkül használt honvédségi járműben, vagy ilyen járművel harmadik személynek okoz kárt.

9. §

(1) A határozat fejrészből, rendelkező részből és indokolásból áll. A határozaton továbbá fel kell tüntetni a határozathozatal helyét, idejét, a határozathozó nevét, beosztását és aláírását. A fejrészben kell feltüntetni a katonai szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát.

(2) A rendelkező rész tartalmazza:

a) a katonai szervezet megnevezését,

b) a katona személyi adatait (születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), rendfokozata, beosztása,

c) kártérítésre kötelezés vagy mellőzés megállapítását,

d) kártérítésre kötelezés esetén a kiszabott kártérítés összegét (számmal és betűvel), pénznemét (Ft), valamint a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására, illetve az esetleges szakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezést,

e) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatást.

(3) Az indokolás tartalmazza:

a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetését, a kár kiszámításának módját, a bizonyítékokra utalást,

b) a katona ügyben tett nyilatkozatainak lényegét és annak értékelését,

c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozást,

d) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolását (pl. a kárfelelősség mértéke, a szakértői díj viselésének aránya, a kártérítés mérséklése, egyéb méltányolható vagy a károkozó terhére róható körülmények) .

10. §

(1) A határozatot legalább három példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből egy példányt a katonának kézbesíteni kell, egy példányt pedig az ügy irataihoz kell csatolni, egy további példányát a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek kell átadni.

(2) A határozat átvételének tényét és idejét a katona aláírásával igazolja. Ha a kézbesítés postai úton történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál.

11. §

A Hjt. 179. §-ában meghatározottak végrehajtására a rendelet mellékletében szereplő kötelezvény szolgál.

Jogorvoslat, a határozat kijavítása, kiegészítése

12. §

(1) A fellebbezést az állományilletékes parancsnokhoz írásban kell benyújtani. A fellebbezést meg kell indokolni.

(2) A honvédelmi miniszter által hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az állomány tagja a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

(3) Fellebbezésnek kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt vagy kérelmet, amelyben a katona az állományilletékes parancsnok határozatát sérelmezi, illetve annak megváltoztatását kéri, kivéve, ha kérelme a határozat érdemi rendelkezését nem érintő kijavításra vagy kiegészítésre irányul.

(4) A fellebbezés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben a katona fellebbezését jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek egy példányát át kell adni részére.

(5) Ha a fellebbezést nem az állományilletékes parancsnokhoz nyújtották be, azt haladéktalanul a határozatot meghozó parancsnokhoz kell továbbítani.

13. §

A fellebbezést - az ügy irataival együtt - 8 napon belül fel kell terjeszteni a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához, kivéve, ha a határozatot hozó parancsnok a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti a megtámadott határozatot.

14. §

(1) A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a határozatban a sérelmezett határozatot helyben hagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az állományilletékes parancsnokot új eljárásra utasítja.

(2) A határozat tartalmi elemeire - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a rendelet 9. §-ában írtakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell a bírósághoz fordulás lehetőségére való figyelmeztetést és annak határidejét.

(4) A nyilvántartásba vett határozatot - az ügy iratainak visszaküldése mellett - meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak - ennek hiányában a Honvédelmi Minisztérium illetékes pénzügyi és számviteli szervének -, aki köteles a határozat egy példányát tértivevénnyel a jogorvoslattal élő katonának kézbesíteni, egy példányát az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek átadni, illetőleg a határozat egy példányát az ügy irataihoz csatolni.

15. §

(1) A határozatot meghozó állományilletékes parancsnok, elöljáró parancsnok a határozatot - illetve amennyiben a határozatot a honvédelmi miniszter hozta, a honvédelmi miniszter - név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja, vagy kicseréli.

(2) Az (1) bekezdésben írt parancsnok, illetve a honvédelmi miniszter hivatalból vagy a katona kérelmére a határozatot kiegészíti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.

(3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a jelen rendelet 10. §-ában, illetőleg 14. §-ában foglaltaknak megfelelően közölni kell a katonával.

16. §[4]

A katona kártérítési ügyében a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt indított perben alperesként a másodfokon eljárt katonai szervezetet, a 12. § (2) bekezdése esetén pedig a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni.

Halasztás, részletfizetés, utólagos mérséklés

17. §

(1) Indokolt esetben - a katona kérelmére vagy hivatalból - a katona vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira figyelemmel a jogerősen megállapított kártérítés végrehajtása elhalasztható, illetve részletfizetés engedélyezhető.

(2) A végrehajtás elhalasztására akkor kerülhet sor, ha a kötelezett vagyoni helyzete önhibáján kívüli okból úgy alakult, hogy az adott időszakban még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos helyzetet teremtene.

(3) A halasztás, illetve a részletfizetés időtartamát - a (4)-(5) bekezdésekre tekintettel - úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését.

(4) A halasztás időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(5) A részletekben történő fizetés esetén a kártérítést úgy kell megállapítani, hogy annak egy havi részlete ne haladja meg a katona egy havi illetményének a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonás után fennmaradó részének 25%-át.

(6)[5] A halasztásról, illetve a részletfizetésről - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - az állományilletékes parancsnok, illetve honvédelmi miniszter dönt a (2)-(5) bekezdésben foglaltak alapján.

(7) A jogerős bírósági határozattal megállapított kártérítés halasztásáról, illetve részletekben történő fizetéséről - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 217. § (3) bekezdésében foglalt eseten kívül - utólag a honvédelmi miniszter dönt.

18. §

(1) A megállapított kártérítés - kérelemre vagy hivatalból - akkor mérsékelhető, ha a kötelezett anyagi helyzete (családi és szociális körülményei) a károkozás megtörténte után úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy a vele szemben tartásra jogosultak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni.

(2) Az utólagos mérséklésről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kártérítési határozatot hozó állományilletékes parancsnok dönt az (1) bekezdésben foglaltak alapján.

(3) A honvédelmi miniszter által megállapított kártérítés utólagos mérsékléséről a honvédelmi miniszter dönt.

(4) A megállapított kártérítés utólagos mérséklésére egyszer kerülhet sor, és az utólagos mérséklés a megállapított kártérítés 25%-át nem haladhatja meg.

Külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályok

19. §

(1) Ha a katona külföldi szolgálat ellátása során okoz kárt, a kárfelelősségének megállapítására-a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka jogosult.

(2)[6] Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tagja által elkövetett, nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő kártérítési ügyében a főigazgató jár el, egyéb kártérítési ügy esetén - a főigazgató egyidejű értesítése mellett - a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka.

(3) A kártérítési eljárás megindítását, illetve továbbfolytatását nem akadályozza, ha a károkozó katona külföldi szolgálati ideje lejárt. A károkozó katonával szemben a káreljárás elrendelésére, illetve a kártérítési eljárás továbbfolytatásra a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka jogosult, aki a szükséges vizsgálatok lefolytatása érdekében megkeresi a károkozó katona külföldi szolgálatteljesítés utáni állományilletékes parancsnokát.

(4) A katona fellebbezését a (3) bekezdésben foglalt esetben a külföldi szolgálatteljesítés utáni állományilletékes parancsnokhoz nyújtja be, aki azt a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül továbbítja a vezénylési hely állományilletékes parancsnok hazai elöljáró parancsnokának (fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok) . A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok intézkedik az ügy iratainak beszerzésére.

(5)[7] A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a 14. § (4) bekezdése szerint jár el, azzal a különbséggel, hogy mellőzi az ügy iratainak visszaküldését.

20. §

Nemzetközi szervezet(ek) felkérésére vagy szervezésében végrehajtott külföldi szolgálat ellátása során a nemzetközi szervezet vagyonában történő károkozás miatt indult kártérítési eljárásban a nemzetközi szervezet által készített jelentést a kártérítési tényállás tisztázásakor bizonyítékként kell megvizsgálni.

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[8] Jelen rendelet a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól szóló 19/2002. (IV. 5.) HM rendelet, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendelet módosításáról szóló 12/2012. (VII. 25.) HM rendelettel megállapított 8/A. §-át 2012. január 1-je után keletkezett károk vonatkozásában kell alkalmazni.

(3)[9]

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 18/2006. (VI. 27.) HM rendelethez