241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet

a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-a, 48. § r) pontja, valamint a 124. § (2) bekezdésének v) és y) pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetve a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvényben (a továbbiakban: Európai Megállapodás) foglaltakat figyelembe véve, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) módosítására a következőket rendeli el:

1. §

A kormányrendelet 1. §-ának 5., 10., 19., 24. és 33. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő 39-43. pontokkal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"5. Elsődleges beszállító: a gyártó azon beszállítója, amelynek felelőssége a fejlesztésre és a formatervezésre is kiterjed, a gyártási vagy az összeszerelési fázis során alkatrészeket és részegységeket gyárt, szerel össze vagy szállít a gyártó részére. Mint ipari partnert gyakran a modell kifutásáig tartó szerződés köti a gyártóhoz. A beszállító szolgáltatást is nyújthat a gyártó részére, különösen logisztikai szolgáltatást, mint például beszállítói központ működtetése."

"10. Érzékeny ágazatok: feketeszén-bányászat [a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét tartalmazó TEÁOR '03 (a továbbiakban: TEÁOR '03) CA1010]; az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek vagy vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (TEÁOR '03 DJ 27.1); az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá nem tartozó acéltermékek gyártása és a vas, acél egyéb feldolgozása (TEÁOR '03 DJ 27.2, 27.3, 27.51 és 27.52); járműgyártás [a közúti gépjármű gyártása (TEÁOR '03 DM 34.10) a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltű gépjármű, sportgépjármű, diagnosztikai és kezelő jármű, tűzoltóautó, seprős autó, mozgó könyvtár, katonai használatra szánt járművek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármű villamos részeinek gyártása (TEÁOR '03 DL 31.61); a gépjármű-karosszéria gyártása (TEÁOR '03 DM 34.20); a gépjármű alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR '03 DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjárművekhez (TEÁOR '03 DN 36.11.)]; szállítás; szintetikus szál ipar [selyemfonás (TEÁOR '03 DB 17.15) (kivéve: selyemszál gombolyítása, mosása és fonása, selyemhulladék kártolása és fésülése, valamint a selyem- és selyemtípusú fonal gyártása); az egyéb textilszövés (TEÁOR '03 DB 17.25) (kivéve: egyéb széles szövet gyártása len-, rami-, kender-, juta-, háncsrost- és különleges fonalból); valamint a vegyi szál gyártása (TEÁOR '03 DG 24.70)]; hajóépítés (TEÁOR '03 DM 35.1 alá tartozó tevékenység közül a tengeri kereskedelmi hajó építése)."

"19. Nagyberuházás: az a beruházási projekt, melynek a 3. számú melléklet szerint elszámolható költsége legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg."

"24. Szállítás: vasúti szállítás (TEÁOR '03 I 60.10), egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR '03 I 60.23), közúti teherszállítás (TEÁOR '03 I 60.24), tengeri szállítás (TEÁOR '03 I 61.1), belvízi szállítás (TEÁOR '03 I 61.2), valamint légi szállítás (TEÁOR '03 I 62.1 és I 62.2)."

"33. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás (a továbbiakban: TKV): az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg (egyéni vállalkozó esetén az utolsó személyi jövedelemadó-bevallásban szereplő összes bevétele nem haladja meg a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget), továbbá ha abban az állam, az önkormányzat vagy más támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot."

"39. Érintett termék: a beruházási projekt által megvalósított kapacitásokkal előállítani kívánt termék (beleértve a szolgáltatásnyújtást is), valamint azok a termékek, amelyek ezt akár a fogyasztás (hasonló termékjellemzők, felhasználhatóság, ár), akár a termelés (a létrehozott termelőeszközök rugalmas felhasználhatósága révén) vonatkozásában helyettesíteni képesek. Amennyiben a támogatandó beruházási projekt félkész termékek előállításához szükséges kapacitások növelését célozza és az érintett félkész termékek jelentős része a vállalkozáson belül kerül felhasználásra, akkor az érintett terméknek az abból készített készterméket kell tekinteni.

40. Érintett termékpiac: az érintett termékpiacot az érintett termék és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja a terméket beszerezni, illetőleg a termék értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja a terméket értékesíteni.

41. Piaci magánbefektető elve: nem minősül állami támogatásnak azon tőkejuttatás és egyéb tőkeművelet, melyet az adott kedvezményezett vállalkozás jelenlegi és a jövőben várható pénzügyi, gazdasági, piaci helyzetének ismeretében, csak a közép- és hosszú távú jövedelmezőségi szempontokat figyelembe véve nem állami tulajdonú és/vagy irányítású gazdálkodó szerv is végrehajtana/végrehajtott volna.

42. Piacképes kockázat: exporthoz kapcsolódó tevékenységek esetében piacképes kockázatnak minősül minden olyan két évnél rövidebb ügylet kockázata, mely az Európai Unió, illetve az OECD tagországok közül Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Izland, Japán, Új-Zéland, Norvégia és Svájc területén letelepedett állami, illetve magánadóshoz kapcsolódik.

43. Szinten tartás: szinten tartásnak minősül a meglévő tárgyi eszközök felújítása (ide nem értve a korszerűsítést eredményező felújítást), illetve olyan új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, amelynek célja a beruházó által korábban használt tárgyi eszközök lecserélése anélkül, hogy az új eszközök a termékben, nyújtott szolgáltatásban, illetve termelési vagy szolgáltatási folyamatban (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hoznának.

44. Termelési egység: mindazon tőkeeszközök, amelyek gazdaságilag elválaszthatatlanok, fizikailag vagy funkcionálisan kapcsolódnak egymáshoz, és egy meghatározott termék előállításához szükségesek. Amennyiben a beruházási projekt eredményeként létrehozott eszközök többféle, azonos alapanyag(ok)ból készült termék előállítására alkalmasak, a tőkeeszközöket egyetlen termelési egységnek kell tekinteni."

2. §

A kormányrendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki:

" 6/A. § A támogatást nyújtó köteles tájékoztatni a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról."

3. §

A kormányrendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Piacképes kockázatokhoz kapcsolódó exporttevékenység esetében az exportált mennyiséghez, a disztribúciós hálózat létrehozásához és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggő bármely folyó költséghez közvetlenül kapcsolódó támogatás e rendelet alapján nem nyújtható."

4. §

A kormányrendelet 12. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

"(6) A kutatás-fejlesztési támogatás csak abban az esetben nyújtható, amennyiben az a normál működésen túlmutató kutatás-fejlesztési tevékenységre ösztönöz."

5. §

A kormányrendelet 13. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi célra nyújtható beruházási támogatások maximális intenzitása:)

"b) a támogatási kérelem beadásának időpontjában hatályos környezetvédelmi előírásoknál kedvezőbb értékek elérése céljából: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve."

6. §

A kormányrendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Energiatakarékossági beruházások esetében: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 50% (TKV-k esetében 60%) közül a kedvezőbb.

(2) A megújuló és hulladékból nyert energiaforrások használatát célzó beruházások esetén, a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve. Rendkívüli esetben, amennyiben a beruházás kiemelkedő közgazdasági, illetve nemzetgazdasági érdeket szolgál, 100%. A támogatott beruházás eredményeképpen létrejött eszközökhöz és létesítményekhez kapcsolódóan további támogatás a későbbiekben nem adható. Amennyiben a megújuló és hulladékból nyert energiaforrások használatát célzó beruházás olyan létesítményt hoz létre, amely egy egész agglomerációt lát el: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 60% (TKV-k esetében 70%) közül a kedvezőbb.

(3) Az elektromos áram- és hőelőállítást egyszerre megvalósító beruházások esetében, amennyiben a közös előállítás következtében energiatakarékossági, illetve környezetvédelmi célok valósulnak meg: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 50% (TKV-k esetében 60%) közül a kedvezőbb."

7. §

A kormányrendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. §(1) Az állami részvétellel működő kockázati tőkealapok és tőketársaságok, vagy más hasonló céllal működő jogi személyek TKV-ket érintő befektetései abban az esetben hajthatók végre, amennyiben a tőkejuttatás formájában megvalósított befektetés támogatástartalma nem haladja meg az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget. Amennyiben a támogatástartalom meghaladja ezt az összeghatárt, a kockázati tőkebefektetést végző társaságnak bizonyítania szükséges a piac - (2) bekezdés szerinti - elégtelen működését.

(2) A piac elégtelen működése különösen az alábbi esetekben áll fenn:

a) a piaci szereplői nem képesek előállítani olyan termékeket, melyekre fizetőképes kereslet lenne,

b) rossz vagy aszimmetrikus informáltság jellemzi a piacot (a potenciális befektetők csak nehezen tudnak a TKV-k vagy az újonnan alakult vállalatok gazdasági kilátásairól információt szerezni),

c) a tranzakciós költségek magasak (a kisebb értékű befektetések nem vonzóak a magas ingatlanértékelési vagy egyéb tranzakciós költségek következtében).

(3) Az 5. számú melléklet a kockázati tőkebefektetések támogatására vonatkozó további feltételeket határoz meg."

8. §

A kormányrendelet 20. §-ának e) pontja a következők szerint módosul:

(Megmentési célú támogatás az alábbi feltételek együttes teljesítés esetén nyújtható:)

"e) a vállalkozásnak vállalnia kell, hogy a megmentési célú támogatás első részletének nyújtását követő 6 hónapon belül bemutatja a szerkezetátalakítási programot a támogatás nyújtásáért felelős szervnek, vagy megindítja a felszámolási eljárást, vagy igazolja, hogy a kölcsönt teljes egészében visszafizette, illetve, hogy az állami kezességvállalás megszűnt."

9. §

A kormányrendelet 23. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

"(5) Nem nyújtható munkahelyteremtési támogatás azon munkahely után, amely a 30. § alapján támogatható beruházás befejezését követő három éven belül jön létre."

10. §

A kormányrendelet 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul:

(Az e fejezet hatálya alá tartozó beruházási támogatások esetében a következő maximális támogatási intenzitások engedélyezhetők:)

"c) Pest megyében 40%,"

11. §

A kormányrendelet 30. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Amennyiben az elszámolható költségek személyi jellegű ráfordítások alapján kerülnek meghatározásra, az új munkahelyeket a beruházás befejezését követő három éven belül lehet létrehozni. Az ezalatt az idő alatt a beruházás következtében létrejött teljesítménynövekedés folytán létesült új munkahelyeket szintén a beruházáshoz kapcsolódónak kell tekinteni.

(4) Beruházási célú támogatás csak

- új telephely létesítéséhez, vagy

- meglévő telephely bővítéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéshez, immateriális javak beszerzéséhez, vagy

- a termékben, a szolgáltatásban vagy a termelési, szolgáltatási folyamatban alapvető változást hozó tevékenység megkezdéséhez (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján)

nyújtható, így szinten tartás nem finanszírozható."

12. §

A kormányrendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. §(1) Az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek gyártásához csak az alábbi célokra nyújtható támogatás:

a) kutatás-fejlesztési támogatás a 12. §-ban foglaltakkal összhangban,

b) környezetvédelmi célú támogatás a 13-16. §-ban foglaltakkal összhangban,

c) foglalkoztatási és képzési célú támogatás a 22-28. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) TKV-k részére - a (3) bekezdés kivételével - beruházási támogatás a 30. §-ban foglaltakkal összhangban 7,5%-os, kisvállalkozások részére 15%-os maximális támogatási intenzitás mellett,

e) csekély összegű támogatás a 40. § (4) bekezdése szerint.

(2) Ezen termékek esetében szerkezetátalakítási célra nem nyújtható támogatás.

(3) TKV-k részére nem nyújtható beruházási támogatás, amennyiben

a) a beruházás összes elszámolható költségének összege meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget és a támogatási intenzitás meghaladja az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatási intenzitások 50%-át,

b) a támogatás összege meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget."

13. §

A kormányrendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) Üzemek teljes vagy részleges leállítására támogatás nyújtható. A támogatás egyszeri alkalommal az elbocsátott vagy korengedményes nyugdíjazású munkavállalók után a hatályos jogszabályok alapján járó munkabérek és azok járulékainak maximum 50%-áig nyújtható.

(2) Üzemek leállításához egyszeri alkalommal abban az esetben is nyújtható támogatás, ha az az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó vas- és acélipari termékek előállításának folyamatos szüneteltetését célozza, feltéve, hogy a vállalkozás

a) 2002. január 1-je előtt jogi személlyé vált,

b) a támogatás bejelentéséig az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá eső vas- és acélipari termékeket állított elő,

c) termelését és termelő egységeinek struktúráját 2002. január 1-jét követően nem szervezték át,

d) sem közvetlenül, sem közvetve nem irányít más acélipari vállalkozást, és nem tartozik más acélipari vállalkozás irányítása alá,

e) a termelés leállításától, illetőleg a támogatás jóváhagyásától számított hat hónapon belül megsemmisít minden, az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó vas- és acélipari termék előállítására használt berendezést,

f) támogatásának mértéke nem haladja meg a bezárandó üzemek könyv szerinti értékét, csökkentve a 2002. január 1-jét követő esetleges ismételt értékbecslés azon részével, amely meghaladja az inflációs rátát.

(3) Amennyiben egy vállalkozás - a d) pont kivételével - megfelel a (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén támogatható:

a) a támogatás folyósítását legalább hat hónappal megelőzően az adott vállalkozás - jogilag és ténylegesen - sem közvetlenül, sem közvetve nem irányít más acélipari vállalkozást, és nem tartozik más acélipari vállalkozás irányítása alá, továbbá

b) a vállalkozástól független könyvvizsgáló igazolja, hogy a létrejött vállalkozás saját eszközökkel és forrásokkal rendelkezik."

14. §

A kormányrendelet 34. §-a (3) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul, és a (3) bekezdés egyidejűleg kiegészül a következő e) rendelkezéssel:

[(3) Működési támogatás a termelési költség és az eladási ár közötti különbözet megtérítésére nyújtható, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:]

"d) a támogatás nem befolyásolja a feketeszén-felhasználók közötti versenyt, és nem eredményez versenytorzulást a villamosenergia-, a kombinált hő- és villamosenergia, valamint a koksztermelő- és az acélpiacon,

e) a bánya vagy egyes aknák bezárásához kapcsolódó működési támogatás esetében a támogatásban részesülő termelési egységek működése részét képezi egy bezárási tervnek, melynek határideje nem lehet későbbi, mint 2007. december 31."

15. §

A kormányrendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. §(1) Beruházási támogatás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a szintetikus szál iparban nem nyújtható.

(2) A IV. és VIII. fejezetben szereplő célokra az ott leírtakkal összhangban nyújtható támogatás.

(3) TKV-k részére abban az esetben nyújtható beruházási támogatás, amennyiben a beruházási projektnek a 3. számú melléklet szerint elszámolható költsége nem éri el a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a támogatási intenzitás az adott térségben a 29. § (1) bekezdése szerint megállapított érték 50%-ánál kisebb, illetőleg a támogatás értéke nem haladja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget."

16. §

A kormányrendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. §(1) A gépjárművek, gépjárműmotorok, valamint a gépjárműmodulok és részegységek fejlesztéséhez, előállításához és összeszereléséhez - a (2) bekezdés kivételével - támogatás csak a (3)-(6) bekezdésekben foglaltakkal összhangban nyújtható.

(2) Amennyiben a támogatás értéke nem haladja meg az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és a projekt értéke 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél kevesebb, a támogatás nyújtására az V. fejezet rendelkezései vonatkoznak.

(3) Beruházási támogatás - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a 29-30. §-sal, továbbá az a) és b) pontokkal összhangban nyújtható.

a) Támogatás csak új telephelyhez vagy már létező telephely bővítéséhez, illetve már létező telephelyen elavult gyártósorok teljes cseréjéhez nyújtható.

b) A tervezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 29. §-ban meghatározott maximális támogatási intenzitás 30%-át.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó projektek esetében, a projekt elsődleges beszállítóinak a projekttel összefüggésben nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a projektre vonatkozó támogatási intenzitást.

(5) A IV. és VIII. fejezetben szereplő célokra az ott leírtakkal összhangban nyújtható támogatás.

(6) A (2) bekezdés szerint nyújtható támogatás a TKV-k részére, amennyiben a beruházási projektnek a 3. számú melléklet szerint elszámolható költsége nem éri el a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a támogatási intenzitás az adott térségben a 29. § (1) bekezdése szerint megállapított érték 50%-ánál kisebb, illetőleg a támogatás értéke nem haladja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget."

17. §

A kormányrendelet 38. §-ának (4) bekezdése a következők szerint módosul:

"(4) Támogatás környezetvédelmi célra a 13-16. §-ban, kutatás-fejlesztési célra a 12. §-ban, foglalkoztatási célra a 22-25. §-ban, képzésre a 26-28. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható."

18. §

A kormányrendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) Nagyberuházásokhoz, beruházási célra, a 29. § (1) bekezdése alapján meghatározott maximális támogatási intenzitásnak a 8. számú melléklet szerint számított mértéke nyújtható.

(2) Beruházási projektet nem lehet mesterségesen részekre bontani. Beruházási projektnek azon beruházások összessége minősül, amelyeket egy vagy több vállalkozás ugyanazon termelési egységhez kapcsolódóan hajt végre.

(3) Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely az érintett termékpiacon 25%-nál nagyobb részesedéshez juttatná az adott vállalkozást, vagy 5%-nál nagyobb mértékben növelné az ipari kapacitásokat az érintett termékpiac százalékában.

(4) A VI. fejezet szerinti ágazatokban megvalósuló beruházások - azok értékétől függetlenül - az ott leírtak szerint támogathatók."

19. §

A kormányrendelet 40. §-ának (4) bekezdése a következők szerint módosul:

(A IV-VII. fejezetekben meghatározott eseteken túl az alábbi esetekben nyújtható támogatás:)

"(4) csekély összegű (de minimis) támogatás abban az esetben, ha az adott vállalkozás három év alatt ilyen jogcímen kapott támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a százezer eurónak megfelelő forintösszeget; ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek,"

20. §

A kormányrendelet 47. §-ára vonatkozó alcím és a § a következők szerint módosul:

" Létező támogatási programból az érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak, nagy összegű képzési, valamint a nagyberuházásokhoz történő támogatásnyújtás"

"47. § (1) Létező támogatási programból és pályázati felhívásból

a) az érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak történő,

b) a nagyberuházásokhoz történő, valamint

c) e rendelet 26-28. §-ai alapján az egy vállalkozásnak egy projekthez adott egy millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti támogatásnyújtást - a 3. § (3) bekezdés és a 40. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások kivételével - előzetesen be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előzetes bejelentésnek meg kell felelnie a 48. §-ban foglaltaknak."

21. §

A kormányrendelet 61. §-ának (3) bekezdése a következők szerint módosul:

"(3) E rendeletben megjelenő euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a támogatási kérelem benyújtásának - a 18. § alkalmazása esetében a kockázati tőketársaság legfőbb szervének a befektetésről hozott határozata meghozatalának - napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza középárfolyam alkalmazandó."

22. §

A kormányrendelet 61. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:

"(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, jelen rendelet hatálya alá tartozó támogatási programok 2006. december 31. napján hatályukat vesztik."

23. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kormányrendelet 24. §-ának (3) bekezdése, valamint a 7. számú melléklete.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kormányrendelet 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8., 9. és 10. számú mellékletei helyébe jelen rendelet 1-9. számú mellékletei lépnek.

(4) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) Multiszektorális keretszabály a nagyberuházásokra vonatkozó regionális támogatásokról (HL C sorozat 70. szám; 2002. 03. 19.);

b) Bizottsági közlemény a nehéz pénzügyi helyzetbe került acélipari vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatásáról (HL C sorozat 70. szám; 2002. 03. 19.);

c) Bizottsági közlemény az ESZAK hatálya megszűnésének következményében bekövetkező változásokról (HL C sorozat 152. szám; 2002. 06. 26.);

d) A Tanács 1407/2002. számú rendelete a szénipar állami támogatásáról (HL L sorozat 205. szám, 2002. 08. 02.).

A miniszterelnök helyett:

Dr. Kiss Elemér s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[1. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

Az egyes támogatási kategóriák

A. Horizontális célok

AA. Kutatás-fejlesztés

AAA. Alapkutatás

AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás

AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés

AB. Környezetvédelem

ABA. Beruházás

ABB. Működési támogatás

ABC. Környezeti károk helyreállítása

AC. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások

ACA. Beruházás

ACB. Tanácsadás

ACC. Kiállításokon való részvétel

ACD. Kockázati tőke befektetés

AD. Foglalkoztatás

ADA. Munkahelyteremtés

ADB. Munkahelymegőrzés

AE. Képzés

AEA. Általános képzés

AEB. Speciális képzés

AF. Megmentés és szerkezetátalakítás

AFA. Megmentés

AFB. Szerkezetátalakítás

AG. Kultúra

AH. Filmgyártás

B. Országos, valamennyi tervezési-statisztikai régiót érintő területfejlesztési támogatás

BA. Az A. pont alá nem sorolható beruházási cél

BAA. Munkahelyteremtés

BAB. Egyéb beruházási cél

BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, időben korlátozott, mértékében csökkenő működési támogatás

C. Ágazati

CA. Gépjárműipar

CB. Szénbányászat

CC. Acélipar

CCA. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá tartozó acélipari vállalkozások

CCB. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó acélipari vállalkozások

CD. Szintetikus szál ipar

CE. Hajóépítő-ipar

CF. Szállítás, közlekedés

CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás

CFB. Légi közlekedés és szállítás

CFC. Tengeri közlekedés és szállítás

D. Csekély összegű támogatás

E. Természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása

F. A 3. § (2) bekezdése alapján Kormány általi eseti mentesítés

2. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

Útmutató a támogatástartalom számításához

Az alábbiakban a leggyakoribb támogatási formák fogalma és támogatástartalmának számítása kerül bemutatásra, számítási példákon keresztül.

A) Vissza nem térítendő támogatás

Fogalom: a kedvezményezett olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség.

Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke,

ahol

Q1 - a több részletben folyósított támogatás első évi részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve)

Q2 - a több részletben folyósított támogatás második évi részösszege

Q3 - a több részletben folyósított támogatás harmadik évi részösszege

(...)

Qn - a több részletben folyósított támogatás n. évi részösszege

i - referencia ráta

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kap az alábbi ütemezésben: a támogatásról szóló döntés évében 100 millió Ft, következő évben 100 millió Ft.

referencia ráta = i = 15%

A fenti konstrukció támogatástartalma 187 millió Ft.

B) Visszatérítendő támogatás

Fogalom: a kedvezményezett kamatmentes hitelhez jut, amelyet szerződésben meghatározott feltételek mellett kell visszafizetni.

Támogatástartalom: a piaci kamatláb és a hitelösszeg szorzatának jelenértéke az alábbi képlet szerint,

ahol

Q - hitel összege

i - referencia ráta, r = 1/(1+i)

P - támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év)

F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése)

Példák a támogatástartalom számítására:

1. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft visszatérítendő támogatást kap egy összegben, amelyet türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben.

referencia ráta = 15%

Q = 200

i = 0,15, r = 1/(1+0,15)=0,87

P = 2

F = 0

A fenti konstrukció támogatástartalma 37,43 millió Ft.

2. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft visszatérítendő támogatást kap egy összegben, amelyet 2 év alatt kell törlesztenie, egyéves türelmi idő után, egyenlő részletekben.

referencia ráta = 15%

Q = 200

i = 0,15, r=1/(1+0,15)=0,87

P = 3

F = 1

A fenti konstrukció támogatástartalma 58,63 millió Ft.

3. példa

Egy vállalkozás 400 millió Ft támogatást kap, fele vissza nem térítendő támogatás, másik fele visszatérítendő támogatás. Ez utóbbit 2 év alatt kell törlesztenie, egyéves türelmi idő után, egyenlő részletekben.

Ebben a számításban az első tag a vissza nem térítendő támogatás támogatástartalma, a második pedig a visszatérítendőé. A fenti konstrukció támogatástartalma 258,63 millió Ft.

C) Kedvezményes kamatú hitel/kölcsön

Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt.

Támogatástartalom: a kedvezményes és a piaci kamatláb közötti különbség, valamint a hitelösszeg szorzatának jelenértéke. A konkrét számítás az alábbi képlettel történik:

ahol

Q - hitel összege

i - referencia ráta, r=1/(1+i)

i' - kedvezményes kamatláb

P - támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év)

F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése)

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft 5%-os kedvezményes kamatú hitelt kap. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben.

Q = 200

i = 0,15, r=1/(1+0,15)=0,87

i' = 0,05

P = 2

F = 0

E konstrukció támogatástartalma 24,95 millió Ft.

D) Kezességvállalás

Fogalom: a támogatást nyújtó kötelezettségvállalása arra, hogy a kedvezményezett általi nem teljesítés esetén a felvett hitelt/kölcsönt kamataival együtt visszafizeti.

Támogatástartalom: a kezességvállalás eredményeképpen a kedvezményezett a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül a támogatást nyújtó a piaci kezességvállalási díjnál alacsonyabb díjat is kiköthet. A kezességvállalással fedezett hitel kamatlába és a referencia ráta közötti különbség, szorozva a hitelösszeggel, jelenértékre számítva, illetve a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj és a ténylegesen fizetendő díj különbsége jelenértékének összege. (A kamatláb-különbözet miatti támogatás és a díjkülönbözet összege.)

A támogatástartalomnak a számítása az alábbi képlet szerint történik,

ahol

Qn - a kezességvállalással lefedett hitelösszeg az n-edik év elején - referencia ráta, r=l/(1+i)

i' - a kezességvállalás miatti kedvezményes kamatláb

P - támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év)

F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése)

PD - (számított) százalékos piaci kezességvállalási díj

GD - tényleges százalékos (kezességvállalási szerződés szerinti) garanciadíj

PR1 - a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számított) díj

PR1'- a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj

PRn - a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számított) díj

PRn' - a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj

TT - kamatláb-különbözet miatti támogatás + díjkülönbözetből adódó támogatástartalom

Amennyiben a kezességvállalással fedezett hitel kamatlába meghaladja a referencia rátát, akkor a kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom összege nullának tekintendő, és csak a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj, illetve a ténylegesen fizetendő díj különbségének számítása szükséges.

A díjkülönbözet kiszámításánál a kezességvállalás által lefedett töredékéveket a garantált töredékidőszak hosszának a teljes évhez viszonyított arányában kell figyelembe venni.

A százalékban kifejezett piaci (számított) kezességvállalási díj (PD) megállapítása főszabályként (I.) az alábbiak szerint történik:

I. Az utolsó 10 teljes auditált beszámolóval lezárt évre meg kell határozni a kezességvállaló szervezet átlagos veszteségét és átlagos kötelezettségállományt. Amennyiben a kezességet nyújtó szervezet nem rendelkezik minimum tíz évre vonatkozóan ilyen adatokkal, akkor a rendelkezésre álló időszak, de minimum öt év adatait kell figyelembe venni. Az öt év elérése után minden évben hosszabbodik a figyelembe vett időszak a 10. év eléréséig.

Példa a piaci kezességvállalási díj kiszámítására:

Megnevezés egység 1997 1998 1999 2000 2001 Átlag

1 Függő jövőbeni kötelezettségek mFt 30 000 40 000 50 000 80 000 100 000 60 000

2 Tárgyévi beváltás mFt 550 650 1850 2550 3600 1840

3 Megtérülések mFt 50 350 350 550 1100 480

4 Veszteség (2-3) mFt 500 500 700 2000 2500 1240

5 Működési költségek mFt 350 450 500 700 800 560

6 Veszteség+Működési költségek (4+5) mFt 850 950 1200 2700 3300 1800

7 Piaci díj (6/1) % % 3 %

A függő jövőbeni kötelezettségek állománya (1): a garantált hitelállomány

Kezességvállalási kifizetések (2): a tárgyévben beváltott kezességek összege

Megtérülések (3): a beváltott (nem csak a tárgyévben beváltott) kezességből a tárgyévben behajtás és követelésértékesítés során befolyt összeg

Működési költségek (5): pénzügyi vállalkozás esetén 2001-től az eredménykimutatás 8., 9. és 10. sorának összege, 2000-ig a 11. ,,Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei'' sor.

A fenti számítás általános képlet formájában:

ahol k az utolsó auditált beszámolóval lezárt év.

II. Amennyiben a kezességvállalást nyújtó szervezet esetében a fenti számítási metódus nem követhető, a kezességvállalási díjból adódó támogatástartalom-rész: a fizetett kezességvállalási díj jelenértékének és a hitelt érdemlően bizonyított piaci kezességvállalási díj jelenértékének különbsége.

Példák a támogatástartalom számítására:

1. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel állami garanciával, így a bank kedvezőbb, 12% kamatlábbal nyújtja a hitelt. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben. A kezességvállalásért a vállalkozás a piaci, 2 millió forintos díj helyett egyszeri alkalommal 1 millió Ft-ot fizet.

Q = 200

I = 0,15, r=1/(1+0,15)=0,87

i' = 0,12

P = 2

F = 0

PR = 2

PR' = 1

A fenti konstrukció támogatástartalma 8,5 millió Ft.

2. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel 2 éves futamidő mellett állami garanciával. A hitel kamatlába 16%, a referencia ráta 15%. A kezességvállalásért a vállalkozás a piaci, évi 1 millió forintos díj helyett évente 0,5 millió Ft-ot fizet.

referencia ráta =15%

i = 0,15, r = 1/(1+0,15) = 0,87

PR1 = 1

PR1' = 0,5

PR2 = 1

PR2' = 0,5

Jelen esetben a kamatkülönbözet miatti támogatástartalom nullának tekintendő, mivel a hitel kamatlába meghaladja a referencia rátát. Ezért a támogatástartalom meghatározásakor csak a vállalkozás által a kezességvállalásért ténylegesen fizetendő díj és a piaci (számított) díj eltéréséből adódó összeget kell kiszámolni.

Ezen konstrukció támogatástartalma 935 ezer Ft.

3. példa

Egy vállalkozás 100 millió Ft-os hitelt vesz fel 75%-os (fokozatosan csökkenő) kezességvállalással 3 éves futamidőre, július 1-jei kezdettel. A hitelkamat piaci. A díjfizetés évenként történik. A tényleges díjmérték évi 1%. A piaci díjmérték évi 3%. A referencia ráta 11%. A támogatástartalom tehát ez esetben sem tartalmaz kamatkülönbözeti részt, csak a kezességvállalási díj kedvezményes.

A kalkuláció menete a következő:

A kedvezményes garanciadíjból adódó támogatástartalom a fenti példában 3,096 millió Ft.

E) Kamattámogatás

Fogalom: a kedvezményezett által fizetendő kamat egészének vagy egy részének átvállalása.

Támogatástartalom: az átvállalt kamatösszeg jelenértéke. A támogatástartalom számítása a vissza nem térítendő támogatás analógiájára történik,

ahol

Q1 - az első évben nyújtott kamattámogatás

Q2 - a második évben nyújtott kamattámogatás

Q3 - a harmadik évben nyújtott kamattámogatás

(...)

Qn - az n. évben nyújtott kamattámogatás

i - referencia ráta

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel. A fizetendő kamatból 10 százalékpontot az állam vállal át. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben.

Q1 = 200<F128M>ö<F255D>0,1=20

Q2 = (200-100)<F128M>ö<F255D>0,1=10

I = 15%

E konstrukció támogatástartalma 28,7 millió Ft.

F) Adókedvezmény

Fogalom: a kedvezményezettnek a törvényben meghatározott általánosan érvényes adónál kevesebb adót kell fizetnie az adó alapjának, illetve az adó mértékének csökkentése vagy elengedése miatt.

Támogatástartalom: az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik. A számítás során a kapott támogatás vagyis az adókedvezmény teljes összegének jelenértékét kell kiszámítani.

G) Tőkejuttatás

Fogalom: a kedvezményezett vállalkozásnak tőkejuttatást biztosít az államháztartás alrendszeréhez tartozó szerv, annak ellenére, hogy a juttatást az 5. számú mellékletben meghatározott piaci magánbefektető elvével nem lehet alátámasztani.

Támogatástartalom: amennyiben a piaci magánbefektető elvének érvényesülése esetén nem került volna sor támogatás nyújtására, akkor a támogatástartalmat a következőképpen kell számítani. A tőkejuttatás megfelelően diszkontált értékéből (beleszámítva a nyújtott tőkét és a tőkejuttatással kapcsolatban felmerült költségeket) le kell vonni a tőkejuttatással megszerzett befektetés diszkontált értékét. A befektetés értékénél közvetlenül a befektetésből származó, a jövőben elvárt eredményeket (veszteséget vagy nyereséget) kell figyelembe venni, amelyeket a várható kockázattal kell módosítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkontálása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik, majd a diszkontálással kapott két értéket kell kivonni egymásból.

T1 - az első évben nyújtott tőkejuttatás részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve)

T2 - a második évben nyújtott tőkejuttatás részösszege

Tn - az n. évben nyújtott tőkejuttatás részösszege

K1 - az elő évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek

Kn - az n. évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek

E1 - a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított első évi eredménye

E2 - a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított második évi eredménye

En - a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított n. évi eredménye

i - referencia ráta

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás az első évben 100 millió Ft, majd a második évben 50 millió Ft tőkejuttatásban részesül. A támogatást nyújtónak a tőkejuttatás miatt az első évben további 2 millió Ft közvetlen kiadása merül fel. A beruházás eredményeként az első évben 12 millió Ft veszteség, a második évben 5 millió Ft veszteség, a harmadik és negyedik évben 10-10 millió Ft nyereség keletkezik.

referencia ráta = i = 12%

T1 = 100

T2 = 50

K1 = 2

E1 = -12

E2 = -5

E3 = 10

E4 = 10

A fenti konstrukció támogatástartalma 148,01 millió Ft.

H) Egyéb, nem pénzbeli juttatás

Fogalom: a kedvezményezett a piaci árnál alacsonyabb áron és/vagy kedvezőbb feltételekkel jut valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyhoz, illetve szolgáltatáshoz.

Támogatástartalom: a piaci ár és a fizetett ár különbözetének jelenértéke.

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás ingyen jut egy olyan építési telekhez, melynek piaci értéke 100 millió Ft.

E konstrukció támogatástartalma 100 millió Ft.

3. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[3. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

Útmutató a támogatási intenzitás számításához

A támogatás felső határának mérőszáma a támogatási intenzitás, amely a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa. A támogatási intenzitás kiszámításakor a több év alatt nyújtott támogatások, illetve a több év alatt felmerülő elszámolható költségek esetén azok jelen értékét ugyanazon referencia ráta figyelembevételével kell meghatározni.

Az alábbiakban az egyes támogatási kategóriáknál figyelembe veendő elszámolható költségek kerülnek meghatározásra. Az egyes támogatási kategóriák elszámolható költségei között fel nem sorolt tételeket a támogatási intenzitás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.

Az egyes támogatási kategóriáknál a figyelembe vehető tételek a következők:

AA.- Kutatási-fejlesztési célú támogatás esetében:

- Kizárólag az adott kutatási programban részt vevő kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordításai a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-a szerint.

- Kizárólag és folyamatosan kutatási célra használt eszközök (műszerek, berendezések, telek, építmények) bekerülési értékének a számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerint részét képező tételek.

(A számviteli törvény 25. §-ának (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke - támogatási szempontból - csak akkor vehető figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettől vásárolta.)

- Kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, technikai, kutatási szolgáltatások, közműszolgáltatás), egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárási díj) költségei a számviteli törvény 78. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint.

AB.- Környezetvédelmi célú támogatás esetében:

ABA. Beruházás

- Környezetvédelmi cél megvalósítása érdekében beszerzett eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek:

= a számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerint, feltéve, hogy ezen beszerzések szigorúan a környezetvédelmi cél megvalósítására korlátozott beruházási költsége, csökkentve a beruházás első öt évében felmerülő teljesítmény és hatékonyság növekedéséből származó profittal.

ABB. Működési támogatás

- Működési támogatás esetében a 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

ABC. Környezeti károk helyreállítása

- Kizárólag a korábbi környezeti károkozások helyreállítása során felmerült költségek, a számviteli törvény 78-81. §-ai szerint. Az így figyelembe vett költségek összegét csökkenteni kell a számításoknál a helyreállított földterület értéknövekedésének összegével.

AC.- Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatása esetében:

ACA. Beruházás

- Összhangban a BA. pont alatt elszámolható költségekkel.

ACB. Tanácsadás

- Konzultáció, tanácsadás miatt igénybe vett szolgáltatások költségei a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdése szerint.

ACC. Kiállításokon való részvétel

- A számviteli törvény 78-80. §-ai szerint, feltéve, hogy ezek a költségek a vállalkozás által igénybe vett kiállítási hely bérlése, felállítása és működtetése kapcsán merültek fel.

AD.- Foglalkoztatási támogatás esetén:

ADA. Munkahelyteremtés

- Az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegű ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. §-a szerint.

ADB. Munkahelymegőrzés

- A megőrzött munkahelyeken dolgozó munkavállalók személyi jellegű ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. §-a szerint.

AE.- Képzési célú támogatás esetében:

- A képzéshez nyújtott szaktanácsadói munka költségei, az oktatók személyi jellegű ráfordításai a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdése és 79. §-a szerint.

- Az oktatók és a képzésben részesülők utazási költségei a számviteli törvény 78. § (3) és 79. §-ának (3) bekezdései szerint.

- A képzés céljából vásárolt vagy előállított eszközök (kiadványok, segédeszközök) számlázott értéke, illetve a számviteli törvény 51. §-ának (1) bekezdése szerinti közvetlen önköltsége.

- A képzéshez használt eszközöknek a képzés időtartamára elszámolt értékcsökkenési leírása a számviteli törvény 80. §-a szerint.

- A képzésben részesülők személyi jellegű ráfordításai a számviteli törvény 79. §-a szerint, maximum az előzőekben felsoroltak összegéig.

BA.- Az A. pont alá nem sorolható beruházási célú támogatás esetében:

BAA. Munkahelyteremtésre nyújtott beruházási támogatás

- A számviteli törvény 79. §-a szerint elszámolható, az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegű ráfordításainak 24 havi összege.

BAB. Egyéb célra nyújtott beruházási támogatás

- A tárgyi eszközök, szabadalmak, egy egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerinti bekerülési értéke, melyen belül az egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k (a továbbiakban: támogatásban részesíthető immateriális javak) bekerülési értéke nem haladhatja meg a tárgyi eszközök bekerülési értékének 25%-át. A támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások beruházásaira az előzőekben leírt 25%-os korlátozás nem vonatkozik. Az elszámolható eszközöknek meg kell felelniük a 30. § (4) bekezdésében foglaltaknak. A támogatásban részesíthető immateriális javaknak a beruházási támogatásban részesülő területhez kell kapcsolódniuk, a kedvezményezett beruházó tehát kizárólag Magyarországon jogosult felhasználni azokat, illetve az eszközöknek legalább öt évig Magyarországon kell maradniuk. A támogatásban részesíthető immateriális javakra még különösen a következő feltételeknek kell teljesülniük: amortizálható eszközökként szerepelnek a vállalat eszközei között és beszerzésük harmadik féltől piaci körülmények között történik. Amennyiben a támogatásban részesíthető immateriális javakat vagy azok egy részét a beruházó több, a 29. § szerinti különböző támogatási intenzitású régióban is használja, akkor a támogatásban részesíthető immateriális javak esetében a legalacsonyabb intenzitás irányadó.

C.- Ágazati támogatások

- Az A., illetve B. pont alatti megfelelő kategóriánál felsorolt költségekkel összhangban.

4. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[4. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

Környezetvédelmi és energetikai célú működési támogatás

Környezetvédelmi és energetikai célú működési támogatás az alábbi esetekben nyújtható:

(1) A működési támogatás hulladékkezelésre, illetve energiamegtakarításra maximum ötéves időtartamra az alábbi két módon nyújtható:

a) amennyiben a támogatás csökkenő mértékű, az első évben a megengedhető támogatási intenzitás 100%, amelyet lineárisan csökkenteni kell, hogy az utolsó évben 0% legyen;

b) nem csökkenő mértékű támogatás esetében a támogatási intenzitás felső határa 50%.

(2) Környezetvédelmi célú működési támogatás adókedvezmény formájában környezetvédelmi adók alól történő mentesítéssel nyújtható, melynek időtartama legfeljebb tíz év lehet. Az adókedvezményt megállapító határozatnak tartalmaznia kell a kedvezményezett kötelezettségvállalását környezetvédelmi célok teljesítésére, illetve konkrét környezetvédelmi intézkedések bevezetésére (pl. energiamegtakarítás, kibocsátáscsökkentés stb.). Amennyiben a kedvezményezett nem teljesíti a vállalt kötelezettséget, további kedvezményre nem jogosult, illetve az igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetnie.

(3) A megújuló és a hulladékból nyert energiaforrások, az elektromos áram és a hő együttes termelésének támogatása az alábbi négy mód egyikének megfelelően történhet:

a) A megújuló és a hulladékból nyert energiaforrásból nyert energia termelési költsége és az adott energia piaci ára közötti különbség kompenzálása a megújuló energiát termelő létesítmény értékcsökkenési leírásával egyenértékű támogatásán keresztül. E támogatás kiszámításakor figyelembe kell venni az adott létesítmény létrehozásához kapcsolódóan nyújtott beruházási támogatást. Amennyiben bizonyítható, hogy ez az adott megújuló és hulladékból nyert energiaforrás csekély versenyképessége miatt szükséges, a támogatás a vállalkozás tőkemegtérülését is tartalmazhatja.

b) Piaci mechanizmusok, pl. zöld bizonyítványok vagy tenderek bevezetése. Amennyiben ezek a rendszerek állami támogatásnak minősülnek, nem vezethetnek a megújuló és hulladékból nyert energia túlkompenzálásához, illetve nem téríthetik el a megújuló és hulladékból nyert energia termelőit attól, hogy versenyképesebbek legyenek.

c) A megújuló és hulladékból nyert energia által helyettesített energia termelésének externális költségei és a megújuló és hulladékból nyert energia termelésének externális költségei közötti különbség támogatása. Ennek a támogatásnak a mértéke nem haladhatja meg a 0,05 EUR/kWh-ának megfelelő forintösszeget. Amennyiben az e számítás alapján odaítélt támogatás összege meghaladja a (3) a) pontban foglaltak szerint számított támogatás összegét, a két támogatási összeg különbségét a kedvezményezett vállalkozásnak újra a megújuló és hulladékból nyert energiaforrásokra irányuló beruházásra kell fordítani. Ezenfelül, az ebben a pontban foglaltak alapján odaítélt támogatásnak egy olyan támogatási program részét kell képeznie, amely egyenlő elbírálásban részesíti a megújuló és hulladékból nyert energiaforrások ágazatában tevékenykedő vállalkozásokat. A támogatási programnak úgy kell rendelkeznie, hogy ne érje diszkrimináció az azonos megújuló és hulladékból nyert energiaforrás termelőit. A támogatási programot ötévente felül kell vizsgálni.

d) Működési támogatás adható az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltakkal összhangban.

5. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[5. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

Állami részvétellel működő kockázati tőkealapok, tőketársaságok és más hasonló céllal működő jogi személyek TKV-ket érintő befektetéseire vonatkozó szabályok

Fogalmak: Vállalkozások megalakulása, működésük korai szakasza: amennyiben a vállalkozások - bár lehetnek éppen alakulás alatt vagy működhetnek már rövid ideje - termékeiket még nem hozták kereskedelmi forgalomba vagy amennyiben a vállalkozás még a kutatás és termékfejlesztés szakaszában van, vagy amennyiben a termékfejlesztés szakasza már lezárult és további pénzügyi befektetésre van szüksége ahhoz, hogy a gyártást és kereskedelmi forgalmazást elindíthassa.

Az állami részvétellel működő kockázati tőkealapnak és tőketársaságnak az alábbi feltételek többsége teljesülése esetén nyújtható támogatás:

<i>a)</i> amennyiben a kockázati tőkealap mikro-, kis- és középvállalkozásokban szerez tőkerészesedést, valamint középvállalkozások megalakulásához és működésük korai szakaszában nyújt segítséget;

b) amennyiben a kockázati tőkealap a kedvezményezett vállalkozás finanszírozását jelentős részben tőkejuttatás formájában biztosítja;

c) amennyiben a kockázati tőkealap tulajdonosai között piaci magánbefektető is képviselteti magát;

d) amennyiben a kockázati tőkebefektetések profitorientáltak, az alap vezetésének díjazása függ az alap befektetéseinek hozamától;

e) amennyiben az alapkezelő felügyelete biztosított;

f) amennyiben az alapból a kedvezményes befektetési lehetőségekhez nyilvánosan meghirdetett módon lehet hozzájutni;

g) amennyiben a kizárólag egyes ágazatokba történő befektetéseket kereskedelem-politikai szempontok, illetve a közérdek indokolja;

h) amennyiben a befektetési döntések üzleti terveken alapulnak, illetve a befektetést részletes termék-, nyereség-, illetve értékesítési elemzések igazolják;

i) amennyiben kizárt a más állami forrásból származó támogatásokkal való halmozódás, a 3. § (3) és a 40. § (4) bekezdésének kivételével.

6. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[6. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

A 29. § (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó kistérségek

- Celldömölki

- Letenyei

- Ôriszentpéteri

- Téti

- Vasvári

- Zalaszentgróti

7. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[8. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

8. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[9. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

Függelék a 9. számú melléklethez

A. Horizontális célok

AA. Kutatás-fejlesztés

AAA. Alapkutatás

AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás

AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés

AB. Környezetvédelem

ABA. Beruházás

ABB. Működési támogatás

ABC. Környezeti károk helyreállítása

AC. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások

ACA. Beruházás

ACB. Tanácsadás

ACC. Kiállításokon való részvétel

ACD. Kockázati tőke befektetés

AD. Foglalkoztatás

ADA. Munkahelyteremtés

ADB. Munkahelymegőrzés

AE. Képzés

AEA. Általános képzés

AEB. Speciális képzés

AF. Megmentés és szerkezetátalakítás

AFA. Megmentés

AFB. Szerkezetátalakítás

AG. Kultúra

AH. Film

B. Országos, valamennyi tervezési-statisztikai régiót érintő területfejlesztési támogatás

BA. Az A. pont alá nem sorolható beruházási cél

BAA. Munkahelyteremtés

BAB. Egyéb beruházási cél

BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, időben korlátozott, mértékében csökkenő működési támogatás

C. Ágazati

CA. Gépjárműipar

CB. Szénbányászat

CC. Acélipar

CCA. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá tartozó acélipari vállalkozások

CCB. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó acélipari vállalkozások

CD. Szintetikus szál ipar

CE. Hajóépítő-ipar

CF. Szállítás, közlekedés

CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás

CFB. Légi közlekedés és szállítás

CFC. Tengeri közlekedés és szállítás

D. Csekély összegű támogatás

E. Természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása

F. A 3. § (2) bekezdése alapján Kormány általi eseti mentesítés

9. számú melléklet a 241/2002. (XI. 16.) Korm. rendelethez

[10. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez]

- A Tanács 1107/70. számú, 1970. június 4-i rendelete a vasúti, közúti közlekedéshez és belvízi hajózáshoz nyújtható támogatásokról (HL L sorozat 130. szám; 1970. 06. 15.)

- Keretszabály az ESZAK Szerződés által nem szabályozott néhány szektorról (HL C sorozat 320. szám; 1988. 12. 13.)

- Közösségi iránymutatás a foglalkoztatásról (HL C sorozat 334. szám; 1995. 12. 12.)

- Közösségi keretszabály a kutatási-fejlesztési célú állami támogatásról (HL C sorozat 45. szám; 1996. 02. 17.)

- A Bizottság közleménye az állami intézmények által történő földértékesítéssel kapcsolatos támogatástartalomról (HL C sorozat 209. szám; 1997. 07. 10.)

- A Bizottság iránymutatása a nemzeti regionális támogatásokról (HL C sorozat 74. szám; 1998. 03. 10.)

- A Tanács 1540/98. számú rendelete a hajóépítési iparnak nyújtott új szabályozásról (HL L sorozat 202. szám; 1998. 07. 18.)

- A Bizottság közleménye a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatásáról (HL C sorozat 288. szám 1999. 02.)

- A Bizottság közleménye a Római Szerződés 87. és 88. cikkének alkalmazásáról az állami kezességvállalás esetében (HL C sorozat 71. szám; 2000. 03. 11.)

- Közösségi iránymutatás a környezetvédelmi céllal nyújtott állami támogatásokról (HL C sorozat 37. szám; 2001. 02. 03)

- A Bizottság közleménye a közösségi keretszabályoknak a kutatás-fejlesztésre történő alkalmazásáról (HL C sorozat 78. szám 2001. 03. 10.)

- A Bizottság közleménye a kockázati tőkéről az állami támogatások tekintetében (HL C sorozat 235. szám; 2001. 08. 21.)

- A Bizottság 68/2001. számú rendelete a Római Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a képzés vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001. 01. 13.)

- A Bizottság 69/2001. számú rendelete a Római Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a csekély összegű támogatások vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001. 01. 13.)

- A Bizottság 70/2001. számú rendelete a Római Szerződés 87. és 88. Cikkeiben foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a kis- és középvállalkozások vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001. 1. 13.)

- Multiszektorális keretszabály nagyberuházásokra vonatkozó regionális támogatásokról (HL C sorozat 70. szám; 2002. 03. 19.)

- A Bizottság közleménye a nehéz pénzügyi helyzetbe került acélipari vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatásáról (HL C sorozat 70. szám; 2002. 03. 19.)

- Bizottsági közlemény az ESZAK hatálya megszűnésének következményében bekövetkező változásokról (HL C sorozat 152. szám; 2002. 06. 26.)

- A Tanács 1407/2002. számú rendelete a szénipar állami támogatásáról (HL L sorozat 205. szám, 2002. 08. 02.)