163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet

a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a, 48. § r) pontja, valamint 124. § (2) bekezdésének v) és y) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban -, illetve a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvényben (a továbbiakban: Európai Megállapodás) foglaltakat figyelembe véve a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez.

2. Állami támogatás: az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére, a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások részére, ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent.

3. Állásfoglalás: e rendelet 53-54. §-ában meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény.

4. Be nem jelentett támogatás: azon támogatási program, pályázati felhívás vagy egyedi támogatás, melyre jelen kormányrendelet 41. vagy 47. §-a szerinti bejelentési kötelezettség vonatkozik, ám a támogatást nyújtó ezen kötelezettségének nem tett eleget, és a támogatási program hatályba lépett, pályázati felhívás kiírásra került, illetve az egyedi támogatásról döntés született.

5.[1] Elsődleges beszállító: a gyártó azon beszállítója, amelynek felelőssége a fejlesztésre és a formatervezésre is kiterjed, a gyártási vagy az összeszerelési fázis során alkatrészeket és részegységeket gyárt, szerel össze vagy szállít a gyártó részére. Mint ipari partnert gyakran a modell kifutásáig tartó szerződés köti a gyártóhoz. A beszállító szolgáltatást is nyújthat a gyártó részére, különösen logisztikai szolgáltatást, mint például beszállítói központ működtetése.

6. Egyedi támogatás: előzetesen és egyedileg kijelölt kedvezményezettnek vagy kedvezményezetteknek, nem támogatási program keretében nyújtott egyszeri állami támogatás.

7. Előzetes bejelentés: e rendelet 41. és 47. §-ának hatálya alá tartozó tervezetekre vonatkozóan a 45. §-ban, valamint a 47-48. §-ban meghatározottak bejelentése a pénzügyminiszter számára, a támogatási programok és egyedi támogatások vizsgálata céljából jogszabálytervezetek véleményezését megelőzően, önkormányzati támogatások és pályázati felhívás esetén azok kihirdetése előtt.

8. Előzetes vélemény: jogszabálytervezetek véleményezése, illetve önkormányzati támogatások és pályázati felhívás esetén azok elfogadása előtt e rendelet 49-51. §-ban meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény.

9. Elszámolható költségek: a 3. számú mellékletben meghatározott költségek köre. Azon támogatási kategóriák esetében, amelyekre a 3. számú melléklet nem tartalmaz rendelkezést, a támogatott cél érdekében közvetlenül felmerült költségek számolhatók el. A támogatást nyújtó az elszámolható költségek körét az e rendeletben foglaltaknál szűkebben is megállapíthatja.

10.[2] Érzékeny ágazatok: feketeszén-bányászat [a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét tartalmazó TEÁOR '03 (a továbbiakban: TEÁOR '03) CA1010]; az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek vagy vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (TEÁOR '03 DJ 27.1); az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá nem tartozó acéltermékek gyártása és a vas, acél egyéb feldolgozása (TEÁOR '03 DJ 27.2, 27.3, 27.51 és 27.52); járműgyártás [a közúti gépjármű gyártása (TEÁOR '03 DM 34.10) a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltű gépjármű, sportgépjármű, diagnosztikai és kezelő jármű, tűzoltóautó, seprős autó, mozgó könyvtár, katonai használatra szánt járművek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármű villamos részeinek gyártása (TEÁOR '03 DL 31.61); a gépjármű-karosszéria gyártása (TEÁOR '03 DM 34.20); a gépjármű alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR '03 DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjárművekhez (TEÁOR '03 DN 36.11.)]; szállítás; szintetikus szál ipar [selyemfonás (TEÁOR '03 DB 17.15) (kivéve: selyemszál gombolyítása, mosása és fonása, selyemhulladék kártolása és fésülése, valamint a selyem- és selyemtípusú fonal gyártása); az egyéb textilszövés (TEÁOR '03 DB 17.25) (kivéve: egyéb széles szövet gyártása len-, rami-, kender-, juta-, háncsrost- és különleges fonalból); valamint a vegyi szál gyártása (TEÁOR '03 DG 24.70)]; hajóépítés (TEÁOR '03 DM 35.1 alá tartozó tevékenység közül a tengeri kereskedelmi hajó építése).

11. Felszólítás: e rendelet 57. §-ában meghatározott eljárás.

12. Horizontális támogatás: olyan támogatás, amely jellemzően ágazattól függetlenül meghatározott cél(ok) elérése érdekében nyújtható. Ilyen meghatározott cél lehet a kutatás-fejlesztés, a támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások, a képzés, a foglalkoztatás, a környezetvédelem és a nehéz helyzetbe került vállalkozások támogatása.

13. Hulladékokból nyert energia: a hulladékoknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett - fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia.

14. Ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban.

15. Jogszabálytervezetek véleményezése: a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27-32. §-ában meghatározott eljárás.

16. Kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi.

17. Létező támogatás: minden olyan támogatási program, pályázati felhívás, illetve egyedi támogatás, amely e kormányrendelet hatálybalépése előtt érvénybe lépett, illetve amely e kormányrendelet alapján mentesül az Áht. 15. §-ában foglalt tilalom alól.

18. Megújuló energiaforrás: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia.

19.[3] Nagyberuházás: az a beruházási projekt, melynek a 3. számú melléklet szerint elszámolható költsége legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

20. Nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozás: olyan vállalkozás, amely működése során felhalmozott eredményéből vagy a tulajdonosok, illetve a hitelezők által rendelkezésre bocsátott/bocsátható pénzeszközökből nem képes kötelezettségei teljesítésére.

21. Pályázati felhívás: támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett felhívás a támogatási programban való részvételre.

22. Referencia ráta: a támogatástartalom, illetve az elszámolható költségek jelenértékének kiszámításához használt mutatószám. A következő évre vonatkozó referencia rátát a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben december 31-ig teszi közzé. Egy projekt támogatástartalmának kiszámításához mindig a döntés időpontjában érvényes referencia rátát kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatás nyújtására milyen időtávon keresztül kerül sor.

23. Saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be.

24.[4] Szállítás: vasúti szállítás (TEÁOR '03 I 60.10), egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR '03 I 60.23), közúti teherszállítás (TEÁOR '03 I 60.24), tengeri szállítás (TEÁOR '03 I 61.1), belvízi szállítás (TEÁOR '03 I 61.2), valamint légi szállítás (TEÁOR '03 I 62.1 és I 62.2).

25. Támogatás címzettje: az a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amely a támogatás odaítéléséről rendelkező döntésben megnevezésre kerül, mint a támogatás alanya.

26. Támogatás formája: különösen a vissza nem térítendő és a visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételű kezességvállalás, állami tőkejuttatás, adókedvezmény, adóalap-kedvezmény, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, követelésről való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet, kedvezményes lízing.

27. Támogatás kedvezményezettje: a támogatás címzettje, illetve az a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amelyet a támogatást nyújtó közvetve vagy közvetlenül kedvezőbb helyzetbe kíván hozni.

28. Támogatás koordinátor: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) meghatározott fogalom.

29. Támogatási cél: a támogatást nyújtó által egyedileg meghatározott gazdasági, társadalmi vagy egyéb közérdekű hatás, amelynek megvalósítását a támogatás célul tűzte ki.

30. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve.

31. Támogatási kategória: az 1. számú mellékletben szereplő lista elemei.

32. Támogatási program: olyan jogszabályi rendelkezés, amely támogatási cél megvalósítása érdekében előzetesen és egyedileg meg nem határozott kedvezményezettek számára - a tervezett államháztartási előirányzaton belül - az abban lefektetett általános kritériumoknak való megfelelés alapján juttatott állami támogatást irányoz elő.

33.[5] Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás (a továbbiakban: TKV): az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg (egyéni vállalkozó esetén az utolsó személyi jövedelemadó-bevallásban szereplő összes bevétele nem haladja meg a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget), továbbá ha abban az állam, az önkormányzat vagy más támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

34. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI): a Pénzügyminisztérium szervezetében működő szervezeti egység, amely ellátja a pénzügyminiszter felelősségi körébe eső, e rendelet hatálya alá tartozó feladatokat.

35. Támogatást folyósító: az állami támogatás támogatás kedvezményezettjéhez történő eljuttatásának pénzügyi lebonyolításában részt vevő szerv.

36. Támogatást nyújtó: az a költségvetési szerv, az általa megbízott szerv, az irányítása alatt működő egyéb szerv vagy személy, illetve a helyi önkormányzat, amely az egyedi támogatás odaítéléséről dönt, vagy a támogatási program, illetve a pályázati felhívás elkészítéséért felelős.

37. Támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak, a 2. számú mellékletben foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke.

38. Új támogatás: minden támogatási program és egyedi támogatás, amely nem minősül létező támogatásnak. Új támogatásnak minősül a létező támogatások módosítása is.

39.[6] Érintett termék: a beruházási projekt által megvalósított kapacitásokkal előállítani kívánt termék (beleértve a szolgáltatásnyújtást is), valamint azok a termékek, amelyek ezt akár a fogyasztás (hasonló termékjellemzők, felhasználhatóság, ár), akár a termelés (a létrehozott termelőeszközök rugalmas felhasználhatósága révén) vonatkozásában helyettesíteni képesek. Amennyiben a támogatandó beruházási projekt félkész termékek előállításához szükséges kapacitások növelését célozza és az érintett félkész termékek jelentős része a vállalkozáson belül kerül felhasználásra, akkor az érintett terméknek az abból készített készterméket kell tekinteni.

40.[7] Érintett termékpiac: az érintett termékpiacot az érintett termék és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja a terméket beszerezni, illetőleg a termék értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja a terméket értékesíteni.

41.[8] Piaci magánbefektető elve: nem minősül állami támogatásnak azon tőkejuttatás és egyéb tőkeművelet, melyet az adott kedvezményezett vállalkozás jelenlegi és a jövőben várható pénzügyi, gazdasági, piaci helyzetének ismeretében, csak a közép- és hosszú távú jövedelmezőségi szempontokat figyelembe véve nem állami tulajdonú és/vagy irányítású gazdálkodó szerv is végrehajtana/végrehajtott volna.

42.[9] Piacképes kockázat: exporthoz kapcsolódó tevékenységek esetében piacképes kockázatnak minősül minden olyan két évnél rövidebb ügylet kockázata, amely az Európai Unióban, továbbá az OECD tagországai közül az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Izlandon, Japánban, Új-Zélandon, Norvégiában és Svájcban honos állami és nem állami adóshoz kapcsolódik.

43.[10] Szinten tartás: szinten tartásnak minősül a meglévő tárgyi eszközök felújítása (ide nem értve a korszerűsítést eredményező felújítást), illetve olyan új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, amelynek célja a beruházó által korábban használt tárgyi eszközök lecserélése anélkül, hogy az új eszközök a termékben, nyújtott szolgáltatásban, illetve termelési vagy szolgáltatási folyamatban (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hoznának.

44.[11] Termelési egység: mindazon tőkeeszközök, amelyek gazdaságilag elválaszthatatlanok, fizikailag vagy funkcionálisan kapcsolódnak egymáshoz, és egy meghatározott termék előállításához szükségesek. Amennyiben a beruházási projekt eredményeként létrehozott eszközök többféle, azonos alapanyag(ok)ból készült termék előállítására alkalmasak, a tőkeeszközöket egyetlen termelési egységnek kell tekinteni.

II. Fejezet

A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya a támogatást nyújtókra, az általuk az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatásokra és a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos eljárására terjed ki.

Az Áht. 15. §-a alóli mentesülés jogcímei

3. §

(1) Összeegyeztethetőek az Áht. 15. §-ával azok a támogatások, amelyek megfelelnek a jelen kormányrendeletben foglaltaknak, valamint ha a IX. fejezet alapján adott előzetes vélemény, illetve állásfoglalás a támogatási tervezetet nem kifogásolja.

(2) A központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében, amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott véleménnyel, illetve állásfoglalással a támogatást nyújtó nem ért egyet, az ügyet a pénzügyminiszterrel közösen a Kormány elé terjesztheti. Ebben az esetben a Kormány - az Európai Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban - a támogatási tervezetet összeegyeztethetőnek nyilváníthatja az Áht. 15. §-ával.

(3)[12] Az Áht. 15. §-a alól mentesülnek az Európai Megállapodás III. Cím II. és III. fejezetében hivatkozott termékek előállítására és kereskedelmére nyújtott támogatások, a honvédelmi és nemzetbiztonsági célra nyújtott támogatások, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2001. december 31-én hatályban lévő rendelkezése szerinti adókedvezmények, illetve a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény - 2002. évi XLII. törvény 158. §-ával megállapított - 79. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 2003. március 31-ig alkotott önkormányzati rendeletek szerinti adókedvezmények, adómentességek, valamint azok az intézkedések, amelyek valamennyi belföldön működő vállalkozás által igénybe vehetőek, tehát amelyekkel minden vállalkozás megkülönböztetés nélkül élhet.

III. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A támogatás nyújtásának átláthatóvá válásával összefüggő követelmények

4. §

(1) Állami támogatás egyedi támogatásként vagy támogatási program keretében nyújtható.

(2) Támogatási célonként külön támogatási programot kell létrehozni az állami támogatásokra, és azokat a jogszabályon belül elkülönítetten kell megjeleníteni az egyéb támogatásokra vonatkozó szabályoktól.

5. §

(1) Az egyedi támogatás és a támogatási program szabályainak kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

I. a támogatást nyújtó szerv megnevezése;

II. a támogatás célja, azon belül támogatási kategóriánként:

a) a támogatás formája,

b) a támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás és/vagy a támogatástartalom maximális mértékében/összegében kifejezve,

c) a támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás és/vagy a támogatástartalom maximális mértékében/összegében kifejezve több forrásból igényelt támogatások esetén,

d) a kedvezményezettek köre,

e) a saját forrás mértéke,

f) az elszámolható költségek köre,

g) az egyedi támogatás, illetve a támogatási program hatálya,

h) a támogatási program esetében az abból történő támogatásnyújtást kizáró feltételek,

i) az egyedi támogatás, a támogatási program, illetve az az alapján megkötött támogatási szerződés megsértésének szankciói.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kategória csak a kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott támogatási kategória lehet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező elemek mellett az egyes támogatási kategóriák és támogatási formák tekintetében a IV-VIII. fejezetek más kötelező elemeket is előírhatnak.

6. §

Támogatási szerződés csak a támogatási programban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási feltételek teljesítése esetén köthető.

6/A. §[13]

A támogatást nyújtó köteles tájékoztatni a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról.

Támogatáshalmozódásra vonatkozó szabályok

7. §

(1) Egy projekthez igénybe vett, az Áht. 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az e kormányrendeletben meghatározott támogatási intenzitást, ide nem értve a 3. § (3) bekezdésében, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott támogatásokat.

(2) A 3. § (2) bekezdés alapján támogatott projektekhez - a 3. § (3) bekezdése és a 40. § (4) bekezdésének kivételével - további állami támogatás nem nyújtható.

(3) Egy vállalkozás által igénybe vett, a 40. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások összege három egymást követő évben összesen nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek betartásáért - összhangban az Ámr. 79. § (10) bekezdésével - a támogatás koordinátor a felelős.

Egyéb általános rendelkezések

8. §

(1) A VI. fejezet hatálya alá tartozó ágazatok csak az adott ágazatra vonatkozó különös szabályok figyelembevételével támogathatók.

(2) A 41. és 47. § alapján bejelentett támogatási tervezet szerinti támogatásnyújtás addig nem hajtható végre, amíg jelen kormányrendelettel a tervezet nincs összhangban.

9. §[14]

(1) Az exportált mennyiséghez, a disztribúciós hálózat létrehozásához és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggő költséghez közvetlenül kapcsolódó támogatás -a (2) bekezdés kivételével - nem nyújtható.

(2) Nem piacképes kockázat esetén az exporttevékenységhez exporthitel biztosítására és kezességvállaláshoz támogatás nyújtható.

Az államháztartás alrendszereinek terhére történő ingatlanértékesítés vállalkozások részére

10. §

(1) Az államháztartás alrendszerei által tulajdonolt vagyon terhére történő ingatlanértékesítés nem minősül állami támogatásnak, amennyiben

a) az értékesítés nyilvános meghirdetés során a legmagasabb árat ajánló részére történik,

b) az eladási feltételeket tartalmazó hirdetmény valamely országos vagy helyi napilapban legalább két hónapon át, ismételten közzétételre került,

c) minden lehetséges vásárlónak lehetősége van arra, hogy megvásárolja az ingatlant, és

d) a c) pont nem érinti a környezet, a közegészség, valamint a közérdek védelme, a spekulatív és a közrendet sértő ajánlatok kizárása érdekében tett korlátozásokat, valamint a városi és regionális tervezéssel összefüggő előírásokat.

(2) Nem minősül állami támogatásnak az állami tulajdonban lévő ingatlan értékesítése akkor sem, ha az értékesítés legalább azon az áron történik, amelyet az adásvételi tárgyalások megkezdése előtt egy vagy több, az érdekelt felek és más állami szervek utasításától független, szakirányú végzettséggel rendelkező értékbecslő meghatározott.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának megfelelő közzététel után sem sikerül az értékbecslő által meghatározott áron értékesíteni az ingatlant, az értékesítés érdekében az ingatlan ára 5%-kal csökkenthető.

(4) Amennyiben az ingatlan a (3) bekezdésben meghatározott árcsökkentés után sem értékesíthető megfelelő időn belül, a korábbi tapasztalatok alapján új értékbecslést kell elvégeztetni.

Kezességvállalás

11. §

Jelen kormányrendelet értelmében nem minősül állami támogatásnak

(1) az olyan egyedi kezességvállalás, amely esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a kedvezményezett nincs nehéz pénzügyi helyzetben,

b) a kedvezményezett állami beavatkozás nélkül, piaci feltételek mellett is hitelhez jutna,

c) a kezességvállalás egy adott pénzügyi tranzakcióra, meghatározott összegre és meghatározott időtartamra vonatkozik, továbbá a kötelezettségvállalás mértéke nem haladja meg a kedvezményezett fennálló hiteleinek 80%-át,

d) a kezességvállalás díja piaci áron kerül meghatározásra;

(2) az olyan kezességvállalási program, amely esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a programból nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozás nem finanszírozható,

b) a kedvezményezett állami beavatkozás nélkül, piaci feltételek mellett is hitelhez jutna,

c) a kezességvállalás egy adott pénzügyi tranzakcióra, meghatározott összegre és meghatározott időtartamra vonatkozik, továbbá a kötelezettségvállalás mértéke nem haladja meg a kedvezményezett fennálló hiteleinek 80%-át,

d) a program feltételei reális kockázatelemzésen alapulnak, így a kedvezményezett vállalkozások által fizetett díjak lehetővé teszik, hogy a program bevételeiből fedezze kiadásait,

e) a programban meghatározott feltételek a kockázat valós értékelésén alapulnak és a program finanszírozása legalább egyszer felülvizsgálatra kerül,

f) a fizetendő díjak fedezik egyaránt a kezességvállalással járó átlagos kockázatot és az adminisztratív költségeket, ideértve az állam által a program kezdetén nyújtott tőke átlagos megtérülését is.

IV. Fejezet

HORIZONTÁLIS TÁMOGATÁSI CÉLOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Kutatás-fejlesztési célú támogatás

12. §

(1) A nyújtható támogatás maximális intenzitása:

a) alapkutatás esetén 100%;

b) alkalmazott kutatás esetén 60%;

c) kísérleti fejlesztés esetén 35%.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási intenzitások az alábbi esetekben és mértékben növelhetők:

a) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében 15 százalékponttal;

b) támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások (a továbbiakban: TKV) esetében 10 százalékponttal;

c) nemzetközi együttműködési projekt esetében 10 százalékponttal.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott és a (2) bekezdés egy vagy több pontja szerint növelt támogatási intenzitás alkalmazott kutatás esetén a 75%-ot, kísérleti fejlesztés esetén az 50%-ot nem haladhatja meg.

(4) Az alkalmazott kutatáshoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok költségének 75%-a, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok költségének 50%-a támogatható.

(5) Az alábbi kutatás-fejlesztési támogatások nem minősülnek állami támogatásnak:

a) nem nyereségorientált felsőoktatási vagy kutatási intézmények részére nyújtott kutatás-fejlesztési célú támogatás;

b) állami szerv által egy vállalkozásnak piaci feltételek mellett nyújtott kutatás-fejlesztési megbízás (nyílt pályázati rendszer esetén).

(6)[15] A kutatás-fejlesztési támogatás csak abban az esetben nyújtható, amennyiben az a normál működésen túlmutató kutatás-fejlesztési tevékenységre ösztönöz.

Környezetvédelmi célú támogatás

13. §

A környezetvédelmi célra nyújtható beruházási támogatások maximális intenzitása:

a) TKV-k részére az új környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében, az azok bevezetését követő hároméves időszakban: 15%;

b)[16] a támogatási kérelem beadásának időpontjában hatályos környezetvédelmi előírásoknál kedvezőbb értékek elérése céljából: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve.

14. §

(1) Energiatakarékossági beruházások esetében: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 50% (TKV-k esetében 60%) közül a kedvezőbb.

(2) A megújuló és hulladékból nyert energiaforrások használatát célzó beruházások esetén, a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve. Rendkívüli esetben, amennyiben a beruházás kiemelkedő közgazdasági, illetve nemzetgazdasági érdeket szolgál, 100%. A támogatott beruházás eredményeképpen létrejött eszközökhöz és létesítményekhez kapcsolódóan további támogatás a későbbiekben nem adható. Amennyiben a megújuló és hulladékból nyert energiaforrások használatát célzó beruházás olyan létesítményt hoz létre, amely egy egész agglomerációt lát el: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 60% (TKV-k esetében 70%) közül a kedvezőbb.

(3) Az elektromos áram- és hőelőállítást egyszerre megvalósító beruházások esetében, amennyiben a közös előállítás következtében energiatakarékossági, illetve környezetvédelmi célok valósulnak meg: a 29. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 50% (TKV-k esetében 60%) közül a kedvezőbb.

15. §

A 13-14. §-ban meghatározott értékek kizárólag a környezetvédelmi célhoz közvetlenül kapcsolódó beruházás (rész) bekerülési értékének százalékában értendők.

16. §

(1) Szennyezett területek helyreállítására irányuló támogatás esetén, ha a szennyező tevékenység folytatója nem ismert vagy jogutód nélkül megszűnt, és a környezetkárosító tevékenység a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény hatálybalépését megelőzően történt, az elszámolható költségek 100%-a téríthető meg. A támogatás nem haladhatja meg a helyreállítást végző vállalkozás tényleges költségeit.

(2) Környezetvédelmi célú működési támogatás a 4. számú mellékletben foglaltak szerint nyújtható.

Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatása

17. §

(1) A TKV-knek tanácsadási tevékenységre, valamint vásárokon és kiállításokon való részvétele céljából nyújtott támogatás támogatástartalma legfeljebb az elszámolható költségek 50%-a lehet.

(2) A tanácsadási tevékenység támogatása nem terjedhet ki a TKV alaptevékenységhez tartozó tanácsadás igénybevételének támogatására. Alaptevékenységhez tartozó tanácsadásnak számít különösen a rendszeres adótanácsadás.

(3) A TKV-knek vásárokon és kiállításokon való részvétel céljából nyújtott támogatás kiállításonként, illetve vásáronként csak az első megjelenéshez nyújtható.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott támogatásokon túl, jelen rendelet egyéb rendelkezései alapján a TKV-k további támogatásban is részesülhetnek.

Kockázati tőkebefektetések

18. §[17]

(1) Az állami részvétellel működő kockázati tőkealapok és tőketársaságok, vagy más hasonló céllal működő jogi személyek TKV-ket érintő befektetései abban az esetben hajthatók végre, amennyiben a tőkejuttatás formájában megvalósított befektetés támogatástartalma nem haladja meg az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget. Amennyiben a támogatástartalom meghaladja ezt az összeghatárt, a kockázati tőkebefektetést végző társaságnak bizonyítania szükséges a piac - (2) bekezdés szerinti - elégtelen működését.

(2) A piac elégtelen működése különösen az alábbi esetekben áll fenn:

a) a piaci szereplői nem képesek előállítani olyan termékeket, melyekre fizetőképes kereslet lenne,

b) rossz vagy aszimmetrikus informáltság jellemzi a piacot (a potenciális befektetők csak nehezen tudnak a TKV-k vagy az újonnan alakult vállalatok gazdasági kilátásairól információt szerezni),

c) a tranzakciós költségek magasak (a kisebb értékű befektetések nem vonzóak a magas ingatlanértékelési vagy egyéb tranzakciós költségek következtében).

(3) Az 5. számú melléklet a kockázati tőkebefektetések támogatására vonatkozó további feltételeket határoz meg.

Megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatás

19. §

(1) Megmentési, illetve szerkezetátalakítási célból támogatás kizárólag nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozás részére nyújtható.

(2) Megmentési célú támogatás az az átmeneti támogatás, amely a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozás pénzügyi problémáinak rendezése céljából nyújtható a szerkezetátalakítási program elkészítéséig vagy a felszámolási eljárás megindításáig.

(3) Szerkezetátalakítási célú támogatás a szerkezetátalakítási program végrehajtásához szükséges állami szerepvállalás. A szerkezetátalakítási program olyan átfogó, hosszú távú program, amelynek eredményeképpen a vállalkozás életképessége helyreáll.

(4) Nem nyújtható megmentési, illetve szerkezetátalakítási célú támogatás újonnan létrehozott vállalkozás részére.

(5) Szerkezetátalakítási célú támogatás ugyanazon vállalkozás, valamint annak jogutódjai részére tízévente csak egyszer nyújtható.

(6) Kivételes esetekben, amikor a vállalkozás előre nem látható, neki fel nem róható okok miatt került nehéz pénzügyi helyzetbe, az (5) bekezdésben foglaltaktól el lehet tekinteni.

20. §

Megmentési célú támogatás az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén nyújtható:

a) a támogatás formája díjfizetés ellenében nyújtott kezességvállalás és hitel lehet. A támogatásnyújtásért a kedvezményezett vállalkozás által fizetendő díj mértéke nem lehet alacsonyabb egy nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás által a piacon igénybe vett hasonló szolgáltatásért fizetendő díj mértékénél;

b) a támogatás a vállalkozás életben tartásához szükséges mértékre korlátozódik;

c) a hitelt a teljes összeg folyósítását követő tizenkét hónapon belül vissza kell fizetni;

d) a támogatás kizárólag súlyos szociális nehézségek mérséklése céljából nyújtható;

e)[18] a vállalkozásnak vállalnia kell, hogy a megmentési célú támogatás első részletének nyújtását követő 6 hónapon belül bemutatja a szerkezetátalakítási programot a támogatás nyújtásáért felelős szervnek, vagy megindítja a felszámolási eljárást, vagy igazolja, hogy a kölcsönt teljes egészében visszafizette, illetve, hogy az állami kezességvállalás megszűnt.

21. §

Szerkezetátalakítási célú támogatás az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén nyújtható:

a) A kedvezményezett valós piaci adatokon és elfogadott piaci feltevéseken alapuló szerkezetátalakítási programmal rendelkezik. A programnak biztosítania kell, hogy végrehajtása esetén a vállalkozás pénzügyi, gazdasági helyzete belátható időn belül stabilizálódik, és további állami támogatás nyújtására nem lesz szükség.

b) A kedvezményezett racionalizálja gazdálkodását. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás által előállított termékek piacán többletkapacitás van, a támogatás feltétele a kapacitás csökkentése.

c) A támogatott vállalkozás jelentős mértékben hozzájárul a szerkezetátalakítási költségekhez, a támogatás a vállalkozás által nem finanszírozható minimális összegre korlátozódik.

d) A kedvezményezett a szerkezetátalakítási programot teljes mértékben végrehajtja.

e) A kedvezményezett évente részletes jelentést készít a terv végrehajtásáról a támogatást nyújtó és a pénzügyminiszter részére.

Foglalkoztatási célú támogatás

22. §

(1) A foglalkoztatási célú támogatás - a 23-25. §-ban foglalt szabályok alapján - munkahelyteremtésre és munkahelymegőrzésre nyújtható.

(2) Foglalkoztatási célú támogatás nem kapcsolódhat termékelőállítást szolgáló vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó beruházáshoz.

(3) Amennyiben a foglalkoztatás bővítése termékelőállítást szolgáló vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó beruházással jár együtt, akkor az V. fejezetben foglaltak az irányadók.

23. §

(1) Munkahelyteremtésnek minősül az új munkahelyek létrehozása (nettó munkahelyteremtés), amely az érintett vállalkozás meghatározott időegység alatti átlagos statisztikai állomány létszámában jelent növekedést.

(2) Munkahelyteremtési támogatás kizárólag akkor nyújtható, ha az munkanélküliek, pályakezdők, illetve hátrányos helyzetűek foglalkoztatását biztosítja.

(3) Támogatás az újonnan létrehozott munkahelyek száma alapján nyújtható.

(4) A támogatással létrehozott munkahelyet a kedvezményezett vállalkozásnak - a támogatás megszűnte után - a támogatási idővel azonos időtartamon keresztül folyamatosan fenn kell tartania.

(5)[19] Nem nyújtható munkahelyteremtési támogatás azon munkahely után, amely a 30. § alapján támogatható beruházás befejezését követő három éven belül jön létre.

24. §

(1) Munkahelymegőrzési támogatásnak minősül a vállalkozás létszámcsökkentése elkerülésének támogatása vagy a megváltozott munkaképességűek továbbfoglalkoztatása érdekében támogatott munkahely-átalakítás.

(2) Munkahelymegőrzési támogatás csak kivételes esetekben nyújtható. Kivételes esetnek minősül különösen a megváltozott munkaképességűek továbbfoglalkoztatása, valamint az olyan földrajzi területen nyújtott munkahelymegőrzési támogatás, ahol az életszínvonal az ország többi területeihez képest rendkívül alacsony, illetve ahol magas a munkanélküliek aránya.

(3)[20]

(4) A munkahelymegőrzési támogatással fenntartott munkahelyet a kedvezményezett vállalkozásnak - a támogatás megszűnte után - a támogatási idővel azonos időtartamon keresztül folyamatosan fenn kell tartania.

(5) A nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozásokban történő munkahelymegőrzésre biztosított támogatás tekintetében a 19-21. §-ban foglaltak az irányadók.

25. §

A foglalkoztatási célú támogatás időben korlátozott ideig nyújtható, és meg kell határozni egy munkavállalóra vetített értékét.

Képzési célú támogatás

26. §

Képzési célú támogatásnak minősül valamennyi, munkavállalók új ismereteinek megszerzése céljából, a munkáltató által viselt költségeket ellentételező, vagy a költségeket csökkentő állami intézkedés. A képzési célú támogatás nyújtása független a képzést nyújtó személy kilététől, továbbá attól, hogy a képzést a vállalkozás maga vagy köz-, illetve magánintézmény biztosítja.

27. §

(1) Általános képzési támogatásnak minősül a munkavállalók munkakörében közvetlenül nem alkalmazható tudás megszerzését célzó elméleti és gyakorlati oktatás támogatása, amely olyan képesítés megszerzését célozza, amely más munkaterületen és más vállalkozásoknál széles körben felhasználható.

(2) Általános képzés esetén a nyújtható maximális támogatási intenzitás 60%. TKV-k esetében e mérték további 20 százalékponttal, hátrányos helyzetű munkavállalók esetében további 10 százalékponttal növelhető.

(3) Hátrányos helyzetűnek minősülnek a 25 évesnél fiatalabb, állandó munkahellyel korábban nem rendelkező egyének, megváltozott munkaképességűek, valamint a fizikai, értelmi vagy pszichológiai szempontból fogyatékosnak minősülő olyan személyek, akik munkavégzésre képesek.

28. §

(1) Speciális képzési támogatásnak minősül a munkavállaló munkakörében közvetlenül alkalmazható tudás megszerzését célzó elméleti és gyakorlati oktatás támogatása. Az így megszerzett tudás más területeken és más vállalkozásoknál történő hasznosíthatósága korlátozott.

(2) Speciális képzés esetén a nyújtható maximális támogatási intenzitás 35%. TKV-k, illetve hátrányos helyzetű munkavállalók esetében e mérték 10-10 százalékponttal növelhető.

V. Fejezet

A IV., VI. ÉS VIII. FEJEZET HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ BERUHÁZÁSI ÉS MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Beruházási támogatás

29. §

(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó beruházási támogatások esetében a következő maximális támogatási intenzitások engedélyezhetők:

a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban, valamint a 6. számú mellékletben felsorolt kistérségekben 50%,

b) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban - az a) pontban foglalt kivételekkel - 45%,

c)[21] Pest megyében 40%,

d) Budapesten 2002-ben 40%, 2003-tól 35%.

(2) A fenti területi besorolás szerinti támogatási intenzitások TKV-k beruházásai esetében 15 százalékponttal növekednek.

30. §

(1) Az elszámolható költségeket az e fejezet hatálya alá tartozó támogatások esetében - összhangban a 3. számú melléklettel - a beruházás bekerülési értékébe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai jelentik.

(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó támogatások és az ahhoz tartozó projektek esetén a támogatásban részesülőnek vállalnia kell, hogy

a) a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenntartja és működteti, vagy - amennyiben az elszámolható költségek a személyi jellegű ráfordítások alapján kerülnek kiszámításra - az újonnan létesített munkahelyeket öt évig fenntartja, továbbá, hogy

b) a beruházás 25%-át saját forrásból finanszírozza, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be.

(3)[22] Amennyiben az elszámolható költségek személyi jellegű ráfordítások alapján kerülnek meghatározásra, az új munkahelyeket a beruházás befejezését követő három éven belül lehet létrehozni. Az ezalatt az idő alatt a beruházás következtében létrejött teljesítménynövekedés folytán létesült új munkahelyeket szintén a beruházáshoz kapcsolódónak kell tekinteni.

(4)[23] Beruházási célú támogatás csak

- új telephely létesítéséhez, vagy

- meglévő telephely bővítéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéshez, immateriális javak beszerzéséhez, vagy

- a termékben, a szolgáltatásban vagy a termelési, szolgáltatási folyamatban alapvető változást hozó tevékenység megkezdéséhez (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján)

nyújtható, így szinten tartás nem finanszírozható.

Működési támogatás

31. §

(1) Kivételes esetben - a IV. és VI. fejezetben felsorolt célok támogatása kivételével - működési célra nyújtható támogatás, amennyiben az hozzájárul az adott térség fejlődéséhez, arányos a megoldani kívánt hátránnyal, időben korlátozott és csökkenő mértékű.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a IV. és VI. fejezetben foglalt célokat megvalósító működési támogatásokra vonatkozó szabályokat.

VI. Fejezet

EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek

32. §[24]

(1) Az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek gyártásához csak az alábbi célokra nyújtható támogatás:

a) kutatás-fejlesztési támogatás a 12. §-ban foglaltakkal összhangban,

b) környezetvédelmi célú támogatás a 13-16. §-ban foglaltakkal összhangban,

c) foglalkoztatási és képzési célú támogatás a 22-28. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) TKV-k részére - a (3) bekezdés kivételével - beruházási támogatás a 30. §-ban foglaltakkal összhangban 7,5%-os, kisvállalkozások részére 15%-os maximális támogatási intenzitás mellett,

e) csekély összegű támogatás a 40. § (4) bekezdése szerint.

(2) Ezen termékek esetében szerkezetátalakítási célra nem nyújtható támogatás.

(3) TKV-k részére nem nyújtható beruházási támogatás, amennyiben

a) a beruházás összes elszámolható költségének összege meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget és a támogatási intenzitás meghaladja az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatási intenzitások 50%-át,

b) a támogatás összege meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

33. §[25]

(1) Üzemek teljes vagy részleges leállítására támogatás nyújtható. A támogatás egyszeri alkalommal az elbocsátott vagy korengedményes nyugdíjazású munkavállalók után a hatályos jogszabályok alapján járó munkabérek és azok járulékainak maximum 50%-áig nyújtható.

(2) Üzemek leállításához egyszeri alkalommal abban az esetben is nyújtható támogatás, ha az az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó vas- és acélipari termékek előállításának folyamatos szüneteltetését célozza, feltéve, hogy a vállalkozás

a) 2002. január 1-je előtt jogi személlyé vált,

b) a támogatás bejelentéséig az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá eső vas- és acélipari termékeket állított elő,

c) termelését és termelő egységeinek struktúráját 2002. január 1-jét követően nem szervezték át,

d) sem közvetlenül, sem közvetve nem irányít más acélipari vállalkozást, és nem tartozik más acélipari vállalkozás irányítása alá,

e) a termelés leállításától, illetőleg a támogatás jóváhagyásától számított hat hónapon belül megsemmisít minden, az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó vas- és acélipari termék előállítására használt berendezést,

f) támogatásának mértéke nem haladja meg a bezárandó üzemek könyv szerinti értékét, csökkentve a 2002. január 1-jét követő esetleges ismételt értékbecslés azon részével, amely meghaladja az inflációs rátát.

(3) Amennyiben egy vállalkozás - a d) pont kivételével - megfelel a (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén támogatható:

a) a támogatás folyósítását legalább hat hónappal megelőzően az adott vállalkozás - jogilag és ténylegesen - sem közvetlenül, sem közvetve nem irányít más acélipari vállalkozást, és nem tartozik más acélipari vállalkozás irányítása alá, továbbá

b) a vállalkozástól független könyvvizsgáló igazolja, hogy a létrejött vállalkozás saját eszközökkel és forrásokkal rendelkezik.

Szénbányászat

34. §

(1) A szénbányászatban - a (2)-(4) bekezdések szerint - abban az esetben nyújtható támogatás, ha az

a) a támogatott vállalkozás gazdaságos működésének helyreállítását szolgálja, vagy

b) a térség szociális problémáinak megoldását szolgálja, vagy

c) a szénbányászat környezetvédelmi normákhoz való igazodását segíti.

(2) Támogatás szénbányászatban tevékenykedő vállalkozásoknak kutatás-fejlesztési célra a 12. §-ban, környezetvédelemi célra a 13-16. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható.

(3) Működési támogatás a termelési költség és az eladási ár közötti különbözet megtérítésére nyújtható, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az egy tonnára jutó támogatás nem haladja meg a termelési költség és a jövő évben előre látható eladási ár különbségét,

b) a támogatási összeget évente felülvizsgálják,

c) a támogatás nem eredményezi azt, hogy az így termelt szén olcsóbb legyen, mint valamely harmadik országból származó szén. Nem minősülnek harmadik országnak az Európai Unió tagállamai,

d)[26] a támogatás nem befolyásolja a feketeszén-felhasználók közötti versenyt, és nem eredményez versenytorzulást a villamosenergia-, a kombinált hő- és villamosenergia, valamint a koksztermelő- és az acélpiacon,

e)[27] a bánya vagy egyes aknák bezárásához kapcsolódó működési támogatás esetében a támogatásban részesülő termelési egységek működése részét képezi egy bezárási tervnek, melynek határideje nem lehet későbbi, mint 2007. december 31.

(4) Működési támogatás nyújtása előtt a támogatott vállalkozások termelési költségeinek csökkentését előirányzó modernizációs, szerkezetátalakítási programot kell készíteni, majd végrehajtani. Amennyiben ezt a kedvezményezett vállalkozás nem tudja eredményesen megtenni, akkor a fenti támogatásnak a bánya vagy egyes aknák bezárásához kell kapcsolódnia.

(5) A szénbányászattal foglalkozó vállalkozások szerkezetátalakításához kapcsolódó különleges kiadások támogatása esetén azok a kiadások támogathatóak, amelyek nem a vállalkozás folyó termeléséhez, hanem a szerkezetátalakításhoz kapcsolódnak, illetve a támogatás csak a felmerült költségek egy részét fedezheti.

Szintetikus szál ipar

35. §[28]

(1) Beruházási támogatás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a szintetikus szál iparban nem nyújtható.

(2) A IV. és VIII. fejezetben szereplő célokra az ott leírtakkal összhangban nyújtható támogatás.

(3) TKV-k részére abban az esetben nyújtható beruházási támogatás, amennyiben a beruházási projektnek a 3. számú melléklet szerint elszámolható költsége nem éri el a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a támogatási intenzitás az adott térségben a 29. § (1) bekezdése szerint megállapított érték 50%-ánál kisebb, illetőleg a támogatás értéke nem haladja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Gépjárműipar támogatása

36. §[29]

(1) A gépjárművek, gépjárműmotorok, valamint a gépjárműmodulok és részegységek fejlesztéséhez, előállításához és összeszereléséhez - a (2) bekezdés kivételével - támogatás csak a (3)-(6) bekezdésekben foglaltakkal összhangban nyújtható.

(2) Amennyiben a támogatás értéke nem haladja meg az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és a projekt értéke 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél kevesebb, a támogatás nyújtására az V. fejezet rendelkezései vonatkoznak.

(3) Beruházási támogatás - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a 29-30. §-sal, továbbá az a) és b) pontokkal összhangban nyújtható.

a) Támogatás csak új telephelyhez vagy már létező telephely bővítéséhez, illetve már létező telephelyen elavult gyártósorok teljes cseréjéhez nyújtható.

b) A tervezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 29. §-ban meghatározott maximális támogatási intenzitás 30%-át.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó projektek esetében, a projekt elsődleges beszállítóinak a projekttel összefüggésben nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a projektre vonatkozó támogatási intenzitást.

(5) A IV. és VIII. fejezetben szereplő célokra az ott leírtakkal összhangban nyújtható támogatás.

(6) A (2) bekezdés szerint nyújtható támogatás a TKV-k részére, amennyiben a beruházási projektnek a 3. számú melléklet szerint elszámolható költsége nem éri el a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a támogatási intenzitás az adott térségben a 29. § (1) bekezdése szerint megállapított érték 50%-ánál kisebb, illetőleg a támogatás értéke nem haladja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Tengerihajóépítő-ipar támogatása

37. §

A 100 bruttóregisztertonnás és annál nagyobb tengeri kereskedelmi hajók építéséhez, javításához és karbantartásához támogatás nem nyújtható.

Szárazföldi közlekedés támogatása

38. §

(1) Az alábbi bekezdésekben meghatározott szabályok a közúti és vasúti szállítást végző vállalkozások támogatására vonatkoznak.

(2) Támogathatóak az infrastrukturális beruházások, illetve a 29-30. § szerinti beruházások azon feltétellel, hogy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a gördülőeszköz-beszerzés költségeit a támogatás elismerhető költségei között nem lehet elszámolni.

(3) Támogatható a kombinált árufuvarozást elősegítő eszközbeszerzés, feltéve, hogy azokat kizárólag kombinált árufuvarozás céljából használják.

(4)[30] Támogatás környezetvédelmi célra a 13-16. §-ban, kutatás-fejlesztési célra a 12. §-ban, foglalkoztatási célra a 22-25. §-ban, képzésre a 26-28. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható.

(5) Megmentési és szerkezetátalakítási támogatás a 19-21. §-ban foglaltakkal összhangban nyújtható, azonban a támogatásnak kapacitáscsökkenést kell eredményeznie, és a kapacitáscsökkenésnek arányban kell állnia a támogatási intenzitással.

(6) Adott térség tömegközlekedésének minőségét javító járműrekonstrukcióhoz támogatás nyújtható.

VII. Fejezet

Nagyberuházásokra vonatkozó szabályok

39. §[31]

(1) Nagyberuházásokhoz, beruházási célra, a 29. § (1) bekezdése alapján meghatározott maximális támogatási intenzitásnak a 8. számú melléklet szerint számított mértéke nyújtható.

(2) Beruházási projektet nem lehet mesterségesen részekre bontani. Beruházási projektnek azon beruházások összessége minősül, amelyeket egy vagy több vállalkozás ugyanazon termelési egységhez kapcsolódóan hajt végre.

(3) Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely az érintett termékpiacon 25%-nál nagyobb részesedéshez juttatná az adott vállalkozást, vagy 5%-nál nagyobb mértékben növelné az ipari kapacitásokat az érintett termékpiac százalékában.

(4) A VI. fejezet szerinti ágazatokban megvalósuló beruházások - azok értékétől függetlenül - az ott leírtak szerint támogathatók.

VIII. Fejezet

Egyéb támogatási lehetőségek

40. §[32]

A IV-VII. fejezetekben meghatározott eseteken túl az alábbi esetekben nyújtható támogatás:

(1) szociális jellegű támogatások, amelyeket magánszemélyeknek, termékek vagy szolgáltatások vásárlására, fogyasztására nyújtanak azzal a feltétellel, hogy azokat nem az áru eredetén alapuló megkülönböztetéssel nyújtják,

(2) kultúra és a kulturális örökség megóvásának előmozdítására nyújtott támogatás,

(3) természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események következtében keletkezett károk elhárítására nyújtott támogatás,

(4) csekély összegű (de minimis) támogatás abban az esetben, ha az adott vállalkozás három év alatt ilyen jogcímen kapott támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a százezer eurónak megfelelő forintösszeget; e jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és a 9. § (1) bekezdése szerinti exporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek,

(5) a társadalom közszolgáltatásokkal történő ellátását biztosító támogatás, amennyiben az a közszolgáltatás ténylegesen felmerült költségei tekintetében indokolt.

IX. Fejezet

Az állami támogatások előzetes bejelentésének és a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos eljárásának szabályai

41. §

(1) Minden állami támogatást tartalmazó új támogatási program, pályázati felhívás és egyedi támogatás tervezetét (a továbbiakban: támogatási tervezet), ideértve a létező támogatások módosításait is, be kell jelenteni a pénzügyminiszternek.

(2) Nem kell bejelenteni a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokat.

(3) Nem kell bejelenteni azokat az önkormányzatok által nyújtott támogatásokat, amelyeknek támogatástartalma éves szinten egy vállalkozás vonatkozásában a 8 millió forintot nem haladja meg.

42. §

A pénzügyminiszter előzetes bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos eljárása előzetes vélemény, valamint állásfoglalás kiadásából áll.

43. §

Támogatási tervezetet tartalmazó előterjesztés jogszabálytervezetek véleményezésére csak a 49-52. § alapján kialakított előzetes vélemény kiadását követően bocsátható.

44. §

(1) Az előzetes bejelentési kötelezettség teljesítéséért az a támogatást nyújtó a felelős, aki a támogatási programot tartalmazó jogszabály vagy az egyedi támogatást előíró határozat előkészítéséért felel.

(2) Az (1) bekezdés szerint felelős támogatást nyújtó az irányítása alá tartozó intézményben köteles kijelölni azt a szervezeti egységet, amelynek vezetője az előzetes bejelentést elkészíti, és továbbítja a pénzügyminiszter részére.

A támogatási programok előzetes bejelentésének különös szabályai

45. §

Az előzetes bejelentés a mellékletben szereplő bejelentési űrlap (9. számú melléklet) kitöltött példányából és a támogatást tartalmazó tervezet egy példányából áll.

46. §

A 47. § alá tartozó esetek kivételével, létező támogatási programból egyes kedvezményezettek részére történő támogatásnyújtást nem kell előzetesen bejelenteni.

Létező támogatási programból az érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak, nagy összegű képzési, valamint a nagyberuházásokhoz történő támogatásnyújtás[33]

47. §[34]

(1) Létező támogatási programból és pályázati felhívásból

a) az érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak történő,

b) a nagyberuházásokhoz történő, valamint

c) e rendelet 26-28. §-ai alapján az egy vállalkozásnak egy projekthez adott egy millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti támogatásnyújtást - a 3. § (3) bekezdés és a 40. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások kivételével - előzetesen be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előzetes bejelentésnek meg kell felelnie a 48. §-ban foglaltaknak.

Az egyedi támogatások előzetes bejelentésének különös szabályai

48. §

Egyedi támogatás előzetes bejelentése a mellékletben szereplő bejelentési űrlap (9. számú melléklet) kitöltött példányából és a támogatást tartalmazó tervezet egy példányából áll.

A pénzügyminiszter eljárása előzetes véleményezés során

49. §

(1) Az előzetesen bejelentett támogatási tervezetet a pénzügyminiszter véleményezi (előzetes vélemény).

(2) Az előzetes véleményben nyilatkozik a tervezetnek az Áht. 15. §-ával és e kormányrendeletben meghatározott szabályokkal való összeegyeztethetőségéről, valamint az Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival való összhangjáról, részletes indokolással és javaslattétellel együtt.

50. §

A pénzügyminiszter előzetes véleményét az előzetes bejelentés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül köteles megadni.

51. §

A pénzügyminiszter a 49. § szerinti tevékenysége során - határidő megjelölésével - kiegészítő információt kérhet a 44. § (2) bekezdése szerint kijelölt szervezeti egység vezetőjétől. Ebben az esetben a 50. §-ban megszabott határidő első napja a kiegészítő információ kézhezvétele.

52. §

Amennyiben a pénzügyminiszter előzetes véleményében kifogásolja a tervezetet, a támogatást nyújtó vagy az általa kijelölt személy az előzetes vélemény kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül egyeztetést kezdeményezhet.

Állásfoglalás

53. §

(1) A központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében, a tervezetnek a jogszabálytervezetek véleményezése eredményeként kialakult változatát a pénzügyminiszter öt munkanapon belül újból megvizsgálja (állásfoglalás).

(2) A támogatási tervezetet tartalmazó előterjesztés csak az (1) bekezdés szerinti állásfoglalással terjeszthető a Kormány elé.

54. §

A központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtandó, kormánydöntést nem igénylő támogatási tervezetek esetében, amennyiben a pénzügyminiszter előzetes véleményében kifogásolja a tervezetet, és azzal a támogatást nyújtó nem ért egyet, a támogatást nyújtó a Kormányhoz fordulhat.

Egyéb rendelkezések

55. §

(1) Az Európai Megállapodás 62. Cikkének 4. b) pontjában vállalt éves tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez a 44. § (1) bekezdése szerint felelős támogatást nyújtó minden év július 1-jéig beszámolót készít a pénzügyminiszter számára az előző évben nyújtott támogatásokról.

(2) A beszámoló tartalmi elemeit a pénzügyminiszter minden év március 15-éig tájékoztatóban teszi közzé.

56. §[35]

A pénzügyminiszter az e rendelet alapján adott előzetes véleményét és állásfoglalását, annak kiadását követő 5 munkanapon belül, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott és kitöltött bejelentési űrlapot, feladataik ellátásához megküldi

a) az önkormányzati támogatások esetében a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének,

b) a központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezetőjének.

57. §

(1) A központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében, amennyiben a pénzügyminiszter jelen kormányrendeletben előírt kötelezettségek megsértését észleli, és a támogatási tervezettel nem ért egyet, határidő megjelölésével felszólítja a támogatást nyújtót a 41. §-ban, illetve a 47. §-ban meghatározott kötelezettségének teljesítésére.

(2) Amennyiben a támogatást nyújtó az (1) bekezdésben megjelölt kötelezettségét nem teljesíti, a pénzügyminiszter a (3) bekezdés szerint jár el.

(3)[36] A pénzügyminiszter - hatáskörükkel összhangban - a támogatást folyósítónál - különösen Kincstár, APEH és a fejezet felügyeletét ellátó szerv-kezdeményezi az e kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelő támogatások kifizetésének felfüggesztését, valamint visszafizettetését.

58. §

(1)[37] E kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatban gyakorolt hatáskörük keretében a támogatást folyósító - különösen Kincstár, APEH és a fejezet felügyeletét ellátó szerv - ellenőrzi a támogatásról adott pénzügyminiszteri előzetes vélemény, illetve állásfoglalás, valamint annak rendelkező részében foglalt mentesítés meglétét.

(2)[38] Amennyiben a Kincstár és az APEH az (1) bekezdésben foglalt eljárásuk során hiányosságokat észlel, értesíti a támogatást nyújtót és a pénzügyminisztert. A pénzügyminiszter öt munkanapon belül az 57. § (3) bekezdése szerint járhat el. Erről egyúttal értesíti a támogatást nyújtót is.

Létező és be nem jelentett támogatások felülvizsgálata

59. §

(1) A központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott létező és be nem jelentett támogatásokat - a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások kivételével - a pénzügyminiszter felülvizsgálhatja.

(2) Amennyiben a pénzügyminiszter úgy ítéli meg, hogy a létező, illetve be nem jelentett támogatás nincs összhangban az Áht. 15. §-ával és az e kormányrendeletben meghatározott szabályokkal, felszólítja a támogatást nyújtót az Áht. 15. §-ával és az e kormányrendeletben meghatározott szabályokkal való összhang megteremtésére (felszólítás).

(3) A felszólítás az előzetes vélemény tartalmi és formai szerkezetét követi.

(4) A központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében, amennyiben a támogatást nyújtó nem követi a felszólításban tett javaslatokat, a pénzügyminiszter e kormányrendelet 57. § (3) bekezdése szerint jár el.

X. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

60. §

E rendelet hatálybalépése előtt létező támogatási programokat - a 3. § (3) bekezdésének kivételével - legkésőbb 2003. január 1-jéig kell összhangba hozni jelen rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezésekkel.

Záró rendelkezések

61. §

(1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) A pénzügyminiszter e rendeletben meghatározott feladatait, a Pénzügyminisztérium szervezetén belül külön szervezeti egység, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda útján gyakorolja.

(3)[39] E rendeletben megjelenő euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a támogatási kérelem benyújtásának - a 18. § alkalmazása esetében a kockázati tőketársaság legfőbb szervének a befektetésről hozott határozata meghozatalának - napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza középárfolyam alkalmazandó.

(4) A pénzügyminiszter a referencia rátát a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(5) A pénzügyminiszter irányelvet és tájékoztatót tesz közzé a Pénzügyi Közlönyben, annak érdekében, hogy a támogatást nyújtók a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban tudjanak eleget tenni az e kormányrendeletben foglalt kötelezettségeiknek.

(6) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség, valamint tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek 10. számú mellékletben szereplő jogszabályaival.

(7)[40] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, jelen rendelet hatálya alá tartozó támogatási programok 2006. december 31. napján hatályukat vesztik.

62. §

(1)[41]

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ámr. 79. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Egy projekthez igénybe vett, az Európai Megállapodás 62. Cikkének hatálya alá tartozó beruházási támogatások támogatási intenzitása egyik tervezési statisztikai régióban, illetve más területi egységekben sem haladhatja meg a külön rendeletben meghatározott mértéket. Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások minősítéséért és halmozott támogatások esetén a támogatási intenzitás mértékének betartásáért a támogatás koordinátor a felelős."

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ámr. 93/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a támogatástartalomra, illetve a támogatási intenzitásra vonatkozó mutatószámokat a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet 2. és 3. számú mellékletében közölt számítási metodikának megfelelően kell meghatározni, értelmezni, illetve számítani."

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 51/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet, valamint az Ámr. 7/a. és 7/b. számú melléklete.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ámr. 8/a. és 8/b. számú mellékletei helyébe jelen rendelet 11. és 12. számú mellékletei lépnek.

(6) 2002. január l-jétől a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-a (9) bekezdésében a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárás helyett jelen kormányrendelet 41. §-ában, valamint 48-54. §-ában meghatározott eljárást kell érteni.

(7) E rendelet hatálybalépésétől, ahol jogszabály a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendeletet említi, ott az alatt jelen kormányrendeletet kell érteni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[42]

Az egyes támogatási kategóriák

A. Horizontális célok

AA. Kutatás-fejlesztés

AAA. Alapkutatás

AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás

AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés

AB. Környezetvédelem

ABA. Beruházás

ABB. Működési támogatás

ABC. Környezeti károk helyreállítása

AC. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások

ACA. Beruházás

ACB. Tanácsadás

ACC. Kiállításokon való részvétel

ACD. Kockázati tőke befektetés

AD. Foglalkoztatás

ADA. Munkahelyteremtés

ADB. Munkahelymegőrzés

AE. Képzés

AEA. Általános képzés

AEB. Speciális képzés

AF. Megmentés és szerkezetátalakítás

AFA. Megmentés

AFB. Szerkezetátalakítás

AG. Kultúra

AH. Filmgyártás

B. Országos, valamennyi tervezési-statisztikai régiót érintő területfejlesztési támogatás

BA. Az A. pont alá nem sorolható beruházási cél

BAA. Munkahelyteremtés

BAB. Egyéb beruházási cél

BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, időben korlátozott, mértékében csökkenő működési támogatás

C. Ágazati

CA. Gépjárműipar

CB. Szénbányászat

CC. Acélipar

CCA. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá tartozó acélipari vállalkozások

CCB. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó acélipari vállalkozások

CD. Szintetikus szál ipar

CE. Hajóépítő-ipar

CF. Szállítás, közlekedés

CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás

CFB. Légi közlekedés és szállítás

CFC. Tengeri közlekedés és szállítás

D. Csekély összegű támogatás

E. Természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása

F. A 3. § (2) bekezdése alapján Kormány általi eseti mentesítés

2. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[43]

Az alábbiakban a leggyakoribb támogatási formák fogalma és támogatástartalmának számítása kerül bemutatásra, számítási példákon keresztül.

A) Vissza nem térítendő támogatás

Fogalom: a kedvezményezett olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség.

Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke,

ahol

Q1 - a több részletben folyósított támogatás első évi részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve)

Q2 - a több részletben folyósított támogatás második évi részösszege

Q3 - a több részletben folyósított támogatás harmadik évi részösszege

(...)

Qn - a több részletben folyósított támogatás n. évi részösszege

i - referencia ráta

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kap az alábbi ütemezésben: a támogatásról szóló döntés évében 100 millió Ft, következő évben 100 millió Ft.

referencia ráta = i = 15%

A fenti konstrukció támogatástartalma 187 millió Ft.

B) Visszatérítendő támogatás

Fogalom: a kedvezményezett kamatmentes hitelhez jut, amelyet szerződésben meghatározott feltételek mellett kell visszafizetni.

Támogatástartalom: a piaci kamatláb és a hitelösszeg szorzatának jelenértéke az alábbi képlet szerint,

ahol

Q - hitel összege

i - referencia ráta, r = 1/(1+i)

P - támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év)

F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése)

Példák a támogatástartalom számítására:

1. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft visszatérítendő támogatást kap egy összegben, amelyet türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben.

referencia ráta = 15%

Q = 200

i = 0,15, r = 1/(1+0,15)=0,87

P = 2

F = 0

A fenti konstrukció támogatástartalma 37,43 millió Ft.

2. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft visszatérítendő támogatást kap egy összegben, amelyet 2 év alatt kell törlesztenie, egyéves türelmi idő után, egyenlő részletekben.

referencia ráta = 15%

Q = 200

i = 0,15, r=1/(1+0,15)=0,87

P = 3

F = 1

A fenti konstrukció támogatástartalma 58,63 millió Ft.

3. példa

Egy vállalkozás 400 millió Ft támogatást kap, fele vissza nem térítendő támogatás, másik fele visszatérítendő támogatás. Ez utóbbit 2 év alatt kell törlesztenie, egyéves türelmi idő után, egyenlő részletekben.

Ebben a számításban az első tag a vissza nem térítendő támogatás támogatástartalma, a második pedig a visszatérítendőé. A fenti konstrukció támogatástartalma 258,63 millió Ft.

C) Kedvezményes kamatú hitel/kölcsön

Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt.

Támogatástartalom: a kedvezményes és a piaci kamatláb közötti különbség, valamint a hitelösszeg szorzatának jelenértéke. A konkrét számítás az alábbi képlettel történik:

ahol

Q - hitel összege

i - referencia ráta, r=1/(1+i)

i' - kedvezményes kamatláb

P - támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év)

F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése)

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft 5%-os kedvezményes kamatú hitelt kap. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben.

Q = 200

i = 0,15, r=1/(1+0,15)=0,87

i' = 0,05

P = 2

F = 0

E konstrukció támogatástartalma 24,95 millió Ft.

D) Kezességvállalás

Fogalom: a támogatást nyújtó kötelezettségvállalása arra, hogy a kedvezményezett általi nem teljesítés esetén a felvett hitelt/kölcsönt kamataival együtt visszafizeti.

Támogatástartalom: a kezességvállalás eredményeképpen a kedvezményezett a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül a támogatást nyújtó a piaci kezességvállalási díjnál alacsonyabb díjat is kiköthet. A kezességvállalással fedezett hitel kamatlába és a referencia ráta közötti különbség, szorozva a hitelösszeggel, jelenértékre számítva, illetve a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj és a ténylegesen fizetendő díj különbsége jelenértékének összege. (A kamatláb-különbözet miatti támogatás és a díjkülönbözet összege.)

A támogatástartalomnak a számítása az alábbi képlet szerint történik,

ahol

Qn - a kezességvállalással lefedett hitelösszeg az n-edik év elején - referencia ráta, r=l/(1+i)

i' - a kezességvállalás miatti kedvezményes kamatláb

P - támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év)

F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése)

PD - (számított) százalékos piaci kezességvállalási díj

GD - tényleges százalékos (kezességvállalási szerződés szerinti) garanciadíj

PR1 - a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számított) díj

PR1'- a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj

PRn - a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számított) díj

PRn' - a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj

TT - kamatláb-különbözet miatti támogatás + díjkülönbözetből adódó támogatástartalom

Amennyiben a kezességvállalással fedezett hitel kamatlába meghaladja a referencia rátát, akkor a kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom összege nullának tekintendő, és csak a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj, illetve a ténylegesen fizetendő díj különbségének számítása szükséges.

A díjkülönbözet kiszámításánál a kezességvállalás által lefedett töredékéveket a garantált töredékidőszak hosszának a teljes évhez viszonyított arányában kell figyelembe venni.

A százalékban kifejezett piaci (számított) kezességvállalási díj (PD) megállapítása főszabályként (I.) az alábbiak szerint történik:

I. Az utolsó 10 teljes auditált beszámolóval lezárt évre meg kell határozni a kezességvállaló szervezet átlagos veszteségét és átlagos kötelezettségállományt. Amennyiben a kezességet nyújtó szervezet nem rendelkezik minimum tíz évre vonatkozóan ilyen adatokkal, akkor a rendelkezésre álló időszak, de minimum öt év adatait kell figyelembe venni. Az öt év elérése után minden évben hosszabbodik a figyelembe vett időszak a 10. év eléréséig.

Példa a piaci kezességvállalási díj kiszámítására:

A fenti számítás általános képlet formájában:

ahol k az utolsó auditált beszámolóval lezárt év.

II. Amennyiben a kezességvállalást nyújtó szervezet esetében a fenti számítási metódus nem követhető, a kezességvállalási díjból adódó támogatástartalom-rész: a fizetett kezességvállalási díj jelenértékének és a hitelt érdemlően bizonyított piaci kezességvállalási díj jelenértékének különbsége.

Példák a támogatástartalom számítására:

1. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel állami garanciával, így a bank kedvezőbb, 12% kamatlábbal nyújtja a hitelt. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben. A kezességvállalásért a vállalkozás a piaci, 2 millió forintos díj helyett egyszeri alkalommal 1 millió Ft-ot fizet.

Q = 200

I = 0,15, r=1/(1+0,15)=0,87

i' = 0,12

P = 2

F = 0

PR = 2

PR' = 1

A fenti konstrukció támogatástartalma 8,5 millió Ft.

2. példa

Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel 2 éves futamidő mellett állami garanciával. A hitel kamatlába 16%, a referencia ráta 15%. A kezességvállalásért a vállalkozás a piaci, évi 1 millió forintos díj helyett évente 0,5 millió Ft-ot fizet.

referencia ráta =15%

i = 0,15, r = 1/(1+0,15) = 0,87

PR1 = 1

PR1' = 0,5

PR2 = 1

PR2' = 0,5

Jelen esetben a kamatkülönbözet miatti támogatástartalom nullának tekintendő, mivel a hitel kamatlába meghaladja a referencia rátát. Ezért a támogatástartalom meghatározásakor csak a vállalkozás által a kezességvállalásért ténylegesen fizetendő díj és a piaci (számított) díj eltéréséből adódó összeget kell kiszámolni.

Ezen konstrukció támogatástartalma 935 ezer Ft.

3. példa

Egy vállalkozás 100 millió Ft-os hitelt vesz fel 75%-os (fokozatosan csökkenő) kezességvállalással 3 éves futamidőre, július 1-jei kezdettel. A hitelkamat piaci. A díjfizetés évenként történik. A tényleges díjmérték évi 1%. A piaci díjmérték évi 3%. A referencia ráta 11%. A támogatástartalom tehát ez esetben sem tartalmaz kamatkülönbözeti részt, csak a kezességvállalási díj kedvezményes.

A kalkuláció menete a következő:

A kedvezményes garanciadíjból adódó támogatástartalom a fenti példában 3,096 millió Ft.

E) Kamattámogatás

Fogalom: a kedvezményezett által fizetendő kamat egészének vagy egy részének átvállalása.

Támogatástartalom: az átvállalt kamatösszeg jelenértéke. A támogatástartalom számítása a vissza nem térítendő támogatás analógiájára történik,

ahol

Q1 - az első évben nyújtott kamattámogatás

Q2 - a második évben nyújtott kamattámogatás

Q3 - a harmadik évben nyújtott kamattámogatás

(...)

Qn - az n. évben nyújtott kamattámogatás

i - referencia ráta

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás 200 millió Ft hitelt vesz fel. A fizetendő kamatból 10 százalékpontot az állam vállal át. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben.

Q1 = 200<F128M>ö<F255D>0,1=20

Q2 = (200-100)<F128M>ö<F255D>0,1=10

I = 15%

E konstrukció támogatástartalma 28,7 millió Ft.

F) Adókedvezmény

Fogalom: a kedvezményezettnek a törvényben meghatározott általánosan érvényes adónál kevesebb adót kell fizetnie az adó alapjának, illetve az adó mértékének csökkentése vagy elengedése miatt.

Támogatástartalom: az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik. A számítás során a kapott támogatás vagyis az adókedvezmény teljes összegének jelenértékét kell kiszámítani.

G) Tőkejuttatás

Fogalom: a kedvezményezett vállalkozásnak tőkejuttatást biztosít az államháztartás alrendszeréhez tartozó szerv, annak ellenére, hogy a juttatást az 5. számú mellékletben meghatározott piaci magánbefektető elvével nem lehet alátámasztani.

Támogatástartalom: amennyiben a piaci magánbefektető elvének érvényesülése esetén nem került volna sor támogatás nyújtására, akkor a támogatástartalmat a következőképpen kell számítani. A tőkejuttatás megfelelően diszkontált értékéből (beleszámítva a nyújtott tőkét és a tőkejuttatással kapcsolatban felmerült költségeket) le kell vonni a tőkejuttatással megszerzett befektetés diszkontált értékét. A befektetés értékénél közvetlenül a befektetésből származó, a jövőben elvárt eredményeket (veszteséget vagy nyereséget) kell figyelembe venni, amelyeket a várható kockázattal kell módosítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkontálása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik, majd a diszkontálással kapott két értéket kell kivonni egymásból.

T1 - az első évben nyújtott tőkejuttatás részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve)

T2 - a második évben nyújtott tőkejuttatás részösszege

Tn - az n. évben nyújtott tőkejuttatás részösszege

K1 - az elő évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek

Kn - az n. évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek

E1 - a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított első évi eredménye

E2 - a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított második évi eredménye

En - a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított n. évi eredménye

i - referencia ráta

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás az első évben 100 millió Ft, majd a második évben 50 millió Ft tőkejuttatásban részesül. A támogatást nyújtónak a tőkejuttatás miatt az első évben további 2 millió Ft közvetlen kiadása merül fel. A beruházás eredményeként az első évben 12 millió Ft veszteség, a második évben 5 millió Ft veszteség, a harmadik és negyedik évben 10-10 millió Ft nyereség keletkezik.

referencia ráta = i = 12%

T1 = 100

T2 = 50

K1 = 2

E1 = -12

E2 = -5

E3 = 10

E4 = 10

A fenti konstrukció támogatástartalma 148,01 millió Ft.

H) Egyéb, nem pénzbeli juttatás

Fogalom: a kedvezményezett a piaci árnál alacsonyabb áron és/vagy kedvezőbb feltételekkel jut valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyhoz, illetve szolgáltatáshoz.

Támogatástartalom: a piaci ár és a fizetett ár különbözetének jelenértéke.

Példa a támogatástartalom számítására:

Egy vállalkozás ingyen jut egy olyan építési telekhez, melynek piaci értéke 100 millió Ft.

E konstrukció támogatástartalma 100 millió Ft.

3. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[44]

Útmutató a támogatási intenzitás számításához

A támogatás felső határának mérőszáma a támogatási intenzitás, amely a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa. A támogatási intenzitás kiszámításakor a több év alatt nyújtott támogatások, illetve a több év alatt felmerülő elszámolható költségek esetén azok jelen értékét ugyanazon referencia ráta figyelembevételével kell meghatározni.

Az alábbiakban az egyes támogatási kategóriáknál figyelembe veendő elszámolható költségek kerülnek meghatározásra. Az egyes támogatási kategóriák elszámolható költségei között fel nem sorolt tételeket a támogatási intenzitás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.

Az egyes támogatási kategóriáknál a figyelembe vehető tételek a következők:

AA.- Kutatási-fejlesztési célú támogatás esetében:

- Kizárólag az adott kutatási programban részt vevő kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordításai a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-a szerint.

- Kizárólag és folyamatosan kutatási célra használt eszközök (műszerek, berendezések, telek, építmények) bekerülési értékének a számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerint részét képező tételek.

(A számviteli törvény 25. §-ának (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke - támogatási szempontból - csak akkor vehető figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettől vásárolta.)

- Kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, technikai, kutatási szolgáltatások, közműszolgáltatás), egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárási díj) költségei a számviteli törvény 78. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint.

AB.- Környezetvédelmi célú támogatás esetében:

ABA. Beruházás

- Környezetvédelmi cél megvalósítása érdekében beszerzett eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek:

= a számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerint, feltéve, hogy ezen beszerzések szigorúan a környezetvédelmi cél megvalósítására korlátozott beruházási költsége, csökkentve a beruházás első öt évében felmerülő teljesítmény és hatékonyság növekedéséből származó profittal.

ABB. Működési támogatás

- Működési támogatás esetében a 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

ABC. Környezeti károk helyreállítása

- Kizárólag a korábbi környezeti károkozások helyreállítása során felmerült költségek, a számviteli törvény 78-81. §-ai szerint. Az így figyelembe vett költségek összegét csökkenteni kell a számításoknál a helyreállított földterület értéknövekedésének összegével.

AC.- Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatása esetében:

ACA. Beruházás

- Összhangban a BA. pont alatt elszámolható költségekkel.

ACB. Tanácsadás

- Konzultáció, tanácsadás miatt igénybe vett szolgáltatások költségei a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdése szerint.

ACC. Kiállításokon való részvétel

- A számviteli törvény 78-80. §-ai szerint, feltéve, hogy ezek a költségek a vállalkozás által igénybe vett kiállítási hely bérlése, felállítása és működtetése kapcsán merültek fel.

AD.- Foglalkoztatási támogatás esetén:

ADA. Munkahelyteremtés

- Az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegű ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. §-a szerint.

ADB. Munkahelymegőrzés

- A megőrzött munkahelyeken dolgozó munkavállalók személyi jellegű ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. §-a szerint.

AE.- Képzési célú támogatás esetében:

- A képzéshez nyújtott szaktanácsadói munka költségei, az oktatók személyi jellegű ráfordításai a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdése és 79. §-a szerint.

- Az oktatók és a képzésben részesülők utazási költségei a számviteli törvény 78. § (3) és 79. §-ának (3) bekezdései szerint.

- A képzés céljából vásárolt vagy előállított eszközök (kiadványok, segédeszközök) számlázott értéke, illetve a számviteli törvény 51. §-ának (1) bekezdése szerinti közvetlen önköltsége.

- A képzéshez használt eszközöknek a képzés időtartamára elszámolt értékcsökkenési leírása a számviteli törvény 80. §-a szerint.

- A képzésben részesülők személyi jellegű ráfordításai a számviteli törvény 79. §-a szerint, maximum az előzőekben felsoroltak összegéig.

BA.- Az A. pont alá nem sorolható beruházási célú támogatás esetében:

BAA. Munkahelyteremtésre nyújtott beruházási támogatás

- A számviteli törvény 79. §-a szerint elszámolható, az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegű ráfordításainak 24 havi összege.

BAB. Egyéb célra nyújtott beruházási támogatás

- A tárgyi eszközök, szabadalmak, egy egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerinti bekerülési értéke, melyen belül az egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k (a továbbiakban: támogatásban részesíthető immateriális javak) bekerülési értéke nem haladhatja meg a tárgyi eszközök bekerülési értékének 25%-át. A támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások beruházásaira az előzőekben leírt 25%-os korlátozás nem vonatkozik. Az elszámolható eszközöknek meg kell felelniük a 30. § (4) bekezdésében foglaltaknak. A támogatásban részesíthető immateriális javaknak a beruházási támogatásban részesülő területhez kell kapcsolódniuk, a kedvezményezett beruházó tehát kizárólag Magyarországon jogosult felhasználni azokat, illetve az eszközöknek legalább öt évig Magyarországon kell maradniuk. A támogatásban részesíthető immateriális javakra még különösen a következő feltételeknek kell teljesülniük: amortizálható eszközökként szerepelnek a vállalat eszközei között és beszerzésük harmadik féltől piaci körülmények között történik. Amennyiben a támogatásban részesíthető immateriális javakat vagy azok egy részét a beruházó több, a 29. § szerinti különböző támogatási intenzitású régióban is használja, akkor a támogatásban részesíthető immateriális javak esetében a legalacsonyabb intenzitás irányadó.

C.- Ágazati támogatások

- Az A., illetve B. pont alatti megfelelő kategóriánál felsorolt költségekkel összhangban.

4. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[45]

Környezetvédelmi és energetikai célú működési támogatás

Környezetvédelmi és energetikai célú működési támogatás az alábbi esetekben nyújtható:

(1) A működési támogatás hulladékkezelésre, illetve energiamegtakarításra maximum ötéves időtartamra az alábbi két módon nyújtható:

a) amennyiben a támogatás csökkenő mértékű, az első évben a megengedhető támogatási intenzitás 100%, amelyet lineárisan csökkenteni kell, hogy az utolsó évben 0% legyen;

b) nem csökkenő mértékű támogatás esetében a támogatási intenzitás felső határa 50%.

(2) Környezetvédelmi célú működési támogatás adókedvezmény formájában környezetvédelmi adók alól történő mentesítéssel nyújtható, melynek időtartama legfeljebb tíz év lehet. Az adókedvezményt megállapító határozatnak tartalmaznia kell a kedvezményezett kötelezettségvállalását környezetvédelmi célok teljesítésére, illetve konkrét környezetvédelmi intézkedések bevezetésére (pl. energiamegtakarítás, kibocsátáscsökkentés stb.). Amennyiben a kedvezményezett nem teljesíti a vállalt kötelezettséget, további kedvezményre nem jogosult, illetve az igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetnie.

(3) A megújuló és a hulladékból nyert energiaforrások, az elektromos áram és a hő együttes termelésének támogatása az alábbi négy mód egyikének megfelelően történhet:

a) A megújuló és a hulladékból nyert energiaforrásból nyert energia termelési költsége és az adott energia piaci ára közötti különbség kompenzálása a megújuló energiát termelő létesítmény értékcsökkenési leírásával egyenértékű támogatásán keresztül. E támogatás kiszámításakor figyelembe kell venni az adott létesítmény létrehozásához kapcsolódóan nyújtott beruházási támogatást. Amennyiben bizonyítható, hogy ez az adott megújuló és hulladékból nyert energiaforrás csekély versenyképessége miatt szükséges, a támogatás a vállalkozás tőkemegtérülését is tartalmazhatja.

b) Piaci mechanizmusok, pl. zöld bizonyítványok vagy tenderek bevezetése. Amennyiben ezek a rendszerek állami támogatásnak minősülnek, nem vezethetnek a megújuló és hulladékból nyert energia túlkompenzálásához, illetve nem téríthetik el a megújuló és hulladékból nyert energia termelőit attól, hogy versenyképesebbek legyenek.

c) A megújuló és hulladékból nyert energia által helyettesített energia termelésének externális költségei és a megújuló és hulladékból nyert energia termelésének externális költségei közötti különbség támogatása. Ennek a támogatásnak a mértéke nem haladhatja meg a 0,05 EUR/kWh-ának megfelelő forintösszeget. Amennyiben az e számítás alapján odaítélt támogatás összege meghaladja a (3) a) pontban foglaltak szerint számított támogatás összegét, a két támogatási összeg különbségét a kedvezményezett vállalkozásnak újra a megújuló és hulladékból nyert energiaforrásokra irányuló beruházásra kell fordítani. Ezenfelül, az ebben a pontban foglaltak alapján odaítélt támogatásnak egy olyan támogatási program részét kell képeznie, amely egyenlő elbírálásban részesíti a megújuló és hulladékból nyert energiaforrások ágazatában tevékenykedő vállalkozásokat. A támogatási programnak úgy kell rendelkeznie, hogy ne érje diszkrimináció az azonos megújuló és hulladékból nyert energiaforrás termelőit. A támogatási programot ötévente felül kell vizsgálni.

d) Működési támogatás adható az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltakkal összhangban.

5. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[46]

Állami részvétellel működő kockázati tőkealapok, tőketársaságok és más hasonló céllal működő jogi személyek TKV-ket érintő befektetéseire vonatkozó szabályok

Fogalmak: Vállalkozások megalakulása, működésük korai szakasza: amennyiben a vállalkozások - bár lehetnek éppen alakulás alatt vagy működhetnek már rövid ideje - termékeiket még nem hozták kereskedelmi forgalomba vagy amennyiben a vállalkozás még a kutatás és termékfejlesztés szakaszában van, vagy amennyiben a termékfejlesztés szakasza már lezárult és további pénzügyi befektetésre van szüksége ahhoz, hogy a gyártást és kereskedelmi forgalmazást elindíthassa.

Az állami részvétellel működő kockázati tőkealapnak és tőketársaságnak az alábbi feltételek többsége teljesülése esetén nyújtható támogatás:

<i>a)</i> amennyiben a kockázati tőkealap mikro-, kis- és középvállalkozásokban szerez tőkerészesedést, valamint középvállalkozások megalakulásához és működésük korai szakaszában nyújt segítséget;

b) amennyiben a kockázati tőkealap a kedvezményezett vállalkozás finanszírozását jelentős részben tőkejuttatás formájában biztosítja;

c) amennyiben a kockázati tőkealap tulajdonosai között piaci magánbefektető is képviselteti magát;

d) amennyiben a kockázati tőkebefektetések profitorientáltak, az alap vezetésének díjazása függ az alap befektetéseinek hozamától;

e) amennyiben az alapkezelő felügyelete biztosított;

f) amennyiben az alapból a kedvezményes befektetési lehetőségekhez nyilvánosan meghirdetett módon lehet hozzájutni;

g) amennyiben a kizárólag egyes ágazatokba történő befektetéseket kereskedelem-politikai szempontok, illetve a közérdek indokolja;

h) amennyiben a befektetési döntések üzleti terveken alapulnak, illetve a befektetést részletes termék-, nyereség-, illetve értékesítési elemzések igazolják;

i) amennyiben kizárt a más állami forrásból származó támogatásokkal való halmozódás, a 3. § (3) és a 40. § (4) bekezdésének kivételével.

6. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[47]

A 29. § (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó kistérségek

- Celldömölki

- Letenyei

- Őriszentpéteri

- Téti

- Vasvári

- Zalaszentgróti

7. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[48]

8. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[49]

9. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[50]

Függelék a 9. számú melléklethez

A. Horizontális célok

AA. Kutatás-fejlesztés

AAA. Alapkutatás

AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás

AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés

AB. Környezetvédelem

ABA. Beruházás

ABB. Működési támogatás

ABC. Környezeti károk helyreállítása

AC. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások

ACA. Beruházás

ACB. Tanácsadás

ACC. Kiállításokon való részvétel

ACD. Kockázati tőke befektetés

AD. Foglalkoztatás

ADA. Munkahelyteremtés

ADB. MunkahelymegőrzésAE. Képzés

AEA. Általános képzés

AEB. Speciális képzés

AF. Megmentés és szerkezetátalakítás

AFA. Megmentés

AFB. Szerkezetátalakítás

AG. Kultúra

AH. Film

B. Országos, valamennyi tervezési-statisztikai régiót érintő területfejlesztési támogatás

BA. Az A. pont alá nem sorolható beruházási cél

BAA. Munkahelyteremtés

BAB. Egyéb beruházási cél

BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, időben korlátozott, mértékében csökkenő működési támogatás

C. Ágazati

CA. Gépjárműipar

CB. Szénbányászat

CC. Acélipar

CCA. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá tartozó acélipari vállalkozások

CCB. Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó acélipari vállalkozások

CD. Szintetikus szál ipar

CE. Hajóépítő-ipar

CF. Szállítás, közlekedés

CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás

CFB. Légi közlekedés és szállítás

CFC. Tengeri közlekedés és szállítás

D. Csekély összegű támogatás

E. Természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása

F. A 3. § (2) bekezdése alapján Kormány általi eseti mentesítés

10. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez[51]

- A Tanács 1107/70. számú, 1970. június 4-i rendelete a vasúti, közúti közlekedéshez és belvízi hajózáshoz nyújtható támogatásokról (HL L sorozat 130. szám; 1970. 06. 15.)

- Keretszabály az ESZAK Szerződés által nem szabályozott néhány szektorról (HL C sorozat 320. szám; 1988. 12. 13.)

- Közösségi iránymutatás a foglalkoztatásról (HL C sorozat 334. szám; 1995. 12. 12.)

- Közösségi keretszabály a kutatási-fejlesztési célú állami támogatásról (HL C sorozat 45. szám; 1996. 02. 17.)

- A Bizottság közleménye az állami intézmények által történő földértékesítéssel kapcsolatos támogatástartalomról (HL C sorozat 209. szám; 1997. 07. 10.)

- A Bizottság iránymutatása a nemzeti regionális támogatásokról (HL C sorozat 74. szám; 1998. 03. 10.)

- A Tanács 1540/98. számú rendelete a hajóépítési iparnak nyújtott új szabályozásról (HL L sorozat 202. szám; 1998. 07. 18.)

- A Bizottság közleménye a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatásáról (HL C sorozat 288. szám 1999. 02.)

- A Bizottság közleménye a Római Szerződés 87. és 88. cikkének alkalmazásáról az állami kezességvállalás esetében (HL C sorozat 71. szám; 2000. 03. 11.)

- Közösségi iránymutatás a környezetvédelmi céllal nyújtott állami támogatásokról (HL C sorozat 37. szám; 2001. 02. 03)

- A Bizottság közleménye a közösségi keretszabályoknak a kutatás-fejlesztésre történő alkalmazásáról (HL C sorozat 78. szám 2001. 03. 10.)

- A Bizottság közleménye a kockázati tőkéről az állami támogatások tekintetében (HL C sorozat 235. szám; 2001. 08. 21.)

- A Bizottság 68/2001. számú rendelete a Római Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a képzés vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001. 01. 13.)

- A Bizottság 69/2001. számú rendelete a Római Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a csekély összegű támogatások vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001. 01. 13.)

- A Bizottság 70/2001. számú rendelete a Római Szerződés 87. és 88. Cikkeiben foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a kis- és középvállalkozások vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001. 1. 13.)

- Multiszektorális keretszabály nagyberuházásokra vonatkozó regionális támogatásokról (HL C sorozat 70. szám; 2002. 03. 19.)

- A Bizottság közleménye a nehéz pénzügyi helyzetbe került acélipari vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatásáról (HL C sorozat 70. szám; 2002. 03. 19.)

- Bizottsági közlemény az ESZAK hatálya megszűnésének következményében bekövetkező változásokról (HL C sorozat 152. szám; 2002. 06. 26.)

- A Tanács 1407/2002. számú rendelete a szénipar állami támogatásáról (HL L sorozat 205. szám, 2002. 08. 02.)

- a Bizottság közleménye a Római Szerződés 87. és 88. cikkének a rövid lejáratú exporthitel biztosítására történő alkalmazásáról (HL C sorozat 217. szám, 2001. 08. 02.)[52]

11. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez

[8/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A támogatás ismertetése

2.3. Az 1. pontban ismertetett támogatás megnevezése az előző évben [(és a költségvetési sor(ok) pontos feltüntetése]:

3. Elnyerésének módja

3.1. nem pályázatos (pl alanyi, címzett, jogszabályi):

3.2. pályázatos

4. A döntés mechanizmusa

4.1. A döntés típusa

- centralizált - decentralizált (megjelölendő)

4.2. A döntéshozó (személy vagy testület):

4.3. A döntési folyamat leírása, a résztvevők megnevezésével, szerepük feltüntetésével egy vagy több forrás esetén:

4.4. Az ismertetett támogatás más támogatási konstrukcióval való kapcsolata (pl. egymást kiegészítő, feltételező támogatások; társfinanszírozás) :

5. A finanszírozás mechanizmusa

5.1. A finanszírozási folyamatban résztvevők [pl. megbízott bonyolító szervezet(ek), intézmény(ek)] megnevezése, szerepük feltüntetése, postai címe:

5.2. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. § (4) bekezdése szerinti, az Adóhatóságok köztartozásokról szóló értesítésének jogosultja (a címzett megnevezése, postai címe):

6. A támogatás célja (szövegesen):

7. A támogatás formája (pl visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatás stb.):

8. A támogatás feltételei (kizáró okok, maximális időtartama stb.):

9. A támogatottak köre (a támogatási konstrukció kedvezményezettjei - pl. kisvállalkozások, államháztartáson belüli nonprofit szervezetek stb.):

10. Támogatás adható mértéke (támogatottankénti minimális - esetleg maximális mérték - szövegesen):

11. Az ismertetett támogatás adatszolgáltató kapcsolattartója (név, telefonszám, postai cím):

12. számú melléklet a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelethez

[8/b. számú melléklet a 217 /1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

II/2.2. A támogatási konstrukcióból megítélt támogatási összeg forrásonkénti bemutatása:

II/2.3. A jóváhagyott támogatás formájának megnevezése (egyszerre több támogatási forma is bejelölhető):

Segédlet az adatlap kitöltéséhez

Ágazatok

1. Acélipar (TEÁOR 98 DJ 27.1)

[Az Európai Megállapodás 2. sz. jegyzőkönyvének hatálya alá nem tartozó acéltermékek, nem ECSC-vasötvözet gyártása (TEÁOR 98 DJ 27.3) nem tüntetendő fel ezen ágazatban.]

2. Szénbányászat, tőzegkitermelés (TEÁOR 98 CA 10)

3. Gépjárműgyártás [TEÁOR 98 DM 34.10 a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltű gépjármű, sportgépjármű, diagnosztikai és kezelő jármű, tűzoltó autó, seprős autó, mozgó könyvtár, katonai használatra szánt járművek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármű villamos részeinek gyártása (TEÁOR 98 DL 31.61); a gépjármű-karosszéria gyártása (TEÁOR 98 DM 34.20); a gépjármű alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR 98 DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjárművekhez (TEÁOR 98 DN 36.11)]

4. Szintetikus szálipar [selyemfonás (TEÁOR 98 DB 17.15) a selyemszál gombolyítása, mosása és fonása, a selyemhulladék kártolása és fésülése, valamint a setyem- és selyemtípusú fonal gyártásának kivételével; az egyéb textilszövés (TEÁOR 98 DB 17.25.); az egyéb széles szövet gyártása len-, rami-, kender-Juta-, háncsrost- és különleges fonalból kivételével; valamint a vegyi szál gyártása (TEÁOR 98 DB 17.25)]

5. Szállítás/Közlekedés (TEÁOR 98 I 60, 61, 62, kivéve 60.3 és 62.3)

6. Hajóépítés (TEÁOR 98 DM 35.1 alá tartozó tevékenység közül a tengeri kereskedelmi hajó építése)

7. Mezőgazdaság

8. Halászat

9. Egyéb

Támogatási kategóriák

A. Kutatás-fejlesztés

B. Környezetvédelmi célokat szolgáló beruházás

C. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozásnak nyújtott támogatás

D. Foglalkoztatás elősegítése

E. Képzés

F. Nehéz helyzetben lévő vállalatok megmentésére adott működési támogatás

I Az A-F kategóriákba be nem sorolt, beruházási támogatás

J. Az A-F kategóriákba be nem sorolt, működési támogatás

Útmutató a támogatási intenzitás számításához

A támogatás felső határának mérőszáma a támogatási intenzitás, amely a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa. A támogatási intenzitás kiszámításakor a több év alatt nyújtott támogatások, illetve a több év alatt felmerülő elszámolható költségek esetén azok jelenértékét ugyanazon referencia ráta figyelembevételével kell meghatározni.

Az alábbiakban az egyes támogatási kategóriáknál figyelembe veendő elszámolható költségek kerülnek meghatározásra. Az egyes támogatási kategóriák elszámolható költségei között fel nem sorolt tételeket a támogatási intenzitás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.

Az egyes támogatási kategóriáknál az elszámolható költségek köre:

A. Kutatási-fejlesztési célú támogatás esetében:

- Kizárólag az adott kutatási programban részt vevő kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordításai a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-a szerint.

- Kizárólag és folyamatosan kutatási célra használt eszközök (műszerek, berendezések, telek, építmények) bekerülési értékének a számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerint részét képező tételek.

[A számviteli törvény 25. § (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke - támogatási szempontból - csak akkor vehető figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettől vásárolta.]

- Kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, technikai, kutatási szolgáltatások, közműszolgáltatás), egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárási díj) költségei a számviteli törvény 78. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint.

B. Környezetvédelmi célú támogatás esetében:

Beruházás

- Környezetvédelmi cél megvalósítása érdekében beszerzett eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek:

= a számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerint, feltéve, hogy ezen beszerzések szigorúan a környezetvédelmi cél megvalósítására korlátozott beruházási költségek.

Működési támogatás

- Működési támogatás esetében az állami támogatások mentesítésének egységes rendjéről szóló kormányrendelet 4. számú mellékletében foglaltak az irányadók.

Környezeti károk helyreállítása

- Kizárólag a korábbi környezeti károkozások helyreállítása során felmerült költségek, a számviteli törvény 78-80. §-ai szerint. Az így figyelembe vett költségek összegét csökkenteni kell a számításoknál a helyreállított földterület értéknövekedésének összegével. (Megjegyzés: a kárhelyreállítás költségeit nem lehet az eszközök bekerülési értékeként elszámolni!)

C. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatása esetében:

Beruházás

- Összhangban az I. pont alatt elszámolható költségekkel.

Tanácsadás

- Konzultáció, tanácsadás miatt igénybe vett szolgáltatások költségei a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdése szerint.

Kiállításokon való részvétel

- A számviteli törvény 78-80. §-ai szerint, feltéve, hogy ezek a költségek a vállalkozás által igénybe vett kiállítási hely bérlése, felállítása és működtetése kapcsán merültek fel.

D. Foglalkoztatási támogatás esetén:

Munkahelyteremtés

- Az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegű ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. §-a szerint.

Munkahelymegőrzés

- A megőrzött munkahelyeken dolgozó munkavállalók személyi jellegű ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. §-a szerint.

E. Képzési célú támogatás esetében:

- A képzéshez nyújtott szaktanácsadói munka költségei, az oktatók személyi jellegű ráfordításai a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdése és 79. §-a szerint.

- Az oktatók és a képzésben részesülők utazási költségei a számviteli törvény 79. §-ának (3) bekezdése szerint.

- A képzés céljából vásárolt vagy előállított eszközök (kiadványok, segédeszközök) számlázott értéke, illetve a számviteli törvény 51. §-ának (1) bekezdése szerinti közvetlen önköltsége.

- A képzéshez használt eszközöknek a képzés időtartamára elszámolt értékcsökkenési leírása a számviteli törvény 80. §-a szerint.

- A képzésben részesülők személyi jellegű ráfordításai a számviteli törvény 79. §-a szerint, maximum az előzőekben felsoroltak összegéig.

I. A fenti pontok alá be nem sorolt beruházási célú támogatás esetében:

Munkahelyteremtésre nyújtott beruházási támogatás

- A számviteli törvény 79. §-a szerint elszámolható, az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegű ráfordításainak 24 havi összege.

Egyéb célra nyújtott beruházási támogatás

- A számviteli törvény 47-48., 51. §-ai szerint elszámolható eszközök bekerülési értéke. Szinten tartó beruházásra fordított költségek nem számolhatók el.

Ágazati támogatások

- A fenti pontok alatti felsorolt költségekkel összhangban.