247/2002. (XI. 28.) Korm. rendelet
az egyes állatbetegségek gyanúja esetén, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ideiglenes hatósági intézkedésekről
A Kormány az egyes állatbetegségek elterjedésének megelőzése céljából a következőket rendeli el:
1. §
(1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), ha a mellékletben felsorolt betegség vagy fertőzöttség gyanújáról tudomást szerez, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 42. §-ának (4) bekezdése alapján haladéktalanul értesíti a hatósági állatorvost és a területén működési jogosultsággal rendelkező magánállatorvost.
(2) A hatósági állatorvos helyszínre történő megérkezéséig a jegyző ideiglenes hatósági intézkedéssel
a) az állathulla, betegségre, fertőzöttségre gyanús állat, egészségesektől való elkülönítésére kötelezi az állat tartóját;
b) előzetesen helyi zárlat alá helyezi azokat az állattartó helyeket, ahol a betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állat megfordult, illetőleg halak esetében az összefüggő vízrendszert;
c) állatszállítási és marhalevél-kezelési tilalmat rendel el;
d) a betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állat termékenyítését vagy fedeztetését felfüggeszti, és a rendelkezést a helyben szokásos módon közzéteszi.
2. §
Ha a jegyző, külön jogszabályban meghatározott, bejelentési kötelezettség alá eső betegség vagy fertőzöttség gyanújáról szerez tudomást, a hatósági állatorvos intézkedéséig zár alá helyezi és őrizteti:
a) a beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állat tartási helyét és azokat a helyeket, ahol ilyen állat megfordult vagy elhullott, ahol ilyen állatot leöltek, továbbá ahol ilyen állat gondozója, tulajdonosa vagy azzal egy udvarban (telepen, majorban) élő személy megfordult, valamint az ezekkel szomszédos helyeket, ahol fogékony állatot tartanak;
b) nagy létszámú állatállomány esetében az egész telepet (üzemegységet, majort), az egész legelőt vagy vágóhidat akkor is, ha a telepen több istálló van, a legelőn több különálló gulya, nyáj, legelő vagy a vágóhíd több vágócsarnokból áll;
c) azokat a helyeket, ahol ugyan fogékony állat nincs, de ahol betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állat megfordult, továbbá a helyi zárlat alá helyezett hellyel szomszédos helyeket is, ha ott fogékony állatot tartanak.
3. §
Ha a jegyző a külön jogszabályban meghatározott bejelentési, kőtelezettség alá eső betegség vagy fertőzöttség gyanújáról szerez tudomást:
a) a községi zárlatra vonatkozó szabályok ideiglenes alkalmazását elrendeli;
b) ha a betegséget legelőn észlelik, az észlelés helyén lévő szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket és pásztorebeket - az őrző és közelben tartózkodó személyekkel együtt - a hatósági állatorvos megérkezéséig a legelőn elkülönítteti;
c) a helyi zárlat alá helyezett helyen levő állatokat fajok, korcsoportok és nemek szerint jegyzékbe veszi, valamint az állatszállítási és marhalevél-kezelési tilalmat elrendeli;
d) a közös legeltetést azonnal megtiltja;
e) a településről sertést, sertés feldolgozásából eredő nyers vagy tartósított hús, szalonna és húskészítmény kivitelét megtiltja.
4. §
Ha a jegyző betegség vagy fertőzöttség gyanújáról lábon hajtott, illetve szállított állat vonatkozásában szerez tudomást, az állatok továbbszállítását megtiltja és a gyanújáról - a zárlat elrendelése mellett - haladéktalanul értesíti az állatorvost.
5. §
(1) A jegyző által elrendelt ideiglenes hatósági intézkedés a hatósági állatorvos intézkedéséig marad hatályban.
(2) A helyszínre érkezett hatósági állatorvos - vizsgálata eredményének megfelelően-rendelkezik a szükséges intézkedésekről és azt a jegyző a helyben szokásos módon közzéteszi.
(3)[1] A jegyző által elrendelt ideiglenes hatósági intézkedések végrehajtása során felmerült és igazolt költségek megtérítéséről az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve gondoskodik.
6. §[2]
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 247/2002. (XI. 28.) Korm. rendelethez
Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott betegségek felsorolása
1. ragadós száj- és körömfájás
2. hólyagos száj gyulladás
3. sertések hólyagos betegsége (SVD)
4. keleti marhavész
5. kiskérődzők pestise
6. szarvasmarhák ragadós tüdőbaja
7. bőrcsomósodás kór
8. Rift-völgyi láz
9. kéknyelv betegség
10. juhhimlő és kecskehimlő
11. afrikai lópestis
12. afrikai sertéspestis
13. klasszikus sertéspestis
14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)
15. Newcastle-betegség (baromfipestis)
16. szarvasmarhák gümőkórja
17. fertőző sertésbénulás
18. veszettség
19. takonykór
20. tenyészbénaság
21. lovak fertőző kevésvérűsége
22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai)
23. nyulak vérzéses betegsége
24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása
25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE)
26. tengeri kagylók betegségei (Bonamie ostreae, Ma-reilia refringens)
27. brucellózis
28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)
29. Aujeszky-féle betegség
30. lépfene
31. rühösség
32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa
33. pontyfélék tavaszi virémája
34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása
35. súrlókór (scrapie)
36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 337/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 13. § - a. Hatályos 2007.12.20.
[2] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 921. pontja. Hatályos 2008.05.16.