46/2002. (XII. 28.) GKM-ESZCSM együttes rendelet

a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet módosításáról

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet alkalmazásában gyermekjátékszer minden olyan termék, amelyet egyértelműen játék céljára terveztek és gyártottak 14 évnél fiatalabb gyermekek számára (a továbbiakban: játék)."

2. §

Az R. 3. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

"Forgalomba hozatal előtt a gyártó vagy képviselője köteles a játékot a 3. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel ellátni, amellyel igazolja, hogy..."

3. §

Az R. 3. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1) bekezdés szerinti megfelelőségi jelölést, valamint a gyártó és importtermék esetén annak képviselője vagy az importáló nevét és címét jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlan módon a játékra vagy annak csomagolására fel kell erősíteni."

4. §

Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat rövidített formában is fel lehet tüntetni, feltéve, hogy az nem nehezíti meg a gyártó vagy képviselője vagy az importáló azonosítását."

5. §

Az R. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A megrendelésnek tartalmaznia kell:]

"d) annak a szabványnak a megjelölését, amelynek a termék megfelel,"

6. §

Az R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a játékok biztonságáról szóló 88/378/EKG irányelvével és annak módosításaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

7. §

Az R. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 21. ponttal egészül ki :

(A rendelet szempontjából játéknak nem minősülő termékek)

"4. sportszerek,"

"21. cumik és cuclik."

8. §

Az R. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 4. § (3) bekezdésének a) pontjában az "a játék gyártásának helyét," szövegrész és a 7. §.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedésiminiszter

Dr. Csehák Judit s. k.,

egészségügyi, szociálisés családügyi miniszter

Melléklet a 46/2002. (XII. 28.) GKM-ESZCSM együttes rendelethez

A játékok alapvető biztonságossági követelményei

(2. §)

I. Általános előírások

1. E rendelet 2. §-ának biztonságossági követelményei szerint biztosítani kell a játék használói és harmadik személyek egészségének és testi épségének védelmét a veszélyekkel és kockázatokkal szemben, a játék rendeltetésszerű, illetve előre látható használata esetén, a gyermekek várható viselkedését figyelembe véve.

Ilyen kockázatok azok, amelyek

a) a játék formájával, kialakításával vagy összetételével kapcsolatosak,

b) a játék használatával járnak és nem küszöbölhetők ki teljes mértékben anélkül, hogy a játék kialakításának vagy összetételének megváltoztatásával annak funkciója megváltozna vagy lényeges tulajdonságai megszűnnének.

2. a) A játék használatában rejlő kockázat mértéke olyan legyen, hogy a felhasználók és ahol az szükséges, a rájuk felügyelők számára ne jelentsen veszélyt. Ez különösen azokra a játékokra vonatkozik, amelyeket funkcióik, méreteik és jellemző tulajdonságaik alapján a hároméves kor alatti gyermekeknek szántak.

b) Adott esetben elő kell írni a játékot használó gyermek alsó korhatárát, és szükség esetén azt, hogy a játék csak felnőtt felügyelete mellett használható.

3. A játékokon vagy a csomagoláson lévő feliratok és a használati utasítás nyomatékosan hívja fel a használó és a felügyeletet ellátó személyek figyelmét mindazon kockázatokra, amelyek a játék használata során felléphetnek, és azokra a lehetőségekre, amelyek révén az ilyen veszélyek elkerülhetők.

II. Kockázatok

1. Fizikai és mechanikai tulajdonságok

a) A játék és részei, valamint rögzített játék esetében a rögzítés megfelelő mechanikai szilárdságú legyen, hogy ellenálljon a használat közbeni igénybevételnek anélkül, hogy törés vagy deformáció miatt testi sérülést okozna.

b) A játékon a hozzáférhető élek, kiugró részek, zsinórok, kábelek és rögzítések kialakítása olyan legyen, hogy a velük való érintkezés esetén a testi sérülések veszélye a lehető legkisebb legyen.

c) A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a részek mozgása miatti sérülésveszély a lehető legkisebb legyen.

d) A játék és részei, valamint a nyilvánvalóan hároméves kor alatti gyermek számára készített játék szétszedhető részei olyan méretűek legyenek, hogy ne lehessen azokat lenyelni vagy belélegezni.

e) A játék és részei, valamint az alkalmazott csomagolás ne jelentsen fulladási vagy megfojtási veszélyt.

f) Azt a játékot, amelyet sekély vízben való használatra szántak, vagy alkalmas arra, hogy a gyermeket a vízen hordozza vagy a víz felett megtartsa, úgy kell kialakítani és legyártani, hogy amennyire csak lehet, csökkenjen - a játék használatát is figyelembe véve - az úszó- és fenntartó képességének elvesztéséből eredő veszély.

g) Az olyan játék, amelynek a belsejébe be lehet jutni, és amely használója számára zárt teret képez, rendelkezzék olyan kijárattal, amely minden nehézség nélkül belülről is kinyitható.

h) A közlekedésre használt játékot el kell látni olyan fékrendszerrel, amely a játék típusának megfelelő és arányban áll az általa kifejtett kinetikus energiával. Ez a berendezés legyen könnyen működtethető, és ne jelentsen csúszásból, illetve farolásból vagy egyéb okból származó sérülést a használó vagy harmadik személy számára.

i) A lövő eszközök alakja és összeállítása, továbbá a lövedékek kilövésekor keletkező mozgási energia olyan legyen, hogy a sérülés kockázata - a játék jellegének figyelembevételével - se a használó, se harmadik személy számára ne legyen indokolatlanul nagy. j) A fűtőelemeket tartalmazó játékot úgy kell kialakítani, hogy

ja) annak hozzáférhető felületei az elérhető legnagyobb hőmérséklet esetén se okozhassanak érintéskor égési sérülést,

jb) a játékban lévő folyadékok, gőzök és gázok ne érjenek el olyan nagy hőmérsékletet vagy nyomást, amely miatt ezek távozásakor - ha ez a játék megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges - égési vagy más testi sérüléseket okozhassanak.

2. Gyúlékonyság

a)

A játék nem képezhet veszélyes gyúlékony elemet a gyermek környezetében. Ezért csak olyan anyag használható, amely

aa) sem nyílt láng, sem szikra, sem egyéb más lehetséges gyújtóforrás közvetlen hatásától nem gyullad meg, vagy

ab) nehezen gyulladó (az égés megszűnik, amint a lángot eltávolítják), vagy

ac) meggyulladás után lassan ég, és az égés csak lassan terjed, vagy

ad) a játék kémiai összetételétől függetlenül késlelteti az égési folyamatot. Az ilyen éghető anyagok nem jelenthetnek gyulladási veszélyt a játékban alkalmazott más anyagok számára.

b) Az a játék, amely a működéséhez veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmaz különösen a kémiai kísérletekhez, modellépítéshez, műanyagból vagy kerámiából való formázáshoz, zománcozáshoz, fényképészeti vagy hasonló munkákhoz, nem tartalmazhat olyan anyagot és készítményt, amely gyúlékonnyá válhat a nem éghető illó komponensek kiválása miatt.

c) A játék nem lehet robbanásveszélyes, illetve nem tartalmazhat robbanásveszélyes elemet vagy anyagot az e rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő használat esetén.

d) A játék, különösen a kémiai játék nem tartalmazhat olyan anyagokat vagy készítményeket,

da) amelyek összekeveréskor felrobbanhatnak vegyi reakció vagy felmelegedés útján, vagy oxidáló anyagokkal való keveredéskor,

db) amelyek olyan illékony és a levegőben éghető összetevőket tartalmaznak, amelyek tűz- vagy robbanásveszélyes gőz-levegő keveréket képezhetnek.

3. Kémiai tulajdonságok

a) A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy e rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti használatkor ne jelentsen veszélyt a testi épségre, illetve az egészségre lenyelés, belélegzés, továbbá a bőrrel, nyálkahártyával vagy a szemmel való érintkezés esetén. A játéknak minden esetben eleget kell tennie azoknak a jogszabályoknak, amelyek a termékek meghatározott csoportjára, illetve meghatározott veszélyes anyagok és készítmények tilalmára, korlátozott alkalmazására vagy a megjelölésére vonatkoznak. b) A gyermekek egészségének védelme érdekében a játékok előállításához antimon, arzén, bárium, kadmium, króm, ólom, higany és szelén vegyületek nem használhatók fel. A játékokban elkerülhetetlen szennyeződésként jelenlevő, az előírt módszerrel kioldható meghatározott elemek mennyisége nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

Kioldható elem mennyisége (mg/kg)

A három év alatti gyermekek számára készült lágy PVC játéknak eleget kell tennie a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára, lágy PVC-ből készült gyermekjátékokban és gyermekápolási cikkekben alkalmazott egyes lágyítók korlátozásáról szóló 14/2002. (III. 28.) GM-EüM együttes rendeletben foglaltaknak. A műanyag gyermekjátéknak pedig eleget kell tennie a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 40/1995. (XI. 16.) FM rendelet (a továbbiakban: MÉ) MÉ 1-2-89/109. előírásának, valamint az ennek végrehajtását elősegítő MÉ 1-2-90/128. és MÉ 1-2-82/711. előírásoknak.

c) A játék nem tartalmazhat az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet szerinti veszélyes anyagokat vagy készítményeket olyan mennyiségben, amely veszélyeztetheti a játékot használó gyermek egészségét.

Kifejezetten tilos játékban veszélyes anyagokat vagy készítményeket alkalmazni, ha azokat a játék során rendeltetésszerűen kívánják használni.

Ha azonban bizonyos játék rendeltetéséhez korlátozott mennyiségű ilyen anyag vagy készítmény elengedhetetlenül szükséges, különösen a kémiai kísérletekhez, modellépítéshez, hőre lágyuló anyagból vagy kerámiából való formázáshoz, zománcozáshoz, fényképészeti vagy hasonló tevékenységhez szükséges anyagok és felszerelési tárgyak esetén, akkor ezek használata megengedhető, ha azt a maximális mennyiséget nem lépi túl, amelyet minden anyagra vagy készítményre a vonatkozó előírások megadnak, feltéve, hogy az engedélyezett anyagok és készítmények megfelelnek a 4. számú melléklet 4. pontjában foglaltakon túl az osztályozásra és megjelölésre vonatkozó előírásoknak is.

d) A szájba vehető műanyag játékok anyaga feleljen meg az élelmiszerekkel érintkezésben felhasználható műanyagokra vonatkozó MÉ előírásainak.

4. Villamos tulajdonságok

a) A villamos játék névleges feszültsége nem lehet nagyobb 24 Voltnál, és a játék egyik részegységében sem léphet fel 24 Voltnál nagyobb feszültség.

b) A játék azon részeit, amelyeket tápkábelekkel vagy más vezetékekkel áramütésre alkalmas elektromos hálózathoz kell csatlakoztatni, megfelelő módon szigetelni kell és mechanikailag is védeni kell, hogy az áramütés veszélyét kizárják.

c) A villamos játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a közvetlenül megérinthető felületei a legnagyobb lehetséges hőmérséklet esetén se okozzanak égési sérülést.

5. Higiénia

A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a higiéniai és tisztíthatósági követelmények teljesüljenek, és így a fertőzés, a megbetegedés és a szennyeződés veszélye elkerülhető legyen.

6. Radioaktivitás

A játék nem tartalmazhat olyan radioaktív elemeket vagy anyagokat, amelyek sugárzása a háttérsugárzást meghaladja.