47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-a a) pontjának 2. alpontjában foglaltak végrehajtása érdekében, a VET 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet állapítja meg

a) a VET 3. § 22. pontja szerinti közcélú hálózatra való csatlakozásért, illetve

b) a már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért a hálózati engedélyes által a rendszerhasználótól kérhető csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit, valamint a csatlakozóvezeték létesítés és a csatlakozás érdekében a közcélú hálózaton szükséges vezetékbővítés pénzügyi feltételeit.

(2) A hálózati engedélyes közcélú hálózatára betápláló erőművek csatlakozásának részletes műszaki előírásait a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) csatlakozóvezeték: a közcélú hálózat részét képező vezetékrendszer, amely a közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozó-berendezéssel vagy a csaplakozási ponttal köti össze;

b) hálózati kapacitás: a közcélú hálózat kVA-ban meghatározott teljesítőképessége, amely a csatlakozási ponton a csatlakozási szerződés alapján a rendszerhasználó részére villamos energia vételezésére vagy betáplálására rendelkezésre áll;

c) kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű hálózat;

d) középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb, és 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű hálózat;

e) leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja, ahová a csatlakozóvezeték kapcsolódik;

f) nagyfeszültségű hálózat: a 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségű hálózat;

g) névleges áramerősség a kisfeszültségű hálózaton: a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó fogyasztási helyen a hálózati engedélyes által felszerelt túláramvédelmi készülék fázisonkénti áramerőssége Amperben (A) számítva;

h) túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, beállítható túláramkorlátozóval rendelkező megszakító.

3. §

(1) A csatlakozási díj mértéke a meglévő

a) kisfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén - a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 3000 Ft/A;

b) közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen kisfeszültségű csatlakozás esetén 12 000 Ft/kVA;

c) középfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén 10 500 Ft/kVA;

d) nagy/középfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen középfeszültségű csatlakozás esetén 9500 Ft/kVA.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

(3) Meglévő nagyfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén - a rendszerhasználó szempontjait is figyelembe vevő - a legkedvezőbb és leggazdaságosabb csatlakozási módban, valamint a csatlakozási díj mértékében a hálózati engedélyes szerződésben állapodik meg a rendszerhasználóval. A szerződés megkötésében a villamosenergia-kereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató közreműködhet. A hálózati engedélyes által kérhető díj mértéke nem haladhatja meg a szükséges és tényleges beruházási költség 70%-át, kivéve erőmű és közvetlen vezeték csatlakozásának esetét.

(4) Az erőmű az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő mértékű csatlakozási díjban is megállapodhat a hálózati engedélyessel. Abban az esetben, ha a hálózatbővítést és a csatlakozó-berendezést a hálózati engedélyes létesíti, és az kizárólag az erőmű csatlakozását teszi lehetővé, csatlakozási díjként legfeljebb a beruházás aktivált értéke, ha azt nem kizárólag az erőmű csatlakozása érdekében létesíti, akkor annak arányos része kérhető.

(5) Nem kérhető csatlakozási díj

a) a meglévő kisfeszültségű elosztóhálózatra csatlakozó új rendszerhasználótól, vagy többletkapacitást igénylő rendszerhasználótól, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (azaz az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő és a többlet igény összege) nem haladja meg a 32 A-t;

b) a rendszerhasználótól a fogyasztási helyre megkötött, e rendelet hatálybalépésekor már érvényben lévő közüzemi vagy hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló teljesítménynek megfelelő hálózati kapacitásért;

c) az ideiglenes csatlakozást kérő rendszerhasználótól abban az esetben, ha igényének kielégítése a közcélú hálózaton nem tesz szükségessé beruházást;

d) az erőműtől, ha a hálózati engedélyessel egyeztetett és a villamosenergia-ellátási szabályzatoknak megfelelő csatlakozó-berendezést saját beruházásban valósítja meg.

(6) Ha a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó új rendszerhasználó, vagy többletkapacitást igénylő rendszerhasználó fázisonként igényelt névleges áramerősségeinek együttes összege meghaladja a 32 A-t, csatlakozási díjat csak a 32 A fölötti rész után kell fizetnie.

(7) A külön jogszabályban meghatározott különböző díjszabások szerint vételező rendszerhasználók csatlakozási díjának mértékét a díjszabásonként felszerelt legnagyobb névleges áramerősségű túláramvédelmi készülék alapján kell megállapítani.

4. §

(1) Új fogyasztási hely csatlakozása esetén a műszaki- és költség szempontból legkedvezőbb leágazási pont kijelölését a hálózati engedélyesnek a rendszerhasználó igényeit is figyelembe véve kell elvégeznie.

(2) A 3. § (1) bekezdésében megállapított mértékű csatlakozási díj a kisfeszültségű elosztóhálózaton kijelölt leágazási pontot és a csatlakozó-berendezést vagy a csatlakozási pontot közvetlenül összekötő, a hálózati engedélyes által létesítendő csatlakozóvezeték költségét is tartalmazza, ha a csatlakozóvezeték hossza szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert, kábelvezetékes csatlakozás esetén a 15 métert nem haladja meg. Ebben az esetben a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítésével kapcsolatban további befizetést a rendszerhasználótól nem követelhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti csatlakozóvezetéket a hálózati engedélyes a 3. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben is térítésmentesen köteles létesíteni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb csatlakozóvezeték esetén a 30 méter, illetve 15 méter feletti rész létesítési költségét - egyéb megállapodás hiányában - a rendszerhasználónak a hálózati engedélyes számára meg kell térítenie.

(5) A csatlakozóvezeték, a csatlakozó-berendezés és a fogyasztási hely kialakításának módját a hálózati engedélyes - az általa kidolgozott vonatkozó műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a jogszabályok figyelembevételével - a rendszerhasználóval együttműködve határozza meg.

(6) Ha a rendszerhasználó az e rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette és az egyéb jogszabályi, műszaki és szerződési feltételek is teljesültek, továbbá a közüzemi, vagy a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó megkötötte, a hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában előírt határidőn belül a hálózatra kapcsolást elvégezni.

(7) A rendszerhasználó köteles a csatlakozóvezeték és a csatlakozó-berendezés hálózati engedélyes által történő létesítését, karbantartását és üzemeltetését lehetővé tenni. (8) Az ideiglenes csatlakozóvezeték és csatlakozó-berendezés létesítésének költsége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a rendszerhasználót terheli.

5. §

(1) A rendszerhasználó igényének kielégítése érdekében a 3. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj ellenében a hálózati engedélyes a meglévő közép vagy kisfeszültségű hálózaton köteles:

a) kisfeszültségű hálózat esetén

- szabadvezetéken: legfeljebb 50 méter,

- kábelvezetéken: legfeljebb 25 méter,

b) középfeszültségű hálózat esetén:

- szabadvezetéken: legfeljebb 300 méter,

- kábelvezetéken: legfeljebb 150 méter hosszúságú közcélú vezetékbővítést elvégezni. A közcélú hálózattól mért távolságot a közterületen megvalósítható nyomvonal figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Ha a rendszerhasználó(k) igényének kielégítése érdekében az (1) bekezdésben meghatározott hosszúságot meghaladó közcélú hálózat, vagy a leágazási pont után egyéb hálózati berendezés létesítése szükséges, a hálózati engedélyes a 3. § (1) bekezdésben meghatározott csatlakozási díjon felül a hiteles dokumentumokkal igazolt beruházási többletköltség teljesítményarányosan jutó részének 70%-át kérheti közüzemi és feljogosított fogyasztók, 100%-át erőmű és közvetlen vezeték csatlakozása esetén.

(3) A teljesítményarányos díjfizetés (2) bekezdésben meghatározott elve nem alkalmazható, ha a csatlakozás kizárólag egy fogyasztó ellátása érdekében létesül és a műszakilag indokolt ellátási módot nem haladja meg. Ilyenkor - eltérő megállapodás hiányában - a csatlakozás teljes költségének legfeljebb 70%-a a rendszerhasználót terheli. Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módon létesült közcélú hálózatról legfeljebb 10 éven belül újabb rendszerhasználó hálózatikapacitás-igényének kielégítésére kerül sor, akkor az új rendszerhasználóra teljesítményarányosan jutó díjat a hálózati engedélyesnek az eredeti rendszerhasználó részére vissza kell térítenie.

(4) Amennyiben a hálózati engedélyes saját kockázatára a rendszerhasználó igényét meghaladó közcélú hálózatfejlesztést hajt végre, az így létesült hálózatra később csatlakozó közüzemi és feljogosított fogyasztóktól a többlet beruházási költség teljesítményarányos részének 70%-át kérheti.

6. §

A hálózati engedélyesnek a rendszerhasználóval kötött megállapodása tartalmazza a csatlakozási díj és a csatlakozóvezeték létesítésével kapcsolatos befizetés esedékességére, módjára, valamint felhasználására vonatkozó rendelkezéseket.

7. §

(1) A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztási helyre megszerzett jogosultság - eltérő megállapodás hiányában - más fogyasztási helyre nem vihető át, kivéve, ha kisfeszültségű hálózat esetében a fogyasztási helyek villamos szempontból ugyanazon áramkörön helyezkednek el.

(2) A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó - a szerződésben meghatározott mértékben - a hálózati kapacitás igénybevételére jogot szerez, amely a fogyasztási hellyel együtt átruházható.

(3) A közcélú villamos hálózati kapacitás igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. Amennyiben a rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, a hálózati engedélyes

- a rendszerhasználóval történő megállapodás keretében - kezdeményezheti annak csökkentését. Ha e csökkentést a hálózati engedélyes a leágazási pont után újabb fogyasztó csatlakoztatására használja fel, a csökkentés mértékének megfelelő - már befizetett - csatlakozási díjat a rendszerhasználónak vissza kell fizetnie.

(4) A csatlakozási díjjal kapcsolatos további részletes szabályokat a hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a közüzemi szolgáltató az üzletszabályzatában határozhat meg.

8. §

A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes köteles külön számlán kezelni és azt kizárólag hálózatfejlesztésre (új hálózat létesítésére, a meglévő meghosszabbítására, a hálózat teljesítőképességének növelésére, csatlakozóvezeték létesítésére), valamint az 5. § (3), 7. § (3) és 9. § (1) bekezdés szerinti visszafizetésekre használhatja fel.

9. §

(1) Az e rendelet hatálybalépése előtt a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VII. 25.) IKM rendelet 4. §-ában szabályozott módon létesített hálózatok létesítésében részt nem vett, és az e rendelet hatálybalépése után ilyen hálózaton új igénnyel jelentkező rendszerhasználó vagy annak megbízottja a hálózat létesítésekor megállapított hálózatfejlesztési hozzájárulás arányos részét a mindenkori jegybanki alapkamatokkal növelt összegben köteles a hálózati engedélyesnek megfizetni. Az így befizetett összeget a hálózati engedélyes köteles a korábbi befizetők részére a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően visszatéríteni.

(2) E rendelet hatálybalépéséig a hálózati engedélyes vagy jogelődje előzetes írásbeli tájékoztatásában már vállalt, de nem teljesített igényekre - ha az igénylő az igénybejelentést az előzetes tájékoztatóban előírt határidőre megküldte - a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VII. 25.) IKM rendelet előírásait kell alkalmazni.

10. §

E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a villamos energia belső piacának közös szabályairól szóló 96/92/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

11. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VII. 25.) IKM rendelet hatályát veszti.

Szalay Gábor s. k.,

gazdasági és közlekedési minisztériumipolitikai államtitkár