61/2002. (XII. 19.) OM rendelet

az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. §

(1) Az R. mellékletében a "Bőr-, szőrme- és cipőipar" szakmacsoport alatt szereplő "12 2 7331 01 4 0 01 Tímár" és a "12 2 7324 03 4 0 33 Szőrmekikészítő" szakképesítések megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

"33 5272 09 Bőrgyártó"

"Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)"

(2) Az R. mellékletében a "Bőr-, szőrme- és cipőipar" szakmacsoport alatt szereplő "12 2 8124 04 5 3 04 Cipőgyártó" és a "12 2 7335 03 4 0 05 Cipész" szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

"31 5272 04 Cipőkészítő"

"Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)"

(3) Az R. mellékletében a "Faipar" szakmacsoport alatt szereplő "52 5411 03 Bútor- és épületasztalosipari technikus" és a "12 5 3114 16 5 4 03 Fűrész- és lemezipari technikus" szakképesítés megnevezése a következők szerint módosul:

"52 5411 10 Faipari technikus"

(4) Az R. mellékletében a "Fémmegmunkálás" szakmacsoport alatt szereplő "09 4 7423 03 l 0 02 Fémforgácsoló" és a "04 2 7423 03 l 0 01 Esztergályos" szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

"31 5233 14 Fémforgácsoló"

"Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)"

(5) Az R. mellékletében a "Kohászat" szakmacsoport alatt szereplő "13 5 3129 16 9 0 01 Anyagvizsgáló és minőségbiztosító technikus", a "04 5 3129 16 l 0 02 Fémipari anyagtechnikus" és a "04 5 3129 16 l 0 03 Fémipari minőségbiztosítási technikus" szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

"52 5432 07 Fémipari anyagtechnikus"

"Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)"

(6) Az R. mellékletében a "Tüzelőberendezések, nyomástartóedények" szakmacsoport alatt szereplő "05 9 7439 02 2 2 12 Kazán gépész" szakképesítés szakmacsoportja és azonosítószáma a következők szerint módosul:

"34 5252 01 Kazángépész"

"Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)"

(7) Az R. mellékletében a "Tüzelőberendezések, nyomástartóedények" szakmacsoport alatt szereplő "54 9 8291 04 l 0 07 Kazánkezelő" szakképesítés szakmacsoportja és azonosítószáma a következők szerint módosul:

"32 5252 08 Kazánkezelő"

"Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)"

(8) Az R. mellékletében a "Szolgáltatás" szakmacsoport alatt szereplő "13 2 7512 03 3 0 14 Kosárfonó" és a

"12 2 7349 03 3 0 11 Fonottbútor-készítő" szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

"21 5291 07 Kosárfonó és fonottbútor-készítő" "Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)"

(9) Az R. mellékletében a "Textil- és ruhaipar" szakmacsoport alatt szereplő "12 2 7336 03 4 0 03 Bőrruhakészítő" a "Bőr-, szőrme- és cipőipar" szakmacsoport alatt szereplő "12 2 7334 03 4 0 18 Kesztyűs" és a "12 2 7325 03 4 0 34 Szűcs" szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

"33 5276 09 Szőrme- és bőrkonfekcionáló" "Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)"

(10) Az R. mellékletében a "Vegyipar" szakmacsoport alatt szereplő "11 4 7542 07 2 0 03 Vegyészanalitikus" és a "11 4 7542 07 2 0 04 Vegyészlaboráns" szakképesítés megnevezése és szakmacsoportja a következők szerint módosul:

"51 5282 07 Vegyész szakmunkás" "Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)"

(11) Az (1)-(10) bekezdésben megjelölt szakképesítések tekintetében az R. melléklete kiegészül az e rendelet mellékletébe foglalt megnevezésekkel, valamint szakmai és vizsgakövetelményekkel.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet mellékletének "12 2 7331 01 4 0 01 Tímár", "12 2 7324 03 4 0 33 Szőrmekikészítő", "12 2 8124 04 5 3 04 Cipőgyártó", "12 2 7335 03 4 0 05 Cipész", "52 5411 03 Bútor- és épületasztalosipari technikus", "12 5 3114 16 5 4 03 Fűrész- és lemezipari technikus", "09 4 7423 03 l 0 02 Fémforgácsoló", "04 2 7423 03 l 0 01 Esztergályos", "13 5 3129 16 9 0 01 Anyagvizsgáló és minőségbiztosító technikus", "04 5 3129 16 l 0 02 Fémipari anyagtechnikus", "04 5 3129 16 l 0 03 Fémipari minőségbiztosítási technikus", "05 9 7439 02 2 2 12 Kazángépész", "54 9 8291 04 l 0 07 Kazánkezelő", "13 2 7512 03 3 0 14 Kosárfonó", "12 2 7349 03 3 0 11 Fonottbútor-készítő", "12 2 7336 03 4 0 03 Bőrruhakészítő", "Bőr-, szőrme- és cipőipar", "12 2 7334 03 4 0 18 Kesztyűs", "12 2 7325 03 4 0 34 Szűcs", "11 4 7542 07 2 0 03 Vegyészanalitikus", "11 4 7542 07 2 0 04 Vegyészlaboráns" szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelkezései.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 61/2002. (XII. 19.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

BŐRGYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5272 09

2. A szakképesítés megnevezése: Bőrgyártó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A bőrgyártó termelő üzemeknél, vállalkozásoknál:

- konzerválja, tárolja, kezeli és feldolgozásra előkészíti a nyersbőröket,

- gyártástechnológiai előírások alapján különféle kémiai, fizikai és mechanikai műveletek alkalmazásával elvégzi a nyersbőrök használati értékkel bíró késztermékké történő átalakítását,

- kiválasztja és használja a szerszámokat, eszközöket,

- beállítja és működteti a technológia gépeit, berendezéseit,

- méri, oldja, hígítja és adagolja a technológia anyagait,

- ellenőrzi a kémiai folyamatokat és a gépek működését,

- a készárut tárolja a szállításig, értékesítésig,

- elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások alkalmazása

- Betartja a szakmára és munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat.

- Betartja az érintésvédelem szabályait.

- Felméri, hogy a gépek, berendezések alkalmasak-e a balesetmentes munkavégzésre.

- Szükség esetén intézkedik baleseteknél és tűzeseteknél.

- Alkalmazza a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat.

- Alkalmazza a mérgező, gyúlékony anyagok kezelésére, felhasználására vonatkozó előírásokat.

- Alkalmazza a szakmára, munkahelyre jellemző környezetkárosító hatások megelőzésére, csökkentésére szolgáló eljárásokat.

- Megismeri a felhasználásra kerülő nyersanyagok és alapanyagok, valamint alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények biológiai, kémiai kockázatát és a veszélyelhárítás lehetőségeit.

2. feladatcsoport

Munkajogi és gazdálkodási ismeretek alkalmazása

- Adott helyzetben értelemszerűen alkalmazza a munkahelyre vonatkozó szabályozásokat.

- Információkat szerez adott témára vonatkozóan a jogszabályok segítségével.

- Használja a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat.

- Ismeri a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos fogalmakat.

- Végrehajtja az álláskereséssel kapcsolatos teendőket.

- Használja a kommunikáció technikai eszközeit.

- Alkalmazza a kommunikáció megfelelő formáit.

- Él a továbbképzések, szakmai képzések lehetőségével.

- Tudja az adózási alapfogalmakat (áfa, szja) tárgyi és alanyi adómentesség körét, adókedvezményeket, adóelőlegeket stb.

- Tudja a vállalkozás létesítésének feltételeit.

- Alkalmazza a számlázás, a költségelszámolás és a nyilvántartások fajtáit és módját.

- Ismerje a társadalombiztosítási, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalási járulékokat.

3. feladatcsoport

Alapfokú számítógép-kezelési ismeretek alkalmazása

- Ismerteti a személyi számítógépek fő jellemzőit.

- Üzembe helyezi a munkavédelmi, baleset-elhárítási szempontok figyelembevételével a számítógépet.

- Futtatja a szakmával kapcsolatos, rendelkezésre álló számítógépes programokat.

4. feladatcsoport

A munkafolyamat megtervezése és előkészítése

- Műveletekre bontja a munkafolyamatokat.

- Meghatározza a műveletek helyes sorrendjét.

- Kiválasztja az optimális technológiákat, vegyszereket, gépi berendezéseket.

- Kezeli és tárolja szabályszerűen, biztonságosan a vegyi anyagokat.

- Elvégzi a feladatokhoz szükséges szakszerű beállításokat.

5. feladatcsoport

Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása

- Értelmezi és alkalmazza a recepturakat.

- Helyesen értelmezi a foglalkozás során előforduló fogalmakat.

- Ismerteti a vegyi anyagok fizikai, kémiai tulajdonságait, környezeti hatásukat.

- Megkülönbözteti a bőrt alkotó fehérjéket tulajdonságaik, vegyi anyagokkal szembeni viselkedésük alapján.

- Pontosan elvégzi a technológiai utasítás átszámításait a konkrét feladatra.

6. feladatcsoport

A gyártástechnológiai folyamat alkalmazása a) Nyersbőrraktári munkák elvégzése

- Felismeri a nyersbőrhibákat és alkalmazza a tételek összeállításában.

- Megkülönbözteti a leggyakrabban felhasználásra kerülő tímáripari és szőrmeipari nyersbőr fajtákat.

- Ismerteti a tartósítási eljárásokat.

- Ellenőrzi a paramétereket.

- Betartja a nyersbőrraktári munkavédelmi előírásokat.

- Elvégzi a nyersbőrhozam-számítási feladatokat.

b) Vizes műhelyi munkák végzése

- Ismerteti a technológiai recepteket.

- Betartja a műveleti utasításokat.

- Elvégzi az alkalmazott gépek, berendezések szakszerű beállításait.

- Közreműködik a technológiai paraméterek ellenőrzésében.

- Szabatosan meghatározza a pőre, pőrehozam fogalmát.

- Elvégzi a pőrehozam számítási feladatokat.

- Átlátja a tímáripari és szőrmeipari vizes technológiai műveletek különbségeit.

- Betartja a műhely és gépeinek balesetvédelmi előírásait.

c) Cserzőműhelyi munkák végzése

- Meghatározza a cserzőműhelyi műveletek célját, feladatát.

- Felismeri és megkülönbözteti egymástól a cserzőanyagokat.

- Ismerteti a gépek szerkezeti felépítését, működését.

- Szakszerűen elvégzi a gépbeállításokat.

- Segédkezik a műveletek ellenőrzésében.

- Felismeri a tímáripari és szőrmés bőrök cserzési műveleteinek azonosságait, eltérő sajátosságait.

- Kiszámítja a vegyszerszükségleteket.

d) Szárítás végzése

- Ismerteti a művelet célját, feladatát, technológiai berendezéseit.

- Érti a szárítás elméleti vonatkozásait.

- Elvégzi a műveletet az adott berendezésen.

- Betartja a műhelyre vonatkozó munkavédelmi előírásokat.

e) A bőrök kikészítés előtti műveleteit (előkészítés) végzi

- Ismerteti az előkészítés feladatát.

- Elvégzi a szükséges műveleteket.

- Szakszerűen működteti a gépi berendezéseket a munkavédelmi előírások betartásával.

- Segédkezik a műveletek ellenőrzésében.

- Különbséget tesz a tímáripari és szőrmegyári előkészítő műveletek között.

f) A bőrök kikészítését végzi

- Tisztában van a kikészítés elméletével és gyakorlatával.

- Különbséget tesz a különböző cserzésű bőrök kikészítési műveletei között.

- Tudja a szőrmés bőrök kikészítési eljárásait.

- Érti a kikészítésben alkalmazott gépek felépítését és balesetmentesen üzemelteti azokat.

- Szigorúan betartja a műhelyre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat.

g) Készárut raktároz

- Szakszerűen meghatározza a minősítés, szabvány és szortiment fogalmát.

- A gyakorlatban alkalmazza a fogalmakat.

- Felismeri a készbőr hibákat.

- Kezeli a raktári gépi berendezéseket.

- Felsorolja a készbőr raktárral szembeni követelményeket.

- Csomagolja, átadásra előkészíti a készárut.

- Használja a morális üzletpolitika szabályait.

- Kapcsolatot tart vevőkkel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Szakmai ismeretek (komplex feladat) 240 perc

= Bőrgyártó anyagismeret

= Bőrgyártó gyártásismeret

= Bőrgyártó géptan

= Szakmai számítások

A gyakorlati vizsga tárgyai és időtartama 300 perc

- Mechanikai műveletek

- Kémiai műveletek

- Minőségi, ellenőrzési, értékelési feladatok elvégzése A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Bőrgyártó anyagismeret

- Bőrgyártó gyártásismeret és géptan

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Bőrgyártó anyagismeret

- nyersbőrismeret (tímáripari, szőrmés bőrök),

- nyersbőrfajták csoportosítása,

- nyersbőr minősítése (tímáripari, szőrmés bőrök),

- konzerválás anyagai, módszerei,

- vizes műhely anyagai, jellemzői,

- cserzőanyagok, jellemzőik,

- kikészítés anyagai, jellemzőik,

- készbőrök (tímáripari és szőrmés bőrök) csoportosítása, jellemzése, minősítésük.

Bőrgyártó gyártásismeret

- alapfogalmak,

- vizes műhely műveletei,

- különböző cserzések technológiai műveletei, módszerei,

- cserzés utáni mechanikai és vegyi műveletek.

Bőrgyártó géptan

- bőripari gépek berendezések általános ismeretei,

- szőrmés bőrök speciális gépeinek, berendezéseinek általános ismeretei,

- vizes műhely gépeinek feladata, működése,

- cserző műhelyi gépek, berendezések feladata, működése,

- tímáripari kikészítő gépek működése,

- szőrmés bőrök kikészítésének speciális gépei,

- készáru raktár gépeinek működése,

- anyagmozgatás gépeinek működése.

Szakmai számítások

- technológiai recepturak összeállítása adott bőrtömegre,

- anyagmennyiségek számítása,

- pőretömeg, faragási tömeg meghatározása.

A gyakorlati vizsga tartalma

A vizsgázók tudását a vizsgabizottság előtt végzett gyakorlati feladatsor végrehajtásával lehet lemérni. Törekedni kell a gyártás egész területét felölelő, minél szélesebb körű feladatok kijelölésére.

A vizsgafeladatok a technológiai fejlesztéssel párhuzamosan kell, hogy változzanak.

A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki és az intézmény vezetőjének javaslata alapján a vizsgabizottság elnöke, valamint a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tag hagyja jóvá.

A szóbeli vizsga tartalma Bőrgyártó anyagismeret

- a legfontosabb anyagismereti alapfogalmak,

- a bőr szövettani, kémiai, topográfiai felépítése, az egyes részek jellemzői,

- a tímáriparban és szőrmeiparban leggyakrabban felhasználásra kerülő nyersbőr fajták jellemzői,

- a prémek értékmérő tulajdonságai,

- a gyártásban használt alapanyagok,

- a fontosabb jellemzőik, környezetre gyakorolt hatásuk,

- a használatos segédanyagok jellemzőik,

- kiválasztása és indokolása az egyes termékek gyártásához szükséges anyagoknak,

- a készbőrök csoportosításának szempontjai,

- készáruismeret.

Bőrgyártó gyártásismeret és géptan

- a III. és IV. fejezetekben már részletesen leírt (és a tételekben szereplő) témák elméleti ismereteinek szóbeli ismertetései, az összefüggések magyarázata,

- az egyes termékek, technológiák jellemezése, összehasonlítása, értékelése,

- a műveletek lényegének szakszerű magyarázata.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken előírt teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- írásbeli vizsga

Az értékelést a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

- Szóbeli vizsga

A vizsga egyes részeit alkotó tantárgyakat külön-külön (l-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni, és ezek átlaga adja a szóbeli vizsga egyetlen osztályzatát.

Kerekítő tényező a gyártásismeret és géptan osztályzat.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga súlyozatlan átlageredménye alapján kell meghatározni.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A vizsga eredményét a pontosság, a szakszerűség, a munka megtervezése szempontjainak és a munka- és környezetvédelmi szabályok betartásának figyelembevételével egyetlen, (l-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgán bármely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

- Az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

- Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése.

CIPŐKÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5272 04

2. A szakképesítés megnevezése: Cipőkészítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid,jellemző leírása

Termelő vállalatoknál és vállalkozásoknál vagy a szolgáltató részlegeknél:

- részt vesz a lábbelikészítés folyamatában,

- méretet vesz egészséges és enyhe deformáltsággal rendelkező lábról,

- méretek alapján kialakítja a lábnak megfelelő kaptát, a szükséges korrekciókkal,

- elkészíti a normál vagy méretes lábbeli alsórész és felsőrész mintáit,

- kiszabja az alsórész-alkatrészeket,

- előkészíti az alsó és felső cipőalkatrészeket,

- összeszereli a felsőrész és alsórész alkatrészeket kézi vagy gépi módon,

- kikészíti az összeszerelt lábbelit,

- elvégzi a munkája során szükséges eszközök és berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,

- elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkavédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek alkalmazása

- Betartja a munkahelyre vonatkozó általános munkavédelmi előírásokat.

- Biztosítja saját és környezete balesetvédelmét, megismeri a foglalkozási ártalmakat és ismeri azok megelőzési lehetőségeit.

- Közreműködik a baleset kivizsgálásában, jegyzőkönyv készítésében.

- Betartja a munkahelyére vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat.

- Betartja az anyagok tárolására, védő és egyéb eszközök használatára vonatkozó előírásokat.

- Betartja az érintésvédelmi előírásokat.

- Betartja a munkahelyére vonatkozó általános környezetvédelmi előírásokat.

- Betartja munkája során felhasznált anyagok és keletkező hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó előírásokat.

2. feladatcsoport

Munkajogi és gazdálkodási ismeretek alkalmazása

- Alkalmazza és betartja a munkahelyre vonatkozó szabályozásokat (munkarend, munkaköri leírások, bérezés, továbbképzés stb.).

- Együttműködik a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.

- Ismeri az államszervezet felépítését, polgárjogi alapfogalmakat és a jogrendszert.

- Ismeri a gazdasági társaságok fajtáit, működésüket.

- Ismeri a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével, valamint a próbaidővel, szabadsággal, pihenőidővel kapcsolatos alapfogalmakat.

- Ismeri a tanulószerződés tartalmát, valamint a szerződő felek jogaira és kötelességeire vonatkozó alapfogalmakat.

- Definiálja a kollektív szerződést, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelességeket.

- Eligazodik az adózás rendjében, elkészíti a jövedelemadó bevallását, egyszerűbb költségelszámolást készít.

- Elkészíti saját önéletrajzát, közreműködik pályázatok, munkaszerződések készítésében.

3. feladatcsoport

Munkafolyamat megtervezése és előkészítése, gyártási ismeretek alkalmazása

- Jellemzi a lábbeli szerkezetét, felépítését, rendeltetése alapján.

- Szabatosan meghatározza a lábbeli készítéséhez felhasznált alap-, kellék-, segédanyagokat.

- Felismeri a lábbelihez felhasznált felsőrészeket szabásuk, megmunkálásuk, összeerősítési módjaik alapján.

- Szakszerűen meghatározza a lábbeli összeszerelésénél alkalmazott technológiák műveleteit, a szükséges eszközök, berendezések, gépek kiválasztásával.

- Szabatosan meghatározza a lábbeli alkatrészeivel szemben megfogalmazott követelményeket, a lábbeli rendeltetésének függvényében.

4. feladatcsoport

Műszaki dokumentációk készítése, értelmezése, felhasználása

a) Gyártmánytervezés

- Alkalmazza a műszaki, szakmai rajzok előírásait.

- Méretet vesz a láb jellemző anatómiai helyeiről.

- Dokumentálja a láb méreteit.

- Elkészíti a kapta felületének másolatát.

- Számítással meghatározza a szerkesztéshez szükséges adatokat, alkatrész, valamint összeállítási rajzot, részmintákat készít az összeállítási rajz alapján.

- Elkészíti az alsórész alkatrészek mintáit.

- Az alkatrészek mintáit felhasználva mintasorozatot készít.

b) Gyártástervezés

- Közreműködik a szükséges anyag-előirányzatok meghatározásában.

- Részt vesz a lábbeli funkciója és célja szerint az elkészítéshez alkalmazott gyártási eljárás kiválasztásában.

- Közreműködik a lábbeli elkészítéséhez alkalmazott technológiai utasítások elkészítésénél.

- Kiválasztja a gyártáshoz szükséges gépeket, berendezéseket.

- Alkalmazza a szakmával kapcsolatos számítógépes programokat.

5. feladatcsoport

A lábbeli készítés előkészítő műveleteinek végzése

- Előkészíti a lábbeli gyártáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket.

- Elvégzi az alkatrészek darabolását kézzel vagy géppel.

- Elvégzi az alkatrészek élezését, hasítását, tömörítését, csiszolását, borzolását, bélyegzését, márkázását kézzel vagy géppel.

- Elvégzi az alkatrészek nedvesítését, szárítását, formarögzítését.

- Előkészíti a lábbeli alsó alkatrészeit a különböző gyártási eljárásoknak megfelelően (kéreg, orrmerevítő, foglalótalpbélés, köztalp, járótalp, sarok).

- Ellenőrzi a lábbeli minőségét.

6. feladatcsoport

Lábbeli készítés összeszerelő, formaalakító műveleteinek végzése

a) Lábbeli készítés kézi összeszerelő műveletei

- Előkészíti a fárafoglalást.

- Elvégzi a felsőrész formázását, rögzíti a bedolgozási többletet különböző módszerekkel.

- Felerősíti a rámát, a technológiának megfelelően ragasztással, varrással vagy szegezéssel.

- Felerősíti a talpat anyagától függően ragasztással, szegezéssel vagy varrással.

- Kialakítja és felerősíti a sarokrészt a lábbeli funkciójával összhangban.

- Kikészíti a lábbeli alsó és felsőrészét.

b) Lábbeli készítés gépi összeszerelő műveletei

- Előkészíti a fárafoglalást.

- Elvégzi a felsőrész gépi formázását a különböző gyártási eljárásnak megfelelően.

- Elvégzi a talp és sarok felerősítését, a gyártási eljárásnak megfelelően.

- Elvégzi a lábbeli vegyi, mechanikai kikészítését.

- Ellenőrzi a lábbeli minőségét.

7. feladatcsoport

Méretes, egyszerűbb ortopédiai lábbeli készítés

- Méretvétel alapján elvégzi a szükséges korrekciókat a kaptán.

- Elkészíti a talpaláshoz, sarkaláshoz szükséges külső, belső, legördülést biztosító elemeket, a hosszított sarkakat, a láb elváltozásától függően.

8. feladatcsoport

Lábbeli javítások

- Kijavítja a lábbeli felsőrészeket és béléseket.

- Elvégzi a lábbelik sarkalását, talpalását.

- Kitágítja a lábbelit a szükséges mértékben.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama Cipőkészítő szakmai ismeretek (komplex feladat):

- Cipőkészítő gyártásismeret,

- Mintaszerkesztés,

- Szakmai számítás.

Az írásbeli időtartama 240 perc.

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Különböző gyártási eljárással készülő egy pár lábbeli összeszerelése, melyet a vizsgaszervező határoz meg. A vizsgamunka elkészítése 420 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Cipőkészítő gyártásismeret,

- Cipőkészítő anyag- és áruismeret,

- Cipőkészítő géptan, munka- és környezetvédelem.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma Cipőkészítő gyártásismeret

- lábbelifajták csoportosítása,

- lábbeli alkatrészekkel szemben támasztott követelmények,

- a cipőkészítés folyamatának, részműveletei,

- cipőfelsőrész készítés alaptechnológiája,

- szabás gazdaságosságával kapcsolatok fogalmak,

- lábbeli alkatrészek szabási, darabolási módjai,

- alkatrész előkészítő műveletek,

- kézi gyártási eljárások: fárafoglalás, ráma, talp, sarok felerősítési műveletek,

- gépi gyártási eljárások: fárafoglalás, talp, sarok felerősítési műveletek,

- összeszerelt lábbeli alsó és felső részének mechanikai és vegyi kikészítése,

- késztermékekkel szemben támasztott követelmények, lábbeli minősítések,

- lábbeli javítások. Mintaszerkesztés

- mintaszerkesztés egészséges, átlagos méretű lábra szögrendszer vagy kaptamásolat alapján.

Szakmai számítás

- anyagszükségletek meghatározása bőr vagy táblásárú esetén számítással,

- lábbeli mértékegységek ismerete és átszámítása,

- láb fő méreteinek (hosszúság, szélesség, bütyök, sarok kerület, sarok szélesség) meghatározása.

A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga lehet kézi, vagy gépi összeszerelő eljárással készülő lábbeli.

A vizsgamunkát a felsőrésszel a gyártási eljárástól függően előkészített alkatrészekkel kell elkezdeni. Egy pár lábbeli fárafoglalása után a gyártási eljárás munkaigényességétől függően az egyik fél pár befejezését kell célul kitűzni.

A szóbeli vizsga tartalma

Cipőkészítő gyártásismeret

- lábbeli kézi összeszerelés kivitelezése különböző gyártási eljárással,

- lábbeli gépi összeszerelése különböző gyártási eljárással,

- méretes és enyhén deformált lábra készített lábbeli különleges műveletei,

- lábbeli javítások fajtái, kivitelezése.

Cipőkészítő anyag- és áruismeret

- alapanyagok szerkezete, fizikai, kémiai tulajdonságai, megválasztásának szempontjai az igénybevételtől függően,

- a cipőiparban alkalmazott alap-, kellékanyagok és segédanyagok jellemző tulajdonságai, alkalmazási területei,

- anyag és kész lábbeli vizsgálatok, cipőipari szabványok.

Cipőkészítő géptan, munka- és környezetvédelem

- géptani alapfogalmak,

- a cipőgyártáshoz alkalmazott gépek feladata, kezelése, működési elve, beállítása

= kiütőgépek,

= előkészítés gépei,

= előhúzó- és foglalógépek, orr- és sarokfoglalók,

= kondicionáló gépek,

= orrmerevítő, kéregformázó, formarögzítő gépek,

= formázógépek (kalapáló, kontúrprés),

= talpfelerősítés gépei,

= sarokfelerősítés gépei,

= befejező műveletek gépei,

= előregyártó gépek,

- munka- és környezetvédelem

= munkavédelem fogalma, feladata,

= jogok és kötelességek,

= üzemi baleset, elsősegélynyújtás,

= munka- és üzemegészségügy,

= biztonságtechnika,

= munkavédelmi előírások,

= általános tűzvédelmi ismeretek,

= környezet fogalma, feladata, jogi szabályozások,

= környezetvédelem módszerei, eszközei, területe,

= szakmára vonatkozó környezetvédelmi feladatok.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A cipőkészítő szakma vizsgái alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai elmélet,

- szakmai gyakorlat.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga osztályzatát a központi vizsgatételekhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott "értékelési útmutató" alapján kell megállapítani.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként (Cipőkészítő gyártásismeret; Cipőkészítő anyag- és áruismeret, Cipőkészítő géptan, munka- és környezetvédelem) egy-egy érdemjegyet kap.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegy számtani átlaga alapján állapítja meg a vizsgabizottság.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Gyártási eljárástól függően a vizsgázónak az egyik fél pár lábbelit teljesen össze kell szerelni, a másik fél pár elvárható készültségi foka:

- gépi összeszerelésnél: befejezett késztermék,

- kézi összeszerelésnél:

= ragasztott: befejezett késztermék,

= faszeges: rámázás, talpalás,

= keresztülvarrott: talpalás, sarkalás,

= rámavarrott: rámázás, talpalás, előkészítés (öltésnyomat, varratárok készítés).

Eredményes a gyakorlati vizsga, ha a vizsgázó a fent említett követelményt teljesítette.

A gyakorlati vizsgát egy osztályzattal kell értékelni.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli bármelyik tantárgyából elégtelen osztályzatot kapott.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei - Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor.

FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5411 10

2. A szakképesítés megnevezése: Faipari technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövidjellemző leírása

- Faipari félkész- és késztermékeket gyártó üzemekben termelési, üzemeltetési folyamatok megtervezése, lebonyolítása, kutatási és fejlesztési munkákban mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzése, kis- és közepes üzemekben részlegvezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátása.

- Pedagógiai végzettség megszerzése esetén a középfokú szakképzésben szakoktatói munkakör ellátása.

- Vállalkozóként faipari termékeket gyártó üzem egyéni vagy társas működtetése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások betartása, alkalmazása és betartatása

- Alkalmazza és betartja a munkahelyre vonatkozó szabályozásokat (munkarend, munkaköri leírások, bérezés, továbbképzés stb.).

- Együttműködik a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.

- Ismerteti az államszervezet felépítését, polgárjogi alapfogalmakat és a jogrendszert.

- Ismerteti a gazdasági társaságok fajtáit, működésüket.

- Ismeri a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével, valamint a próbaidővel, szabadsággal, pihenőidővel kapcsolatos alapfogalmakat.

- Megismeri a tanulószerződés tartalmát és a szerződő felek jogaira és kötelességeire vonatkozó alapfogalmakat.

- Definiálni tudja a kollektív szerződést és az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelességeket.

- Alkalmazza, betartja és betartatja a munkahelyre, annak kialakítására vonatkozó általános munka-, környezet- és egészségvédelmi előírásokat.

- Tudja a munka-, baleset- és tűzvédelmi általános és konkrét (emberre, gépre, berendezésre, munkafolyamatra stb. vonatkozó) előírásokat.

- Felismeri a baleseti forrásokat, lehetőségeket, tudja azok megelőzési módját.

- Biztosítja a balesetmentes munkavégzés feltételeit, az ehhez szükséges eszközöket és berendezéseket.

- Kiadja a munkafolyamatokhoz szükséges munka- és tűzvédelmi előírásokat.

- Észreveszi a baleseti forrásokat, lehetőségeket, és megítéli azok megelőzési módját.

- Intézkedik a foglalkozási ártalmak elkerülése, illetve megelőzése érdekében.

- Elsősegélyt nyújt balesetnél, illetve megszervezi a mentést.

- Tudja a baleseti jelentés-kötelezettséget.

- Tudja a tűz- és robbanásveszélyes anyagok szakszerű tárolását.

- Betartja a (hulladék) anyagok tárolására, szállítására vonatkozó előírásokat.

- Tudja a tűzoltás módjait, a tűzoltóanyagok használatát, és a tűzeset jelentési kötelezettségét.

- Ismeri a balesetek és tűzesetek kivizsgálásának menetét, azok nyilvántartási módját, és a feltárási eljárásokat, amelyek alapján elkészíthetők a megelőzésre vonatkozó intézkedések.

2. feladatcsoport

Gazdasági és vállalkozási ismeretek gyakorlati alkalmazása

- Tudja az adózási alapfogalmakat (áfa, szja) tárgyi és alanyi adómentesség körét, adókedvezményeket, adóelőlegeket stb.

- Tudja a vállalkozás létesítésének feltételeit.

- Alkalmazza a számlázás, a költségelszámolás és a nyilvántartások fajtáit és módját.

- Ismerje a társadalombiztosítási, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalási járulékokat.

- Legyen tisztában a munkavállalási ismeretekkel (munkaviszony létesítése és megszűnése, munkaszerződés tartalma, jogok és kötelezettségek stb.).

- Ismeri a vállalati, vállalkozási formákat, jellemzőiket.

- Használja az üzemi és vállalati (vállalkozói) gazdaságtan alapfogalmait.

- Ismeri a költségek keletkezését, csoportosítását, a költségcsökkentés módszereit és eszközeit, a közvetlen és a közvetett költségek fogalmát.

- Ismeri a vállalati vagyon, eszközök, források, jövedelmezőség, gazdaságosság, eredményesség (nyereség, veszteség) finanszírozás, beruházás fogalmakat.

3. feladatcsoport

Termékek, technológiák és munkafolyamatok előkészítése

- Megismeri a gyártmányok műszaki előkészítésének ügyviteli és bizonylati rendszerét.

- Alkalmazza az alapanyaggyártásra, termékek készítésére, kivitelezésére vonatkozó magyar faipari szabványokat.

- Elvégzi az alapanyagok mennyiségének számítását, minőségi osztályozását és raktározási módját.

- Kiválasztja a fűrészáru kihozatal leggazdaságosabb módját és ellenőrzi azt számítással.

- Kiadja a megmunkálás folyamatára vonatkozó technológiai utasításokat.

- Tudja a faipari termékek méreteinek származtatását.

- Az előkészítés során elkészíti a faipari termékek, technológiák tervezéséhez, gyártásához szükséges alábbi rajzokat, műszaki dokumentációkat, számításokat:

= nézeti, csomóponti-, műhely-, és alkatrészrajz (alkalmazza a számítógépes rajzprogramot a kézi munka egyszerűsítéséért),

= kihozatali számítások,

= szabásjegyzék, anyagnorma,

= műszaki leírás,

= műveleti utasítás,

= rönkkihozatali és lap szabász-tervek,

= gazdasági számítások,

= előkalkulációk,

= termelési kapacitás,

= átfutási idő,

= logisztikai kimutatás,

= gyártásütemezés,

= gazdasági elemzés.

- Tudatosan használja a műszaki dokumentációkat a következő termékek gyártásánál, illetve technológiák alkalmazásánál:

= fűrész és lemezipari rönkök gazdaságos feldolgozása,

= rönktéri berendezések és technológiák indítása, működtetése,

= fűrészcsarnoki gépsor és technológia tervezése és működtetése,

= rönk és fűrészárú mesterséges szárításának gőzölésének, főzésének technológiája,

= furnérok és rétegelt termékek gyártástechnológiája,

= különféle rendeltetésű és szerkezetű szekrények, irodabútorok egyszerű és nagyobbítható, valamint speciális asztalok, különböző szerkezetű, és kárpitozott ülőbútorok, karszék, heverők és ágyak vázszerkezetek gyártása,

= hagyományos és korszerű, különböző üvegezésű és működési irányú, külső és beltéri ajtólapok és ajtótokok, ablakszerkezetek készítése és épületasztalos munkák végzése,

= egyszerű és speciális igényeket kielégítő falburkolatok, fa- és álmennyezetek legyártása és helyszíni szerelése,

= üzletberendezések tervezése, kivitelezése, = eresztékes, bevésett, ráültetett, egyenes-, forduló-, íves-, egy és többkarú falépcső készítése.

4. feladatcsoport

A termelés közvetlen előkészítése

- Részt vesz az új berendezések, gépek üzembe helyezésében.

- Betanítja adott területen az új dolgozókat.

- Irányítja a munkaterületéhez tartozó gépek, berendezések elhelyezését, rendszerbe illesztését.

- Megítéli az adott munkahelyre a napi feladatok elvégzéséhez szükséges létszámot.

- Felülvizsgálja a dolgozók munkaképességét, és szükség esetén intézkedik.

- Ellenőrzi a gyártmányhoz szükséges anyagok mennyiségét, minőségét, és felhasználhatóságát a hibamentes szakszerű munkavégzés érdekében.

- Megvizsgálja a gépek, szerszámok, védőberendezések állapotát, s ha szükséges, a módosításra utasítást ad.

- Ellenőrzi a műveletek végzéséhez szükséges szerszámok, gépek beállítását.

5. feladatcsoport

A munkafolyamatok végzése

- Részt vesz önállóan, vagy mérnöki irányítás mellett faipari félkész-, és késztermékek előállításánál a gyártástechnológia kidolgozásában, a minőség ellenőrzésében, az üzemek, gépek karbantartásában.

- Irányítja a felügyelete alá tartozó dolgozókat munkájukban, üzemi tevékenységükben.

- Biztosítja és segíti a gépek helyes üzemeltetését.

- Felügyeli a biztonsági előírások betartását.

- Alkalmazza a gyártás, felújítás javítás előírt munkaműveleteit.

- Felismeri a hazai és külföldi fafajtákat kérgezetlen- és daraboltrönk-, illetve fűrészárú és furnér alakban.

- Felismeri a fafajt fizikai tulajdonsága alapján, és így kiválasztja a legmegfelelőbb megmunkálási módot.

- Alkalmazza a termékleírások alapján az új fahelyettesítő anyagokat, lapokat, lemezeket.

- Tudja a különböző anyagok (rönkök, fűrészáruk, lemezek, lapok, kiegészítő-anyagok) szakszerű tárolását, mozgatását, a tárolási hely kialakításának szabályait, az anyagok minőség-védelmének módjait, minőségi osztályozást, a kártevők elleni védekezés anyagait és azok felhasználását.

- Megítéli a károsodott anyagok behasználhatóságának mértékét és lehetőségét.

- Szakszerűen megtervezi az anyagok mozgatását, csomagolását, rakodását (a rönktéren, a máglyatéren, a raktárakban, a géptermekben, a félkészraktárban, a készáruraktárban és a kiszállításkor).

- Tudja a faanyag mesterséges és természetes szárítási módjait, berendezéseit, számításait, alkalmazza a szárítási menetrendet.

- Működteti a gőzölő-berendezéseket, és meghatározza számítással a paramétereket.

- Ismeri a hajlító, hasító, hámozó berendezések és gépek üzemeltetési előírásait, technológiáját és eljárásait.

- Gyakorlott a kezelési hibák megelőzésében a selejt csökkentése érdekében.

- Szakszerűen végzi a beállításokat, megmunkálásokat:

= rönkök hossztolásánál, mozgatásánál,

= prizmázásnál, kérgelésnél,

= gőzölő és szárító-berendezés használatánál,

= fűrészáru gyártás szállítás és máglyázás során,

= furnérhasítás, hámozás szárítás, méretre-vágás és minősítés műveleteinél,

= rétegelt lemezek gyártásakor,

= bútorlapok készítési folyamatában,

= fűrészgépek használatakor,

= gyalugépek alkalmazása esetén,

= marógépek munkaműveleteinél,

= NC és CNC gépek programbevitele, valamint ezeken végzett megmunkálási műveletek közben,

= különböző fúrási műveleteknél,

= furnérozási és egyéb felület-bevonó műveleteknél,

= csiszológépek alkalmazásakor,

= felületkezelések során pác- és lakkfelhordó berendezéseknél.

- Cseréli a szerszámokat mindenféle faipari gépen:

= kiválasztja a szerszámot,

= lecseréli az előírásoknak megfelelően,

= megélezi a használt szerszámot,

= irányítja a gépen a szükséges karbantartást.

- Szerkezet összeépítésénél a feladata:

= működteti kezeli a szükséges berendezéseket,

présgépeket, szorítókat,

= kiválasztja és alkalmazza a ragasztóanyagokat,

= megelőzi, elkerüli az előforduló hibákat.

- A felületkezelések során tudja és alkalmazza:

= a különböző fajtájú és gyártási eljárásokkal készülő furnérokat és azok tulajdonságait,

= a pácok fajtáit és azok bekeverését, felhasználhatóságát, felvitelét,

= a stílbútorok ismérvei alapján kialakítható motívumokat és intarziákat,

= a felhasznált csiszolóanyagokat,

= a felületi filmképző anyagok fajtáit és felhasználási lehetőségeit,

= farontó gomba és rovar ellen védő, égéskésleltető anyagokat.

6. feladatcsoport

A gépek beállítása, karbantartása, gépi műveletek végzése

- Tudja a géptani fogalmakat, gépelemeket, faipari gépek alkatrészeit, azok összeállítási módját.

- Kiválasztja a megfelelő szerszámot.

- Ellenőrzi a gépek, berendezések állapotát.

- Beállítja a gépet az előírt műveletekhez, a próbadarab megvizsgálása után a beállítást esetleg korrigálja.

- Végzi vagy elvégezteti a szerszámok karbantartását és az élezését a minőségi munka érdekében.

- A következő gépeken szakszerű munkát végez, végeztet, a munkát megszervezi, a gépeket gépsorba állítja, szinkronizálja:

= fűrészgépek:

- körfűrészgépek,

- szalagfűrészgépek,

- keretfűrész-gépek,

- láncfűrészgépek,

= kérgelő gépek,

= anyagmozgatógépek és berendezések,

= gyalugépek:

= egy és többfejes gyalugépek,

= fúrógépek,

= marógépek,

= furnérhasító és hámozógépek,

= furnérollók,

= ragasztó és présberendezések,

= csiszológépek,

= felületkezelés gépei,

= szárító és gőzölő berendezések,

= szerszám élezés gépei,

= kézi kisgépek,

= porelszívás berendezései.

- Alkalmazza a programozást és a programbevitelt az NC, CNC-vezérlésű gépeknél.

- Irányítja a speciális (NC, CNC) gépek beállítását, szükség esetén működteti azokat.

- Ismeri a pneumatikus és hidraulikus elemek működését, és az alapvető kapcsolásokat.

7. feladatcsoport

Elő- és végszerelési műveletek végzése

- Kiválasztja és felhasználja a célnak megfelelően (alkalmazza, felszereli, beépíti stb.) a bútor és épületasztalosipari vasalatokat.

- Elhelyezi a méretre szabott, különféle típusú üvegtáblákat, tömítő elemeket.

- Megszervezi, irányítja a külső szerelési munkákat, átalakításokat.

8. feladatcsoport

A munkafolyamatok ellenőrzése

- Betartja és betartatja a faipari félkész és késztermékek, valamint az alap- és segédanyagokra vonatkozó MSZ szerinti minőségi előírásokat.

- Egyezteti az üzemrész napi tevékenységét a jobb munkaszervezés érdekében a területén dolgozókkal.

- Ellenőrzi a különböző gyártási folyamatok során az alkatrészek, elemek méretét, minőségét és figyelemmel kíséri a biztonságos munkavégzést.

- Folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrizi és betartja a munka-, baleset-, és tűzvédelmi előírásokat, a védőberendezések és védőfelszerelések használatát.

- Ellenőrzi a késztermékek minőségét, működését, szerkezetét, összeállítja azokhoz a kísérő dokumentációt.

- Segíti a hibák feltárását, dönt a javítás módjáról.

- Utasítást ad műszakváltáskor a gépek, berendezések karbantartására.

- Használja az ellenőrzéshez szükséges berendezéseket, műszereket, mérőeszközöket.

- Felismeri és megszünteti a balesetet, minőségi, szerkezeti hibát előidéző körülményeket.

- Bizonylatolja az ellenőrzési műveleteket.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

- A vizsgaremek és a róla készített műszaki dokumentáció értékelésekor az eredmény 75% feletti legyen.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből, valamint vizsgaremek és teljes műszaki dokumentációja elkészítéséből áll.

A vizsgaremek műszaki dokumentációját és a vizsgaremeket az írásbeli vizsga előtt 15 nappal (az intézet vezetője ezt módosíthatja rövidebb időtartamra) kell benyújtani.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Technológia 300 perc

= alapanyaggyártás,

= termékgyártás,

= faipari gépek és gépészeti ismeretek,

= gyártástechnológia,

= szakmai számítások.

- Szerkezettan-szakrajz 300 perc

- Vizsgaremek műszaki dokumentációja

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

- Vizsgaremek.

- A vizsgabizottság által megjelölt munkadarab elkészítése és (vagy) gépi műveletek végzése 300 perc

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- A vizsgaremek dokumentációjának elemzése abban az esetben, ha az előzetes értékeléskor felmerült szakmai kérdések ezt indokolják.

- Gyártástechnológia

- Anyagismeret

- Munkavédelem és vállalkozásismeret

- Gépismeret

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

- Technológia

= alapanyaggyártás folyamata,

= alapanyaggyártás gépei,

= berendezések felépítése és működése,

= termékgyártás folyamata,

= termékgyártás berendezései és gépei,

= gyártáshoz szükséges szakmai számítások,

= gépek kezelése,

= forgácsolás elmélet és számításai,

= anyagok kiválasztása és kezelése.

- Szerkezettan-szakrajz

= Egy épületasztalos-ipari vagy bútoripari termék

= jellegrajzát,

= csomópontjait,

= szabásjegyzékét

megfelelő minőségben kell elkészíteni a megadott idő alatt.

- Vizsgaremek műszaki dokumentációja

A gyakorlati vizsga tartalma

- A vizsgabizottság által megjelölt épületasztalos vagy bútoripari munkadarab teljesen vagy részben való előállítása, mindeközben a gépek, eszközök szakszerű beállítása, kezelése.

- A vizsgaremek készítése.

A szóbeli vizsga tartalma

- Gyártástechnológia

= egy termék gyártásának menete,

= egy termék jellegzetességei, funkciója,

= magyarázatként a termék jellegrajzának vázlata,

= csomópontjainak vázlata.

- Munkavédelem és vállalkozásismeret

- Anyagismeret

= faiparban használt alapanyagok,

= faiparban használt félkész-termékek,

= faiparban használt alapanyagok, félkész-termékek előállítási módjai,

= felhasználási lehetőségek,

= faiparban használt alapanyagok, félkész-termékek tulajdonságai.

- Gépismeret

= faipari gépek szerkezete,

= faipari gépek felépítése,

= faipari gépek működtetése,

= faipari gépek beállítása,

= szerszámcsere,

= biztonsági előírások.

A szóbeli tételek összeállításánál 2-2 tantárgy kapcsolódjon össze l tételbe a következőképpen:

A) Gyártástechnológia - Gépismeret

B) Anyagismeret - Munkavédelem és vállalkozásismeret

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A jelölt mentesülhet a vizsga egyes részeinek letétele alól, ha országos szakmai, illetve tantárgyi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből, és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell értékelni. A vizsgaremek műszaki dokumentációját egy (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

- A szóbeli vizsgát vizsgatárgyanként egy-egy érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- Az írásbeli, a vizsgaremek műszaki dokumentációjának és a szóbeli vizsgarész (vizsgatárgyak) érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembevételével. Tizedes jegy esetén a faipari technológia évvégi érdemjegyét kell figyelembe venni kerekítő tényezőként.

- Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga egy érdemjegyét a vizsgaremek és a 300 perc alatt elvégezhető gyakorlati feladat értékelése adja.

A vizsgaremek értékelése már a vizsgák megkezdése előtt megtörtént, és egyben a vizsgára való kvalifikálást is jelenti. A vizsgaremeket a vizsgabizottság csak kész állapotban tudja értékelni egy érdemjeggyel, az alábbi szempontok szerint:

- a mérettartást 25%

- a szerkezeti összeépítést 25%

- a felületek kialakítását 25%

- és a szakdolgozat tartalmát 25%

Értékelés

A gyakorlati feladatot a vizsgabizottság előtt kell elvégezni, így a feladat minden fázisa figyelemmel kísérhető, ezért az ehhez összeállított értékelőlap a következő szempontokat tartalmazza:

- anyagválasztás és anyag ellenőrzés,

- mérés és rajzolás,

- szerszámhasználat és gépbeállítás,

- összeépítés,

- mérettartás,

- felületek kialakítása,

- normaidő betartása.

A lehetséges feladatok változatossága miatt az adott feladatnak megfelelően kell arányosan elosztani a fenti részfeladatok ponthatárait.

Értékelés

A gyakorlati vizsga érdemjegyének megállapítása:

A vizsgaremek osztályzatához hozzáadjuk a gyakorlati

feladat érdemjegyének háromszorosát, és az eredményt

osztjuk néggyel.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén javítóvizsgát abból a tantárgyból, illetőleg vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.

- Az elégtelen eredményt elérő vizsgázó csak a következő vizsgaidőszakban tehet javítóvizsgát.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

- Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.

- Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

FÉMFORGACSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5233 14

2. A szakképesítés megnevezése: Fémforgácsoló

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid,jellemző leírása

A fémforgácsoló szakember fém- és nemfémes anyagokat munkál meg a legtöbb esetben hagyományos és számjegyvezérlésű forgácsoló szerszámgépeken, elsősorban eszterga-, maró- és köszörűgépeken.

E tevékenységét azon technológiai, programozási, munkabiztonsági, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkajogi ismeretek, a gép - szerszám -munkadarab-készülék kezelési és mérési tapasztalatok birtokában végzi, amelyek az anyagok forgácsoló megmunkálásához szükségesek.

Szakmai munkáját, amely a szellemi tevékenység elemeit is tartalmazza, technológiai utasítás alapján, vagy nagyfokú önállósággal, közvetlen és folyamatos irányítás nélkül szervezi, végzi, ellenőrzi.

A fémforgácsoló munkaterületén:

- tanulmányozza a megmunkálandó munkadarab gyártmányrajzát,

- kiválasztja a helyes megmunkálást a műszaki rajz és a megmunkálandó anyag tulajdonságainak ismeretében,

vagy a technológiai utasítás alapján elképzeli, átgondolja az elvégzendő gépi műveleteket és azok sorrendjét,

- ha nincs külön technológiai utasítás, rögzíti a munkadarabot a forgácsoló szerszámgép (univerzális, számjegyvezérlésű) megfelelően megválasztott befogószerkezetén,

- ha nincs külön technológiai utasítás, kiválasztja a forgácsoló szerszámokat a megmunkálandó anyag és szerszámanyagok tulajdonságainak ismeretében, vagy a technológiai előírásoknak megfelelően,

- ha nincs külön technológiai utasítás, felszerszámozza, beállítja és működteti a (univerzális, számjegy vezérlésű) gépeket,

- forgácsolja, alakítja a munkadarabot,

- figyelemmel kíséri és ellenőrzi a gépek működését, amennyiben az szükséges,

- biztosítja a szerszám és a munkadarab megfelelő hűtését-kenését,

- ellenőrzi a munkadarab méreteit a technológia által megkövetelt gyakorisággal és a munkafeladat végeztével,

- elvégzi a nagy értékű eszközök (mérő-, ellenőrző, géptartozék, emelő- és kisegítő gépek stb.) ápolását, védelmét, azokat előírás szerint használja,

- ügyel a minőségre, mindenkor a minőségbiztosítási előírásoknak megfelelően jár el,

- betartja a technológiai fegyelmet,

- felismeri az üzemközbeni zavarokat, azokat időben elhárítja, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket,

- a szakmunkás hatáskörének megfelelően karbantartja a forgácsoló szerszámgépeket (univerzális, számjegyvezérlésű) előírás szerint tisztítja, keni, olajozza,

- ha szükséges, élezi a szakmai munkájához rendelt forgácsoló szerszámokat, kivéve a szabályosan többélű szerszámokat,

- ha szükséges, elkészíti a speciális munkadarab előállításához a szükséges egyedi szerszámokat, eszközöket,

- maradéktalanul betartja és betartatja környezetében a munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírásokat,

- tevékenysége során terheket emel, tol és húz, huzamosan áll, használja karját, kezét és ujjait, tapintását és látását, munkája közepes fizikai megterhelésű,

- munkáját belső térben, zajos és balesetveszélyes környezetben végzi.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

- Értelmezi a Munka Törvénykönyve alapján a munkaszerződésre, kárfelelősségre vonatkozó jogszabályokat, a szakképzési törvény alapján a tanulószerződésre vonatkozó szabályokat.

- Megnevezi és megkülönbözteti a vállalkozásra vonatkozó alapvető jogszabályokat. Értelmezi a szerződések formai és tartalmi követelményeit. Értelmezi a minőségbiztosítás előírásainak a munkaterületére vonatkozó fontos részeit.

- Felsorolja, megnevezi és körülírja az adózási rendszer (személyi, vállalkozói, társasági) fontos részeit.

- Jellemezi a vállalkozás keretében a gazdálkodás folyamatait.

- Alkalmazza a társadalmi kommunikáció szabályait.

- Igénybe veszi a munkahelyen működő szakmai érdekképviseleti szervezeteket az egyéni problémák megoldásában.

- Betartja a munkahelyre vonatkozó általános - a munkakapcsolatokat szabályozó - előírásokat.

- Betartja és betartatja a szakmára, a munkahelyre érvényes munkabiztonsági előírásokat.

- Betartja a munkafolyamatokban a szakmára vonatkozó biztonsági előírásokat. Használja a védőfelszereléseket. Gépi teheremelésnél ellátja a segítőmunkatárs feladatát.

- Végrehajtja a baleseteknél és tűzeseteknél a szükséges intézkedéseket, maradéktalanul alkalmazza az elsősegélynyújtás szabályait.

- Közreműködik a baleset kivizsgálásában.

- Végrehajtja a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket, alkalmazza a tűzoltás szabályait, kezeli a tűzoltó készülékeket.

- Betartja és alkalmazza a mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat.

- Megnevezi az elektromos áram élettani hatásait, betartja az áramütés elleni védekezés szabályait, az előírásoknak megfelelően intézkedik és cselekszik az elektromos áram által okozott baleseteknél.

- Betartja és betartatja a munkadarabok megmunkálása során felhasznált segédanyagok (hűtő-, kenőanyagok, fűtőanyagok, tisztítószerek) kezelésére, tárolására vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a környezetvédelemre.

- Alkalmazza az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtésére, szakszerű tárolására vonatkozó előírásokat.

- Jellemzi a szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezéseket, megnevezi és alkalmazza a környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket.

2. feladatcsoport

A munkafolyamat megtervezése

- Tanulmányozza a gyártmányrajzot, átgondolja az elvégzendő feladatot.

- Lehetőségtől függően alkalmazza a korszerű gyártási technológiákat, szerszámokat és gyártóberendezéseket.

- Ellenőrzi, technológiai terv hiánya esetén meghatározza az előgyártmány méreteit.

- Esetenként önállóan határozza meg a technológiát, műveletekre bontja az elvégzendő munkafolyamatot, meghatározza a műveleti sorrendet, elvégzi a szakmai számításokat. Amennyiben kész technológiát kap, azt gondosan tanulmányozza és felkészül annak maradéktalan, pontos betartására.

- Kiválasztja és előkészíti a gyártáshoz a szerszámokat, készülékeket, mérőeszközöket, illetve mérőkészülékeket.

- Önállóan megszervezi a munkahelyét.

- Ellenőrzi a munka eredményét. A megmunkálás során a technológia által megkövetelt gyakorisággal és a megmunkálás után az előírt méreteket ellenőrzi. Sorozatgyártásnál az első darabot bemutatja és jóváhagyatja a minőségellenőrrel.

- Felsorolja, jellemzi a gyártási költség összetevőit, nagyságát közelíti becsléssel.

- Elvégzi a vállalkozással összefüggő számításokat (árképzés, árkalkuláció és árajánlat, adózás, költséggazdálkodás, megrendelés, számítás stb.).

3. feladatcsoport

Műszaki dokumentációk ismerete, olvasása és felhasználása

- Alkalmazza a műszaki ábrázolás előírásait.

- Szabadkézi vázlatot készít egyszerűbb munkadarabokról.

- Mér, felvételez.

- Méretet megad szabványosan.

- Gépelemeket jelképesen ábrázol.

- Értelmezi és alkalmazza a méret-, helyzet-, alaktűrések, felületi érdesség, hőkezelési előírások jelöléseit.

- Értelmezi és alkalmazza a tűréstechnikát, illesztéseket.

- Egyértelműen olvassa és értelmezi az összeállítási, rész-összeállítási és munkadarab rajzokat.

- Felismeri, értelmezi a szabványos anyagminőség és anyagjellemzők jelöléseit, érvényesíti ezeknek a műveleti sorrendre és a technológiára gyakorolt hatását.

- Értelmezi és használja a technológiai dokumentációkat (ábrás műveletterveket, műveleti utasításokat, szerszám- és készülékkérő lapokat stb.).

- Értelmezi és betartja a forgácsoló szerszámgépek kezelési és üzemeltetési utasításait.

- Értelmezi és olvassa az egyszerűbb hidraulikus, pneumatikus és elektromos kapcsolások rajzait.

- Figyeli és nyomon követi a műszaki kommunikáció területén bekövetkezett változásokat, a hagyományos rajzdokumentációtól a számítógépes tervező és archiváló módszerekig.

- Megnevezi, jellemzi a számítógépes tervező rendszerek alapelemeit (CAD-CAM).

4. feladatcsoport

Mérés, ellenőrzés

- Biztonsággal mér hosszúságokat tolómérővel 0,05 mm-es, mikrométerrel 0,01 mm-es és mérőhasábokkal 0,005 mm-es pontossággal.

- Szögeket mér, ellenőriz fix szögmérőkkel, univerzális szögmérőkkel és idomszerekkel.

- Rádiuszokat mér, ellenőriz sablonnal, megfelelő eszközökkel.

- Egyenességet, síklapúságot, hengerességet, körkörösséget ellenőriz élvonalzóval, idomszerekkel, mérőórával, mikroszkóppal 0,005-0,01 mm pontosságig.

- Csavarmeneteket mér, ellenőriz idomszerrel, menetmikrométerrel, mérőcsapokkal, mérőmikroszkóppal.

- Megítéli és minősíti a felületi minőséget, érdességet mér érdességmérő műszerrel.

- Idomszerekkel ellenőrzi a munkadarabok alak- és helyzettűrését.

- Értelmezi és végrehajtja a mérési utasításokat.

5. feladatcsoport

Kézi forgácsolás és alakítás. Munkadarabok megmunkálása kézi alakítással és forgácsolással

- Darabol kézi, illetve gépi fűrésszel.

- Lemezeket vág kézi és karosollón.

- Előgyártmányokat ellenőriz, egyenget.

- Előrajzol, pontoz, jelöl:

= előrajzol és jelöl munkadarabokat,

= előrajzol felületeket, mérési bázisokat,

= előrajzol és pontoz furatközéppontokat.

- Reszeléssel alakít munkadarabokat:

= reszel külső és belső sík és alakos felületeket.

- Kialakít furatokat:

= előfúr, fúr, felfúr, süllyeszt,

= furatokat dörzsöl dörzsárral.

- Központfuratokat fúr, felszabályoz, tisztít.

- Munkadarabokon éleket lekerekít, éleket letör, sorjáz.

- Belső és külső meneteket készít.

- Szerszámokat választ a munkadarab anyaga, alakja és felületi minősége szerint.

6. feladatcsoport

Gépi megmunkálás. Munkadarabok megmunkálása szerszámgépeken forgácsolással

6.1. A megmunkálás előkészítése és végrehajtása

- Felszereli, beállítja a munkadarab befogó-, megfogó-, menesztő- és rögzítő eszközeit.

- Kiválasztja és be- vagy felfogja a szerszámokat, készülékeket a szerszámtartóba, a működtetés helyére.

- Be- vagy felfogja, beállítja és rögzíti vagy meneszti a munkadarabokat.

- Beállítja az előírt technológia alapján a fordulatszámot, előtolást és fogásmélységet.

- Kezeli, üzembiztosán működteti az univerzális, CNC vezérlésű gépeket.

6.2. Megmunkálást végez esztergagépeken

- Acélból, nemvasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső, hengeres és síkfelületeket készít IT7 méretpontosságig és

Ra = 3,2-12,5 (m felületi érdességig különböző esztergakésekkel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával.

- Acélból, nemvasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső illesztett kúpfelületeket készít Ra = 3,2-12,5 (m közötti felületi érdességig.

- Acélból, nemvasfémből és műanyagból készült munkadarabokon külső és belső alakos felületeket készít Ra = 3,2-12,5 (m közötti felületi érdességig alakkéssel, másolókészülékkel, gömbesztergáló készülékkel.

- Beállítja a munkadarabot körhagyó esztergáláshoz, excentrikus alkatrészt esztergál.

- Kötő- és mozgatómenetet készít menetesztergálással külső és belső, hengeres és kúpos felületekre.

- Külső hengereset recéz, rovátkol, külső és belső felületeket csiszol, görgőz.

- Munkadarabokat gyárt CNC vezérlésű esztergagépen: = egyszerű programokat készít,

= beviszi a megmunkáló programot a vezérlésbe, = teszteli a megmunkáló programot, = ha kell, kiválasztja, beméri és befogja a szerszámot,

= befogja, rögzíti, megmunkálja a munkadarabot, = ellenőrző méréseket és méretkorrekciót végez, = ha teheti, korrigálja a programozási és egyéb technológiai hibaokokat, vagy segédkezik azok felderítésében.

6.3. Megmunkálást végez marógépen

- Mar sík és kapcsolt felületeket, szög alatti felületeket, hornyokat, valamint többlépcsős felületeket homlok- és palástmarással acélból, nemvasfémekből, műanyagokból készült munkadarabokon 0,1 mm-es méretpontosságig, Ra = 3,6-12,5 (m felületi érdességig, különböző marókkal, hűtő-kenőfolyadék alkalmazásával.

- Mar alakos felületeket előrajzolás után.

- Fúr, süllyeszt, kiesztergáló fejjel kialakít, valamint dörzsöl belső hengeres felületeket maximálisan IT9 pontosságig.

- Mar osztófejjel egyszerű, közvetett és differenciál osztással négyszöget, hatszöget, szabályos sokszöget, egyenlőtlen osztással, profilmaróval fogaskereket és csavarhornyot.

- Munkadarabokat gyárt CNC-vezérlésű marógépeken: = egyszerű programokat készít,

= beviszi a megmunkáló programot a vezérlésbe,

= teszteli a megmunkáló programot,

= ha kell, kiválasztja, beméri és felfogja a szerszámot,

= rögzíti, megmunkálja a munkadarabot,

= ellenőrző méréseket és méretkorrekciót végez,

= ha teheti, korrigálja a programozási és egyéb

technológiai hibaokokat, vagy segédkezik azok

felderítésében.

6.4. Megmunkálást végez köszörűgépeken

- Élez kézi köszörüléssel (rajztűket, pontozókat, csigafúrókat, egyélű forgácsolószerszámokat stb.).

- Köszörül fémből készült munkadarabokon párhuzamos és merőleges és szög alatti felületeket IT10 méretpontosságig, Ra = 0,8-3,2 (µm felületi érdességgel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával síkköszörűgépeken.

- Külső és belső hengeres és lépcsős felületeket köszörül egyetemes palástköszörű gépen IT9 méretpontosságig Ra = 0,8-1,6 (µm felületi érdességgel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával.

- Külső és belső kúpos felületeket köszörül egyetemes palástköszörű gépen Ra = 0,8-1,6 (µm felületi érdességgel, hűtő-kenőanyag alkalmazásával.

- Munkadarabokat gyárt CNC-vezérlésű köszörűgépen (aktív méréssel ellátott fazonlehúzásos többlépcsős köszörülés):

= egyszerű programokat készít,

= beviszi a megmunkáló programot a vezérlésbe,

= teszteli a megmunkáló programot,

= ha kell, kiválasztja, beméri és felfogja a szerszámot,

= rögzíti, megmunkálja a munkadarabot,

= ellenőrző méréseket és méretkorrekciót végez,

= ha teheti, korrigálja a programozási és egyéb

technológiai hibaokokat, vagy segédkezik azok

felderítésében.

6.5. Megmunkálóközpontok

- Ismerje a megmunkálóközpontok műveleti lehetőségeit és szerszámrendszereit.

- Ismerje a munkadarab palettás vagy robottal kiszolgált mozgatását.

7. feladatcsoport

Korszerű, nagysebességű és száraz (hűtőfolyadék nélküli) megmunkálások végzése

- Leírja a nagysebességű forgácsoló technológiákat.

- Jellemzi a szárazmegmunkálás lehetőségét, előnyeit, hátrányait.

- Megmagyarázza a minimálhűtés technológiáját, leírja eszközeit.

- Jellemzi a nagysebességű megmunkálás gépeit.

8. feladatcsoport

Alapanyagok, szerszámanyagok, segédanyagok kezelése

- Felismeri a munkadarabok anyagait (acélok, öntöttvasak, réz, rézötvözetek, alumínium, alumíniumötvözetek) a szabványos anyagjelölések alapján.

- Tájékozott a szerszámforgalmazók ajánlásaiban a szerszámanyagok alkalmazhatóságát illetően a különböző anyagok forgácsolásakor.

- Betartja a segédanyagok, a hűtő- és kenőanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat.

- Tájékozott a vas és nemvasfémek hőkezelési eljárásainak leírásaiban.

- Ha kell, meg tudja mérni a munkadarabok keménységét a munkahelyen alkalmazott eljárásokkal.

- Ha szükséges, elvégzi a munkadarabok repedésvizsgálatát a munkahelyen alkalmazott eljárásokkal.

9. feladatcsoport

Karbantartás

- Tájékozott a munkahely karbantartási rendszerében, értelmezi a karbantartás alapfogalmait (TMK terv, ciklusidő, általános nagy-, közepes és kisjavítás, bonyolultsági fok, szerkezeti és pontossági vizsgálatok stb.).

- Végrehajtja a gépkönyvben és a munkahelyre előírt, reá háruló folyamatos karbantartási feladatokat.

- Gyűjti és írásban rögzíti a gép működésével kapcsolatos észrevételeket.

- Szükség esetén közreműködik a megmunkálási és pontossági vizsgálatokban.

- Végrehajtja az egyszerűbb utánállítási feladatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Szakmai ismeretek 120 perc

- Munkatervezés 120 perc

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

- Komplex vizsgamunka 600 perc, de alkalmanként a 300 perc tiszta munkaidőt nem haladhatja meg.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Szakmai ismeretek

- Munkatervezés

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy, több alkérdésből összeállított kérdést kell megválaszolni.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

- Szakmai ismeretek.

A "Szakmai ismeretek" tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza.

- Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás.

- Anyagismeret. Az alapanyagok, szerszámanyagok és a segédanyagok tulajdonságai, felhasználása és vizsgálata.

- Esztergagépek, köszörűgépek szerkezeti kialakításai, felosztásuk, jellemzőik, szerszámaik és tartozékaik.

- Forgácsolási, alakítási technológiák. Tűrések, illesztések.

- Vezérléstechnika. A CNC-vezérlésű szerszámgépek programozásának alapjai, programhordozói. Programozás és gépkezelés.

- Méréstechnika, minőségbiztosítás.

A Szakmai ismeretek vizsga tesztlapokkal is lebonyolítható. Ez esetben minden területről hat-hat feladatot kell megoldani.

- Munkatervezés

= műszaki rajzok, táblázatok és diagramok, gyártási és művelettervek, szabványok ismerete, alkalmazása, összeállítási és működési rajzok értelmezése,

= egy alkatrész gyártási rajza egy megadott összeszerelési rajzról vagy munkadarab alapján,

= szakmai számítások. Kerület- és terület-, térfogat-, tömeg-, erő-, forgatónyomaték-, sebesség-, munka-, teljesítmény-, hatásfok-, technológiai adatok számítása. Váltókerék számítás,

= gazdasági, vállalkozói ismeretek számításai. (Árképzés, árkalkuláció és árajánlat, adózás, költséggazdálkodás, megrendelés, számlázás stb.).

A gyakorlati vizsga tartalma

A "Komplex vizsgamunka" tantárgy vizsgája gyártási rajz alapján munkadarabok elkészítését tartalmazza gépi megmunkálással. A munkadarab elkészítésénél használt gépek:

- esztergagépek,

- marógépek,

- köszörűgépek.

A munkadarabokat úgy kell tervezni, hogy mérettűréseket, előírt felületi érdességet, illesztéseket tartalmazzon és elkészítéséhez legalább három különböző géptípust kelljen alkalmazni a legjellemzőbb műveletelemekkel. A "Komplex vizsgamunka" tantárgy vizsgája megoszlik egyetemes és CNC-vezérlésű gépeken végzett munkafeladatokra, amelyek egymáshoz viszonyított arányáról az előfeltételek ismeretében a vizsgabizottság elnöke dönt.

A szóbeli vizsga tartalma

- Szakmai ismeretek

- Munkatervezés vizsgatárgyak

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az írásbeli vizsgánál jelzett témakörök ismeretanyagából összeállított kérdéseket kell megválaszolniuk.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- Felmenthető a szóbeli vizsga és az írásbeli vizsga alól az a jelölt, aki magasabb ISCED szintű rokon szakmában már szakképesítéssel rendelkezik.

- Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már korábban teljesítette, és ezt igazolni tudja.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát a központi tételekhez kiadott útmutató szerint vizsgatárgyanként egy-egy (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

- A szóbeli vizsgát vizsgatárgyanként egy-egy (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész (vizsgatárgyak) érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

- Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni.

Az értékelés alapja a hagyományos forgácsológépeken és legalább egy CNC gépen a vizsga tárgyát képező munkadarabokon elvégzett műveletek mérésekkel ellenőrzött teljesítménye.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarész(ek)ből a jelölt javítóvizsgát tehet a későbbi vizsgaidőszakban.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei:

- Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor.

- Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

Az egészségi és szakmai alkalmasság előírása a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet alapján történik.

2. A szakma gyakorlásának pszichikai és fizikai előfeltételei:

A munkafeladatok megoldása nagymértékű önállóságot, kezdeményezést, rugalmasságot, a változó munkafeladatokhoz alkalmazkodást igényel.

A munkafeladatok megvalósításához figyelemre, türelemre, finom érzékekre van szükség.

A munkafeladat eredményeinek értékeléséhez, a következtetések levonásához, valamint a tapasztalatok összegzéséhez megfelelő szellemi képességgel kell rendelkezni.

3. A munkafeladatokhoz szükséges fizikai követelmények:

- minden érzékszerv és végtag normális működése, főleg éles látás és jó hallóképesség,

- egészséges keringési szervek, mentesség epileptikus rohamoktól,

- nem érzékeny, bőrbetegség mentes bőr.

FÉMIPARI ANYAGTECHNIKUS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5432 07

2. A szakképesítés megnevezése: Fémipari anyagtechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ipar területén előállított és felhasznált szerkezeti anyagokkal kapcsolatos műszaki fejlesztő, irányító, anyagvizsgáló és minőség-ellenőrző feladatok ellátása. Ennek érdekében:

Részt vesz:

- a szerkezeti anyagok fejlesztésében,

- a gyártmányok, a gépek és a berendezések korszerűsítési munkálataiban,

- a szükséges szerkezeti anyagok kiválasztásában,

- az új technológiák kidolgozásában és bevezetésében,

- az adott gyártmány minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában és a minőségbiztosítás folyamatában,

- az anyag-előállítási technológiák biztonságos üzemeltetésében,

- a gyártmányok minősítésében és anyagvizsgálatában,

- a minőségi hiba okának feltárásában és a hiba elhárításában.

Folyamatosan ellenőrzi:

- a technológiai fegyelem betartását,

- az üzemeltetés, a gyártás, a javítás és a rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok és segédanyagok tulajdonságait,

- a gyártmányok műszaki paramétereit (mechanikai tulajdonságaikat, technológiai tulajdonságaikat, szövetszerkezetüket).

Gondoskodik:

- a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásáról,

- a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez és karbantartáshoz szükséges alapanyag-, segédanyag-ellátásról.

Elvégzi a magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkákat:

- laboratóriumi, minőségellenőrzési, anyagvizsgálati feladatok ellátása,

- próbaüzemeltetés, hibafeltárás és hibaelhárítás,

- kísérleti munkákban való részvétel. Kompetencia határának megfelelően elvégzi az elsősegélynyújtási feladatokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

A termékek gyártástechnológiájának kialakítása és ellenőrzése, az anyagok tulajdonságainak optimalizálása

- Megválasztja az anyagok tulajdonságainak ismeretében az adott termék (gyártmány) anyagminőségét.

- Kiválasztja a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás, valamint az előírt tulajdonságok biztosítása érdekében a megfelelő gyártási technológiát (öntés, szinterelés, kovácsolás, hengerelés, húzás).

- Megválasztja az anyag megfelelő mechanikai tulajdonságainak kialakítását biztosító hőkezelési technológiát.

- Elvégzi a termékek tulajdonságainak (esetleges hibáinak) megállapítására irányuló vizsgálatokat, értelmezi a mérési eredményeket.

- Minősíti a termékeket (gyártmányokat).

- Kiválasztja az anyag (a termék) megfelelő állapotát biztosító kikészítési technológiát.

- Összeállítja a gyártás technológiai folyamatát.

- Elvégzi és ellenőrzi a technológiai sorrend figyelembevételével a gyártási műveleteket.

- Részt vesz a vállalat minőségbiztosítási tevékenységében.

Az előírt tulajdonságokkal rendelkező termékek gyártástechnológiájának megtervezése és a technológiának az anyagok tulajdonságai szempontjából történő optimalizálása, valamint a szükséges műszaki dokumentáció összeállítása érdekében:

- Alkalmazza a technológiai dokumentációk szabványos jelöléseit.

- Alkalmazza a különféle iparágakban használatos szabványos, jelképes jelöléseket.

- Alkalmazza a különböző anyagok szabványos jelöléseit.

- Ismeri a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit.

- Definiálja az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságait.

- Összehasonlítja a nyersanyag, az alapanyag, az élő-gyártmány, valamint a segédanyag fogalmát.

- Ismeri a nagyolvasztó termékeit,

- Jellemzi az acélgyártó eljárásokat:

= az acélgyártó eljárások alap- és segédanyagait.

- Jellemzi az ötvözetek lehűlése során lejátszódó folyamatokat:

= a kristályosodás folyamatát,

= kétalkotós fázisdiagramok olvasási szabályait.

- Jellemzi az allotrópia jelenségét, a színvas lehűlési görbéjét.

- Elemezi az Fe-Fe3C, illetve az Fe-C fázisdiagramot.

- Jellemzi a jellegzetes szövetszerkezeteket.

- Elemezi az acélok hőmérséklet-változásakor lejátszódó folyamatokat, ismeri az ausztenit-perlit, illetve perlit-ausztenit átalakulás mechanizmusát.

- Jellemzi a martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, s a keletkező szövetszerkezeteket.

- Definiálja a kritikus hűlési sebességeket.

- Indokolja a karbontartalom befolyását a keménységre.

- Megmagyarázza a maradék ausztenit keletkezésének okát és annak hatását.

- Megkülönbözteti az izotermikus és a folyamatos hűtésre érvényes C-görbéket.

- Magyarázza el az izotermikus hőkezelés, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezeteket.

- Jellemzi a hidegalakítás hatását az anyag szerkezetére, magyarázza el az újrakristályosodás, a lágyulás és a megújulás jelenségét.

- Jellemzi a leggyakoribb ötvözőanyagok és szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira.

- Jellemzi az öntöttvasak szövetszerkezetét, a szilícium és a hűtési sebesség hatását, a szilárdságnövelés lehetőségeit, a grafit méretének, illetve alakjának megváltoztatási módjait.

- Ismerje az acél és öntöttvas szabványok rendszerét.

- Ismeri a használatos acél- és öntöttvasanyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit.

- Jellemzi az alumínium tulajdonságait, elmagyarázza előállítási módját, a szennyező- és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket.

- Jellemzi a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthető magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket.

- Ismerteti a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket.

- Ismerteti a réz tulajdonságait, előállítását és felhasználási területeit.

- Jellemzi az alakítható, valamint az önthető rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket.

- Ismerteti a rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függő felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz).

- Ismerteti a horganyt és ötvözeteit jellemző felhasználási területeiket.

- Ismerteti a nemesfémek (arany, ezüst, platina) tulajdonságait, jellemző felhasználási területeiket.

- A termék megfelelő mechanikai tulajdonságait biztosító hőkezelési technológia kiválasztása érdekében jellemzi a hőkezelési eljárásokat:

= a különböző izzítási (diffúziós, feszültségcsökkentő, normalizáló, újrakristályosító, oldó, öregítő) módokat,

= a nemesítés (edzés, megeresztés) technológiáját,

= az izotermikus (lágyítás, ausztemperálás, patentozás) hőkezeléseket,

= a kérgesítő eljárásokat (betétedzés, cementálás,

nitridálás, karbonitridálás),

= védőgázas hőkezelést,

= a hűtőközegeket,

= a szerszámanyagok hőkezelését,

= az acélöntvények és öntöttvasak hőkezelését,

= az alumínium- és a rézötvözetek hőkezelését,

= a gépelemek és a nagyméretű munkadarabok hőkezelését,

= a számítógéppel segített hőkezelés-tervezést.

- A gyártás során előforduló pontossági követelmények meghatározása és ellenőrzése érdekében jellemzi:

= a gyártási hibák fajtáit és ezek eredetét,

= a tűrések származtatását,

= a bázisok, ráhagyások szerepét a gyártási folyamatban.

- A kellő pontosság meghatározása érdekében alkalmazza:

= a tűrés és illesztés szabványos előírásait, a helyes bázis megválasztásában, bázisváltási műveletekben, egyszerű ráhagyásszámításokban.

- Az előírt mechanikai tulajdonságok biztosítására a szükséges gyártási technológia helyes kiválasztása érdekében ismerteti:

= az olvasztási és az öntési eljárásokat,

= a képlékenyalakítás különböző módjait,

= kivágás, sajtolás szerszámait, gépi berendezéseit,

működésük erőtani viszonyait,

= a hegesztés, ragasztás technológiáját.

- Meghatározza a kivágás erőszükségletét, munkaszükségletét és teljesítményszükségletét, valamint a vágórés optimális vastagságát.

- A forgácsnélküli hidegalakító eljárásokkal kapcsolatban ismeri:

= a hidegalakítás fogalmát, tulajdonságait, változatait, eszközeit, főbb paramétereit,

= a hidegalakítás tervezési elveit.

- A forgácsoló eljárások témakörében ismerteti:

= a forgácsoló eljárások gyártási folyamatban betöltött szerepét, biztonságtechnikáját,

= a forgácsoló eljárások szerszámkialakítását, főbb paramétereit.

- Jellemezze a következő forgácsoló eljárásokat:

= az esztergálás,

= gyalulás, vésés,

= fúrás, furatmegmunkálás,

= marás,

= üregelés (húzó marás),

= köszörülés,

= menetmegmunkálás,

= fogazás,

= finom felületi megmunkáló eljárások,

- Meghatározza a forgácsolás főbb jellemzőit esztergálás és marás esetén (fő forgácsolóerő, forgácskeresztmetszet, forgácsolás teljesítménye, fogásmélység).

- Jellemzi és rendszerezi hőtechnikailag a különféle anyag-előállítási technológiákhoz használt olvasztó, hő-hasznosító, mérő, és elemző eszközöket, berendezéseket.

- Tudja a különféle energiahordozók elégetésére szolgáló eszközök, berendezések felépítését, működési elvét.

- Végrehajtja az égéselméleti számításokat.

- Értelmezi, kiértékeli az energiafelhasználással kapcsolatos mutatószámokat, meglévő adatok birtokában képezi.

- Tudja a hőtechnikai berendezések okozta környezetkárosító hatásokat, képes legyen azok folyamatos nyomon követésére, és felmerülő probléma esetén bizonyos elemi beavatkozásokat megtesz, illetve a környezetvédelmi szakembereivel szorosan együttműködik.

2. feladatcsoport

Szerkezetek, gépelemek és gépegységek tervezésében való részvétel

- Kiválasztja a szabványok és a katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti anyagokat.

- A gyártáshoz szükséges műszaki rajzokat elkészíti a gazdaságos gyárthatóság és szerelhetőség figyelembevételével.

- Tudja a különböző rendeltetésű - az alábbi fő csoportokba tartozó - gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit és egyszerű méretezési eljárásait:

= kötőgépelemek, kötések,

= tengelyek és csapágyazásuk,

= tengelykapcsolók,

= fékek,

= rugók,

= súrlódásos hajtások,

= kényszerkapcsolatú hajtások,

= csövek, csőszerelvények,

= tartályok.

- Ismeri a szerkezeti anyagok fizikai, kémiai tulajdonságait, szilárdsági jellemzőit.

- Tudja a szerkezeti elemek igénybevétele, valamint ezek következtében az anyagban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását.

- Alkalmazza a tervezést segítő számítógépes felhasználói programokat.

- Alkalmazza az érvényes géprajzi és a kapcsolódó ábrázolási szabványokat.

- Kiválasztja a szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételeknek legjobban ellenálló anyagokat.

- A szabványok és a katalógusok felhasználásával az igénybevételnek leginkább ellenálló anyag kiválasztása érdekében ismeri:

= a különböző rendeltetésű szerkezetek, gépelemek jellemző igénybevételeit,

= a szerkezeti elemek anyagaiban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását,

= a tervezést segítő számítógépes programok alkalmazását.

- Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainak ismeretében az adott szerkezet, a gépelem és a gépegység anyagminőségének helyes megválasztása érdekében:

= csoportosítja a fémipar területén használatos anyagokat,

= jellemzi az egyes alapanyaggyártó és minőségjavító eljárásokat,

= megkülönbözteti a szennyező- és ötvözőelemeket, valamint azok hatását az anyagok fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságaira,

= alkalmazza az MSZ, a DIN, az ASTM és az EN anyagszabványok rendszerét,

= tudja a használatos anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit.

3. feladatcsoport

Alkatrészgyártás

- Tanulmányozza a dokumentációkat, megválasztja az alkalmazandó gyártási eljárásokat.

- Összeállítja a gyártás technológiai folyamatát.

- Végrehajtja a végellenőrzést és a minősítést.

- Az alkatrészgyártás dokumentációjának megértéséhez, az alkalmazandó gyártási folyamat helyes megválasztásához ismeri:

= a gyártási folyamat tervezéséhez szükséges műszaki dokumentációkban alkalmazott szabványos jelöléseket,

= a sorozatgyártás hatását a gyártás anyag- és energiaszükségletére,

= a gyártási ejárásokat,

= a vállalat minőségbiztosítási rendszerét, MSZ EN 2900, illetve ISO 9000 szerint a minőségi kézikönyvbe foglaltakat,

= a gyártási eljárások, valamint az alkalmazott alap- és segédanyagok környezeti hatásait, a környezetvédelem szerepét, feladatát.

- A gyártáshoz szükséges anyagok, segédanyagok, valamint a mérő- és az ellenőrző eszközök helyes megválasztásához:

= jellemzi az alkatrész előírt anyagának megmunkálhatóságát,

= jellemzi az előírt pontossághoz és felületi minőséghez tartozó gyártóeszközöket, gépeket, valamint a mérő- és az ellenőrző eszközöket,

= jellemzi az anyagokon létrehozandó fizikai, valamint kémiai tulajdonságváltozás folyamatát,

= kiválasztja a legmegfelelőbb gyártási eljárást,

= ismeri a gyártástechnológiai folyamat tervezésében alkalmazható számítógépes modellezési lehetőségeket,

= ismeri a számítógépes technológiai tervező szoftvereket.

4. feladatcsoport

Anyagvizsgálat és minősítés műhelyben, laboratóriumban

- Meghatározza a félgyártmányok, alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteit mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel.

- Rögzíti, kiértékeli a mért jellemzőket a vizsgált félgyártmányt, alkatrészt, gépegységet, szerkezetet minősíti.

- Működteti a statisztikai gyártásellenőrzés (SPC) berendezéseit.

- Vizsgálja az összetételt.

- Meghatározza a statikus mechanikai tulajdonságokat (szakítószilárdság, keménység, hajlítószilárdság).

- Végrehajtja a tartóssági vizsgálatokat (kúszás, relaxáció, fárasztás).

- Elvégzi a dinamikus (hajlító-, ütő-) vizsgálatokat.

- Meghatározza a törésmechanikai anyagjellemzőket.

- Elvégzi a technológiai vizsgálatokat.

- Elvégzi a szövetszerkezeti (szemcsenagyság, zárványtartalom, szövetelemek és fázisok azonosítása) minősítéseket.

- Dokumentálja a mérési eredményeket és elvégzi a statisztikai feldolgozást.

- Értelmezi az eredményeket.

- Elvégzi az alapvető villamos méréseket.

- Elvégzi a nem villamos mennyiségek villamos mérését.

A termékek mechanikai és technológiai tulajdonságainak (szívósság, keménység, kopásállóság, feszültségmentesség, edzhetőség, mélyhúzhatóság, szemcseméret, szemcseszerkezet) biztosításához a hőkezelő technológia kiválasztása érdekében:

- Jellemzi a fémes anyagok metallográfiái szövetszerkezetének hatását az anyagok mechanikai tulajdonságaira.

- Végrehajtja az anyagok tulajdonságait befolyásoló hőkezelési eljárásokat.

- Ismerteti az egyes hőkezelési eljárások eszközeit, berendezéseit és segédanyagait.

A hőerő- és egyéb gépek biztonságos üzemeltetéséhez, az egyes technológiai folyamatokhoz legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztása érdekében:

- Megkülönbözteti a hűtő- és kenőanyagok főbb jellemzőit.

- Értékeli a hűtő- és kenőanyagok állapotának és jellemzőinek üzem közbeni változását.

- Kiválasztja katalógusból a célnak megfelelő hűtő- és kenőanyagot.

- Ismerteti az alkalmazott hűtő- és kenőanyagok környezetre gyakorolt hatását.

Az anyagok, a segédanyagok felhasználhatóságának, valamint a termékek (gyártmányok) minősítésének érdekében:

- Definiálja a méréstechnikai alapfogalmakat.

- Jellemzi a hossz, szög, alak- és felületminőség ellenőrzésére használt mérőeszközöket, mérőműszereket.

- Megválasztja a mérendő mennyiség jellemzőitől függő mérőeszközt.

- Végrehajtja szakszerűen az alábbi méréseket:

= közvetlen mérés mérőhasábbal,

= mérés tolómérővel, mikrométerrel,

= méreteltérés, illetve alakhelyesség ellenőrzése

mérőórával,

= hossz- és szögmérés műhelymikroszkóppal,

= szögek mérése,

= menetek mérése idomszerrel,

= kúpok ellenőrzése idomszerrel,

= fogaskerekek ellenőrzése,

= felületi érdesség meghatározása etalonnal.

- Elemezi a mért értékeket.

- Alkalmazza a matematikai statisztika módszereit és eljárásait (SPC) a vizsgálandó darabszám, valamint a mérési eredmények előírt megbízhatóságának meghatározására.

- Ismeri az anyagvizsgálati módszereket, anyagvizsgáló berendezéseket és azok szabványait.

- Kiválasztja az alkalmazandó anyagvizsgálati módszert.

- Elvégezi és alkalmazza az alábbi anyagvizsgálatokat:

= a szakítószilárdság meghatározását, a számítógéppel támogatott értékelést,

= a fárasztó vizsgálatot,

= a kúszásvizsgálatot,

= a törésmechnikai jellemzők meghatározását,

= a Brinell-, a Vickers- és a Rockwell-keménységméréseket,

= a dinamikus keménységmérő eljárásokat,

= a keménységmérést kiértékelő programokat,

= az ütőmunka vizsgálatot,

= a fémmikroszkópos metallográfiái vizsgálatokat (szövetszerkezet, szemcsenagyság, zárványosság vizsgálata),

= a számítógéppel segített szövetminősítést,

= a szövetszerkezet scanning elektronmikroszkópos vizsgálatát,

= technológiai próbákat [edzhetőségi vizsgálatot (Jominy-próba), hajlító-, hajtogató-, mélyhúzó- és szikrapróba, hegeszthetőség],

= roncsolásmentes hibakereső vizsgálatokat (mágneses repedés-, ultrahang-, röntgenvizsgálat, szemrevételezés, penetrációs, örvényáramos),

= korróziós vizsgálatokat,

= villamos és hővezető-képesség meghatározását,

= mágneses tulajdonságok mérését,

= akusztikai és optikai tulajdonságok meghatározását.

- Kémiai laboratóriumi vizsgálatok és mérések.

- Végrehajtja szakszerűen a mérést és kiküszöböli a mérési hibákat, biztonságos üzemeltetés mellett: a tömegmérésnél, a térfogatmérésnél, a térfogatos elemzésnél.

- Felírja a mérések során lejátszódó kémiai változások reakcióegyenleteit.

- Műszeres analitikai vizsgálatok végzésénél:

= ismeri a műszeres analitikai vizsgálatok jelentőségét a modern anyagvizsgálati eljárásokban,

= ismeri a műszeres analitikai vizsgálatok fajtáit és alkalmazási területeit,

= ismeri a mérési eredmények szabvány szerinti megadását.

- Összeszereli és szakszerűen üzemelteti a mérőműszereket: az optikai vizsgálatoknál, a fotometriai vizsgálatoknál, a konduktometriás vizsgálatoknál, a potenciometriás vizsgálatoknál.

- Ökológiai vizsgálatok területén:

= elvégezi a mintavételezést és a leírásnak megfelelően a gyorsteszt vizsgálatot, = ismeri a kiértékelés módját.

- Anyagtulajdonság változtatása, vizsgálata területén: = csoportosítja a hőkezelő eljárásokat, jellemzi a

hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait,

= definiálja és megkülönbözteti az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát, ismeri a hevítés, a hon-tartás, valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat,

= jellemzi a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, öregítés, ausztenites lágyítás, edzés, megeresztés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonságváltozásokat, alkalmazási területüket,

= ismeri az ötvözőanyagok befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira, a dekarbonizációs jelenség hatásait, a hőkezelés berendezéseit, anyagait,

= jellemzi az anyagtulajdonság-változtatás módjait az anyagrészecskék bevitelével (cementálás, nitridálás), jellemző felhasználási területüket, ismeri az eljárásokat, az alkalmazott anyagokat, berendezéseket,

= jellemzi a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukciós edzés, betétedzés), felhasználási területüket, szerszámaikat, berendezéseiket,

= tudja a metallográfia és mechanikai vizsgálatok módszereit, gépi berendezéseit, a jellegzetesebb vizsgálatok elvégzését,

= tudja a számítógépek felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények statisztikai értékelésében, valamint a mérési adatgyűjtés során.

5. feladatcsoport

Minőségbiztosítási rendszer működtetése

- Alkalmazza a minőségüggyel foglalkozó szabványokat.

- Minősíti a technológiák során felhasznált, alkalmazott és gyártott anyagokat.

- Működteti a félkész és késztermékgyártás minőségbiztosítási rendszerét.

- Tudja a szabványosítás biztosította előnyöket és lehetőségeket.

- Tudja a minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás közötti alapvető különbséget.

- Értelmezi a minőséggel kapcsolatos alapfogalmakat.

- Meghatározza a minőség-ellenőrző szervezet feladatát, ismeri felépítését és hatáskörét.

- Tisztában van a minőségszabályozás lehetőségeivel, a részleg felépítésével, feladatával és hatáskörével.

- Ismeri a piackutatás, a marketing, a reklám, egyszóval a fogyasztói kapcsolatok jelentőségét, az alapanyagok félkész és késztermékek vonatkozásában.

- Alkalmazza a minőségbiztosítás korszerű módszereit (SPC, ÁMR, TQC, TQM) a termelési folyamatok és technológiák ellenőrzésére.

- Ismeri a kohászati minőségügyi szervezet ügyvitelét, dokumentációit, a tanúsítási módokat.

- Értelmezi a jogi fogalmakat és rendelkezzen a kapcsolódó kereskedelmi ismeretekkel.

- Ismeri a termékek kikészítésének, csomagolásának, raktározásának és szállításának szerepét a minőség megóvásában.

6. feladatcsoport

Számítástechnikai és automatizálási ismeretek alkalmazása, tájékozottság a technológiai folyamatoknál, gyártóberendezésnél

- Használja a szövegszerkesztő, táblázat- és adatbáziskezelő szoftvereket.

- Alkalmazza a szakma területén használatos szoftvereket.

- Ismeri az informatika, az adatfeldolgozás alapfogalmait, a számítástechnika alapvető eszközrendszerének felépítését, részeit, fogalmait, a működtetésükhöz szükséges szoftver-féleségek jellemzőit.

- Kezeli, használja a munkahelyi adatfeldolgozó számítógépeket, alkalmazza az általánosan használt szoftvereket, dolgozik a számítógépes hálózatban.

- Ismeri a felhasználói programkészítés folyamatát.

- Megoldja az egyszerűbb tervezési feladatokat, képes más keretrendszerekbe (szövegszerkesztő, táblázatkezelő stb.) történő integrálásra.

- Ismeri a számítógépes mérés, adatgyűjtés, feldolgozás, kiértékelés alapjait, alkalmazza a szakterületein (laboratórium, mérőszoba).

- Elkészíti az egyszerűbb 2 D-s műszaki rajzot egy konkrét grafikus tervező rendszerrel.

- Jellemezze a kapcsolódó alapfogalmakat: minőség, minőségszabályozás, minőségszint, minőségjellemző.

- Jellemezze a minőségszabályozás alkalmazásának előfeltételeit, hatásvázlatát, a közvetlen és közvetett minőségszabályozás megkülönböztető jegyeit, alkalmazási területeit:

= egy számítógépes folyamatszabályozási alkalmazását. A szoftverrendszer megfelelő moduljaival mérési adatokat gyűjt, szabályozókártyát készít, a folyamatba szükség esetén beavatkozik, az adatokat a gép segítségével elemezi, kiértékeli. Ehhez ismeri a matematikai statisztika idevágó fogalmait (hisztogram, eloszlás- és sűrűségfüggvény, szórás, konfidencia- és szignifikanciaszint, regressziós egyenes, szabályozottságon kívüliség esetei, Pareto-elemzés),

= egyminősítésesjellemzők alapján működő folyamatszabályozási rendszert. Az alkalmazhatóság területeit, kritériumait.

- Ismeri a CNC-gépek fogalmát, felépítését, működési elvét, jellemzőit, helyét és szerepét a termelésben.

- Ismeri a CNC-szerszámgépen történő gyártás előkészítésének fő tevékenységeit, a CNC-gépen történő munka főbb vonzatait.

- Ismeri a CNC-programozás alapfogalmait és szabályait.

- Tudjon egyszerű alkatrészhez CNC-gyártási dokumentációt készíteni.

Irányítástechnikai alapfogalmak

- Ismeri a tagok és az irányítási folyamatok matematikai jellemzését.

- Definiálja:

= az automatizálás alapfogalmait,

= a tagot.

- Megkülönbözteti:

= az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel),

= a kézi és önműködő irányítást, a szabályozást és a vezérlést.

- Jellemzi:

= a vezérelt és szabályozott szakaszok típusait,

= az irányító (vezérlő- és szabályozó) berendezések működését, a zavarelhárító hatásukat.

- Értelmezni:

= az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel),

= a vezérlési vonal, illetve a szabályozási kör részeit, jeleit, jellemzőit,

= a matematikai elemzést irányítási feladatok megoldásánál.

- Elemezi:

= a különböző irányítástechnikai tagokat,

= az irányítástechnikai tagok viselkedését,

= az irányítás műveleteit, folyamatait, jelenségeit,

= a vezérelt és szabályozott szakaszok típusait,

= az irányító (vezérlő- és szabályozó) berendezések működését, a zavarelhárító hatásukat.

- Alkalmazza:

= az irányítástechnikai ábrázolási módszereket (szerkezeti, működési és hatásvázlat) a folyamatok jellemzésére, az irányítástechnikai rendszerek vázolásához,

= az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel) irányítástechnikai problémák elemzésénél, irányítástechnikai rendszerek jellemzésére,

= a fogalmakat különböző irányítástechnikai feladatok megoldásánál.

Irányítástechnikai eszközök és berendezések működésének elemzése, magyarázata, jellemzése

- Ismeri az irányítástechnikában használt segédenergiákat, alkalmazásuk feltételeit.

- Kiválasztja:

= a segédenergiát paraméterei alapján irányítástechnikai feladatok megoldásához,

= a pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeit, tipikus szerkezeti egységeit, műszereit és berendezéseit.

- Jellemzi a pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését.

- Elkészíti a legfontosabb pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését jellemző egyszerűbb vázlatrajzokat.

- Alkalmazza az irányítástechnikai feladatok megoldásához a pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeit, szerkezeti egységeit, műszereit és berendezéseit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Anyagismeret és technológia 240 perc

- Ipari minőségbiztosítás 240 perc

A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama

- Anyagvizsgálati és minőségbiztosítási gyakorlatok 240 perc

- Laboratóriumi mérések 120 perc

A vizsgázónak minden tevékenységi terület anyagából vizsgáznia kell!

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Anyagismeret és technológia

- Ipari minőségbiztosítás

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Anyagismeret és technológia

- Anyagismeret és technológia alapfogalmai = fémes anyagok jellemző tulajdonságai,

= Fe-Fe3C ötvözetek egyensúlyi diagramja jellemzői,

= ipari ötvözetek csoportosítása, jellemzése,

= hőkezelési eljárások,

= fémek mechanikai anyagvizsgálata (roncsolásos és roncsolásmentes technológiai vizsgálatok),

= metallográfiái vizsgálatok, fémek előállítása, képlékeny alakítások, forgácsoló eljárások).

- Alapvető hőtani számítások = égés elmélete,

= tüzelőanyagok égetése,

= hőhasznosító berendezések.

- Technológiai, gyártástechnológiai számítások

= kivágással kapcsolatos feladatok,

= forgácsolással kapcsolatos feladatok.

- Anyagvizsgálati eljárásokhoz tartozó számítási feladatok

= szakítóvizsgálat,

= keménységmérés,

= ütve-hajlító vizsgálat.

A vizsga négy feladatot tartalmazzon a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján a fent megjelölt témákból!

Ipari minőségbiztosítás

- Alapfogalmak

= minőségügyi szabványok, minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása,

= minőségbiztosítással kapcsolatos jogi fogalmak,

= minőségellenőrzési szervezet felépítése,

= műszaki ábrázolási szabványok ismerete,

= jelképes ábrázolás szabályai,

= alapvető gépelemek, kötésmódok ismerete,

= irányítástechnikai alapfogalmak.

- Minőségbiztosítás

= statisztikai folyamatszabályozáshoz tartozó számítási feladatok (SPC).

- Műszaki ábrázolási feladat

= egy gépelemről alkatrészrajz készítése.

- Mechanika feladat

= kéttámaszú- vagy befogott tartónál reakció erők meghatározása szerkesztéssel és számítással, és szilárdsági méretezése.

- Gépészeti ismeretek

= egyszerű feladatok a gépelemek és géptan témaköréből,

= csavarkötések,

= ék- és reteszkötések,

= dörzshajtások,

= elemi fogaskerék hajtások.

A vizsga öt feladatot tartalmazzon a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján a fent megjelölt témákból!

A gyakorlati vizsga tartalma

- Anyagvizsgálat és minőségbiztosítási gyakorlatok Komplex feladat az alábbi témakörökből:

= roncsolásos anyagvizsgálati eljárások,

= roncsolás mentes anyagvizsgálati eljárások,

= statisztikai folyamatszabályozás alkalmazása gyakorlatban,

= CAD rendszer gyakorlati alkalmazása,

= CAM rendszer gyakorlati alkalmazása.

- Laboratóriumi mérések

= kémiai laboratóriumi vizsgálatok. A vizsga részenként tartalmazzon komplex feladatot a szakmai követelmény alapján úgy, hogy részmegoldása esetén is értékelhető legyen a vizsgázók gyakorlati tudása, alapvető felkészültsége.

A szóbeli vizsga tartalma

Anyagismeret és technológia

- Anyagismeret

= fémes anyagok jellemző tulajdonságai,

= Fe-Fe3C ötvözetek egyensúlyi diagramja jellemzői,

= ipari ötvözetek csoportosítása, jellemzése,

= hőkezelési eljárások.

- Hőtan

= égés elmélete,

= tüzelőanyagok égetése,

= hőhasznosító berendezések.

- Technológia, gyártástechnológia

= fémek előállítása,

= képlékeny alakítások,

= forgácsoló eljárások.

- Anyagvizsgálati eljárások

= fémek mechanikai anyagvizsgálata (roncsolásos és roncsolásmentes technológiai vizsgálatok).

- Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek

= vállalkozási formák, szervezeti kialakításuk,

= befektetési formák,

= vállalkozás költségei, eszközei,

= vállalkozások indítása,

= üzleti terv készítése,

= munkaszervezés, vezetés és irányítás,

= munkaviszony, munkaszerződés,

= jogforrásokjogorvoslat. Ipari minőségbiztosítás

- Minőségbiztosítás

= minőségügyi szabványok,

= minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása,

= minőségbiztosítással kapcsolatos jogi fogalmak,

= minőségellenőrzési szervezet felépítése.

- Mechanika

= statikai alapfogalmak,

= erőrendszerek,

= tartók,

= kényszerek,

= szilárdságtani alapfogalmak,

= egyszerű- és összetett igénybevételek.

- Gépelemek-géptan

= alapvető gépelemek,

= szerkezeti elemek jellemzése,

= kötésmódok ismertetése,

= hajtástípusok jellemzése, összehasonlítása, fő méreteinek meghatározása.

- Irányításelmélet, irányítástechnika

= alapfogalmak,

= eszközök berendezések működése, jelképes ábrázolásuk.

- Munka- és környezetvédelem

= munkaegészségügy,

= az egészséges munkahely,

= foglalkozási ártalmak, betegségek, egyéni egészségvédelem,

= környezetkárosító hatások,

= veszélyes ipari hulladékok,

= környezetvédelem,

= biztonságtechnika,

= balesetek okai,

= baleset-elhárítás,

= tűzvédelem, megelőzés, tűzoltás,

= ergonómia a munkakörnyezetben.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető a szakmai gyakorlati vizsga alól az a vizsgázó, aki a Fémipari anyagtechnikus szakképesítés követelményrendszerében felsorolt rokon szakképesítések valamelyikét már megszerezte, és szakmai gyakorlati osztályzatának a nevezett szakmai vizsgán elért eredményét elfogadja.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgát a központi tételekhez kiadott útmutató szerint egy-egy (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

- A szóbeli vizsgát vizsgatárgyanként egy-egy (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész (vizsgatárgyak) érdemjegyeinek átlaga a kerekítés szabályainak figyelembevételével.

- Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára vagy a szóbeli vizsga vizsgatárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

- Minden témakörből elégséges szintet kell elérni.

- A gyakorlati vizsga érdemjegyét a témakörökre kapott osztályzatok számtani átlagával, a kerekítés szabályainak figyelembevételével alakítjuk ki. Gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

- A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarész(ek)ből a jelölt javítóvizsgát tehet a későbbi vizsgaidőszakban.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

- Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.

- Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

KAZÁNGÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 34 5252 01

2. A szakképesítés megnevezése: Kazángépész

II. A szakképesítés munkaterülete

l. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid,jellemző leírása

Munkaterület a nyomástartó berendezések közül a 12 t/h tömegáramú, illetve 8400 kW-nál nagyobb teljesítményű, töltettől, tüzelési módtól és nyomástól független kazán kezelése.

A végezhető tevékenységek:

- a gáz, olaj és a szilárd tüzelőanyagok fogadása, tárolása, előkészítése a tüzeléshez,

- a tüzelőberendezés előkészítése az indításhoz, indítása, üzemeltetése, az üzemvitel szakszerűségének ellenőrzése, és a tüzelőberendezés leállítása,

- a gáz- és olajégők üzemeltetése, valamint üzemi és biztonsági berendezéseinek ellenőrzése, hibaelhárítás,

- szilárd anyagú tüzelőberendezések üzemeltetése, valamint üzemi és biztonsági berendezéseiknek ellenőrzése, hibaelhárítás,

- a hőhasznosító berendezések előkészítése az indításhoz, üzembe helyezése, üzemeltetése és leállítása,

- a tüzelőanyag kiszolgáló, a tüzelőberendezés és hő-hasznosító együttes üzemének, üzemi paramétereinek átfogó számítógépes ellenőrzése, a számítógépes visszajelzés értelmezése, értékelése, önálló beavatkozás az üzemi viszonyokba,

- szivattyúk, ventilátorok működtetése,

- tüzelőberendezések, kazánok és segédberendezései előírt karbantartásának műszaki előkészítése, műszaki irányítással történő végrehajtása,

- forró víz üzemű kazánok és fűtési rendszerek működtetése,

- a fűtési rendszerek üzemeltetése, kezelése,

- mérőműszerek ellenőrzése, mérési eredmények regisztrálása,

- munkavédelmi és tűzvédelmi, elsősegélynyújtási feladatok ellátása,

- vízelőkészítés, vízlágyító kezelése, vízminőség ellenőrzése,

- reteszfeltételek kipróbálása, ellenőrzése,

- biztonsági szerelvények ellenőrzése,

- kazánbiztonsági és hatósági vizsgálatok előkészítése, segítése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

A tüzelőanyagok fogadása, tárolása és előkészítése a tüzeléshez

- fogadja és tárolja a szilárd tüzelőanyagokat,

- végrehajtja a szilárd tüzelőanyagok előkészítését, szárítását, őrlését,

- közúti vagy vasúti szállítóeszközből biztonságosan és szakszerűen lefejti a folyékony tüzelőanyagot, méri a lefejtett tüzelőanyag mennyiségét és a mért értéket naplózza,

- felügyeli az olajtárolók működését, az olaj szivattyúkat, szállító vezetéket,

- rendszeresen ellenőrzi az olajellátó rendszer, valamint az olajtároló és a napi-tartály állapotát, rendellenesség észlelésekor intézkedik a javításról,

- beüzemeli az olaj előmelegítőket, biztosítja a működés feltételeit, figyelemmel kíséri üzemi viszonyait,

- rendszeresen ellenőrzi a gázvezetékek állapotát, rendellenesség észlelésekor azt jelzi az üzemeltetőnek,

- felügyeli a gázfogadó állomás működését, annak környezetét tisztán tartja,

- végrehajtja a gázfogadó berendezés reteszelt leállása utáni a szerelvényekre és a csővezetékekre kiterjedő ellenőrzését, majd az azt követő újraindítást, ha az újraindulás nem lehetséges, akkor intézkedik az üzemzavar elhárításáról,

- felügyeli a gázmérő működését, a mért adatokat regisztrálja, üzemzavar esetén jelez az üzemeltetőnek,

- fogadja és rendszerezi az ipari és kommunális hulladékot, előkészíti a tüzelőanyagot,

- feltárja a tüzelőanyag-ellátás hibáit, a feltárt rendellenességeket megszünteti (szerelvények szerkezeti, ill. elektromos javításának kivételével), vagy a hiba javítására megteszi a megfelelő intézkedést.

2. feladatcsoport

A tüzelőberendezés indítása, üzemeltetése és leállítása, az üzemvitel szakszerűségének ellenőrzése

- indítja és leállítja a szilárd tüzelőanyagot elégető berendezést és végrehajtja a salakolást,

- megteremti és ellenőrzi a tüzelőberendezés hőszolgáltató (égő) és hőfogadó (kazán) egységeinek indítási feltételeit,

- indítja a gáz- vagy olajégőt, figyelemmel kíséri az indítás üzemi folyamatát és az abban résztvevő szerkezeti, biztonsági egységek működését, leállítja rendellenesség észlelésekor a tüzelőberendezést,

- rákapcsolja a hőfogadót (kazánt) a fogyasztói hálózatra,

- felügyeli a tüzelőberendezés üzemeltetését, állandóan ellenőrzi, figyeli az üzemi paramétereket (nyomás, hőmérséklet, vízszint, ill. magasság), értékeli a változásokat,

- alkalmazza az automatikus és a kézi vezérlés lehetőségeit,

- megítéli a hiba okát az indítási folyamat megszakadásakor, majd intézkedik a hiba kijavításáról,

- leállítja szükség esetén a gáz- vagy olajégőt,

- a tüzelőberendezés leállításakor szakszerűen leválasztja a kazánt a fogyasztói hálózatról,

- működteteti a forróvíz üzemű kazánokat és fűtési rendszereket.

3. feladatcsoport

A kazánüzemi segédberendezések kezelése, üzemeltetése, karbantartása

- végrehajtja a tápvíz lágyítás előtti előkezelését,

- kezeli és felügyeli a vízlágyító berendezés szerkezeti egységeit, indítja és leállítja a vízlágyítás technológiai folyamatát,

- szakszerűen végrehajtja a vízlágyító berendezés töltetének frissítését, illetve regenerálását,

- indítja és leállítja a tápvíz gáztalanító berendezését, ellenőrzi a tápvíz minőségét, szükség esetén feljegyzi a felhasznált tápvíz mennyiségét,

- megteremti a kazán tápszivattyúk indítási feltételeit, a szivattyút vagy szivattyúkat megindítja, leállítja, ellenőrzi üzemi paramétereit és a mért nyomás, illetve szivattyúhőmérséklet alapján megítéli üzemi viszonyait,

- megindítja és leállítja a szellőző és hűtőventilátorokat, valamint figyelemmel kíséri azok működését,

- végrehajtja a tüzelőberendezés műszaki leírásában előírt füstgázelemzést és regisztrálja ennek eredményét,

- megítéli a füstgáz mérési adataiból a tüzelőberendezés és a kazán üzemi viszonyait, szükség esetén javasolja a karbantartás végrehajtását,

- végrehajtja a technológiai vagy kezelési utasításnak megfelelően és az abban rögzített időközönként az iszapolást, a kazánlúg ellenőrzést.

4. feladatcsoport

Az üzemi folyamatok számítógépes ellenőrzése

- alkalmazza a számítógépet tüzelő- és a hőhasznosító berendezés folyamatirányításában,

- értelmezi a számítógép kijelzőjén megjelenő adatokat, egyéb információkat,

- önállóan beavatkozik az üzemi viszonyokba a számítógép kijelzőjén megjelenő adatok értékelése alapján.

5. feladatcsoport

A fűtési rendszerek kezelése

- kezeli a gőz és víz hőhordozó közeggel történő fűtési rendszert,

- felügyeli és működteti a forró víz üzemű fűtési rendszert,

- rendszeresen ellenőrzi víz hőhordozó közeg esetén a hidrométert és a tágulási tartályt, szükség esetén feltölti a rendszert,

- felismeri a hőhordozó közegek áramlási problémáit (légzsák és vízzsák), végrehajtja a víztelenítést és a légtelenítést,

- kezeli a kazánüzemre kapcsolt hőelosztó, illetve hő-központok szerelvényeit, végrehajtja a fűtési körök indítását, szabályozását, leállítását, leválasztását,

- ellenőrzi, illetve figyelemmel kíséri az egyes helyiségek, belső terek léghőmérsékletét és az előírástól való eltérés esetén változtat a bevitt hőmennyiségen, azaz szabályozást hajt végre a fűtési körön,

- leszereli vagy zárja hosszú üzemszünet esetén a helyi technológiai utasításnak megfelelően az egyes szerelvényeket, technológiai utasításban előírt közeggel feltölti a kazán vízterét és a fogyasztói hálózat csővezetékeit.

6. feladatcsoport

A mérőműszerek ellenőrzése, mérési eredmények regisztrálása

- rendszeresen ellenőrzi az üzemi viszonyokat tükröző ellenőrző és mérőműszereket, a mért adatokat üzemi naplóba rögzíti,

- átszámítja a mérőműszerek különböző méréstartományait,

- tisztán tartja a mérőműszereket, valamint azok környezetét megóvja a szennyeződéstől, felismeri és megszünteti a mérést befolyásoló tényezőket.

7. feladatcsoport

Munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása

- betartja az általános munkahelyi rend szabályait, az anyagok, eszközök tárolására és mozgatására, valamint a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó utasításokat,

- szakszerűen használja munkaeszközeit, szerszámait, a baleseti veszélyforrások kiküszöbölésére munkahelyét önállóan kialakítja,

- alkalmazza a gépek, berendezések üzembe helyezésére, használatára, karbantartására és a biztonsági berendezésekre vonatkozó előírásokat,

- végrehajtja a vonatkozó technológiai utasításokat, rendelkezéseket,

- elkerüli a monoton munkavégzés hátrányait, észleli az elfáradás okait és megteszi az ellenlépéseket,

- aktívan részt vesz a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokon, betartja a dolgozó kötelezettségeit a munkahelyen, és szükség szerint érvényesíti a munkáltatói kötelezettségeket is,

- betartja a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, szükség esetén balesetmentesen kezeli a korszerű tűzoltó berendezéseket is,

- szakszerűen, körültekintően kezeli az alkalmazott vegyi anyagokat, elkerüli a vegyi ártalmakat, szükség esetén elvégzi a veszélyes anyagok semlegesítését,

- megteremti az egészséges munkakörülményeket, betartja a személyi higiénia szabályait, alkalmazza az egyéni védőeszközöket és védőfelszereléseket,

- felismeri ismeretei birtokában a sérülések módjait és lehetőség szerint körültekintően, szakszerűen alkalmazza az elsősegélynyújtás módjait,

- betartja és betartatja a kazánbiztonsági szabályzatot.

8. feladatcsoport

A tüzelőberendezés biztonsági berendezéseinek ellenőrzése

- ellenőrzi a tüzelőberendezés, valamint a gázellátó berendezés légterébe telepített gázérzékelőműködését,

- ellenőrzi a gáz- és olajégő égésbiztosítójának működését,

- rendszeresen ellenőrzi a hőszolgáltató és hőfogadó egységek biztonsági reteszeit,

- biztonságosan üzemelteti a kazánüzemet, az üzemi rendellenességeket időben felismeri,

- rendszeresen ellenőrzi a vízállás érzékelő, valamint a tartalék tápszivattyúk működését,

- ellenőrzi a tápfej, az iszapoló és a biztonsági lefúvató szelepek működését,

- elvégzi a vízállásmutatók kifúvatását, tisztítását, szakszerű cseréjét,

- ellenőrzi az üzemeltetési utasításban előirt időközönként a szerelvényeket, rögzíti a biztonsági működési problémáit a kazánnaplóba,

- előkészíti a kazán szerkezetek hatósági vizsgálatát,

- segíti a tüzelőberendezés szakszerviz által végzett beszabályozását.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakképesítő tanfolyamon való folyamatos részvétel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével.

- Az irányított gyakorlatokon való rendszeres részvétel.

Megjegyzés: Gépészeti jellegű felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők a tanfolyam elméleti részének látogatása nélkül önálló képzés alapján is jelentkezhetnek vizsgára, azonban a gyakorlati foglalkozásokon kötelesek részt venni.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga témakörei és időtartama

- Méréstechnikai ismeretek

- Rajztechnikai ismeretek

- Hőtechnikai ismeretek

- Áramlástechnikai ismeretek

- Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem

- Számítástechnikai ismeretek

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

A gyakorlati vizsga témakörei és időtartama

- Tüzelőanyag ellátás

- Tüzelőberendezések, teljesítményszabályozás

- Kazánüzemi segédberendezések, tápvíz készítés

- Kazán szerkezetek, kazánrendszerek

- Központi fűtés

- Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem

A gyakorlati vizsga időtartama: 10-20 perc

A szóbeli vizsga témakörei és időtartama

- Tüzelőanyag ellátás

- Tüzelőberendezések, teljesítményszabályozás

- Kazánüzemi segédberendezések, tápvíz készítés

- Kazán szerkezetek, kazánrendszerek

- Kazánbiztonság, kazánbiztonsági szabályzat

- Központi fűtés

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott témakör(ök)ből és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgán központilag kiadott komplex feladatot kell megoldani.

A komplex feladat részegységei - tesztjellegű, feladatmegoldó, rajzi és számítási feladatai - a tananyag alább felsorolt témaköreiből egyenlő arányban kerülnek összeállításra.

Az írásbeli komplex feladatsor csak egy alkalommal használható fel.

Méréstechnikai ismeretek

- a nyomás, hőmérséklet, tömeg, áramlás, folyadékszint, füstgáz, ill. gázösszetétel mérésének méréselmélete,

- áramlás, hőmérséklet, folyadékszint mérők szerkezeti kialakítása, felépítése, alkalmazása,

- füstgázelemző műszerek felépítése, alkalmazása.

Rajztechnikai ismeretek

- csövek, csőszerelvények ábrázolási módjai, tervjelképei,

- tüzelőanyag-ellátó és a fűtési csővezetékek kapcsolási vázlatának értelmezése.

Hőtechnikai ismeretek

- entalpia, entrópia, hőtartalom, hőteljesítmény, hatásfok fogalma, az entalpia, hőtartalom, hőteljesítmény, hatásfok számítása,

- kazánteljesítmény, hatásfok számítása,

- a víz, mint hőhordozó közeg hő felvétele, hő leadása.

Áramlástechnikai ismeretek

- csőkeresztmetszet meghatározása, kör és téglalapszelvény esetén,

- tömeg, térfogatáram, áramlási sebesség számítása, adott csőméret esetén.

Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem

- szilárd, cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyagok elégetésének környezetvédelmi problémái,

- vegyi anyagok semlegesítő eljárásai,

- teendők kazánsérülés esetén, a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása,

- tűzoltó eszközök, készülékek és alkalmazásuk.

Számítástechnikai ismeretek

- a számítógép felépítése, egységei, a hardver fogalma,

- a szoftver, az operációs rendszer feladata, a számítógépes programok, célprogramok alkalmazása,

- perifériák alkalmazása, nyomtatók, kamerák, monitorok.

A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsgán a vizsgaszervező által összeállított feladatokat kell megoldani a valós kazánüzemnek megfelelő gyakorlati helyszínen:

- a gázfogadó állomás indítása, leállítása,

- a gázfogadó berendezésbe belépő és a nyomásszabályozó utáni stabilizált gáznyomás értékek leolvasása, átszámítása más prefixumra, a be és kilépő ágra kötött nyomásérzékelő regiszter értékelése,

- a gázfogadó állomás üzemi és biztonsági szerelvényeinek, valamint a csapok nyitott, ill. zárt állapotának felismerése,

- az olajellátó rendszer részeinek felismerése, a tárolótartály, napi-tartály olajszintjének leolvasása,

- szivattyú, ventilátor megindítása, leállítása,

- gáz- és olajégők indítási feltételeinek biztosítása, ellenőrzése, az indítás végrehajtása, önműködő üzemről átállás kézi üzemre és vissza,

- felületi és gáz égéstermék hőmérséklet mérése,

- kazánok szerkezeti elemeinek felismerése a hozzáférhetőség és lehetőséghez képest,

- tápvíz mintavétele, keménységének, ph. értékének, vezetőképességének ellenőrzése,

- szerelvények zárása, nyitása,

- hőközpontban egyfűtési kör teljesítménycsökkentése vagy leállítása,

- hőközpontban hőmérsékleti értékek leolvasása,

- biztonsági szerelvények felismerése, szerkezeti egységeinek megmutatása, az ellenőrzés módjának bemutatása,

- a kazánház és a tüzelőanyag-ellátó rendszer területén fellelhető balesetveszélyes helyek megkeresése, az adott hely balesetveszélyének indoklása,

- a kazánházba telepített gázérzékelőtesztelése, próbája,

- a kazánházba telepített tűzoltó berendezések kezelésének bemutatása, a tűzoltás imitálása.

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki - figyelembe véve a gyakorlati vizsgahelyszín lehetőségeit - és a vizsgabizottság elnöke, valamint a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tag hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgafeladatnak minden témakörből l-l munkafeladatot kell tartalmaznia. A gyakorlati munkafeladatok több alkalommal felhasználhatók, de minden esetben jóváhagyásra be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének, valamint a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak.

A szóbeli vizsga tartalma Tüzelőanyag ellátás

- szilárd tüzelőanyag tárolása, szárítása, őrlése, előkészítése a tüzelésre,

- nagy teljesítményű olajtárolók, olajellátó rendszerek kialakítása, üzemeltetése,

- nagy teljesítményű gázfogadó, gázellátó rendszerek kialakítása, üzemeltetése,

- éghető hulladék tárolása, a tüzeléshez való előkészítése.

Tüzelőberendezések, teljesítményszabályozás

- szilárd tüzelőanyagok eltüzelésének tüzelőberendezései, szilárd tüzelőanyag bevitele a tüzelőberendezésbe, rostélyszerkezetek, valamint a tüzelőberendezések biztonsági, szabályozó szerelvényei,

- cseppfolyós tüzelőanyagok eltüzelésének tüzelőberendezései, valamint a tüzelőberendezések biztonsági, szabályozó szerelvényei,

- gáznemű tüzelőanyagok eltüzelésének tüzelőberendezései, valamint a tüzelőberendezések biztonsági, szabályozó szerelvényei,

- szén-, gáz- és olajtüzelő berendezések gazdaságos üzemeltetése,

- tüzelőberendezések ellenőrző vizsgálata, vizsgáló műszerek, dokumentálás.

Kazánüzemi segédberendezések, tápvíz készítés

- szivattyúk típusai, szerkezeti kialakításuk, üzemi viszonyaik,

- ventilátorok típusai, szerkezeti kialakításuk, üzemi viszonyaik,

- a nyers víz ülepítése, derítése, szűrése,

- vízlágyítás kémiai adalékanyagok felhasználásával,

- ioncserés vízlágyító berendezés felépítése, típusai, működtetése,

- elgőzölögtető berendezések kialakítása, alkalmazása,

- vízlágyítás szűréssel, a fordított ozmózis elve,

- a tápvíz mentesítése olajszennyeződéstől,

- a tápvíz mentesítése oldott gázoktól.

Kazánszerkezetek, kazánrendszerek

- melegvizet szolgáltató kazánok felépítése, szerkezeti egységei,

- gőzkazánok felépítése, szerkezeti egységei,

- forróvíz üzemű kazánok kialakítása, szerkezeti egységei,

- forróvíz, melegvíz és a gőzüzemű kazánok biztonsági szerelvényeinek kialakítása, működtetése, működése,

- forróvíz, melegvíz és a gőzüzemű kazánok üzemi szerelvényeinek kialakítása, működtetése, működése,

- tápvíz előmelegítek,

- égési levegő előmelegítek,

- láng, füstcsövek és fordulókamrák kialakítása, feladatuk,

- kazándobok kialakítása, szerelvényei,

- emelő és ejtőcsövek, ill. a membránfal kialakítása, feladatuk,

- kiegészítő és utófűtő felületek,

- túlhevítők feladata, szerelvényei, berendezései,

- gőznyomásszabályzók,

- kis vízterű vízcsöves kazánok kialakítása, szerkezeti egységei,

- nagy vízterű kazánok kialakítása, szerkezeti egységei,

- különleges kazánok kialakítása, szerkezeti egységei,

- ipari és kommunális hulladék elégetésére szolgáló kazánok kialakítása, szerkezeti egységei,

- kazánok hatásfoka, kazánüzemi veszteségek és ezek befolyásolása.

Kazánbiztonság, kazánbiztonsági szabályzat

- felügyeleti osztályok,

- hatósági engedélyezési eljárások,

- az eljárások során alkalmazott hatósági vizsgálatok,

- műszaki biztonsági előírások,

- gépkönyv és adatai,

- kazánok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése.

Központi fűtés

- melegvízfűtés kialakítása, működése, légtelenítése, víztelenítése, feltöltése, szabályozása,

- gőzfűtés kialakítása, működése, légtelenítése, víztelenítése, szabályozása,

- forróvízfűtés kialakítása, működése, légtelenítése, víztelenítése, feltöltése, nyomástartása, szabályozása,

- légfűtés kialakítása, működése, szabályozása,

- hőközpontok kialakítása, feladata,

- hőleadók típusai.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai elméletből, és

- szakmai gyakorlatból.

Eredményes szakmai vizsga esetén ez a két érdemjegy kerül be a szakképesítést igazoló bizonyítványba.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsga eredményét a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató alapján, egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletének eredményére a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus tesz javaslatot. Elégséges érdemjegy 33%-os teljesítmény elérésekor adható. Az eredményről a vizsgabizottság dönt.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények súlyozott átlagolásával kell meghatározni úgy, hogy a szóbeli vizsga eredménye felé kell a kerekítést elvégezni.

- Eredménytelennek kell az elméleti vizsgát tekinteni, ha az írásbeli vagy szóbeli vizsgarész bármelyikéből a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgán a vizsgázó munkájának, bemutatójának eredményére a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus tesz javaslatot. Elégséges érdemjegy 33%-os teljesítmény elérésekor adható. Az eredményről a vizsgabizottság dönt.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette.

- A szakmai elméleti és/vagy gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből 3 hónap eltelte után, de l éven belül lehet újra vizsgázni. Ismételt eredménytelenség esetén csak újabb tanfolyam elvégzése után lehet vizsgára jelentkezni. Ekkor minden vizsgarészből vizsgát kell tenni.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

- Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése.

- Betöltött 18. életév.

- Egészségi alkalmasság.

- Számítógép-kezelő (-használó) végzettség.

- Szakirányú szakmunkás végzettség.

- Kazánkezelői szakképesítés és ennek megszerzését követő 3 hónapos próbaidő (a szakmai gyakorlati idő eltöltéséről a munkáltató - a gyakorlatot biztosító - köteles igazolást adni).

KAZÁNKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I.A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5252 08

2. A szakképesítés megnevezése: Kazánkezelő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid,jellemző leírása

Munkaterület a nyomástartó berendezések közül a 2-12 t/h tömegáramú, illetve 1400-8400 kW teljesítmé-

nyű, töltettől, tüzelési módtól és nyomástól független kazán kezelése.

A végezhető tevékenységek:

- a tüzelőanyagok fogadása, tárolása és előkészítése a tüzeléshez,

- a tüzelőberendezés indítása, üzemeltetése és leállítása,

- az üzemvitel szakszerűségének ellenőrzése,

- a gáz- és olajégők, valamint biztonsági berendezéseiknek ellenőrzése, hibaelhárítás,

- szivattyúk, ventilátorok működtetése,

- kazánok és a segédberendezések előírt karbantartása,

- a fűtési rendszerek kezelése,

- mérőműszerek ellenőrzése, mérési eredmények regisztrálása,

- munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása,

- vízelőkészítés, vízlágyító kezelése, vízminőség ellenőrzése,

- reteszek kipróbálása, ellenőrzése,

- a biztonsági szerelvények ellenőrzése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

A tüzelőanyagok fogadása, tárolása és előkészítése a tüzeléshez

- fogadja és raktározza a szilárd tüzelőanyagot,

- felügyeli a szilárd tüzelőanyag tárolását, és öngyulladás esetén beavatkozik,

- rendszeresen ellenőrzi a gázvezetékek állapotát, rendellenesség észlelésekor azt jelzi az üzemeltetőnek,

- felügyeli a gázfogadó állomás működését, annak környezetét tisztán tartja,

- végrehajtja a gázfogadó berendezés reteszelt leállása utáni a szerelvényekre és a csővezetékekre kiterjedő ellenőrzését, majd az azt követő újraindítást, ha az újraindulás nem lehetséges, akkor intézkedik az üzemzavar elhárításáról,

- felügyeli a gázmérőműködését, regisztrálja a mért adatokat, üzemzavar esetén jelzi az üzemeltetőnek,

- lefejti a közúti vagy a vasúti szállítóeszközökből biztonságosan és szakszerűen a folyékony tüzelőanyagot, méri a lefejtett tüzelőanyag mennyiségét és naplózza a mért értéket,

- rendszeresen ellenőrzi az olajellátó rendszer, valamint az olajtároló és a napi-tartály állapotát, rendellenesség észlelésekor intézkedik a javításról,

- beüzemeli az olaj előmelegítőket, biztosítja a működés feltételeit, figyelemmel kíséri üzemi viszonyait,

- feltárja a tüzelőanyag-ellátás hibáit, megszünteti a feltárt rendellenességeket (szerelvények szerkezeti, ill. elektromos javításának kivételével), vagy a hiba javítására megteszi a megfelelő intézkedést.

2. feladatcsoport

A tüzelőberendezés indítása, üzemeltetése és leállítása, az üzemvitel szakszerűségének ellenőrzése

- indítja és leállítja a szilárd tüzelőanyagot elégető berendezést és végrehajtja a salakolást,

- megteremti és ellenőrzi a tüzelőberendezés hőszolgáltató (égő) és hőfogadó (kazán) egységeinek indítási feltételeit,

- indítja a gáz- vagy olajégőt, figyelemmel kíséri az indítás üzemi folyamatát és az abban résztvevő szerkezeti, biztonsági egységek működését, leállítja rendellenesség észlelésekor a tüzelőberendezést,

- rákapcsolja a hőfogadót (kazánt) a fogyasztói hálózatra,

- felügyeli a tüzelőberendezés üzemeltetését, állandóan ellenőrzi, figyeli az üzemi paramétereket (nyomás, hőmérséklet, vízszint, ill. magasság), értékeli a változásokat,

- alkalmazza az automatikus és a kézi vezérlés lehetőségeit,

- megítéli a hiba okát az indítási folyamat megszakadásakor, majd intézkedik a hiba kijavításáról,

- leállítja szükség esetén a gáz- vagy olajégőt,

- a tüzelőberendezés leállításakor szakszerűen leválasztja a kazánt a fogyasztói hálózatról,

- végrehajtja kazánsérülés esetén a vészleállítást.

3. feladatcsoport

A kazánüzemi segédberendezések kezelése, üzemeltetése

- végrehajtja a tápvíz lágyítás előtti előkezelését,

- kezeli és felügyeli a vízlágyító berendezés szerkezeti egységeit, indítja és leállítja a vízlágyítás technológiai folyamatát,

- szakszerűen végrehajtja a vízlágyító berendezés töltetének frissítését, illetve regenerálását,

- indítja és leállítja a tápvíz gáztalanító berendezését, ellenőrzi a tápvíz minőségét, szükség esetén feljegyzi a felhasznált tápvíz mennyiségét,

- megteremti a kazán tápszivattyúk indítási feltételeit, a szivattyút vagy szivattyúkat megindítja, leállítja, ellenőrzi üzemi paramétereit és a mért nyomás, illetve szivattyúhőmérséklet alapján megítéli üzemi viszonyait,

- megindítja és leállítja a szellőző és hűtőventillátorokat, valamint figyelemmel kíséri azok működését.

4. feladatcsoport

A fűtési rendszerek kezelése

- kezeli a gőz és víz hőhordozó közeggel történő fűtési rendszert,

- rendszeresen ellenőrzi víz hőhordozó közeg esetén a hidrométert és a tágulási tartályt, szükség esetén feltölti a rendszert,

- felismeri a hőhordozó közegek áramlási problémáit (légzsák és vízzsák), végrehajtja a víztelenítést és a légtelenítést,

- kezeli a kazánüzemre kapcsolt hőelosztó, illetve hő-központok szerelvényeit, végrehajtja a fűtési körök indítását, szabályozását, leállítását, leválasztását,

- ellenőrzi, illetve figyelemmel kíséri az egyes helyiségek, belső terek léghőmérsékletét és az előírástól való eltérés esetén változtat a bevitt hőmennyiségen, azaz szabályozást hajt végre a fűtési körön,

- leszereli vagy zárja hosszú üzemszünet esetén a helyi technológiai utasításnak megfelelően az egyes szerelvényeket, technológiai utasításban előírt közeggel feltölti a kazán vízterét és a fogyasztói hálózat csővezetékeit.

5. feladatcsoport

A mérőműszerek ellenőrzése, mérési eredmények regisztrálása

- rendszeresen ellenőrzi az üzemi viszonyokat tükröző ellenőrző és mérőműszereket, rögzíti a mért adatokat az üzemi naplóba,

- átszámítja a mérőműszerek különböző méréstartományait,

- tisztán tartja a mérőműszereket, valamint megóvja azok környezetét a szennyeződéstől, felismeri és megszünteti a mérést befolyásoló tényezőket.

6. feladatcsoport

Kazánok és a segédberendezések előírt karbantartása

- végrehajtja a tüzelőberendezés műszaki leírásában előírt füstgázelemzést és regisztrálja ennek eredményét,

- megítéli a füstgáz mérési adataiból a tüzelőberendezés és a kazán üzemi viszonyait, szükség esetén javasolja a karbantartás végrehajtását,

- végrehajtja a technológiai vagy kezelési utasításnak megfelelően és az abban rögzített időközönként az iszapolást, a kazánlúg ellenőrzést.

7. feladatcsoport

Munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása

- betartja az általános munkahelyi rend szabályait, az anyagok, eszközök tárolására és mozgatására, valamint a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó utasításokat,

- szakszerűen használja munkaeszközeit, szerszámait, a baleseti veszélyforrások kiküszöbölésére munkahelyét önállóan kialakítja,

- alkalmazza a gépek, berendezések üzembe helyezésére, használatára, karbantartására és a biztonsági berendezésekre vonatkozó előírásokat,

- végrehajtja a vonatkozó technológiai utasításokat, rendelkezéseket,

- elkerüli a monoton munkavégzés hátrányait, észleli az elfáradás okait és megteszi az ellenlépéseket,

- aktívan részt vesz a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokon, betartja a dolgozó kötelezettségeit a munkahelyen, és szükség szerint érvényesíti a munkáltatói kötelezettségeket is,

- betartja a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, szükség esetén balesetmentesen kezeli a korszerű tűzoltó berendezéseket is,

- szakszerűen, körültekintően kezeli az alkalmazott vegyi anyagokat, elkerüli a vegyi ártalmakat, szükség esetén elvégzi a veszélyes anyagok semlegesítését,

- megteremti az egészséges munkakörülményeket, betartja a személyi higiénia szabályait, alkalmazza az egyéni védőeszközöket és védőfelszereléseket,

- felismeri ismeretei birtokában a sérülések módjait, és lehetőség szerint körültekintően, szakszerűen alkalmazza az elsősegélynyújtás módjait,

- betartja és betartatja a kazánbiztonsági szabályzatot.

8. feladatcsoport

A tüzelőberendezés biztonsági berendezéseinek ellenőrzése

- ellenőrzi a tüzelőberendezés, valamint a gázellátó berendezés légterébe telepített gázérzékelő működését,

- ellenőrzi a gáz- és olajégő égésbiztosítójának működését,

- rendszeresen ellenőrzi a hőszolgáltató és hőfogadó egységek biztonsági reteszeit,

- biztonságosan üzemelteti a kazánüzemet, az üzemi rendellenességeket időben felismeri,

- rendszeresen ellenőrzi a vízállás érzékelő, valamint a tartalék tápszivattyúk működését,

- ellenőrzi a tápfej, az iszapoló és a biztonsági lefúvató szelepek működését,

- elvégzi a vízállásmutatók kifúvatását, tisztítását, szakszerű cseréjét,

- ellenőrzi az üzemeltetési utasításban előírt időközönként a szerelvényeket, rögzíti a biztonsági működési problémáit a kazánnaplóba.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakképesítő tanfolyamon való folyamatos részvétel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével.

- Az irányított gyakorlatokon való rendszeres részvétel.

Megjegyzés: Gépészeti jellegű közép-, illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők a tanfolyam elméleti részének látogatása nélkül is jelentkezhetnek vizsgára, azonban a gyakorlati foglalkozásokon kötelesek részt venni.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga témakörei és időtartama

- Méréstechnikai alapismeretek

- Villamossági alapismeretek

- Hőtechnikai alapismeretek

- Égéstechnikai alapismeretek

- Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem Az írásbeli vizsga időtartama: 60 perc

A gyakorlati vizsga témakörei és időtartama

- Tüzelőanyag ellátás

- Tüzelőberendezések, teljesítményszabályozás

- Kazánüzemi segédberendezések, tápvíz készítés

- Kazán szerkezetek, kazánrendszerek

- Központi fűtés

- Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem

A gyakorlati vizsga időtartama: 10-20 perc

A szóbeli vizsga témakörei és időtartama

- Tüzelőanyag ellátás

- Tüzelőberendezések, teljesítményszabályozás

- Kazánüzemi segédberendezések, tápvíz készítés

- Kazán szerkezetek, kazánrendszerek

- Kazánbiztonság, kazánbiztonsági szabályzat

- Központi fűtés

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott témakör(ök) és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Az írásbeli vizsgán központilag kiadott tesztsort kell megoldani.

Az írásbeli tesztkérdések az alább felsorolt témakörökből kerülnek összeállításra.

Az írásbeli teszt kérdéssor csak egy alkalommal használható fel,

Az írásbeli vizsga szervezhető a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgával egy napon amennyiben a jogszabályban előírt vizsgafeltételek maradéktalanul biztosíthatók.

Méréstechnikai alapismeretek

- SI mértékegységrendszer felépítése, alapegységek származtatása, prefixumok,

- a nyomás, hőmérséklet, tömeg, áramlás, folyadékszint, füstgáz, illetve gázösszetétel és az idő mérésének méréselmélete,

- mérőműszerek szerkezeti kialakítása, felépítése, alkalmazása.

Villamossági alapismeretek

- az elektromos áram, feszültség, ellenállás, vezetőképesség, kapacitás, induktivitás, hőhatás és teljesítmény fogalma,

- transzformátor, mágnesszelep szerkezeti kialakítása, működése.

Hőtechnikai alapismeretek

- a hővezetés, hőáramlás, hősugárzás, fogalma,

- fajhő, hőtartalom, hőteljesítmény, hatásfok fogalma, mértékegysége.

Égéstechnikai alapismeretek

- a normáltérfogat, fűtőérték, légellátás fogalma,

- a szilárd tüzelőanyagok fizikai, kémiai és égéstechnikai tulajdonságai, jellemzőik,

- a folyékony tüzelőanyagok fizikai, kémiai és égéstechnikai tulajdonságai, jellemzőik,

- a gáznemű tüzelőanyagok fizikai, kémiai és égéstechnikai tulajdonságai, jellemzőik.

Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem

- szilárd, cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyagok elégetésének környezetvédelmi problémái,

- teendők kazánsérülés esetén, a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása,

- tűzoltó eszközök, készülékek és alkalmazásuk.

A gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsgán a vizsgaszervező által összeállított feladatokat kell megoldani a valós kazánüzemnek megfelelő gyakorlati helyszínen

- a gázfogadó állomás indítása, leállítása,

- a gázfogadó berendezésbe belépő és a nyomásszabályozó utáni stabilizált gáznyomás értékek leolvasása, átszámítása más prefixumra, a be- és kilépő ágra kötött nyomásérzékelő regiszter értékelése,

- a gázfogadó állomás üzemi és biztonsági szerelvényeinek, valamint a csapok nyitott, illetve zárt állapotának felismerése,

- az olajellátó rendszer részeinek felismerése, a tárolótartály, napi-tartály olaj szintjének leolvasása,

- gáz- és olajégők indítási feltételeinek biztosítása, az indítás végrehajtása, automatikus üzemről átállás kézi üzemre és vissza,

- kazánok szerkezeti elemeinek felismerése a hozzáférhetőség és lehetőséghez képest,

- biztonsági szerelvények felismerése, szerkezeti egységeinek megmutatása, az ellenőrzés módjának bemutatása,

- a kazánház és a tüzelőanyag-ellátó rendszer területén fellelhető balesetveszélyes helyek megkeresése, az adott hely balesetveszélyének indoklása,

- a kazánházba telepített tűzoltó berendezések kezelésének bemutatása, a tűzoltás imitálása.

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki - figyelembe véve a gyakorlati vizsgahelyszín lehetőségeit - és a vizsgabizottság elnöke, valamint a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tag hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgafeladatnak minden témakörből l-l munkafeladatot kell tartalmaznia. A gyakorlati munkafeladatok több alkalommal felhasználhatók, de minden esetben jóváhagyásra be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének, valamint a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak.

A szóbeli vizsga tartalma Tüzelőanyag ellátás

- szilárd tüzelőanyag tárolása.

- olajtárolók, olajellátó rendszerek kialakítása, üzemeltetése,

- gázfogadó, gázellátó rendszerek kialakítása, üzemeltetése.

Tüzelőberendezések, teljesítményszabályozás

- szilárd tüzelőanyagok tüzelőberendezései, illetve a tüzelőberendezések biztonsági, szabályozó szerelvényei,

- cseppfolyós tüzelőanyagok tüzelőberendezései, illetve a tüzelőberendezések biztonsági, szabályozó szerelvényei,

- gáznemű tüzelőanyagok tüzelőberendezései, illetve a tüzelőberendezések biztonsági, szabályozó szerelvényei,

- szén-, gáz- és olajtüzelő berendezések gazdaságos üzemeltetése,

- tüzelőberendezések ellenőrző vizsgálata, vizsgáló műszerek, dokumentálás.

Kazánüzemi segédberendezések, tápvíz készítés

- szivattyúk típusai, szerkezeti kialakításuk, üzemi viszonyaik,

- ventillátorok típusai, szerkezeti kialakításuk, üzemi viszonyaik,

- ülepítés, derítés, szűrés,

- vízlágyítás kémiai adalékanyagok felhasználásával,

- ioncserés vízlágyító berendezés felépítése, típusai, működtetése,

- elgőzölögtető berendezések kialakítása, alkalmazása,

- vízlágyítás szűréssel, a fordított ozmózis elve,

- a tápvíz mentesítése olajszennyeződéstől,

- a tápvíz mentesítése oldott gázoktól.

Kazánszerkezetek, kazánrendszerek

- gőzkazánok felépítése, szerkezeti egységei,

- melegvizet szolgáltató kazánok felépítése, szerkezeti egységei,

- biztonsági szerelvények kialakítása, működése,

- üzemi szerelvények kialakítása, működése,

- tápvíz előmelegítek,

- égési levegő előmelegítek,

- láng, füstcsövek és fordulókamrák kialakítása, feladatuk,

- kazándobok kialakítása, szerelvényei,

- emelő és ejtőcsővek, illetve a membránfal kialakítása, feladatuk,

- kiegészítő és utófűtő felületek,

- gőznyomásszabályzók,

- kis vízterű vízcsöves kazánok kialakítása, szerkezeti egységei,

- nagy vízterű kazánok kialakítása, szerkezeti egységei,

- kazánok hatásfoka, kazánüzemi veszteségek és ezek befolyásolása.

Kazánbiztonság, kazánbiztonsági szabályzat

- felügyeleti osztályok,

- vegyi kezelési tevékenység engedélyezése,

- gépkönyv és adatai,

- kazánok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése.

Központi fűtés

- gőzfűtés kialakítása, működése, légtelenítése, víztelenítése, szabályozása,

- melegvízfűtés kialakítása, működése, légtelenítése, víztelenítése, feltöltése, szabályozása,

- légfűtés kialakítása, működése, szabályozása,

- hőleadók típusai.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból.

Eredményes szakmai vizsga esetén ez a két érdemjegy kerül be a szakképesítést igazoló bizonyítványba.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsga eredményét a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató alapján, egyetlen érdemjeggyel kell értékelni.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletének eredményére a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus tesz javaslatot a vizsgabizottságnak. Elégséges érdemjegy 33%-os teljesítmény, azaz két alkérdés helyes megválaszolásakor adható. Az eredményről a vizsgabizottság dönt.

- A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények súlyozott átlagolásával kell meghatározni úgy, hogy a szóbeli vizsga eredménye felé kell a kerekítést elvégezni.

- Eredménytelennek kell az elméleti vizsgát tekinteni, ha az írásbeli vagy szóbeli vizsgarész bármelyikéből a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgán a vizsgázó munkájának, bemutatójának eredményére a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus tesz javaslatot a vizsgabizottságnak. Elégséges érdemjegy 33%-os teljesítmény, azaz két munkafeladat jó megoldásakor adható. Az eredményről a vizsgabizottság dönt.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette.

- A szakmai elméleti és/vagy gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből 3 hónap eltelte után, de l éven belül lehet újra vizsgázni. Ismételt eredménytelenség esetén csak újabb tanfolyam elvégzése után lehet vizsgára jelentkezni. Ekkor minden vizsgarészből vizsgát kell tenni.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

- Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.

- Betöltött 18. életév.

- Egészségi alkalmasság.

- Kisteljesítményű-kazánfűtői szakképesítés és ennek megszerzését követő 3 hónapos próbaidő (a szakmai gyakorlati idő eltöltéséről a munkáltató - a gyakorlatot biztosító - köteles igazolást adni).

KOSÁRFONÓ ÉS FONOTTBUTOR-KESZITŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 21 5291 07

2. A szakképesítés megnevezése: Kosárfonó és fonottbútor-készítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid,jellemző leírása

A kosárfonó és fonottbútor-készítő feladata:

- hazai szálas anyagokból fűzvesszőből, gyékényből, kukoricacsuhéjból és szalmából készülő tárgyak, tárgy csoportok készítése,

- adott terv, önálló tervezés, másolás alapján funkcionális használati tárgyak (piaci bevásárló kosarak, kis- és nagyméretű tárolók, tálcák, kínálókészletek, üvegfonatok, rusztikus tartóedények, lámpaernyők, háziállat kasok, különböző mezőgazdasági terménytárolók, vesszőből készült ülő és fekvő bútorok, asztalok, szekrények, polcok, térelválasztók, öltöző falak, kiegészítő kisbútorok, a mai lakáskultúrához illő fonottárú, és egyéb tárgyak, garnitúrák, színházi díszletek) készítése, a hagyományos fonásminta kincs felhasználásával

- meghibásodott fonott tárgyak, szerkezetek javítása.

Munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje.

Tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is folytathatja.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai előírások betartása, alkalmazása

- Betartja és betartatja a szakmára, a munkahelyre érvényes munkabiztonsági előírásokat.

- Betartja a munkafolyamatokban a szakmára vonatkozó biztonsági előírásokat. Használja a védőfelszereléseket. Gépi teheremelésnél ellátja a segítőmunkatárs feladatát.

- Végrehajtja a baleseteknél és tűzeseteknél a szükséges intézkedéseket, maradéktalanul alkalmazza az elsősegélynyújtás szabályait.

- Közreműködik a baleset kivizsgálásában.

- Végrehajtja a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket, alkalmazza a tűzoltás szabályait, kezeli a tűzoltó készülékeket.

- Betartja és alkalmazza a mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat.

- Megnevezi az elektromos áram élettani hatását, betartja az áramütés elleni védekezés szabályait, az előírásoknak megfelelően intézkedik és cselekszik az elektromos áram által okozott baleseteknél.

- Betartja és betartatja a munkadarabok megmunkálása során felhasznált segédanyagok kezelésére, tárolására vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a környezetvédelemre.

- Alkalmazza az elhasznált anyagok szelektív gyűjtésére, szakszerű tárolására vonatkozó előírásokat.

- Megismeri a szakmára és a munkahelyre jellemző biológiai és kémiai kockázatokat, azok emberi szervezetre kifejtett hatását, ismeri megelőzési lehetőségét.

2. feladatcsoport

Gazdasági és vállalkozási ismeretek alkalmazása

- Tudja a vállalkozás létesítésének feltételeit.

- Jellemezi a vállalkozási formákat.

- Meghatározza a vállalkozás létesítésével, működtetésével vagy megszüntetésével kapcsolatos előkészítési feladatokat.

- Ismerteti a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat, a bankrendszert, a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket.

- Jellemzi a pénzintézeteket, a biztosító intézeteket, ezek főbb tevékenységét.

- Kezeli a házipénztár pénztárforgalmi elszámolását.

- Alkalmazza a pénzügyi nyilvántartásokat, a leggyakrabban használt formanyomtatványokat.

- Ismerteti a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat.

- Feltárja a társadalombiztosítás lényegét (a biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási eljárások fajtái stb.), ismerje, alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, az ügyvitel feladatait, a nyilvántartásokat, a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeket.

- Rávilágít a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos fontosabb összefüggésekre.

- Megvalósítja az egyszerűbb, a vállalkozással kapcsolatos feladatok számítógépre történő szervezését.

3. feladatcsoport

A tevékenység során felhasználható anyagok alkalmazása

- Termeszti a fonottárú és bútorváz készítéshez használható alapanyagokat, megnevezi tulajdonságaikat, felhasználási területeiket.

- Ismerteti az alapanyagok és kellékek hibáit.

- Alkalmazza a fűzvesszők és más szálas anyagok tárolásának, szállításának, a raktározási körülményeinek helyes módját.

- Használja a fűzvessző és más alapanyagok feldolgozására szolgáló eszközöket, a fonáshoz használt szerkezeteket, felismeri a hibákat, megszünteti a hibákat és a hibalehetőségeket.

- Alkalmazza a munka során használatos gépeket, berendezéseket, kézi-gépi szerszámokat.

- Kiválasztja az alapanyagokat, azokat előkészíti a fonáshoz, elvégzi a munkafolyamatokat.

- Előkészíti a bútorváz alapanyagát.

- Tudja a fonással készíthető termékek típusait.

4. feladatcsoport

A fonás alapvető technikáinak kialakulása, történetének ismerete

- Ismerteti a különböző korok, vidékek kézi fonású tárgykészítő kultúráját.

- Alkalmazza a népi fonás kultúrában, a házi iparban, a fűzvesszőből és egyéb fonható anyagokból készült fonási eljárásokat.

5. feladatcsoport

A szakmára vonatkozó és a hozzá kapcsolódó szakmai néprajz elsajátítása

- Ismerteti a fűztermesztés feldolgozásának kultúrtörténetét.

- Felsorolja a Kárpát medence fonásra alkalmas nyersanyagait.

- Alkalmazza a fűz, gyékényes szalma, kukoricacsuhéj munkák készítésénél megismert nyersanyagokat.

- Gyűjtő munka után elkészíti, lerajzolja a parasztgazdálkodást és háztartást ellátó, hántolatlan fűzvesszőből és mogyoró vesszőből készült tárgyakat.

- Tudja a kaskötők, és a paraszt specialisták tevékenységének működési területét, a háziipar kialakulásának fontosságát.

6. feladatcsoport

Fonott tárgyak, bútorok tervezése

- Elkészíti az elképzelt vagy valós tárgyat, bútort a látszati rajz szabályai szerint.

- Megszerkeszti a szakrajz szabályai szerint a valós tárgyat vagy bútort.

- Alkalmazza a formatervezés szabályait.

- Meghatározza a szakrajz alapján az alapanyagok, segédanyagok mennyiségét és a mértékét, elvégezi a szakmai számításokat.

- Meghatározza az anyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközöket, berendezéseket, szerszámokat.

- Meghatározza és alkalmazza a díszítő fonásokat.

7. feladatcsoport

A fonással elkészíthető tárgyak és bútorok elkészítésének folyamata

- Tanulmányozza a szakmai rajzokat, terveket, dokumentációkat, az utasításoknak megfelelően pontosan végezi el a feladatot.

- Meghatározza a tervezett tárgyak, bútorok készítésénél felhasznált anyagokat, és az igénybevételnek megfelelő szerkezeti kialakításokat, illetve a fonás műveleteit.

- Kialakítja a munkafolyamatok műveleti sorrendjét és a munka végzésének ütemét.

- Elvégzi a választott technológiának megfelelő fonási módot a tervben előírt méretek, minták, esetleg színezetek pontos betartásával.

- Elvégezi a befejező munkálatokat, alkalmazza a szegeseket, takarásokat.

- Betartja a minőségi követelményeket.

8. feladatcsoport

A fonás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek, berendezéseinek alkalmazása, karbantartása

- Alkalmazza a szakmában használatos szerszámokat.

- Kezeli a szakmában ismert és használt berendezéseket, gépeket.

- Tájékozódik a munkahely karbantartási szabályairól.

- Elvégzi saját szerszámain a karbantartási feladatokat.

9. feladatcsoport

A meghibásodott fonott tárgyak, bútorok javítása

- Tudja a fonottárú javítható hibalehetőségeit.

- Ismeri a javíthatóság megállapítási módját.

- Meghatározza a javításhoz szükséges fonási módot.

- Kiválasztja a javításhoz szükséges anyagokat.

- Elvégzi a munkája során felmerülő javításokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből, valamint a vizsgaremekek és teljes műszaki dokumentációk elkészítéséből áll.

A vizsgaremeket a gyakorlati vizsga előtt 5 nappal kell benyújtani.

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

- Fonott tárgy készítése 300 perc

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Munka- és környezetvédelem

- Gazdasági és vállalkozási ismeretek

- Anyagismeret

- Néprajzi ismeretek

- Szakmai ismeretek

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

Vizsgaremekek, műszaki dokumentációk készítése

A vizsgázónak a szakmai vizsgára vizsgaremeket kell elkészíteni, kosárfonás témakörben 5 tárgyat; fonottbútor témakörben 3 tárgyat kell készíteni. A vizsgázónak be kell nyújtania a vizsgaremekek teljes technológiai rajzát.

3. A szakmai vizsgán számonkérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati vizsga tartalma

A vizsgázónak meghatározott fonási eljárással, fonott tárgyat kell készíteni. Ezt a feladatot a gyakorlati feladatlapon kell dokumentálni, a vizsgaelnök és a kamarát képviselő vizsgabizottsági tag aláírásával jóváhagyva. Eredményes gyakorlati vizsga után szóbeli vizsgát tehet.

A szóbeli vizsga tartalma

A tételek a felsorolt témákból és tantárgyakból készülnek.

- Munka- és környezetvédelem

= munkavédelmi,

= környezetvédelmi,

= tűzvédelmi és

= biztonságtechnikai témakörök szakmai követelményeinek teljesítését biztosító elméleti ismeretek.

- Gazdasági és vállalkozási ismeretek

= munkajogi,

= gazdasági,

= vállalkozói ismeretek számításai (árképzés, árkalkuláció, árajánlat, adózás, költséggazdálkodás, megrendelés, számlázás).

- Anyagismeret

= a fonásnál felhasználható alapanyagok,

= segédanyagok tulajdonságai.

- Néprajzi ismeretek

= a különböző korok, vidékek és tájegységek fonás kultúrájának története,

= korok, vidékek és tájegységek tárgykészítési kultúrája.

- Szakmai ismeretek

A kosárfonó és fonottbútor-készítő szakma következő megoldandó kérdéseit tartalmazza:

= a fonás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek,

berendezéseinek használata,

= a fonott tárgyak, bútorok tervezése,

= az alapvető fonástechnikák felhasználása,

= a fonással készített tárgyak és bútorok készítésének ismertetése,

= a szakmai dokumentáció, gyártási műveletek, szabványok értelmezése,

= a meghibásodott fonott tárgyak, bútorok javítása.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- Felmentést kaphat a szóbeli vizsga alól az a jelölt, aki a vizsgatantárgyak követelményeit már korábban teljesítette, és ezt igazolni tudja.

- A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

- szakmai elméletből (szóbeli vizsgarészből) és

- szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- A szóbeli vizsgát vizsgatantárgyanként egy-egy (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

- A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli érdemjegyek súlyozatlan átlaga és vizsgabizottság munkáját segítő pedagógusok javaslatai alapján állapítja meg a vizsgabizottság.

- Eredménytelennek kell értékelni a szóbeli vizsgát, ha a vizsgázó a vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

- A gyakorlati vizsga eredményét egy osztályzattal kell értékelni.

- Az értékelés alapja a gyakorlati vizsgalapon szerepeltetett tárgy elkészítése.

- Kerek vagy ovális kosár fenék készítése, oldalkarók elhelyezése, lábazat kialakítása, oldalfonás megoldása, fülek és a szeges elkészítése.

- A munkadarabon elvégzett műveletek minősége.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

- A szakmai szóbeli vizsga eredménytelensége esetén a vizsgatantárgyakból a vizsgázó javítóvizsgát tehet a későbbi vizsgaidőszakban.

- A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

1. A szakképzés megkezdésének feltételei - Iskolai előképzettség: a szakképesítés megszerzéséhez iskolai végzettség nem kerül előírásra.

SZŐRME- ÉS BŐRKONFEKCIONÁLÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés országos képzési jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5276 09

2. A szakképesítés megnevezése: Szőrme- és bőrkonfekcionáló

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövidjellemző leírása

Termelő vállalatoknál, egyéni és társas vállalkozásoknál, továbbá szolgáltató részlegeknél:

- részt vesz a szőrme- és bőrkonfekcionáló szakma területeit lefedő szűcs, kesztyűs és bőrruha készítő munkaterületek termékkészítési folyamatában,

- kiválasztja az alkalmazott gyártástechnológiának megfelelő alap (bőr, szőrme, műbőr)- és kellékanyagot, osztályozza és minősíti azokat,

- rendelkezik a szabásminta készítés, továbbá a modellezés alapelemeinek ismeretével, képes a gyakorlatban alkalmazni azokat,

- meghatározza és a gyakorlatban alkalmazza a szakmailag indokolt gyártástechnológiai eljárást,

- elvégzi a szükséges anyagnorma, illetve gazdaságossági számításokat,

- elvégez alapvető felújítási, átszabási munkálatokat,

- folyamatosan ellenőrzi a késztermékekre vonatkozó minőségi előírásokat,

- önállóan meghatározza a gyártástechnológiai műveletek elvégzéséhez szükséges eszközöket, gépi berendezéseket, ismeri azok szakszerű kezelését, elvégzi a munkavédelmi előírásoknak megfelelő karbantartási feladatokat,

- elvégzi a munkakörével kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat,

- önálló vállalkozásában üzemet működtet, üzletet vezet és irányít, a gazdálkodásra, vállalkozásra érvényes rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló alapvető egészség-, munka-, tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartásával.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások betartása, alkalmazása

- Betartja a munkahelyre vonatkozó általános munkavédelmi előírásokat.

- Biztosítja saját és környezete balesetvédelmét, megismeri a foglalkozási ártalmakat és ismeri azok megelőzési lehetőségeit.

- Közreműködik a baleset kivizsgálásában, jegyzőkönyv készítésében.

- Betartja a munkahelyére vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat.

- Használja a tűzoltó készülékeket az előírások betartásával.

- Betartja az érintésvédelmi előírásokat.

- Betartja a munkahelyére vonatkozó általános környezetvédelmi előírásokat.

- Betartja a munkája során felhasznált anyagok és keletkező hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó előírásokat.

2. feladatcsoport

Munkajogi és gazdálkodási ismeretek alkalmazása

- Alkalmazza és betartja a munkahelyre vonatkozó szabályozásokat (munkarend, munkaköri leírások, bérezés, továbbképzés stb.).

- Együttműködik a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.

- Ismerteti az államszervezet felépítését, polgárjogi alapfogalmakat és a jogrendszert.

- Ismerteti a gazdasági társaságok fajtáit, működésüket.

- Ismeri a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével, valamint a próbaidővel, szabadsággal, pihenőidővel kapcsolatos alapfogalmakat.

- Megismeri a tanulószerződés tartalmát és a szerződő felek jogaira és kötelességeire vonatkozó alapfogalmakat.

- Definiálni tudja a kollektív szerződést és az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelességeket.

- Eligazodik az adózás rendjében, elkészíti a jövedelemadó bevallását.

- Egyszerűbb költségelszámolást készít.

- Alkalmazza az álláskeresés praktikáit.

- Elkészíti saját önéletrajzát, közreműködik pályázatok, munkaszerződések készítésében.

3. feladatcsoport

Alapfokú számítógép-kezelési ismeretek alkalmazása

- Ismerteti a személyi számítógépek fő jellemzőit.

- Üzembe helyezi a munkavédelmi, baleset-elhárítási szempontok figyelembevételével a számítógépet.

- Futtatja a szakmával kapcsolatos, rendelkezésre álló számítógépes programokat.

4. feladatcsoport

Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és egyes részek összeállítása

a) Gyártmánytervezés

- Alkalmazza a műszaki, szakmai rajzok előírásait.

- Számítással meghatározza a mintaszerkesztéshez szükséges adatokat, részmintákat készít az összeállítási rajz alapján.

- Ismeri a mintasorozat készítésének alapelveit.

b) Gyártástervezés

- Közreműködik a szükséges anyag-előirányzatok meghatározásában.

- Részt vesz az alkalmazott gyártási eljárás kiválasztásában.

- Értelmezi az alkalmazott technológiai utasításokat.

- Kiválasztja a gyártáshoz szükséges gépeket, berendezéseket.

- Alkalmazza a szakmával kapcsolatos számítógépes programokat.

5. feladatcsoport

Mintakészítés, modellezés

Önállóan elkészíti mindhárom részterület (szűcs, bőrruhakészítő, kesztyűs) esetében az alkalmazott szabászati alapmintákat, elvégzi a szükséges módosításokat a rendelkezésre álló szabásmintán az alkalmazott gyártástechnológia, illetve felhasznált alapanyag függvényében.

- Önállóan használja a mérettáblázatokat.

- Szakszerűen méretet vesz.

- Szükség esetén módosítja az alapmintát a konkrét követelményeknek megfelelően.

6. feladatcsoport

A szőrme- és bőrkonfekcionálás előkészítő műveleteinek gyakorlati kivitelezése

Ismeri a szőrme- és bőrkonfekcionálás részterületeinek és termékeinek főbb csoportjait, a termékek felépítését, főbb alkatrészeit, a bőrkonfekció-iparban felhasznált alapanyagokat és azok főbb tulajdonságait.

- Rendelkezik a szükséges nyersbőr-ismerettel.

- Ismeri

= a nyersbőr felépítését, topográfiáját,

= a nyersbőr minőségét meghatározó tényezőit,

= a nyersbőr tartósításának és kikészítésének alapjait.

- Elvégezi a szükséges csoportosítást

= rendeltetés szerint,

= az alapanyag szerint,

= a bőrtermékek mérete szerint.

- Meghatározza a termékek főbb alkatrészeit.

- Csoportosítja a felhasznált alap- és kellékanyagokat szilárdsági tulajdonságaik, összeerősíthetőségi jellemzőik, tartóssági paramétereik alapján.

- Tisztában van a bőr- és kellékanyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak egészségre gyakorolt hatásával.

7. feladatcsoport

A szőrme- és bőrkonfekcionálás szabás-technológiai alapműveleteinek gyakorlati kivitelezése

- Ismeri a szőrmefeldolgozás, a bőrruha- és kesztyűgyártás szabás-előkészítő és kikészítő technológiai műveleteit - szőrmés bőröknél hibajavítási változatok, kesztyűgyártásnál a bőr vékonyítása (dulirozás), ruházati bőröknél szélvékonyítás, élezés (mint kiegészítő műveletek).

- Kivitelezi a bőrkonfekció-ipar szabászati alapműveleteit, ezen belül:

a) A szűcsipari szabászati alapműveletek elvégzése

- Kiválasztja és szakszerűen használja a szűcsipari kéziszerszámokat, segédeszközöket.

- Kivágóminta-sorozatokat, cakkozókat tervez és szerkeszt.

- A balesetvédelmi és munkavédelmi előírások szigorú betartása mellett használja és karbantartja a szőrmeszabászat gépi berendezéseit.

- Kezeli az egyfonalas, láncöltéses szűcsvarrógépet és a bőrcsíkvágógépet.

- Megkülönbözteti az eresztő-vágógépek típusait.

- Gyakorlatban kivitelezi a szőrmeszabászat általános alaptechnológiai folyamatát a minőségi, esztétikai és a gazdaságossági követelmények betartása mellett.

- Szakszerűen alkalmazza a termékfelújítás szabászati megoldásait, az átszabást, javítást és fazonírozás technikáit.

- Szakszerűen alkalmazza a szőrmeszabászat előkészítő műveleteit (bekenés, nyújtás, simítás vagy strekkolás, a szőr- és színváltozatok, a szőroldali hibák átjelölése).

- Meghatározza a szükséges javító vágásokat, elvégzi a javítást.

- Kivitelezi a különböző feldolgozási technológiákat:

= az egészbőrös feldolgozási technológiák,

= a felezett gyártástechnológia,

= az átrakásos gyártástechnológia,

= az eresztéses gyártástechnológia,

= a feltoldásos gyártástechnológia,

= az irhabőrök feldolgozása.

- Szőrmesapkákat és kalapokat, divatcikkeket, nyakbavetőket készít.

b) A kesztyűgyártás szabászati alapműveleteinek elvégzése

- Kézi szabászat:

= alapanyagokat ellenőriz, kiválasztja a megfelelőt,

= a bőranyagnak megfelelő mértékben síkporozást, nyirkosítást, nyújtást végez,

= átvizsgálja a bőrt, megválasztja a megfelelő szabásmódot, szabási irányt [pl. hossz- (álon), keresztirányú (traver) stb.],

= nagyolva kiszabja a kesztyű alkatrészeit (tepszírozás),

= elkészíti a kellékeket: kiszabja az ujjközi részeket, szegőbőrt, keretet, paszpólt és fűzőbőrt (pontosra),

= előírások szerint méretellenőrző szerszámmal méretellenőrzést végez (ridolírozás),

= kiszabott kesztyűt sablonra dolgoz (etabonírozás), kidolgozza a bőrt, elhelyezi a hibákat,

= számozza a kesztyűket (nagyság, bélésfajta, szabász azonosító száma alapján) kézifestéssel vagy géppel.

- Gépi szabászat:

= használja a hidraulikus csákozógépet (fantírozó prés), ismeri a fő alkatrészeit, beállítja a kaliber magasságának megfelelően,

= kiválasztja a nagyságnak megfelelő kalibert, kivágja a kesztyűt és alkatrészeit (préseléssel vagy kiütőgéppel),

= tisztázza a kivágott kesztyűt (allangírozás), bevágja a sliccet, összeválogatja az ujjközi részeket.

- Kesztyűk díszítése:

= alkalmazza a kesztyűk díszítési lehetőségeit, fajtáit, módszereit: kézi, gépi és kombinált (varrás, lyukasztás, kivágás, szegecselés, fűzés),

= jellemzi és alkalmazza a felhasználható cérnákat, fonalakat, tűket, díszvarrógépek fajtáit.

c) A bőrruhakészítés szabászati alapműveleteinek elvégzése

- Szabászati műveletek:

= biztosítja a szabás feltételeit, megtervezi a szabásrendszert,

= anyag-előirányzatot készít, értékeli a szabás eredményét,

= megállapítja a tisztafelületet,

= megállapítja az anyag kihasználhatóságát,

= alapnormát képez,

= sorozatnormákat képez,

= bőranyagokat szab,

= textilanyagokat szab.

- Varrodai előkészítő és alkatrészgyártó műveletek:

= alkatrészeket merevít,

= mellékalkatrészeket készít,

= sebfedőket, kézelőket készít,

= zsebeket készít,

= gallérokat készít,

= elejealátéteket készít,

= elejét készít,

= hátat készít,

= ujjat készít.

8. feladatcsoport

Összeállítási, összeerősítési műveletek gyakorlati kivitelezése

Az alapvető szőrmekonfekciós, bőrruhakészítő, továbbá kesztyűipari összeállító technológiákhoz, illetve az összeerősítő műveletekhez használja az összeerősítő műveletek elvégzésére alkalmas varrógéptípusokat.

- Beállítja, használja a különféle egyfonalas láncöltéses szegvevarrógépeket (szűcsgép).

- Alkalmazza a bőrruházati termékek készítésére alkalmas alapgépeket, gyorsvarrógépeket, tűtolásos varrógépeket, gomblyukasztó-gépeket, kombinált (alsó-felső, tű) továbbítású varrógéptípusokat.

- Dolgozik kesztyűipari varrógépeken (kétfonalas láncöltéses steppvarrógép, a huroköltéses lasch-gép, valamint a szegvevarró Links, Wickel gép).

- Gyakorlatban alkalmazza a különféle kézi összeerősítő varrásfajtákat, szűcsipari rámázás, egyenlítés, le-készítés műveletsorát.

- Szakszerűen összeállítja a különböző utcai, sport és munkavédelmi kesztyűket [hüvelykezés, ujjközi részek be-varrása, kesztyű összevarrása, bélelés, szeges, (szegésfajták)].

9. feladatcsoport

Befejező műveletek, kikészítő műveletek gyakorlati kivitelezése

Elvégzi a három szakterület speciális, illetve befejező műveletsorát.

- Szűcsipari csinosítást, szőrmefrissítést végez.

- A kesztyűipari csinosítás (dresszírozás) műveletét, a vasalás kivitelezését, a préselés, a polírozás, szerelékezés, párosítás műveletét végzi.

- A bőrruházati termékek gyártásánál alkalmazott befejező-csinosító műveleteket (gomblyukasztás, gombolás, szélfestés, végvasalás, adjusztálás) végez.

- Általánosságban csinosítást (frissítés), címkézést, csomagolást végez.

10. feladatcsoport

Minőségi követelmények betartása

- Alkalmazza a minősítés szabályait a gyakorlatban.

- Ismeri a késztermék minősítés célját, a szabványosítás, a szavatosság és a jótállás fogalmát.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei - A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Szőrme- és bőrkonfekcionáló szakmai ismeretek (komplex feladat) 240 perc

- Gyártásismeret.

- Szakrajz (mintakészítés).

- Szakmai számítás.

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Különböző gyártási eljárással készülő termék előállítása, melyet a vizsgaszervező határoz meg.

A vizsgamunka elkészítése 300 perc

A szóbeli vizsga tantárgyai és tartalma

- Szőrme- és bőrkonfekcionáló gyártásismeret.

- Szőrme- és bőrkonfekcionáló anyag- és áruismeret.

- Szőrme- és bőrkonfekcionáló géptan, munka- és környezetvédelem.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma Gyártásismeret

- a szűcs, kesztyűs és bőrruházati termékek csoportosítása, alapanyagok, kellékanyagok rendszerezése,

- a szűcs, kesztyűs és bőrruházati alaptechnológiák,

- korszerű gyártási technológiák,

- a szabás gazdaságosságával kapcsolatos fogalmak,

- a különböző szabászati változatok, szabási módok (kézi szabás, sablonra szabás, gépi szabás) alkalmazása,

- szabás, varrás, ragasztás, vasalástechnológia általános alapfogalmai,

- a kézi és gépi varrás módszerei, az öltésképek ábrázolása,

- az alkalmazott lasch, stepp és szegvevarrott technológiák,

- az alkalmazott rámázási módok, lekészítési műveletek,

- a termékek díszítési lehetőségei,

- az alkalmazott kikészítési, csinosítási műveletek,

- a konfekcionált késztermékekkel szemben támasztott követelmények,

- a termékek minősítésének alapszabályai.

Szakrajz (mintakészítés)

- a műszaki rajzkészítés alapszabályainak alkalmazása,

- mérettáblázatok használata,

- szőrme és bőrruházati alapminták szerkesztése,

- mérettáblából megadott méretek alapján különböző kesztyű-minták szerkesztése.

Szakmai számítás

- mértékegységek átszámítása

- a szabás gazdaságosságával kapcsolatos összefüggések, az anyag-előirányzat, alap- és kellékanyag-norma meghatározásával,

- az előkészítő műveleteknél alkalmazott technológiai paraméterek meghatározása számítással,

- a varrással kapcsolatos összefüggések, a cérnaszükséglet és a tűfinomság meghatározása.

A gyakorlati vizsga tartalma

A vizsgát szervező intézmény választhat az egyes részterületek (szűcs, kesztyűs, bőrruhakészítő) munkafeladatai közül.

Szűcs munkaterület vizsgafeladatai

Az elméleti tantervi követelményeknek megfelelő komplex feladat, melynek tartalmaznia kell az alábbi munkafolyamatokat:

- előkészítő műveletek (szortírozás, hibajavítás),

- kézi szabászati műveletek (mintára szabás, bőrök felvágása átrakáshoz, eresztéshez),

- kézi vagy gépi varrás művelete (eresztett csíkvarrás, lekészítés).

Kesztyűs munkaterület vizsgafeladatai

A gyártásban lévő terméktípusból választott termék - kézi, gépi összetűzővarrás (lasch), rátűző (stepp) és szegvevarrás, egész, kombinált, bélelt, béleletlen, utcai, sport és munkavédelmi kesztyű - elkészítése minta vagy leírás alapján

- szabászati alapműveletek,

- varrási alapműveletek.

Bőrruhakészítő munkaterület vizsgafeladatai A bőrruhakészítés alapvető munkafolyamatait magába foglaló komplex feladat, melynek tartalmaznia kell az alábbi munkafolyamatokat:

- kisalkatrészek készítése,

- főalkatrészek megmunkálása,

- összeállító műveletek,

- befejező műveletek,

- leigazítások,

- ellenőrző mérések.

Valamennyi szakterületen belül alapkövetelmény a gépek, berendezések, szerszámok, eszközök szakszerű, a balesetvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő használata.

A szóbeli vizsga tartalma

Szőrme- és bőrkonfekcionáló gyártásismeret

Azonos a szőrme- és bőrkonfekcionáló gyártásismeret írásbeli vizsga tartalmával. A követelményekben meghatározott témakörök elméleti ismereteit tudja a vizsgázó szóban elmondani, az összefüggéseket elmagyarázni, a különféle gyártástechnológiákat jellemezni, összehasonlítani, ábrázolni.

Szőrme- és bőrkonfekcionáló anyag- és áruismeret

- az alapanyagok (szőrmésbőr, bőr-műbőr) szerkezeti-szövettani felépítésének részletes ismerete,

- a szőrmekonfekcionálás alapanyagainak csoportosítása, minősítése esztétikai igények, kopásállósági, tartóssági mutatók szerint,

- a bőrruházati és kesztyűs szakterület főbb alapanyagainak jellemzése,

- a munkaterületekhez tartozó textilipari nyersanyagok-kellékanyagok-segédanyagok eredete, tulajdonsága, felhasználása.

Szőrme- és bőrkonfekcionáló géptan, munka- és környezetvédelem

- az általános géptani alapfogalmak,

- a kinematikai ábraolvasás (értelmezés),

- mozgást közvetítő, mozgást átalakító mechanizmusok kinematikai ábrázolásmódja,

- a szőrmekonfekcionáló-iparban használatos alapgépek, feladatai, működési elvük, beállításuk:

= egyfonalas láncöltéses szegvevarrógép,

= rejtettöltésű varrógép,

= irhavarrógép,

= eresztővarrógép,

= pneumatikus rámázópisztoly,

= tisztító és rázóhordók,

= szőrmefrissítő és porológép,

- a bőrkonfekcionálás során alkalmazott alapgéptípusok feladatai, működési elvük, beállításuk:

= sima tűzőgép, gyors tűzőgép,

= kéttűs-tűtolásos varrógép,

= bélés-bevarró gépek,

= szemes gomblyukasztógép,

= reteszelőgép,

= vasalóberendezések,

- a kesztyűgyártás során alkalmazott alapgépek feladatai, működési elvük, beállításuk:

= dulírozógép,

= csákozógép,

= prések, vasalógépek,

= díszvarrógép,

= Lasch, steppvarrógép,

= szegvevarrógépek,

- munka- és környezetvédelem:

= munkavédelem fogalma, feladata,

= jogok és kötelességek,

= üzemi baleset, elsősegélynyújtás,

= munka és üzemegészségügy,

= biztonságtechnika,

= munkavédelmi előírások,

= általános tűzvédelmi ismeretek,

= környezetvédelem fogalma, feladata, jogi szabályozások,

= környezetvédelem módszerei, eszközei, területe,

= a bőrfeldolgozó-ipari szakmákra vonatkozó környezetvédelmi feladatok.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Ha a vizsgázó valamelyik rész-szakképesítéssel (szűcs, kesztyűs, bőrruhakészítő) már rendelkezik, akkor szakmai vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészén felmenthető az adott ismeretkörből.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai elmélet,

- szakmai gyakorlat.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsga osztályzatát a központi vizsgatételekhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott "értékelési útmutató" alapján kell megállapítani.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként (Szőrme- és bőrkonfekcionáló gyártásismeret, Szőrme- és bőrkonfekcionáló anyag- és áruismeret, Szőrme- és bőrkonfekcionáló géptan, munka- és környezetvédelem ) egy-egy érdemjegyet kap.

- A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegy súlyozatlan átlaga és vizsgabizottság munkáját segítő pedagógusok javaslatai alapján állapítja meg a vizsgabizottság.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsgát egy osztályzattal kell értékelni.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

- Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli bármelyik tantárgyából elégtelen osztályzatot kapott.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

- Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése.

VEGYÉSZ SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5282 07

2. A szakképesítés megnevezése: Vegyész szakmunkás

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid,jellemző leírása

Vegyipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, növényvédelmi, építőipari stb. területeken üzemi-, kutató- és egyéb kémiai laboratóriumokban, minőségellenőrzési, minőségbiztosítási területen, oktatási intézményekben a vegyész szakmunkás:

- analitikai és preparatív feladatokat végez,

- elvégzi az anyagokból a mintavételezést, a mintákat az analitikai vizsgálatokhoz előkészíti,

- előkészítő munkálatokat végez pl. oldatokat, reagenseket, kísérleteket és méréseket készít elő,

- a feladatokhoz használt műszereket, egyéb eszközöket szakszerűen kezeli, kalibrálja és működteti,

- szabvány alapján minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási vizsgálatokat és elemzéseket végez,

- az elvégzett munkáját szakszerűen értékeli és dokumentálja.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. feladatcsoport

Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások alkalmazása

- Ismeri a munkahely megfelelő kialakításának szabályait.

- Betartja a tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírásokat.

- Használja a munkafolyamatokhoz szükséges általános és speciális biztonságtechnikai eszközöket.

- Elsősegélyt nyújt a munkahelyi baleseteknél, megszünteti a balesetet kiváltó okokat, értesíti a segélynyújtó szolgálatokat és a munkahelyi vezetőket.

- Betartja a környezetszennyezés megelőzésére vonatkozó előírásokat.

- Betartja a veszélyes hulladékok, környezetkárosító vegyi anyagok gyűjtésére, tárolására, kezelésére vonatkozó szabályokat.

- Használja az R-kódot, S-kódot és a kombinált RS-kódokat.

- Betartja az anyagok tárolására, szállítására vonatkozó előírásokat.

2. feladatcsoport

Munkajogi ismeretek alkalmazása

- Ismeri és betartja munkaidőre, munkarendre, bérezésre vonatkozó szabályokat.

- Ismeri a Munka Törvénykönyve legfontosabb szabályait (Kollektív szerződés, munkaviszony létesítése, megszüntetése, szabadság, betegszabadság stb.).

- Ismeri a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogait és kötelességeit.

- Ismeri a munkahelyeken működő érdekképviseleti és szakmai szervezeteket, azok feladatát, azokkal való együttműködés formáit.

3. feladatcsoport

Gazdasági és vállakozási ismeretek alkalmazása

- Ismeri a vállalati, vállalkozási formákat, jellemzőiket.

- Használja az üzemi és vállalati (vállalkozói) gazdaságtan alapfogalmait.

- Ismeri a költségek keletkezését, csoportosítását, a költségcsökkentés módszereit és eszközeit, a közvetlen és a közvetett költségek fogalmát.

- Ismeri az adózás legfontosabb szabályait.

- Ismeri a vállalati vagyon, eszközök, források, jövedelmezőség, gazdaságosság, eredményesség (nyereség, veszteség) finanszírozás, beruházás fogalmakat.

4. feladatcsoport

Informatikai ismeretek alkalmazása

- Alkalmazói szinten kezeli a személyi számítógépeket.

- Használja a felhasználói szoftverek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) alapjait.

- Használja és kezeli a számítógéppel összekötött műszerek kiszolgáló szoftvereit.

5. feladatcsoport

Általános szakmai feladatok végzése

- Értelmezi a műszerkönyveket, gépkönyveket, üzemeltetési utasításokat, táblázatokat, diagramokat, szabványokat.

- A műszaki dokumentáció (szabvány, üzemi, laboratóriumi előírás) alapján a laboratóriumi feladatot műveletekre és részműveletekre bontja.

- Kiválasztja a feladathoz szükséges eszközöket, készülékeket, anyagokat.

- A feladathoz szükséges számításokat végez, a mérési adatokból kiszámítja az eredményeket.

- Elkészíti a feladat elvégzése és az eredmények dokumentálása során a jegyzőkönyvet.

- Ismeri az alapvető üvegtechnikai fogásokat, gázégők fajtáit.

- Szereli és karbantartja a laboratóriumi készülékeket.

6. feladatcsoport

Alapvető laboratóriumi mérések végzése

- Tömegmérést végez laboratóriumi mérlegeken.

- Térfogatmérést végez laboratóriumi térfogatmérő eszközökkel.

- Különböző típusú hőmérőkkel hőmérsékletet mér.

- Méri a folyadékok és a szilárd anyagok sűrűségét sűrűségmérővel.

- Méri az olvadáspontot, dermedés-, fagyás-, forrás-, és lágyuláspontot.

- Méri a folyadékok viszkozitását.

7. feladatcsoport

Hőátszármaztatási műveletek végzése

- Ismeri a hőmennyiség, fajhő fogalmát és mértékegységét, a hőátadás módjait.

- Közvetett és közvetlen melegítési műveletet végez.

- Hűtési feladatot hajt végre levegővel, vízzel, jéggel, hűtőkeverékekkel, szárazjéggel és cseppfolyós széndioxiddal, hűtőberendezéssel.

- Állandó hőmérsékletet biztosít (termosztál).

8. feladatcsoport

Gázokkal, nyomásálló berendezésekkel végzett feladatok

- Szereli és működteti a laboratóriumi gázfejlesztő készüléket.

- Gázokat tisztít, mos.

- Gáztérfogatot, áramlási sebességet mér.

- Kezeli, cseréli, szerelvényezi a laboratóriumi munka során használt gázpalackokat.

- Kezeli a laboratóriumban használt autoklávot (túlnyomásos csírátlanító berendezés, félautomata autokláv stb.).

- Kezeli és működteti a vákuum előállítására szolgáló berendezéseket.

9. feladatcsoport

Laboratóriumi műveletek végzése

- A vizsgálandó anyagból mintavételezést végez, a mintát tárolja.

- Elvégzi a vizsgálandó anyag aprítását.

- Keverési (homogenizálási) műveletet végez.

- Kiszámítja adott összetételű oldathoz szükséges összetevők mennyiségét, és elkészíti az oldatot.

- Laboratóriumi alapműveleteket hajt végre (lecsapás, ülepítés, derítés, szűrés, centrifugálás, szárítás, izzítás, bepárlás, kristályosítás, desztillálás, extrahálás, szublimálás, liofilizálás).

10. feladatcsoport

Szervetlen és szerves preparatív feladatok végrehajtása

- Felírja, rendezi, értelmezi a reakcióegyenletet.

- Kiválasztja az eszközöket, összeszereli a berendezést, pontosan hajtja végre a recept utasításait, ellenőrzi a termék tisztaságát.

11. feladatcsoport

Az anyagok minőségi és mennyiségi vizsgálatának végzése hagyományos módszerekkel

- Egyszerű módon kimutatja a szervetlen ionokat jellemző reakciójuk alapján.

- Azonosítja a szerves anyagokat fontosabb funkciós-csoportjainak kimutatásával.

- Mennyiségi meghatározást végez gravimetriás módon.

- Mennyiségi meghatározást végez térfogatos elemzéssel (sav-bázis, redoxi, csapadékos, komplexometriás titrálások).

- Meghatározza a mérőoldatok pontos koncentrációját.

12. feladatcsoport

Műszeres analitikai vizsgálatok végrehajtása

- Elvégzi a refraktometriás méréseket.

- Meghatározza az optikai forgatóképességet.

- Elvégzi a fotometriás méréseket látható-, infravörös és ultraibolya tartományban.

- Elvégzi az atomabszorpciós és lángfotometriás vizsgálatokat.

- Méri az oldatok vezetését, elvégzi a direkt konduktometriás mérést és konduktometriás titrálást.

- Elvégzi a potenciometriás méréseket: megméri az oldatok pH-ját, ionszelektív elektródokkal meghatározza az ionkoncentrációt, potenciometrikus titrálást végez (savbázis és redoxi titrálások).

- Elvégzi a kromatográfiás elemzéseket réteg-, oszlop-, gáz-, nagynyomású folyadék-kromatográfiás módszerekkel.

- Gázkromatográfot (GC), folyadék-kromatográfot (HPLC) kezel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

Az írásbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama

- Laboratóriumi ismeretek 180 perc

- Szakmai számítások 180 perc

A gyakorlati vizsgarész tantárgya és időtartama

- Laboratóriumi gyakorlatok 480 perc

A szóbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama

- Alkalmazott fizikai kémia

- Laboratóriumi mérések

- Munkajogi, gazdasági alapismeretek

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Laboratóriumi ismeretek

A Laboratóriumi ismeretek írásbeli vizsgatárgy kémia és szakmai ismeretek témakörökből álló feladatokat tartalmazzon, 50-50% arányban.

Kémia

- az atomok szerkezete, a fontosabb elemi részecskék, szerepük az atom felépítésében

- az atomburok szerkezete, az elektronburok kiépülésének szabályai

- a periódusos rendszer felépítése, mezői

- a periódusos rendszer atomszerkezeti magyarázata

- az atom tömege, a moláris tömeg

- az ionok keletkezése, jellemzői

- az atomok kölcsönhatásai, a kémiai kötések fajtái, az elektronegativitás

- a kötéspolaritás

- a molekulák térbeli alakja, a molekulapolaritás

- az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja

- a molekulák elektron szerkezeti képlete

- az összetett és a komplex ionok képlete

- a másodrendű kötések fajtái, kialakulásuk

- oldatösszetételek, koncentrációk

- a kémiai reakciók létrejöttének feltételei

- a reakciók energiaviszonyai

- a reakciók csoportosítása (elektronátmenet nélküli protolitikus és csapadék képződéses reakciók, valamint redoxi folyamatok)

- ionegyenletek, bruttó reakcióegyenletek (redoxi reakciók oxidációs számokkal)

- az elemek fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásuk, gyakorlati alkalmazásuk

- a szervetlen vegyületek szerkezete, csoportosítása fizikai és kémiai tulajdonságaik szerint

- a szervetlen vegyületek előállítása, előfordulása, gyakorlati alkalmazása

- a szerves vegyületek elnevezésének szabályai, csoportosítása, az egyes vegyületcsoportra jellemző funkciós csoportok, a molekulákban előforduló jellemző kötések

- a molekulaszerkezet és az anyag tulajdonságai közötti összefüggések

- az egyes szerves vegyületcsoportok fontosabb képviselői

- a szerves vegyületek fizikai, kémiai tulajdonságai, gyakorlati alkalmazásuk, előállítási módjaik

Szakmai ismeretek

- a mennyiségi elemzés módszerei és jellemzésük

- a mennyiségi vizsgálatok műveleti lépései és rövid jellemzésük

- a gravimetriás és a titrimetriás mérések elve

- a kristályosítás fogalma és célja, a kristályosítást befolyásoló tényezők

- a laboratóriumi berendezések részei, működésük (centrifugálás, szeparálás, ülepítés, szűrés, desztillálás berendezései, vázlatrajzok alapján)

- a tömeg szerinti elemzés módszerei és jellemzői

- a tömeg szerinti elemzés műveleti sorrendje

- a csapadékok fajtái, a csapadékok képződése és oldhatósága

- a csapadék alak és mérési alak fogalma

- a térfogatos elemzések csoportosítása (elektronátmenet nélküli és az elektronátmenettel járó titrálások)

- a mérőoldat fogalma, a mérőoldattal szemben támasztott követelmények

- a mérőoldatok készítése, a mérőoldat koncentrációjának megválasztása és pontos koncentrációjának meghatározása

- az indikátorok szerepe, fontosabb tulajdonságai

- az acidi-alkalimetriában, az oxidi-reduktometriában, a komplexometriában és a csapadékos titrálásokban alkalmazott indikátorok (példák)

- a műszeres analitikai eljárások elve, a mérési adatok kiértékelése

- a legfontosabb analitikai műszerek felépítése (vázlatrajzok alapján)

- a szervetlen ionok kimutatásának jellemző reakciója

- a fontosabb szerves funkciós-csoportok kimutatásának reakciója

Szakmai számítások

- számítások oldatkészítés, oldhatóság, kristályosodás, koncentráció, sztöchiomertia, analitikai témakörökben, elektrolitok körében (erős elektrolitok pH-ja, oldhatósági szorzat), kémiai egyensúlyok körében (kiindulási és egyensúlyi koncentráció számítása), elektrokémia témakörében (elektrolízis, elektródpotenciál, elektromotoros erő)

- mérési eredmények kiértékelése gravimetriás, titrimetriás és műszeres analitikai témakörökben

- mérési sorozatok adataiból hitelesítő diagramm szerkesztése, eredménykiértékelő számítás

A gyakorlati vizsga tartalma

Laboratóriumi gyakorlatok

A gyakorlati vizsgán a vizsgázónak egy laboratóriumi feladatot kell végrehajtania recept vagy szabvány alapján a következő témakörök egyikéből:

- szervetlen vagy szerves preparátum készítése

- gravimetriás vagy térfogatos analitikai feladat

- műszeres analitikai feladat

A vizsgázónak a gyakorlati vizsga megkezdése előtt írásban kell számot adnia felkészültségéről egy maximum 30 perces dolgozat keretében, mely a gyakorlati munkához közvetlenül kapcsolódó elméleti és munkavédelmi kérdést tartalmaz.

A dolgozat keretében kell beszámolni a konkrét feladat elvéről, leírni a reakcióegyenleteket, a feladat kiértékelésének elvét.

Az írásbeli munkát a gyakorlat jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A dolgozat ideje a gyakorlati időbe beszámít.

A szakmai gyakorlatok dokumentációjának elkészítésékor a vizsgázó alkalmazza a számítástechnikai ismereteit (adatrögzítés, szövegszerkesztés, táblázat-, diagramkészítés)

A gyakorlati követelményeket a szakképesítés szakmai követelményei tartalmazzák.

A szóbeli vizsga tartalma

Alkalmazott fizikai kémia

Az Alkalmazott fizikai kémia szóbeli vizsgatárgy a) és b) tételrészekből álljon.

Az a) tételek elméleti kérdéseket tartalmazzanak az alább felsorolt témakörökből.

A b) tételek az alábbi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű számítási feladatokat tartalmazzanak, melyek szövege előre kiadható, de a konkrét adatokat a vizsga előtt kell megadni, azokat a vizsgázó előre nem ismerheti.

- rendszer fogalma, csoportosítása

- az állapotjelzők fogalma, mértékegységei

- gáz, folyadék, szilárd halmazállapotok összehasonlítása

- az ideális (tökéletes) és reális gázok fogalma

- számítási feladatok megoldása a gáztörvényekkel kapcsolatosan

- az ideális gázokra érvényes gáztörvények

- gázok sűrűségének, belső energiájának számítási módja

- a folyadékok belső súrlódása, mértékegységei

- oldási folyamatok, oldáshő

- halmazállapot változások

- a halmazállapot változások jellemző hőmérsékletei, látens hői

- az elegyek fogalma, csoportosítása

- a gázelegyek átlagos moláris tömege, a parciális nyomás

- az egyszerű desztillációs módszerek (légköri-, vákuum-, vízgőz desztilláció)

- a parciális tenzió fogalma

- Konovalov törvények

- az abszorpció, adszorpció, az oldhatóság, az extrakció gyakorlati alkalmazása

- a Nernst-féle törvény

- a reakciósebesség, a katalizátor, az aktiválási energia fogalma

- a reakciósebesség koncentráció-, nyomás, illetve hőmérséklet függése

- a dinamikus egyensúly fogalma, az egyensúlyi koncentrációk, a megfordítható folyamatok, a tömeghatás törvénye

- a Le Chatelier-Braun elv és alkalmazzása az egyensúly eltolására

- az elektrolit fogalma, a víz autoprotolízise, a pH, a hidrolízis és a pufferek fogalma

- az oldhatósági szorzat

- az elektrolitos-disszociáció

- a proton átmenettel és az elektron átmenettel járó reakciók

- a kémiai és az elektromos energia kölcsönös átalakítása, a galvánelemek működése

- a különböző elektromos vezetők összehasonlítása

- az elektromos vezetés, a fajlagos és moláris vezetés fogalmai

- a galván rendszerek celladiagramjainak felírása

- az elektród fogalma, az elektródok fajtái, csoportosítása

- a standard potenciál és a standard redoxipotenciál

- a standard potenciál táblázat használata

- az elektrolízis primer és szekunder folyamatainak felírása

- a Faraday törvények, az elektrolízis hatásfoka

- az ionvándorlás, a polarizáció, a leválási potenciál, a bomlásfeszültség és a határáram fogalmak

Laboratóriumi mérések

Az Laboratóriumi mérések szóbeli vizsgatárgy a) és b) tételrészekből álljon. Az a) tételek elméleti kérdéseket tartalmazzanak az alább felsorolt mérési elvekből.

A b) tételek a laboratóriumi munkához kapcsolódó munkavédelmi és/vagy környezetvédelmi kérdések legyenek.

- preparatív feladatok előkészítésére irányuló számítási feladatok (reakcióegyenlet felírása és rendezése, anyagmennyiségek számítása, elméleti kitermelés számítása, szükséges oldatkészítések)

- preparatív feladatok jellemző műveletei (előkészítés, készülékek, reakció, termék kinyerése, tisztítása)

- a legfontosabb szervetlen ionok kimutatásának jellemző reakciói

- a fontosabb szerves funkciós-csoportok kimutatási reakciója

- a gravimetria elve, jellemző munkafázisai

- a térfogatos mérés elve, mérőoldat fogalma, a végpontjelzés lehetőségei

- a pontos koncentráció meghatározásának szükségessége, lehetősége

- sav-bázis titrálás elve, a titrálási görbe, az indikátorok kiválasztásának szempontjai, a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása (egy választott példa alapján)

- a redoxi titrálások elve, az indikálási lehetőség, a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása (egy választott példa alapján)

- a csapadékos titrálás elve, az indikálási lehetősége, a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása (egy választott példa alapján)

- a komplexometriás titrálás elve, az indikálási lehetősége, a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása (egy választott példa alapján)

- refraktometria elve, kivitelezése, gyakorlati alkalmazása

- optikai forgatóképesség mérésének elve, kivitelezése, gyakorlati alkalmazása

- a fotometria alaptörvénye, a fotometriás mérések felosztása, jellemző kiértékelési módszerei, gyakorlati alkalmazásai, a fotométerek felépítése

- a lángfotometriás vizsgálatok elve, a berendezés felépítése, a mérés kiértékelése

- az atomabszorpciós mérés elve, az atomizálás lehetőségei, a berendezés felépítése, a mérés kiértékelése

- a konduktometriás mérés elve, a konduktometriás titrálási görbék típusai, az egyenértékpont meghatározása, a konduktometriás mérés alkalmazása

- a potenciometria elve, alkalmazása, a mérő- és referencia, illetve a kombinált elektródok szerepe, felépítése, karbantartása, a potenciometriás titrálási görbe, az egyenértékpont meghatározása

- a kromatográfia elve, csoportosítása, a VRK eszközei, kivitelezése, kiértékelése

- a gázkromatográf (GC) felépítése, a detektálási módszerek, a kromatogramm kiértékelése

- a folyadék-kromatográf (HPLC), detektálási módszerei, a kromatogramm kiértékelése

- munkahely kialakítására vonatkozó szabályok, munkaegészségügyi követelmények

- a balesetet és a baleset-elhárítás fogalma

- a munkahelyi balesetek személyi és tárgyi okai

- a munkaadó és a munkavállaló kötelességei a baleset-elhárításban

- a vegyi anyagok biztonságos szállításának, tárolásának szabályai

- nyomás alatt végrehajtott reakciók biztonsági előírásai

- vákuumban végrehajtott reakciók biztonsági előírásai

- az égés, robbanás, öngyulladás, lobbanás fogalmak

- anyagok éghetőségi osztályai

- a tűzvédelmi szervek legfontosabb feladatai

- a tűz- és robbanásveszélyt megelőző intézkedések

- a tűzoltás módjai

- környezet és a környezetvédelem fogalma

- környezetkárosító hatások

- környezetvédelmi tevékenység lényege, eszközei

- mérgezések megelőzése, a vegyszerek biztonságos tárolása, a veszélyes hulladékok tárolása, megsemmisítése

- a villamos berendezések biztonságtechnikai követelményei, az érintésvédelem fogalma, módjai

- a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi feltételei, a mentés különböző helyzetből

- magas hőmérsékleten végrehajtott reakciók biztonsági előírásai

Munkajogi, gazdasági alapismeretek

- a vállalati, vállalkozási formák jellemzői

- az üzemi és vállalati (vállalkozói) gazdaságtan alapfogalmai

- a költségek keletkezése, csoportosítása, a költségcsökkentés módszerei és eszközei

- egyes adóformák (társasági adó, ÁFA, SZJA) főbb jellemzői

- a vállalati vagyon, eszközök, források jövedelmezőség, gazdaságosság fogalmak

- a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogai és kötelességei

- a Kollektív Szerződés célja, feladata

- a szakszervezetek szerepe

- a munkaidőre, munkarendre, bérezésre vonatkozó szabályok

- a Munka Törvénykönyve témakörei

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgázó kérésére felmenthető a Szakmai számítások írásbeli vizsgatárgy és az Alkalmazott fizikai kémia szóbeli vizsgatárgy letétele alól az, aki a II. fejezet 3. pontjában felsorolt szakképesítések közül bármelyikkel rendelkezik, és ezt igazolja.

Felmenthető a Munkajogi, gazdasági alapismeretek szóbeli vizsgatárgy letétele alól, aki bármely más szakképesítés megszerzése során jelen szakképesítéssel azonos, vagy ezt meghaladó szinten már vizsgázott belőle, és ezt igazolja.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

- Az írásbeli vizsgarész tantárgyainak érdemjegyét a tantárgyakhoz kiadott értékelési útmutató szerint (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész érdemjegyét a két írásbeli dolgozat számtani átlaga alapján kell megállapítani, a matematikai kerekítés szabályai szerint azzal a megkötéssel, hogy a vizsgatantárgyak között nem lehet elégtelen. Egy írásbeli vizsgatárgyból való felmentés esetén az írásbeli vizsgarész érdemjegye azonos a megírt dolgozat érdemjegyével.

- A szóbeli vizsgát tantárgyanként (l-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsgarész érdemjegye és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek számtani átlagával kell megállapítani, a matematikai kerekítés szabályai szerint. Szóbeli vizsgatárgy alóli felmentés esetén kevesebbel kell osztani.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

- A szakmai gyakorlati vizsga értékelését a vizsga szervezője végzi. Eredményes a szakmai vizsga, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgatárgyak, valamint a szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye között nincs elégtelen. Megismételni csak az elégtelen vizsgatárgyat kell.

A szakmai vizsga értékelése

- Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

- Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgán bármely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

- Az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei

- Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.

- Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.