89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet

a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

1. §[1] E rendelet hatálya

a)[2] munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra - ide nem értve a honvédség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, az Országgyűlési Őrséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat -, és

b)[3] a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal) és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal), valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatókra, és

c)[4] a szakmai képzés szervezőjére és

d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra

terjed ki.

2. § (1) A Mvt. 58. §-a szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) feladatkörébe tartozik.

(2)[5]

(3)[6]

(4)[7]

(5)[8] A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változás esetén a szolgáltatást korábban nyújtó szolgáltató, illetve orvos köteles a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges dokumentumokat - egészségügyi adatok esetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a foglalkozás egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltató részére átadni.

(6)[9]

(7)[10]

(8)[11] Az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges, az 1. számú melléklet 1.2. pontja szerinti munkahigiénés vizsgálatért fizetendő térítés összegéről a megrendelő és a vizsgálatot végző megállapodik.

3. §[12] (1)[13] A munkáltatók, a kormányhivatalok, a járási hivatalok, továbbá a szakmai képzés szervezője az 1. mellékletben meghatározott feladatok elvégzése ellenében - külön jogszabályi előírás, vagy a szolgáltatást nyújtóval kötött eltérő megállapodás hiányában - az ott meghatározott díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

(2) A foglalkoztathatósági szakvéleményezés díjtételét a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály* határozza meg.[14]

4. § (1)[15]

(2)[16]

(3)[17] A szolgálat alapfeladatainak ellátásához - a 3. számú mellékletben meghatározott létszámok esetén - legalább egy, teljes munkaidőben rendelkezésre álló orvost és ápolót kell biztosítani.

5. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

(2)[18] Amennyiben egy munkahelyen az "A" és "B" foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is - írhatja elő.

6. § (1) A foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolás szempontrendszerét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)[19] Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal véleményének figyelembevételével készíti el.

(3)[20] A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyakorolja.

7. § (1)[21] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[22]

1. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

1.1. A 3. § (1) bekezdése szerinti térítési díjak[23]

1.1.1. A munkáltató által eltérő megállapodás hiányában fizetendő díjak:

"D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 5 000 Ft/fő/év,

"C" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 6 800 Ft/fő/év,

"B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 8 400 Ft/fő/év,

"A" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 10 000 Ft/fő/év.

1.1.2. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a szakmai képzés szervezője által - eltérő megállapodás hiányában - fizetendő díjak:[24]

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a szakképző intézmény által beutalt személy[25]

1.[26]

2. szakmai alkalmassági vizsgálata beiskolázás előkészítése érdekében 2500 Ft/fő/eset;

3. szakmai alkalmassági vizsgálata munkaközvetítés előkészítése érdekében 2800 Ft/fő/eset;

4.[27]

1.1.3.[28]

1.2. Munkahigiénés vizsgálatok

1.2.1. Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok:

a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés)

- mennyiségi,

- minőségi

vizsgálata;

b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül

- zajszint,

- infra- és ultrahang szintek

- (egész test) rezgésterhelés,

- kéz-kar rezgésterhelés,

- a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek,

- elektromágneses tér jellemzői,

- magas légköri nyomáson végzett munka,

- ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek

meghatározása;

c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása;

d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.

1.2.2. A biológiai expozíciós mutatók vizsgálata a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendeletben meghatározott expozíciós mutatók és határértékek alapján történik.[29]

2. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által ellátandó munkavállalói létszámok

A főműszak-időben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét:

a) "A" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként,

b) "B" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként,

c) "C" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként,

d) "D" foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként.

Ha az ellátandó munkavállalók egynél több foglalkozás-egészségi osztályból kerülnek ki, az egy szolgálat által ellátható létszámot a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

ahol: Ae, Be, Ce, De az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozás-egészségi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozás-egészségi osztály létszámhatárainak számértékei.

Ha F = 100 ± 20, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani.[30]

4. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A tevékenységek foglalkozás-egészségi osztályba sorolása

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az "A" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

3. Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:

3.1. rákkeltőkkel exponáltak,

3.2. sugárzó anyagokkal,

3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,

3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,

3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,

3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,

3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók,

függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a "B" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"C" foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók az "A" foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat

1. ipari,

2. szolgáltató,

3. kutató,

4. számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, a "C" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"D" foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók a

1. kutatás-szervezési,

2. kulturális,

3. oktatási,

4. egyéb adminisztratív

tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az "A", a "B" és a "C" foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.