2002. évi LXV. törvény

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról[1]

A központi költségvetés, továbbá az egyes elkülönített állami pénzalapok bevételeinek folyamatos biztosítása, az onnan teljesítendő kiutalások lebonyolítása, az adóztatási feladatok a kor követelményeinek megfelelő ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jogállása

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó államigazgatási szerv.

(2) Az APEH a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel. A területi szervek, az Oktatási Igazgatóság és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet (a továbbiakban: APEH-SZTADI) költségvetését az APEH költségvetése tartalmazza.

(3) Az APEH területi szervei, az Oktatási Igazgatóság és az APEH-SZTADI jogi személyiséggel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek.

Az APEH feladatai

2. § (1) Az APEH feladata: a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adóvisszaigénylés vagy adóvisszatérítés [az a)-b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: adó] megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése.

(2) Az APEH ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat.

(3)[2] Az APEH végzi a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

(4)[3] Az APEH feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek, a törvényhozás részére információk szolgáltatása.

(5)[4] Az APEH szervei évente kötelesek a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni. Az adatszolgáltatás tartalmát a belügyminiszter bevonásával a pénzügyminiszter határozza meg.

(6)[5] Az APEH az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat feldolgozza és a Pénzügyminisztériumnak átadja, továbbá a pénzügyminiszter által meghatározott körben a költségvetési szervek részére számítástechnikai szolgáltatást nyújt.

(7)[6] A területi szervek feladataik ellátása során együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal.

(8)[7] Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére az APEH területi szerve jogosult.

(9)[8] Az APEH a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit a Magyar Követeléskezelő Részvénytársaságra (a továbbiakban: MKK Rt.) ruházhatja át (engedményezés) . Az e rendelkezés alapján engedményezett követelést az MKK Rt. tovább engedményezheti. Az engedményezés részletes feltételeit az APEH elnöke és az MKK Rt. vezérigazgatója által kötött megállapodás szabályozza, amely a pénzügyminiszter jóváhagyásával lép hatályba. Az engedményezésre a Ptk. 328-330. §-a megfelelően alkalmazandó. Nem engedményezhet olyan követelést, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.

Az APEH szervezete

3. § (1) Az APEH feladatát központi szerve (a továbbiakban: Központi Hivatal), illetőleg a területi szervei és az APEH-SZTADI útján látja el.

(2)[9] Az APEH területi szervei

a) a Főváros és Pest megye területén az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

b) Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye területén az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága,

c) Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága,

d) Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye területén az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága,

e) Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye területén az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága,

f) Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye területén az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága,

g) Baranya, Somogy, Tolna megye területén az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága.

(3) Az APEH-SZTADI összegyűjti, és tárolja az adóztatással összefüggő adatokat, azokról a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és az adatok egyedi azonosítására alkalmatlan adatszolgáltatásokat teljesít.

(4) Az APEH köztisztviselői részére a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezése és lebonyolítása az Oktatási Igazgatóság feladata.

Irányítás és felügyelet

4. § (1) A területi szervek, az Oktatási Igazgatóság és az APEH-SZTADI a Központi Hivatal irányítása és felügyelete alatt állnak.

(2) Hatósági eljárásban a területi szervek felettes szerve a Központi Hivatal, a Központi Hivatal felettes szerve az APEH elnöke.

Az APEH vezetői

5. § (1)[10] Az APEH-et az elnök vezeti.

(2) Az APEH elnökét határozatlan időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. A felmentést írásban részletesen indokolni kell.

(3) Az APEH elnökévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, öt éves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(4) Az APEH elnökének kinevezését az Állami Számvevőszék elnöke előzetesen véleményezi, a jelöltet a pénzügyminiszter kezdeményezésére az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága meghallgatja.

6. § (1) Az APEH elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra az APEH elnökének javaslatára a pénzügyminiszter nevezi ki, és menti fel.

(2) Az APEH-nál elnökhelyettesi és gazdasági vezetői tisztséget tölthet be az a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár, aki legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal és három év vezetői tapasztalattal rendelkezik.

(3) Az APEH informatikai elnökhelyettesévé olyan személy is kinevezhető, aki nem rendelkezik az elnökhelyettesekre előírt közigazgatási gyakorlattal.

7. § Az APEH elnöke felett a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Az APEH elnökhelyettesei és gazdasági vezetője felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat az APEH elnöke gyakorolja.

8. § A területi szerveket, az Oktatási Igazgatóságot és az APEH-SZTADI-t az APEH elnöke által kinevezett igazgató vezeti.

Záró rendelkezések

9. § (1) E törvény 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet, és az ezt módosító 186/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 181/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet, a 169/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 42/1997. (III. 5.) Korm. rendelet, a 11/1999. (II. 1.) Korm. rendelet, a 48/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, a 225/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben a jelen törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az APEH önálló jogi személyiséggel rendelkező területi szervei az átvett vagyoni jogok, kötelezettségek, továbbá a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében az APEH jogutódai.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke