8/2002. (II. 20.) PM rendelet

a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya a.Tpt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozásokra terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) országkockázat: egy országgal kapcsolatban a befektetési vállalkozásnál felmerülő, a 3. § alapján számított kockázatok összege, ideértve az adott országban bejegyzett gazdálkodó szervezet külföldön létesített fióktelepével szemben vállalt kockázat összegét is,

b) országlimit: a befektetési vállalkozás által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kialakított, az adott országgal szemben vállalható kockázat mértéke,

c) tőkealap: a Tpt. 175. § (4) bekezdésében meghatározott szavatoló tőke.

Az országkockázat

3. §

(1) Befektetési vállalkozásnál országkockázatként kell figyelembe venni a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 64. pontjában meghatározott kockázatvállalás közül a következőket:

a) külföldi kibocsátó által kibocsátott értékpapír tulajdonban tartása,

b) külföldi ügyfélnek nyújtott befektetési hitel [Tpt. 5. § (1) bekezdés 13. pont],

c) külföldi ügyfélnek engedett halasztott pénzügyi teljesítés (Tpt. 158-159. §),

d) óvadéki repo ügylet, a (2) bekezdésben meghatározott esetben,

e) külföldi kibocsátó által kibocsátott értékpapírra vonatkozó jegyzési garancia vállalás [Tpt. 5. § (1) bekezdés 56. pont],

f) értékpapír kölcsön ügylet esetében a külföldi kölcsönbevevővel szemben fennálló követelés,

g) külföldi ügyfelekkel szemben a befektetési szolgáltatások díjai, illetve jutalékai miatt fennálló követelések,

h) tőkemegóvásra vonatkozó ígérvény, a (3) bekezdésben meghatározott esetben,

i) megbízásos ügylettel kapcsolatban külföldivel szemben fennálló követelés,

j) saját számlás ügylet miatt külföldivel szemben fennálló követelés.

(2) Óvadéki repo ügylet esetében a külföldi féllel szemben óvadéki repoba vétel miatt fennálló követelést és a belföldi, illetve külföldi féllel szemben külföldi által kibocsátott értékpapírra vonatkozó óvadéki repoba vétel miatt fennálló követelést kell az országkockázat szempontjából kockázatvállalásnak tekinteni.

(3) Amennyiben a befektetési vállalkozás az általa kezelt portfolióra vonatkozóan a tőke megóvására vonatkozó ígérvényt tesz, a portfolió részét képező, külföldi kibocsátó által kibocsátott értékpapír névértékét a kibocsátó székhelye szerinti országkockázatként kell figyelembe venni.

(4) Ha a kockázatvállalást a befektetési vállalkozás részére más állam, jegybank, illetve hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, Magyarországon letétbe helyezett értékpapír biztosítja, abban az esetben a kockázatvállalást az értékpapír kibocsátó állam, jegybank, illetve a kibocsátó hitelintézet bejegyzési helye szerinti országkockázatként kell figyelembe venni.

(5) Nem kell figyelembe venni az országkockázat számításakor az alábbiakat:

a) az óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat által fedezett kockázatvállalást, ha belföldi hitelintézet állította ki, kivéve, ha az óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban és az óvadék nem elismert elszámolási rendszerben van elhelyezve;

b) magyar állampapír, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalást, kivéve, ha az óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban;

c) a hitelintézetben, biztosítóintézetben, árutőzsdei szolgáltatóban, elszámolóházban, tőzsdében, befektetési alapkezelőben, illetve befektetési vállalkozásban lévő részesedések könyv szerinti értékét - amennyiben a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezik - , valamint az ilyen hitelintézet, biztosítóintézet, árutőzsdei szolgáltató, elszámolóház, tőzsde, befektetési alapkezelő, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsön tőke könyv szerinti értékét.

(6) Az országkockázat mértékének megállapításakor az (1) bekezdésben említett országkockázatokat a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól szóló 10/2002. (II. 20.) PM rendelet alapján megképzett kockázati céltartalékkal, illetőleg elszámolt értékvesztéssel csökkentett nettó értéken kell számításba venni.

(7) Azországkockázat mértékének megállapításakor a Tpt. 178. § (6) bekezdésben foglalt előírásokat is figyelembe kell venni.

(8) Az országkockázat mértékének számításakor a (7) bekezdésben foglaltakon kívül további ötven százalékos súly alkalmazható, amennyiben a kockázatvállalás az adott ország pénznemében áll fenn.

Országkockázat kezelési szabályzat

4. §

(1) A befektetési vállalkozásnak az egyes országok tekintetében országlimitet kell megállapítania, amennyiben az adott országgal szemben kockázatvállalás lehetősége merül fel.

(2) A befektetési vállalkozásnak országkockázat kezelési szabályzatot kell készíteni, ha más országgal szemben kockázatot vállal. A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) az országlimitet az egyes országok tekintetében,

b) az országlimitek megállapításához figyelembe vett tényezőket és információforrásokat,

c) az országlimitek elfogadásáért felelős személyt vagy szervezeti egységet,

d) a meghatározott országlimitek ellenőrzéséért felelős személyt vagy szervezeti egységet,

e) az országlimitek felülvizsgálatának rendszerét, gyakoriságát.

(3) Az országlimiteket legalább negyedévente felül kell vizsgálni.

(4) A befektetési vállalkozás a belső szabályzatban meghatározott limitrendszerét úgy köteles kialakítani és működtetni, hogy az biztosítsa az e rendeletben meghatározott tőkekövetelménynek való megfelelés ellenőrizhetőségét.

Az országkockázat tőkekövetelménye

5. §

(1) A befektetési vállalkozásnak az országkockázat fedezetére e rendeletben meghatározott tőkekövetelménynek folyamatosan meg kell felelnie. Az országkockázati tőkekövetelményeknek való megfelelést a befektetési vállalkozás a helyszínen kívüli ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatás keretében jogszabály által meghatározott formában, tartalommal és gyakorisággal jelenti.

(2) A tőkekövetelmény meghatározásához a mellékletben szereplő országbesorolási listát kell felhasználni. A lista módosítása során a Pénzügyminisztérium figyelembe veszi az MNB javaslatát.

(3) Az országkockázat tőkekövetelményének megállapításához a befektetési vállalkozásnak a következő határértékeket kell figyelembe vennie:

a) 2.kategóriába tartozó ország esetében: a befektetési vállalkozás tőkealapjának 75%-a,

b) 3. kategóriába tartozó ország esetében: a befektetési vállalkozás tőkealapjának 50%-a,

c) 4. kategóriába tartozó ország esetében: a befektetési vállalkozás tőkealapjának 20%-a.

6. §

(1) Az országkockázat fedezetére a befektetési vállalkozásnak a (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(2) Az országkockázatnak az 5. § (3) bekezdésben meghatározott határérték és a befektetési vállalkozás tőkealapja közé eső részére vonatkozó tőkekövetelmény

a) 2.kategóriába tartozó ország esetében: 20%,

b) 3. kategóriába tartozó ország esetében: 25%,

c) 4. kategóriába tartozó ország esetében: 30%.

(3) A 2-4. kategóriába tartozó országok esetén az országkockázatnak a befektetési vállalkozás tőkealapját meghaladó részére vonatkozó tőkekövetelmény mértéke száz százalék.

Átmeneti és záró rendelkezések

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az első adatszolgáltatást a 2002. június 30-i adatokra vonatkozóan kell teljesíteni. A 4. § szerinti szabályzatot 2002. június 30-ig kell elkészíteni.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 8/2002. (II. 20.) PM rendelethez[1]

Országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listája

1. kategóriába tartozó országok:

Amerikai Egyesült Államok

Andorra

Aruba

Ausztrália

Ausztria

Bahama-szigetek

Bahrein

Barbados

Belgium

Bermuda

Botswana

Bulgária

Chile

Ciprus

Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark, Herm)

Csehország

Dánia

Dél-afrikai Köztársaság

Dél-Korea

Egyesült Arab Emírségek

Egyesült Királyság

Észtország

Finnország

Franciaország

Görögország

Hollandia

Hongkong

Horvátország

India

Írország

Izland

Izrael

Japán

Kajmán-szigetek

Kanada

Katar

Kazahsztán

Kína

Kuvait

Lengyelország

Lettország

Liechtenstein

Litvánia

Luxemburg

Macau

Malajzia

Málta

Man-sziget

Mauritius

Mexikó

Monaco

Montserrat

Namíbia

Németország

Norvégia

Olaszország

Omán

Oroszország

Portugália

Románia

San Marino

Spanyolország

Svájc

Svédország

Szaúd-Arábia

Szingapúr

Szlovákia

Szlovénia

Tajvan

Thaiföld

Trinidad és Tobago

Tunézia

Új-Zéland

2. kategóriába tartozó országok:

Azerbajdzsán

Brazília

Cook-szigetek

Costa Rica

Egyiptom

El Salvador

Guatemala

Irán

Jordánia

Lesotho

Macedónia

Marokkó

Montenegró

Nigéria

Örményország

Panama

Peru

Szerbia

Törökország

Ukrajna

Vietnam

3. kategóriába tartozó országok:

Argentína

Benin

Bosznia-Hercegovina

Burkina Faso

Dominikai Köztársaság

Fidzsi-szigetek

Fülöp-szigetek

Ghána

Grúzia

Indonézia

Irán

Jamaica

Kamerun

Kenya

Kolumbia

Libanon

Madagaszkár

Malawi

Mali

Mongólia

Mozambik

Pakisztán

Pápua Új-Guinea

Seychelle-szigetek

Sri Lanka

Suriname

Türkmenisztán

Uganda

Venezuela

Zöld-foki Köztársaság

4. kategóriába tartozó országok:

A fel nem sorolt országok.