109/2003. (XII. 29.) GKM rendelet

az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 67. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §-ának o) pontjában, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) foglaltakra - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] Az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) -az autópályák, az autóutak és azok műtárgyai kivételével - az országos közutak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését szolgálja. A célelőirányzatból az autópályák, az autóutak és azok műtárgyai építésének előkészítésével kapcsolatos tanulmányok készítése, az M5 autópálya kezelője részére fizetendő rendelkezésre állási díj, továbbá - az e rendeletben meghatározott feltételekkel - az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó helyi közutak fejlesztése is támogatható.

(2) A célelőirányzat feletti döntési hatáskört a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

A célelőirányzat forrásai

2. §

A célelőirányzat forrásai

a) a központi költségvetésben e célra nyújtott állami támogatás,

b) a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, adomány, segély és más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat,

c) a célelőirányzat fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok - vagy ezek társulásai által - és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek a velük kötött szerződés alapján átadott hozzájárulás és támogatás.

3. §

(1) A 2. § b) -c) pontjaiban meghatározott, a célelőirányzat kiadásainak fedezetéül szolgáló pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett "GKM Útüzemeltetési, -fenntartási és -fejlesztési célelőirányzat" megnevezésű és 10032000-01220139-59000002 számú számla javára kell befizetni.

(2) A célelőirányzat kiadásainak fedezetére szolgáló - a 2. § b) -c) pontjaiban meghatározott - pénzösszegek - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - nem vonhatók el.

(3) A célelőirányzat maradványa - ideszámítva a szerződésszegések esetén az állam nevében eljáró megrendelő részéről visszatartott összegeket is - a következő évben a 4. §-ban megjelölt célokra - az Áht. 49. §-ának g) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően - a miniszter rendelkezése szerint használható fel.

A célelőirányzat kiadásai

4. §

A célelőirányzat

a) az országos közutak - ideértve azok műtárgyait (pl. hidak) és tartozékait - fejlesztésére, ezen belül különösen a területbiztosítást, a tervezést, az előkészítést, környezeti kármentesítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló új út-, hídépítéseire és kapacitásbővítő út-, hídrekonstrukciós munkáira,

b) az országos közutak fenntartására, ezen belül különösen a területbiztosítást, a tervezést, előkészítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló:

1. karbantartásra,

2. út-, hídfelújítási munkákra,

3. kapacitásbővítésre, út-, hídrekonstrukciós munkákra,

c) az a) -b) pontokban meghatározott munkáknál a szükséges közműveknek az átépítésére, kiépítésére,

d) az országos közutak üzemeltetésére, amely magában foglalja az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (továbbiakban: ÁKMI Kht.) által végzett adatbanki-, útvonalengedélyezési-, útvizsgálati-, hídvizsgálati-, ÚTINFORM és határkirendeltség működtetési központi üzemeltetési tevékenységeket is,

e) a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok és az ÁKMI Kht. alapítói kötelezettségeinek biztosítására, ezen belül különösen: e közhasznú társaságok veszteségeinek fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, törzstőkéjének vagy tőketartalékának - az állami alapfeladatok ellátásához szükséges beruházások költségeinek fedezetkiegészítését szolgáló - emelésére és törzstőkeemelésének részeként elhatározott pótbefizetésekre,

f) a célelőirányzat működtetésével összefüggő központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokkal, így:

1. a célelőirányzat tervezése és előkészítése, a szerződéskötés és teljesítés ellenőrzése teljeskörű állami megrendelői jogkörrel,

2. a kötelezettség nyilvántartással és a célelőirányzat, illetve felhasználási jogcímeinek - felügyeleti szervi engedélyhez kötött - aktualizáló módosításaival,

3. a szerződések teljesítése igazolásának érvényesítésével, ellenjegyzésével, utalványozással, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával,

4. a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, a célelőirányzattal összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással,

5. az e § i) pontjában említett pályázatok előkészítésével, meghirdetésével és lebonyolításával, a támogatásfelhasználás ellenőrzésével,

6. továbbá a fentieket megvalósító költségvetési szerv működési-igazgatási, felújítási és tárgyieszköz-beszerzési/beruházási feladataival,

7. a célelőirányzat könyvvizsgálatával,

8. az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő közérdekű tájékoztatások biztosításával

kapcsolatos költségek fedezetére,

g) a kizárólagos állami tulajdont képező országos közutak, műtárgyaik és tartozékaik, a hozzá tartozó földrészletek - az autópályák és autóutak kivételével - vagyonkezelésével, ezen belül különösen: a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával és folyamatos nyilvántartásával,

h) a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok és az ÁKMI Kht. vagyonkezelésében lévő egyéb állami tulajdonban álló ingatlanok hasznosításával és értékesítésével összefüggő kiadásokra,

i) a célelőirányzat költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 2%-a a kerékpárutak építésének támogatására, továbbá a célelőirányzat állami támogatásának legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része - ideértve a révhez vezető utakat, révlejárókat is -, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötőutak építésének és fejlesztésének támogatására a külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer működtetésére vonatkozó eljárási rend szerint,

j) az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások igénybevételének és az útügyi kutatási, műszaki fejlesztési és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására ezen belül különösen: műszaki szabályozási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenység, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, szakmai kiadványok készítése, mérés-vizsgálat, kísérleti építés és szakértői tevékenység ellátásának finanszírozására

k)[2] az M5 autópályának az érvényes matricával rendelkező közlekedők részére úthasználati díj fizetése nélkül való rendelkezésére bocsátása ellenében az M5 autópályát kezelő Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. részére fizetendő rendelkezésre állási díj kifizetésére

használható fel.

A célelőirányzat kezelésének tervezésének és működtetésének, valamint felhasználásának módja és eljárási rendje

5. §

(1) A célelőirányzat működtetésével összefüggő, a 4. § a) -i) pontjában megjelölt feladatokat az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) látja el, amely a célelőirányzat tervezésére, a pénzügyi kötelezettségvállalásra, a szerződéskötésre, a kifizetés előtti ellenőrzésre, az érvényesítésre, ellenjegyzésre, utalványozásra, beszámoló készítési és műszaki-gazdasági értékelési feladatokra (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) terjed ki.

(2) Az UKIG, mint központi vagyonkezelő működteti az országos közúthálózat - autópályák, autóutak nélküli - vagyoni nyilvántartását az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaság, valamint az ÁKMI Kht. közreműködésével.

6. §

(1) Az UKIG a célelőirányzat működtetésével összefüggő feladatait az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaság, valamint az ÁKMI Kht. közreműködésével látja el.

(2) A fejlesztések tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követően az állami megrendelői (építtetői) feladatokat, valamint a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének ellenőrzését az UKIG végzi, vagy az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságokkal végezteti el.

(3) A fenntartási feladatok tekintetében

a) a fenntartási munkák végeztetésére vonatkozó megbízási szerződéseket az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságokkal az UKIG köti meg,

b) a fenntartási munkák megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket - az UKIG-gal kötött megbízási szerződések alapján - a külső kivitelezőkkel az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok kötik meg.

(4) Az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződéseket az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságokkal, a központi üzemeltetési tevékenységre vonatkozó szerződést az ÁKMI Kht.-val az UKIG köti meg.

(5) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokhoz kapcsolódó minőségvizsgálati tevékenységet az UKIG-gal kötött szerződés alapján az ÁKMI Kht. látja el.

7. §

(1) A fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátására irányuló szerződések előkészítését, megkötését az UKIG végzi.

(2) A 4. § j) pontjában meghatározott feladatok ellátására irányuló vállalkozási és megbízási szerződést az UKIG köti meg az ÁKMI Kht.-val, és ezt követően az állami megrendelői feladatokat, valamint a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének ellenőrzését az ÁKMI Kht. végzi,

(3)[3] A 4. § k) pontjában említett rendelkezésre állási díj éves összegét és a fizetés módját a vonatkozó koncessziós szerződés alapján a miniszter állapítja meg.

(4)[4] A beruházások megvalósításáról - a fenntartási munkák megvalósítására kötött szerződések teljesítéséről és a teljesítésigazolásokon alapuló utalványozásokról - az UKIG havonta tájékoztatást ad a miniszter számára.

(5)[5] Az UKIG meghatalmazottja - helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából - a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett nyilvántartásába, szerződésállományába, továbbá a célelőirányzat tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintő valamennyi okiratba betekinthet, abból térítésmentesen adatokat, tájékoztatást kérhet, vagy másolatot készíthet.

Záró rendelkezések

8. §

Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról szóló 12/1999. (III. 11.) KHVM rendelet, valamint a módosításáról szóló 30/2001. (IX. 12.) KöViM rendelet.

Gaál Gyula s. k.,

gazdasági és közlekedési minisztériumi

politikai államtitkár