12/1999. (III. 11.) KHVM rendelet

az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 67. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §-ának o) pontjában, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) foglaltakra - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) Az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) az autópályák, az autóutak és azok műtárgyai kivételével az országos közutak (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában: országos közutak) üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését szolgálja. A célelőirányzatból az autópályák, autóutak és azok műtárgyai építésének előkészítésével kapcsolatos tanulmányok készítése, továbbá - az e rendeletben meghatározott feltételekkel - a helyi közutak fejlesztése is támogatható.

(2) A célelőirányzat feletti döntési hatáskört a közlekedési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

2. §[2] A célelőirányzat kiadásaira

a) a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás,

b) a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, adomány, segély és más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat

nyújt fedezetet.

3. § (1)[3] A 2. § b) pontjában meghatározott, a célelőirányzat kiadásainak fedezetéül szolgáló pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett "KöViM Útüzemeltetési, -fenntartási és -fejlesztési célelőirányzat" megnevezésű és 10032000-01220249-55000000 számú számla javára kell befizetni.

(2)[4] A 2. § b) pontjában meghatározott pénzösszegek - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - nem vonhatók el.

(3) A célelőirányzat maradványa a következő évben a 4. §-ban megjelölt célokra - az Áht. 49. §-ának g) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően - a miniszter rendelkezése szerint használható fel.

A célelőirányzatot terhelő kiadások

4. §[5] A célelőirányzat

a) az országos közutak - ideértve azok műtárgyait (pl. hidak) és tartozékait - fejlesztésére, ezen belül a területbiztosítást, a tervezést és az előkészítést is magába foglaló új út-, hídépítéseire és kapacitásbővítő út-, hídrekonstrukciós munkáira,

b) az országos közutak fenntartására, ezen belül a területbiztosítást, a tervezést és előkészítést is magába foglaló:

1. burkolat-megerősítésekre,

kapacitásbővítést nem eredményező út-, hídrekonstrukciós munkákra,

c) az országos közutak üzemeltetésére,

d) az országos közutak karbantartására,

e) a közútkezelők működési feltételeinek biztosítására, ezen belül: az állami közútkezelő közhasznú társaságok veszteségeinek fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, törzstőkéjének vagy tőketartalékának - az állami alapfeladatok ellátásához szükséges beruházások költségeinek fedezetkiegészítését szolgáló - emelésére és törzstőkeemelésének részeként elhatározott pótbefizetésekre,

f) a célelőirányzat működtetésével, ezen belül:

1. tervezésével és kezelésével, a szerződésekben foglalt kötelezettségvállalások teljes körű nyilvántartásával,

2. út-, hídfelújítási munkákra,

3.

2. a szerződéskötések előkészítésével, a szerződések megkötésével és teljesítésük ellenőrzésével,

3. a szerződések teljesítésének igazolásán alapuló utalványozásokkal, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával,

4. a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, a célelőirányzattal összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással,

5. az 5. §-ban említett pályázatok előkészítésével, meghirdetésével és lebonyolításával, a támogatásfelhasználás ellenőrzésével

kapcsolatos költségek fedezetére,

g) a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával és folyamatos nyilvántartásával,

2. a nem közúti földterületek, területrészek hasznosításával és értékesítésével összefüggő kiadásokra,

i) a célelőirányzat támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 2%-a a kerékpárutak építésének támogatására, továbbá a célelőirányzat állami támogatásának legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része - ideértve a révhez vezető utakat, révlejárókat is -, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötőutak építésének és fejlesztésének támogatására használható fel.

A pályázati rendszer működtetése

5. § (1)[6] A 4. § i) pontja szerinti összegek felhasználására a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KöViM) - a Belügyminisztériummal és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - a tárca hivatalos lapjában félévenként pályázatot hirdet. A pályázati felhívás a megjelölt felhasználási célokra külön is meghirdethető. Az azonos célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokkal közösen meghirdetett pályázat esetében a külön jogszabályban* foglaltak alapján a pályázati feltételeket és a bírálati szempontokat a KöViM a finanszírozásban érintett tárcákkal közösen alakítja ki.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza a pályázatok kötelező tartalmi elemeit, az adott pályázati időszakban rendelkezésre álló támogatási keretösszeget, a támogatás mértékét és a támogatás igénybevételének, felhasználásának feltételeit, a pályázatok benyújtási és elbírálási rendjének részletes szabályait, továbbá egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.

(3) A pályázatokat döntésre a Tárcaközi Bíráló Bizottság (a továbbiakban: TBB) készíti elő.

(4)[7] A TBB tagjait, egy-egy főt a belügyminiszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint két főt - a TBB elnökét és titkárát - a miniszter jelöli ki. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Más tárcával közös finanszírozású pályázat esetében a miniszter és a közreműködő tárca minisztere közötti külön megállapodásban foglaltak szerint a TBB további tagokkal bővülhet ki.

(5) A TBB írásbeli javaslata alapján a pályázatokról és az elfogadott pályázatok támogatásának mértékéről, azok felhasználása során felmerülő - időbeli átütemezésre vagy műszaki tartalom változásra vonatkozó - módosítási igények teljesítéséről a miniszter dönt.

A célelőirányzat kezelésének, tervezésének és működtetésének, valamint felhasználásának módja és eljárási rendje

6. § (1)[8] A célelőirányzat működtetésével összefüggő, a 4. § f) pontjában megjelölt feladatokat - a 2. alpontban rögzített feladat kivételével - az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) látja el.

(2) A 4. § f) pontjában 2. alpontjában foglalt feladattal összefüggésben eszközölt kötelezettségvállalások, illetve állami megrendelői feladatok közül:[9]

a)[10] a R. 4. § a) pontjában megjelölt fejlesztések tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követően:

1. a szerződéskötéseket és a hozzájuk kapcsolódó további állami megrendelői feladatokat, ezeken belül a szerződések előkészítését és teljesítésük ellenőrzését - a miniszter megbízása alapján, a miniszter helyett és nevében közvetlen képviseleti jogkörben eljárva - az UKIG végzi, vagy az illetékes közútkezelő közhasznú társaságokkal végezteti el,

2. a szerződések teljesítésének igazolásán alapuló utalványozási feladatokat az UKIG látja el,

3. a beruházások megvalósításáról - a szerződések teljesítéséről és a teljesítésigazolásokon alapuló utalványozásokról - az UKIG havonta tájékoztatást ad a miniszter számára;

b) a 4. § b) pontjában megjelölt feladatok tekintetében:

1. a fenntartási munkák végeztetésére vonatkozó megbízási (lebonyolítási) szerződéseket az állami közútkezelő közhasznú társaságokkal a miniszter köti meg,

2. a fenntartási munkák megvalósítására irányuló szerződéseket - a miniszterrel kötött megbízási szerződések alapján - a külső kivitelezőkkel az illetékes állami közútkezelő közhasznú társaságok kötik meg;

c) a 4. § c) pontjában megjelölt üzemeltetési feladatok ellátására vonatkozó szerződéseket az állami közútkezelő közhasznú társaságokkal a miniszter köti meg.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feladatok ellátására irányuló szerződésekhez kapcsolódó további állami megrendelői feladatokat, ezeken belül a szerződések előkészítését és teljesítésük ellenőrzését - a miniszter megbízása alapján - az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ÁKMI Kht.) és az ÁKMI Kht. irányítása mellett az illetékes állami közútkezelő közhasznú társaságok látják el.

(4) A megbízási (lebonyolítási) és az üzemeltetési szerződések tekintetében az utalványozást a szerződések teljesítésének - az ÁKMI Kht. részéről történő - igazolása alapján és a miniszter erre alapozott utasítására az UKIG végzi.

(5) A fenntartási munkák megvalósítására irányuló, külső kivitelezőkkel kötött szerződések tekintetében az utalványozást - a szerződések teljesítésének a területileg illetékes állami közútkezelő közhasznú társaságok részéről, az ÁKMI Kht. útján történő igazolása alapján - az UKIG végzi. A szerződések teljesítéséről és a teljesítésigazolásokon alapuló utalványozásokról az UKIG, az ÁKMI Kht. bevonásával - utólagos tudomásulvétel céljából - havonta összevont tájékoztatást ad a miniszter számára.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A hatálybalépést megelőzően benyújtott pályázatokra a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet 5. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az országos közutak közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolását a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.

(2) Az országos közútnak a meghatározott szolgáltatási kategóriába való sorolása az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ÁKMI Kht.) feladata.

(3) Az országos közúthálózat üzemeltetési, karbantartási és fenntartási feladatainak, valamint a nyilvántartási és ellenőrzési feladatoknak az ellátására a külön jogszabályok alapján az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosít fedezetet.[11]

(4) Az országos közúthálózat üzemeltetési, karbantartási és fenntartási feladatai végzésére szóló állami megrendelések, illetve szerződések előkészítését és teljesítésük ellenőrzését a miniszter megbízása és a miniszter által a közútkezelőkkel, valamint a közútkezelők által az egyes külső kivitelezőkkel megkötött szerződések alapján a - (3) bekezdés szerinti célelőirányzat-felhasználási jogcímekre bontott, jóváhagyott fedezet mértékének figyelembevételével, a szerződésteljesítések igazolása alapján az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) által végrehajtandó utalványozás, illetve kincstári és pénzügyi bonyolítás mellett - az ÁKMI Kht. látja el."

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter