10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelet

az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerben, illetve a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárás során szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértők adatait az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék (a továbbiakban: Névjegyzék) szakterületenkénti tagolásban tartalmazza. A Névjegyzékbe történő felvétel az alábbi szakterületekre kérhető:

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás, nevelés,

c) gyermekek napközbeni ellátása,

d) gyermekek átmeneti gondozása,

e) nevelőszülői, helyettes szülői ellátás,

f) gyermekotthoni ellátás,

g) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, h) javítóintézeti nevelés,

i) fogyatékos gyermekek gondozása, nevelése,

j) speciális szükségletű gyermekek ellátása,

k) gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata,

l) konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, mediáció,

m) gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerek kialakítása, értékelése,

n) nyilvántartás,

o) az egyéni gondozás, nevelés szakmai-módszertani tervezése,

p) gyermekek vagyoni érdekvédelme.

(2) A Névjegyzékbe az a kérelmező vehető fel, aki

a) a Gyvt. 103/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, és

b) szakterülete tekintetében rendelkezik az 1. számú melléklet szerinti szakképesítéssel, továbbá

c) - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - rendelkezik az alábbi szakvizsgák egyikével:

ca) szociális szakvizsga,

cb) pedagógus szakvizsga,

cc) szakpszichológusi szakvizsga,

cd) jogi szakvizsga,

ce) közigazgatási szakvizsga,

cf) orvosi szakképesítéssel megszerezhető szakirányú szakképesítés, vagy

d) egyetemi doktori címmel, illetve tudományos fokozattal rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szakterület esetében, ha a kérelmező felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, a szakvizsga vagy egyetemi doktori cím, illetve tudományos fokozat megléte nem szükséges.

2. §

(1)[1] A Névjegyzékbe való felvétel pályázati feltételeit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) évente április 30-áig teszi közzé hivatalos lapjában.

(2)[2] A pályázatot a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(3) A 2. számú melléklet szerinti kérelemhez (pályázathoz) mellékelni kell

a) a részletes szakmai önéletrajzot,

b) a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget, illetve a felsőfokú szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát, a szakvizsga-bizonyítvány hiteles másolatát, az egyetemi doktori cím vagy tudományos fokozat megszerzését tanúsító okirat hiteles másolatát,

c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

d) az öt év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást,

e) a megpályázott szakterület(ek)re vonatkozóan a kérelmező szakmai tevékenységét értékelő, legalább két szakmai ajánlást! Az 1. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott szakterület esetében az egyik szakmai ajánlásnak az 1. számú melléklet l) pontjában megjelölt képzést minősíttető személytől vagy szervezet képviselőjétől kell származnia,

f) az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti szakterület esetében az 1. számú melléklet l) pontjában meghatározott igazolást.

(4) Nem szükséges erkölcsi bizonyítványt csatolni annak a pályázónak, akinek a munkáltatója igazolja, hogy olyan munkakörben dolgozik, amelyben az alkalmazás előfeltétele a büntetlen előélet.

3. §

(1)[3] A Névjegyzékbe történő felvételről való döntés előkészítéséről a Hivatal a pályázatokat értékelő bizottság (a továbbiakban: bizottság) útján gondoskodik.

(2)[4] A bizottság tagjainak számát a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg. A bizottság tagjait a miniszter felkérésére a minisztérium, a Hivatal főigazgatója, a Szociálpolitikai Tanács, a gyermekvédelem területén működő szakmai, érdekvédelmi szervezetek, valamint a gyermekvédelmi szakemberek képzését szervező képzőhelyek jelölik.

(3) A bizottság tagjainak a megbízatása három évre szól, a tagokat a jelölés alapján a miniszter választja ki.

(4)[5] A Névjegyzékbe való felvételről a bizottság javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt. A Hivatal a kérelmezőt a felvétel tényéről, illetve az elutasítás okáról írásban értesíti.

4. §

(1)[6] A Névjegyzéket a Hivatal vezeti.

(2) A Névjegyzék a szakértőről az alábbi adatokat tartalmazza:

a) házassági név (születési név), születési hely és idő, anyja születési neve, értesítési cím,

b) munkahely és munkakör megnevezése, a munkahely címe, telefonszáma,

c) iskolai végzettség és szakképzettség, illetve felsőfokú szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése,

d) szakvizsga, egyetemi doktori cím vagy tudományos fokozat megnevezése, az erről kiállított okirat száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése,

e) szakterülete(i) megnevezése,

f) szakértői igazolvány száma,

g) továbbképzéseken való részvételének időpontja.

(3) A Névjegyzékben szereplő adatokból - szakterületenkénti tagolásban - közzé kell tenni a szakértő nevét, értesítési címét, munkahelyét, iskolai végzettségét és szakképzettségét (felsőfokú szakképesítését), a szakvizsga megnevezését, egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését.

(4)[7] A Névjegyzéket a (3) bekezdés szerinti adatokkal a Hivatal a minisztérium hivatalos lapjában évente, a felvételi kérelmek elbírálását követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzététel során az újonnan felvett szakértőket is magában foglaló egységes Névjegyzéket kell megjelentetni.

(5)[8] A Hivatal a Névjegyzék adatait a Névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz évig kezeli, ezt követően az adatokat véglegesen törli. A Névjegyzékben szereplő szakértők adatait a Névjegyzékből törölt szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.

5. §

(1)[9] A Hivatal a Névjegyzékbe felvett szakértők számára a 3. számú melléklet szerinti, sorszámmal ellátott igazolványt állít ki. Az igazolvány közokirat, amely igazolja, hogy tulajdonosa jogosult gyermekvédelmi szakértői tevékenységet ellátni.

(2) Az igazolványokról külön nyilvántartást kell vezetni.

(3)[10] A szakértők számára a Hivatal évente továbbképzést szervez. A szakértőnek a Névjegyzékben történő nyilvántartásának ideje (5 év) alatt legalább két alkalommal kell továbbképzésen részt vennie. A továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek 50%-át a szakértő viseli.

6. §

(1) A Névjegyzékben szereplő szakértő kérheti nyilvántartásának meghosszabbítását. A nyilvántartás meghosszabbítása iránti kérelem benyújtására szóló felhívást a 2. § (1) bekezdése szerinti pályázati felhívással együtt kell közzétenni, és a pályázat benyújtására megállapított határidőben kell benyújtani.

(2)[11] A nyilvántartás meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Hivatal által a szakértők részére szervezett továbbképzésen való részvételről szóló igazolást.

7. §

(1) A szakértőt törölni kell a Névjegyzékből, ha

a) ezt maga kéri,

b) a Névjegyzékbe vétele időpontjától számított öt év eltelt, és nem kérte a nyilvántartása meghosszabbítását,

c) elhunyt,

d) nyilvántartásának meghosszabbítását kérte, azonban továbbképzésen való részvételi kötelezettségének nem tett eleget,

e) vele szemben a tevékenységének ellátása során a törvényben meghatározott kizáró ok keletkezik,

f) a miniszter a nyilvántartásból való törlését elrendelte.

(2)[12] A szakértő a Névjegyzékben vezetett adataiban bekövetkezett változásokat, illetve kizáró okot [(1) bek. e) pont] a változástól számított harminc napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

8. §

(1) Ha a szakértő tevékenységével kapcsolatban panaszt jelentettek be, azt a bizottság vizsgálja ki. A vizsgálatot a panasz bejelentésétől számított hatvan napon belül le kell folytatni, és ennek keretében a szakértőt meg kell hallgatni.

(2) A vizsgálat során a szakértővel ismertetni kell a panasz tartalmát, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy arra észrevételt tehessen. A szakértő meghallgatásáról, illetve a panasszal kapcsolatos észrevételeiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Ha a szakértő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a panaszt vele írásban kell közölni, és határidő megjelölésével fel kell hívni, hogy a panasszal kapcsolatos észrevételeit írásban tegye meg.

(4) Ha a panasz súlya és jellege indokolttá teszi, a bizottság a panasz kivizsgálásáig a szakértő tevékenységének felfüggesztését kezdeményezheti a miniszternél.

(5) A bizottság a panaszban foglaltak tisztázása céljából beszerezheti a szakértő kirendelését kérő szerv, személy véleményét, a szakértői véleménnyel érintett ügy iratait, illetve a szakértő tevékenységével kapcsolatos bármely iratot.

(6) A bizottság - ha a panaszban foglaltakat a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak találta - a panasz súlyától függően a miniszternél az alábbi döntés meghozatalát kezdeményezheti:

a) szóbeli figyelmeztetés,

b) írásbeli figyelmeztetés,

c) a szakértői tevékenység meghatározott idejű szüneteltetése,

d) törlés a Névjegyzékből.

(7) A miniszter a panasz tárgyában a (6) bekezdésben foglaltak alapján dönt.

(8)[13] A szakértői tevékenység szüneteltetéséről, valamint a Névjegyzékből való törlésről a Hivatal közleményt jelentet meg a minisztérium hivatalos lapjában.

9. §

(1) A Névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor a pályázó bírálati díjat köteles fizetni.

(2) A bírálati díj összege a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százaléka.

(3) Ha a pályázó két szakterületre kéri a felvételét, pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni.

(4) A nyilvántartás meghosszabbítása iránti kérelem bírálati díja a (2) bekezdésben meghatározott díj összegének ötven százaléka.

10. §

A szakértőt tevékenységéért díjazás illeti meg. A szakértői díj szabad megállapodás tárgya.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Csehák Judit s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelethez

Képesítési előírások a szakértők számára

a) Gyermekjóléti szolgáltatás

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a gyermekjóléti szolgáltatás vezetője, illetve a családgondozó számára előírt szakirányú szakképzettség, illetve szakirányú szakképzettség hiányában elfogadható szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítő szolgáltatás, ezek fenntartói vagy ágazati irányítása, ellenőrzése, módszertani segítése.

b) Bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás, nevelés

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a bölcsődei igazgatóság magasabb vezetője, valamint a bölcsőde magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: bölcsődei területen, valamint 0-3 éves gyermekek ellátását végző gyermekotthonban szerzett gyakorlat, ezek fenntartói irányítása, ellenőrzése vagy módszertani segítése.

c) Gyermekek napközbeni ellátása

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a bölcsődei igazgatóság magasabb vezetője, valamint a bölcsőde magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: gyermekek napközbeni ellátása, szociális ellátás, közoktatás vagy szabadidős programok szervezése területén szerzett gyakorlat.

d) Gyermekek átmeneti gondozása

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a gyermekek, illetve családok átmeneti otthona magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképzettség, illetve szakirányú szakképzettség hiányában elfogadható szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: a gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátások vagy a szociális ellátások területén szerzett gyakorlat, ezek fenntartói vagy ágazati irányítása, ellenőrzése, módszertani segítése.

e) Nevelőszülői, helyettes szülői ellátás

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképzettség, illetve szakirányú szakképzettség hiányában elfogadható szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: nevelőszülői, helyettes szülői hálózatban, vagy annak működtetése során szerzett gyakorlat, ezek fenntartói vagy ágazati irányítása, ellenőrzése, módszertani segítése.

f) Gyermekotthoni ellátás

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a gyermekotthon magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképzettség, illetve szakirányú szakképzettség hiányában elfogadható szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: otthont nyújtó ellátásban, ezek fenntartói vagy ágazati irányítása, ellenőrzése, módszertani segítése során szerzett gyakorlat.

g) Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképzettség, illetve szakirányú szakképzettség hiányában elfogadható szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, ennek fenntartói vagy ágazati irányítása, ellenőrzése, módszertani segítése során szerzett gyakorlat.

h) Javítóintézeti nevelés

A 30/1997. (X. 11.) NM rendelet 2. számú mellékletében az intézményvezető számára előírt szakképesítés.

Elfogadható gyakorlat: javítóintézetben, speciális gyermekotthonban, ezek fenntartói vagy ágazati irányítása, ellenőrzése, módszertani segítése során szerzett gyakorlat.

i) Fogyatékos gyermekek gondozása, nevelése

Gyógypedagógus.

Elfogadható gyakorlat: a gyermekvédelem, a közoktatás, a szociális ellátás területén fogyatékos gyermekekkel végzett munka, illetve ezek módszertani segítése.

j) Speciális szükségletű gyermekek ellátása Pedagógus szakképzettség, pszichológus, gyógypedagógus (különösen pszichopedagógus), szociálpedagógus, orvos (különösen addiktológus, pszichiáter, neurológus).

Elfogadható gyakorlat: a gyermekvédelem, a közoktatás, a szociális, illetve az egészségügyi ellátás területén speciális szükségletű gyermekekkel végzett munka, illetve ezek módszertani segítése.

k) Gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata Pszichológus, pszichiáter.

Elfogadható gyakorlat: a gyermekvédelem, a közoktatás, a szociális, illetve az egészségügyi ellátás területén gyermekek személyiségvizsgálata, illetve ezek módszertani segítése.

l) Konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, mediáció

A szociális továbbképzések rendszerében e témában minősíttet program trénere, illetve a programon kiképzett személy. Kiképzettnek tekintendő az a személy is, aki olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet később, de még e rendelet hatálybalépése előtt minősíttetek. A minősítés tényét a programot akkreditáltató személy vagy szervezet képviselője igazolja.

Elfogadható gyakorlat: a gyermekvédelem, illetve a szociális ellátás területén szerzett 5 éves gyakorlat, ezen belül 3 éves, a konfliktuskezelésben vagy a konfliktuskezelési technika tanításában szerzett gyakorlat.

m) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerek kialakítása, értékelése

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyermekjóléti szolgálat magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképzettség, illetve szakirányú szakképzettség hiányában elfogadható szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerek fenntartói vagy ágazati irányítása, ellenőrzése, értékelése, módszertani segítése során szerzett gyakorlat.

n) Nyilvántartás

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyermekjóléti szolgálat magasabb vezetője/vezetője számára előírt szakirányú szakképesítések.

Elfogadható gyakorlat: gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerekben, illetve ezek fenntartói vagy ágazati irányításában, ellenőrzésében, értékelésében, módszertani segítése során szerzett gyakorlat.

o) Az egyéni gondozás, nevelés szakmai-módszertani tervezése

Felsőfokú szociális vagy felsőfokú pedagógus végzettség, pszichológus.

Elfogadható gyakorlat: gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerekben, ezek módszertani segítése során szerzett gyakorlat.

p) Gyermekek vagyoni érdekvédelme

Közgazdász, jogász.

Elfogadható gyakorlat: ingatlanok forgalmazásában, pénzügyi befektetésekben, gazdasági társaságok működésében szerzett gyakorlat.

2. számú melléklet a 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelethez

3. számú melléklet a 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelethez