150/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ábán kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A rendelet hatálya a lakást vagy üdülőt idegenforgalmi célból hasznosító magánszemélyre, valamint a lakását idegenforgalmi célból hasznosító gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: szállásadó) és az így hasznosított szálláshelyet igénybe vevő vendégre terjed ki.

(2) A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Nem minősül a lakás (üdülő) idegenforgalmi célú hasznosításának a lakásbérlet, a házbérlet, az albérlet és az ágybérlet.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából fizetővendéglátás a városban, a kiemelt gyógyhelyen, a kiemelt üdülőhelyen, a gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott szállásadói tevékenység. E rendelet alkalmazása szempontjából a kiemelt gyógyhelynek, a kiemelt üdülőhelynek, illetve a gyógy- és üdülőhelynek minősülő települések jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) E rendelet alkalmazásában falusi szállásadásnak minősül a (3) bekezdésben nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott idegenforgalmi célú szállásadói tevékenység.

(5) A gazdálkodó szervezet az általa jogszerűen használt lakást az idegenforgalmi célú hasznosítás keretében - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a fizetővendéglátásra, illetve a falusi szállásadásra vonatkozó szabályok szerint hasznosíthatja.

(6) A tevékenység akkor minősül idegenforgalmi célú szállásadói tevékenységnek, ha a lakás, illetve az üdülő hasznosítása ugyanannak a vendégnek a részére egyhuzamban a 30 napot nem haladja meg.

(7) Magánszállásadói tevékenységű magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére. E rendelet alkalmazása szempontjából üdülő az az egyedi lakó- vagy üdülőegység, amely család(ok) elszállásolására alkalmas, és a külön jogszabályban* foglaltak szerint osztályba sorolható (minősíthető).[1]

(8) Egy címen csak egy személy - közös háztartásban élő személyek közül az egyik - vehető nyilvántartásba, és végezhet szállásadói tevékenységet. Ugyanazon a címen magánszemély és gazdálkodó szervezet egyidejűleg nem folytathat idegenforgalmi célú szálláshely-hasznosító tevékenységet.

2. § (1) A szállásadó a szállásadói tevékenységet akkor folytathatja, ha - kérelmére - a szálláshely szerint illetékes település jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint közhitelű hatósági nyilvántartásba vette. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szállásadó nevét (cégnevét), lakáscímét (székhelyét), a szálláshely címét, továbbá a szálláshely osztályba sorolását, illetve a falusi szálláshely minősítését. A közhitelű nyilvántartás mintáját a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki a szállásadónak. Ebben fel kell tüntetni a szállásadó nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), nyilvántartásba vételi számát, a hasznosított ingatlan címét és osztályba sorolását (minősítését)*.[2]

(3) A szállásadó nyilvántartásba vétele egyben azt is jelenti, hogy a szállásadó a statisztikai adatszolgáltató kötelezettségét tudomásul vette.

(4) A jegyző által történt nyilvántartásba vétele nem mentesíti a szállásadót a más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettsége, illetve egyéb olyan kötelezettsége alól, amely a szállásadói tevékenysége következtében keletkezik."

2. §

(1) Az R. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vendégkönyvnek - a vendég sajátkezű aláírásával - a következőket kell tartalmaznia:

a) a vendég vezeték- és utóneve, születési helye és ideje, külföldi vendég esetén a vezeték- és utóneve, születési ideje, az állampolgársága, illetve hontalan státusa,

b) a vendég lakcíme, személyi igazolványának száma, külföldi, illetve hontalan vendég esetén útlevelének száma, a vízum vagy a tartózkodási engedély száma,

c) a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontja.

(3) A vendégkönyvet a szállásadó köteles a tárgyév végén lezárni és ezt a tárgyévet követő január hó 15. napjáig a jegyzővel záradékoltatni. A vendégkönyvben szereplő adatok alapján a szállásadó köteles évente a tárgyévet követő január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban jelenteni a tárgyévben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számát külföldi és belföldi bontásban. A jelentés személyes adatokat nem tartalmazhat. A jelentés mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza."

(2) Az R. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendeletben a vendégkönyvre előírtak az irányadók."

3. §

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem vehető ismételten nyilvántartásba az a szállásadó, akit a nyilvántartásból az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján töröltek."

4. §

Az R. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A tevékenységének megszüntetését a szállásadó köteles 15 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. A jegyző ezt a körülményt a közhitelű nyilvántartásban feltünteti."

5. §

Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

6. §

Az R. kiegészül az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel.

7. §

Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az R. 1. számú mellékletében a "Balatonfűzfő", valamint a "Zalakaros" szövegrész hatályát veszti.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 150/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez]

A tételes átalányadózás szabályai

I.

1. Az 1. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerinti - lakásban vagy üdülőben folytatott - fizetővendéglátó, illetőleg a falusi szállást hasznosító szállásadó (a továbbiakban a tételes átalányadó szempontjából együtt: fizetővendéglátó) tevékenységet folytató magánszemély - kivéve, ha e tevékenységét egyéni vállalkozói igazolvány alapján végzi - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 57/A. §-ában foglaltak szerint jogosult a tételes átalányadózás választására, ha a tevékenység céljára csak egy lakást (üdülőt) hasznosít. Ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély több lakást (üdülőt) hasznosít, akkor az Szja. tv. általános szabályai szerint adózik.

A falusi vendégfogadást folytató szállásadót az Szja. tv.-ben meghatározott adómentesség akkor illeti meg, ha egy lakást hasznosít, és az abból származó árbevétele nem haladja meg az Szja. tv. 1. számú mellékletében meghatározott adómentes mértéket. Ha a falusi szállásadó több lakást hasznosít, akkor az Szja. tv. általános szabályai szerint adózik.

2. A tételes átalányadózás alkalmazása szempontjából az 1. § (2) bekezdése alkalmazásában lakásbérletnek, házbérletnek, albérletnek, ágybérletnek minősül a szálláshely vagy annak egy részének egybefüggően 30 napnál hosszabb idejű hasznosítása ugyanannak a vendégnek a részére.

II.

1. A fizetővendéglátást folytató magánszemély a rendelet 2. §-a szerinti közhitelű hatósági nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságnál bejelentkezik, és azzal egyidejűleg az önkormányzati jegyző által kiállított igazolást bemutatja. A bejelentkezéskor a magánszemély köteles az adóhatóságot tájékoztatni arról, hogy a tevékenysége keretében hány lakást hasznosít. A bejelentkezéssel egyidejűleg - az I/1. pontban meghatározott feltétel fennállása esetén választható a tételes átalányadózás is, amely tényről az adóhatóság a magánszemélyt igazolással látja el a kifizető felé történő felhasználás céljából. A falusi szállásadónak ezt a választási lehetőséget akkor kell figyelembe vennie, ha egy lakást, hasznosít és az abból várható évi bevétele az Szja tv. 1. számú mellékletében meghatározott adómentes összeghatárt meghaladja.

2. A rendelet 7. §-a szerinti eljárás nem érinti a tételes átalányadó adott évi összegére vonatkozó fizetési kötelezettséget.

2. számú melléklete a 150/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

[5. számú melléklet a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez]

Nyilvántartás a............... önkormányzat területén működést kezdő, megszűnt, üzemeltetési kört módosított magánszálláshelyekről

1 A nyilvántartásba vétel indoka: EK = engedély kiadása, EM = engedély módosítása, EV = engedély visszavonása

2 A szálláshely jele: FN = állandó felügyelet nélkül üzemeltető szálláshely, KI = kiegészítő/mellékhelyiségként végzett szálláshely-szolgáltatás

3 A szálláshely típusa:

3. Magánszálláshelyek

3.1. Fizetővendég-szolgáltatás

3.2. Falusi szállásadás

4 A szálláshely nyitvatartása: 1 = állandó jelleggel nyitvatartó szálláshely, 2 = idényjelleggel nyitvatartó szálláshely, 3 = eseti jelléggel nyitvatartó szálláshely

5 A szálláshelyet üzemeltető szolgáltató típusa:

1 Állami (központi költségvetési) szerv 4 Egyház 7 Jogi személyiség nélküli vállalkozás

2 Települési önkormányzat 5 Jogi személyiségű nonprofit szervezet 8 Természetes személy

3 Megyei (fővárosi) önkormányzat 6 Jogi személyiségű vállalkozás