168/2003. (X. 21.) Korm. rendelet

a felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. § ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet 3. számú melléklete az ábécé betűrendje szerint kiegészül a főiskolai szintű pedagógia alapképzési szak képesítési követelményeivel.

2. §

A főiskolai szintű pedagógia alapképzési szak kredit rendszerű képzésének sajátos követelményeit a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek a bölcsész szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről szóló 2. számú melléklete határozza meg.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket először a 2003/2004. tanévben az alapképzésben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a főiskolai szintű nevelőtanár szak megszűnik. Az e szakon szerzett szakképzettség az alkalmazás tekintetében egyenértékű e rendelet mellékletében meghatározott pedagógia szakos nevelői szakképzettséggel.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Melléklet a 168/2003. (X. 21.) Korm. rendelethez

Pedagógia szak

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan gyakorlati pedagógiai munkát végző szakemberek képzése, akik magas szintű pedagógiai, pszichológiai, nevelésszociológiai és gyermekjogi ismeretekkel, továbbá a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket igénylő személyek, csoportok nevelési, oktatási módszereinek, eljárásainak ismeretével és olyan nevelői képességekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek elméleti ismereteik alkotó szellemű alkalmazására a pedagógia különböző gyakorlati területein, elsősorban a 6-18 éves korosztály nevelésében, pedagógusmunkakörökben az oktatásinevelési, a nevelési és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekben.

A szak - első alapképzésben nappali tagozaton - csak kétszakos képzés keretében végezhető. A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Pedagógia szakos nevelő.

3. A képzési idő /A képzés volumene

3.1. Félévek száma:

- kétszakos képzésben 8 félév, a főiskolai szintű tanár és bölcsész szakok mellett a tanító, gyógypedagógus szakokkal is;

- egyszakos képzésben a nem nappali tagozatokon: 8 félév, 180 kreditpont.

Összes szakterületi tanóraszám: legalább 900 óra.

3.2. A szakterületi ismeretekből megszerzendő kredi tek száma: 90 kreditpont, amelyből a képzés főbb tanulmányi területeinek 4.2.1. és 4.2.2. pontjában meghatározott alapozó, illetve törzsképzés követelményei és kreditpont értékei az egyetemi szintű pedagógia szakkal azonosak. A szakterületi kredittartományba tartozik ezen felül a szakdolgozat kreditértéke.

3.3. A kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva:

3.3.1. Arányok egy szak esetén:

- a kötelező tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditérték: 50-70%,

- a kötelezően választható tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditérték: 20-40%,

- a szabadon választható tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditérték: legalább 5%;

3.3.2. Kétszakos képzésben:

- a szakterületi képzés területén a 90 kreditpont értékű tárgyakat legalább 80 kreditponttal a kötelező és legalább 8 kreditponttal a kötelezően választható tárgyakból kell kialakítani.

A fenti arányok - az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával - a másik szakon szerezhető kre ditértékekkel teljesülhetnek.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek; 15 kreditpont:

Az értelmiségi létre felkészítő és a szakmai műveltséget megalapozó általános bölcsészeti, társadalomtudományi és természettudományi ismereteket foglalja magában.

4.2. Szakterületi ismeretek, főbb képzési szakaszai, témakörei és ezek kreditértéke 90 kreditpont:

4.2.1. Alapozó képzés -legalább 22, legfeljebb 28 kreditpont:

- pszichológiai tárgyak (az általános, a fejlődés, a személyiség és a szociálpszichológia, valamint a nevelés és oktatáslélektan tárgykörei) ;

- a pedagógia határtudományai (nevelésfilozófia, nevelésszociológia, gyógypedagógia, az etika, esztétika, közgazdaságtan, emberi jogok: gyermek, ifjúsági, női, kisebbségi és családjog, a szociálpolitika, egészségügy, környezetkultúra pedagógiai vonatkozásai, kommunikáció, informatika, kutatásmódszertan) .

4.2.2. Törzsképzés - legalább 26, legfeljebb 34 kreditpont:

- magyar és egyetemes neveléstörténet, neveléselmélet, oktatáselmélet, oktatáspolitika (tanügyigazgatási, ok tatásgazdaságtani, a társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére, a hazai cigányságra vonatkozó ismeretek a közoktatásban, a felsőoktatásban és a szakképzésben) ,

- tanulásmódszertan, tanulási technikák, kreativitás, kommunikációfejlesztés, tanulói kompetenciák,

- az oktatásinevelési, nevelési és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények pedagógiai feladatrendszere (az általános és középiskolában napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásokon, szabadidőszervezői, diákmozgalmi, gyermekvédelmi munkakörökben, a pedagógiai szakszolgálat és a gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményekben, kollégiumokban, gyermekotthonokban, javítóintézetekben, nevelőtanári és gyermekvédelmi feladatkörökben) ,

- pedagógiai képesség és személyiségfejlesztő gyakorlatok,

- minőségbiztosítás és innováció a pedagógiai gyakorlatban.

4.2.3. Szakképzés (szakirányú elméleti és gyakorlati ismeretek) - legalább 32, legfeljebb 40 kreditpont.

A szakirányú ismeretek tárgykörei négy tantárgycsoportot alkotnak, egyenként legalább 88 kreditponttal:

4.2.3.1. fejlesztési módszerek és technikák a gyermekek és serdülőkornak nevelésében:

közösségfejlesztés, értékek, értékválasztás és zavarai, motiváció, önismeret, mentálhigiéné, pályaorientáció, kommunikáció, konfliktusfelismerés és kezelés, életmód, médiapedagógia, tanulásszervezés, tanulástanítása, tehetségfejlesztés, tehetséggondozás;

4.2.3.2. hátrányos helyzetű csoportok speciális pedagógiája:

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szocializációja, gyermek és szülői jogok érvényesítése; gyermek és ifjúságvédelem jogi alapjai és intézményrendszere; a felzárkóztatás, tanulási és magatartászavarok kezelésének feladatai, antiszociális viselkedés megelőzése; sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése; roma tanulók pedagógiája; képességkibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés követelményei eljárásai, módszerei; erőszak és drogprevenció;

4.2.3.3. napközis és bentlakásos intézmények nevelőmunkája:

tanulástechnikák, önértékelés, viselkedéskultúra, életvitel, önellátására nevelés, háztartásökonómia, egészségfejlesztés, családi életre nevelés, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok a napköziben, kollégiumban, az átmeneti gondozást biztosító gyermekjóléti intézményekben, gyermekotthonokban, a gyermekek és családok átmeneti otthonában, javítóintézetben;

4.2.3.4. speciális nevelői feladatkörök, alternatív nevelési rendszerek:

szabadidő, dráma, múzeum, diákmozgalom, játékpedagógia, iskolai kirándulás, nyári táboroztatás, ifjúsági turizmus, alternatív pedagógiák.

4.3. A szakterületi elméleti és gyakorlati képzés arányai A 4.2.1.-4.2.3. pontban jelzett tanulmányi területeken

az elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozások, tantárgyak aránya a kötelező tanórák mintegy 50-50%-a, amelyben az e területeken előírt 90 kreditpontból 25-30 kreditpont a képző intézmény által vezetett, minősítéssel záruló csoportos tantermi vagy külső gyakorlatok kreditértéke. A csoportos gyakorlatokhoz különböző képességfejlesztő (kommunikációs, konfliktusfelismerési és kezelési, önismereti stb.) tréningfoglalkozások is tartoznak, amelyhez kreditpont nem rendelhető.

4.4. Összefüggő külső szakmai gyakorlatok

- Az összefüggő külső egyéni szakmai gyakorlatok időtartama a 4.2.3. pontban jelzett négy különböző területen egyenként legalább 2 egymást követő nap, továbbá legalább kétféle területen 22 összefüggő hét, amely gyakorlatok során a hallgató a nevelőmunkának a különböző területein, különböző típusú intézményekben a gyermekek és ifjak körében történő foglalkozásokon - a képző intézmény által megbízott pedagógus, vezetőtanár, tereptanár irányításával - önálló nevelési feladatokat végez.

- A kötelező külső összefüggő egyéni szakmai gyakorlatokhoz kreditpont nem rendelhető, teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

4.5. A főbb tanulmányi területekre vonatkozó további szabályok kétszakos és egyszakos képzés esetében:

a) kétszakos képzés esetén a 4.2. szakterületi képzés 90 kreditpontjához hozzáadódik a szakdolgozat kreditértéke;

b) ha a kétszakos képzésben a másik szak tanári szak, a pedagógia szakon a 4.1. tanulmányi terület 15 kreditpontja a tanári szak felvételével, továbbá a tanári szakon a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban meghatározott területek közül a pedagógiai és pszichológiai képzési terület legalább 20 kreditpontja, valamint az iskolai gyakorlatok területéről legalább 4 kreditpont teljesítettnek tekintendő;

c) ha a kétszakos képzésben a másik szak gyógypedagógus szak, a pedagógia szak 4.1. és 4.2. tanulmányi területének összesen 105 kreditpontján túlmenően a gyógypedagógia szakon a kötelező tantárgyakhoz rendelt legfeljebb 140 kreditpontot kell teljesíteni (az egyszakos gyógypedagógusképzésben ez az oklevél elnyeréséhez összegyűjten dő 210 kreditpont 67%-a) , a 140 kreditpontból 25 kreditpont elismerésre kerül a pedagógia szak alapozó képzési tanulmányi területének teljesítésével (a gyógypedagógia szakon a megfelelő alapozó tanulmányi területhez legalább 75 kreditpont tartozik) ; a szakdolgozat kreditértéke 20 kreditpont (vagy az egyik szakon kell szakdolgozatot írni, vagy a két szakon különkülön, amely esetben a 20 kreditpont feleződik a két szakdolgozat között) ; a szakdolgozaton túlmenő további kötelezően válaszható tantárgyak, valamint a szabadon választható tantárgyak kreditkerete a pedagógia szak 4.2. tanulmányi területén felvett tárgyakkal teljesítettnek tekintendő;

d) ha a kétszakos képzésben a másik szak tanító szak, akkor a tanító szakon 60 kreditpontot az alapozó képzés tanulmányi területén és 12 kreditpontot (az összes kredit 5%-át) a szabadon választható tantárgyak kreditkeretének terhére el kell ismerni a pedagógia szak 4.1. és 4.2. tanulmányi területéhez tartozó tantárgyak teljesítésével. A további 168 kreditpontból (a tanító szak szakmai elméleti, szakmai gyakorlati és speciális szakmai tanulmányi területén) a kötelező tantárgyakra jutó legfeljebb 71%-os aránynak megfelelő 120 kreditpontot kell teljesíteni, és ezen felül a tanító szakon a szakdolgozat 15 kreditpontja szükséges az oklevél megszerzéséhez;

e) egyszakos képzésben a 4.1. tanulmányi terület 15 kreditpontját, a 4.2. tanulmányi terület 90 kreditpontját kell összegyűjteni, a szakdolgozat kreditértéke 20 kreditpont, és további 55 kreditpontot kell teljesíteni a 4.2. tanulmányi területen a 90 kreditpont összegyűjtéséhez még fel nem vett kötelezően vagy szabadon választható tantárgyak, illetve a nem szakterületi ismeretekkel kapcsolatos tantárgyak felvételével.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

Az ismeretek ellenőrzési rendszerére vonatkozóan a 1. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok száma: 3.

Egy szigorlat legalább 12 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti.

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. A nevelés elméleti, történeti, társadalomtudományi alapjai.

2. A neveléstudományt megalapozó pszichológiai ismeretek.

3. A nevelés eszközei, színterei és módszerei, nevelési problémák a gyermek és serdülőkorban.

A 4.2.3. pont egyes tantárgycsoportjaiban a tanúsítvánnyal elismert, szabadon választható specializációs program esetén egy további szigorlat kötelező az adott tantárgycsoport ismereteiből.

A kötelező szigorlatokra felkészítő integráló jellegű tantárgyakhoz 22 kreditpont rendelhető, amelyek a szakterületi képzés kreditértékei közé számítanak.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: egyszakos képzésben 20 kreditpont, kétszakos képzésben 15 kreditpont.

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

5.3. A záróvizsgára az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések Tanúsítvánnyal elismert specializációk:

A 4.2.3. pontban felsorolt négy területen a képző intézmények - a szabadon választható specializáció keretében - összefüggő képzési programokat alakíthatnak ki, amelyeken a mindenkinek kötelező ismereteket legalább 12 kreditponttal meghaladó programok teljesítése esetén - amelyhez az adott területnek megfelelő intézményben további egy hetes külső egyéni szakmai gyakorlat teljesítése is szükséges - a képző intézmény az oklevélhez csatolt tanúsítvánnyal ismeri el az alábbi specializációkat:

- fejlesztési módszerek és technikák a gyermekek és serdülőkornak nevelésében,

- hátrányos helyzetű csoportok speciális pedagógiája,

- napközis és bentlakásos intézmények nevelőmunkája,

- speciális nevelői feladatkörök, alternatív nevelési rendszerek.