129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet

a felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet alkalmazásában:

a) alapvizsga: a további tanulmányok előfeltételeként előírt, tanórához (kontaktórához) nem kötött vizsga, amelynek tartalmi követelményeit a tanterv rögzíti;

b) általános értelmiségképző tárgyak: a felsőoktatási intézményekben egy adott szakon a végzettség és a szakképzettség megszerzéséhez nem feltétlenül szükséges, különböző műveltségi területeken meghirdetett tantárgyak, amelyek olyan ismeretek megszerzésére adnak lehetőséget, amelyek a szak korszerű ismeretanyagához annak ellenére hozzátartoznak, hogy a szakképzettség szempontjából csak közvetetten hasznosíthatók;

c) bölcsészettudományi képzés: az e rendelet 2. és 3. számú mellékletében felsorolt szakokon folyó képzés;

d) bölcsészettudományi szakok: az e rendelet 2. és 3. számú mellékletében felsorolt bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok;

e) félév: 15 hét szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló tanulmányi időszak;

f) nem-tanári szakok: azok az egyetemi és főiskolai szintű szakok, amelyeken nem lehet tanári képesítést szerezni;

g) tanárképes szakok: azok az egyetemi szintű szakok, amelyeken lehetséges, de nem kötelező a tanári képesítés megszerezése;

h) társított szakok: azok az egyetemi és főiskolai szintű szakok, amelyeken első alapképzésben a tanulmányokat egy másik szakkal egyszerre (meghatározott szakokon két félév más szakon folytatott tanulmányok után) kell megkezdeni és befejezni.

2. §

A felsőoktatásban a bölcsészettudományi szakokon egyetemi és főiskolai szintű végzettség szerezhető.

3. §

A bölcsészettudományi szakok általános képesíési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, a főiskolai szintű szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza.

4. §

A bölcsészettudományi szakokon szerezhető tanári képesítés követelményeit külön jogszabály* határozza meg.[1]

5. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg új évfolyam nem indítható a következő egyetemi szintű szakokon:

a) általános (és alkalmazott) nyelvészet,

b) eszperantó,

c) művészettudomány,

d) összehasonlító irodalomtörténet,

e) pedagógiai szakértő,

f) szlavisztika,

g) tudomány és technika elmélet és történet,

h) világnézetünk alapjai 3 éves tanári kiegészítő szak.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg új évfolyam nem indítható

a) a főiskolai szintű, hároméves képzési idejű, egy szakként végezhető angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvtanár szakokon, valamint

b) a főiskolai szintű latin nyelv és irodalom szakon.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyetemi és főiskolai szintű könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra, az egyetemi szintű művelődési (és felnőttképzési) menedzser szak megnevezése művelődésszervező szakra, a főiskolai szintű gyors- és gépírás tanár szak megnevezése ügyviteli szakra változik.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt végzettség szintjének, illetve szakképzettségnek felelnek meg.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket először a 2002/2003. évi tanévben az alapképzésekben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni. A 2001/2002. évi tanévben hallgatói jogviszonyban álló és tanulmányokat folytató hallgatók 2006. július 31-ig a rendelet hatálybalépésének időpontjában érvényes tanulmányi rend szerint végezhetik tanulmányaikat, és az ennek megfelelő oklevél tanúsítja végzettségüket és szakképzettségüket.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egyetemi szintű észt alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 74/1999. (V. 21.) Korm. rendelet,

b) az egyetemi szintű filmelmélet és filmtörténet alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 19/2000. (II. 25.) Korm. rendelet, és

c) az egyetemi szintű romológia alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 99/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelethez

A felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok általános képesítési követelményei

1. A képzés célja

A bölcsészettudományi képzés célja olyan humán értelmiségi szakemberek képzése, akik ismerik az emberiség történelme során felhalmozott alapvető egyetemes és nemzeti kulturális értékeket, ismerik az ember és a környezet kapcsolatát, képesek és készek közreműködni abban, hogy a múlt és a jelen ismeretében szellemi életünk újabb értékekkel gyarapodjék, hogy az egyetemes magyarság és más nemzetek, nyelvi közösségek szellemi kapcsolata fennmaradjon és erősödjék, valamint képesek Magyarországot, a magyar kultúrát felelősen és hitelesen képviselni hivatalos és személyes nemzetközi kapcsolataikban.

Cél továbbá, hogy a humán értelmiség szaktudása alkalmazható legyen a magyar szellemi élet társadalmi intézményrendszerében: a közoktatásban, a kulturális intézményekben, a közigazgatásban, a nemzetközi kapcsolatokban, a könyvkiadásban, a tömegtájékoztatásban, a közgyűjteményekben, a társadalomtudományi, filológiai és művészeti kutatóintézetekben és műhelyekben.

Az alapvető humánismeretek és készségek elsajátításának olyan módon és olyan szemléleti alapon kell folynia, hogy a bölcsész szakemberek képesek legyenek a megszerzett elméleti és módszertani tudás továbbfejlesztésére, átadására, az elemző munkára és a felelős szakmai magatartásra.

2. A végzettség szintje és a szakképzettség

2.1. A bölcsészettudományi szakokon

a) főiskolai szinten tanári, illetve egyes szakokon nem tanári,

b) egyetemi szinten okleveles bölcsész vagy okleveles bölcsész és tanár szakképzettség szerezhető.

2.2. Az egyes szakok sajátos képesítési követelményeit, valamint a megszerezhető szakképzettség megnevezését a 2. és a 3. számú melléklet tartalmazza.

2.3. A főiskolai szintű végzettségűek kiegészítő alapképzés keretében ugyanazon elnevezésű szakon egyetemi szintű végzettséget is szerezhetnek. A kiegészítő alapképzésre való felvétel feltételeit, illetve a főiskolai szintű tanulmányok alapján elismert krediteket - e rendelet keretei között - a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében állapítja meg.

2.4. Az egyetemi szintű tanulmányaikat folytatni nem tudó hallgatók számára - amennyiben az adott szaknak van főiskolai szintű megfelelője, továbbá ha a hallgató egy másik szakon is teljesíti a főiskolai szintű képzés követelményeit - az erre jogosult intézményben kiadható főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevél.

3. A képzés rendszere és a szakok jellege

a) Főiskolai szinten - első alapképzésben minden képzési formában - két szak társítandó és a főiskolai szintű végzettség, valamint a két szakképzettség megszerzésére párhuzamosan kerülhet sor. Az ettől való eltéréseket a 3. számú melléklet tartalmazza.

b) A főiskolai szintű szakok társíthatók azon egyetemi szintű szakokkal is, amelyeknél ezt a képesítési követelmények nem zárják ki. Ebben az esetben a főiskolai szintű oklevél megszerzésének feltételeit a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, valamint az óra- és vizsgatervben meghatározott módon szabályozza.

c) Egyetemi szinten a szakok végezhetők külön-külön vagy egymással társítva, kétszakos képzés keretében. A 2. számú melléklet megjelöli azokat a szakokat, amelyeket az oklevél megszerzéséhez - első alapképzésben minden képzési formában - más szakkal társítani kell, egyes szakoknál előírva, hogy mely más szakkal vagy szakokkal, illetve milyen szintű szakokkal társíthatók, illetve társítandók.

d) Amennyiben az e rendeletben vagy más jogszabályokban foglaltak ezt nem zárják ki, a főiskolai és az egyetemi szintű bölcsészettudományi szakok társíthatók más szakterületek szakjaival is.

e) A tanári képesítés megszerzésére a 2. és 3. számú mellékletben meghatározott szakok esetében van - kötelezően vagy választhatóan - lehetőség. Az egyetemi szintű tanári és tanárképes szakokon a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben résztvevőknek is teljesíteniük kell a szakterületi képzés minden előírt követelményét, és a tanári képesítés a megfelelő bölcsész szakképzettséggel együtt vagy annak birtokában szerezhető meg, a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

f) A főiskolai vagy egyetemi szintű oklevéllel rendelkezők számára, akik második vagy további alapképzésben vesznek részt, a szakok e rendeletben előírt társítása sem főiskolai, sem egyetemi szinten nem kötelező.

4. A képzési idő és az előírt kreditmennyiség

a) Főiskolai szinten első alapképzésben a két társított szak képzési ideje együttesen 8 félév, és a főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez - a tanári szakokon a tanári képesítés megszerzésére való felkészülés követelményeivel együtt - 240 kreditet kell teljesíteni. A 3. számú melléklet szerinti főiskolai szintű egyszakos képzésben a képzési idő 6 félév, és a főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez 180 kreditet kell teljesíteni.

b) Egyetemi szinten első alapképzésben két szak egyidejű végzésekor a képzés ideje 10 félév, és az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez 300 kreditet, illetve amennyiben a hallgató egyik vagy mindkét szakján részt vesz a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is, 330 kreditet kell teljesíteni.

c) Az e rendelet 2. és 3. számú mellékletében megjelölt, kötelezően társítandó (társított) szakok esetében első alapképzésben a tanulmányokat egy másik szakkal egyszerre (meghatározott szakokon két félév más szakon folytatott tanulmányok után) kell megkezdeni és befejezni, és a záróvizsgára bocsátás feltétele a másik szakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését is, az oklevél kiadásának feltétele pedig a másik szakon is a záróvizsga sikeres letétele.

d) Azokon az egyetemi szintű társított szakokon, amelyeken a hallgató - kötelezően vagy választhatóan - részt vesz a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is, a tanári képesítést is tanúsító oklevél kiadásának feltétele a másik szakon is a tanári képesítés megszerzése. Kivételt képez a tanárképes, illetve tanári szakoknak a kommunikáció, az informatikus könyvtáros, a romológia vagy valamely teológiai szakkal való társítása; a társított modern filológiai szakokon pedig az alkalmazott nyelvészet szakkal való társítás esetén is kiadható az egyszakos tanári képesítést tanúsító oklevél.

e) A főiskolai szintű tanári szakok a főiskolai szintű tanári és nem-tanári bölcsészettudományi szakokkal egyaránt társíthatók, továbbá olyan - ugyanabban a felsőoktatási intézményben meghirdetett - egyetemi szintű bölcsészettudományi szakokkal, amelyeken a hallgató tanári képesítést szerez, valamint más szakterületek tanári szakjaival, amennyiben ezt e rendelet vagy más jogszabály nem zárja ki.

f) Egyetemi szinten a 2. számú mellékletben megjelölt szakok első alapképzésben is elvégezhetők társítás nélkül. Ez esetben a képzési idő 8 félév, és az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez - a tanári képesítés megszerzésére való választható felkészülés követelményeivel együtt - 240 kreditet kell teljesíteni. Az egy szakon folytatott tanulmányok esetén a tanári képesítés egyidejű megszerzése a képzési időt nem növeli. A 2. számú mellékletben meghatározott esetekben az egy szakon folytatott tanulmányok képzési ideje 10 félév, és az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevél megszerzéséhez - a tanári képesítés megszerzésére való választható felkészüléssel együtt - 300 kreditet kell teljesíteni.

g) Egyetemi szinten a társítás nélkül végezhető tanárképes, illetve tanári szakokon az egyszakos tanári képesítést tanúsító oklevél kiadható abban az esetben is, ha a hallgató kétszakos képzés keretében végzi tanulmányait.

h) Azon szakok esetében, amelyeken főiskolai és egyetemi szintű végzettség egyaránt szerezhető, a főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő alapképzésben egyetemi szintű végzettség szerezhető. A kiegészítő alapképzés képzési ideje nappali tagozatos képzésben 2-4 félév, esti és levelező tagozatos képzésben 4-6 félév. A kiegészítő alapképzésben a főiskolai szintű tanulmányok alapján elismert krediteket az egyetemi szintű végzettség megszerzéséhez szükséges kreditekre kiegészítő számú kredit megszerzése szükséges, az egyetemi szintre előírt szakdolgozat követelményeinek teljesítését is beleértve. A kiegészítő alapképzésben a társított szakok is végezhetők egyszakos képzés keretében.

i) Második vagy további alapképzésben egyetemi szinten az egyszakos képzés, ideje 8 félév, és az oklevél megszerzéséhez - a tanári képesítés megszerzésére való felkészülés követelményeivel együtt - 240 kreditet kell teljesíteni. Kivétel a pszichológia, a régészet és a szociológia szak, amelyek képzési ideje második vagy további alapképzésben is 10 félév, és előírt kreditszáma - a tanári képesítés megszerzésére való választható felkészülés követelményeivel együtt - 300 kredit. Második vagy további alapképzésben főiskolai szinten az egyszakos képzés ideje 6 félév, és az oklevél megszerzéséhez - a tanári szakokon a tanári képesítés megszerzésére való felkészülés követelményeivel együtt - 180 kreditet kell teljesíteni.

j) A második vagy további alapképzésben az előző oklevél (oklevelek) megszerzéséhez teljesített kreditek beszámítására és a képzési idő lerövidítésére a külön jogszabályban foglaltak szerint van lehetőség.

5. A képzés tanulmányi összetevői és ezek kreditben kifejezett mennyisége

5.1. A bölcsészettudományi képzésben az oktatási formák alapján és azokhoz kötődően különülnek el az elméleti és gyakorlati tanulmányok.

a) Az elméleti tanulmányokhoz tartozik az előadások látogatása, a vizsgákra (kollokviumra, alapvizsgára, szigorlatra) való felkészülés, valamint az oklevél megszerzéséhez szakonként szükséges szakdolgozat előkészítése és megírása.

b) A gyakorlati tanulmányokhoz tartozik az oktató közreműködésével folyó gyakorlati foglalkozásokon, csoportos szakmai megbeszéléseken (szemináriumokon) való részvétel, az erre való felkészülés (referátumok, dolgozatok készítése), a közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézményekben és más társadalmi terepen szakmai céllal és ellenőrzés mellett végzett tevékenység.

c) Az elméleti és gyakorlati tanulmányok aránya szakonként változó, ezeket az arányokat a 2. és 3. számú melléklet határozza meg. A szigorlatra való felkészülés a képzés jellegétől és szintjétől függően 2-5 kreditet, a szakdolgozat előkészítése és megírása a főiskolai szintű képzésben szakonként 15 kreditet, az egyetemi szintű képzésben szakonként 25 kreditet képvisel.

5.2. A bölcsészettudományi képzésben az egyes szakok képesítési követelményei tartalmazzák

a) a szak közvetlen szakterületi képzési tartalmát,

b) az 5.2.2. pontban meghatározott esetekben a végzettség megszerzéséhez más szak vagy szakok területéről megszerzendő nem-szakterületi ismereteket,

c) az 5.2.4. pontban meghatározott esetekben az általános értelmiségképző tanulmányokat,

d) azon szakok esetében, amelyeken kötelezően vagy választhatóan tanári képesítést lehet szerezni, a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés követelményeit.

5.2.1. Az egyetemi és főiskolai szintű szakok szakterületi képzési tartalmát a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza, meghatározva a képzés egyes szakaszaihoz kapcsolódó követelményeket és kreditmennyiséget.

a) Főiskolai szinten egy szakképzettség megszerzéséhez - tanári szakokon a tanári képesítés megszerzésére való felkészülés követelményein túlmenően - a szakterületi ismeretekből legkevesebb 95 kredit teljesítése szükséges.

b) Egyetemi szinten - a 2. számú mellékletben megjelölt kivételekkel és a tanári képesítés megszerzésére való kötelező vagy választható felkészülés követelményein túlmenően - egy szakképzettség megszerzéséhez a szakterületi ismeretekből legkevesebb 140 kredit teljesítése szükséges.

5.2.2. Egyetemi szinten az egyszakos képzésben a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben való részvételtől függően a szakterületi ismeretekből megszerzendő krediteken túlmenően 40, illetve 80, a pszichológia és a szociológia szakon 30, illetve 70, a régészet szakon pedig 70 kredit teljesítése szükséges. Főiskolai szinten két nem-tanári bölcsészettudományi szak végzése esetén a szakterületi ismeretekből megszerzendő krediteken túlmenően 40 kredit teljesítése szükséges.

5.2.3. Az e rendeletben előírtak keretei között a felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik, hogy hogyan szabályozza a nem-szakterületi tanulmányok teljesítésének módját.

5.2.4. Főiskolai szinten amennyiben a hallgató egy tanári és egy nem-tanári vagy két nem-tanári szakon végzi tanulmányait, 10 kredit teljesítése szükséges az általános értelmiségképző tárgyak köréből. Egyetemi szinten, amennyiben a hallgató a kétszakos képzés keretében egyik szakján sem vesz részt a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben, továbbá az egyszakos képzésben 20 kredit teljesítése szükséges az általános értelmiségképző tárgyak köréből. E tárgyak körét a természettudományos alapismeretek, az ember és környezetének kapcsolatrendszerére vonatkozó ismeretek, az informatika, a számítástechnika, a filozófiatörténet, a retorika, a magyar nyelvhelyesség, könyvtárhasználati ismeretek stb. területéről az adott szak jellegétől függően a felsőoktatási intézmény határozza meg.

5.2.5. A tanári képesítés követelményeit külön jogszabály* határozza meg, beleértve a pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzést, a szakmódszertant (tantárgypedagógiát), valamint az iskolai gyakorlatokat. A tanári képesítés megszerzéséhez szükséges kreditek számáról külön jogszabály rendelkezik.[2]

6 Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - tanulmányi teljesítmények (szemináriumok, kollokviumok, alapvizsgák és szigorlatok, továbbá egyes szakokon szakmai gyakorlatok) minősítéséből, valamint szakdolgozat készítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás általános előfeltételei szakonként:

a) a képesítési követelményekben és a tantervekben megjelölt tanulmányi kötelezettségek teljesítése,

b) szaktanár által elfogadott szakdolgozat benyújtása,

c) a nyelvvizsga-követelmények teljesítése.

6.2.2. Nyelvvizsga-követelmények:

a) A b) pontban meghatározott kivételekkel a főiskolai szintű képzésben egy élő idegen nyelvből kell egynyelvű vagy kétnyelvű középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tenni. Az egyetemi szintű képzésben egy élő idegen nyelvből kell egynyelvű vagy kétnyelvű középfokú C típusú, egy másik élő idegen nyelvből egynyelvű vagy kétnyelvű alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tenni. Az ettől eltérő rendelkezéseket az egyes szakok képesítési követelményei tartalmazzák.

b) A főiskolai szintű idegen nyelv szakokon a tanulmányok eredményes lezárását (a szakdolgozat benyújtását) követően a hallgató mentesül a nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól. Egyetemi szinten egy modern filológiai, klasszika filológiai vagy orientalisztikai szakon folytatott tanulmányok eredményes lezárását követően a hallgatónak egy élő idegen nyelvből kell egynyelvű vagy kétnyelvű alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tennie. Két egyetemi szintű modern filológiai, klasszika filológiai vagy orientalisztikai szakon folytatott tanulmányok eredményes lezárását követően a hallgató mentesül a nyelvvizsga-követelmények teljesítése alól.

6.2.3. A záróvizsga írásbeli része: a szakdolgozat elkészítése. Szakdolgozatot minden szakon kell készíteni.

A szakdolgozattal kapcsolatos általános követelmények:

a) A szakdolgozat olyan jelentős volumenű, önálló szakmai munkán alapuló tanulmány, amelynek témáját a szaktanszék, illetve a hallgató kezdeményezésére a látogatott szak tudományterületéről jelölik ki. Tükrözi a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és/vagy az értelmezés területén szakmailag értékelhető új eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. A szakdolgozatnak meg kell felelnie a szakmai közleményekkel kapcsolatban az adott tudományterületen támasztott formai követelményeknek is. Filológiai szakon a szakdolgozatot - általános szabályként - a szakon oktatott nyelven kell készíteni, de amennyiben ezt a nyelv elsajátítható szintje vagy a nemzetközi szakmai kommunikáció szabályai nem teszik szükségessé, akkor a dolgozatban a történeti és szakirodalmi források bemutatása és elemzése során, illetve az eredmények idegen nyelvű 5-10 oldalas összefoglalásában a nyelvtudás igényes színvonalát és szakszerű használatát bizonyítani kell.

b) A szakdolgozat megvédése a képző intézmény belső rendjének megfelelően nyilvánosan, a záróvizsga többi részétől elkülönítve is történhet.

c) A szakdolgozatra vonatkozó sajátos követelményeket az egyes szakok képesítési követelményei tartalmazzák.

6.2.4. A záróvizsga külön érdemjeggyel minősített szóbeli részei:

a) a szakdolgozat megvédése,

b) vizsga a szakdolgozathoz kapcsolódó tudományágakból, azok meghatározott témaköreiből.

6.2.5. A záróvizsga eredménye: a szóbeli záróvizsgán szerzett két érdemjegy és a szakdolgozatra kapott érdemjegy átlaga, egész számra kerekítve.

6.3. A tanári képesítő vizsga

Amennyiben a hallgató a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is részt vett, a külön jogszabályban meghatározottak szerint módosulnak, illetve egészülnek ki a záróvizsgára bocsátás előfeltételeire, a szakdolgozatra, a záróvizsga részeire, valamint a záróvizsga eredményére vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások.

2. számú melléklet a 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelethez

AZ EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK SAJÁTOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

ALKALMAZOTT NYELVÉSZET SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik szakmájuk mikro- és makrokörnyezetének komplex nyelvi feladatait magas szinten meg tudják oldani, miközben fejlesztésre is képesek.

a) Tanári képesítést nyújtó szakokkal való társítás esetében olyan szakemberek képzése, akik a nyelvi képzés elméleti, gyakorlati kérdéseiben járatosak, önálló kutató és fejlesztő munkára képesek, ennek révén hozzájárulnak a nyelvi tantervfejlesztés, nyelvpolitika-alakítás helyi feladatainak megoldásához. Rendelkeznek a szükséges szakértelemmel a modern oktatási technológiák meghonosításához és az elektronikus nyelvi tananyagok készítéséhez, szerkesztéséhez. Elméleti és gyakorlati felkészültségük alapján képesek eredményesen megoldani mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv oktatása szempontjából ma még megoldatlan problémákat (dyslexiások, átlagon felüli és aluli értelmi képességű tanulók idegen nyelvi nevelése, óvodai, felnőttkori nyelvoktatás).

b) Tanári képesítést nem nyújtó szakokkal való társítás esetében olyan szakemberek képzése, akik mind az anyanyelv (pl. szaknyelv), mind az idegen nyelv (pl. szakfordítás, tolmácsolás, üzleti/szakmai kommunikáció) tekintetében rendelkeznek olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, melyek biztosítják az adott munkahely (település, régió) nyelvi infrastrukturális problémáinak magas szintű megoldásához való szakmai közreműködést.

A szakot elvégzők tehát alkalmasak nyelvvel kapcsolatos, szakmához kötött, komplex kutató-fejlesztő munkára.

A szak - első alapképzésben - csak valamely egyetemi vagy főiskolai szintű szakon elvégzett két félévi tanulmányok után vehető fel, és a továbbiakban az adott szakkal társítva végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 32%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 18 kredit

- bevezetés a nyelvtudományba,

- bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe,

- elméleti nyelvészeti alapozó képzés,

- bevezetés a nyelvleírás elméletébe,

- interkulturális tanulmányok,

- bevezetés a didaktikai kutatásba,

- statisztika.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 87 kredit

Nyelv és gondolkodás, megismerés tantárgycsoport

- kommunikáció,

- pszicholingvisztika,

- alkalmazott pszicholingvisztika,

- gyermeknyelv,

- kétnyelvűség,

- pedagógiai grammatika.

A nyelv, nyelvhasználat társadalmi aspektusai tantárgycsoport:

- szociolingvisztika,

- alkalmazott szociolingvisztika,

- diskurzuselemzés,

- kétnyelvűség,

- a második idegen nyelv elsajátításának elméletei,

- szakmai kommunikáció,

- nyelvi jogok.

A nyelv (a kód) feldolgozásának aspektusai tantárgycsoport:

- az alkalmazott nyelvészet történeti aspektusai,

- számítógépes nyelvészet,

- korpuszlingvisztika,

- kontrasztív nyelvészet,

- fordítástudomány,

- tolmácsolás,

- alkalmazott stilisztika (műfajelmélet),

- nyelvi tantervek és tananyagok,

- a nyelvoktatás technológiája,

- a nyelvi teljesítmény mérése és értékelése,

- a magyar mint idegen nyelv,

- lexikográfia,

- a nyelvészeti kutatás módszertana.

Kiegészítő/speciális tanulmányok:

- szemiotika,

- nyelvtipológia,

- kisebbségtudomány,

- neurolingvisztika,

- nyelvi retardáció,

- igazságügyi nyelvészet.

Az intézményi tantárgyi listák 25%-os eltérése megengedett mind a meghirdetett kurzusok, mind a tematika tekintetében.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. A nyelv és gondolkodás, megismerés tantárgycsoport átfogó ismerete.

2. A nyelv és nyelvhasználat társadalmi aspektusai tantárgycsoport átfogó ismerete.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy egy vagy több kurzus anyagához kapcsolódó önálló feladat (empirikus kutatás, az eredmények bemutatása, értékelése) megoldása, 3-5 ív terjedelemben. A dolgozat nyelvét a hallgató választja meg.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ALTAJISZTIKA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik egy altáji nép nyelvét felsőfokon, egy másik altáji nép nyelvét pedig legalább középfokon elsajátítva, az altáji nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken beszélő népek történetéről, kultúrájáról megalapozott ismeretekkel rendelkeznek. Ennek érdekében nyújt a szak átfogó és speciális nyelvi, filológiai, nyelvészeti, művelődéstörténeti ismereteket az altáji (török, mongol és mandzsu-tunguz) népek nyelvéről, illetve az ezen a nyelveken beszélő népek történetéről, kultúrájáról. A diplomás szakemberek legyenek alkalmasak társadalomtudományokat művelő, illetve alkalmazó tudományos intézetekben, felsőfokú oktatási intézményekben, múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban szakfeladatok ellátására, továbbá gyakorlati (pl. kulturális, tömegkommunikációs, különböző szakreferensi) munkakörök betöltésére.

A szak - első alap képzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles altajisztika szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1450

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 48%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 25 kredit

- Általános ismeretek (bevezetés az orientalisztikába, az altajisztikába, valamint az altajisztika könyvészetébe; a történeti nyelvtudomány alapjai; bevezetés a műhelymunkába).

- Nyelvi képzés (első altáji nyelv: a törökországi török nyelv vagy valamelyik, a törökség kipcsak ágához tartozó nyelv, pl. tatár, kazak; második altáji nyelv: török vagy mongol).

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 80 kredit

- Nyelvi képzés (első altáji nyelv: a törökországi török nyelv vagy valamelyik, a törökség kipcsak ágához tartozó nyelv, pl. tatár, kazak; második altáji nyelv: török vagy mongol; bevezető nyelvi kurzusok a választott első és második nyelvtől eltérő altáji nyelvek ismeretébe).

- Nyelvészet (összehasonlító és történeti altajisztika; török történeti nyelvtan: hangtan, alaktan, mondattan; a mongol nyelvek története; török nyelvemlékek elemzése; mongol nyelvemlékek; kipcsak dialektológia; a magyar nyelv honfoglalás előtti és honfoglaláskori török jövevényszavai).

- Irodalom, történelem, művelődéstörténet (az altáji nyelvű népek története; a török irodalom története; a mongol irodalom története; az iszlám története; buddhizmus; keleti vallások; nomád népek hitvilága; steppetörténet; magyar-török történeti kapcsolatok; írástörténet; nyelvtörténet és történelem; az Oszmán Birodalom és a Krími Kánság története).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Az első altáji nyelvből szerzett középfokú ismeretek ellenőrzése (fordítás magyar nyelvről és magyar nyelvre), az altáji nyelvcsalád átfogó ismerete, az altáji nyelvű népek története, a magyar őstörténet keleti háttere; ótörök szövegek olvasása.

2. Az első altáji nyelvből szerzett felső- és a második altáji nyelvből szerzett legalább középfokú ismeretek ellenőrzése (szövegértés, fordítás, fogalmazás); ótörök és középtörök szövegek elemzése; összehasonlító történeti altajisztika.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy a szakdolgozat szerzője igazolja, hogy képes altáji nyelvű forrásokat használni.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

AMERIKANISZTIKA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az angol nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, az amerikanisztika tudománya terén elméletileg megalapozott szakmai ismertekkel rendelkeznek, nyelvészeti, irodalomtudományi, valamint művelődéstörténeti felkészültségük alapján képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-amerikai kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során. A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles amerikanisztika szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles amerikanisztika szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek szám: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 25 kredit

- Szakirányú nyelvgyakorlat, amely kiterjed a nyelvészet, kulturális és irodalomtudományi szaknyelv elsajátítására, az ún. formal writing-ra és academic writing-ra.

- Bevezetés az amerikanisztika diszciplínáiba: bevezetés az irodalomtudományba és az irodalmi értelmezés módszereibe; bevezetés a nyelvelméletbe és a nyelvi elemzésbe; bevezetés a történelem és a kultúra tanulmányozásába; bevezetés a médiába.

4.2.2. Törzsképzés: 40 kredit

- Amerikai nyelvészet és amerikai alkalmazott nyelvészet: átfogó grammatikai, nyelvelméleti tudást és a nyelvhasználat nyelvelméleti tudatosságát kell elérni. A tantárgycsoporton belül jelenjen meg az alkalmazott nyelvészet (nyelvpszichológia, nyelvszociológia) is.

- Amerikai irodalomtudomány: az amerikai irodalomtörténet legfontosabb szerzői és művei, illetve az amerikai irodalomkritika legfontosabb iskolái.

- Amerikai történelem és kultúra: az amerikai történelem és kultúra múltja és jelene, a jelenkori kultúra irodalmon túli eszközei, közegei (média, film, televízió), az amerikai gazdaság, jog és politika kérdései.

4.2.3. Szakképzés: 35 kredit

E képzési szakasz tematikája az egyes intézmények szakmai irányultsága szerint, választhatóságot biztosítva alakítandó ki. A nyelvészet, az irodalom, a történelem, illetve a kultúra szakterületeinek minimumát és arányait az intézmény határozza meg.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: magas szintű angol nyelvtudás; szóbeli kommunikációs készségek; fogalmazás, esszéírás, szerkesztés, composition; az amerikai angol.

2. Amerikai kultúra és történelem: amerikai művelődés- és eszmetörténet, valamint amerikai politika- és társadalomtörténet a kezdetektől napjainkig.

3. Amerikai irodalomtudomány és nyelvészet: amerikai irodalomtörténet és -elmélet; amerikai elméleti nyelvészet.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy angol nyelven írt, amerikanisztika (kultúra, nyelvészet, irodalom, történelem, az amerikai angol nyelvtanítás módszertana) témájú munka.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ANGOL NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik magas szintű angol nyelvtudással és az anglisztika tudománya terén megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkeznek; nyelvészeti, irodalomtudományi, valamint művelődéstörténeti felkészültségük alapján képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint Magyarország és az angol nyelvű országok kulturális kapcsolatainak ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles angol nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles angol nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 25 kredit

Az alapképzési szakasz célja a hallgató szakmai orientációjú nyelvtudásának, írás- és beszédkészségének fejlesztése és azon bevezető stúdiumok elvégzése, amelyek a későbbi szakórák általános hátterét biztosítják.

Tárgykörök:

- Szakirányú nyelvgyakorlat, amely kiterjed a nyelvészeti, történelmi, kulturális és irodalomtudományi szaknyelv elsajátítására, az ún. formal writing-ra és academic writing-ra.

- Bevezetés az anglisztika diszciplínáiba: bevezetés az irodalomtudományba és az irodalmi értelmezés módszereibe; bevezetés a nyelvelméletbe és a nyelvi elemzésbe; bevezetés a történelem és a kultúra tanulmányozásába; bevezetés a médiába.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 75 kredit

- Angol nyelvészet és angol alkalmazott nyelvészet: e tantárgycsoport keretében átfogó grammatikai, nyelvelméleti tudást és a nyelvhasználat nyelvelméleti tudatosságát kell elérni. A tantárgycsoport tartalmazza az alkalmazott nyelvészetet (nyelvpszichológia, nyelvszociológia) is.

- Irodalomtudomány: az angol irodalomtörténet legfontosabb szerzői és művei, a brit irodalomkritika legfontosabb iskolái. Az angol nyelvű irodalomtudományi és irodalomkritikai iskolák, az angol nyelvű irodalmak legfontosabb szerzői és művei.

- Angol történelem és kultúra: a brit történelem, a kultúra múltja és jelene. A jelenkori kultúra irodalmon túli eszközei, közegei (média, film, televízió) és a brit gazdaság, jog, politika kérdései. Az angol nyelvű országok történelme és kultúrája.

- Nyelvgyakorlat: magas szintű, tudatos nyelvfejlesztés, kortárs angol társadalmi, kulturális kontextusba ágyazva.

- Választható speciális tárgyak: a nyelvészet, az alkalmazott nyelvészet, az irodalom, a történelem, illetve a kultúra szakterületéről, valamint a tanári képesítés megszerzése esetén a szakmódszertan területéről.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Irodalom: az angol nyelvű irodalmak története a kezdetektől napjainkig; irodalomtudomány, irodalomelmélet.

2. Nyelvészet: fonetika, fonológia, szintaxis, nyelvtörténet, dialektológia.

Nyelvi alapvizsga: 5 kredit

Magas szintű angol nyelvtudás; szóbeli kommunikációs készségek; fogalmazás, esszéírás, szerkesztés, composition; a brit angol.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy angol nyelven írt, anglisztika (kultúra, nyelvészet, irodalom, történelem, az angol nyelvtanítás módszertana) témájú írásbeli munka.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

ARAB SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Az arab nyelv, az arab-iszlám kultúra olyan magas szintű elsajátítása s a modern iszlám világban való olyan sokoldalú tájékozottság biztosítása, melynek révén a végzett szakemberek szakfeladatokat láthatnak el a tudományos életben (egyetemek, kutatóintézetek), a kulturális élet egyéb területein (könyvkiadás, újságírás, elektronikus média), a külügy és a külkereskedelem terén, továbbá olyan sokoldalú, több fontos idegen nyelv ismeretén alapuló általános műveltségük, konvertálható tudásuk birtokában az alkalmazás legkülönbözőbb területein sikerrel állják meg helyüket.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles arab szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1400

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

Mindkét képzési szakasz főbb témakörei:

- klasszikus arab nyelv, arab nyelvgyakorlat, nyelvészet (az arab nyelv fonetikája és fonológiája, morfológiája, szintaxisa, az arab nemzeti grammatika, sémi nyelvészet),

- irodalomtörténet (az arab irodalom korszakai, irányzatai, főbb reprezentánsai, elméleti háttere),

- az iszlám vallás (a vallás alapjai, liturgia, Korán, hadísz, tafszír, akáid, fikh, kalám, irányzatok - szekták, az iszlám története, a jelenkori iszlám, a népi iszlám),

- tudománytörténet (filozófia, nyelvészet, egzakt tudományok, orvostudomány),

- klasszikus arab szövegolvasás, segédnyelvek (bibliai arámi, héber, szír, etióp, török, perzsa, latin, görög, sémi nyelvek és irodalmak).

4.2.1. Alapozó képzés: 33 kredit

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 76 kredit

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

Mindkét szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli részben a hallgatók egy ismeretlen klasszikus arab szöveg magyar fordítását készítik el szótár segítségével, míg a szóbeli részben számot adnak az elméleti tárgyakban való jártasságukról. Mindkét szigorlat felöleli - egymásra épülő szinteken - a következő témaköröket: klasszikus arab nyelv, arab nyelvészet, arab irodalom, arab-iszlám történelem, az iszlám vallás, sémi nyelvek és irodalmak, tudománytörténet, segédnyelvek.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

ASSZIRIOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik filológiai és nyelvészeti mélységben járatosak az ókori Közel-Kelet (sumer, akkád, héber, arámi) nyelveiben és történelmében, régészetében, vallástörténetében. Átfogó ismeretekkel rendelkeznek az ókori Kelet kultúrájáról, és ezen ismeretek birtokában képesek szakterületük művelésére, önálló kutatásra, egyetemi szintű oktatásra (assziriológia, továbbá történelem és régészet szakokon) és a tudományos ismeretek terjesztésére.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles assziriológia szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 38%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 8 kredit (Ebből alapvizsga: 2 kredit)

Az alapozó képzési szakasz célja az akkád nyelv nyelvtanának, szókincse meghatározott részének, és az írására használt ékírás alapjelkészletének készségszinten történő elsajátítása. Az alapozás során a hallgatóknak meg kell szerezniük azt a biztos nyelvi tudást, amellyel azután a szövegolvasás órákon önálló munkát tudnak végezni.

4.2.2. Törzsképzés: 50 kredit

- Akkád szövegolvasás: az ékírásos akkád szövegek a következő nagy témakörök szerint csoportosulnak: történeti szövegek (i. e. II-I. évezred asszír és babilóni királyfeliratai, krónikák, szerződések, levelezés stb.); irodalmi szövegek.

- Sumer nyelvtan: a nyelvtani elemzések legfontosabb irányzatai.

- Sumer szövegolvasás: feladata, hogy a hallgatókat bevezesse legfontosabb sumer nyelvű szövegcsoportok (adminisztratív, irodalmi, történeti) nyelvi, filológiai és értelmezési problémáiba.

- Ókori keleti régészet: az ókori Kelet régészeti problémáinak két irányból történő feldolgozása: az egyik földrajzi és kronológiai rendben tárgyal egy-egy témakört (pl. az asszír királyvárosok régészete), a másik pedig a közel-keleti régészet és művészettörténet egy-egy tárgyi vagy műfaji témakörét öleli fel (pl. az ókori Kelet fegyvertörténete; asszír palotadomborművek stb.).

- Ókori keleti régészet - történelem: feladata, hogy alapjártasságot biztosítson a világ legkorábbi ismert és írásbeliséggel rendelkező civilizációinak és kultúráinak több, mint háromezer éves történelmében.

- Egyéb sémi nyelvek: további ékírásos és ábécével írt sémi nyelvek.

4.2.3. Szakképzés: 47 kredit

- Akkád szövegolvasás: a nyelvismeret magasabb foka következtében itt lehetőség nyílik az önállóbb munkára. Ebben a szövegtömbben nagyobb szerepet kapnak az akkád nyelvű irodalmi szövegek.

- Sumer lexikográfia: feladata, hogy a hallgatót bevezesse egy sajátos sumer nyelvű szövegcsoport, a sumer lexikális szövegek filológiai és értelmezési problémáiba.

- Sumer szövegolvasás: feladata, hogy a hallgató a korábbi sumer nyelvtani és szövegolvasási órákon szerzett ismereteit elmélyítse és felkészüljön arra, hogy ékírásos szövegekből kiindulva önálló kutatásokat végezzen.

- Ókori keleti régészet: a szövegolvasási órákon felmerülő régészeti problémák; az idegen nyelvű szakirodalomban (ásatási publikációk és régészetelméleti szakirodalom) való jártasság megszerzése.

- Egyéb sémi nyelvek: ajánlott, hogy a hallgatók a sémi nyelvekre előírt képzési idő kétharmadát a héber nyelv, további harmadát az arámi, ugariti vagy szír (keresztény arámi) nyelvek tanulásának szenteljék:

- Kiegészítő stúdiumok: egyiptomi nyelv, klasszika archeológia, általános nyelvészet, vallástörténet, történelem, irodalomelmélet, latin filológia, hebraisztika, további sémi nyelvek.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlat kreditmennyisége: 8 kredit

A kötelező szigorlat száma: 1

A kötelező szigorlat tartalma:

A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlati rend megszabja, hogy a hallgatónak milyen tudásszinttel kell rendelkeznie. Így például akkád szövegolvasás témakörben történeti szövegek esetén 1000 sorból kell úgy felkészülnie, hogy azt segédeszközök használata nélkül olvasni, fordítani, elemezni és kommentálni tudja. Irodalmi szövegek esetén ugyanez 1500 sor.

Alapvizsga: 2 kredit

Az alapozó szakaszt alapvizsga zárja, amely nyelvtani teszt jellegű írásbeli részből és bizottság előtt tett szóbeli vizsgából áll. A szóbeli vizsgán számot kell adni az ókori Keletre vonatkozó általános ismeretekről, az addigi olvasmányokról és a modern idegennyelvi ismeretekről.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy ha a szakdolgozat témája társtudományhoz is kapcsolódik (pl. hebraisztika, nyelvészet, történelem, régészet), akkor az egyik opponens a nem-assziriológusok köréből kerüljön ki. A szak nemzetközi jellegéből adódóan a külföldi szakirodalom tanulmányozása - a magyar nyelvű szakirodalom csaknem teljes hiányában - elengedhetetlen alapfeltétel, és egyben minősítési szempont is.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával). Követelmény továbbá az általános antik kultúra ismerete, ezen belül is az ógörög és latin műveltségben és nyelvben való jártasság magas szintje.

A záróvizsga részei: a szakdolgozat témájához kapcsolódó tágabb tudományterület (sumer, akkád, egyéb sémi nyelvészet és irodalom, ókori keleti történelem, ókori keleti régészet stb. főbb elméleti kérdései, továbbá a szakdolgozat témájához kapcsolódó szűkebb tudományterület szakirodalma, kutatási eredményei és problémái.

A záróvizsga követelményrendszere ugyanazon az elven alapul, mint a szigorlaté. Lényeges különbség azonban, hogy míg a hallgató a szigorlaton az addig órákon vett szövegkorpuszból választhatja ki a megadott mennyiséget (akkád történeti és irodalmi szövegek, sumer történeti, irodalmi, adminisztratív szövegek és lexikális listák), addig a záróvizsgán rendelkezésre áll egy olyan átfogó szövegkorpusz, amely az alapképzéshez legfontosabbnak tartott szövegek körét tartalmazza. A szakzáróvizsgához a következő szövegmennyiségekből kell felkészülni:

Ezt egészítik ki további történeti és régészeti témakörök.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

BOLGÁR NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a bolgár nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a bolgár nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a bolgár kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, interés multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar - bolgár kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles bolgár nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles bolgár nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- országismeret: kultúrtörténet és történelem; a magyarországi bolgár kisebbség története és speciális kultúrája,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 80 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szláv és az általános irodalomtudomány, az irodalomelmélet, valamint a szakma módszertanának elsajátítása terén. Az irodalomtörténet tanulmányozásának alkalmanként - főleg az utóbbi két évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés feladata a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése, vagyis a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára, valamint az önálló nyelvészeti gondolkodásra történő nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése.

- A nyelvi képzés feladata:

= bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba,

= a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,

= a nyelv rendszerének tudatosítása,

= nyelvi kontrasztivitások tudatosítása,

= a célnyelvi ország társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének, valamint a magyarországi bolgár kisebbség történetének megismertetése,

= az értekező próza technikájának elsajátítása,

= a szóbeli és írásbeli tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése,

= a szóbeli és írásbeli fordítási készség fejlesztése

- A képzési szakasz főbb tematikus egységei:

= irodalomtudomány,

= irodalomelmélet,

= irodalomtörténet,

= ószláv nyelv és nyelvtörténet,

= mai bolgár nyelv és általános nyelvészet,

= nyelvi kontaktológia,

= szemantika és pragmatika,

= szociolingvisztika,

= nyelvgyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: nyelvtudás és országismeret.

2. Irodalom: a bolgár irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Nyelvészet: leíró nyelvtan, transzlatorika, orosz nyelv.

Alapvizsga (nyelv, nyelvtörténet): 5 kredit

A nyelvi és országismereti alapvizsga országismereti része méri az olvasás-, és írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget különböző tesztlapokkal és a kreativitást mérő feladatokkal. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, illetve abból kiindulva méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá középfokú nyelvvizsga német vagy angol nyelvből, valamint orosz nyelvtudás.

CSEH NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a cseh nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a cseh nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a cseh kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar - cseh kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles cseh nyelv és irodalom szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- országismeret: kultúrtörténet és történelem; a magyarországi bolgár kisebbség története és speciális kultúrája,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 78 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szláv és az általános irodalomtudomány, az irodalomelmélet, valamint a szakma módszertanának elsajátítása terén. Az irodalomtörténet tanulmányozásának alkalmanként - főleg az utóbbi két évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés feladata a hallgató nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése vagyis a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára, valamint az önálló nyelvészeti gondolkodásra történő nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése.

- A nyelvi képzés feladata:

= bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba,

= a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,

= a nyelv rendszerének tudatosítása,

= nyelvi kontrasztivitások tudatosítása,

= a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének megismertetése,

= az értekező próza technikájának elsajátítása,

= a szóbeli és írásbeli tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése,

= a szóbeli és írásbeli fordítási készség fejlesztése.

- A képzési szakasz főbb tematikus egységei:

= irodalomtudomány,

= irodalomelmélet,

= irodalomtörténet,

= ószláv nyelv és nyelvtörténet,

= mai cseh nyelv és általános nyelvészet, nyelvi kontaktológia,

= szemantika és pragmatika,

= szociolingvisztika,

= nyelvgyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat - nyelvtudás és országismeret.

2. Irodalom: a cseh irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Nyelvészet: leíró nyelvtan, transzlatorika, orosz nyelv I-II.

2 nyelvi alapvizsga: 7 kredit

A nyelvi és országismereti alapvizsga országismereti része méri az olvasás- és írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget különböző tesztlapokkal és a kreativitást mérő feladatokkal. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, illetve abból kiindulva méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá középfokú nyelvvizsga német vagy angol nyelvből, valamint orosz nyelvtudás.

EGYIPTOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az ókori Egyiptomra vonatkozó eddigi tudományos eredményeket alaposan ismerik és egy-egy részterületen (egyiptomi történelem, egyiptomi nyelvészet, irodalom, régészet, művészet, vallástörténet) olyan ismereteket szereznek, amely lehetővé teszi, hogy később maguk is alkotó tudományos munkát végezhessenek.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles egyiptológia szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1400

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 50%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- egyiptológiai témájú előadások,

- bevezetés az óegyiptomi nyelvbe,

- ógörög nyelv.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 90 kredit

- bevezetés az óegyiptomi nyelvbe: az óegyiptomi írásrendszer és klasszikus (közép-egyiptomi) grammatika,

- régészet és egyiptológia: bevezetés az ókori Egyiptom régészetébe, a régészet elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatása,

- történelem: az ókori Egyiptom történetének és historiográfiájának bemutatása a prehisztorikus kortól a III. évezred végéig; a Kr. e. II. évezredi Egyiptom története és historiográfiája; a Kr. e. I. évezredi Egyiptom története és historiográfiája; az ókori Egyiptom története és historiográfiája Nagy Sándortól az arab hódításig,

- Egyiptom művészete: az ókori Egyiptom művészetének bemutatása a prehisztorikus kortól a III. évezred végéig; a Kr. e. II. évezredi Egyiptom művészete; a Kr. e. I. évezredi Egyiptom művészete,

- bevezetés a Núbiológiába: a középső Nílus-völgy ókori története és kultúrái,

- az egyiptomi vallás eszmerendszerének, főbb elemeinek és intézményeinek bemutatása,

- nyelvi (filológiai) képzés:

= bevezetés az óegyiptomi nyelvbe, az óegyiptomi írásrendszerbe és klasszikus (közép-egyiptomi) grammatikába,

= klasszikus egyiptomi szövegolvasás: középegyiptomi szövegek olvasása, tartalmilag elsősorban irodalmi és vallási szövegekre helyezve a hangsúlyt,

= újegyiptomi nyelv és szövegolvasás: bevezetés az újegyiptomi nyelvbe, válogatott újegyiptomi irodalmi, illetve nem-irodalmi szövegek olvasása,

= bevezetés a démotikus írásrendszerbe és grammatikba válogatott szövegek olvasásán keresztül,

= bevezetés a kopt nyelvbe, válogatott szövegek olvasása, a kopt nyelv dialektusaiba való bevezetés,

= bevezetés a hieratikus írásrendszerbe, időbeni (középbirodalmi, újbirodalmi) és funkció szerinti (irodalmi/vallási, praktikus) változásainak bemutatása válogatott szövegek olvasásán keresztül,

= késókori szövegek olvasása: a görög-római kor hieroglif szövegeibe való bevezetés, válogatott szövegek olvasása,

= bevezetés az ógörög nyelvbe, ógörög szövegolvasás,

- kötelező és kapcsolódó szakszeminárium az egyiptológia egyes részterületeiről, illetve a kívánt specializálódásnak megfelelő nem egyiptológiai szakszeminárium. Preferált kapcsolódó szakok szemináriumai: ókortörténet, assziriológia, általános nyelvészet, klasszika filológia (görög, latin), sémi filológia, hebraisztika, művészettörténet, régészet,

- terepgyakorlat: lehetőség szerint részvétel egyiptomi régészeti és/vagy epigráfiai terepmunkában.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Az óegyiptomi nyelv grammatikai alapjai, a nyelvészeti alapfogalmak, az óegyiptomi írásrendszerek, egyszerű hieroglif írással rögzített szövegek olvasása és fordítása készségszinten, az olvasottak grammatikai interpretációja.

2. Nyelvi (a klasszikus egyiptomitól a koptig; szókincs, nyelvtan) és fordításkészség, historiográfiai és a saját kutatási terület (szakdolgozati téma) ismerete.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele az, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

ELMÉLETI NYELVÉSZET SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az általános/elméleti nyelvészet szakterületén járatosak, és egyúttal átfogó és interdiszciplináris alapismeretekkel és módszertani készséggel rendelkeznek a nyelvészeti kutatások bármely területének műveléséhez, ezen belül egy speciális területen elmélyült ismeretekkel rendelkeznek, alkalmasak önálló tudományos munka megkezdésére: így a nyelvészeti alapdiszciplínákon (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) túl a szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, számítógépes nyelvészeti, neurolingvisztikai területek valamelyikén.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakon elvégzett két félévi tanulmányok után vehető fel, és a továbbiakban az adott szakkal társítva végezhető. A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles és elméleti nyelvészet szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 41 %

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 16 kredit

- bevezetés a nyelvtudományba,

- a logika alapjai.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 85 kredit

- szakmai ismeretek: fonetika, fonológia; morfológia; szintaxis; logika; szemantika; pragmatika; terepmunka,

- választható tárgyak: nyelvtipológia, nyelvfilozófia, történeti nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, neurolingvisztika, számítógépes nyelvészet, szövegtan, a nyelvtudomány története, a nyelvi leírás elmélete.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 4 kredit

A szakmai gyakorlat programspecifikus.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Grammatika.

2. Szemantika vagy logikai matematikai ismeretek.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ESZTÉTIKA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan, az esztétika területén járatos szakemberek képzése, akik az esztétika filozófiai alapjairól, a művészet elméletéről és gyakorlatáról egyaránt rendelkeznek történeti mélységben megalapozott és korszerű ismeretekkel. Ennek érdekében a képzés alapvetően történeti architektúrát foglal magába, a tanulmányok előrehaladása során azonban megengedi az egyéni orientációt is. A képzés a klasszikus és jelenkori esztétika és humánkultúra ismeretanyagát magas szinten közvetíti.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles esztétika szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 29%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 23 kredit

Tárgya a legszélesebb értelemben vett esztétikai bevezetés (mi az esztétika, az esztétika filozófiai alapjai, szövegolvasás és műelemzés, szakszöveghez kapcsolódó idegen nyelvű szeminárium).

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 83 kredit

Részletes esztétikatörténeti stúdiumok az antikvitástól a jelenkorig. A történeti képzés magasabb fokán megjelenik az egyes művészeti ágakkal történő beható foglalkozás és művészetkritikai gyakorlat. Ezen a képzési szinten a hallgatók lehetőséget kapnak az egyéni tájékozódásra és témaválasztásra, melyről írásban számolnak be (évfolyamdolgozat, illetve egyéb írásbeli beszámoló formájában).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Történeti stúdiumok adott időhatár között (a klasszikus-antik műelmélettől a reneszánszig vagy a klasszikus német esztétikáig, a 19. századig).

2. Történeti stúdiumok adott időhatár között (19-20. századi esztétikák, jelenkori esztétikai felfogások).

3. A dolgozat választott tárgyának korszakháttere és tematikus alapjai.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ÉSZT SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az észt nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, az észt nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és az észt kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-észt kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles észt szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1500

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 60%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 21 kredit

- nyelvi alapozó képzés,

- irodalmi és országismereti bevezető tanulmányok,

- a finnugorság ismertetése,

- a magyar nyelv finnugor alapjai.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 82 kredit

- észt nyelv,

- balti finn nyelvészet (a balti finn nyelvek kialakulása, a finnségi nyelvek legfontosabb azonosságai és eltérései),

- észt történeti és leíró nyelvészet (az észt nyelv fejlődése napjainkig, észt fonetika, fonológia, morfológia és szintaxis),

- észt irodalomtörténet, észt irodalom, népköltészet,

- országismeret (történelem, művelődéstörténet, néprajz, képzőművészet, zene, gazdaság és társadalom, magyar-észt tudományos és kulturális kapcsolatok),

- finn nyelv,

- módszertani ismeretek, segédtudományok.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 2 kredit

A hallgató észt nyelvismeretének elmélyítése, beszéd- és megértéskészségének javítása, az észt nép kultúrájával való ismerkedés elősegítése céljából legalább 20 órás aktív magyarországi nyelvgyakorlat (tolmácsolás, idegenvezetés vagy egyéb nyelvgyakorlat) vagy részvétel észtországi nyelvtanfolyamon vagy más szakmai gyakorlaton.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Észt társalgás, az észt nyelv története, észt fonetika és morfológia, észt irodalomtörténet a kezdetektől a 20. század elejéig, észt történelem és művelődéstörténet.

2. Észt társalgás, észt mondattan, észt irodalomtörténet a 20. század elejétől napjainkig, a hallgató által választott észt nyelvészeti vagy művelődési szakkurzus tudományterületének főbb kérdései.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

FILMELMÉLET ÉS FILMTÖRTÉNET SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a modern vizuális kommunikáció társadalmi meghatározottságainak és technikai sajátosságainak, a mozgóképes befogadás lélektani és fiziológiai percepciós mechanizmusainak ismeretében alkalmasak az analóg és a digitális mozgóképkultúra területén a tudományos kutatómunkára, a filmelméletnek és filmtörténetnek mint kutatási területnek a feldolgozására, jártasak a különböző írásbeli kritikai műfajokban, képesek az elemzések írásban történő megfogalmazására és szóbeli levezetésére közönség számára, alkalmasak az alapfokú mozgóképkészítés fázisainak megítélésére, és képesek az oktatási és művelődési intézményekben elemi mozgóképkészítési gyakorlatok levezetésére, továbbá - a tanári képesítés megszerzésére is irányuló képzés esetén - olyan tanárok képzése, akik megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek a mozgóképkultúra tárgykör tanításához.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles filmelmélet és filmtörténet szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles filmelmélet és filmtörténet szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1500

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 30%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 21 kredit

Alapozó ismeretek: pszichológiatörténet, művészetpszichológia, szociológia, művészetszociológia, az etika művészi, művészeti vonatkozásai, esztétika, művészettörténet, irodalomelmélet, drámaelméletek, dramaturgia, jogi ismeretek, különös tekintettel a szerzői jogvédelemre.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 84 kredit

- szakmai elméleti ismeretek (58 kredit): filmtörténet, film- és kommunikációelmélet,

- szakmai gyakorlati ismeretek és készségek (26 kredit):

= a mozgókép elemzése elemi kompozíciós, narrációs és stilisztikai szinten, e szintek megkülönböztetése és interpretációs célú alkalmazása,

= a mozgóképkészítés alapfokú ismerete, a videokamera és a montírozó berendezés használata, az elemi mozgóképi hatások létrehozása (történetszervezés, jelenetezés, forgatókönyvírás, szcenika, képalkotás, színészvezetés, dialógusszerkesztés, vágás).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Filmtörténet.

2. Filmelmélet.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat olyan elméleti tanulmány vagy filmek, filmstílusok, filmalkotók komplex összehasonlító elemzése, amely tanúsítja, hogy a hallgató ismeri a mozgóképolvasás módszereit és tájékozott az erre vonatkozó elméletekben, valamint a hazai és a nemzetközi szakirodalomban.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

FILOZÓFIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Felkészítés a filozófia mint szakma és hivatás művelésére. A szak egyrészt az európai filozófiai hagyomány egészére és a filozófia főbb szakterületeire kiterjedő alapismereteket nyújt és követel meg, másrészt felkészíti a hallgatókat az önálló filozófiai gondolkodásra és kialakítja bennük az ehhez szükséges jártasságokat, készségeket és szemléleti jellemzőket.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzéskeretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles filozófia szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles filozófia szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik 40-44%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit (Ebből alapvizsga: 4 kredit)

- Bevezetés a filozófiai szempontból releváns idegen nyelvek filozófiai szaknyelvébe, filozófiai szövegek olvasásának és elemzésének gyakorlása. Filozófiai alapkészségek elsajátítása majd elmélyítése. Ezen készségek és ismeretek közül külön kiemelendő a logika.

- Területei: szakszövegolvasás, logika, filozófiai alapkészségek, filozófiai készségfejlesztés.

4.2.2. Törzsképzés: 60 kredit

(Ebből alapvizsga: 4 kredit)

- Az egyetemes filozófiatörténet elmélyült és extenzív tanulmányozása.

- A filozófia szisztematikus területeinek beható megismerése:

= esztétika,

= etika,

= ismeretelmélet,

= jogfilozófia,

= kortárs filozófiai problémák,

= környezeti filozófia és etika,

= metafizika,

= nyelvfilozófia,

= politikai filozófia,

= történelemfilozófia,

= tudományelmélet,

= vallásfilozófia.

- A filozófiai készségek közül elsajátítandó az önálló szövegelemzés készsége, valamint az önálló gondolatok szakszerű megfogalmazásának, részletes kidolgozásának és argumentálásának, továbbá a filozófiai hagyományon belül történő elhelyezésének képessége.

4.2.3. Szakképzés: 25 kredit

Elmélyült, tudományos igényű stúdiumok a filozófia egy szűkebb területén. Ezek a hallgató szakdolgozati felkészülésének előmunkálatait képezik, a törzsképzési szakasszal bezárólag végzett tanulmányok tárgyköréből vagy ezekhez kapcsolódó problématerületekről.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

Mindkét szigorlat a rendszerezett filozófiai és filozófiatörténeti ismeretek elsajátítását, valamint átfogó és önálló alkalmazásának képességét követeli meg, és ezt ellenőrzi.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

FINN NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a finn nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a finn nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a finn kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-finn kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles finn nyelv és irodalom szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 10 kredit

- nyelvi képzés: finn nyelvgyakorlat leíró nyelvtannal.

- szaktudományi bevezető tanulmányok: bevezető filológiai ismeretek a finnugor nyelvtudományba, tudománytörténet, a finnugor népekre vonatkozó alapvető ismeretek.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 87 kredit

- finn nyelvgyakorlat,

- finn nyelvészet,

- finn irodalom,

- finn művelődéstörténeti tanulmányok.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 8 kredit

A hallgató finn nyelvismeretének elmélyítése, beszéd- és megértéskészségének javítása, a finn nép kultúrájával való ismerkedés elősegítése céljából legalább 20 órás aktív magyarországi nyelvgyakorlat (tolmácsolás, idegenvezetés vagy egyéb nyelvgyakorlat) vagy részvétel finnországi nyelvtanfolyamon vagy más szakmai gyakorlaton.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

Mindkét szigorlat közös formája:

Írásbeli: finn szöveg fordítása magyarra, illetve magyar szöveg fordítása finnre, szótár használata nélkül.

Szóbeli: finn társalgás, finn nyelvészeti, irodalmi, művelődéstörténeti ismeretek.

Tartalmi követelmény:

1. szigorlat: az alapképzési szakasz lezárása, a kötelező törzsanyag ismeretének számonkérése.

2. szigorlat: a szakképzési szakasz lezárása, a szakirányú specializálódás ismeretanyagának számonkérése, ezen belül a hallgató által választott finn nyelvészeti vagy művelődési szakkurzus tudományterületének főbb kérdései.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

FINNUGOR SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a finnugor (uráli) népek nyelvének és kultúrájának terén megbízható és megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkeznek, ezen nyelvészeti, nyelvi és művelődéstörténeti ismereteik birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, gyakorlati és elméleti művelésére, alkotó szellemű alkalmazására, elláthatnak oktatói feladatokat hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben, és részt vehetnek a hazai és a nemzetközi tudományos munkában.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles finnugor szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 44%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 10 kredit

- nyelvi képzés: finn nyelvgyakorlat és leíró nyelvtan,

- szaktudományi bevezető tanulmányok: bevezető filológiai ismeretek a finnugor nyelvtudományba, tudománytörténet, a finnugor népekre vonatkozó alapvető ismeretek.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 87 kredit

- finnugor összehasonlító nyelvészeti tárgyak,

- a finnugrisztika nem nyelvészeti diszciplínái: őstörténet, történelem, tárgyi néprajz, folklór, szépirodalom,

- finnugor nyelvek (leíró és történeti nyelvtan).

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 8 kredit

Valamely finnugrisztikai oktató- vagy kutatóhelyen végzendő tudományos tevékenység.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. szigorlat: a bevezető képzési szakaszt zárja. A finnugor nyelvészeti (hangtan, morfológia, lexikológia, mondattan) és a történelmi, néprajzi, népköltészeti, irodalmi tárgyakból szóbeli vizsgát, valamint az elsajátított nyelvi ismereteket ellenőrző írásbeli vizsgát tartalmaz.

2. szigorlat: a szakképzési szakasz anyagát kéri számon. A vizsga szóbeli részét a már egy adott részterületre specializálódott hallgató ismereteit ellenőrző feladatok, a vizsga írásbeli részét a nyelvi ismereteket ellenőrző feladatok alkotják.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy témától függően magyar vagy valamely más finnugor nyelven kell készíteni.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

FRANCIA NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a francia nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a francia nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a francia kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-francia kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles francia nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles francia nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 36%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 24 kredit

Az alapképzés során a hallgatóknak meg kell szerezniük a tanulmányok folytatásához szükséges nyelvi készségeket és meg kell ismerkedniük az irodalomtudomány és a nyelvtudomány tárgyával és alapvető módszereivel.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 79 kredit

- Nyelvi követelmények: normális sebességű köznyelvi szöveg hallás utáni pontos megértése. Megfelelő ritmusú, intonációjú beszéd. Mindennapi és kulturális témák összefüggő és korrekt szóbeli előadása, ilyen témákban társalgási és vitakészség. Az egyéni szókincs tudatos bővítésének igénye különböző témakörökben. Átlagos nehézségű irodalmi és sajtószöveg akadálytalan olvasása, a mindennapi életben szükséges írott szövegek korrekt elkészítése. A helyesírási szabályok pontos alkalmazása. Világos és szabatos szövegek készítése a szakmába vágó tudományos témákról. Stilisztikailag változatos, igényes íráskészség kialakítása.

- Francia irodalom: a francia irodalom egészének korszakok és műfajok szerinti áttekintése. Az irodalomtörténet átfogó ismeretén túl egyes korszakok és egyes szerzők elmélyültebb tanulmányozása. Az irodalomtudományi alapfogalmak elsajátítása. A fontosabb kézikönyvek, irodalomtörténetek, lexikonok, bibliográfiák, szakfolyóiratok hozzáértő használata. A főbb irodalomkritikai irányok és műelemzési módszerek megismerése. Műelemzési készség. Önálló ítéletalkotás az irodalmi jelenségek különböző megközelítéseit illetően.

- Francia nyelvészet: a nyelvre vonatkozó általános fogalmak elsajátítása. Az alapvető nyelvészeti kézikönyvek, segédeszközök használata. Tájékozottság a francia nyelvészet főbb irányzataiban és legfontosabb kutatóinak munkásságában. A francia leíró nyelvtan (hangtan, alaktan, mondattan), valamint a lexikológia elméleti ismerete, gyakorlati alkalmazásának képessége. A szemantikai fogalmak rendszerezése. Mondatelemzési készség. A francia nyelvi jelenségek magyar-francia kontrasztív szempontból történő megközelítése. A francia nyelv viszonya a latinhoz, helye a nyelvcsaládok rendszerében. Régebbi nyelvállapotok maradványai és hatásai a mai nyelvben. A történeti hang-, alak- és mondattan vázlata, az ehhez szükséges latin nyelvi ismeretek. Jártasság a legrégibb nyelvemlékek és az ófrancia irodalmi szövegek nyelvi elemzésében. Az újlatin összehasonlító nyelvészet alapfogalmai.

- Francia civilizáció: a francia civilizáció történetére és a jelenkori francia civilizációra vonatkozó legfontosabb kézikönyvek ismerete. Tájékozottság Franciaország történelmét, földrajzát és mai intézményrendszerét illetően. Ezeknek az ismereteknek biztos háttérként történő felhasználása az irodalmi vagy nyelvtörténeti események időbeli és földrajzi elhelyezéséhez. Alapvető ismeretek a frankofónia fogalmáról.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvészet: a tanult nyelvtudományi tárgyak anyaga.

2. Irodalom: a tanult irodalomtörténeti és irodalomtudományi tárgyak anyaga.

Nyelvi alapvizsga: 2 kredit

A nyelvi szint ellenőrzése szóban és írásban az alapképzés befejezése után.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy az irodalmi, nyelvészeti vagy civilizációs problematika bármely kérdéséről lehet írni, francia nyelven.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

HEBRAISZTIKA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik átfogó tájékozottsággal rendelkeznek a héber nyelv- és irodalomtörténetről, a zsidó történelemről, a zsidó vallásról, az ókori Kelet vallástörténetéről, továbbá járatosak egyéb sémi és "zsidó" nyelvekben (arámi, akkád, arab, jiddis), bibliai és judaisztikai tudománytörténetben, Izrael régészetében, valamint klasszika filológiában (ógörög, latin). A hebraisztika szak oktatási programjának középpontjában a héber nyelv különböző korszakai és fontosabb nagy szövegcsoportjai állnak. Ezen ismeretek birtokában legyenek képesek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban kutatói állások betöltése), önálló akadémiai kutatásra, egyetemi szintű oktatásra (hebraisztika, történelem szakokon és teológiai karokon) és tudományos ismeretek terjesztésére.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles hebraisztika szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1250

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 56%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- klasszikus héber nyelvi alapozó képzés,

- bibliaismereti, történelmi, bibliai és rabbinikus irodalomtörténeti bevezető tanulmányok,

- zsidó vallástörténeti bevezető tanulmányok.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 80 kredit

- szövegismeret (héber biblia, rabbinikus, középkori, újkori szövegek),

- egyéb sémi és "zsidó" nyelvek (arámi, akkád, ugariti, arab, jiddis), ógörög, latin,

héber nyelvtörténet (a kezdetektől napjaink ivrit nyelvéig),

- összehasonlító sémi nyelvtudomány,

- modern bibliatudomány,

- régészet,

- történelem (zsidó középkori, újkori; a Közel-Kelet népei), zsidó vallástörténet,

- bibliai és judaisztikai szakszemináriumok (a korakereszténység zsidó gyökerei, a maszóra, a zsidó folklór, a kelet-európai zsidóság zenéje, magyarországi zsinagógák, zsidó temetők stb.).

4.2.3. Szakmai gyakorlat

Ajánlott nyári egyetemek látogatása, illetve célnyelvi környezetben eltöltött féléves tanulmányi idő.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. A Biblia teljes héber szövege.

2. Rabbinikus irodalom.

3. Bibliatudomány / Judaisztika szakiránynak megfelelően zsidó történelem (ókor, középkor, újkor).

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye módszertani szempontból a szövegcentrikusság, héber nyelvű (és egyéb idegen nyelvű) forrásanyag mellékelése, értelmezése. A szakdolgozat megírásához nélkülözhetetlen a külföldi szakirodalom tanulmányozása. Az előre kidolgozott formai, módszertani követelmények a tudományág nemzetközi gyakorlatában elfogadott átírási és bibliográfiai utalási rendszereknek megfelelőek.

5.3. A záróvizsga.

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a horvát nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a horvát nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a horvát kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-horvát kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles horvát nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles horvát nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- országismeret: kultúrtörténet és történelem; a magyarországi horvát kisebbség története és kultúrája,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 78 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szláv és az általános irodalomtudomány, az irodalomelmélet, valamint a szakma módszertanának elsajátítása terén. Az irodalomtörténet tanulmányozásának alkalmanként - főleg az utóbbi két évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés feladata a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése vagyis a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára, valamint az önálló nyelvészeti gondolkodásra történő nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése.

- A nyelvi képzés feladata:

= bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba,

= a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,

= a nyelv rendszerének tudatosítása,

= nyelvi kontrasztivitások tudatosítása,

= a célnyelvi ország társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének, valamint a magyarországi horvát kisebbség történetének megismertetése,

= az értekező próza technikájának elsajátítása,

= a szóbeli és írásbeli tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése,

= a szóbeli és írásbeli fordítási készség fejlesztése.

- A képzési szakasz főbb tematikus egységei:

= irodalomtudomány,

= irodalomelmélet,

= irodalomtörténet,

= ószláv nyelv és nyelvtörténet,

= mai horvát nyelv és általános nyelvészet,

= nyelvi kontaktológia,

= szemantika és pragmatika,

= szociolingvisztika,

= nyelvgyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat - nyelvtudás és országismeret.

2. Irodalom: a horvát irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Nyelvészet: leíró nyelvtan, transzlatorika, orosz nyelv.

3 alapvizsga: 7 kredit

A nyelvi és országismereti záróvizsga országismereti része méri az olvasás-, írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget különböző tesztlapokkal és a kreativitást mérő feladatokkal. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, illetve abból kiindulva méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá középfokú nyelvvizsga német vagy angol nyelvből, valamint orosz nyelvtudás.

INDOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az indológia szakterületén tárgyi és módszertani tájékozottsággal rendelkeznek, a tudományos szakirodalomban önállóan tájékozódni képesek; akik a szanszkrit nyelvet és az újind nyelvek közül a hindi nyelvet magas fokon elsajátították, s megfelelő ismeretekre tettek szert más középind vagy óiráni nyelvekben; akik tájékozottak India és kultúrája történetében; akik ennélfogva alkalmasak arra, hogy e szakterülettel kapcsolatban levő kulturális területen dolgozzanak s képesek önálló tudományos munkára.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles indológia szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1500

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 30%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- szanszkrit nyelv,

- szanszkrit leíró nyelvtan,

- szanszkrit nyelvgyakorlat,

- hindi nyelv,

- hindi leíró nyelvtan,

- hindi nyelvgyakorlat,

- hindi társalgási gyakorlatok.

4.2.2. Törzsképzés és szakképzés: 83 kredit

Törzsképzés:

- szanszkrit szövegek (nyelvi-nyelvészeti, filológiaitörténeti, irodalmi-esztétikai elemzése),

- hindi szövegek (nyelvi, irodalmi, esztétikai stb. elemzése),

- hindi beszédgyakorlatok és társalgás,

- szanszkrithoz közeli nyelvek (közép- és "egyéb" újind nyelvek, óiráni nyelvek),

- indoeurópai összehasonlító nyelvészet, óind történeti nyelvtan és nyelvtörténet, a közép- és az újind nyelvek kialakulása és történetük, különös tekintettel a hindire,

- ind kultúrtörténeti alapismeretek,

- két speciális tárgykör (a szanszkritológia vagy a hindi vagy egyéb újind területéről).

Szakképzés:

- szanszkrit szövegek,

- hindi szövegek,

- hindi beszédgyakorlatok,

- óind, hindi és egyéb újind irodalomtörténet,

- India története és kultúrtörténete tárgycsoport (India történelme, vallásainak története, filozófiatörténete és művészetének története).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 12 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Alapvizsga: a szanszkrit és a hindi nyelv alapos ismeretének bizonyítása (szanszkrit: szövegismeret, hindi: beszéd- és fogalmazáskészség, kultúrtörténeti alapismeretek és nyelvészeti ismeretek). Írásbeli: 15 sor nehezebb, de ismert szanszkrit szöveg fordítása magyarra szótár segítségével,

20 sor nehezebb, ismeretlen hindi szöveg fordítása magyarra szótár használatával.

Szóbeli: a szanszkrit leíró nyelvtan részletes mondattani ismeretekkel. Áttanulmányozott nagy mennyiségű szanszkrit szövegből fordítás. A hindi nyelv alaktanának és mondattanának részletes ismerete. Hindi beszélgetési és fogalmazási készség középfoknál magasabb színvonalon. Hindiről magyarra és magyarról hindire történő fordítás.

Nyelvészeti ismeretek. Kultúrtörténeti alapismeretek.

2. Szakvizsga: a magasabb szintű nyelvismereten túlmenően a szanszkrit, hindi és újind irodalom ismeretét, India története, vallás-, filozófia- és művészettörténete ismeretét követeli meg.

Írásbeli:15 sor nehéz, de ismert szanszkrit szöveg fordítása magyarra szótár segítségével,

20 sor nehéz, ismeretlen hindi szöveg fordítása magyarra szótárral, hindi nyelvű, rövid fogalmazás megadott témából.

Szóbeli: áttanulmányozott szanszkrit szövegekből fordítás. Hindi beszélgetés és fogalmazási készség a felsőfok szintjén. Hindiről magyarra és magyarról hindire való fordítás. A szanszkrit irodalom története. A hindi és az újind irodalom története. India története. India vallásainak története. Ind filozófiatörténet. India művészetének története.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátossága, hogy nyelve magyar vagy angol vagy hindi (idegen nyelv esetén magyar összefoglalással, illetve magyar esetén angol összefoglalással).

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a könyvtár, információszolgáltatás területén korszerű elméleti, történeti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, s ezek birtokában képesek a különböző könyvtártípusok, valamint a szaktájékoztatási feladatokat végző intézmények szakmai munkaköreinek ellátására. Képesek a különböző információhordozók, a hazai és a külföldi, a magyar és az idegen nyelvű dokumentumok gyűjtésére, analitikus és szintetikus feldolgozására, tárolására és rendszerezett közreadására; a szakmai könyvtári munka és tájékoztatási tevékenység szervezésére és fejlesztésére, a hazai és a külföldi könyvtári kapcsolatok építésére, könyvtári és információs intézmények, szervezetek irányítására. Felkészültek az információk társadalmi hasznosítására, információs szolgáltatások tervezésére, szervezésére és működtetésére; számítógépes szakirodalmi információs rendszerek alkalmazására, adaptálására és tartalmi fejlesztésére; az információs politika irányításában való részvételre az információ gazdaságtana, pénzügyi és jogi szabályozása, valamint szabványosítása terén.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles informatikus könyvtáros.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 39%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 24 kredit

- bevezetés a könyvtári és informatikai ismeretekbe,

- a kommunikációelmélet alapjai,

- olvasásszociológia, -pedagógia, -pszichológia,

- a számítástechnika alapjai,

- írás-, könyv- és sajtótörténet.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 73 kredit

- dokumentumleírás,

- osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek,

- könyvtártan,

- könyvtári menedzsment,

- tájékoztatás, információforrások,

- információelmélet, adatbázis-építés, könyvtárgépesítés,

- információs rendszerek (története),

- szakszeminárium.

4.2.3. Szakmai gyakorlat különböző könyvtártípusokban: 10 kredit

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 8 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Történeti alapok, dokumentumleírás, könyvtártan, osztályozás.

2. Könyvtári tájékoztatás, menedzsment, informatikai témakörök.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

IRANISZTIKA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az iranisztika mint szaktudomány (ó-, közép- és újperzsa nyelvészet, irodalomtudomány, Irán és a régió története az ókortól napjainkig, vallástörténet: zoroasztriánizmus, manicheizmus, iszlám) területén járatosak, a kapcsolódó tudományágakban tájékozottak. A szak a szükséges nyelvi, történeti, országismereti tudás birtokában képesítést nyújt az Iránnal, Afganisztánnal és Tádzsikisztánnal kapcsolatos szakmai (egyetemi oktatói, kutatói, újságírói, fordítói, szakértői) feladatok ellátására. A nyelvi és kulturális felkészültség hasznosítható más területeken is (könyvtár, könyvkiadás, diplomácia, külkereskedelem).

A szak- első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles iranisztika szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz

kapcsolódik: 49%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 16 kredit

Szakirodalmi tájékozódás, bevezetés az iráni nyelvtörténetbe, s Irán történetének forrásaiba, és az iszlámkori Irán történeti segédtudományaiba (kronológia, diplomatika elemei). A nyelvi alapozó stúdium alapszintű perzsa nyelvtudást ad mind a klasszikus irodalom nyelvén, mind a mai teheráni standard beszélt nyelven.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 84 kredit

- Nyelvészetből a két és fél ezer éves perzsa nyelvtörténet, az ó-, közép- és újperzsa nyelv jelentősebb emlékeinek eredeti szövegek tanulása útján történő áttekintése, a legújabb történeti és leíró nyelvészeti ismeretek közvetítése, a hagyományos és elengedhetetlen lexikális ismeretek mellett a problémamegoldó eredeti gondolkodás fejlesztése, megközelítési módszerek átadása, a vonatkozó készségek kialakítása, fejlesztése, a kutatásba való bevezetés (a keleti perzsa grammatikai gondolkodás története).

- Vallástörténetből Irán fontos ókori és mai vallásainak áttekintése (zoroasztriánizmus, gnoszticizmus, manicheizmus, szunnita és siíta iszlám). A legjelentősebb vallástörténeti-filozófiai problémakörök ismertetése (az óiráni dualizmus mibenléte és fejlődéstörténete, a rossz és a jó viszonya és problematikája az iráni vallástörténetben, a lélek koncepciói). Az iszlám mint meghatározó kulturális, politikai stb. tényező. Tradicionális és modern iszlám gondolkodók és hatásuk a politikai filozófiára.

- Történelemből Irán történetének áttekintése a kezdetektől az iszlám forradalomig. A kronológiai áttekintéssel párhuzamosan kerül sor a különböző történeti megközelítési módok ismertetésére, a központi jelentőségű tárgykörök esetében a nemzetközi szakirodalom vonatkozó eredményeinek bemutatására.

- Irodalomtudományból a perzsa nyelv különböző nyelvtörténeti korszakaiban írott szövegek olvasásán túl a perzsa irodalom korszakainak megismertetése, a legjelentősebb alkotók munkásságának ismertetése. A perzsa próza és vers témakörei, perzsa verstan. A korszakhatárok és tendenciák meghatározása, az értékelés nézőpontjai.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Klasszikus nyelvi és irodalmi szigorlat: a klasszikus perzsa nyelv leíró nyelvtanának, az újperzsa nyelvtörténetnek, lexikológiának és a klasszikus irodalom történetének szövegszintű és szakirodalmi ismerete.

2. Irán története és vallástörténete szigorlat: Irán történetének ismerete az őskortól az iszlám forradalomig (politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti, strukturális stb. aspektusok), valamint Irán ókori és mai vallásainak ismerete (zoroasztriánizmus, manicheizmus, gnoszticizmus, szunnita és siíta iszlám) a nemzetközi szakirodalom legújabb eredményei alapján.

3. Modern nyelvi és irodalmi szigorlat: a modern perzsa nyelv leíró nyelvtanának, lexikológiájának és irodalmának (a modern perzsa irodalom kezdetei, fordításirodalom, a klasszicizáló költészet és az új vers) ismerete a 19. századtól napjainkig.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy a szakdolgozat megírható magyar, de nagyobb szakirodalommal rendelkező nyugat-európai nyelven is (angol, német). A szakdolgozat a külföldi - angol, német, francia, orosz - szakirodalom és az eredeti - perzsa, olykor pehlevi - források beható ismeretére épül.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele az arab nyelv középszintű ismerete és az, hogy a hallgató három európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

JAPÁN SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a japán nép múltjával és jelenével foglalkozó humán- és társadalomtudományok művelésére. A képzés során a hallgatók elsajátítják a klasszikus japán nyelvet és a modern japán nyelvet, tájékozottságot szereznek a japán filológia, nyelvészet, irodalomtörténet, történelem, vallás- és eszmetörténet, művelődéstörténet, valamint a japán társadalomkutatás tárgykörében. E szakembereket szilárd japán nyelvi tudásuk és kulturális ismeretanyaguk képessé teszi a japán nyelv és a japanisztika oktatására, és helyt tudnak állni a magyar kulturális élet legkülönbözőbb területein, tudományos munkahelyeken, valamint a külföldi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekben.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles japán szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles japán szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 54%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 12 kredit

Nyelvi, filológiai, kulturális és társadalmi bevezetés, mai japán nyelvképzés.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 94 kredit

- japán filológiai tárgyak,

- japán történelmi és művelődéstörténeti tárgyak,

- klasszikus japán nyelvképzés és kanbun,

- mai japán nyelvképzés, nyelvgyakorlat,

- japanisztikai szakképzés (főbb japanisztikai kérdések és a hallgató által kötelezően választott témakör).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi alapvizsga: mai japán szöveg fordítása magyarra és mai magyar szöveg fordítása japánra, mai japán nyelvtan, japán társalgás a mai japán kultúra és társadalom témaköréből.

2. Japán társalgás és fordítás; japán nyelvtörténet; japán grammatika; klasszikus japán nyelv; japán filológia, irodalomtörténet, történelem és eszmetörténet alapismeretei, kanbun.

3. Japán társalgás és fordítás; a hallgató által kötelezően választott japanisztikai kurzusok tudományterületének főbb kérdései.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy a filológiai kutatás módszereivel kell kidolgozni. Ajánlott témakör a történelem, az eszmetörténet, az irodalomtörténet, japán kontrasztív nyelvészet, de a mai Japánnal foglalkozó politológiai, szociológiai és gazdaságtörténeti témakör is.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

KÍNAI SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kínai nép múltjával és jelenével, a kínai kultúrával foglalkozó társadalomtudományok művelésére. A képzés során a hallgatók elsajátítják a klasszikus és modern kínai nyelvet és írásrendszert, megismerkednek a régi és modern Kína történelmével, irodalmával, tájékozottságot szereznek a kínai művelődéstörténet, eszmetörténet, nyelvészet tárgykörében is. Olyan szakemberek nevelése a cél, akik megállják a helyüket a nemzetközi szakmai-tudományos együttműködésben, elősegítik a magyar-kínai gazdasági, politikai és kulturális együttműködést és a Magyarországon élő kínaiak társadalmunkba való beilleszkedését. A kínai nyelv és kultúra kelet-ázsiai történelmi szerepe következtében a kínai szak elvégzése alapul szolgálhat vagy segítséget nyújthat más keleti stúdiumok, így a japanisztika, koreanisztika és vietnamisztika műveléséhez is.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles kínai szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társítottszak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 31%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 18 kredit

Az alapképzésben a hallgatók mai kínai nyelvet, klasszikus kínai nyelvet, kínai filológiát (sinológiai alapismeretek: időszámítás, dinasztiák, névadás) tanulnak, a sinológiai tudományos módszerekkel ismerkednek meg.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 91 kredit

A törzs- és szakképzés során a hallgatók magasabb szinten folytatják mai és klasszikus kínai nyelvi tanulmányaikat. Klasszikus kínai olvasmányaik között irodalmi, történeti, filozófiai, vallástörténeti művek találhatók. A magas szintű nyelvtudás elsajátítása érdekében felsőbb éven a diákok a magyarról-kínaira, illetve kínairól-magyarra fordítást gyakorolják. A nyelvi képzés mellett a kínai kultúra valamennyi fontos területével (irodalom, történelem, filozófia, vallások) megismerkednek. A filológiai óra a kínai írásbeliségbe, főbb művekbe ad bevezetést, megtanít a sinológiai segédeszközök (szótárak, életrajzi szótárak, térképek) használatára. A szakkollégiumok lehetőséget teremtenek bizonyos fokú szakosodásra.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. szigorlat

- írásbeli: mai kínai nyelv (nyelvi teszt), klasszikus kínai nyelv (irodalmi vagy történeti szöveg fordítása),

- szóbeli: kínai nyelvű társalgás (hétköznapi témákról), nyelvészet, irodalom, történelem.

2. szigorlat

- írásbeli: mai kínai nyelv (fogalmazás megadott témáról), klasszikus kínai nyelv (filozófiai vagy vallási szöveg fordítása),

- szóbeli: kínai nyelvű társalgás (szakmai témáról), nyelvészet, filozófia- és vallástörténet.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy a hallgatók klasszikus vagy modern kínai nyelvű szövegeket dolgozzanak fel filológiai eszközökkel, a kínaiban nehezen értelmezhető terminusok magyar fordítását megadják.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

KOMMUNIKÁCIÓ SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kommunikációs rendszerekről, azaz a társadalmi kommunikációról mint társadalmi alrendszerről, valamint a társadalmi kommunikáció fontosabb intézményeiről és színtereiről, s akik ennek alapján felkészültek a társadalmi kommunikáció empirikus elemzésére, vizsgálatára és a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A képzés a kommunikációs és kommunikátori képességek kialakítását, illetve folytonos fejlesztését hivatott elősegíteni, mert a kommunikációs szakemberek egy jelentős része - hivatásuk részeként - mások kommunikációjának fejlesztésében érdekelt, mint például a közvetítő-társadalmi segítők, PR szakemberek.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles kommunikáció szakos bölcsész (zárójelben a szakirány megnevezésével).

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 51 %

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 30 kredit

- szociálpszichológia,

- szociológia, kulturális antropológia,

- bevezetés a szemiotikába,

- bevezetés az általános nyelvészetbe.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 48 kredit

- közvetlen emberi kommunikáció,

- társadalmi kommunikáció,

- kultúraközi kommunikáció,

- kommunikációelméletek,

- kutatásmódszertan,

- kommunikációs technológiák és történetük,

- a kommunikáció gazdaságtana,

- kommunikáció és jog,

- kommunikáció és etika,

- kommunikáció és politika,

- családi kommunikáció.

Szakirányok:

- a társadalmi kommunikáció,

- az intézményi kommunikáció,

- a tömegkommunikáció,

- a kommunikációkutatás,

- az újságírás,

- a nemzetközi kommunikáció.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 27 kredit

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Szociálpszichológia, szociológia, kulturális antropológia, bevezetés a szemiotikába, bevezetés az általános nyelvészetbe.

2. Közvetlen emberi kommunikáció, társadalmi kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, kommunikációelméletek, kutatásmódszertan, kommunikációs technológiák és történetük, a kommunikáció gazdaságtana, kommunikáció és jog, kommunikáció és etika, kommunikáció és politika.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan, a különböző népek és népcsoportok kultúráját és társadalmi szerveződését elsősorban empirikus módszerekkel kutató szakemberek képzése, akik a komparatisztika módszereivel tudományos következtetések levonására is képesek, s kellő kitekintéssel rendelkeznek a néprajztudományok más területeire. Jártasak a kulturális és a szociálantropológia ágaiban, irányzataiban, elméleteiben, elsajátították jellegzetes szemléletét és módszereit, áttekintéssel rendelkeznek a világ kulturális tagoltságáról, képesek más kultúrák kutatására és megértésére, a kulturális antropológia művelésére, eredményeinek közvetítésére, valamint alkalmazására a kommunikáció, a muzeológia, az oktatás, a nemzetközi érintkezés és a társadalmi gyakorlat különböző területein.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles kulturális antropológia szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles kulturális antropológia szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1400

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 40%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- bevezetés a kulturális antropológiába (alapfogalmak, módszerek, kutatástörténet),

- etnokulturális típusok (a világ kultúráinak áttekintése a gazdálkodási ágak fejlődése és az ökológiai adottságok szerint),

- társadalomtudományi alapvetés.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 70 kredit

- antropológiai elméletek,

- kutatási módszerek az antropológiában,

- az antropológia irányzatai, kutatástörténet,

- szak-antropológiák (gazdasági, szociál-, politikai, vallás-, mentalitás-, művészet-, környzeti-ökológiai, filozófiai, pszichológiai),

- vizuális antropológia,

- a világ népeinek kultúrája - regionális etnológia (Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália-Óceánia),

- Európa népeinek antropológiája,

- komplex társadalmak antropológiája,

- antropológiai terepmunka-technikák,

- forrásismeret és forráselemzés.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 20 kredit

Terepmunka-gyakorlat, muzeológiai gyakorlat, audiovizuális gyakorlatok, kutatóintézeti vagy archívumi gyakorlatok.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma összességében felöleli a szakképzés ismeretanyagát.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy önálló empirikus kutatáson alapuló, szaktanári vezetéssel készített munka legyen. Követelmény mind a gyűjtött anyag demonstrálása, mind értelmezése. A hagyományos írásos formát film és egyéb adathordozó is kiegészítheti.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

LATIN NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik elmélyült tudással rendelkeznek a latin nyelvről, az ókori történelemről és a klasszikus (latin-görög) irodalomról, ezt az ismeretanyagukat hasznosítani tudják a közoktatásban, továbbá képesek a szellemi élet egyéb területein (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, kiadók, írott és elektronikus sajtó stb.) a latin nyelvvel és az antik kultúrával kapcsolatos igényeket kielégíteni a tudományos kutatás, az ismeretterjesztés, valamint a műfordítás terén.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles latin nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles latin nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 45%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 29 kredit

- A latin nyelvtannak, mint a klasszika filológia saját struktúrával rendelkező területének az elsajátítása.

- A görög nyelv alapjainak oktatása az első évben elsősorban a grammatika áttekintése, továbbá - a törzsképzési szakaszba átnyúlóan is - a legfontosabb ógörög irodalmi szövegek néhány jellemző részletének elolvasása.

- Az auktorolvasás során a hallgatók megismerik az adott irodalmi művek fontosabb műfaji kérdéseit, jelentőségét az irodalomtörténet folyamatában, kortörténeti vonatkozásait, az alkotók életrajzát, a mérvadó szakirodalmat.

- A bevezető művelődési tárgyak (bevezetés az ókortudományba és a vallástörténeti jellegű tantárgyak) a filológiai munka alapvető módszereit és segédanyagait ismertetik meg, illetve az ókori kultúra olyan területeibe nyújtanak bevezetést, amelyek ismerete az irodalmi szövegek értelmezéséhez kezdetektől fogva elengedhetetlen.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 71 kredit

- A latin leíró nyelvtani gyakorlatok célja az alapozó szakaszban tanultak készséggé fejlesztése. Folytatódik és elsősorban irodalmi szövegek olvasásával mélyül a görög nyelv oktatása.

- Az auktorolvasás tárgyaiban olyan fontos irodalmi művek (pl. Vergilius Aeneise, Livius történeti munkája) kerülnek sorra, amelyek olvasása alapos grammatikai és lexikai ismereteket s a szövegértelmezés módszereiben már bizonyos jártasságot tételez föl.

- A művelődési tárgyak a klasszika filológia egyes nagyobb területein (pl. görög irodalomtörténet) nyújtanak áttekintést.

- A latin stilisztikai gyakorlatok egyrészt a latin nyelv különböző stílusformáit (a mindennapi, a prózai és a költői nyelv jellegzetességei, a próza stílusrétegei, stílusváltások a latin nyelv történetében) elemzik, másrészt a különböző céloknak (pl. tudományos bevezető, oklevél) megfelelő stílusformák helyes alkalmazására való képességet alakítják ki.

- Az auktorolvasás folyamán azok az irodalmi szövegek (pl. Horatius, Tacitus) kerülnek sorra, amelyeknek különös nyelvi és egyéb értelmezési nehézségeivel csak jelentős fordítási gyakorlattal rendelkezők tudnak sikerrel megbirkózni.

- A római irodalomtörténet tárgy történeti és esztétikai szempontból, átfogóan tárgyalja a latin nyelvű irodalmat annak kezdeteitől a késő-császárkorig. Kiemelkedő szerepet kapnak a következő témák: az irodalomnak a kultúra egészében betöltött helye, az irodalmi élet, az "iskolák", illetve irányzatok, a korszakhatárok, illetve az irodalmi nyelv stílusváltásai, a műfajok, az antik irodalomelmélet (retorika), a görög és latin irodalom kölcsönhatásai, az antik irodalom hatása a világirodalomra, azon belül is a magyar irodalomra.

- A művelődési tárgyak az indoeurópai és latin nyelvészet, az antik gondolkodás és művészettörténet tárgyköreit ölelik fel, amelyekben az oktatásnak a hallgatók megbízható latin nyelvtudására, speciális (filozófiai) szövegismeretére, fejlett absztrakciós képességére kell támaszkodnia.

- A szakdolgozat előkészítésének, illetve a specializációnak legfontosabb terepét a filológiai és szakszemináriumok (illetve speciális kollégiumok) jelentik.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

A törzsképzés első szakasza végén kerül sor a görög záróvizsgára és az I. szigorlatra. Az írásbeli vizsga a) latin irodalmi szöveg magyarra fordítása, b) megadott magyar szöveg fordítása latinra. A szóbeli vizsga anyagát a) a görög és római történelem, b) feldolgozott auktoranyag adja.

A II. szigorlat két részből áll. Írásbeliből, amelynek két része van: a) latin irodalmi szöveg fordítása magyarra, b) egy latin nyelvű fogalmazás elkészítése megadott témáról. Szóbeliből, amely ismét két részből áll: a) irodalomtörténet, nyelvészet, b) a törzsképzés második szakaszának auktorai.

Nyelvi alapvizsga: 5 kredit

Ennek teljesítése előfeltétele a következő képzési szakaszba való lépésnek. Anyaga: latin leíró nyelvtan és meghatározott auktorok ismerete.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy magyar vagy latin nyelven, indokolt esetben a világnyelvek valamelyikén kell megírni.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsga szóbeli része: a közoktatásban használatos latin tankönyvek (az ezekben szereplő irodalmi források) kimerítő ismerete és azokból a vizsgán a latin szövegek kifejező olvasása és értelmező fordítása, valamint a szakdolgozat témakörével kapcsolatos irodalomtörténeti, kultúrtörténeti kérdések. Követelmény továbbá a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a lengyel nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a lengyel nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a lengyel kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles lengyel nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles lengyel nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 44%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- országismeret: kultúrtörténet és történelem,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 80 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a lengyel és az általános irodalomtudomány, valamint az irodalomelmélet terén. Az irodalomtörténet tanulmányozásának - főleg az utóbbi két évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata. A lengyel irodalomtörténet rendszeresen tárgyalandó a kezdetektől napjainkig. Külön hangsúlyt kapnak az elhatárolódó korszakok, valamint művészeti irányzatok. A legjelentősebb alkotók és történeti, illetve esztétikai szempontból fontos műveik megismerése kapcsán sor kerül az európai forma- és tartalomtipológiai párhuzamok és közvetlen áthatások elemzésére is, különös tekintettel a magyar irodalomra.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés feladata a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése, vagyis a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára, valamint az önálló nyelvészeti gondolkodásra történő nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése.

- A nyelvi képzés feladata:

= bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba,

= a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,

= a nyelv rendszerének tudatosítása,

= nyelvi kontrasztivitások tudatosítása,

= a lengyel nyelvterület politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének megismertetése,

= az értekező próza technikájának elsajátítása,

= a tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése,

= a szóbeli és írásbeli fordítási készség fejlesztése.

- A képzési szakasz főbb tárgykörei:

= irodalomtudomány,

= irodalomelmélet,

= irodalomtörténet,

= ószláv nyelv és nyelvtörténet,

= lengyel leíró nyelvtan (fonetika, fonológia, morfológia szintaxis),

= általános nyelvészet,

= nyelvi kontaktológia,

= szemantika és pragmatika,

= szociolingvisztika.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat (lengyel nyelvi alapvizsga): nyelvtudás és országismeret.

2. Irodalom: a lengyel irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Nyelvészet: lengyel leíró nyelvtan, transzlatorika, orosz nyelv.

Nyelvi alapvizsga (nyelv, nyelvtörténet): 5 kredit

A nyelvi és országismereti alapvizsga országismereti része méri az olvasás- és írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában valójártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá középfokú nyelvvizsga német vagy angol nyelvből, valamint orosz nyelvtudás. Követelmény továbbá a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

LEVÉLTÁR SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik korszerű történeti és levéltártani ismeretekkel rendelkeznek - az elsődleges történelmi forrásul szolgáló, illetve a közfeladatok folyamatos ellátása és az állampolgári érdekek érvényesítése szempontjából nélkülözhetetlen - maradandó értékű iratanyag gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladatok ellátásához. Képesek e szakterület sokoldalú elméleti és gyakorlati művelésére, a levéltárakban és tudományos intézményekben történő alkotó alkalmazására.

A szak - első alapképzésben - csak az egyetemi szintű történelem vagy az egyetemi szintű latin nyelv és irodalom szakon elvégzett két félévi tanulmányok után vehető fel, és a továbbiakban az adott szakkal társítva végezhető. A szak második vagy további alapképzésben egyetemi szintű történelem vagy egyetemi szintű latin nyelv és irodalom szakos oklevél birtokában végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles levéltár szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 44%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 31 kredit

- Nyelvi képzés: a magyarországi levéltári anyag jellegéből adódóan az alapképzés során a hallgatóknak olyan szilárd latin és német nyelvi ismeretekre kell szert tenniük, amelyek a nyelvi záróvizsga letételét követien biztosítják az adott nyelveken készült középkori, kora újkori és újkori iratok olvasását és megértését.

- Történeti-földrajzi ismeretek: Közép-Európa és mindenekelőtt a történeti Magyarország természeti és közigazgatási-történeti földrajzának széles körű és mélyreható megismerése, a különböző történeti korok eltérő igazgatási struktúrájának és névváltozásának összehasonlító vizsgálatára irányuló képesség kifejlesztése.

- Alapvető közgazdasági ismeretek, tekintettel a gazdasági levéltári anyag fokozatos növekedésére.

4.2.2. Törzsképzés: 40 kredit

- Az iratolvasási és iratértelmezési ismeretek oktatásának célja - az alapképzés során elsajátított latin és német nyelvi tudásanyag alkalmazásával - minél szélesebb körűen feldolgozni, megérteni a különböző típusú magyarországi középkori, kora újkori és a 19. század derekáig az újkori forrásokat, bővítve azokat a magyar nyelven készült 16-17. századi iratok olvasásával.

- Az igazgatás- és intézménytörténet oktatása a levéltári munkához nélkülözhetetlen történelmi ismeretek szakspecifikus kiegészítését biztosítja. Ennek során a hallgatók megismerkednek a magyar állam szervezetének és intézményeinek fejlődésével az államalapítástól kezdve - mindinkább részletezetten - egészen az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltásig. Mindez - figyelemmel a magyarországi levéltárak rendszerére és a levéltári anyag sajátosságaira - kiegészül a magyarországi történelmi egyházak igazgatásának és intézményeinek működésére, a birtokigazgatás szervezetére és azok irataira, a céhek, ipartestületek, vállalatok (pl. pénzintézetek, gyárak), valamint a szakszervezetek, pártok szervezetére és azok irataira vonatkozó tudásanyaggal. Az átfogó stúdiumokon túl egy-egy különösen fontos részkérdés megvilágítására levéltári szakszeminárium, illetve szakkollégium keretében kerül sor.

4.2.3. Szakképzés: 24 kredit

- A történeti segédtudományok a levéltárosok számára a történészi tudományos kutatómunka nélkülözhetetlen alapelemeit nyújtják, és egyben meghatározó fogódzót jelentenek a levéltári anyag feldolgozásához, kutathatóvá tételéhez is. A szakképzés e részében a hallgatók megismerkednek a diplomatika, a kronológia, a címertan, a pecséttan, a genealógia és az archontológia tudásanyagával.

- A levéltártan a levéltári anyag teljes (azaz az információhordozó anyag jellegétől független) körére, a levéltárosi tevékenység minden területére kiterjedő elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíttatja el a hallgatókkal. Kiinduló pontját az irattan, az egyes irattípusok vizsgálata jelenti, amit az iratok keletkezésére (iratkezelési szabályzat - irattári terv - irattár), megőrzésére (állományvédelem, reprográfia), feldolgozására (rendezés, segédletkészítés, informatika alkalmazása), a levéltárak történetére, a levéltári intézményrendszerre vonatkozó tárgyak egészítenek ki. Ebben a körben is a szakszemináriumok nyújtanak lehetőséget a többlettudás megszerzésére.

4.2.4. Szakmai gyakorlat: 10 kredit

A külső intézményekben teljesítendő szakmai gyakorlatokra állami szaklevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban, önkormányzati levéltárban, illetve a Magyar Országos Levéltárban kerül sor. A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók megismerjék az adott levéltártípus szervezetét, működését, levéltári anyagát, a levéltári munka részletkérdéseit.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Igazgatás- és intézménytörténet: a magyar állam és intézményeinek ismerete a kezdetektől napjainkig, egyházi és gazdasági szervezetek és azok igazgatásával kapcsolatos ismeretek.

2. Történeti segédtudományok: a levéltári anyag feltárásához szükséges történeti segédtudományok - diplomatika, irattan, kronológia, pecséttan, címertan, genealógia és archontológia - elmélete és gyakorlata.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: az egyetemi szintű történelem, illetve latin nyelv és irodalom szakos tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a magyar mint idegen nyelv és hungarológia szakterületének elméleti és gyakorlati kérdéseiben egyaránt járatosak, e szakterület alkalmazott nyelvészeti kutatására, valamint a magyar nyelv és kultúra külföldieknek történő oktatására felkészültek, s ekként hazai keretek között (nyelvtanfolyamokon, hungarológiai vonatkozású rendezvényeken stb.) nyelvtanári vagy előadói, s külföldi oktatóhelyeken (egyetemeken és főiskolákon) lektori munkára alkalmasak.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak az egyetemi szintű magyar nyelv és irodalom szakon elvégzett két félévi tanulmányok után vehető fel - amennyiben a bevezető képzési szakasz lezárása és a törzsképzési szakasz leíró nyelvészeti tantárgycsoportjának megkezdése megtörtént -, és a továbbiakban az egyetemi szintű magyar nyelv és irodalom szakkal társítva végezhető. A szak második vagy további alapképzésben egyetemi szintű magyar nyelv és irodalom szakos oklevél birtokában végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles magyar mint idegen nyelv szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- bevezetés a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia tanulmányozásába: a magyar mint idegen nyelv fogalma, oktatásának története; a hungarológia fogalma, története,

- választható tárgyak:

= bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe,

= pszicholingvisztika,

= nyelvtipológia.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 90 kredit

- nyelvoktatási tantárgyak: nyelvoktatás-elmélet (alkalmazott nyelvészet az idegennyelv-oktatásban), a nyelvpedagógia története, a nyelvoktatás módszerei, kommunikációelmélet, kommunikatív nyelvoktatás,

- a magyar mint idegen nyelv tárgy tantervei és tananyagai,

- választható hungarológiai tárgyak: a kortárs magyar kultúra határainkon túl, a diaszpóra magyarsága, a magyarság kulturális földrajza, Magyarország történelme, társadalmi modelljei, a magyar kultúra, magyar művelődéstörténet és néprajz, a magyar irodalom (történeti és nyelvi összefüggéseiben), a magyar művészet (képzőművészet, zene), Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzete, ökológiai problémái,

- választható kiegészítő nyelvészeti tantárgyak: kontrasztív nyelvészet, fordítástan és oktatása, funkcionális nyelvészet, szociolingvisztika, nyelvpolitika.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 5 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 1

A kötelező szigorlat tartalma:

Komplex szigorlat az elméleti és a gyakorlati tantárgycsoportok ismeretanyagából. A szigorlatra bocsátás feltétele a (magyar nyelv és irodalom szakos) leíró magyar nyelvészeti szigorlat letétele.

Nyelvi alapvizsga: 5 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelményei: felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bármely élő modern idegen nyelvből, valamint a magyar nyelv és irodalom szakos tanulmányok lezárása, előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A felvétel sajátos előfeltétele: legalább középfokú C típusú nyelvvizsga valamely élő modern idegen nyelvből.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés célja, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a magyar és világirodalom fejlődésének folyamatairól. Meg kell ismertetnie a hallgatókat az irodalom történetileg változó társadalmi feltételeivel, intézményrendszerével, az irodalmi műalkotások létmódjának állandó és változó elemeivel. Fel kell vérteznie őket azokkal az alapvető filológiai, retorikai, verstani, poétikai, hermeneutikai ismeretekkel, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az irodalmi jelenségek értelmezéséhez. Képessé kell tennie a hallgatókat az irodalmi műalkotások elemezésére. Meg kell tanítani őket nemzeti irodalmunk és a világirodalom együttes szemléletére.

A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés célja a magyar nyelv természetének, történeti fejlődéséből levezethető sajátosságainak megismertetése. A hallgatóknak szilárd nyelvelméleti alapozásra támaszkodva kell megismerniük a nyelvészeti kutatás módszereit, a magyar nyelv grammatikáját, a nyelvi szerveződés törvényszerűségeit. Tisztában kell lenniük a nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáival, meg kell ismerniük a nyelvi jelenségek különböző megközelítéseit. Mindezek mellett képessé kell válniuk arra is, hogy árnyaltan tudják kifejezni magukat, hogy szóban és írásban is egyaránt választékosan tudjanak megnyilatkozni.

Olyan ismeretekkel és készségekkel kell felruházni a hallgatókat, amelyek megalapozzák arra való alkalmasságukat, hogy a különböző iskolatípusokban tanári tevékenységet folytassanak.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik 36-49%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó ismeretek: 16-25 kredit

- filológiai alapismeretek: bibliográfiai, könyvészeti alapismeretek, hagyományos és modern textológia,

- bevezető nyelvészeti stúdiumok: a nyelvtudomány könyvészete, bibliográfiai alapismeretek, nyelvészeti proszemináriumok.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 74-83 kredit

- irodalomelmélet: verstan, retorika, poétika, irodalomtudományi iskolák, elmélettörténet, esztétika,

- magyar irodalomtörténet: műfajok, életművek, poétikai törekvések a kezdetektől napjainkig,

- világirodalom: műfajok, életművek, poétikai törekvések, az antikvitástól a posztmodernig,

- a magyar nyelv rendszere (hangtana, alaktana, lexikológiája, szószerkezettana, mondattana, szövegtana, jelentéstana) és a magyar nyelv rendszerének története; a magyar nyelv leírása elméleti és általános nyelvészeti, nyelvtipológiai alapon,

- a magyar nyelv eredete: uráli összehasonlító nyelvészet, uráli nyelvek és kultúrák,

- nyelv-egyén-társadalom: szociolingvisztika, dialektológia, nyelvpolitika, nyelvi tervezés és nyelvi norma, nyelvi kontaktusok: areális nyelvészet, kétnyélvűség, pszicho- és neurolingvisztika,

- alkalmazott nyelvészeti stúdiumok: stilisztika, retorika, nyelvművelés, helyesírás, lexikográfia, névtan, számítógépes nyelvészet, a magyar mint idegen nyelv.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 16 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

Két-két szigorlat nyelvészetből és irodalomból. A nyelvészeti szigorlatok anyaga elsősorban a magyar nyelv rendszere és rendszerének története. Az irodalmi szigorlatok a magyar és a világirodalom történetét ölelik fel a kezdetektől napjainkig.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

MONGOL SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan, a klasszikus és a mai mongol nyelvben és a mongol tárgyú társadalomtudományok alapjaiban jártas szakemberek nevelése, akik tájékozottak a tágabb belső-ázsiai és altajisztikai összefüggésekben, valamint egy második keleti nyelvben, és akik felvértezve a társadalomtudományi gondolkodás elméletével és módszerével, képesek mongol nyelvű források önálló kutatására, e kutatások magyarul és legalább egy világnyelven való ismertetésére. A mongol szakon folyó oktatás olyan szakembereket képez, akik a szakon szerzett hagyományos filológiai, történeti, néprajzi ismereteik alapján képesek a mongolisztika szakterületeinek művelésére, illetve interdiszciplináris együttműködésben mongolisztikai, belső-ázsiai szakosodásra. Nyelvi ismerteik alapján képesek Mongóliával való kapcsolatban közreműködni a művelődés, az oktatás, a gazdaság, a politika és a közigazgatás terén egyaránt.

A szak - első alap képzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles mongol szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1500

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 42%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 18 kredit

- A klasszikus nyelvi bevezetésben a klasszikus mongol nyelvtan alapjait, valamint az átírt és ujgur betűs szövegek olvasásának gyakorlatát sajátítják el a hallgatók.

- A modern mongol nyelvi képzésre alapozva a hallgatók megfelelő jártasságot szerezhetnek a modern mongol (halha) nyelv nyelvtanában, és megtanulják a beszélt nyelv alapjait.

- Az alapképzés elméleti stúdiumai: Belső-Ázsia korai története, valamint bevezetés a belső-ázsiai és a mongol buddhizmusba.

- Bevezetés a tibeti írott nyelvbe és a tibeti műveltségbe.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 88 kredit

- A klasszikus nyelvi stúdiumok felölelik valamennyi forrástípust (történeti szövegek, vallásos szövegek, elbeszélő és verses szövegek, feliratok, oklevelek), a hallgatók elsajátítják a forrásolvasás és értelmezés képességét.

- A modern mongol nyelvi képzés feladata, hogy alkalmassá tegye a hallgatókat a mongol nyelvű szakirodalom követésére, a mongol nyelvű sajtó és hivatalos szövegek pontos értésére, valamint a mongol nyelven folytatott magas szintű társalgásra.

- A gyakorlati képzés részét képezi legalább egy ún. második keleti nyelv (ez a tibeti nyelv alapjainak elsajátítása mellett egy további nyelvet jelent) elsajátítása. Ugyancsak ide sorolható a mongol nyelvjárásokkal való megismerkedés, közülük elsősorban a burját és a kalmük nyelvjárás elsajátítása (az adott nyelvjárás folklórszövegeinek értelmezése, fordítása és az azon írott szakirodalom olvasása céljából).

- A hagyományos mongol (elsősorban nomád) műveltséggel kapcsolatos tanulmányok felölelik a hagyományos mongol anyagi-tárgyi, valamint szellemi kultúrát. Ezeket teszik teljessé a régi és modern irodalmi stúdiumok (közülük leghangsúlyosabb a Nagy Mongol Birodalom és utódállamainak története), valamint a nyelvészeti (nyelvtörténeti, altajisztikai és az ehhez tartozó nyelvjárási) tanulmányok.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

Az első szigorlat írásbeli részén a klasszikus nyelvi ismeretekről adnak számot a hallgatók, a szóbeli vizsgán követelmény a képzési szakasz teljes tanult tantárgyi anyaga.

A második szigorlat írásbeli részén modern mongol szöveg szerepel, s az első szigorlatot követő képzési szakasz teljes anyagából áll a szóbeli vizsga.

Nyelvi alapvizsga: 3 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy a szakdolgozatban mongol nyelvű forrásokat és/vagy saját terepmunka-gyűjtést kell feldolgozni. Követelmény több idegen nyelv olvasás szintű ismerete és az ezeken írott szakirodalom használata.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a humán erőforrás-fejlesztés feladatainak a megoldására. Képesek a különböző települések, régiók, kulturális ágazatok, képzési rendszerek, intézménytípusok, szervezeti és közösségformák menedzselésére, képesek mikro-, mezo- és makroszinten tervezni, koordinálni, alakítani, kontrollálni a kultúra és a művelődés intézményes folyamatait. Speciális képességekkel és ismeretekkel rendelkeznek a felnőttképzés területén: birtokában vannak az emberi értékek, kapcsolatok megismeréséhez, kezeléséhez, a konfliktusos helyzetek megoldásához szükséges ismereteknek, a felnőttek oktatásának módszereit ismerik és alkalmazni tudják. Képesek a nemzeti hagyományokra építve modernizációs-innovációs kulturális folyamatokat kezdeményezni, és ezek tudományos kutatásában közreműködni.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles művelődésszervező.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 30%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- Szakmai és tanulástechnológiai alapok: informatikai és kutatástechnikai alapismeretek; számítástechnikai gyakorlati ismeretek; a helyi és a regionális kultúra intézményrendszerei; a mikro- és mezotársadalom struktúrája, működése.

- A tudományos megismerés és értékelés módszerei és a szakterületen alkalmazott tudományos ismeretek alaptudományainak rendszere, története, főbb fogalmai (jog, közgazdaságtan, művelődéstudomány, filozófia, szociológia, kulturális antropológia).

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 66 kredit

- Áttekintés a kultúra fejlődéséről, intézményes problémáiról és a problémakezelés módjáról: a magyar és nemzetközi művelődés története; a kultúraközvetítés elmélete; művelődéstudomány; művelődésszociológia; művelődésfilozófia; a művészet európai fejlődése; a művészeti intézmények és szervezetek gyakorlata; társadalmi kommunikáció.

- Közgazdasági, jogi, szervezés- és vezetéselméleti ismeretek: művelődés-gazdaságtan; kulturális vállalkozási ismeretek; művelődési marketing; szervezés- és vezetéselmélet; a nonprofit szervezetek gazdálkodása.

- Felnőttképzés és andragógia: a munkanélküliség és a folytonosan változó munkaerő-piaci szükségletek aktuális társadalmi helyzete és kezelésének módja; az iskolán túli szakmai és általános képzés; a képzési elveknek és módszereknek, valamint a curriculumok építésének és az ellenőrzés korszerű módozatainak ismerete; az emberi erőforrással való gazdálkodás ismerete; az európai felnőttképzés - különösen a német, a dán és az ausztriai - szervezeti rendszereinek ismerete alapján felkészítés a szervezeti, tartalmi, jogi harmonizáció elvégzésére.

- Művelődési menedzsment: a vállalkozásokhoz kötődő stratégiai menedzsment; kulturális, pénzügyi menedzsment; intézménymenedzsment; a speciális szakképzési irányok (település, művészeti szakágak, testkultúra-turisztikai, szociokulturális animáció) menedzsmentje.

- Felkészítés a különféle kutatási-fejlesztési programokban való részvételre: a kultúrakutatás szociológiai módszerei; andragógiai összehasonlító vizsgálatok; média-hatásvizsgálatok.

- A kulturális alapítványokkal, valamint a pályázatok rendszerével és készítésével kapcsolatos ismeretek.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 20 kredit

A szakmai gyakorlat fő helyszínei: közszolgálati és kereskedelmi rádiók és televíziók; könyv-, lap- és folyóirat-kiadó intézmények terjesztési és marketingrészlegei; filmgyártás és -forgalmazás; színházi formációk, zene- és táncművészeti impresszálás; képzőművészet, galériák, műkereskedelem, iparművészet, design; közgyűjtemények, könyvtárak, múzeumok, művelődési házak; kulturális alapítványok; munkaerő-fejlesztési központok; civil szervezetek.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Művelődéstudományok (művelődéstörténet, a kultúraközvetítés elmélete, művelődésszociológia, társadalmi kommunikáció).

2. Andragógia (nevelésfilozófia, felnőttnevelési rendszerek, alkalmazott metodikák, emberi erőforrás fejlesztés).

3. Művelődésgazdaságtan, művelődési menedzsment (vállalkozási ismeretek, kulturális jog, kulturális szakigazgatás, a kultúrakutatás módszertana).

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

MŰVÉSZETTÖRTÉNET SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

A képzőművészetek (festészet, szobrászat, építő- és iparművészet, a modern média) történetével foglalkozó olyan szakemberek képzése, akik jártasak az egyetemes és a magyar képzőművészet, a művészetelmélet kérdéseiben. Ismereteik birtokában, a megfelelő gyakorlati készségek elsajátítása után alkalmasak a művészeti örökség védelmével, a műalkotások közvetítésével és gondozásával kapcsolatos munkakörök betöltésére. Munkájukat szakmai intézményekben (múzeumi és műemlékvédelmi intézmények, kutatóintézetek, közoktatási intézmények, galériák, oktatási és ismeretterjesztési fórumok), oktatóként, kutatóként vagy kritikusként végzik.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles művészettörténet szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles művészettörténet szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1600

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz

kapcsolódik: 30%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 10 kredit

- építészeti, festészeti, módszertani, iparművészet bevezető tárgyak,

- a kutatómunka alapismereteinek, segédeszközeinek, módszereinek megismerése,

- a művészettörténet legfontosabb intézményeinek megismerése.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 90 kredit

- A szakképzés feladata az ókor, középkor, újkor és legújabb kor egyetemes és magyar művészetének megismertetése.

- A művészet történetének formai, tartalmi jellegű áttekintése. A művészetelmélet története, összefüggésben az egyes korok művészeti gyakorlatával. Különleges hangsúly van a magyar művészeten, annak egyetemes művészetben betöltött szerepén.

- Kronológiai rendben tárgyalja a művészet történetét az ókortól napjainkig, előadások és gyakorlatok keretében, áttekinti a tudománytörténetet is, múzeumi gyakorlattal is elősegíti a múzeumi ismeretek megszerzését.

4.2.3. Szakmai gyakorlat (múzeumi gyakorlat): 5 kredit

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Az egyetemes művészet története az ókortól 1520-ig, a magyar művészet a középkortól 1526-ig.

2. Egyetemes és magyar művészet 1520-tól, illetve 1526-tól napjainkig.

Mindkét szigorlat tartalmazza az építészet, a szobrászat, a festészet, a grafika, az iparművészet korszakainak teljes anyagát, a második szigorlat a modern média szakterületét is.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy valamely önálló kutatást vagy értelmezést igénylő, a szaktudomány általános és időszerű igényeinek megfelelően kialakított témakör feldolgozását tartalmazza. Terjedelme legalább 2 szerzői ív; szerkezetében, tagolásában, feldolgozásmódjában és apparátusával ki kell elégítenie a nyomdakész szakmai kézirat követelményeit.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

NÉDERLANDISZTIKA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a holland nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, Hollandia és Flandria kultúrájáról és társadalmáról átfogó és alapos ismeretekkel rendelkeznek, elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkeznek a néderlandisztikáról mint filológiai diszciplínáról, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-holland kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles néderlandisztika szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles néderlandisztika szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 18 kredit

- nyelvi képzés: alapfokú és középfokú nyelvtani gyakorlat,

- kultúrtörténet: Németalföld történelme, általános kultúrtörténete,

- nyelvtudomány: bevezetés a germanisztikába, a germán nyelvek főbb jellemzői, a németalföldi nyelv történeti gyökerei.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 84 kredit

- Németalföldi irodalomtudomány: németalföldi irodalom a középkortól napjainkig; az irodalomtudomány holland nyelvű terminológiája; a holland és a flamand irodalom műfajai; a műelemzés modern módszerei.

- Németalföldi nyelvtudomány: a holland-flamand nyelv grammatikai rendszere és lexikája és a nyelvi jelenségek adekvát terminológiával való értelmezése; a holland-flamand nyelvnek mint a történeti nyelvfejlődés eredményének módszeres megismerése; megalapozott ismeretek elsajátítása és ezek alapján értékítélet alkotása a szakterület grammatikáiról és lexikográfiájáról; a holland mint idegen nyelv tanításának szakmódszertani és didaktikai kérdései.

- Nyelvi képzés (holland nyelv- és beszédgyakorlatok): az írás- és olvasáskészség, valamint a szókincs fejlesztése; a nyelvi regiszterek pontos használata, tudományos szövegek olvasása, illetve írása; a beszédkészség és a hallás utáni értés fejlesztése; nyelvhelyességi problémák felismerése, elemzése és javítása; kommunikációs és argumentációs technikák elsajátítása; a nyelvi kompetencia tökéletesítése, a szövegprodukció minőségi javítása; különböző szakterületekről vett ismeretterjesztő szövegek magyarról hollandra fordítása.

- Kultúrtörténet (országismeret): Hollandia és Belgium társadalmi és kulturális életének, illetve intézményrendszereinek megismerése; a modern holland és belga társadalom aktuális problémái, a modern holland-flamand kultúra alapvető sajátosságai, s azok tükröződése az irodalomban és a művészetben.

- Nyelvi képzés (stílus- és fordítási gyakorlatok): a megszerzett középfokú szóbeli és írásbeli kifejezőkészség továbbfejlesztése; felkészítés a tudományos nyelv írásbeli és szóbeli használatára.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Németalföldi irodalom a középkortól napjainkig.

2. Németalföldi nyelvészet.

2 alapvizsga: 3 kredit

Németalföld kultúrtörténete; bevezetés a germanisztikába.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a germanisztika és a nemzetiségismeretek terén magas szintű szakmai ismeretekkel és nyelvtudással rendelkeznek, és általános ismereteik alapján mint bölcsészek, tanárok vagy nemzetiségi szakemberek képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a kulturális életben, a hazai nemzetiségi és nem nemzetiségi iskolarendszer keretében, valamint a kisebbségi kutatási, kulturális és politikai intézményekben; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli tanári képesítés megszerzését.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

A szak programja és összóraszáma 80%-ban megegyezik az egyetemi szintű német nyelv és irodalom szakéval, a fennmaradó 20%-ot a nemzetiségspecifikus tárgyak alkotják.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 35%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- a német nyelvű irodalom történeti áttekintése; a német irodalomtudomány alapjai; bevezetés az irodalmi szövegolvasásba,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- a német nyelvű országok történelme és kultúrája,

- nemzetiségi alapismeretek: a kisebbségkutatás története, elméleti és kutatási eszközrendszere; a magyarországi német népcsoport története, kultúrája és nyelvjárásai,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 81 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen a törzsképzési szakasz feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel vértezze fel a német nyelvű irodalmak és művelődéstörténet, a német nyelvterületeken művelt általános irodalomtudomány, valamint az irodalomtudomány módszertana terén. Az egyes tantárgyak átfogóan tárgyalják a német irodalom történetét a kezdetektől napjainkig, ezen belül kiemelkedő szerepet kap a korszakok és korszakhatárok, valamint a fő fejlődési tendenciák meghatározása és jellemzése, a legjelentősebb új- és legújabbkori irányzatok, a legjelentősebb alkotók és történeti, valamint esztétikai szempontból fontos műveik megismerése. Az egyes irodalmi jelenségek és értékek bemutatása alkalmával sor kerül azok európai és világirodalmi forma- és tartalomtipológiai párhuzamainak és közvetlen genetikus kapcsolatainak elemzésére is. Az irodalomtörténet tanulmányozásának - mindenekelőtt az utóbbi két és fél évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés célja a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése, azaz önálló nyelvészeti gondolkodásra nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése. A képzési szakasz főbb tematikus egységei között szerepel: a mai német nyelv rendszere; a német nyelv története; egy történeti korszak nyelve.

- Nemzetiségi ismeretek: a német nyelvterület nyelvjárásaiból kiindulva a hazai német nyelvjárások jellemzőinek és fejlődési szakaszainak, a magyar-német nyelvi kontaktusoknak a bemutatása; a magyarországi németek nyelvhasználatának és kétnyelvűségének főbb problémái; a külföldi német nyelvcsoportok; a szellemi és anyagi kultúra fontosabb területei és azok változásai a századfordulótól napjainkig; az etnikai csoportok közötti kölcsönhatások; a kortárs magyarországi német irodalmi művek elemzése; a kisebbségi irodalom sajátosságainak feltárása.

- A szakképzés során a német irodalomtudomány történetéről és különböző irodalomtudományi módszerekről szóló stúdiumok keretében az alapképzésben elsajátított ismeretek és megszerzett készségek specifikus továbbfejlesztése, elmélyítése, illetve kiszélesítése történik. Német nyelvtudományból specifikus, sajátos kutatási témák szerinti szakelőadások és szemináriumok szolgálják az elsajátított ismeretek és készségek továbbfejlesztését, elmélyítését és célirányos kiszélesítését. A szakképzési tanegységek a mai német nyelv jelenének speciális vizsgálatára vagy a német nyelv történetének és változataira irányulnak.

- A nyelvi képzés feladatai: bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba; az autonóm tanulás stratégiáinak elsajátítása; a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése; a nyelv rendszerének tudatosítása; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; a célnyelvi országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének megismerése.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Német irodalom: a német irodalom története a kezdetektől 1945-ig, magyarországi németek irodalma.

2. Német nyelvészet: leíró nyelvtan, nyelvtörténet, lexikológia, lexikográfia, szociolingvisztika, a magyarországi németek nyelvére vonatkozó ismeretek.

Nyelvi alapvizsga: 4 kredit

Nyelvtudás és német nyelvű országok ismerete.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy német nyelven kell megírni.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

NÉMET NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a német nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a német nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a német kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-német kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 35%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- a német nyelvű irodalom történeti áttekintése; a német irodalomtudomány alapjai; bevezetés az irodalmi szövegolvasásba,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- a német nyelvű országok történelme és kultúrája, nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 81 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen a törzsképzési szakasz feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel vértezze fel, a német nyelvű irodalmak és művelődéstörténet, a német nyelvterületeken művelt általános irodalomtudomány, valamint az irodalomtudomány módszertana terén. Az egyes tantárgyak átfogóan tárgyalják a német irodalom történetét a kezdetektől napjainkig, ezen belül kiemelkedő szerepet kap a korszakok és korszakhatárok, valamint a fő fejlődési tendenciák meghatározása és jellemzése, a legjelentősebb új- és legújabb kori irányzatok, a legjelentősebb alkotók és történeti, valamint esztétikai szempontból fontos műveik megismerése. Az egyes irodalmi jelenségek és értékek bemutatása alkalmával sor kerül azok európai és világirodalmi forma- és tartalomtipológiai párhuzamainak és közvetlen genetikus kapcsolatainak elemzésére is. Az irodalomtörténet tanulmányozásának alkalmanként - mindenekelőtt az utóbbi két és fél évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés célja a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése, azaz önálló nyelvészeti gondolkodásra nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése. A képzési szakasz főbb tematikus egységei között szerepel: a mai német nyelv rendszere, a német nyelv története, egy történeti korszak nyelve.

- A szakképzés során a német irodalomtudomány történetéről és különböző irodalomtudományi módszerekről szóló stúdiumok keretében az alapképzésben elsajátított ismeretek és megszerzett készségek specifikus továbbfejlesztése, elmélyítése, illetve kiszélesítése történik. Német nyelvtudományból specifikus, sajátos kutatási témák szerinti szakelőadások és szemináriumok szolgálják az elsajátított ismeretek és készségek továbbfejlesztését, elmélyítését és célirányos kiszélesítését. A szakképzési tanegységek a mai német nyelv jelenének speciális vizsgálatára vagy a német nyelv történetének és változataira irányulnak.

- A nyelvi képzés feladata: bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba; az autonóm tanulás stratégiáinak elsajátítása; a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése; a nyelv rendszerének tudatosítása; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; a célnyelvi országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének megismerése.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Német irodalom: a német irodalom története a kezdetektől 1945-ig.

2. Német nyelvészet: leíró nyelvtan, nyelvtörténet, lexikológia, lexikográfia, szociolingvisztika.

Nyelvi alapvizsga: 4 kredit

Nyelvtudás és német nyelvű országok ismerete.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy német nyelven kell megírni.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

NÉPRAJZ SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

A képzés célja elsősorban az etnográfiában, folklorisztikában, valamint a kulturális antropológia területén elméleti, módszertani szempontból felkészült, a magyarság és Európa népeinek hagyományos kultúráját alaposan ismerő, a világ népeinek hagyományos kultúráiról jó áttekintéssel rendelkező, ismereteit a gyakorlatban alkalmazni képes, önálló kutatások végzésére alkalmas szakemberek képzése. A tradicionális európai társadalmak és népi kultúrák életéről, történeti alakulásáról, az etnikumok mibenlétéről szerzett ismeretek jól hasznosíthatók a közoktatás, a közművelődés, a muzeológia, a tömegkommunikáció és a kultúrakutatás területén is.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak más egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles néprajz szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles néprajz szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1500

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 14%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- bevezetés az etnográfiába (alapfogalmak, módszerek, kutatástörténet),

- bevezetés a folklorisztikába (alapfogalmak, módszerek, kutatástörténet),

- bevezetés a kulturális antropológiába/etnológiába (alapfogalmak, módszerek, kutatástörténet),

- intézményismeret és forrásismeret.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 85 kredit

- magyar néprajz (tárgykörök és történeti korszakok szerint, elméleti áttekintéssel),

- magyar folklór (tárgykörök és történeti korszakok szerint, elméleti áttekintéssel),

- társadalomnéprajz (család, rokonsági rendszerek, lokális rendszerek, a népi társadalom életének változásai),

- kulturális és szociális antropológia,

- a világ népeinek etnokulturális szempontú áttekintése, életmódjuk és ennek változásai,

- Európa népei (etnogenezis, földrajzi és társadalmi sajátosságok, kulturális alapvonások, az európai folklór jelenségei),

- a magyarság etnikai csoportjai, a népi kultúra táji típusai,

- a folklór esztétikája,

- fakultatív formában egyéb stúdiumok (pl. nemzetiségek néprajza, vallási néprajz, napjaink néprajza, összehasonlító vizsgálatok),

- a néprajzi és folklorisztikai kutatások módszertana és tudománytörténete; a népi és nemzeti kultúrák összefüggéseinek kutatása,

- általános és néprajzi muzeológia.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 5 kredit

Néprajzi gyűjtési és archiválási gyakorlatok, muzeológiai gyakorlatok, kutatóintézeti és archívumi gyakorlatok, fakultatív formában egyéb gyakorlatok (pl. audiovizuális gyakorlatok, számítógépek használata).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma összességében a szakképzés ismeretanyagát öleli fel.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

OLASZ NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az olasz nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, az olasz nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és az olasz kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-olasz kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles olasz nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles olasz nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 35%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 21 kredit

- általános kulturális tárgyak,

- történelem,

- országismeret,

- nyelvi képzés.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 79 kredit

Irodalomtudomány:

- olasz irodalomtudomány,

- olasz irodalomtörténet a kezdetektől napjainkig,

- egyes kiemelkedő egyéniségek életműve, hatása,

- az irodalomtudomány művelésével kapcsolatos írott és beszélt műfajokba való bevezetés.

Nyelvtudomány:

- leíró nyelvészet,

- nyelvtörténet,

- fonetika és fonológia, lexikológia és lexikográfia, dialektológia,

- a nyelvtudomány művelésével kapcsolatos írott és beszélt műfajokba való bevezetés.

Kortörténet és kultúrtörténet: Itália története, az olasz művészet története, az olasz zene története, az olasz filozófiai gondolkodás története, országismeret: földrajz, néprajz, színház- és filmtörténet.

A nyelvi képzés célja magas fokú olasztudás megszerzése, a különböző beszélt és írott műfajokban való jártasságok elsajátítása. A nyelvoktatás elsősorban a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosításán alapul. Igénybe vesz minden olyan technikai eszközt, amely az utóbbi évtized nyelvoktatásának immár nélkülözhetetlen kelléke (pl. video, CD).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 12 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Olasz irodalom 1.: újabb olasz irodalom

2. Olasz irodalom 2.: régi olasz irodalom

3. Olasz nyelvészeti szigorlat 1.: szinkrón nyelvészet

4. Olasz nyelvészeti szigorlat 2.: diakrón nyelvészet

Nyelvi alapvizsga: 3 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

OROSZ NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az orosz nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, az orosz nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és az orosz kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-orosz kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 34%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- Nyelvi alapozás: az orosz nyelv magas szintű gyakorlati elsajátításához szükséges alapvető nyelvi ismeretek és készségek elsajátítása.

- Bevezetés a (szláv) nyelvtudományba: a nyelvre vonatkozó korszerű általános ismeretek elsajátítása; az alapvető nyelvészeti kézikönyvek és segédeszközök használata; tájékozottság a nyelvészeti russzisztika főbb irányzataiban; az összehasonlító szláv nyelvtörténet alapjai.

- Bevezetés az irodalomtudományba: az orosz irodalomtudomány filológiai, komparatisztikai, eszmetörténeti alapfogalmainak, valamint a legfontosabb műértelmezési stratégiáknak a megismertetése; a szláv mitológia és népköltészet fontosabb motívumai és műfajai.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 76 kredit

- Nyelvi ismeretek: az orosz nyelv magas szintű gyakorlati elsajátításán belül előtérben áll az értekező próza, a szóbeli és írásbeli tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése és a fordítási készség fejlesztése.

- Nyelvtudomány: történeti és összehasonlító nyelvészet: ószláv nyelv, orosz történeti nyelvtan és dialektológia, az orosz irodalmi nyelv története.

- Leíró nyelvészet: a mai orosz nyelv rendszere; fonetika, fonológia, szóképzés, alaktan, mondattan, lexikológia, frazeológia, szemantika, pragmatika, szövegtan és stilisztika.

- Irodalomtudomány:

= a középkori orosz irodalom sajátosságai, történeti és kultúrtörténeti háttere,

= az orosz klasszicizmus és főbb képviselőinek munkássága,

= az orosz szentimentalizmus és fő képviselői,

= preromantikus és romantikus irodalom; Puskin, Gogol és Lermontov életműve,

= Turgenyev, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov életműve,

= fontosabb irodalmi viták,

= a szimbolizmus kora; kultúratörténeti, művészettörténeti, nyelvfilozófiai, poétikai önmeghatározások,

= Blok, Belij és Vjacs,

= Ivanov életműve,

= a szimbolizmussal rokon és párhuzamos irodalmi jelenségek,

= posztszimbolista irodalom és művészet: akmeizmus, futurizmus; modern orosz próza,

= a 20. századi orosz irodalomtudomány iskolái és fő képviselői; napjaink orosz irodalma.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: nyelvtudás és orosz országismeret.

2. Nyelvészet: komplex leíró nyelvtan és nyelvtörténet.

3. Irodalom: az orosz irodalom története.

Nyelvi alapvizsga: 4 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy orosz nyelven készüljön, az orosz nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány és kultúrtörténet köréből.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

ÓGÖRÖG SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik szilárd ismeretekkel rendelkeznek az ógörög nyelv, irodalom és kultúra területén, és képesek ezen ismereteiket alkotó módon felhasználni a szellemi életben; alkalmasak az ismeretek alkalmazását igénylő szakmai feladatok megoldására (tanárként, könyvtárosként, levéltárosként, kiadói munkatársként).

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak az egyetemi szintű latin nyelv és irodalom szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles ógörög szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles ógörög szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekbőI megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 55%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 26 kredit

- A nyelvi képzés terén a grammatikai, lexikai és fordítástechnikai ismeretek alapjainak lerakása és megerősítése elsősorban egyszerűbb attikai auktorok olvasása révén; az alaktani ismeretek megszilárdítása.

- A latin nyelv grammatikai alapjelenségeinek feldolgozása, 1000-1500 alapszó elsajátítása, a grammatikára vonatkozó szókincs részletes ismerete.

- Görög történelemből az irodalom, a nyelv- és művelődéstörténet megértéséhez szükséges ismeretek elsajátítása.

- Az ókortudományi ismeretek nyújtsanak tájékoztatást a görög nyelv műveléséhez szükséges segédeszközökről (szótárak, grammatikák, corpusok, szövegkiadások), ismertessenek meg a görög filológia történetének alapjaival, körvonalazzák a segédtudományok (epigráfia, papirológia, kézirattan) alapjait.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 79 kredit

- A nyelvtudományi képzés tartalma a klasszikus kor attikai nyelvjárásának teljes alaktani rendszere és mondattana, a többi dialektus főbb jellemzői, az indoeurópai nyelvészet eredményei és a görög nyelv előtörténetére vonatkozó tanulságai, valamint az ókori görög nyelv történetének fő szakaszai és a nyelvi változások. Követelmény a nyelvészeti anyag ismerete s felhasználása a szövegek értelmezésében.

- Az irodalmi anyag magában foglalja az ókori görög irodalom történetét a kezdetektől a Kr. u. 6. századig. Az irodalomtörténeti előadás szerves kiegészítője a legfontosabb művek eredetiben való tanulmányozása, értelmezése, amihez az auktorolvasási órák adnak segítséget. Követelmény az egyes korszakok sajátosságainak, a műfajok kialakulásának és fejlődésének, az irodalmi ábrázolás változásainak, továbbá a görög irodalom reprezentatív alkotásainak (eredetiben vagy fordításban történt tanulmányozása nyomán) beható ismerete és elemzése.

- A művelődéstörténeti anyag a művészet-, vallástörténet és filozófia alapvető ismereteit tartalmazza. Követelmény: tájékozottság e tárgykörök ismeretanyagában, újabb kutatási eredményeiben, s ezen ismeretek felhasználása a szövegek értelmezésében.

- A szakképzés egyéni érdeklődéshez igazodik. A filológiai szeminárium bevezeti a hallgatókat az önálló tudományos munkába, a szakszemináriumokon és a speciális kollégiumokon pedig a görög filológia tárgykörébe tartozó részletkérdés elmélyült feldolgozására kerül sor.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Írásbeli: ismeretlen, 25-30 sornyi görög szöveg szótár segítségével történő magyarra fordítása. Szóbeli: az előírt auktor-szövegek, leíró nyelvtanból a teljes alaktan.

2. Írásbeli: ismeretlen, 30-35 sornyi görög szövegek szótár segítségével történő magyarra fordítása. Szóbeli: az előírt irodalmi szövegek, görög nyelvtörténet, görög irodalomtörténet.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy a témája a görög nyelv és irodalom, a görög művelődéstörténet, valamint a bizantinológia tárgyköréhez tartozó bármely tudományos kérdés feldolgozása.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a latin nyelv és irodalom szakos tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOMTUDOMÁNY SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan irodalomértelmező szakemberek képzése, akik képesek az irodalmi folyamatok egységének és különbözőségének megítélésére, időbeli és költészettani értelmezésére, világirodalmi áramlatok és korszakok elemzésére, kulturális és irodalmi-művészeti területek egymásra ható rendszereinek feltárására. Rendelkezzenek az ehhez szükséges általános irodalomtudományi és szűkebb értelemben vett irodalomelméleti, illetve módszertani ismeretekkel, legyenek jártasak az irodalmi kapcsolatok kölcsönösségének világában, igazodjanak el az úgynevezett "tipológiai analógiák" és a típusváltozások kérdéseiben.

A szak - első alapképzésben - csak valamely egyetemi szintű nyelv és irodalom szakon elvégzett két félévi tanulmányok után vehető fel, és a továbbiakban az adott szakkal társítva végezhető. A szak második vagy további alapképzésben egyetemi szintű nyelv és irodalom szakos oklevél birtokában végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles összehasonlító irodalomtudomány szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 30 kredit

- az összehasonlító irodalomtudomány általános és történeti-megértésbeli módszertana, célja, tárgya és szakterületei, irányzatai,

- bevezetés a korstílusok, mozgalmak, régiók, kánonok problematikájába,

- a "Stoffgeschichte", a téma, a motívum, az archetípus, a toposz, a szövegközöttiség fogalma,

- a műfordítás mint összehasonlító irodalomelméleti probléma,

- hatás-befogadás irodalmak és írók között,

- az irodalom közvetítői,

- az irodalom és a társművészetek kapcsolatai,

- a műfajelmélet az összehasonlító irodalomtudomány tükrében,

- az irodalmi szövegek megértésének stratégiái (megértés, interpretáció, alkalmazás).

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 75 kredit

- az irodalmi műnemek és a nagy irodalmi korszakok történetének összehasonlító vizsgálata az ókortól a posztmodernségig, beleértve az összehasonlító világirodalomtörténet módszertani kérdéseit is,

- az irodalmi műnemek (líra, epika, dráma) elméletének története, az összehasonlító szempont érvényesítésével,

- az irodalomtudományos elméletek története: pozitivista filológia, szellemtörténet, formalista iskolák, "új kritika", strukturalizmus, elbeszéléselmélet, szövegmagyarázat (hermeneutika), befogadáselmélet, dekonstrukció, a szövegösszefüggés elmélete (kontextualizmus),

- történeti és összehasonlító költészetelméleti értelmezö gyakorlatok, többségükben idegen nyelvű szövegek szemináriumi formában történő feldolgozása alapján,

- a szövegközöttiség különböző formáinak tanulmányozása,

- a műfordítás elmélete és gyakorlata,

- az irodalom társadalmi-kulturális összefüggéseinek

- más művészetek, bölcseleti, mitikus, kultúra- és gondolkodástörténeti - összehasonlító vizsgálata,

- anyag-, motívum- és tématörténet,

- színháztudomány,

- a szöveg- és művészetközi jelentésképződés történeti kérdései.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Az összehasonlító irodalomtudomány általános kérdései.

2. Az irodalomelmélet problématerületei, az irodalom és társtudományok kapcsolatrendszere.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: valamely egyetemi szintű nyelv és irodalom szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

PEDAGÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik hatékonyan közreműködnek a közoktatási rendszerben felmerülő pedagógiai feladatok megoldásában, tehát szakértelmükkel segítik az iskolákban folyó nevelő és oktató munkát, a pedagógiai programok, helyi tantervek kidolgozását, az értékelés, a vizsgáztatás, a minőségbiztosítás helyi rendszereinek kialakítását. Be tudnak kapcsolódni a közigazgatás oktatással összefüggő feladatainak ellátásába; ismerik a pedagógiai kutatás alapvető módszereit, képesek regionális vagy országos vizsgálatokban részt venni, képesek a kutatási eredmények értelmezésére és gyakorlati alkalmazására, a széles körű szakmai, szakirodalmi tájékozódásra, a magyar közoktatási rendszerben felmerülő fejlesztési feladatoknak a történeti és a nemzetközi tendenciákkal összefüggésben való szemléletére, más országok szakértőivel való kommunikációra. A képzés célja a pedagógiai jellegű tantárgyak tanítására való felkészítés is.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető. A társított szak valamely egyetemi szintű szak lehet vagy főiskolai szintű tanári, tanítói vagy gyógypedagógiai szak.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles pedagógia szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles pedagógia szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekbőI megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 25-30%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 30 kredit

- pszichológiai tárgyak (az általános, a fejlődés-, a személyiség- és a szociálpszichológia, valamint a nevelésés oktatáslélektan tárgykörei),

- általános bölcsészeti, társadalomtudományi és természettudományi ismeretek (a filozófiatörténet, a szociológia, az etika, esztétika, a logika és a környezettudományok tárgykörei),

- jogi ismeretek (a közoktatást szabályozó oktatási és önkormányzati jogforrások, a közoktatást érintő nemzetközi egyezmények),

- az empirikus kutatásokra felkészítő tárgyak (statisztika és informatika, kommunikációs elmélet és technika, általános kutatásmódszertan).

4.2.2. Törzsképzés: 45 kredit

- magyar és egyetemes neveléstörténet,

- nevelésfilozófia,

- neveléselméleti ismeretek (pedagógiai szociálpszichológia, a nevelés eszközei és módszerei, nevelési problémák és deviancia, segítő intézmények),

- oktatáselmélet (a tanítás és tanulás elméleti keretei, az oktatás módszerei és stratégiái, tantervelmélet és tantervfejlesztés, pedagógiai tervezés és értékelés, minőségbiztosítás),

- pedagógiai kutatásmódszertan.

4.2.3. Szakképzés: 20 kredit

- a pedagógiai kutatás aktuális kérdései: a pedagógiai kutatások legújabb elméleti és empirikus eredményei,

- a pedagógiai fejlesztés eredményei hazánkban és külföldön,

- az egyéni érdeklődés kielégítését és az egyes területeken való elmélyülést elősegítő tantárgyak köre.

4.2.4. Szakmai gyakorlat: 8 kredit

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 12 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. A nevelés elméleti, történeti, társadalomtudományi alapjai.

2. A neveléstudományt megalapozó pszichológiai ismeretek.

3. A neveléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek.

4. A tanulás és a tanítás elméleti, módszertani és technológiai keretei.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szak kiegészítő alapképzésben a főiskolai szintű pedagógia, nevelőtanár vagy szociálpedagógus szakon szerzett oklevél birtokában végezhető el.

PORTUGÁL NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan, a portugál nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudó szakemberek képzése, akik a portugál, brazil és az afrikai portugál nyelvű országok irodalma, a portugál történelem és nyelvtudomány területén elméletileg megalapozott és átfogó ismeretekkel rendelkeznek, tájékozottak Portugália és a többi portugál nyelvű ország kultúrájának kérdéseiben, és tanulmányaik befejeztével képesek arra, hogy szerzett tudásuk birtokában különböző szinten és területeken (oktatóként, szak- és műfordítóként, kulturális kapcsolatok területén dolgozó szakemberként) hozzájáruljanak a portugál nyelv, Portugália és a többi portugál nyelvű ország irodalmának, történelmének és kultúrájának jobb megismeréséhez, a kulturális kapcsolatok továbbépítéséhez; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helycetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles portugál nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles portugál nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 38%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- nyelvi és nyelvtani alapozó képzés,

- bevezetés a portugál kultúrába: a portugálok eredete, Portugália kialakulása, hagyományai, a portugál és a portugál nyelvű irodalmak fejlődésének fő vonalai, jelentős alkotóinak és műveinek magyarországi ismertsége,

- a portugál nyelvészet alapkérdései,

- Portugália története a kezdetektől napjainkig: a portugál gyarmatbirodalom kialakulása és a portugál világ története,

- Brazília, majd a portugál nyelvű afrikai országok (Angola, Mozambik, a Zöld-foki szigetek, Bissau Guinea) függetlenedése és önálló történelme.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 89 kredit

- Nyelvi képzés: nyelvgyakorlatok, társalgási és szövegolvasási gyakorlatok; tolmács-, fordító-, műfordítószakképzés.

- Irodalom:

= a portugál irodalom kezdetei; a középkori portugál irodalom műfajai: a szerelmes- és barátdalok; a nemesi évkönyvek és történetírók,

= a 16. század, a portugál aranykor irodalma: a dráma felvirágzása, az olasz költészet hatása és a késői reneszánsz versgyűjtemények; az utazási irodalom; a portugál nemzeti eposz megszületése,

= az irodalom hanyatlása a 17-18. században,

= a 19. század portugál irodalma, a romantika, a realizmus, és a századforduló dekadens irányzatai,

= a 20. század elejének avantgárd törekvései és a portugál irodalom fejlődése napjainkig,

= a brazil irodalom kialakulása és fejlődése a 19. századig,

= a romantika mint a brazil irodalmi függetlenség első időszaka,

- a 20. század irodalma: a modernizmus, a század derekának hagyományos irányzatai, a legújabb kor irodalma, a konkrét költészet és a városi próza,

= az afrikai portugál nyelvű országok irodalmainak kialakulása és története a függetlenség kikiáltásáig; a mai portugál nyelvű afrikai irodalom.

- Nyelvészet:

= leíró és történeti nyelvtan: a portugál nyelv mai állapota; fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis; dialektológia; generatív nyelvészet,

= a portugál nyelv története, fejlődése a középkori latintól napjainkig.

- Specializációs témák:

= a mai portugál és brazil kultúra kérdései,

= a portugál és brazil film, a portugál zene története, a mai brazil regény, a brazil abolicionizmus története,

= szótárkészítési szeminárium,

= galego nyelv,

= középkori szövegolvasás.

5. Az ismeretek ellenörzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Irodalom: a portugál, a brazil és a portugál nyelvű afrikai irodalmak története a kezdetektől napjainkig.

2. Nyelvészet: a történelmi és leíró nyelvtani tanulmányok lezárása.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

PSZICHOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik rendelkeznek a pszichológia tudományának átfogó ismeretével, képesek a pszichológus szakma gyakorlati követelményeinek teljesítésére, és a választott szakirány(ok)ban (kísérleti pszichológia, klinikai pszichológia, egészségpszichológia, alkalmazott szociálpszichológia és szervezetpszichológia, gyermekpszichológia, tanácsadás pszichológiája, mentálhigiéné) speciális jártasságot és felkészültséget szereztek. A szakirányi kínálat kialakításánál és bővítésénél egyaránt cél a tudomány fejlődésének a nyomon követése és a társadalmi igények kielégítése. A pszichológia szak egyenlő hangsúlyt fektet a pszichológia társadalomtudományi és természettudományi kötődésének a bemutatására. A szakma gyakorlati tudásanyagának az ismertetésén túl a képzés célja a hivatásra való felkészítés.

A Szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles pszichológus, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles pszichológus és pszichológia szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: 10 félév, egyszakos és kétszakos képzésben egyaránt

Összes szakterületi tanóraszám: 2100

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 210

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 34%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Általános alapképzés: 98-101 kredit

Társtudományi alapozó ismeretek: 25-33 kredit

- biológiai témakörök: élettan és anatómia, etológia és magatartásgenetika, neurológia,

- matematikai és módszertani témakörök: statisztika, pszichometria, kutatásmódszertan.

Törzsképzési ismeretek: 68-73 kredit

- általános pszichológiai témakörök: percepció, figyelem, tudat, tanulás, emlékezés, képzelet, gondolkodás, motiváció, emóció, mozgás,

- személyiségpszichológiai témakörök,

- fejlődéspszichológiai témakörök,

- szociálpszichológiai témakörök,

- szakmai bevezetés jellegű és alkalmazott pszichológiai témakörök: bevezetés a neveléspszichológiába, a klinikai pszichológiába, a munkapszichológiába, a tanácsadás pszichológiájába, további fejezetek az alkalmazott lélektanból, pszichológiai készségtárgyak, valamint pszichológiatörténet.

4.2.2. Szakirányú alapképzés: 64-67 kredit

- A képzésnek ez a szakasza a speciális programokat és a hivatás gyakorlásával kapcsolatos etikai és módszertani ismereteket tartalmazza.

- Választható speciális programok: kognitív pszichológia, magatartástudomány, egészségpszichológia, klinikai pszichológia, személyiségpszichológia, alkalmazott szociálpszichológia, történeti és politikai pszichológia, szervezet- és döntéspszichológia, szocializáció gyermek- és ifjúkorban, a nemek pszichológiája, alkalmazott fejlődéspszichológia, iskolapszichológia, pálya- és szervezeti tanácsadás, munkapszichológia, emberi errőforrás-gazdálkodás, környezetpszichológia, matematikai modellek a pszichológiában, kísérleti pszichológia (megismerés, emóció, tudat: elméletek és alkalmazások), a pszichológia mint természettudomány, illetve mint a megértés tudománya.

- Speciális tárgyak: pszichológus etika, többváltozós statisztikai eljárások és alternatív módszertani stúdiumok (pszichodiagnosztika, Rorschach teszt és értékelése, külső terepgyakorlat, esetelemzés).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 20 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4-5

A szigorlatok tartalma kötelezően:

1. Általános pszichológia.

2. Személyiségpszichológia.

3. Fejlődéspszichológia.

4. Szociálpszichológia.

5. Intézményi döntés szerint kiegészítően: az emberi viselkedés etológiai és szociobiológiai megközelítései.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy saját empirikus kutatási eredmények összegzése legyen, vagy olyan elméleti-történeti munka, amely a témakörben felhalmozott empirikus eredményeket megfelelő módszertani hozzáértéssel és tudatossággal veszi tekintetbe.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

RÉGÉSZET SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a régészet általános ismeretanyagából és annak választott fő korszakaiból, valamint segédtudományaiból elméletileg és gyakorlatilag felkészültek. Legalább két fő korszak problémáiban elmélyülnek, és elsajátítják a forrásfeltárás régészeti módszereit. Emellett rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek a közgyűjtemények régész-muzeológus munkakörének betöltéséhez szükségesek. A megszerzett ismeretek segítségével képesek arra, hogy régészeti forrásokat és lelőhelyeket felkutassanak, feltárjanak és feldolgozzanak, valamint ilyen jellegű múzeumi gyűjteményeket kezeljenek. A régészeti emlékanyag mellett ismerik a kulturális örökség más területeit is, és felkészültek arra, hogy ezen örökséggel kapcsolatos alapfeladatokat ellássanak minden olyan intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme, feldolgozása és bemutatása.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt-végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles régészet szakos bölcsész, két szakág (ősrégészet, római provinciák régészete, antik (görög-római) régészet, népvándorláskori régészet, középkori régészet) feltüntetésével.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: 10 félév, egyszakos és kétszakos képzésben egyaránt

Összes szakterületi tanóraszám: 2100

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 210

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 45 %

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Általános régészeti tanulmányok: 24 kredit

Az általános régészeti tanulmányok célja azon ismeretek oktatása, amelyek bármely szakterületen dolgozó régész számára elengedhetetlenül fontosak, illetve áttekintést adnak a régészettudomány elméleti és gyakorlati problémáiról.

Bevezetés a régészettudományba: általános tájékozottságot biztosít az őskortól a középkor végéig az egyes szakágak történetéről, sajátos módszertanáról és speciális problémaköreiről, valamint alapvető szakirodalmi ismereteket nyújt.

A régészet általános segédtudományai tantárgycsoport elsajátítása során a hallgatók ismereteket szereznek a régészetet támogató természettudományos módszerekről (történeti állattan, fizikai antropológia, történeti növénytan, természettudományos kormeghatározási módszerek, anyagvizsgálati eljárások stb.), illetve a régészeti felderítés, feltárás és feldolgozás gyakorlati módszereiről (tereptan, térinformatika, távfelderítés stb.).

A muzeológia keretébe tartozó tárgyak célja, hogy a muzeológusi munkakör elméleti alapjait oktassa, illetve tájékozottságot nyújtson közgyűjteményekben dolgozó régészek speciális régészeti-muzeológiai ismereteiről (raktározás, nyilvántartás, kiállítás, kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályok).

4.2.2. Szakmai gyakorlat: 16 kredit

A múzeumi gyakorlat célja a muzeológiai ismeretek gyakorlati alkalmazásának oktatása valamely megfelelő infrastruktúrával rendelkező szakirányú intézményben (országos és megyei gyűjtőkörű múzeumok, MTA Régészeti Intézet, BTM).

Az ásatási gyakorlat célja a régészet általános segédtudományai tantárgyak keretében oktatott mindazon módszerek gyakorlatban való alkalmazása, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a régészeti terepmunkához és az ásatáshoz.

4.2.3. Régészeti szakágak szerinti képzés: 130 kredit

A régészeti képzés alapvetően szakáganként történik: ősrégészet, antik (görög-római) régészet, római provinciák régészete, népvándorláskori régészet, középkori régészet, amelyekből az oklevél megszerzéséhez két szakág követelményeit kell teljesíteni.

A képzés arányai egy-egy szakágon belül a következők:

Szakirányú főkollégiumok 25 kredit

Szakirányú szeminárium: 22 kredit

Szakirányú anyagismeret 3 kredit

Szakirányú forrásismeret 3 kredit

Szaktárgyi segédtudomány 12 kredit

A szakági főkollégiumok célja, hogy előadások formájában rendszerezett tudást adjanak az egyes szakterületek legáltalánosabb problémáiról korszakonkénti, illetve témakörönkénti bontásban. Felölelik a különböző területek kutatástörténetét, módszertanát, tényanyagát és újabb tudományfilozófiai irányzatait.

A szakági szemináriumok célja az adott félévben sorra kerülő főkollégium tematikájának szemináriumi feldolgozása, az ott felmerült problémák megvitatása, valamint részkérdések egyéni munkában történő kidolgozása. Felkészítenek a tudományos dolgozatok készítésének módszertanára.

A szakági régészeti anyagismereti gyakorlatok célja a régészeti anyagfeldolgozás módszertanának (tárgymeghatározás, -leírás, leltározás, dokumentáció) oktatása, és az egyes főkollégiumok tematikájához kapcsolódó tárgyi leletek és néhány országos jelentőségű régészeti gyűjtemény megismerése.

A forrásolvasás célja az egyes régészeti területekkel kapcsolatos latin (vagy görög) nyelvű írott források szöveg- és forráskritikájának oktatása. Feladata a latin (vagy görög) nyelv olyan szintű elsajátítása, amely önálló forrásértelmezést tesz lehetővé.

A szaktárgyi segédtudomány tantárgyak célja, hogy az adott szakterület speciális témáit, kutatási módszereit részletesebben megismertessék, illetve lehetőséget adnak a hozzájuk kapcsolódó más tudományterületek alapvető tudásanyagának, illetve módszertanának elsajátítására.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma: az egyes szakágak tematikája.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével háromféle szakdolgozati téma választható:

- feldolgozhatók olyan régészeti forrásanyagok, amelyeket más intézmények (múzeumok, műemlékvédelmi intézmények) ajánlanak fel közlésre; ebben az esetben az intézmény meggyőződik arról, hogy az anyag megfelel-e azon előírásoknak, amelyek egy szakdolgozattal szemben állíthatóak (anyag mennyisége, tudományos dokumentáció, hozzáférhetőség),

- kidolgozhatók az oktatási intézmény saját ásatásaihoz vagy más intézmény folyamatban lévő feltárási (leletmentési) és topográfiai munkálataihoz kapcsolódó témák is,

- lehetőség van a régészettudomány területéről meghatározott elméleti és módszertani témák választására is.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

ROMÁN NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a román nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a román nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a román kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-román kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles román nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles román nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 26%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 16 kredit

- bevezetés a filológiába,

- román leíró nyelvtan,

- nyelvészeti szeminárium,

- mai román nyelv,

-fordítástechnika.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 78 kredit

- Nyelvi követelmények: adott irodalmi és szak-, illetve köznyelvi szöveg hallás utáni pontos megértése, megfelelő ritmusú és intonációjú beszéd, összefüggő irodalmi szövegek előadása és visszaadása, a társalgási és vitakészség elsajátítása, tolmácsolási és fordítási készség kialakítása.

- Irodalmi követelmények: a román irodalom történetének összefüggő egészként való ismerete a kezdetektől napjainkig, a fő korszakok, irányzatok és szerzők olvasmányokon alapuló elmélyült elsajátítása, az irodalomtudomány, stilisztika, komparatisztika, recepcióelmélet alapjainak és módszereinek ismerete, az irodalomkritikai és az irodalomtörténeti értekezések formai, stilisztikai és filológiai követelményeinek gyakorlati alkalmazása.

- Nyelvészeti követelmények: a román filológia és nyelvtörténet alapkérdéseinek és irányzatainak elmélyült ismerete, a román nyelv fő fejlődési tendenciái és az ezekről szóló elméletek, a neolatin komparatisztika alapfogalmai.

- Oktatott témakörök:

= Nyelvészet és nyelvtörténet: az általános nyelvészet alapjai, főbb irányzatai; a beszélt és az irodalmi román nyelv: hangtani, szótani, nyelvtani egységei és ezek alkalmazási szabályai; román-magyar összehasonlító nyelvészet; a kétnyelvűség és a magyarországi román kisebbség nyelvi sajátosságai; román nyelvművelés, nyelvhelyességi gyakorlatok; a román nyelv története: kialakulása, területi differenciálódása, az irodalmi nyelv fejlődése, stilisztikai változatossága és változatai; romanisztika és balkanisztika, különös tekintettel az albánra.

= A latin nyelv alapjainak elsajátítása, latin nyelvű szövegek olvasása és fordítása, az ókorról szerzett ismeretek elmélyítése.

= Irodalomtörténet: a régi román irodalomtól (cirill forrásoktól) a mai irányzatokig; irodalomelméleti elemzési módszerek és fogalmak: poétika, hermeneutika, strukturalizmus, posztstrukturalizmus, dekonstrukció, interpretációelméletek, intertextualitás, magyar-román komparatisztika fejlődése és irányzatai; francia-magyar-román transzkulturalitás, modern történeti mitológiák.

= Román kultúrtörténet és történelem: a románok története; román eszmetörténet; régi román irodalomtörténet; folklorisztika; magyarországi román kultúra; a román történelem és művelődés alapkérdéseinek, a fő eszmei és politikai irányoknak a kritikai ismerete; ezeknek az ismereteknek az alkalmazása a román filológia és nyelvtörténet, illetve az irodalomtörténet tanulmányozásában.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 16 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. A román nép kultúrtörténete és története.

2. Román nyelvtan.

3. Román irodalom.

4. Román nyelvtörténet.

Nyelvi alapvizsga: 5 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ROMOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a romológia területén elméletileg megalapozott, átfogó ismeretekkel rendelkeznek. Ismerik a hazai cigányság társadalmi, politikai, jogi, nyelvi, kulturális, oktatási, demográfiai és munkaerő-piaci helyzetét, és kitekintésük van a romológia nemzetközi összefüggéseire, illetve tudományos eredményeire. Tájékozottak az Európai Unió és intézményei vonatkozó állásfoglalásairól, és képesek azok szellemében szervezni a cigánysággal kapcsolatos munkájukat. Ismerik a cigányság kulturális értékeit, felkészültek azok bemutatására, közvetítésére. Ismereteik birtokában képesek a helyi és a kisebbségi önkormányzatok, azok intézményei, valamint a népjóléti, gyermekvédelmi, politikai és civil szervezetek cigánysággal kapcsolatos feladatainak ellátására.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles romológia szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1600

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 20%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

A cigányságra irányuló kutatások fő irányai; a cigányságra vonatkozó kulturális antropológiai, nevelésszociológiai és nyelvészeti alapismeretek; a magyarországi cigányság társadalmi és kulturális helyzetének fő jellemzői; az európai cigányság helyzete.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 80 kredit

- Nyelvészeti tárgyak (30 kredit): alkalmazott nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, nyelvpolitika, kétnyelvűség, a nyelvi szocializáció mechanizmusai; a romani és a beás nyelv, a két nyelv valamelyikéből nyelvvizsgára történő felkészítés.

- Szociálpszichológiai és pedagógiai tárgyak (15 kredit): a szocializáció és a kisebbségi identitás, a szociális attitűdök és mérésük, családi és intézményi szocializáció, cigány gyermekek oktatása, a gyermekvédelem szervezete és működése, multikulturalizmus, interkulturális és antirasszista nevelés; személyiségfejlesztés és konfliktuskezelés.

- Egyéb társadalomtudományi tárgyak (15 kredit): a cigányság megismerésének lehetőségei a különböző társadalomtudományok (néprajz, jog, gazdaságtan, demográfia, szociológia, szociálpolitika, társadalomföldrajz), a szociális munka eszköztárával.

- Romológiai / ciganológiai tárgyak (20 kredit): a magyarországi cigányság története, forráselemzés, a cigányság tárgyi néprajza és folklórja, a cigány zenefolklór, a cigányság politikai szerveződése, kulturális autonómiája, a cigányság a médiában, magyarországi cigány művészek alkotásainak elemzése.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 5 kredit

Kétszer egy hónapos terepmunka nevelési-oktatási intézményben, államigazgatásban, önkormányzatoknál, cigány kisebbségi önkormányzatoknál, egyéb intézményekben (pl. ifjúságvédelem) és civil szervezetekben, valamint cigány közösségekben.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. komplex szigorlat a romológia történeti, jogi, szociológiai, szakmai tárgyainak köréből;

2. komplex szigorlat a romológia kultúrtörténeti, néprajzi, nyelvi, szakmai tárgyainak köréből.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy a hallgató ismeri a cigányság társadalmi, kulturális helyzetének jellemzőit.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá alapfokú A típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga romani vagy beás nyelvből.

SKANDINAVISZTIKA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik mind a tudományos, mind a gyakorlati élet - oktatás, fordítás, levelezés, tolmácsolás - területén hasznosítani tudják a skandináv nyelvek rendszeréről, használatának irodalmi és művelt köznyelvi szabályairól, helyes ejtési és helyesírási normáiról, fejlődésének történetéről, az e nyelveket beszélő népek irodalmának alakulásáról, társadalmi, politikai és kulturális fejlődéséről, tudományos kutatásuk elméleti és módszertani alapjairól szerzett ismereteiket; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles skandináv szakos bölcsész, megjelölve a választott nyelvet (dán, norvég, svéd).

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1500

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 40%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- alapvető általános irodalomtudományi ismeretek (alapfogalmak, terminológia, módszerek),

- alapvető általános nyelvtudományi ismeretek (alapfogalmak, terminológia, módszerek),

- nyelvi képzés: alapfokú nyelvtudás megszerzése, mely elégséges ahhoz, hogy a hallgató - további nyelvi fejlődés mellett - a törzs- és szakképzés folyamán a szakórákon folyó munkában aktívan részt tudjon venni,

- általános tárgyak: olyan történelmi és országismereti tananyag, amely a törzsképzés során elősegíti az irodalom- és nyelvtörténeti ismeretek elsajátítását, az irodalom- és nyelvtudományi ismeretek kulturális és társadalmi beágyazását.

4.2.2. Törzsképzés: 50 kredit

- Az irodalomtudományi ismeretek kibővítése és alkalmazása egyrészt az alapnyelvként választott nyelv (dán, norvég vagy svéd) irodalmának áttekintése (a 18. századtól az 1950-60-as évekig), másrészt a skandináv irodalmak jelentősebb szakaszainak kontrasztív tanulmányozása és értékelése is. Ebben a képzési szakaszban a hallgatók megismerkednek a skandináv irodalmak és Skandinávia kultúrtörténete szempontjából jelentős óészaki irodalommal.

- A nyelvtudományi ismeretek kibővítése: egyrészt a választott nyelv (dán, norvég vagy svéd) nyelvtani struktúrájának és nyelvtörténeti fejlődésének áttekintése, másrészt az interskandináv kommunikáció jelenségének elméleti nyelvtudományi magyarázata és megértése. Ebben a képzési szakaszban szerepel az óizlandi nyelv nyelvészeti leírásának megismerése.

- Nyelvi képzés: a megszerzett alapfokú nyelvtudás továbbfejlesztése, a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, az ismert segédnyelvek nyelvészeti hasonlóságának kihasználása, a szinkrón nyelvészeti tanulmányok ismereteinek alkalmazása.

- Általános tárgyak: az országismereti és történelmi ismeretek felhasználása, a Skandinávia kultúrtörténetével kapcsolatos új ismeretek megszerzése a cél.

4.2.3. Szakképzés: 30 kredit

- Irodalomtudomány: az alapnyelvként választott nyelv (dán, norvég vagy svéd) irodalmának korai szakasza és kortárs irodalma, a skandináv irodalmak további jelentős szakaszainak kontrasztív tanulmányozása és értékelése, valamint a két másik skandináv nemzeti irodalom 19. és 20. századi fejlődésének részletes megismerése.

- Nyelvtudomány: a nyelvtudományi ismeretek kontrasztív jellegű alkalmazása a másik két skandináv nyelv leíró nyelvtanának megismerésében, a közös és az eltérő nyelvi jelenségek vizsgálata.

- Nyelvi képzés: a megszerzett középfokú nyelvtudás továbbfejlesztése, az anyanyelvi beszélők aktuális nyelvhasználatának jellegzetességei, az írásban és szóban történő választékos nyelvhasználat, a fordítás kérdései, valamint az interskandináv kommunikációra való képesség (azaz a két másik skandináv nyelv magas szintű megértése).

- Általános tárgyak: az aktuális kulturális és társadalmi kérdések tanulmányozása.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

A szigorlatok a törzsképzési szakaszt zárják le, felmérik a hallgatók nyelvi, irodalmi, nyelvészeti és országismereti tudását.

Nyelvi alapvizsga: 5 kredit

Az alapképzési szakaszt zárja le, felméri, hogy a hallgató nyelvi szintje lehetővé teszi-e a törzsképzésben a szakórákon történő munkát.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

SPANYOL NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a spanyol nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a spanyol nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a spanyol nyelvű országok kultúrájáról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint Magyarország és a spanyol nyelvű országok kulturális kapcsolatalnak ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles spanyol nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles spanyol nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1400

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 35%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- nyelvgyakorlatok, fordítási és stílusgyakorlatok, amelyek magas szintű, árnyalt, passzív és aktív nyelvismeretet eredményeznek,

- Spanyolország és Spanyol-Amerika földrajza,

- spanyol és latin-amerikai civilizációs ismeretek.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 85 kredit

- spanyol és latin-amerikai civilizációs ismeretek,

- nyelvtudomány: spanyol leíró nyelvészet; nyelvi aktualitás; spanyol történeti nyelvészet; dialektológia (európai és amerikai nyelvjárások; az európai és az amerikai norma különbségei leíró és történeti megvilágításban); neolatin és összehasonlító nyelvészet, különös tekintettel az Ibériai-félsziget nyelveire,

- irodalomtudomány: a nyelvterület (Spanyolország és Spanyol-Amerika) irodalma a kezdetektől napjainkig; a spanyol nyelvű irodalmakra alkalmazott irodalomelmélet, stilisztika, összehasonlító irodalomtudomány és irodalomkritika; műelemzési módszerek.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2-4

A kötelező szigorlatok tartalma:

A két képzési szakaszt kötelező szigorlatok zárják. Tartalmuk a megfelelő képzési szakasz nyelvi, civilizációs, nyelvészeti és irodalmi anyaga.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

SZERB NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a szerb nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a szerb nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a szerb kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-szerb kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szerb nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles szerb nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó ismeretek: 15 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető

módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése, országismeret: kultúrtörténet és történelem,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 78 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szláv és az általános irodalomtudomány, az irodalomelmélet, valamint a szakma módszertanának elsajátítása terén. Az irodalomtörténet tanulmányozásának alkalmanként - főleg az utóbbi két évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés feladata a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése vagyis a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára, valamint az önálló nyelvészeti gondolkodásra történő nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése.

- A nyelvi képzés feladata:

= bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba,

= a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,

= a nyelv rendszerének tudatosítása,

= nyelvi kontrasztivitások tudatosítása,

= a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének megismertetése,

= az értekező próza technikájának elsajátítása,

= a szóbeli és írásbeli tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése,

= a szóbeli és írásbeli fordítási készség fejlesztése.

- A képzési szakasz főbb tematikus egységei:

= irodalomtudomány,

= irodalomelmélet,

= irodalomtörténet,

= ószláv nyelv és nyelvtörténet,

= mai szerb nyelv és általános nyelvészet,

= nyelvi kontaktológia,

= szemantika és pragmatika,

= szociolingvisztika,

= nyelvgyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma

1. Nyelvi szigorlat: nyelvtudás és országismeret.

2. Irodalom: a szerb irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Nyelvészet: leíró nyelvtan, transzlatorika, orosz nyelv.

3 alapvizsga (nyelv, nyelvtörténet): 7 kredit

A nyelvi és országismereti vizsga országismereti része méri az olvasás-, írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget, különböző tesztlapokkal és a kreativitást mérő feladatokkal. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, illetve abból kiindulva méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá középfokú nyelvvizsga német vagy angol nyelvből, valamint orosz nyelvtudás.

SZÍNHÁZTÖRTÉNET SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik képesek a színjátékműveket elméleti és történeti szempontból elemezni, akik az európai és a magyar írott dráma, valamint az európai és a magyar színház történetét és ezek elméletét ismerik, tisztában vannak különböző diszciplínák színháztudományi vonatkozásaival; járatosak a színházi üzem kérdéseiben; rendelkeznek a színháztörténeti kutatómunka végzéséhez szükséges alapismeretekkel. Mindezek mellett cél, hogy a hallgatókban a drámák és a színházi műalkotások szellemiségének, világképének bensővé tételével értékteremtő értelmiségi attitűd alakuljon ki.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles színháztörténet szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 21 %

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 10 kredit

- színházi szemiotika,

- színházi filológia,

- a színházépület története,

- díszlet- és kosztümtörténet.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 75 kredit

- magyar és európai dráma- és drámaelmélet történet,

- magyar és európai színház- és színházelmélet történet,

- előadáselemzés,

- a magyar és európai líra és epika története,

- rádió- és tévészerkesztés,

- drámaelemzés,

- színházi üzem, gazdaság, jog és menedzsment,

- általános esztétika,

- szcenika.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 10 kredit

A tanulmányok lezárása előtt esedékes az a gyakorlati munka, melyet a hallgató választása szerint színházban, rádiónál, tévénél, újságnál, levéltárban, kutatóintézetben teljesít. Munkájáról elemző dolgozatot kell készítenie.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

Színház- és drámatörténet szakaszolva.

Alapvizsga: 5 kredit

A színházi üzem tárgykörében.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá hogy a záróvizsga része legyen egy videoszalagról megnézett színházi műalkotásnak az értelmezésen és a kritikán túlmenő komplex szakmai elemzése a tanult részdiszciplínák alapján.

SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a szlovák nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a szlovák nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a szlovák kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szlovák nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles szlovák nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- országismeret: kultúrtörténet és történelem; a magyarországi szlovákság múltja és jelene,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 78 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szláv és az általános irodalomtudomány, az irodalomelmélet, valamint a szakma módszertanának elsajátítása terén. Az irodalomtörténet tanulmányozásának alkalmanként - főleg az utóbbi két évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés feladata a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése, vagyis a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára, valamint az önálló nyelvészeti gondolkodásra történő nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése.

- A nyelvi képzés feladata:

= bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba,

= a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,

= a nyelv rendszerének tudatosítása,

= nyelvi kontrasztivitások tudatosítása,

= a szlovákság társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének, valamint a magyarországi szlovákság történetének megismertetése,

= az értekező próza technikájának elsajátítása,

= a szóbeli és írásbeli tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése,

= a szóbeli és írásbeli fordítási készség fejlesztése.

- A képzési szakasz főbb tematikus egységei:

= irodalomtudomány,

= irodalomelmélet,

= irodalomtörténet,

= ószláv nyelv és nyelvtörténet,

= mai szlovák nyelv és általános nyelvészet,

= nyelvi kontaktológia,

= szemantika és pragmatika,

= szociolingvisztika,

= nyelvgyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat - nyelvtudás és országismeret.

2. Irodalom: a szlovák irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Nyelvészet: leíró nyelvtan, transzlatorika, orosz nyelv I-II.

2 nyelvi alapvizsga: 7 kredit

A nyelvi és országismereti vizsga országismereti része méri az olvasás-, írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá középfokú nyelvvizsga német vagy angol nyelvből, valamint orosz nyelvtudás.

SZLOVÉN NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a szlovén nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, a szlovén nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a szlovén kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szlovén nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles szlovén nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 43%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- országismeret: kultúrtörténet és történelem; a magyarországi szlovénség múltja és jelene,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 78 kredit

- Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szláv és az általános irodalomtudomány, az irodalomelmélet, valamint a szakma módszertanának elsajátítása terén. Az irodalomtörténet tanulmányozásának alkalmanként - főleg az utóbbi két évszázad történetében - része az irodalmi élet vizsgálata, valamint a regionális és/vagy nemzetiségi irodalmi életnek az irodalom mindenkori fő irányaival párhuzamos vagy azoktól eltérő művelődéstörténeti funkciórendszerének ismertetése is.

- A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés feladata a hallgatók nyelvészeti kompetenciájának kifejlesztése, vagyis a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára, valamint az önálló nyelvészeti gondolkodásra történő nevelésük. Ez utóbbin a következő készségek megszerzése értendő: új nyelvi és nyelvészeti ismeretek önálló elsajátítása, az új ismeretanyag önálló elméleti integrálása és didaktizálása, a kontrasztív alapú munka előnyeinek kiaknázása; az elméletek és modellek viszonylagosságának és ezáltal a szakmai pluralizmus szükségességének felismerése.

- A nyelvi képzés feladata:

= bevezetés az idegen nyelvi tudományos ismeretszerzés technikáiba,

= a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése,

= a nyelv rendszerének tudatosítása,

= nyelvi kontrasztivitások tudatosítása,

= a szlovénség társadalmi, gazdasági és kulturális életének, intézményrendszerének, valamint a magyarországi szlovénség történetének megismertetése,

= az értekező próza technikájának elsajátítása,

= a szóbeli és írásbeli tudományos közlemény megfogalmazásában való jártasság megszerzése,

= a szóbeli és írásbeli fordítási készség fejlesztése.

- A képzési szakasz főbb tematikus egységei:

= irodalomtudomány,

= irodalomelmélet,

= irodalomtörténet,

= ószláv nyelv és nyelvtörténet,

= mai szlovén nyelv és általános nyelvészet,

= nyelvi kontaktológia,

= szemantika és pragmatika,

= szociolingvisztika,

= nyelvgyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: szlovén nyelvtudás, a hazai szlovénség ismerete; Szlovénia története, kultúrája.

2. Szlovén irodalomtörténet: a szlovén irodalom

története, a határokon túli szlovén irodalom.

3. Szlovén nyelvészet: leíró szlovén nyelvtan, nyelvtörténet, lexikológia, szociolingvisztika.

3 nyelvi alapvizsga: 7 kredit

A nyelvi és országismereti vizsga országismereti része méri az olvasás-, írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

SZOCIOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan, humanisztikus értékek iránt elkötelezett, társadalomkritikai érzékkel rendelkező, alkotó szellemű szakemberek képzése, akik széles körű társadalomelméleti, társadalomtörténeti, szociálpszichológiai, elméleti és empirikus társadalomkutatási és informatikai módszertani ismeretekkel rendelkeznek, elsajátították a hazai és európai társadalmak és társadalmi folyamatok, valamint a globalizációs tendenciák elemzésének szakmai ismeretanyagát és készségeit, képesek a szociológiai ismeretek oktatására és önálló elméleti és empirikus kutatásra, valamint képesek ismereteik gyakorlati alkalmazására társadalmi struktúrák, szervezeti és emberi viszonyok, illetve folyamatok elemzése, adatfelvétel, adatelemzés, döntéselőkészítés, szociológiai, közvélemény- és piackutatás, környezeti és hatástanulmányok készítése terén, mind kutató, oktató, mind pedig gazdasági, politikai, igazgatási, társadalmi és kulturális - állami, önkormányzati és civil, a versenyszférában vagy azon kívül működő - intézményekben és szervezetekben.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szociológus, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles szociológus és szociológia szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: 10 félév, egyszakos és kétszakos képzésben egyaránt

Összes szakterületi tanóraszám: 2100

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 210

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 39%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 50 kredit

Az alapozó képzés szerepe kettős: egyrészt a különböző előképzettséggel érkező hallgatók felkészültségének a szükséges szintre emelése, másrészt a szociológia legalapvetőbb elméleti, történeti és módszertani ismereteinek átadása.

A szintrehozás keretében a hallgatók olvasási, szövegértési, fogalmazási és logikai ismereteit és készségeit kell fejleszteni, meg kell szilárdítani és ki kell egészíteni történelmi, különösen pedig kultúrtörténeti ismereteiket.

A szociológia alapjainak főbb tantárgycsoportjai:

- a társadalomelmélet alapjai: makrotársadalmi összefüggések, ezen belül a társadalmi struktúra és rétegződés, a társadalmi mobilitás és a társadalmi változások témái, valamint a mezo- és mikroszintű elméletek és a modern szociológiai paradigmák,

- társadalomtörténet: a magyar társadalom viszonyainak változásai,

- szociológiatörténet: a szociológia kialakulása, szellemi vonulata, a tudományág alapítóinak elméletei és munkássága,

- a módszertani és matematikai tantárgyak az empirikus társadalomkutatásba vezetik be a hallgatót, felvértezve egyrészt a kvantitatív vizsgálati módszerek elsajátításához szükséges matematikai alapokkal, másrészt az informatikai technológiák követésének készségével, harmadrészt megismertetve a társadalom tudományos vizsgálatának episztemológiai problémáival és a kutatói megközelítés lehetőségeivel; a módszertani képzés a kutatás megtervezésétől az adatgyűjtési és adatelemzési technikákon át az eredmények értékeléséig valamennyi alapvető módszerre kiterjed,

- szociálpszichológiai és pszichológiai ismeretek,

- a szociológia társtudományainak alapismeretei: demográfia, közgazdaságtan, szociálpolitika, politológia, jog, társadalomfilozófia.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 85 kredit

- A szakmai ismeretek tantárgycsoportjai az alapok elsajátítására épülnek, ezért csak a társadalomelméleti és módszertani szigorlat letétele után kerülhet rájuk sor. Feladatuk a szakmai tudás elmélyítése és kiszélesítése, mind a társadalomelméleti, mind a szociológiatörténeti, mind a kutatásmódszertani képzés területén.

- A társadalomelméleti tantárgycsoport zömét az ún. szakszociológiák adják (családszociológia, szervezetszociológia, oktatásszociológia, egészségszociológia, ifjúságszociológia, település-, város-, és regionális szociológia, munkaszociológia, a deviancia szociológiája, kisebbségszociológia stb.). E hagyományos tárgyak mellett fontos csoportot alkotnak a napjainkban zajló társadalmi folyamatok és jelenségek (az európai integráció, a globalizáció, a környezeti válság, az információs társadalom, az etnikai viszonyok) megismertetésével és elemzésével foglalkozó tárgyak.

- A kötelezően választható szociológiatörténeti kurzusok kínálata a szociológiai iskolákkal, eszmék és megközelítésmódok történetével, a társadalom és a róla való gondolkodás viszonyának elemzésével ismerteti meg a hallgatókat.

- A tovább folyó kutatásmódszertani képzés célja egyrészt a megtanult alapok készséggé alakítása gyakorlati elmélyítéssel, másrészt a bonyolultabb és a legújabb módszerek megismertetése.

- A szakmai ismeretek átadásának fontos formája a szakon belüli specializációk, szakirányú programok kialakítása. Ezek a programok a felkínált tantárgyakat célszerű csoportosításban, további kiegészítésekkel ajánlják a hallgatóknak, és lehetővé teszik, hogy a szociológia valamely területén való elmélyültebb tudás megszerzését az oklevélben is elismerjék.

- A specializáció kiemelt formája a szociológia (társadalomismeret) tanári képzés, amelynek a szakmához kapcsolódó pedagógiai tárgyait és gyakorlatait a szak keretében, ebben a szakaszban kell biztosítani.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 30 kredit

A gyakorlati képzés típusai:

- egyéni (terep)gyakorlat gyakorlatvezető irányításával, oktató vagy kutatóintézményben;

- kiscsoportos gyakorlat (legfeljebb 8 hallgató) gyakorlatvezetővel, esetileg választott terepen;

- csoportos gyakorlat (legfeljebb 15 hallgató) egyes technikák gyakorlására, gyakorlatvezetővel.

A gyakorlat részét képezi mind a konkrét szakmai tevékenység, mind pedig annak elemző feldolgozása a képző intézményben vagy a gyakorlat helyszínén.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 20 kredit

A kötelező szigorlatok száma: min. 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Társadalomelmélet tantárgycsoport.

2. Szociológiatörténet tantárgycsoport.

3. Módszertan tantárgycsoport.

A társadalomelméleti és módszertani szigorlat sikeres teljesítéséig a további tanulmányok nem folytathatók.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy a szakdolgozat a szociológiában elfogadott szakmai műfajok egyikében, a műfajnak megfelelően legalább 2 ív (80 000 n) terjedelmű írásbeli munka.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

TIBETI SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a klasszikus és mai tibeti nyelvben, valamint a tibeti tárgyú társadalomtudományok alapjaiban járatosak, tájékozottak a tágabb ázsiai kulturális és történeti összefüggésekben, valamint egy második keleti (lehetőleg kínai) nyelvben, és társadalomtudományi felkészültségük birtokában képesek tibeti nyelvű források önálló kutatására, nyelvészeti, vallástörténeti (buddhizmus) szakosodásra, kutatásaik eredményének magyarul és legalább egy világnyelven való ismertetésére. A végzett hallgatók nyelvtudásuk, filológiai és történeti ismereteik alapján képesek tudományos feladatok ellátására, illetve igényes filológiai képzettségük (négy ázsiai írás ismerete, klasszikus párhuzamos szövegek feldolgozása) ismeretanyaga és módszertani tapasztalatai alapján alkalmasak társadalmi-történeti adatfeldolgozásra és adatrendezésre épülő munkakör betöltésére.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles tibeti szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 42%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 34 kredit

Az alapképzés a klasszikus tibeti nyelv alapszintű ismeretére, továbbá a magyar nyelvű művelődéstörténeti ismeretekre épül.

- A klasszikus tibeti nyelvi stúdiumok:

A klasszikus tibeti nyelv rendszeres nyelvtana (hangtan, alaktan, mondattan), a tibeti nyelvű nyelvtani irodalom megismerése (Thonmiszambhota). Latin betűs (átírt) és eredeti szövegek olvasása. Alapvető szövegkritikai és szövegértelmezési készség elsajátítása. Tibeti írásfajták megismertetése.

- A klasszikus tibeti szövegek olvasását támogató stúdiumok:

a) A klasszikus mongol írásnak és nyelvtannak megismerése, mongol nyelvű szövegek alapszintű olvasása. Kétnyelvű (klasszikus tibeti és klasszikus mongol) szövegek olvasása. Kétnyelvű szótárak használatának gyakorlása.

b) A dévanágari írású szanszkrit szövegek olvasási szintű elsajátítása, kétnyelvű terminológiai (buddhista) szótárak használata.

c) A hallgatók elsajátítják a másodlagos (európai nyelvű) és elsődleges (tibeti nyelvű) források feldolgozásának módját, a szövegfeldolgozást, bibliográfia-gyűjtést, szakszótárak (és magyarázó mutatók) használatát.

- Beszélt tibeti nyelvi stúdiumok:

A tibeti monoszillabikus nyelv jellemzői, nyelvi rokonsága, a tonalitás kialakulásának szabályszerűségei, a mai beszélt nyelv nyelvtani rendszere, viszonya a klasszikus nyelvhez.

- MűveIődéstörténeti tanulmányok:

A sajátosan egyedi tibeti műveltség tárgyköreinek bemutatása: a pothi típusú könyv, a luniszoláris időszámítási rendszer, a feketesátras kultúrával rendelkező nomád nemzetségi és letelepült földműves társadalmak szimbiózisa, a teokratikus államigazgatás, a lamaista buddhizmus elmélete és egyházszervezete, Tibet politikai és kulturális kapcsolata Indiával, Kínával és Belső-Ázsiával. A buddhizmus története Indiában, elterjedése Tibetben, a lamaizmus elterjesztése Belső-Ázsiában és Észak-Kínában.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 72 kredit

- A klasszikus nyelvi és elméleti stúdiumok: Különböző forrástípusok (elbeszélő és értekező próza, valamint verses szövegek; történeti, vallásos tárgyú irodalom) elemzése. Az irodalmi művek szerkezeti elemzése, cím és kolofonfordítás sajátosságai. A nyelvi tanulmányokra épülő irodalomtörténet az egyházi és világi irodalmat (feliratok, oklevelek, néprajz) tárgyalja, a nyelvtörténet pedig a preklasszikus nyelvet, az irodalmi nyelv normalizálásának szakaszait, valamint az archaikus és modern nyelvek elválásának folyamatát elemzi, míg a sino-tibeti népek stúdium a nyelvcsalád általános ismertetését, a nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek (elsősorban a kínai és burmai) főbb jellemzőinek bemutatásából áll.

- Modern tibeti nyelvi képzés:

A mai modern (kialakulásának folyamatában lévő) irodalmi nyelv válogatott szövegeinek olvasása, a beszélt Ihászai nyelvjárás elsajátítása, az archaikus és modern nyelvjárások megismerése és nyelvtörténeti elemzése.

Legalább egy másik keleti nyelv (ez a már alapszinten megismert klasszikus mongol mellett egy további nyelvet jelent) elsajátítása. Szabadon választható, ajánlott a kínai nyelv.

- Vallástörténeti tanulmányok:

A buddhizmus vallástörténeti megismertetése, a buddhista kultúra eszmerendszere, terminológiája, művészete, egyházszervezete, különböző irányzatai és rendjei és ezek kritikai tudományos elemzése. Külön tanulmányok keretén belül Tibet eredeti hitrendszere, a bon vallás.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

Az alapszigorlat írásbeli részén a klasszikus nyelvi ismeretekről adnak számot a hallgatók, a szóbeli vizsgán követelmény a képzési szakasz valamennyi tanult tantárgyának anyaga.

A zárószigorlat írásbeli részén a klasszikus szöveg mellett modern tibeti szöveg is szerepel, s az első szigorlatot követő képzési szakasz anyagából áll a szóbeli vizsga. Nyelvi alapvizsga: 3 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele az, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

TÖRÖK SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik Törökországgal és az eurázsiai török világgal kapcsolatos alapos filológiai és történeti ismeretekkel rendelkeznek, különös tekintettel

a magyarság régi és újabb török kapcsolataira, valamint a török írott és beszélt nyelvet magas szinten ismerik és használják. E szaktudás a tudományos életben (egyetemek, akadémiai kutatóhelyek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok), a kulturális életben (fordítás, tolmácsolás, könyvkiadás, újságírás, elektromos médiák), valamint a külügy és a külkereskedelem terén hasznosítható.

A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles török szakos bölcsész, zárójelben megjelölve a szakirány.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 24 kredit

Nyelvi, történeti és művelődéstörténeti stúdiumok, amelyek bevezetőül szolgálnak a szakképzésben kibontott részdiszciplínákhoz.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 85 kredit Nyelvi képzés:

- A mai törökországi török nyelv magas szintű elsajátítása: jó beszédértés és beszédkészség, újságszövegek, irodalmi és tudományos szövegek értése, fordítási készség törökről magyarra és magyarról törökre, a török leíró nyelvtan alapos ismerete.

- Az 1929 előtti, arab betűvel írott török irodalmi nyelvnek, az oszmán-töröknek az elsajátítása.

- Az oszmán-török nyelv és kultúra, valamint az egész törökség magas kultúrájának és történetének megértéséhez és tanulmányozásához elengedhetetlen az iszlám két "szent" nyelvének, az arabnak és a perzsának a tanulmányozása.

A szakképzés során a hallgatók két szakirány - filológus és történész - közül választhatnak:

Nyelvészet és irodalomtörténet:

- A török nyelvemlékek legfontosabb csoportjainak megismerése: a rovásírásos türk feliratok (8-9. sz.), a turkesztáni ujgur írásbeliség emlékei (9-13. sz.), a keleti török iszlám irodalmi nyelv két első nagy emléke, Kásgarí enciklopédikus szótára és a Kutadgu Bilig didaktikus elbeszélő költeménye) (11. sz.), a Codex Cumanicus kipcsak

török anyaga (13-14. sz.), a mameluk-kipcsak és örménykipcsak nyelvemlékek (13-14. sz., illetve 16-17. sz.), a keleti török irodalmi nyelv, azaz a hvárezmi és csagatájtörök legfontosabb emlékei (14-19. sz.).

- A török nyelvemlékek mellett a mai török nyelvek áttekintése, leírása, főbb sajátosságaik megismerése.

- A török nyelvű irodalmak közül elsősorban a török népköltészet, az oszmán-török és a közép-ázsiai csagatáj irodalom filológiai alapú ismertetésére kerül sor.

- Török összehasonlító és történeti nyelvészet.

- A magyar nyelv honfoglalás előtti, Árpád-kori (besenyő-kun) és oszmán-török jövevényszavai. Történelem:

- A Kárpát-medence és a Csendes-óceán közötti hatalmas területen szétszórt török népek és államok története (lényegében Belső- és Közép-Ázsia steppei története), a régió népei és birodalmai, a hunoktól Timur I_,enk birodalmáig.

- A honfoglaló magyarság korai történetének steppei, török háttere.

- A világbirodalommá növő Oszmán Szultanátus 700 éves története (különös hangsúllyal a magyarországi török hódoltság korára) és a 75 éves Török Köztársaság története.

- Az oszmán-török történelem elbeszélő kútfőinek - Urudzs, Ásikpasazáde, Nesri, Naima, Pecsevi stb. - tanulmányozása, forráskritikai elemzése.

- Az oszmán-török levéltári források olvasása és értékelése. A paleográfiai alapvetés után kerül sor a sajátságos szijákat-írással készült pénzügyigazgatási iratokra. A kiválasztott anyagok között összbirodalmi vonatkozású és a hódoltság és Erdély különleges helyzetét tükrözők dokumentumoknak is kell lenniük.

- Az Oszmán-török Birodalom társadalmi, művelődési viszonyai és művészete.

- Az iszlám vallás megismertetése.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

Mindkét szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgákon a török nyelvi ismereteikről adnak számot a hallgatók. A szóbeli szigorlatok nem szakirányok szerint oszlanak meg, tehát mindkét szigorlat kiterjed nyelvészeti, irodalmi és történelmi ismeretkörökre.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye, hogy csak az angol, német, francia vagy orosz nyelvvizsga fogadható el, követelmény továbbá a társított szakon a tanulmányok

lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele az, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.

TÖRTÉNELEM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből elméletileg is megalapozott, átfogó ismeretekkel rendelkeznek, jártasak a történelem forrástípusaiban, a rokon- és segédtudományokban, s birtokában vannak olyan készségeknek és képességeknek, amelyek biztosítják számukra azon feladatok ellátását (beleértve a történeti tárgyú kutatómunkát), amelyek történeti mélységű társadalomtudományi felkészültséget igényelnek. Történelem szakos tanárként alkalmasak a történelem és a vele kapcsolatos műveltségi területek, illetve tantárgyak oktatására.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak bölcsész szakképzettség megszerzése esetén egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető, a tanári képesítés megszerzése esetén csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles történelem szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles történelem szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1450

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 39%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

A képzési szakasz azoknak az ismereteknek az elsajátítása, amelyek segítségével a hallgató el tud igazodni a különböző korok történeti forrásaiban, a tárgyi, írásos és egyéb emlékekben. Az alapozó képzés során kell megismerkedni a történeti segédtudományok fontosabb elemeivel (epigráfia, paleográfia, diplomatika, heraldika, kronológia), a demográfia, a statisztika, a történeti földrajz alapjaival. El kell sajátítani a rokontudományoknak (régészet, néprajz, szociológia, művészettörténet, közgazdaságtan, irodalom- és nyelvtudomány, filozófia) azokat az elemeit, amelyek a történelem behatóbb tanulmányozásához feltétlenül szükségesek. Az alapozó ismeretekhez tartoznak a latin nyelv tanulmányozásával, a történetírás különböző területeivel, irányzataival, az egyetemes és magyar historiográfiával foglalkozó stúdiumok is.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 80 kredit

A törzs- és szakképzés célja az emberiség története nagy korszakainak (ős- és ókor, középkor, újkor, legújabb és jelenkor) beható és alapos megismerése. A politikai viszonyok mellett szükséges a gazdaság, a társadalom, az ember és környezete kapcsolatrendszere, a művelődés, a vallások, az eszmék és intézmények múltjának, változásainak, a történelem belső hatásmechanizmusainak ismerete is.

Fő tárgykörei:

- Európa és az Európán kívüli világ az őskorban, az ókori Kelet, Görögország, Róma története; az ókori vallások és a művelődés története

- egyetemes történet: Európa és az Európán kívüli világ a középkorban; a világ története a kora újkorban; újkori és legújabb kori világtörténet; a jelenkor világtörténete

- Magyarország története: a magyarság Őstörténete; a Kárpát-medence története a magyar honfoglalás előtt; Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig; Magyarország és Erdély története a török uralom időszakában; Magyarország a 18. században és a 19. század első évtizedeiben; a reformkor, az 1848-49. évi polgári forradalom és szabadságharc időszaka; Magyarország az abszolutizmus és a dualizmus korszakában; Magyarország nem magyar népei; Magyarország a két világháború között; Magyarország története a jelenkorban.

A korszakhatárok tekintetében a tudományban kialakult konvenció érvényesül. A középkortól kezdve a magyar és egyetemes történelem tanulmányozása lehetőség szerint párhuzamosan történik, a magyar történelem európai összefüggéseinek bemutatásával. A történelem linearitását a szakképzés rendjében is kívánatos megtartani, így a szigorlatoknak egymásra kell épülniük.

4.2.3. Szakmai gyakorlat

Történeti emlékek, múzeumok stb. megismerésére tanulmányutak szolgálnak, amelyek a képzés fakultatív részét képezik.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 20 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3-5

A szigorlatok tartalma:

1. Őskori és ókori történelem.

2. Középkori történelem.

Szétbontva, részlegesen vagy teljesen összevonva:

3.1. Koraújkori történelem.

3.2. Újkori történelem.

3.3. Legújabb kori történelem.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

UKRÁN NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az ukrán nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, az ukrán nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és az ukrán kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-ukrán kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles ukrán nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles ukrán nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1350

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 50%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 25 kredit

- bevezetés az ukrán nyelvtudományba,

- bevezetés az ukrán irodalomtudományba,

- országismeret,

- nyelvi képzés, az ukrán nyelven tartandó előadások megértésének szintjéig.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 75 kredit

Nyelvészet: az ukrán hangtan és fonémarendszer; a mai ukrán nyelv szófaji rendszere; az ukrán mondattan; a szláv nyelvek és a szláv írásbeliség kifejlődése; az ószláv nyelv alapjai; az ukrán nyelv történeti hangtana és alaktana.

Irodalom: az ukrán irodalom kezdetei - a kijevi korszak; a modern ukrán irodalom kialakulása, a 19. századi klasszikusok; a 20. századi ukrán irodalom sajátosságai.

Nyelvi képzés folytatása: a szakmai nyelv aktív használatának elsajátítása.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvészet: ukrán leíró nyelvtan és nyelvtörténet.

2. Irodalom: az ukrán irodalom története.

Nyelvi alapvizsga: 5 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése az országos gyűjtőkörű történeti múzeumok, egyes szakmúzeumok, valamint az önkormányzati, egyházi, alapítványi és magánmúzeumok új és legújabb korral vagy helytörténettel foglalkozó részlegei számára, akik elmélyült történeti - azon belül kultúr- és társadalomtörténeti, illetve helytörténeti - ismeretekkel rendelkeznek, egyben alkalmasak a speciális muzeológiai forrásanyag tudományos feltárására, kritikai feldolgozására és bemutatására. A történeti muzeológia egyben forrástan is, amely az oktatásban összefoglalja az újkorkutatás különböző módszertani alapelveit. Tárgyalja a különböző típusú emlékanyagok egymáshoz való viszonyát - mindenekelőtt a tárgyi és a hozzájuk kapcsolódó verbális, képi, írásos emlékekét. Ugyancsak e módszerrel vizsgálja a bemutatás, a történeti ábrázolás különböző módjait a képi és írott források együttes kiadásától a hangjátékon, tv-játékon át a szakágra legjellemzőbb publikációs formáig, a komplex történeti kiállításig. A hallgatók ilyen szemlélettel válnak alkalmassá kutatási eredményeik közzétételére, bemutatására. Egyben felkészülnek a sajátos múzeumi közművelődési feladatok ellátására, ezzel is erősítve a társadalom történeti tudatát, kulturális örökségünk megbecsülését.

A szak - első alapképzésben - csak az egyetemi szintű történelem szakon elvégzett két félévi tanulmányok után vehető fel, és a továbbiakban e szakkal társítva végezhető. A szak második vagy további alapképzésben egyetemi szintű történelem szakos oklevél birtokában végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles új- és legújabb kori történeti muzeológia szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 39%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó és törzsképzés: 21 kredit

Alapozó képzés: Magyarország kultúrtörténete, múzeumtörténet, közép- és koraújkori intézménytörténet, forrástani alapismeretek, különös tekintettel az anyagi kultúra forrásaira.

A törzsképzési szakaszban folytatódik az alapozó ismeretek oktatása: bevezetés a helytörténetbe, általános forrástan, a történelem tárgyi emlékei. A további alapvető tantárgycsoportok:

- művelődés és kultúrtörténet a 18. századtól napjainkig,

- általános és szakmuzeológiai, valamint kiállításrendezési ismeretek,

- helytörténeti és múzeumi közművelődési tárgyak.

4.2.2. Szakképzés: 78 kredit

- Magyarország művelődés- és kultúrtörténete, részletesen vizsgálva a társadalom különböző rétegeinek művelődési viszonyait, az embert körülvevő anyagi kultúra állapotát (témák: a természeti környezet, a településtípusok, a háztartás eszközei, a munkahely, a városi infrastruktúra, a szabadidő lehetőségei, a közegészségügy, az oktatás); követelmény az ezekre vonatkozó jogszabályok vizsgálata is.

- A műgyűjtés és a nagy múzeumok története, általános és történeti muzeológiai ismeretek, kiállításrendezés és számítógépes nyilvántartás: ez a tanulmányi blokk a muzeológia fejlődésével, tendenciáival, a hazai hálózattal és feladataival ismerteti meg a hallgatókat. El kell sajátítaniuk a múzeumi munka menetét, fázisait (gyűjtés, hagyományos és korszerű nyilvántartás, megőrzés, restaurálás állagvédelem, bemutatás), a módszereket és a mindezeket meghatározó előírásokat is, melyek egyaránt tekintetbe veszik a kulturális örökség védelmét, a kutató szabadságát, illetve a műtárgy tulajdonosainak személyiségi jogait. A hallgatók megismerik e témák szakirodalmát, a vitás kérdéseket, a nemzetközileg eltérő megközelítéseket. Képessé kell válniuk önálló tudományos feldolgozásra a forrásfeltárástól a bemutatásig vagy publikálásig.

- A forrástani alapismeretek elmélyítését szolgálják az újkori forrástan és segédtudományok, valamint a szakmuzeológiai anyag-, eszköz- és technológiai ismeretek, illetve a szakmuzeológiai forrásismeret című tárgyak. Céljuk, hogy alkalmassá tegyék a hallgatókat a speciális történeti-muzeológiai források meghatározására, hitelesítésére és forráskritikai feldolgozására. Megismerik a legfontosabb anyagfajtákat, a történeti gyűjtőkör szempontjából ezeket megjelenítő tipikus tárgycsoportokat, készítésük és megmunkálásuk koronkénti technológiáját. Fontosak a szociológiai vonatkozásaikra, társadalmi elterjedtségükre, használatukra, a velük összefüggő ideológiákra vonatkozó ismeretek is. Külön súlyt kell helyezni a 19-20. század anyagi tömegkultúrájára.

- A helytörténeti kutatásra készítenek fel a közvetlenül ennek problémáira vonatkozó stúdiumokon kívül a Magyarország történeti földrajza a 18-20. században, valamint az új- és legújabb kor intézményei című tárgyak. Követelmény a korszerű, egyedi kutatási módszerek, illetve a topográfiai tájékozódás készségszintű elsajátítása. A múzeumra mint közművelődési tevékenységet is folytató intézményre vonatkozó ismeretek, módszerek elsajátítása (közművelődés és a múzeumügy, múzeumi közművelődés).

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 6 kredit

A múzeumi szakmai gyakorlat során a hallgatók -elméleti tudásuk mellett, annak birtokában-a gyakorlatban is ismerjék meg a közgyűjtemények belső felépítését, a mindennapi munka folyamatát, az ott dolgozók munkakörülményeit, e szakmai műhelyek légkörét, életét. A gyakorlat felét egy nagy, állami fenntartású országos múzeumban kell tölteniük, míg a másikat egy kis, önkormányzati vagy más fenntartású (helytörténeti) gyűjteményben, kiállítóhelyen vagy múzeumban.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Művelődéstörténet és kultúrtörténet.

2. Múzeumtörténet, általános és szakmuzeológia, kiállításrendezés.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: az egyetemi szintű történelem szakos tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

ÚJGÖRÖG NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik az újgörög nyelvet szóban és írásban magas szinten használni tudják, az újgörög nyelv- és irodalomtudomány területén elméletileg megalapozott szakmai ismeretekkel és a görög kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, s ezen ismeretek és készségek birtokában képesek tanult szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére és alkotó szellemű alkalmazására a közoktatásban, a tudományos, kulturális és kormányzati életben (kutatóintézetek, könyvkiadás, tömegkommunikációs eszközök, minisztériumok), valamint a magyar-görög kulturális kapcsolatok ápolása terén; képesek fordító- és tolmácstevékenység végzésére; ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles újgörög nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles újgörög nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 46%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 48 kredit

Nyelvtudományi képzés: szinkrón szempontú ismeretek az egyetemes és az újgörög nyelvtudomány főbb területeiről (szintaxis, morfológia, fonológia, lexikológia), a későbbi történeti nyelvészeti és irodalomtudományi képzéshez szükséges ógörög nyelvi alapok biztosítása.

Irodalomtudományi képzés: az egyetemes és az újgörög irodalomtudomány és filológia alapkérdései és az újgörög stúdiumok története. Irodalmi szövegolvasás: az irodalomtudományi módszerek alkalmazásának szemléltetése konkrét művek interpretációja segítségével. Kötelező olvasmányok házi feldolgozása.

Művelődéstörténeti képzés: az antik vagy bizánci művelődéstörténet, a modern görög kultúra antik és/vagy középkori előzményei, különös tekintettel az irodalom történetére. Országismeret: az újkori görögség földrajzi, antropológiai, település- és gazdaságtörténeti tagolódása, az újkori Görögország története.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 57 kredit

Nyelvtudományi képzés: a görög nyelv indoeurópai alapjai, görög nyelvtörténet, különös tekintettel a posztklasszikus nyelvre (koiné, közép- és újgörög), újgörög történeti nyelvtan és dialektológia.

Irodalomtudományi képzés: irodalomtörténet: bizánci népies irodalom, a krétai reneszánsz irodalma, a török uralom korának irodalmi és szellemi élete, D. Solomos, A. Kalvos, a hétszigeti és az első athéni iskola, az 1880-as nemzedék, K. Palamas, a folkloristák, K. Kavafis, A. Sikelianos, N. Kazantzakis, a Harmincasok nemzedéke, a II. világháború utáni görög irodalom. Irodalmi szövegolvasás.

A nyelv- és irodalomtudományi szakirodalom kritikai megismerése, egyes írók és művek, valamint egyes művelődéstörténeti témakörök részletesebb tanulmányozása filológiai és szakszemináriumokon.

Gyakorlati nyelvi képzés: a társalgási gyakorlat elsődleges célja mindkét képzési szakaszban a szóbeli kommunikációs készségek fejlesztése, az írásbeli kifejezés és a tudományos érvelés technikáinak gyakoroltatása. A törzsképzési szakasz fordítási és tolmácsolási gyakorlatai fordításelméleti és fordítástechnikai ismereteket közvetítenek, s bevezetnek a politikai, gazdasági, műszaki és természettudományos szaknyelvbe.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Leíró nyelvészet; művelődéstörténet (újgörög történelem, országismeret, bizánci irodalomtörténetet); gyakorlati nyelvi ismeretek.

2. Történeti nyelvészet; irodalomtudomány; gyakorlati nyelvi ismeretek.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy legalább 40 oldal terjedelmű, nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy művelődéstörténeti tárgyú.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával), továbbá hogy a szóbeli vizsga újgörög nyelven folyik; a jelöltnek 5-10 percben élőszóban össze kell foglalnia szakdolgozata főbb téziseit.

VALLÁSTUDOMÁNY SZAK

(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan, a vallási ismeretekkel kapcsolatos általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik ismerik az alapvető vallási jelenségeket, továbbá a világvallások hagyományait, alapszövegeit, kulcsfogalmait, történelmi megjelenési formáit, az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait, valamint a társadalomban és a társadalmi intézmények között betöltött szerepüket, és jártasak a vallási jelenségeknek a társadalomtudományok módszertanára épülő, interdiszciplináris keretek között folyó tanulmányozásában. Elsajátítják a Nemzeti Alaptantervben megkövetelt vallási ismeretek oktatásához szükséges tudományos hátteret, továbbá alkalmasak a humán tudományos életben (kulturális intézményekben, könyvkiadásban, folyóirat-szerkesztésben, tömegtájékoztatásban, közgyűjteményekben, társadalomtudományi intézetekben, művészeti kutatóintézetekben és műhelyekben) a vallástudomány magas szintű művelésére, valamint a szakirányoknak megfelelő területek, tudományágak hazai művelésére és fejlesztésére. A szakon folyó képzés módszertanában a vallási öndefinícióra alapozott és felekezeti elkötelezettség szempontjából semleges megközelítést alkalmaz, a vallások istenfogalmának, ember- és társadalomszemléletének, valamint legfontosabb etikai értékeinek megismertetésével a világnézeti-vallási pluralizmus korszakában megalapozza a toleráns vallási magatartást.

A szakon tanári képesítést lehet szerezni.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles vallástudomány szakos bölcsész (zárójelben a szakirány megnevezésével), illetve - a tanári képesítés megszerzése esetén - okleveles vallástudomány szakos bölcsész és tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 8 félév, kétszakos képzésben 10 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1600

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 40%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó és törzsképzés: 58 kredit

- bevezetés a vallástudományba,

- a vallástudomány története és módszertana,

- általános vallástörténet (világvallások),

- általános vallásfilozófia,

- általános vallásszociológia,

- általános vallási néprajz,

- általános valláslélektan.

4.2.2. Szakképzés: 40 kredit

A szakirányú képzésben egyharmadnyi általános tudománytörténeti és tudományelméleti képzésre épül a speciális vallástudományi képzés.

Szakirányok:

- részletes vallásfilozófia és filozófia,

- speciális vallásszociológia és szociológia,

- speciális vallásetnológia és etnológia,

- nyelvtudomány és speciális vallásfilológia (vallási alapnyelvek szerint),

- vallástörténet,

- valláslélektan,

- vallásfenomenológia,

- az intézmény sajátosságainak függvényében bármely más vallástudományi szakirány.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 5 kredit

Bejegyzett vallási közösség körében végzett munka.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 12 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Vallástudomány.

2. Vallástörténet.

3. A választott szakiránynak megfelelő.

4. A választott szakiránynak megfelelő.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy empirikus szakirányok esetén a hallgatónak önállóan kell elvégeznie az adatfelvételt vagy részt kell vennie az eredeti adatfelvételben, filológiai szakirányok esetén addig nem elemzett forrást kell elemeznie.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

Az etika, ember- és társadalomismeret alapképzési szak képesítési követelményei[3]

1. A képzési cél

Olyan pedagógusok képzése, akik elsajátítják a Nemzeti Alaptantervben, az erre épülő kerettantervekben és a helyi tantervekben szereplő etika, ember- és társadalomismeret tárgyak oktatásához nélkülözhetetlen lélektani, kultúrantropológiai, kommunikációs, szociálpszichológiai, szociológiai, politológiai, állam- és jogtudományi, közgazdasági, ökológiai, vallástudományi, tudománytani, filozófiai, etikai ismereteket. A végzettek képessé válnak a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek, a toleráns, törvénytisztelő magatartás, a kulturált vitakészség, az egyén szabad választáson alapuló világszemléletének és erkölcsi értékrendjének, valamint az ember-környezet viszony reális érzékelésének kialakítására. Képesek hozzásegíteni a tanulókat az önmagukhoz, a társakhoz, a társadalomhoz és a természethez való tudatos viszonyuláshoz; az értékközvetítés, a személyiségfejlesztés és az erkölcsi nevelés területén értelmezni és kezelni tudják a felvállalható értékek befogadásával kapcsolatos problémákat; alkalmasak a modern társadalmi lét technikáinak, állampolgári és civil készségeinek - elsősorban a demokrácia stabil működéséhez és a civil társadalom kiépüléséhez és megszilárdulásához szükséges jártasságok - fejlesztésére; olyan értékeket képviselnek, amelyek Magyarország Európához való tartozását erősítik, és személyes példájukkal is segítik a fiatalok felkészülését az Európai Uniós csatlakozásra.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár.

3. A képzési idő

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1355 A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma 140 kreditpont

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

A képzés kettős modulrendszeren alapul. Az alapmodul tartalmazza a tantárgyak kétharmadát kitevő alapozó tárgyakat, a tantárgyak további egyharmadát a speciális modul foglalja magában, amelynek tartalmát a felsőoktatási intézmény sajátosságainak függvényében saját hatáskörben állapítja meg.

4.1. Törzsképzés 75 kreditpont.

4.1.1. Természettudományi ismeretkör 5-8 kreditpont

Alapvető biológiai-antropológiai, ökológiai, humánetológiái ismeretek. Az ember helye és szerepe a világban, kapcsolata a természettel. Az emberi egyedfejlődés, biológiai és kulturális evolúció. Test és lélek egysége (egészség, betegség, fogyatékosság, egészségmegőrzés).

4.1.2. Pszichológiai ismeretkör 8-10 kreditpont

Általános pszichológiai, szociálpszichológiai, személyiséglélektani, fejlődéspszichológiai, valláslélektani, művészetlélektani ismeretek. Az ember pszichikai működése, az emberi természet (észlelés és tudat, önismeret, megismerés, gondolkodás, nyelv és gondolkodás kapcsolata, érzelmek és képzelet szerepe). A testi, lelki, szellemi, cselekvő és szociális ember önmagában, társas és csoportkapcsolataiban.

4.1.3. Filozófiai és etikai ismeretkör 20-25 kreditpont

Alapvető filozófiai, etikai, társadalomfilozófiai, vallásfilozófiai, vallástörténeti ismeretek. Az emberi lét általános és egyedi vonásai: erkölcsi alapértékek, értékrend, világkép, az ember meghatározottsága és szabadsága, élethelyzetek etikája, közerkölcs. Hit, világszemlélet, vallás.

4.1.4. Társadalomtudományi ismeretkör 20-25 kreditpont

Általános társadalomtudományi ismeretek a szociológia, a művészetszociológia, a vallásszociológia, a kulturális antropológia, a politológia, a közgazdaságtan és a informatika területéről. Az ember mint társadalmi, kultúrateremtő és -fogyasztó lény. Társadalom és erkölcs. Kultúra és művelődés kapcsolata, népismeret, a kisebbségek helyzete és jogai, civil szerveződések, globalizációs kihívások. Kommunikáció és média.

4.1.5. Embertudományi ismeretkör 8-10 kreditpont

A biológiai, pszichikai, társadalmi és szellemi dimenziókkal rendelkező ember viszonyulása önmagához, a társadalomhoz, a természethez és a természetfölöttihez. Olyan kulcsfontosságú témakörök különböző embertudományok felőli komplex megközelítése, mint biztonság és bizalom, érték és értékelés, tolerancia és szolidaritás, élet és halál stb.

4.2. Speciális képzés 30 kreditpont

A törzsképzés egy vagy több ismeretköréből, a képzést folytatható intézmény képzési, szakmai jellegének megfelelően kiválasztott témakörökből felépített, az oktatási és nevelési feladatokra felkészítő modul.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 10 kreditpont.

A kötelező szigorlatok száma: 2.

A kötelező szigorlatok tartalmát az intézmény tanterv határozza meg.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke 25 kreditpont.

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye a választott téma komplex (pszichológiai, szociológiai, etikai, ökológiai) megközelítése.

5.3. A záróvizsga: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel) vagy párhuzamosan záróvizsgával.

3. számú melléklet a 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelethez

A FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK SAJÁTOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

ANGOL NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű angol nyelvtudással és az angol nyelvű országok irodalmáról és kultúrájáról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Angol nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 59%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 25 kredit

- nyelvi és országismereti képzés,

- brit és amerikai történelem, kultúrtörténet,

- bevezetés a nyelvtudományba és az irodalomtudományba.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 49 kredit

- nyelvi és országismereti képzés,

- angol irodalom: költészet, dráma, próza,

- angol leíró nyelvtan: morfológia, szintaxis, fonetika és fonológia,

- brit és amerikai kultúrtörténet,

- bevezetés a nyelvpedagógiába, alkalmazott nyelvészetbe.

Kötelezően, illetve szabadon választható speciális tárgyak:

- az angol nyelv tanítási szempontból,

- a nyelvelsajátítás elmélete és gyakorlata,

- pszicholingvisztika,

- pragmatika,

- diskurzusanalízis,

- kutatásmódszertan,

- osztálytermi kutatások,

- a tudás mérésének eszközei,

- oktatásszervezés,

- tanterv- és tananyagkészítés,

- csoportdinamika és tanulói autonómia,

- a számítógép a nyelvoktatásban.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Irodalom: az angol nyelvű irodalmak és kultúrák.

2. Nyelvészet (leíró nyelvtan): fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis.

Nyelvi alapvizsga: magas szintű angolnyelv-tudás, szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek, szakmai nyelvhasználati készségek szóbeli (vita- és érvelési készségek) és írásbeli (esszéírás, szövegszerkesztés, szövegkohézió megteremtése stb.) mérése.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy angol nyelven, az angol nyelvhez, nyelvtanításhoz vagy az angol nyelvű népek kultúrájához kötődő témából készítendő.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

ESZPERANTÓ NYELVTANÁR SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik az egyetlen, széles körben használatos mesterséges nyelvet, az eszperantót magas szinten elsajátították, nyelvészetében, irodalmában, kultúrájában, történetében jártasak, rendelkeznek alapvető általános és alkalmazott nyelvészeti, interlingvisztikai elméleti tudással, ismerik a nemzetközi kapcsolatok nyelvi problémáit, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító és tolmácstevékenység végzésére.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Eszperantó szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

Alapfokú nyelvtanfolyam, bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 59 kredit

Eszperantológia és interlingvisztika (eszperantó kultúra, eszperantó irodalom, stilisztika, az eszperantó nyelvi leírása, az eszperantó periodikák), általános és alkalmazott nyelvészet (a világ nyelvei és közvetítő nyelvei, Európa nyelvei, a nyelvi leírás elmélete, a nyelvtudomány története), nyelvi ismeretek (nyelvgyakorlatok).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Irodalom: az eszperantó irodalom története.

2. Nyelvészet: a nyelvi leírás elmélete, eszperantó leíró nyelvészet.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy az eszperantológia-interlingvisztika egyes nagyobb témaköreiből (nyelvészet, irodalom, kultúra, mozgalom, nyelvtervezés, nyelvszociológia és -pszichológia, nyelvpedagógia) választott tárgyról készítendő.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

FRANCIA NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű francia nyelvtudással és a francia irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Francia nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 59%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

Az alapképzés során a hallgatóknak meg kell szerezniük a tanulmányok folytatásához szükséges nyelvi készségeket és meg kell ismerkedniük az irodalomtudomány és a nyelvtudomány céljával és alapvető módszereivel.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 56 kredit

Nyelvi követelmények: Normális sebességű köznyelvi szöveg hallás utáni pontos megértése. Megfelelő ritmusú, intonációjú beszéd. Mindennapi és kulturális témák öszszefüggő és korrekt szóbeli előadása, ilyen témákban társalgási és vitakészség. Az egyéni szókincs tudatos bővítésének igénye különböző témakörökben. Átlagos nehézségű irodalmi és sajtószöveg akadálytalan olvasása, a mindennapi életben szükséges írott szövegek korrekt elkészítése. A helyesírási szabályok pontos alkalmazása. Világos és szabatos szövegek készítése a szakmába vágó tudományos témákról.

Francia irodalom: A francia irodalom egészének korszakok és műfajok szerinti áttekintése. Az irodalomtörténet átfogó ismeretén túl egyes korszakok és egyes szerzők elmélyültebb tanulmányozása. Az irodalomtudományi alapfogalmak elsajátítása. A fontosabb kézikönyvek, irodalomtörténetek, lexikonok, bibliográfiák, szakfolyóiratok hozzáértő használata. A főbb irodalomkritikai irányok és műelemzési módszerek megismerése. Műelemzési készség.

Francia nyelvészet. A nyelvre vonatkozó általános fogalmak elsajátítása. Az alapvető nyelvészeti kézikönyvek, segédeszközök használata. Tájékozottság a francia nyelvészet főbb irányzataiban és legfontosabb kutatóinak munkásságában. A francia leíró nyelvtan (hangtan, alaktan, mondattan), valamint a lexikológia elméleti ismerete, gyakorlati alkalmazásának képessége. A szemantikai fogalmak rendszerezése. Mondatelemzési készség. A francia nyelvi jelenségek magyar-francia kontrasztív szempontból történő megközelítése. A francia nyelv viszonya a latinhoz, helye a nyelvcsaládok rendszerében. Régebbi nyelvállapotok maradványai és hatásai a mai nyelvben.

Francia civilizáció: A francia civilizáció történetére és a jelenkori francia civilizációra vonatkozó legfontosabb kézikönyvek ismerete. Tájékozottság Franciaország történelmét, földrajzát és mai intézményrendszerét illetően. Ezeknek az ismereteknek biztos háttérként történő felhasználása az irodalmi vagy nyelvtörténeti események időbeli és földrajzi elhelyezéséhez. Alapvető ismeretek a frankofónia fogalmáról.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: a nyelvi szint ellenőrzése szóban és írásban az alapozó képzés befejezése után.

2. Nyelvészet: a tanult nyelvtudományi tárgyak anyaga.

3. Irodalom: a tanult irodalomtörténeti és irodalomtudományi tárgyak anyaga.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy az irodalmi, nyelvészeti vagy civilizációs problematika bármely kérdéséről lehet írni, francia nyelven.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű horvát nyelvtudással és a horvát irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik a hazai horvátság történelmét és kultúráját, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenységre, valamint a magyar-horvát kulturális kapcsolatok ápolására

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Horvát nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 31%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma:

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- horvát országismeret, Horvátország történelmének és kultúrájának feldolgozása, a hazai horvátság múltja és jelene,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 48 kredit

Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a horvát irodalom és művelődéstörténet, általános irodalomtudomány területén. Átfogóan tárgyalja a horvát irodalom történetét a kezdetektől napjainkig, valamint a hazai horvátság irodalmát is.

A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés a hallgatók nyelvi és kommunikációs kompetenciáját fejlesztve, az önálló tudományos gondolkodásra, valamint a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára történő felkészítésüket szolgálja. Tárgykörei: a mai horvát nyelv rendszere, a horvát nyelv története, ószláv nyelv.

Nyelvgyakorlatok.

A nyelvi képzés célja:

- a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése horvát irodalmi és nyelvjárási nyelven,

- a nyelv rendszerének tudatosítása,

- a horvátság társadalmi, gazdasági és kulturális életének megismerése.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: nyelvtudás, a hazai horvátság ismerete, Horvátország története.

2. Irodalom: a horvát irodalom története, a hazai horvátság irodalma.

3. Nyelvészet: leíró horvát nyelvtan, nyelvtörténet, lexikológia, szociolingvisztika.

Nyelvi alapvizsga: 3 kredit

A nyelvi és országismereti vizsga országismereti része méri az olvasás-, írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke:: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan könyvtári és tájékoztatási szakemberek képzése, akik korszerű könyvtári-informatikai ismeretekkel rendelkeznek, s ezek birtokában képesek a különböző könyvtártípusok, valamint a szaktájékoztatási feladatokat végző intézmények megalapozott gyakorlati szaktudást igénylő munkaköreinek ellátására. Képesek a különböző információhordozók, dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és közreadására; a könyvtári munka és tájékoztatási tevékenység szervezésére. Felkészültek az információs szolgáltatások működtetésére; számítógépes szakirodalmi információs rendszerek alkalmazására.

A szak nappali tagozaton első alapképzésben csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Informatikus könyvtáros.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: nappali tagozaton kétszakos képzésben 8 félév (társított szak); levelező tagozaton, egyszakos képzésben 6 félév.

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 13 kredit

- bevezetés a könyvtári és informatikai ismeretekbe,

- a kommunikációelmélet alapjai,

- olvasásszociológia, -pedagógia, -pszichológia,

- a számítástechnika alapjai,

- írás-, könyv- és sajtótörténet.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 51 kredit

- dokumentumleírás,

- osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek,

- könyvtártan,

- könyvtári menedzsment,

- tájékoztatás, információforrások,

- információelmélet, adatbázis-építés, könyvtárgépesítés,

- információs rendszerek, az információs rendszerek története.

4.2.3. Szakmai gyakorlat különböző könyvtártípusokban: 10 kredit

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Történeti alapok, dokumentumleírás, könyvtártan, osztályozás.

2. Könyvtári tájékoztatás, menedzsment, informatikai témakörök.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal). A záróvizsgán jelen lévő külső szakértő a könyvtári gyakorlatban dolgozó vezető legyen.

KOMMUNIKÁCIÓ SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy felkészítsen a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. Ennek érdekében a szakon oklevelet szerzőknek legyen áttekintésük a társadalom mibenlétéről és működéséről, a társadalmi kommunikációról mint társadalmi alrendszerről és annak fontosabb intézményeiről és színtereiről, legyenek felkészültek a társadalmi kommunikáció empirikus vizsgálatában való közreműködésre.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Kommunikáció szakos bölcsész (zárójelben a szakirány megnevezésével).

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 52%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- szociálpszichológia,

- szociológia és/vagy kulturális antropológia,

- bevezetés a szemiotikába,

- bevezetés az általános nyelvészetbe.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 41 kredit

- közvetlen emberi kommunikáció,

- társadalmi kommunikáció,

- kultúraközi kommunikáció,

- kommunikációelméletek,

- kutatásmódszertan,

- kommunikációs technológiák és történetük,

- a kommunikáció gazdaságtana,

- kommunikáció és jog,

- kommunikáció és etika,

- kommunikáció és politika,

- családi kommunikáció.

Szakirányok, megnevezésük megadásával: a társadalmi kommunikáció, az intézményi kommunikáció, a tömegkommunikáció, az újságírás (esetleg önállóan: elektronikus újságírás).

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 18 kredit

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Szociálpszichológia, szociológia és/vagy kulturális antropológia, bevezetés a szemiotikába, bevezetés az általános nyelvészetbe.

2. Közvetlen emberi kommunikáció, társadalmi kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, kommunikációelméletek, kutatásmódszertan, kommunikációs technológiák és történetük, a kommunikáció gazdaságtana, kommunikáció és jog, kommunikáció és etika, kommunikáció és politika.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés célja, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a magyar és világirodalom fejlődésének folyamatairól. Fel kell vérteznie őket azokkal az alapvető filológiai, retorikai, verstani, poétikai, hermeneutikai ismeretekkel, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az irodalmi jelenségek értelmezéséhez. Meg kell tanítani őket nemzeti irodalmunk és a világirodalom együttes szemléletére.

A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés célja a magyar nyelv természetének, történeti fejlődéséből levezethető sajátosságainak megismertetése. A hallgatóknak meg kell ismerniük a magyar nyelv grammatikáját, a nyelvi szerveződés törvényszerűségeit. Tisztában kell lenniük a nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáival. Mindezek mellett képessé kell válniuk arra is, hogy árnyaltan tudják kifejezni magukat, hogy szóban és írásban is egyaránt választékosan tudjanak megnyilatkozni.

Olyan ismeretekkel és készségekkel kell felruházni a hallgatókat, amelyek alapján alkalmasak lehetnek arra, hogy tanári tevékenységet folytassanak.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Magyar nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 36-51 %

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó ismeretek: 10-20 kredit

- bevezető nyelvészeti stúdiumok: a nyelvtudomány könyvészete, bibliográfiai alapismeretek, nyelvészeti proszemináriumok,

- filológiai alapismeretek: bibliográfiai, könyvészeti alapismeretek, hagyományos és modern textológia.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 44-54 kredit

- a magyar nyelv rendszere és a magyar nyelv rendszerének története, a magyar nyelv eredete: uráli összehasonlító nyelvészet,

- nyelv-egyén-társadalom: szociolingvisztika, dialektológia, nyelvpolitika, nyelvi tervezés és nyelvi norma, nyelvi kontaktusok,

- alkalmazott nyelvészeti stúdiumok,

- irodalomelmélet,

- magyar irodalomtörténet: műfajok, életművek, poétikai törekvések a kezdetektől napjainkig,

- világirodalom.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 16 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

Két-két szigorlat nyelvészetből és irodalomból.

A nyelvészeti szigorlatok anyaga elsősorban a magyar nyelv rendszere és rendszerének története. Az irodalmi szigorlatok a magyar és a világirodalom történetét ölelik fel a kezdetektől napjainkig.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak közműveIődési, közgyűjteményi, művészeti, a felnőttképzési és a helyi nyilvánosság munkaterületein elemző, tervező, szervező, animátori munkakörök ellátására. A kultúraközvetítés általános ismeretein túl rendelkeznek olyan elméleti

ismeretekkel, gyakorlati kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik őket szakirányú feladatok ellátására.

A szak nappali tagozaton első alapképzésben csak más szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető. A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Művelődésszervező.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: nappali tagozaton kétszakos képzésben 8 félév (társított szak); levelező tagozaton, egyszakos képzésben 6 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 40%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

A helyi és a regionális kultúra intézményrendszere; a mikro- és mezotársadalom struktúrája; a szakterület alaptudományainak rendszere: jog, közgazdaságtan, művelődéstudomány, filozófia, szociológia, kulturális antropológia.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 47 kredit

- A kultúra interdiszciplináris tanulmányozása: az egyetemes és magyar művelődés története; a kultúraközvetítés elmélete; művelődéstudomány; művelődésszociológia; művelődésfilozófia.

- A kultúra folyamatainak és tartalmának értékelését és alakítását segítő ismeretek: alkalmazott pszichológia; szervezés- és vezetéselmélet; szervezetfejlesztés; művelődésgazdaságtan.

- Felnőttképzés és andragógia: a felnőttkor sajátosságai; az andragógia rendszere, társadalmi és egyéni funkciói.

- Szakirányú modulok az intézményi specifikumoknak megfelelően: andragógus, non-profit menedzser, PR menedzser, gyermek-szabadidő szervező, film-video és kultúraközvetítő, idegenforgalmi és turisztikai menedzser, térségfejlesztő.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 12 kredit

A szakmai gyakorlat fő helyszínei: közszolgálati és kereskedelmi rádiók és televíziók; könyv-, lap- és folyóiratkiadó intézmények terjesztési és marketing részlegei; filmgyártás és -forgalmazás; színházi formációk, zene- és táncművészeti impresszálás; képzőművészet, galériák, műkereskedelem, iparművészet, design; közgyűjtemények, könyvtárak, múzeumok, művelődési házak; kulturális alapítványok; munkaerő-fejlesztési központok; civil szervezetek.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. A kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Általános művelődéstudományi és andragógiai ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet.

2. Az intézményi sajátosságoknak megfelelő konkrét szakirány ismeretanyaga.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű német nyelvtudással, német nyelvtudományi, kisebbségtudományi, irodalmi, művelődéstörténeti, országismereti ismeretekkel rendelkeznek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén képesek a korszerű német nemzetiségi nyelvoktatásra; felkészültek a német nemzetiségi szervezetekben, a nemzetiségi közéletben való szakavatott közreműködésre, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére és a német kisebbséggel összefüggő egyéb értelmiségi munkakörök ellátására is.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 49%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 21 kredit

Az alapozó képzési szakasz feladata a hallgatók szakmai orientációjú nyelvtudásának, írás- és beszédkészségének fejlesztése és azon bevezető stúdiumok elvégzése, amelyek a későbbi szakórák általános hátterét biztosítják.

A szakirányú nyelvgyakorlat a hallgatók nyelvi kifejezőkészségének komplex fejlesztésén kívül kiterjed a nyelvészeti, történelmi, kulturális és irodalomtudományi szaknyelv elsajátítására is.

Irodalom: az irodalomtudományi ismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek megismertetése, és a német nyelvű irodalmak történeti áttekintése.

Nyelvészet: a nyelvi jelenségek adekvát nyelvészeti értelmezése és ennek adekvát terminológiával történő megfogalmazása: szakmailag megalapozott értékítélet megalkotása grammatikák, szótárak, tankönyvek, oktatási segédanyagok színvonaláról; a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek ismerete.

Kultúrtörténet: a német nyelvű országok történelmének és kultúrájának feldolgozása.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 50 kredit

A törzs- és szakképzés során a hallgatók szakmai ismereteinek elmélyítése, valamint a nyelv és irodalom szakos tanári feladatokra való felkészítés a cél.

Irodalom: a német nyelvű irodalmak történetének áttekintése kezdetektől napjainkig; az irodalmi korszakok, irányzatok, műfajok bemutatása történeti és esztétikai szempontból (világirodalmi kitekintéssel).

Nyelvészet: önálló nyelvészeti gondolkodásra nevelés, az alapvető készségek kialakítása; nyelvi jelenségek adekvát nyelvészeti értelmezése; szakmailag megalapozott értékítélet alkotása grammatikák, szótárak, tankönyvek és oktatási segédanyagok színvonaláról; új ismeretanyagok önálló elméleti integrálása és didaktizálása; a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus ismerete.

Nyelvi és országismereti képzés: a nyelvtani ismeretek rendszerezése mellett a kontrasztivitás tudatosítása, az anyanyelv és célnyelv különbözőségének vizsgálata; a nyelvi kifejezésmód sokszínűségének elsajátítása mind az írott, mind a szóbeli szövegfajták tekintetében; mindhárom német nyelvű ország (Ausztria, Németország, Svájc) történelmének aktuális politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének tanulmányozása.

Nemzetiségi ismeretek

- A tárgy oktatásának célja: a kisebbségtudományi alapfogalmak, munkamódszerek és kutatási eredmények megismertetése, a kisebbségek iránti problémaérzékenység felkeltése és tolerancia elmélyítése; a magyarországi német kettős identitás tudatosítása.

- Tematika: a kisebbségi kérdés története Európában; az európai német és egyéb kisebbségek áttekintése; a magyarországi németek története, népi kultúrája, nyelve, művelődési és oktatási helyzete, aktuális helyzete és problémái.

Választható speciális stúdiumok az irodalom, a nyelvészet és a speciális nyelvi képzés szakelőadásai, szakszemináriumai és szaknyelvi ismereteket közvetítő nyelvgyakorlatai közül.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi és országismereti szigorlat.

2. Német nyelvészeti szigorlat.

3. Német irodalom: irodalomtörténet a kezdetektől napjainkig.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy csak német nyelven készíthető el, a tanszék által jóváhagyott német nyelvészeti, irodalmi, szakmódszertani, művelődéstörténeti vagy nemzetiségismereti témákból.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

NÉMET NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű német nyelvtudással és a német nyelvű irodalomról, valamint a német nyelvű országok kultúrájáról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Német nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyisében belül gyakorlathoz kapcsolódik: 55%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 21 kredit

Az alapképzési szakasz feladata a hallgatók szakmai orientációjú nyelvtudásának, írás- és beszédkészségének fejlesztése és azon bevezető stúdiumok elvégzése, amelyek a későbbi szakórák általános hátterét biztosítják.

A szakirányú nyelvgyakorlatnak a hallgatók nyelvi kifejezőkészségének komplex fejlesztésén kívül ki kell terjednie a nyelvészeti, történelmi, kulturális és irodalomtudományi szaknyelv elsajátítására is.

Irodalom: az irodalomtudományi ismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek megismertetése, és a német nyelvű irodalmak történeti áttekintése.

Nyelvészet: a nyelvi jelenségek adekvát nyelvészeti értelmezése és ennek adekvát terminológiával történő megfogalmazása: szakmailag megalapozott értékítélet megalkotása grammatikák, szótárak, tankönyvek, oktatási segédanyagok színvonaláról; a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek ismerete.

Kultúrtörténet: a német nyelvű országok történelmének és kultúrájának feldolgozása.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 50 kredit

A törzs- és szakképzés során a hallgatók szakmai ismereteinek elmélyítése, valamint a nyelv és irodalom szakos tanári feladatokra való felkészítés a cél.

Irodalom: a német nyelvű irodalmak történetének áttekintése kezdetektől napjainkig. Az irodalmi korszakok, irányzatok, műfajok bemutatása történeti és esztétikai szempontból (világirodalmi kitekintéssel).

Nyelvészet: önálló nyelvészeti gondolkodásra nevelés, az alapvető készségek kialakítása: nyelvi jelenségek adekvát nyelvészeti értelmezése; szakmailag megalapozott értékítélet alkotása grammatikák, szótárak, tankönyvek és oktatási segédanyagok színvonaláról; új ismeretanyagok önálló elméleti integrálása és didaktizálása; a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus ismerete.

Nyelvi és országismereti képzés: a nyelvtani ismeretek rendszerezése mellett a kontrasztivitás tudatosítása, az anyanyelv és célnyelv különbözőségének vizsgálata; a nyelvi kifejezésmód sokszínűségének elsajátítása mind az írott, mind a szóbeli szövegfajták tekintetében; mindhárom német nyelvű ország (Ausztria, Németország, Svájc) történelmének, aktuális politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének tanulmányozása.

Választható speciális stúdiumok az irodalom, a nyelvészet és a speciális nyelvi képzés szakelőadásai, szakszemináriumai és szaknyelvi ismereteket közvetítő nyelvgyakorlatai közül.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi és országismereti szigorlat: magas szintű német nyelvtudás, szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek, német nyelvű országok ismerete.

2. Német irodalom: a német irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Német nyelvészet: leíró nyelvtan, fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, nyelvtörténet, lexikológia.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

OLASZ NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű olasz nyelvtudással és az olasz irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkezitek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Olasz nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 47%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 21 kredit

Általános kulturális tárgyak, történelem, országismeret, nyelvi képzés.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 51 kredit

Irodalomtudomány:

- olasz irodalomtudomány,

- olasz irodalomtörténet a kezdetektől napjainkig,

- egyes kiemelkedő alkotók életműve, hatása,

- az irodalomtudomány művelésével kapcsolatos írott és beszélt műfajokba való bevezetés.

Nyelvtudomány:

- leíró nyelvészet,

- nyelvtörténet,

- fonetika és fonológia, lexikológia és lexikográfia, dialektológia,

- a nyelvtudomány művelésével kapcsolatos írott és beszélt műfajokba való bevezetés.

Történelem és kultúrtörténet: Itália története, az olasz művészet története, az olasz zene története, az olasz filozófiai gondolkodás története; országismeret: földrajz, néprajz, színház- és filmtörténet.

A nyelvi képzés feladata magas fokú olasztudás megszerzése, a különböző beszélt és írott műfajokban való jártasság elsajátítása. A nyelvoktatás elsősorban a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosításán alapul. Igénybe vesz minden olyan információhordozó eszközt,. amely az utóbbi évtized nyelvoktatásának immár nélkülözhetetlen kelléke (pl. video, CD).

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Olasz nyelvészet.

2. Olasz irodalom.

3. Olasz civilizáció.

Nyelvi alapvizsga: 2 kredit

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy témája az olasz kultúra bármely területét, illetve a magyar kultúra olasz vonatkozásait érinti. Minimális terjedelme (bibliográfia és jegyzetek nélkül) 30 oldal.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

OROSZ NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű orosz nyelvtudással és az orosz irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Orosz nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 44%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

Az orosz nyelv felsőfokú használatához elengedhetetlenül szükséges nyelvi, stilisztikai, fordítástechnikai, pragmalingvisztikai diszciplínák, nyelv- és stílusgyakorlat, fordítási gyakorlat, gyakorlati orosz nyelvtan, fonetikai gyakorlat, régi orosz kultúra, újkori orosz kultúra, bevezetés az orosz nyelvészeti tanulmányokba.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 48 kredit

Nyelvtudomány: szláv nyelvtörténet, orosz fonetika, fonológia, az orosz nyelv morfológiája, az orosz nyelv szintaxisa, pragmalingvisztikai ismeretek, fordításelmélet.

Irodalomtudomány: az orosz líra, epika és dráma a 19. században, az orosz modernizmus és avantgárd 1917-ig, a szovjet korszak irodalma és politikája, orosz kultúratörténet a 20. században.

Az orosztanítás módszertana, kontrasztív metodika az idegen nyelv tanításában.

Választható szakképzési tárgyak: szövegnyelvészet, szociolingvisztika, fordításstilisztika, orosz nyelvi országismeret, orosz művészettörténet, az orosztanítás magyarországi története, az orosz sajtónyelv, az orosz rétegnyelvek, igazgatásügyi országismeret, az európai integráció orosz nyelvoktatásbeli kérdései, más szláv nyelvek (szlovák, ukrán), orosz ifjúsági irodalom, üzleti nyelv, üzleti levelezés, illetve más, az orosz szakos tanárképzéshez kapcsolódó témák.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 12 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvismereti alapszigorlat: lexika, fordítástechnika, kultúrtörténeti ismeretek, pragmalingvisztika.

2. Orosz nyelvészet: fonetika, morfológia, szintaxis.

3. Nyelvismereti szigorlat vagy nyelvismereti, irodalmi és kultúrtörténeti tematikájú összevont vizsga.

4. Irodalom.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

PEDAGÓGIA SZAK[4]

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan gyakorlati pedagógiai munkát végző szakemberek képzése, akik magas szintű pedagógiai, pszichológiai, nevelésszociológiai és gyermekjogi ismeretekkel, továbbá a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket igénylő személyek, csoportok nevelési, oktatási módszereinek, eljárásainak ismeretével és olyan nevelői képességekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek elméleti ismereteik alkotó szellemű alkalmazására a pedagógia különböző gyakorlati területein, elsősorban a 6-18 éves korosztály nevelésében, pedagógusmunkakörökben az oktatásinevelési, a nevelési és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekben.

A szak - első alapképzésben nappali tagozaton - csak kétszakos képzés keretében végezhető. A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Pedagógia szakos nevelő.

3. A képzési idő /A képzés volumene

3.1. Félévek száma:

- kétszakos képzésben 8 félév, a főiskolai szintű tanár és bölcsész szakok mellett a tanító, gyógypedagógus szakokkal is;

- egyszakos képzésben a nem nappali tagozatokon: 8 félév, 180 kreditpont.

Összes szakterületi tanóraszám: legalább 900 óra.

3.2. A szakterületi ismeretekből megszerzendő kredi tek száma: 90 kreditpont, amelyből a képzés főbb tanulmányi területeinek 4.2.1. és 4.2.2. pontjában meghatározott alapozó, illetve törzsképzés követelményei és kreditpont értékei az egyetemi szintű pedagógia szakkal azonosak. A szakterületi kredittartományba tartozik ezen felül a szakdolgozat kreditértéke.

3.3. A kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva:

3.3.1. Arányok egy szak esetén:

- a kötelező tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditérték: 50-70%,

- a kötelezően választható tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditérték: 20-40%,

- a szabadon választható tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditérték: legalább 5%;

3.3.2. Kétszakos képzésben:

- a szakterületi képzés területén a 90 kreditpont értékű tárgyakat legalább 80 kreditponttal a kötelező és legalább 8 kreditponttal a kötelezően választható tárgyakból kell kialakítani.

A fenti arányok - az 1. számú mellékletben meghatározottak alkalmazásával - a másik szakon szerezhető kre ditértékekkel teljesülhetnek.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek; 15 kreditpont:

Az értelmiségi létre felkészítő és a szakmai műveltséget megalapozó általános bölcsészeti, társadalomtudományi és természettudományi ismereteket foglalja magában.

4.2. Szakterületi ismeretek, főbb képzési szakaszai, témakörei és ezek kreditértéke 90 kreditpont:

4.2.1. Alapozó képzés -legalább 22, legfeljebb 28 kreditpont:

- pszichológiai tárgyak (az általános, a fejlődés, a személyiség és a szociálpszichológia, valamint a nevelés és oktatáslélektan tárgykörei) ;

- a pedagógia határtudományai (nevelésfilozófia, nevelésszociológia, gyógypedagógia, az etika, esztétika, közgazdaságtan, emberi jogok: gyermek, ifjúsági, női, kisebbségi és családjog, a szociálpolitika, egészségügy, környezetkultúra pedagógiai vonatkozásai, kommunikáció, informatika, kutatásmódszertan) .

4.2.2. Törzsképzés - legalább 26, legfeljebb 34 kreditpont:

- magyar és egyetemes neveléstörténet, neveléselmélet, oktatáselmélet, oktatáspolitika (tanügyigazgatási, ok tatásgazdaságtani, a társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére, a hazai cigányságra vonatkozó ismeretek a közoktatásban, a felsőoktatásban és a szakképzésben) ,

- tanulásmódszertan, tanulási technikák, kreativitás, kommunikációfejlesztés, tanulói kompetenciák,

- az oktatásinevelési, nevelési és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények pedagógiai feladatrendszere (az általános és középiskolában napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásokon, szabadidőszervezői, diákmozgalmi, gyermekvédelmi munkakörökben, a pedagógiai szakszolgálat és a gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményekben, kollégiumokban, gyermekotthonokban, javítóintézetekben, nevelőtanári és gyermekvédelmi feladatkörökben) ,

- pedagógiai képesség és személyiségfejlesztő gyakorlatok,

- minőségbiztosítás és innováció a pedagógiai gyakorlatban.

4.2.3. Szakképzés (szakirányú elméleti és gyakorlati ismeretek) - legalább 32, legfeljebb 40 kreditpont.

A szakirányú ismeretek tárgykörei négy tantárgycsoportot alkotnak, egyenként legalább 88 kreditponttal:

4.2.3.1. fejlesztési módszerek és technikák a gyermekek és serdülőkornak nevelésében:

közösségfejlesztés, értékek, értékválasztás és zavarai, motiváció, önismeret, mentálhigiéné, pályaorientáció, kommunikáció, konfliktusfelismerés és kezelés, életmód, médiapedagógia, tanulásszervezés, tanulástanítása, tehetségfejlesztés, tehetséggondozás;

4.2.3.2. hátrányos helyzetű csoportok speciális pedagógiája:

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szocializációja, gyermek és szülői jogok érvényesítése; gyermek és ifjúságvédelem jogi alapjai és intézményrendszere; a felzárkóztatás, tanulási és magatartászavarok kezelésének feladatai, antiszociális viselkedés megelőzése; sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése; roma tanulók pedagógiája; képességkibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés követelményei eljárásai, módszerei; erőszak és drogprevenció;

4.2.3.3. napközis és bentlakásos intézmények nevelőmunkája:

tanulástechnikák, önértékelés, viselkedéskultúra, életvitel, önellátására nevelés, háztartásökonómia, egészségfejlesztés, családi életre nevelés, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok a napköziben, kollégiumban, az átmeneti gondozást biztosító gyermekjóléti intézményekben, gyermekotthonokban, a gyermekek és családok átmeneti otthonában, javítóintézetben;

4.2.3.4. speciális nevelői feladatkörök, alternatív nevelési rendszerek:

szabadidő, dráma, múzeum, diákmozgalom, játékpedagógia, iskolai kirándulás, nyári táboroztatás, ifjúsági turizmus, alternatív pedagógiák.

4.3. A szakterületi elméleti és gyakorlati képzés arányai A 4.2.1.-4.2.3. pontban jelzett tanulmányi területeken

az elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozások, tantárgyak aránya a kötelező tanórák mintegy 50-50%-a, amelyben az e területeken előírt 90 kreditpontból 25-30 kreditpont a képző intézmény által vezetett, minősítéssel záruló csoportos tantermi vagy külső gyakorlatok kreditértéke. A csoportos gyakorlatokhoz különböző képességfejlesztő (kommunikációs, konfliktusfelismerési és kezelési, önismereti stb.) tréningfoglalkozások is tartoznak, amelyhez kreditpont nem rendelhető.

4.4. Összefüggő külső szakmai gyakorlatok

- Az összefüggő külső egyéni szakmai gyakorlatok időtartama a 4.2.3. pontban jelzett négy különböző területen egyenként legalább 2 egymást követő nap, továbbá legalább kétféle területen 22 összefüggő hét, amely gyakorlatok során a hallgató a nevelőmunkának a különböző területein, különböző típusú intézményekben a gyermekek és ifjak körében történő foglalkozásokon - a képző intézmény által megbízott pedagógus, vezetőtanár, tereptanár irányításával - önálló nevelési feladatokat végez.

- A kötelező külső összefüggő egyéni szakmai gyakorlatokhoz kreditpont nem rendelhető, teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

4.5. A főbb tanulmányi területekre vonatkozó további szabályok kétszakos és egyszakos képzés esetében:

a) kétszakos képzés esetén a 4.2. szakterületi képzés 90 kreditpontjához hozzáadódik a szakdolgozat kreditértéke;

b) ha a kétszakos képzésben a másik szak tanári szak, a pedagógia szakon a 4.1. tanulmányi terület 15 kreditpontja a tanári szak felvételével, továbbá a tanári szakon a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban meghatározott területek közül a pedagógiai és pszichológiai képzési terület legalább 20 kreditpontja, valamint az iskolai gyakorlatok területéről legalább 4 kreditpont teljesítettnek tekintendő;

c) ha a kétszakos képzésben a másik szak gyógypedagógus szak, a pedagógia szak 4.1. és 4.2. tanulmányi területének összesen 105 kreditpontján túlmenően a gyógypedagógia szakon a kötelező tantárgyakhoz rendelt legfeljebb 140 kreditpontot kell teljesíteni (az egyszakos gyógypedagógusképzésben ez az oklevél elnyeréséhez összegyűjten dő 210 kreditpont 67%-a) , a 140 kreditpontból 25 kreditpont elismerésre kerül a pedagógia szak alapozó képzési tanulmányi területének teljesítésével (a gyógypedagógia szakon a megfelelő alapozó tanulmányi területhez legalább 75 kreditpont tartozik) ; a szakdolgozat kreditértéke 20 kreditpont (vagy az egyik szakon kell szakdolgozatot írni, vagy a két szakon különkülön, amely esetben a 20 kreditpont feleződik a két szakdolgozat között) ; a szakdolgozaton túlmenő további kötelezően válaszható tantárgyak, valamint a szabadon választható tantárgyak kreditkerete a pedagógia szak 4.2. tanulmányi területén felvett tárgyakkal teljesítettnek tekintendő;

d) ha a kétszakos képzésben a másik szak tanító szak, akkor a tanító szakon 60 kreditpontot az alapozó képzés tanulmányi területén és 12 kreditpontot (az összes kredit 5%-át) a szabadon választható tantárgyak kreditkeretének terhére el kell ismerni a pedagógia szak 4.1. és 4.2. tanulmányi területéhez tartozó tantárgyak teljesítésével. A további 168 kreditpontból (a tanító szak szakmai elméleti, szakmai gyakorlati és speciális szakmai tanulmányi területén) a kötelező tantárgyakra jutó legfeljebb 71%-os aránynak megfelelő 120 kreditpontot kell teljesíteni, és ezen felül a tanító szakon a szakdolgozat 15 kreditpontja szükséges az oklevél megszerzéséhez;

e) egyszakos képzésben a 4.1. tanulmányi terület 15 kreditpontját, a 4.2. tanulmányi terület 90 kreditpontját kell összegyűjteni, a szakdolgozat kreditértéke 20 kreditpont, és további 55 kreditpontot kell teljesíteni a 4.2. tanulmányi területen a 90 kreditpont összegyűjtéséhez még fel nem vett kötelezően vagy szabadon választható tantárgyak, illetve a nem szakterületi ismeretekkel kapcsolatos tantárgyak felvételével.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

Az ismeretek ellenőrzési rendszerére vonatkozóan a 1. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok száma: 3.

Egy szigorlat legalább 12 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti.

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. A nevelés elméleti, történeti, társadalomtudományi alapjai.

2. A neveléstudományt megalapozó pszichológiai ismeretek.

3. A nevelés eszközei, színterei és módszerei, nevelési problémák a gyermek és serdülőkorban.

A 4.2.3. pont egyes tantárgycsoportjaiban a tanúsítvánnyal elismert, szabadon választható specializációs program esetén egy további szigorlat kötelező az adott tantárgycsoport ismereteiből.

A kötelező szigorlatokra felkészítő integráló jellegű tantárgyakhoz 22 kreditpont rendelhető, amelyek a szakterületi képzés kreditértékei közé számítanak.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: egyszakos képzésben 20 kreditpont, kétszakos képzésben 15 kreditpont.

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

5.3. A záróvizsgára az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések Tanúsítvánnyal elismert specializációk:

A 4.2.3. pontban felsorolt négy területen a képző intézmények - a szabadon választható specializáció keretében - összefüggő képzési programokat alakíthatnak ki, amelyeken a mindenkinek kötelező ismereteket legalább 12 kreditponttal meghaladó programok teljesítése esetén - amelyhez az adott területnek megfelelő intézményben további egy hetes külső egyéni szakmai gyakorlat teljesítése is szükséges - a képző intézmény az oklevélhez csatolt tanúsítvánnyal ismeri el az alábbi specializációkat:

- fejlesztési módszerek és technikák a gyermekek és serdülőkornak nevelésében,

- hátrányos helyzetű csoportok speciális pedagógiája,

- napközis és bentlakásos intézmények nevelőmunkája,

- speciális nevelői feladatkörök, alternatív nevelési rendszerek.

PSZICHOLÓGIA SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

A pszichológia tudományterületéről, különösen az ún. alaptudományi ágakról és ezek segédtudományairól megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkező bölcsészek felkészítése. Az ismeretanyag kiterjed az emberi pszichikus működésekre, az egyéni fejlődésre és a személyiség típusos alakulására, az egyén és a társadalom közötti kölcsönhatásra. A pszichológiai alapozó ismeretek elősegítik, illetve elméletileg és módszertanilag tartalmasan kiegészítik a humán tudományok ágainak művelését.

A szak egyszakos és kétszakos képzés keretében egyaránt végezhető.

A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Főiskolai szintű pszichológia szakos bölcsész.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: egyszakos képzésben 6 félév, kétszakos képzésben 8 félév

Összes szakterületi tanóraszám: 1300

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 135

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 40%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 30 kredit

Társadalomtudományi alapozó ismeretek

- biológiai témakörök: élettan és anatómia, etológia és magatartásgenetika, neurológia,

- módszertani témakörök: matematikai statisztika, pszichometria, kutatásmódszertan.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 74 kredit

- általános pszichológiai témakörök: percepció, figyelem, tudat, tanulás, emlékezés, képzelet, gondolkodás, motiváció, emóció, mozgás,

- személyiségpszichológiai témakörök,

- fejlődéspszichológiai témakörök,

- szociálpszichológiai témakörök,

- bevezetés az alkalmazott pszichológia témaköreibe,

- pszichológiai készségtárgyak,

- pszichológiatörténet.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 16 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Általános pszichológia.

2. Személyiségpszichológia.

3. Fejlődéspszichológia.

4. Szociálpszichológia.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevétel a szakdolgozat sajátos követelménye egy-egy témakör vagy alkalmazási terület szakirodalmának rendszeres feldolgozása, s az ebből fakadó szakmai kérdések empirikus kutatásának módszertani megalapozása.

5.3. A záróvizsgára vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A főiskolai szintű alapozó képzés a pszichológiai alaptudományok teljes körű és részletes ismeretét nyújtja. A szakirodalmi források jellege és a képzés nemzetközi egyenértékűségének biztosítása a szak látogatásához magas szintű angol nyelvtudást követel meg.

ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű román nyelvtudással és a román irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik a hazai románság történelmét és kultúráját, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenységre, valamint a magyar-román kulturális kapcsolatok ápolására

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Román nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 40%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 15 kredit

- bevezetés a nyelvtudományba,

- a modern irodalomtudomány fogalma, tárgyai,

- Románia művelődéstörténete,

- vallástörténeti bevezetés.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 59 kredit

Nyelvészet: a nyelv funkciói, kommunikációs egységei, változatai, szabályai. A román nyelv története: kialakulása, területi differenciálódása, az irodalmi nyelv fejlődése, stilisztikai változatai, a román nyelvszerkezet és használati szabályai. A mai román nyelv: hangtani, szótani, nyelvtani egységei és ezek alkalmazási szabályai. Román-magyar nyelvi összevetések. A magyarországi román kisebbség nyelvi sajátosságai, a kétnyelvűség. Román nyelvművelés, nyelvhelyességi gyakorlatok.

A latin nyelv alapjainak elsajátítása, latin nyelvű szövegek olvasása és fordítása, az ókorról szerzett ismeretek elmélyítése.

Románia földrajza: domborzati, éghajlati, vízrajzi ismeretek, természeti kincsei és egységei, etnikai tájegységei, gazdasági földrajza.

A románok története: A történeti korok áttekintése. Dacia provincia. A latin-római eredet kérdésköre. A szláv és bizánci kultúra hatása. A népvándorlások kora. A román fejedelemségek, valamint Transilvánia kialakulása, illetve fejlődése a 14. század végéig. A török hódoltság kora. A fanarióta korszak. T. Vladimirescu felkelése és a krími háború (Eteria). A román fejedelemségek 1821 és 1848 között. A moldvai, havasalföldi és erdélyi forradalom. A magyar-román viszony 1848-1849-ben. A fejedelemségek egyesítése (1859), Al. J. Cuza szerepe, menesztése és a királyság bevezetése. A függetlenségi háború (1877-1878). A magyarországi románság a dualizmus korában. Az első világháború, Nagy-Románia megteremtésének következményei. Románia politikája, gazdasági helyzete a két világháború között. A királyi diktatúra és Ion Antonescu szerepe. Románia részvétele a II. világháborúban. A II. világháború utáni korszak. A Besszarábiában, Bukovinában, a Vajdaságban és a Trianon utáni Magyarországon élő románok története, kultúrája.

Vallástörténet: a románság vallásai és szerepük az identitás megőrzésében.

Irodalomtudomány:

- irodalomelmélet: az irodalom fogalmai, poétikai szűrők (irodalmiság-jegyek), irodalomelméleti iskolák, (hermeneutika, strukturalizmus, posztstrukturalizmus, dekonstrukció), interpretációelméletek, az irodalomelmélet filozófiai alapjai, poétika, irodalmi kritika,

- irodalomtörténet: szláv nyelvű szövegek és első fordítói (Coresi), a krónika-irodalom, népkönyvek; a preromantika korszaka (1780-1830), az 1948-as korszak Alecsandri és a romantika első képviselői; a 19. század II. felének klasszikus irodalma (Junimea és köre), a századvég irodalma, a két világháború közötti korszak, a jelenkor irodalma,

- folklorisztika és etnológia: a románság szellemi és tárgyi alkotásai; elméleti alapvetés és elemzés,

- gyermekirodalom: fogalma, jellemző poétikai, strukturális jegyei, funkciója, szerepe a gyermekek komplex személyiségének kialakításában; az életkornak megfelelő román irodalmi szemelvények elemzése, különös tekintettel a drámapedagógiai elemek, komponensek, módszerek elsajátítására.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 3 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Leíró nyelvtan, általános nyelvészet, fonetika-fonológia, morfológia, szintaxis, dialektológia, a román irodalmi nyelv története.

2. Románia földrajza, a románság története és kultúrája, valamint irodalma a kezdetektől napjainkig.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

SPANYOL NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű spanyol nyelvtudással és a hispán világról és annak kultúrájáról szilárd elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenység végzésére.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Spanyol nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 57%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 21 kredit

Feladata a nyelvtudás megerősítése. A képzési szakasz bevezetést nyújt az irodalom- és nyelvtudományi alapismeretekbe, módszerekbe, értelmezési módokba, valamint megismertet Spanyolország és a hispán világ történetével, földrajzával, civilizációjával.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 51 kredit

A törzsképzés és szakképzés célja a korszerű és hatékony szakmai ismeretek megszerzése és az átadás készségének kifejlesztése. Az irodalom- és nyelvtudomány terén a hallgató nem csupán a spanyol nyelvű irodalmak történetét ismeri meg, hanem az irodalmi nyelvhasználat azon elemzési és értelmezési technikáit is elsajátítja, amelyek a nyelvtanári munkában is hasznos segítséget jelenthetnek.

A leíró nyelvészeti (fonetika, morfoszintaxis) területet kiegészíti a romanisztika, a nyelvtörténet, a lexikológia és egy alkalmazott nyelvészeti tárgy.

A nyelvi képzés -a nyelvészeti ismeretekre támaszkodva - a beszéd-, megértési, olvasási és írásbeli kompetenciákat fejleszti.

A specializáció során a hallgató nyelvészeti (strukturális nyelvészet, szociolingvisztika, második nyelv elsajátítása, kontaktusnyelvészet, osztálytermi diskurzus, pragmatika, nyelvpolitika, történeti glottodidaktika, szlengkutatás) kurzust választhat. Irodalomból az irodalomelmélet vagy egy-egy szerző, poétikai kifejezésmód vagy korszak mélyreható vizsgálatára kerülhet sor. A nyelvi képzés szakaszában az írásbeli és szóbeli kifejezésmód tökéletesítése a cél.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 6 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Spanyol nyelvészet: leíró nyelvtan, nyelvtörténet, az európai és az amerikai nyelvváltozatok.

2. Spanyol irodalom szigorlat: irodalomtudományi alapismeretek, valamint a spanyol nyelvű irodalmak története.

Nyelvi alapvizsga: 2 kredit

A vizsga tartalma a nyelvi alapozó tárgyakat öleli föl, és a nyelvi kompetenciák fölmérésére szolgál.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy 70 000 ,,n'' terjedelmű spanyol nyelven írt szöveg legyen.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű szlovák nyelvtudással és a szlovák irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik a hazai szlovákság történelmét és kultúráját, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenységre, valamint a magyarszlovák kulturális kapcsolatok ápolására

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 31 %

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- Szlovákia történelmének és kultúrájának feldolgozása; a magyarországi szlovákság múltja és jelene,

- nyelvgyakorlatok.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 48 kredit

Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szlovák irodalom és művelődéstörténet, általános irodalomtudomány területén; átfogóan tárgyalja a szlovák irodalom történetét a kezdetektől napjainkig, valamint a hazai szlovákság irodalmát is.

A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés a hallgatók nyelvi és kommunikációs kompetenciáját fejlesztve, az önálló tudományos gondolkodásra, valamint a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára történő felkészülésüket szolgálja. Tárgykörei: ószláv nyelv és nyelvtörténet, mai szlovák nyelv rendszere, a szlovák nyelv története. Nyelvgyakorlat.

A nyelvi képzés célja:

- a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése szlovák irodalmi és nyelvjárási nyelven,

- a nyelv rendszerének tudatosítása,

- a szlovákság társadalmi, gazdasági és kulturális életének megismertetése.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: nyelvtudás és országismeret.

2. Irodalom: a szlovák irodalom története a kezdetektől napjainkig.

3. Nyelvészet: leíró nyelvtan, transzlatorika, cseh nyelv.

Nyelvi alapvizsga: 3 kredit

A nyelvi és országismereti vizsga írásbeli része méri az olvasás- és írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint a fordítási készséget. A szóbeli rész a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, méri a vita- és érvelési készséget, valamint a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

SZLOVÉN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű szlovén nyelvtudással és a szlovén irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik a hazai szlovénség történelmét és kultúráját, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenységre, valamint a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok ápolására

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 31%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- az irodalomtudományi alapismeretek elsajátítása, az irodalmi szövegelemzés és a filológiai munka alapvető módszereinek, valamint a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- nyelvészeti alapismeretek elsajátítása, a szakmához kapcsolódó filológiai apparátus és módszerek megismertetése,

- Szlovénia történelmének és kultúrájának feldolgozása, a hazai szlovénség múltja és jelene,

- nyelvgyakorlat.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 48 kredit

Az irodalomtudományi szakterületen folyó képzés feladata, hogy a hallgatókat megbízható szakmai ismeretekkel ruházza fel a szlovén irodalom és művelődéstörténet, általános irodalomtudomány területén. Átfogóan tárgyalja a szlovén irodalom történetét a kezdetektől napjainkig, valamint a hazai szlovénség irodalmát is.

A nyelvtudományi szakterületen folyó képzés a hallgatók nyelvi és kommunikációs kompetenciáját fejlesztve, az önálló tudományos gondolkodásra valamint a nyelvtudományi és glottodidaktikai munkára történő felkészítésüket szolgálja. Tárgykörei: a mai szlovén nyelv rendszere, a szlovén nyelv története, ószláv nyelv.

Nyelvgyakorlat.

A nyelvi képzés célja:

- a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése szlovén irodalmi és nyelvjárási nyelven,

- a nyelv rendszerének tudatosítása,

- a szlovénség társadalmi, gazdasági és kulturális életének megismerése, a magyarországi szlovénség története.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 9 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 3

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Nyelvi szigorlat: nyelvtudás, a hazai szlovénség ismerete, Szlovénia története.

2. Irodalomtörténet: a szlovén irodalom története, a hazai szlovénség irodalma.

3. Nyelvészet: leíró szlovén nyelvtan, nyelvtörténet, lexikológia, szociolingvisztika.

Nyelvi alapvizsga: 3 kredit

A nyelvi és országismereti vizsga írásbeli része méri az olvasás-, írás-, hallás- és beszédkészséget, valamint fordítási készséget. A szóbeli rész egy a hallgató által előzetesen összeállított referátumon alapul, méri a vita- és érvelési készséget, a választott témában való jártasságot.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

TÖRTÉNELEM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből elméletileg megalapozott, átfogó ismeretekkel rendelkeznek, jártasak a történelem forrástípusaiban, a rokon- és segédtudományokban, és alkalmasak a történelem és a vele összefüggő tantárgyak oktatására a közoktatásban.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Történelem szakos tanár

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 34%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 9 kredit

A képzési szakasz célja azoknak az ismereteknek az elsajátítása, amelyek segítségével a hallgatók el tudnak igazodni a különböző korok történeti forrásaiban, a tárgyi írásos és egyéb emlékekben. Az alapozó képzés során kell megismerkedniük a történeti segédtudományok fontosabb elemivel (epigráfia, paleográfia, diplomatika, heraldika, kronológia). El kell sajátítaniuk a rokontudományoknak (régészet, néprajz, vallástörténet, művelődéstörténet) azokat a különböző elemeit, amelyek a történelem behatóbb tanulmányozásához feltétlenül szükségesek. Az alapozó ismeretekhez tartoznak a történetírás különböző területeivel foglalkozó stúdiumok is.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 55 kredit

A törzs- és szakképzés célja az emberiség története nagy korszakainak (ős- és ókor, középkor, újkor, legújabb és jelenkor) megismertetése. A politikai viszonyok mellett szükséges a gazdaság, a társadalom, a művelődés, az ember és környezete kapcsolatrendszere, a vallások és intézmények történeti jellemzőinek és alakulásának tanulmányozása is.

Fő tárgykörei:

- Európa és az Európán kívüli világ az őskorban, az ókori Kelet, Görögország, Róma története; az ókori vallások és a művelődés története,

- egyetemes történet: Európa és az Európán kívüli világ a középkorban; a világ története a kora újkorban; újkori és legújabb kori világtörténet; a jelenkor világtörténete,

- Magyarország története: a magyarság őstörténete; a Kárpát-medence története a magyar honfoglalás előtt; Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig; Magyarország és Erdély története a török uralom időszakában; Magyarország a 18. században és a 19. század első évtizedeiben; a reformkor, az 1848/49. évi polgári forradalom és szabadságharc időszaka; Magyarország az abszolutizmus és a dualizmus korszakában; Magyarország nem magyar népei; Magyarország a két világháború között; Magyarország története a jelenkorban.

A korszakhatárok tekintetében a tudományban kialakult konvenciónak kell érvényesülnie. A középkortól kezdve a magyar és egyetemes történelem tanulmányozása párhuzamosan történik, a magyar történelem európai összefüggéseinek bemutatásával.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kőtelező szigorlatok kreditmennyisége: 16 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Őskor és ókor.

2. Középkori történet.

3. Újkori történet.

4. Jelenkortörténet.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

UKRÁN NYELV ÉS IRODALOM SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik magas szintű ukrán nyelvtudással és az ukrán irodalomról és kultúráról szilárd ismeretekkel rendelkeznek, ismerik Magyarország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét és a közös földrajzi hely ökológiai problémáit, és elméleti és gyakorlatorientált szakmódszertani képzésük révén ismereteiket képesek hatékonyan oktatni és közvetíteni, továbbá alkalmasak fordító- és tolmácstevékenységre, valamint a magyar-ukrán kulturális kapcsolatok ápolására

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Ukrán nyelv és irodalom szakos tanár.

3. A képzési idő / A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 39%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó ismeretek: 20 kredit

Az ukrán nyelv felsőfokú használatához elengedhetetlenül szükséges nyelvi, stilisztikai, fordítástechnikai, pragmalingvisztikai, kulturológiai diszciplínák, nyelv- és stílusgyakorlat, fordítási gyakorlat, gyakorlati ukrán nyelvtan, fonetikai gyakorlat, régi ukrán kultúra, újkori ukrán kultúra, bevezetés az ukrán nyelvészeti tanulmányokba.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 48 kredit

Nyelvtudomány: szláv nyelvtörténet, ukrán fonetika, fonológia, az ukrán nyelv morfológiája, az ukrán nyelv szintaxisa, pragmalingvisztikai ismeretek, fordításelmélet.

Irodalomtudomány: a régi ukrán irodalom, a 19. századi ukrán irodalom; 20. századi modernizmus; a szovjet korszak irodalma és poetikája; ukrán kultúrtörténet a 20. században; a határon túli ukrán irodalom (Észak-Amerika; Európa).

Ukrán történelem és országismeret: Ukrajna történeti, táji tagolódása, adminisztratív egységei; az ukrán földek Oroszországban; ukránok a Habsburg-monarchiában; a szovjetukrán korszak történelme; ukrán-magyar történeti kapcsolatok.

Választható tárgyak: fordításstilisztika; egy élő szláv nyelv (orosz, lengyel, szlovák); magyar-kárpátukrán folklórkapcsolatok; Kárpátalja történelme, irodalma; kárpátukrán (ruszin) - magyar interetnikus és nyelvi kapcsolatok; bizánci rítusú egyházak története; a hazai ukrainisztika története.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 12 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 4

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Ukrán nyelv- és beszédgyakorlat (lexika, fordítástechnika, pragmalingvisztika).

2. Ukrán nyelvészet (fonetika, morfológia, szintaxis).

3. Ukrán történelem, országismeret.

4. Ukrán irodalom.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).

ÜGYVITELI SZAK

(Főiskolai szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan tanárok képzése, akik képesek mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakoktatásban a gépírás, gyorsírás, idegen nyelvű gépírás, szövegszerkesztés, levelezés, jegyzőkönyvvezetés és az egyéb ügyviteli ismeretek körébe tartozó tárgyak (titkári, ügyviteli és ügyviteltechnikai ismeretek, szakmai kommunikáció) tanítására. Elméletben és gyakorlatban felkészültek a 15-19 éves korosztály oktatására, s nyitottak a kísérletező szakmai munkára.

A szak - fenti célok által meghatározott - jellege megköveteli a tanári képesítés megszerzését.

A szak - első alapképzésben - csak kétszakos képzés keretében végezhető.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Ügyviteli szakos tanár.

3. A képzési idő /A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 8 félév (társított szak)

Összes szakterületi tanóraszám: 1200

A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 95

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 62%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- gépírás bevezető tanulmányok,

- gyorsírás bevezető tanulmányok,

- a számítógép-kezelés alapjai.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 46 kredit

- az egyetemes és magyar gyorsírás története a kezdetektől napjainkig,

- a gyorsírás jelöléstani és rövidítéselméleti ismereteinek rendszerezése és összehasonlító elemzése,

- a gyorsírás elméletét megalapozó kutatások,

- az egységes magyar gyorsírási rendszer alkalmazási területei a jegyzetkezelő gyorsírástól a beszédíró gyorsírásig,

- a korszerű és hatékony szövegbeviteli módok alkalmazása,

- az élőszó rögzítésének tartalmi és formai követelményei a jegyzőkönyv-vezetési munkavégzés során,

- a hivatalos levelek nyelvi, tartalmi, formai követelményeinek elméleti és gyakorlati alkalmazása,

- hatékony szövegbeviteli módok alkalmazása a különböző idegen nyelvek sajátosságainak figyelembevételével,

- az ügyviteli munkában használatos korszerű szövegszerkesztési ismeretek elsajátítása,

- ügyviteli, ügyviteltechnikai, irodai ismeretek,

- az irodai ügyviteli munkaterület kommunikációs és titkári ismeretei és alkalmazásuk.

4.2.3. Szakmai gyakorlat: 10 kredit

4.2.4. Tanítási gyakorlat a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 4 kredit

A kötelező szigorlatok száma: 2

A kötelező szigorlatok tartalma:

1. Egyetemes és magyar gyorsírástörténet, jelöléstan, rövidítéselmélet.

2. Szakmai kommunikáció, titkári ismeretek, ügyviteli ismeretek.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 15 kredit

A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy témája a szaktárgyakhoz illeszkedő informatikai, pedagógiai vagy tantárgy-pedagógiai területről választható.

5.3. Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan abszolutóriummal).