169/2003. (X. 21.) Korm. rendelet
az agrárfelsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
Az agrárfelsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet 3. számú melléklete folytatólagosan kiegészül a főiskolai szintű vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak e rendelet mellékletében meghatározott képesítési követelményeivel.
2. §
A főiskolai szintű vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szak kreditrendszerű képzésének sajátos követelményeit a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéséhez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek az agrár szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről szóló 1. számú melléklete határozza meg.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Melléklet a 169/2003. (X. 21.) Korm. rendelethez
Vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak
1. A képzési cél
Vidékfejlesztési agrármérnökök képzése - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel -, akik képesek mindazon feladatok ellátására, amelyek a vidéki településeken élő lakosság megélhetési körülményeinek, jövedelemszerzési lehetőségeinek - az életminőség -javítására irányulnak, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környe
zet, a táj megőrzését szolgálják, és amelyek a vidék társadalomban betöltött funkcióinak ellátását tartósan erősítik. A gazdasági funkciók közül kiemelten ismerik a mező és erdőgazdálkodást, gyepgazdálkodást, a megújuló természeti erőforrások, energiahordozók előállítását, a fenntartható hasznosítást, az ezekhez kapcsolódó feldolgozást, a kereskedelmet és a foglalkoztatást elősegítő intézményrendszert és eljárásokat, a vállalkozói tevékenység lehetőségeit. Az ökológiai funkciók tekintetében ismeretekkel rendelkeznek az egészséges élet természeti alapjainak védelméről, a tájak sokszínűségéről, a tájjellegnek a megőrzéséről, a biológiai sokszínűségéről és az ökológiai rendszerek védelméről. A társadalmi és kulturális funkciók közül ismerik azokat az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékeket, amelyek a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Vidékfejlesztési agrármérnök.
3. A képzési idő
3.1. 6 félévben legalább 2200 tanóra, 1. számú melléklet 3 b) és 3 c) pontjában foglaltak figyelembevételével, 180 kreditpont.
3.2. A kötelező tárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legfeljebb 70%.
A kötelezően választható tárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legalább 25%.
A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legfeljebb 5%.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya
4.1 . Szakcsoportos alapképzés legalább 62, legfeljebb 72 kreditpont.
4.1.1. Természettudományos és mérnöki alapismeretek legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont: idegen nyelv, növénytani alapismeretek, állattani alapismeretek, kémiai alapismeretek, ökológia, számítástechnika, gazdasági matematika, földmérés és kartográfia, statisztika, biometria.
4.1.2. Mezőgazdasági és rokonterületi alapozó ismeretek legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont: munkavédelem, műszaki ismeretek, talajtan, agrokémia, takarmányozástan, környezetgazdálkodás alapjai, földműveléstan, térinformatika, mezőgazdasági stratégiák.
4.1.3. Gazdasági és humánismeretek legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont: filozófia és kultúrtörténet, emberi jogi ismeretek, közgazdaságtan alapjai, mezőgazdasági üzemtan, területi gazdaságtan, marketing, tervezés, vezetési ismeretek, természeti erőforrások és ökonómiája, számvitel és pénzgazdálkodás, termelési folyamatok szervezése és ökonómiája.
4.2. Szakcsoportos alapozó (törzs) képzés: Szakmai törzsanyag legalább 45, legfeljebb 55 kreditpont: idegen nyelv (szaknyelv) , növénytermesztés és termékfeldolgozás, állattenyésztés és termékfeldolgozás, kertészet és termékfeldolgozás, EU mezőgazdasága, regionális politikája, támogatási formák, gyeptermesztés és hasznosítás, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztés módszertana, agrárszociológia, szaktanácsadási ismeretek, szaktanácsadói management, falusi turizmus és vendéglátás.
4.3. Differenciált szakmai ismeretek legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.
Szakirányonként 25 tanóra, a teljesítmény 13%-a, a tanulmányi terület kreditértéke: legalább 22 kreditpont. Az indításkor tervezett szakirányok: Környezetgazdálkodási, Tájtermesztési, Birtoktervezési és Vidékfejlesztési programmenedzser szakirány.
4.4. Szakmai gyakorlat legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont: naposi gyakorlatból és gazdasági gyakorlatból tevődik össze. A naposi gyakorlaton (32 órán) túl egyénileg a hallgatók 150 óra hetesi és 400 óra összefüggő gazdasági gyakorlatot teljesítenek.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével:
- a kötelező szigorlati tárgyak: műszaki ismeretek; növénytermesztés és termékfeldolgozás; állattenyésztés és termékfeldolgozás; kertészet és termékfeldolgozás;
- a nyelvvizsga követelmény egy élő idegen nyelvből alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele;
- a szakdolgozathozrendelt kreditek száma: 15 kreditpont;
- a komplex szóbeli záróvizsga témaköre: vidékfejlesztés, szaktanácsadás, valamint a választott szakirány.