1/2003. (I. 8.) GKM rendelet

az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegek típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §

(1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki (a továbbiakban együtt: gyártó), amelyek a (2) bekezdésben körülírt automatikus ellenőrző és osztályozó mérleget gyártanak vagy forgalmaznak.

(2) Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegek típusai:

a) ellenőrző mérlegek: a névleges tömegnek nevezett előre meghatározott értéktől bármelyik irányban eltérő tömegű terméket osztályozó berendezések. Az ellenőrző mérleg feladata, hogy a termékeket két vagy több alcsoportba osztályozza a tömegük és a névleges tömeg közötti értékkülönbség szerint;

b) osztályozó mérlegek: berendezések, különböző tömegű termékeket osztályoznak, melyekre nincs előre meghatározott névleges tömeg. Az osztályozó mérleg feladata, hogy a termékeket több alcsoportra osztályozza, amelyek mindegyikét egy adott tömegtartomány jellemzi.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az automatikus árszámító, a címkéző és a tojásosztályozó mérlegekre.

(4) Az elektronikus készülékekkel felszerelt automatikus ellenőrző berendezésekre e rendeleten kívül egyéb jogszabályok előírásai is vonatkoznak.

2.§

E rendeletben alkalmazott fogalmak - a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben, a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben használt fogalmakon túlmenően - a következők:

a) nem-automatikus működésű mérleg: amely a kezelő beavatkozását igényli a tömegmérési folyamat során, különösen a terhek teherfelvevőn történő elhelyezésére és/vagy onnan történő eltávolítására, valamint az eredmény meghatározására;

b) automatikus működésű mérleg: amely a tömegmérési műveletet kezelő beavatkozása nélkül hajtja végre és a gépre jellemző automatikus folyamatot végez;

c) automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg: olyan automatikus működésű mérleg, amely a termékeket azok tömege szerint két vagy több alcsoportra osztja;

d) szabványos súly: a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő súly.

3. §

(1) E rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg forgalomba hozható, ha

a) megfelel az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegre vonatkozó, e jogszabályban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek;

b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá

c) el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.

(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldön forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó automatikus ellenőrző és osztályozó mérleget a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jelölésekkel.

Típusvizsgálati eljárás

4. §

(1) A belföldön forgalomba hozónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie az újonnan gyártott automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg típusokra.

(2) A kérelem a mérésügyi jogszabályokban a típusvizsgálati eljárást kezdeményező beadványokra előírt dokumentumokon kívül tartalmazza az e rendelet mellékletében előírt információkat és dokumentációkat.

5. §

A típusvizsgálati eljárás minden automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében általában vizsgált jellemzőkön kívül az e rendelet mellékletében meghatározottak vizsgálatára.

6. §

Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági követelményeket.

7. §

(1) A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, valamint az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja az automatikus ellenőrző és osztályozó mérleget a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.

(2) A hitelesítési engedély határozza meg, hogy hová kell elhelyezni az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen a záróbélyegeket.

Első hitelesítés

8. §

Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegek első hitelesítése az e rendelet mellékletében meghatározott módon történik.

9. §

Az e rendeletben meghatározott automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el a mérlegen.

Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen elhelyezhető jelölések és feliratok

10. §

(1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerint kell elhelyezni az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen.

(2) Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen nem helyezhető el a törvényes tanúsító jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Záró rendelkezések

11. §

(1) E rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács az automatikus ellenőrző mérlegekre és osztályozó mérlegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 78/1031/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet az 1/2003. (I. 8.) GKM rendelethez

Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegekre vonatkozó előírások, valamint a mérlegeken elhelyezhető feliratok

I. Fejezet

MEGHATÁROZÁSOK ÉS TERMINOLÓGIA

1. Felosztás az ellenőrzés vagy osztályozás módszere szerint

1.1. A termékeket fizikailag is elkülönített csoportokra osztályozó mérlegek.

1.2. Az egyes termékekre adott csoporthoz tartozásra utaló és azonosításra alkalmas megkülönböztető jelzést elhelyező mérlegek.

1 .3. Az egyes csoportokba tartozó termékeket, azok szétválasztása nélkül megszámoló mérlegek.

1 .4. Olyan mérlegek, amelyek látható vagy hallható jelzést adnak minden egyes termékre vonatkozóan - egy csoportban, azok különválasztása nélkül.

2. Felosztás a működés módja szerint

2.1. Folyamatos ellenőrző és osztályozó mérlegek

A teher mozgása a teherfelvevőre folyamatos és a tömegre vonatkozó információ kijelzése a mozgás során történik.

2.2. Szakaszos ellenőrző és osztályozó mérlegek

A teher mozgása a teherfelvevőn szakaszos és a tömegre vonatkozó információ megadása akkor történik, amikor a teher nyugalmi állapotban van.

3. Részegységek

3.1. Mérőrendszer

3.1.1. Mérőszerkezet

A mérőszerkezet a mérendő teher tömegéről ad tájékoztatást. A mérőszerkezet egy nem-automatikus működésű mérleg egészét vagy részét alkothatja. Teherfelvevőt, kiegyensúlyozó szerkezetet és esetleg kijelző készüléket tartalmaz, amely például a teher tömegének értékét, vagy ennek az értéknek és egy referencia-értéknek a különbségét mutatja, tömegegységben.

3.1.2. Indító készülék

A tömegre vonatkozó tájékoztatás megadását utasítással kiváltó készülék.

3.1.3. Feldolgozó készülék

A mérőszerkezettől származó adatokat jellé átalakító, és ezt a jelet ellenőrző vagy osztályozó utasítássá feldolgozó készülék.

3.1.4. Kijelző készülék

Olyan készülék, amelyik a következő információk közül legalább egyet megad:

- a mért tömeg,

- a referenciatömeg és a mért tömeg különbsége,

- az ellenőrzéshez vagy osztályozáshoz tartozó tömegcsoport.

3.2. Teher konvejor

A terhet a teherfelvevőre ráhelyező és onnan eltávolító készülék. Ez a mérleg részét képezheti.

3.3. Beállító készülék

Az alcsoportok tömeghatárainak beállítására szolgáló készülék.

3.4. Osztályozó készülék

A terheket automatikusan fizikailag különálló alcsoportokra osztó készülék. Nem szükséges, hogy ez a készülék a mérleg részét képezze.

3.5. Korrekciós készülék (visszacsatolásos készülék)

Olyan készülék, amely az eredmények alapján automatikusan helyesbíti a mérleg előtt elhelyezkedő, és a terheket összeállító berendezés beállítását.

3.6. Számláló

A teherfelvevőre jutott terhek számát jelző (mozgásszámláló), vagy az egyes alcsoportokban a terhek számát jelző (osztályszámláló) készülék.

4. Szabványos vizsgáló teher

Az a teher, amellyel a szabványos határozatlansági zónát (Us) vizsgálják a 10.2.1.1. pontban megállapított feltételek mellett.

5. Metrológiai jellemzők

5.1. Névleges beállítási pont

Tömegegységben kifejezett érték, amit a kezelő a beállító készülék segítségével előre beállít az egymást követő alcsoportok közötti határok meghatározására.

5.2. Tényleges beállítási pont

Tömegegységben kifejezett érték, amelyhez viszonyítva két különböző döntés hozható ugyanarra a teherre vonatkozóan, mindegyik ugyanakkora valószínűséggel.

5.3. Beállítási tartomány

Az a tartomány, amelyben a terhek tömegének egy adott névleges értékéhez tartozó névleges beállítási pont beszabályozható.

5.4. Beállítási intervallum (egy alcsoport szélessége)

Az egymást követő névleges beállítási pontok közötti intervallum, tömegegységben kifejezve.

5.5. Beállítási hiba

A névleges és a tényleges beállítási pont értéke közötti különbség.

5.6. Tömegkategória

Az egy adott tömegtartományba tartozó terhek alcsoportja. Az 'n' beállítási ponttal a terhelések egész tartománya, 0-tól végtelenig, (n+1) tömegkategóriába osztható.

5.7. Alsó mérési határ

Az a terhelési érték, amely alatt a berendezés nem képes helyesen azonosítani és osztályozni a terhelést abban az alcsoportban, amelyhez tartozik.

5.8. Határozatlansági zóna

Tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés döntése határozatlan.

5.8.1. Szabványos határozatlansági zóna (Us)

A gyártó által megállapított és tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés két különböző döntést hozhat, szabványos vizsgáló teherrel, adott működési sebesség mellett.

5.8.2. Névleges határozatlansági zóna (Un)

A gyártó által megállapított és tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés két különböző döntést hozhat, szabványos vizsgáló teher, vagy egy adott termék alkalmazása esetén, adott működési sebesség mellett.

5.8.3. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)

A hitelesítő szervezet által megállapított és tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés két különböző döntést hozhat egy szabványos vizsgáló teher vagy egy adott termék alkalmazása esetén, adott működési sebesség mellett. Hagyományos értéke 6a (-3a-tól +3a-ig), ahol a a szórás.

5.9. Ellenőrzési vagy osztályozási sebesség (működési sebesség) Időegység alatt ellenőrzött vagy osztályozott terhek száma.

5.10. Teherhosszúság

A teher hosszúsága abban az irányban mérve, amelyikben halad.

5.11. Mérlegelési idő

A tehernek teljesen a teherfelvevőre jutása pillanatától a tömegre vonatkozó információ megadása pillanatáig eltelt idő.

5.12. Reakcióidő

Az eltelt idő attól a pillanattól számítva, amikor a teher teljes egészében a teherfelvevőre került, addig a pillanatig, amelyben a mérőszerkezet pillanatnyi állapota kevesebb, mint Un értékkel tér el a végső állapottól.

METROLÓGIAI JELLEMZŐK

(egy alcsoport szélessége)

5.1.

Névleges beállítási pont

5.3.

Beállítási tartomány

II. Fejezet

METROLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK

6. Altalános rész

6.1. A mérőszerkezet osztásértéke

Amennyiben a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzővel rendelkezik, akkor az osztásértéknek és a hitelesítési osztásértéknek teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabály követelményeit.

6.2. A szabványos határozatlansági zóna legnagyobb értéke

A 8.1.2. pontban megadottakat is figyelembe véve a szabványos határozatlansági zóna (Us) nem lehet több, mint:

- 1 g a 100 g-ig terjedő névleges tömegű terhekre vonatkozóan,

- 1% a 100 g fölötti névleges tömegű terhekre vonatkozóan.

6.3. A névleges és szabványos határozatlansági zónák közötti kapcsolat

A névleges határozatlansági zóna (Un) nem lehet kisebb, mint a szabványos határozatlansági zóna (Us).

7. Legnagyobb megengedett hibák

7.1. Típusvizsgálatra vonatkozó hibahatár

7.1.1. Mérőszerkezet

Ha a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzőt tartalmaz, akkor az nem-automatikus működésű mérlegnek tekintendő, és statikus vizsgálatnál teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabálynak a hibahatárra vonatkozó követelményeit.

7.1.2. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)

A tényleges határozatlansági zónát vagy zónákat az V. fejezet szerint végrehajtott vizsgálatok során kell meghatározni, és ezek nem haladhatják meg a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,8-szeresét.

7.1.3. Beállítási hiba

A beállítási hiba nem haladhatja meg a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,5-szeresét.

7.1.4. A tényleges beállítási pont időbeli változása

A tényleges beállítási pont időbeli változása nem haladhatja meg a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,5-szeresét 8 órás üzemidő alatt.

7.1.5. A tényleges beállítási pont hőmérséklet-függése

A tényleges beállítási pont 5 °C hőmérséklet-változás mellett a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,5-szeresét meg nem haladó mértékben változhat.

7.1.6. Excentrikus terhelés hatása

Ha a teher excentrikusán is elhelyezhető a teherfelvevőn, akkor az alsó mérési határral megegyező terhelés alkalmazásával, a teherfelvevő bármely pontján, az egyensúlyi helyzetben lévő tömegek kijelzett értékei közötti legnagyobb különbség nem haladhatja meg a szabványos határozatlansági zóna 0,5-szeresét.

7.2. Első hitelesítésre vonatkozó hibahatár

7.2.1. Mérőszerkezet

Ha a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzőt tartalmaz, akkor az nem-automatikus működésű mérlegnek tekintendő, és statikus vizsgálatnál teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabálynak a hibahatárra megadott követelményeit.

7.2.2. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)

A tényleges határozatlansági zónát vagy zónákat az V. fejezet szerint végrehajtott vizsgálatok során kell meghatározni, és ezek nem léphetik túl a névleges határozatlansági zóna 0,8-szeresét (Un).

7.2.3. Beállítási hiba

A beállítási hiba nem lépheti túl a névleges határozatlansági zóna 0,8-szeresét (Un).

7.2.4. A tényleges beállítási pont időbeli változása

A tényleges beállítási pont időbeli változása nem haladhatja meg a névleges határozatlansági zóna (Un) 0,5-szeresét 8 órányi üzemidő alatt.

7.2.5. A tényleges beállítási pont hőmérséklet-függése

A tényleges beállítási pont 5 °C hőmérséklet-változás mellett a névleges határozatlansági zóna (Un) 0,5-szeresét meg nem haladó mértékben változhat.

7.3. Üzemi hibahatár

7.3.1. Mérőszerkezet

Ha a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzőt tartalmaz, akkor az nem-automatikus működésű mérlegnek tekintendő, és statikus vizsgálatnál teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabálynak a hibahatárra megadott követelményeit.

7.3.2. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)

Az V. fejezet szerint végrehajtott vizsgálatok során meghatározott határozatlansági zóna nem haladhatja meg a névleges határozatlansági zónát (Un).

7.3.3. Beállítási hiba

A beállítási hiba nem haladhatja meg a névleges határozatlansági zóna 0,5-szeresét (Un).

8. A hibahatárok alkalmazási feltételei

8.1. Névleges körülmények

8.1.1. Terhek tömege

A terhek tömegének a mérleg alsó és felső méréshatára közé kell esnie.

8.1.2. Alsó mérési határ

Az alsó mérési határ nem lehet kisebb, mint:

25 Un ha Un<200 mg,

50 Un ha 200 mg<Un<500 mg,

100 Un amikor 500 mg<Un.

8.1.3. Mérlegelési idő

A mérlegelési idő nem lehet kevesebb, mint a reakcióidő, és nagyobb kell legyen, mint az az idő, amíg a teher teljes egészében a teherfelvevőn van. A hitelesítő szervezet azonban eltekinthet ettől a követelménytől, amennyiben a berendezés felépítési és/vagy működési elve ezt lehetővé teszi.

A legnagyobb működési sebességnél nem nagyobb sebességek esetén a beállítási hiba és a határozatlansági zóna a 7. pontban előírt értékeknél ne legyen nagyobb.

8.2. Befolyásoló tényezők

8.2.1. Hőmérséklet

A berendezés feleljen meg a 7. pont követelményeinek az összes, lényegében állandó hőmérsékleten legalább 25 °C tartományban.

Amennyiben a berendezés szabályozott hőmérsékleti körülmények közötti üzemre készült, a hőfoktartomány 10 °C-ra csökkenthető.

A hőmérsékletet lényegében állandónak lehet tekinteni, amennyiben a következő két feltétel teljesül:

- a szélső hőmérséklet-értékek közötti különbség a vizsgálat során rögzítettek szerint nem haladja meg az 5 °C-t,

- a hőmérséklet-változás nem haladja meg az 1°C-ot 5 perc alatt.

8.2.2. Tápellátás

A tényleges beállítási pont és a tényleges határozatlansági zóna (Ua) feleljen meg a 7. pont követelményeinek a tápellátás következő eltérései mellett:

a névleges feszültséghez képest -15%-tól +10%-ig, és a névleges frekvenciához képest -2%-tól +2%-ig.

8.2.3. Egyéb befolyásoló tényezők

A berendezés feleljen meg a 7. pont követelményeinek, amikor rá a felszerelés és a rendeltetésszerű használat feltételeiből adódóan a 8.2.1. és 8.2.2. pontokban meghatározottaktól különböző befolyásoló tényezők hatnak.

III. Fejezet

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

9. Általános rész

9.1. Alkalmasság

A mérleget úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a szándékolt alkalmazásnak. Tervezése gondos, a kivitelezése teherbíró legyen.

9.2. Véletlen elszabályozás

A mérlegeket úgy kell megtervezni, hogy a működésüket megzavaró el szabályozások hatásai általános esetben könnyen észlelhetők legyenek, és ne következhessenek be az általuk kiváltott hatások könnyű észlelése nélkül.

9.3. Lengéscsillapító (olajfék)

Automata kompenzáló készülékkel kell felszerelni az olyan lengéscsillapítókat, amelyek jellemzőit a hőmérséklet-változás olyan mértékig befolyásolja, hogy a mérleg tulajdonságai és pontossága kívül esik a megengedett értékeken.

A készülék helyes hőmérsékleti állapotát egy jelzésnek kell mutatnia.

Illetéktelen személyek ne férjenek könnyen hozzá a lengéscsillapítóhoz.

9.4. Konvejor

Amennyiben a konvejor szíjakból, szalagokból vagy láncokból áll, és célja a terhek továbbítása a teherfelvevőre, és ha a szíjak, szalagok vagy láncok feszességszabályozó készülékekkel vannak felszerelve, akkor a készülékek legyenek könnyen hozzáférhetőek, amennyiben a feszesség szabályozása befolyásolhatja a mérlegegység által nyújtott tömegre vonatkozó információt.

9.5. Szintezés

9.5.1. A mérlegeket vízszintes helyzetben kell használni.

9.5.2. Amennyiben a mérlegek mozgathatóak, azokat szintező készülékkel és szintjelzővel kell felszerelni, vagy a 7. pont követelményeit akkor is teljesíteniük kell, amikor hosszirányban vagy keresztirányban 5%-ig terjedően meg vannak billentve.

9.5.3. Ha a 9.5.2. pont teljesítésére szintjelzőt szerelnek fel, a szintjelző érzékenysége olyan legyen, hogy a mozgó kijelző alkatrésze legalább 2 mm-es kitérést eredményezzen 0,5%-os dőlés hatására.

9.6. Egyensúly-szabályozó készülék és beállító készülék

Mind az egyensúly-szabályozó, mind a beállító készülék beállító elemét legalább a névleges határozatlansági zóna egynegyed részén belül kell tudni állítani, a mérleg működési módjától függetlenül.

9.7. Leszerelhető tömegek

A leszerelhető tömegek vagy a szabványos követelményeknek megfelelő közepes vagy annál nagyobb pontossági osztályú súlyok, vagy olyan egyedi tervezésű tömegek legyenek, amelyek alakjuknál fogva különböznek az ilyen súlyoktól és azonosíthatóak.

9.8. Jelölések

9.8.1. Kötelező jelölések

A mérlegeken a következő jelöléseket kell feltüntetni:

9.8.2. Kiegészítő jelölések

A hitelesítő szervezet a típusengedélyben, a mérleg konkrét felhasználási területétől függően, egy vagy több kiegészítő jelet írhat elő.

9.8.3. A jelölések kialakítása

A jelölések kitörölhetetlenek legyenek, és méretük, alakjuk tegye lehetővé a mérleg szokásos használati körülményei mellett a könnyű és egyértelmű olvasást.

Ezeket együtt kell elhelyezni könnyen látható helyen a mérlegen, akár az adattáblán, akár a kijelző közelében lévő adattáblán, vagy magán a kijelzőn.

Legyen lehetőség a jelöléseket tartalmazó adattábla bélyegzésére, ha annak eltávolítása roncsolás nélkül lehetséges.

9.8.4. Bélyegzés

Az adattáblán legyen hely a bélyegzés számára. Amennyiben nincs hely a bélyegzés számára, annak közelében bélyegzési helyet kell kialakítani.

IV. Fejezet

10. Típusjóváhagyás

10.1. Típusjóváhagyás iránti kérelem

A kérelemhez csatolni kell a minta-berendezést, valamint a következő információkat és dokumentumokat:

10.1.1. Metrológiai jellemzők:

- a mérőszerkezet különleges jellemzői,

- legnagyobb működési sebesség összhangban a tehermozgató konvejor sebességével és a teher hosszával,

- a mérőrendszer alkatrészeinek elektromos jellemzői.

10.1.2. Dokumentációk:

- általános elrendezési rajzok,

- fényképek, és amennyiben szükséges, a metrológiai szempontból érdekes rajzok vagy részletrajzok,

- a működés módját illusztráló elvi ábrák és a berendezés műszaki leírása.

10.2. Típus-jóváhagyási vizsgálat

10.2.1. Típus-jóváhagyási vizsgálatok

10.2.1.1. Statikus vizsgálatok

10.2.1.1.1. Excentrikus terhelés vizsgálata

Amennyiben lehetőség van a terhek excentrikus elhelyezésére a teherfelvevőn, a vizsgálatot az alsó mérési határral megegyező terheléssel kell elvégezni, a terhet sorban minden lehetséges pozícióban elhelyezve a teherfelvevőn. A legnagyobb megengedett hiba előírása a 7.1.6. pontban található.

10.2.1.1 .2. Különleges vizsgálatok olyan mérlegekhez, melyek mérőszerkezete önálló nem-automatikus működésű mérlegből áll

A mérleg mérőszerkezetét érzékenységi, diszkriminációs és pontosság-vizsgálatoknak kell alávetni, amelyeket a nemautomatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódó honosított harmonizált szabvány ír elő.

A legnagyobb megengedett hibák megegyeznek a nem-automatikus működésű mérlegekre előírtakkal, figyelembe véve azok hitelesítési osztásértékét és pontossági osztályát.

10.2.1.2. Reakcióidő mérése

A reakcióidőt állandó vizsgálati feltételek mellett kell mérni, elkerülve az indokolatlan befolyásoló tényezők hatását. A kapott értékek nem lehetnek nagyobbak, mint az adattáblán feltüntetett értékek.

A 10.1.1. alatt hivatkozott és a legnagyobb működési sebességet megadó adatok, a teherszállító konvejor sebességének és a teher hosszúságának függvényében, legyenek összhangban a reakcióidőre megkapott értékekkel.

10.2.1.3. Vizsgálatok normál felhasználási feltételek mellett

10.2.1.3.1. Határozatlansági zóna és beállítási hiba

A vizsgálatokat az V. fejezet 13.3. pontjában leírt "C" módszer szerint kell elvégezni.

10.2.1.3.2. A tényleges beállítási pont időfüggése

Ezeket a vizsgálatokat szabványos ellenőrző terhekkel kell elvégezni a mérleg beállítása és a befolyásoló tényezők megváltoztatása nélkül, 8 órás üzemidő alatt, több alkalommal megismételve azt. Az eredmények előállításához e vizsgálatok során elektromos mérési módszerek alkalmazhatók.

10.2.1.3.3. A tényleges beállítási pont hőmérséklet-függése

Ezeket az ellenőrzéseket szokásos ellenőrző terhekkel kell elvégezni a mérleg beállítása és a hőmérsékleten kívüli befolyásoló tényezők megváltoztatása nélkül; ezeket több alkalommal meg kell ismételni a gyártó által jelzett hőmérsékleti tartományban. Az eredmények előállításához e vizsgálatok során elektromos mérési módszerek alkalmazhatók.

10.2.2. A műszaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatai

E vizsgálatokból legyen megállapítható, hogy a berendezések megfelelnek a III. fejezetben előírt műszaki követelményeknek.

10.2.3. A vizsgálathoz szükséges eszközök

A vizsgálat céljaira a hitelesítő szervezet a kérelmezőtől igényelhet szabványos ellenőrző terheket, mozgató eszközöket, megfelelően képzett személyzetet és a szükséges ellenőrző berendezéseket.

10.2.4. A vizsgálat helye

A típusjóváhagyásra beterjesztett berendezések vizsgálata történhet:

- vagy az illetékes hitelesítő szervezet telephelyén, amelyhez a kérelmet benyújtották, vagy

- bármely más alkalmas helyen, amelyben a hitelesítő szervezet és a kérelmező megállapodtak.

11. Első hitelesítés

11.1. Első hitelesítési vizsgálatok

A mérlegek a működési tartományukon belül (alsó és felső mérési határ, valamint a legkisebb és a legnagyobb sebesség értékek között) feleljenek meg a 6., 7.2., 8. és 9. pontokban előírt metrológiai követelményeknek, a névleges határozatlansági zónára (Un) vonatkozó adott termék vagy termékek alkalmazása mellett.

Az első hitelesítést az illetékes hitelesítő szervezet végzi egy vagy két lépésben.

11.1.1. Az első lépés vizsgálatai

Statikus vizsgálatok végrehajtása a 10.2.1.1. szerint.

11.1.2. A második lépés vizsgálatai

A határozatlansági zónát és a beállítási hibát az V. fejezetben leírt módszerek egyikével kell ellenőrizni olyan termékek felhasználásával, amelyekhez a berendezést szánták. Minden esetben legalább az egyik vizsgálat az alsó mérési határon történjen.

Vita esetén az V. fejezet 13.3. pont "C" módszere számít mértékadó módszernek.

11.2. A vizsgálathoz szükséges eszközök biztosítása

A vizsgálat céljaira a hitelesítő szervezet a kérelmezőtől igényelhet ellenőrző terheket, mozgató eszközöket, megfelelően képzett személyzetet és a szükséges ellenőrző berendezéseket.

11.3. Az első hitelesítés helye

Az első lépés a gyártó telephelyén vagy az illetékes hitelesítő szervezettel egyeztetett más alkalmas helyen folytatható le; a második lépést a telepítés helyén kell elvégezni.

Amennyiben az első hitelesítés egy lépésben történik, azt a telepítés helyén kell végrehajtani.

12. Időszakos hitelesítés

12.1. Időszakos hitelesítésnél végzendő vizsgálatok

Időszakos hitelesítésnél a 7.3. pont követelményeit kell figyelembe venni.

V. Fejezet

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

13.1. Növekményes módszer ("A" módszer)

13.1.1. Eljárás

13.1.1.1. A kívánt terheléssel egyező vizsgáló terhet használnak.

13.1.1.2. Az ellenőrizendő beállítási pontot úgy kell beszabályozni, hogy az 'elutasítva' jelzés mindig jelenjen meg az 'n' mérlegelés alatt.

Ha a mérleg két vagy több beállítási ponttal rendelkezik, és ha a beállítási tartománya kicsi, akkor a nem használt beállítási pontot vagy pontokat jelentős távolságra kell elhelyezni a vizsgált beállítási ponthoz képest, hogy elkerülhető legyen az interferencia lehetősége a vizsgálatok során.

13.1.1.3. Növeljük a vizsgáló terhet a mérlegen feltüntetett névleges határozatlansági zóna (Un) körülbelül egy tizedének megfelelő lépéssel, és 'n'-szer juttassuk keresztül a vizsgáló terhet a mérlegen.

13.1.1.4. Addig növeljük a terhet annak 0,1 Un értékű növelésével, amíg 'n' mérlegelés során az 'elfogadva' jel legalább egyszer megjelenik.

13.1.1.5. Folytassuk a vizsgálatot a vizsgáló teher 0,1 Un értékű növelésével, amíg 'n' mérlegelés során az 'elfogadva' jelzés mindig megjelenik.

13.1.1.6. Folytassuk a vizsgálatot a teher 0,1 Un többszörösének megfelelő növelésével az előbbi ponton túl.

13.1.1.7. Az eredményeket rögzítsük egy táblázatba.

13.1.1.8. Ismételjük meg a vizsgálati eljárást 0,1 Un lépésekben csökkentve a terheket, vagy véletlenszerűen használva a korábbi pontokban felhasznált vizsgáló terheket.

13.1.1.9. Az eredményeket rögzítsük egy táblázatba.

13.1.2. Kiértékelés

13.1.2.1. A kapott eredményekből százalékban számítsuk ki a selejtek és az elfogadások számát.

13.1.2.2. Adatlapon (vagy más alkalmas módon) ábrázoljuk a növekményes terhek és a kiselejtezett százalékos arány közötti viszonyt.

13.1.2.3. Abból az egyenes vonalból, amit eredményül kell kapni, válasszunk ki egy célszerű szakaszt az 50%-os pont bármelyik oldalán (a 2,275%-50% és 50%-97,725% intervallumok értékei 2s-nak felelnek meg).

13.1.2.4. Olvassuk le az ezeknek a pontoknak megfelelő tömegtartományt.

13.1.2.5. A tömegtartomány fele a s értékét adja.

13.1.2.6. A határozatlansági zóna hagyományos értéke (6s) az előző pontban nyert a értékből számítható.

13.1.2.7. Az 50%-os pont értéke (a határozatlansági zóna középpontja) adja a tényleges beállítási pontot.

13.1.2.8. A beállítási hiba a névleges beállítási pont és a kapott tényleges beállítási pont értéke közötti különbség.

13.2. Fel-le módszer ("B" módszer)

13.2.1. Eljárás

13.2.1.1. Olyan ellenőrző terhet válasszunk ki, amelynek értéke körülbelül a névleges határozatlansági zóna (Un) ötszörösével legyen kisebb a beállítási pont értékénél.

13.2.1.2. Az Un/4 nagyságrendjébe eső adalékterhet ('d') választunk, ahol Un a mérleg adattábláján feltüntetett névleges határozatlansági zóna. (Ez a teher megfelelő értékű legyen a szabványos súlyok használatának biztosítására és a számítás leegyszerűsítésére, például 10, 20, 50, 100, 200, 500.)

13.2.1.3. Az ellenőrző terhet ezután átvezetjük, majd ismételten (többször) átvezetjük a mérlegen, miután alkalmasan hozzáadott tömeggel megnöveltük az átvezetések között a terhelést úgy, hogy az a vizsgált beállítási ponthoz tartozó határozatlansági zónán belül helyezkedjen el. Az így előállított teher össztömege (ellenőrző teher plusz a hozzáadott teher) Mo. Ezek után megkezdhetjük a mérési eredmények rögzítését.

13.2.1.4. A vizsgálat a következőképpen folytatódik:

Az Mo teher áthalad az ellenőrző mérlegen. Amennyiben a 'selejt' jelzés jelenik meg, a második vizsgálat során meg kell ismételni az eljárást Mo+d terheléssel; ha azonban egy 'elfogadva' jel jelenik meg, a második vizsgálat Mo-d terhelés átfuttatásából áll.

Ez a vizsgálati módszer ismételendő az ellenőrzési eredményektől függően 'd' érték hozzáadásával vagy levonásával, amíg el nem érjük a vizsgálatok (átfuttatások) szükséges számát.

13.2.1.5. A kapott eredményeket a 13.2.3. pont szerinti táblázatban kell rögzíteni.

A táblázatban minden vízszintes vonal egy konkrét Mo+id terhelési értéknek felel meg, ami a határozatlansági zóna szélességét lefedő vonalak összessége. Minden egyes elvégzett vizsgálat eredményét egy kód formájában kell a táblázatban feltüntetni; javasolt 'x' használata a teher kiselejtezésekor és '0' használata annak elfogadásakor.

13.2.2. Számítások

13.2.2.1. Határozatlansági zóna

Minden egyes Mo+id sorban az 'X'-ek és az 'O'-k számát összeadjuk: az 'X'-ek száma 'Nx' és az 'O'-k száma 'No' minden sorban.

A számítások során a numerikusán kisebb összeget eredményező halmazt használjuk, vagy az X eredményeket, vagy az O eredményeket, mivel az eredmények bármelyik halmaza megközelítőleg ugyanazt a statisztikai információt eredményezi.

A határozatlansági zóna a következő képlet használatával számítható ki:

ahol:

d = a lépés tehernövekménye (Un/4, lásd 13.2.1.2. pont),

i = tehernövekmények száma,

ni = az i soron számításba vett eredmények száma,

N = az előfordulások száma (No vagy Nx, amelyik a kisebb),

A = ?i . ni,

B = ?i2 . ni

13.2.2.2. Tényleges beállítási pont (5.2.).

A tényleges beállítási pont kiszámítása a következő képlettel történik:

A plusz előjelet kell alkalmazni, amikor a számítás a selejtekre (X) és a mínusz jelet, amikor a számítás az elfogadásokra (O) épül.

A beállítási hibát a számítással meghatározott tényleges beállítási pont (m) és a névleges beállítási pont különbségeként lehet kiszámítani.

13.2.2.3. A számított értékek szórása

13.2.2.3.1. Határozatlansági zóna - tényleges (Ua).

Az Ua változó szórása (a 13.2.2.1. pontban kapottak szerint) a következő képlettel becsülhető:

A H együttható értéke

arány függvényében változik a 13.2.2.3.1.1. pontban található táblázat szerint.

A határozatlansági zóna kiszámításának matematikai módszere csak az alábbi esetben érvényes:

13.2.2.3.1.1. A H értékei a — függvényében a következők:

13.2.2.3.2. Beállítási hiba

Az m változó szórása (a 13.2.2.2. pontban meghatározottak szerint) a következő képlettel becsülhető:

A G együttható értéke

arány függvényében változik a 13.2.2.3.2.1. pontban található táblázat szerint.

A beállítási pont kiszámításának matematikai módszere csak az alábbi esetben érvényes:

13.2.2.3.2.1. A G értékei a

— függvényében a következők:

13.2.3. Ellenőrző táblázat

13.3. A kvantilis elemzés módszere ("C" módszer)

Amennyiben a típusjóváhagyáshoz ezt a módszert használják, a mérleget - gyártósort szimuláló - szabványos terhekkel kell működtetni. Gyakorlati okoknál fogva az illetékes hitelesítő szervezet ezt a vizsgálatot kivételesen egy gyártósorban is végezheti olyan termékekkel, amelyekhez a berendezést szánták.

13.3.1. Eljárás

13.3.1.1. Olvassuk le a mérlegen feltüntetett névleges határozatlansági zóna (Un) értékét.

13.3.1.2. Számítsuk ki a határozatlansági zóna lefedéséhez használandó ellenőrző terhek tömegét (7 db); az ellenőrző terhek tömegét az alábbiak szerint kapjuk meg:

ahol:

B=H—L

H és L megközelítő értékei egy adott beállítási ponthoz tartozó határozatlansági zóna határainak.

13.3.1.3. Ellenőrizzük, hogy az ellenőrző terhek a vizsgált beállítási pontra vonatkozóan lefedik e a határozatlansági zónát.

13.3.1.4. Vezessünk át minden egyes ellenőrző terhet a mérlegen 50 alkalommal, és a két legkönnyebb és két legnehezebb ellenőrző teher esetében folytassuk, amíg 200 menetet el nem érünk.

Az ellenőrző terheket véletlen sorrendben kell átvinni. Azonban a határozatlansági zóna ellenkező szélső értékeinél az ellenőrző terheket egymás után kell átvinni, olyan időintervallummal elválasztva, amelyik megfelel az ellenőrzés alatt használt működési sebességnek.

13.3.2. Ábrázoljuk az eredményeket táblázatban.

13.3.2.1. Az eredmények összegzését az 1. táblázat szerint végezzük el.

13.3.2.2. Határozzuk meg a nw és a nwy értékeket a 2. és 3. táblázatokból n = 50, illetve r = 200 értékek mellett. Végezzük el az 5. és 6. oszlopokban az összegzést.

13.3.2.3. Számítsuk ki az niwixi, niwixi2 és niwixiyi értékeit, és végezzük el a 7., 8. és 9. oszlopokban az összegzéseket.

13.3.2.4. Az 1. táblázatban kapott összegekből számítsuk ki a (M) beállítási pont és a határozatlansági zóna (Ua) becsült értékeit a 13.3.3. pont szerint.

13.3.2.5.

1. táblázat

ahol:

xi = növekményes tömeg,

ni = a teljesített menetek száma (50 vagy 200),

ri = az Xi elfogadásainak száma.

13.3.3. A következő mennyiségeket az 1. táblázatban megadott összegekből számítjuk ki:

Ezt követően az M beállítási pont becsült értékét az alábbi kifejezés adja:

Az Ua határozatlansági zóna becsült értékét az alábbi kifejezés adja:

2. táblázat

n = 50

3. táblázat

n = 200