127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet

a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

[Tv. 2 §-hoz]

1. §[2] (1)[3]

(2)[4]

(3)[5]

[6]

2. §[7]

[Tv. 5. §-hoz]

3. § (1)[8] Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2)[9] A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.

(3)[10] A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes előírásokat szabványok tartalmazzák.

[Tv. 6. §-hoz]

4. § (1)[11] Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt - közvetlenül vagy közvetett módon - országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.

(2)[12] Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra.

(3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.

(4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

(5)[13] A mérésügyi hatóság - a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján - nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat.

5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.

(2)[14] A használati etalonnak hatályos hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél.

(3)[15]

(4)[16]

5/A. §[17] Kötelező hitelesítésű mérőeszköz a hitelesítés hatályán belüli, de legfeljebb 2 évesnél nem régebbi első hitelesítést tanúsító jellel vagy hitelesítési bizonyítvánnyal, illetve megfelelőségi nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal hozható forgalomba.

[Tv. 7. §-hoz]

6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.

(2)[18] A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés hatályát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés hatályát a mérésügyi hatóság a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.

(3)[19] Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) kell kérnie.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)[20]

b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát,

c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét.

(4)[21] Az időszakos hitelesítés iránti eljárást - gazdaságossági és szervezési szempontok alapján - a mérésügyi szerv hivatalból is megindíthatja. Időszakos helyszíni hitelesítés meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető.

(5)[22] A mérésügyi szerv hitelesítési bizonyítványt kiállíthat külföldi vizsgálati eredmények alapján, ha az adott mérőeszköz hitelesítésének technikai feltételei a mérésügyi szerv joghatóságán belül nem biztosítottak, és a külföldi vizsgálati eredmények alapján a mérőeszköz megfelelősége eldönthető.

(6)[23] A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg a mérésügyi hatóság egyéb rendelkezései az irányadók.

(7)[24]

(8)[25]

(9)[26]

(10)[27] A hitelesítés négyéves vagy azt meghaladó hatálya azon a napon jár le, amelyik nap a hatály záró évének utolsó napja.

(11)[28] A hitelesítés négy évet el nem érő hatálya a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.

6/A. §[29] (1)[30]

(2)[31] A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek:

a) a nemzeti tanúsító és lezáró jelek,

b) a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések*,[32]

c) a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló külön jogszabályban, valamint a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések.*[33]

A nemzeti tanúsító és lezáró jelek a mérőeszköznek csak a belföldi forgalomba hozatalára, valamint használatára jogosítanak.

(3)[34]

(4)[35] A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket, azok leírását és alkalmazásának módját e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(5)[36]

(6)[37]

[Tv. 8. §-hoz]

7. § (1)[38] A hitelesítési engedély hatálya a kiállításától számított legfeljebb 10 év.

(2)[39] A hitelesítési engedély a mérőeszköz-típusra vonatkozó időbeli és/vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható.

(3)[40]

(4)[41] A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni.

[Tv. 9. §-hoz]

8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek.

(2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos méréstechnikai tulajdonságainak vizsgálatára.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll:

a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszközcsalád más névleges értékű vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítési engedélyéről kell dönteni,

b)[42] a külföldön végzett nemzeti típusvizsgálat hazai hatályát a mérésügyi hatóság elismeri,

c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja,

d) a mérőeszköz-típus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret áll rendelkezésre.

(4)[43] A (3) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén a mérésügyi hatóság felmentést ad a típusvizsgálati kötelezettség alól.

(5)[44] A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalombahozó bocsátja a mérésügyi hatóság rendelkezésére.

(6)[45]

(7)[46] Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalombahozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.

(8)[47] Ha a mérőeszköz-típus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér vagy a hitelesítés során tömegesen nem teljesíti a mérésügyi követelményeket, akkor a mérésügyi hatóság a hitelesítési engedélyt hatályon kívül helyezheti, vagy a további hitelesítést, illetőleg a mérőeszköz-használatot újabb feltételekhez kötheti.

[Tv. 10. §-hoz]

9. § (1)[48] A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz-típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára. A mérésügyi hatóság az Európai Unióból származó mérőeszköz időszakos, valamint javítás utáni hitelesítési kérelme esetén felhívja az ügyfelet a mérőeszköz európai uniós tanúsításáról szóló okirata csatolására, ha azzal a hatóság nem rendelkezik.

(2)[49] Csak olyan mérőeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri. A szerencsejáték céljára szolgáló eszközök tekintetében a hitelesítési előírásban előírtak az irányadóak.

(3)[50] A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló. A mintavételes eljáráson alapuló időszakos hitelesítés csak hatályos hitelesítéssel rendelkező mérőeszközön végezhető.

(4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják.

(5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnél különböző nagyságúak lehetnek.

(6)[51] A mérőeszközt hitelesítést tanúsító jellel csak a mérésügyi szerv hitelesítésre feljogosított kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője láthatja el.

(7)[52] A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni.

(8)[53] Mérőeszköz a hitelesítési engedélyének vagy a közösségi típus-jóváhagyási engedélyének, illetve EK típusvizsgálati tanúsítványának kiadásától számított 10 éven belül mutatható be első hitelesítésre, kivéve, ha azok hatálya rövidebb.

(9)[54] A hitelesítési előírás a mérőeszköz időszakos hitelesítését megelőző karbantartáshoz, felújításhoz, javításhoz kötheti.

10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez - a mérésügyi szerv által meghatározott - alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia.

(2)[55] A mérőeszközt használatának helyszínén hitelesíti a mérésügyi szervezet,

a) ha az ügyfél kérelmében igényli az eszköz használatának helyszínén történő hitelesítését, valamint vállalja annak költségeit, vagy

b) ha az eszközzel kapcsolatos, kérelemre végzett hatósági feladat csak a mérőeszköz használatának helyszínén teljesíthető.

Ekkor a mérésügyi szervezet gondoskodik a hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelésnek a hatósági feladat helyszínére juttatásáról.[56]

(3)[57] Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nem tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik.

(4)[58] A hatóság helyszínre való kiszállásának költsége és a műszaki felszerelés szállításával járó költségek eljárási költségnek minősülnek.

10/A. §[59] A 2. számú melléklet I/3. pontjában meghatározott villamos fogyasztásmérők mintavételes eljárással történő időszakos hitelesítésének hatálya 10 év.

[60]

11. §[61]

[Tv. 12 §-hoz]

12. § (1)[62] A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter - az iparügyekért felelős miniszter véleményének kikérésével - szabályozza.

(2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet:

a) a helyes mértékegység-használatra,

b) a mérőeszközökre (mérőeszköztípusra),

c) az alkalmazott mérési módszerre,

d) a mérési eredmény megadásának módjára,

e) a mérés személyi feltételeire,

f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3)[63]

12/A. §[64]

[Tv. 13. §-hoz]

13. § (1)[65]

(2) A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - hatályát veszti, ha[66]

a)[67] a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt,

b)[68] a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, vagy a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták,

c)[69] a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették,

d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.

(3) A közüzemek (víz-, gáz-, hő- és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.

[70]

14. §[71]

[Tv. 15. §-hoz]

15. §[72]

16. §[73] Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.

16/A. §[74] E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit azokra a már felszerelt mellékvízmérőkre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr. hatálybalépése napján még nem járt le.

16/B. §[75] E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 344/2016. (XI. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit azokra a hiteles mérőeszközökre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr2. hatálybalépése napján még nem járt le.

16/C. §[76] A 3. számú melléklet szerinti tanúsító jelek 2018. december 31-ig a "HITELES" helyett az "MKEH" felirattal is alkalmazhatóak.

16/D. §[77] A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2019. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott radon-mérő eszközök joghatással járó mérésre hitelesítési eljárás lefolytatása nélkül - figyelemmel a Tv. 6. § (2) bekezdésében foglaltakra is - 2019. december 31-ig használhatók. 2020. január 1-jétől csak olyan radon-mérő eszköz forgalmazható és használható joghatással járó mérésre, amely hitelesnek minősült a hitelesítési eljárás során.

17. §[78] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv;

b) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1984. december 18-i 85/1/EGK tanácsi irányelv;

c) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1989. november 27-i 89/617/EGK tanácsi irányelv;

d) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. január 24-i 1999/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

e) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. március 11-i 2009/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

f) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

h)[79] a 80/181/EGK tanácsi irányelv mellékletének az SI-alapegységek meghatározása tekintetében a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2019. július 23-i (EU) 2019/1258 bizottsági irányelv.

18. §[80] E rendelet 16/D. §-ának és 2. számú mellékletében foglalt táblázat 17. sorának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez[81]

Törvényes mértékegységek

I. FEJEZET[82]

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (A TOVÁBBIAKBAN: SI) ALAPEGYSÉGEI

1. Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s.

Definíció szerint a cézium-133 atom ΔvCs perturbálatlan alapállapoti hiperfinom átmeneti frekvenciájának rögzített számértéke legyen 9 192 631 770, amely Hz egységben van kifejezve, ami megegyezik a s-1-nel.

2. A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m.

Definíció szerint a vákuumbeli fénysebesség (c) rögzített számértéke legyen 299 792 458, amely m/s egységben van kifejezve, ahol a másodpercet ΔvCs határozza meg.

3. A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg.

Definíció szerint a Planck-állandó (h) rögzített számértéke legyen 6,626 070 15 x 10-34, amely J x s egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg x m2 x s-1-nel, ahol a métert és a másodpercet c, illetve ΔvCs határozza meg.

4. Az áramerősség mértékegysége az amper; jele: A.

Definíció szerint az elemi töltés (e) rögzített számértéke legyen 1,602 176 634 x 10-19, amely C egységben van kifejezve, ami megegyezik az A x s-mal, ahol a másodpercet ΔvCs határozza meg.

5. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K.

Definíció szerint a Boltzmann-állandó (k) rögzített számértéke legyen 1,380 649 x 10-23, amely J x K-1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg x m2 x s-2 x K-1-nel, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c, illetve ΔvCs határozza meg.

6. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol.

Egy mól pontosan 6,022 140 76 x 1023 elemi egységet tartalmaz. Ez a szám az Avogadro-állandó (NA) rögzített értéke mol-1 egységben kifejezve, az ún. Avogadro-szám.

Az anyagmennyiség (jele: n) egy rendszer meghatározott elemi egységei számának a mérőszáma. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, elektron, bármely más részecske vagy meghatározott részecskecsoport.

7. A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.

Definíció szerint az 540 x 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus sugárzás fényhatásfoka állandójának Kcd rögzített számértéke legyen 683, amely lm x W-1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a cd x sr x W-1-nel, vagy a cd x sr x kg-1 x m-2 x s3-nal, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c és ΔvCs határozza meg.

II. Fejezet

Az SI rendszer származtatott egységei

(1) Az SI-alapegységekből és a kiegészítő SI-egységekből koherens módon származtatott egységek, amelyek a SI-alapegységek és/vagy kiegészítő SI-egységek hatványainak az 1 numerikus tényezővel képzett szorzatainak algebrai kifejezései.

A származtatott egységek az alapegységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.

A külön nevű és jelű származtatott egységek a következők:

1. A frekvencia mértékegysége a hertz;

jele: Hz. 1 Hz = 1 s-1

2. Egy radionuklid aktivitásának mértékegysége a becquerel;

jele: Bq. 1 Bq = 1 s-1

3. Az erő mértékegysége a newton;

jele: N. 1 N = 1 m x kg x s-2

4. A nyomás és felületi feszültség mértékegysége a pascal;

jele: Pa. 1 Pa = 1 N x m-2

5. Az energia, munka, hőmennyiség mértékegysége a joule;

jele: J. 1 J = 1 N x m

6. A teljesítmény mértékegysége a watt;

jele: W. 1 W = 1 J x s-1

7. Az elnyelt sugárdózis, a fajlagos átadott energiamennyiség, kerma, elnyelt dózisindex mértékegysége a gray;

jele: Gy. 1 Gy = 1 J x kg-1

8. A dózisegyenérték, mértékegysége a sievert;

jele: Sv. 1 Sv = 1 J x kg-1

9. A villamos (elektromos) töltés mértékegysége a coulomb;

jele: C. 1 C = 1 A x s

10. A villamos (elektromos) feszültség, feszültségkülönbség, elektromotoros erő mértékegysége a volt;

jele: V. 1 V = 1 W x A-1

11. A villamos (elektromos) kapacitás mértékegysége a farad;

jele: F. 1 F = 1 C x V-1

12. A villamos (elektromos) ellenállás mértékegysége az ohm;

jele: fi 1 fi = 1 V x A-1

13. A villamos (elektromos) vezetőképesség mértékegysége a siemens;

jele: S. 1 S = 1 Ohm-1

14. A mágneses fluxus mértékegysége a weber;

jele: Wb. 1 Wb = 1 V x s

15. A mágneses indukció mértékegysége a tesla;

jele: T. 1 T = 1 Wb x m-2

16. Az induktivitás mértékegysége a henry;

jele: H. 1 H = 1 Wb x A-1

17. A fényáram mértékegysége a lumen;

jele: lm. 1 lm = 1 cd x sr

18. A megvilágítás mértékegysége a lux;

jele: lx. 1 lx = 1 lm x m-2

19. A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal;

jele: kat. 1 kat = 1 mol x s-1

20. A síkszög mértékegysége a radián;

jele: rad. 1 rad = 1 m x m-1 = 1

21. A térszög mértékegysége a szteradián;

jele: sr. 1 sr = 1 m2 x m-2 = 1

22. A hőmérséklet származtatott SI egységének speciális megnevezése és jele a Celsius hőmérséklet kifejezésére: A t Celsius hőmérsékletet a T és T0 két termodinamikai hőmérséklet közötti különbség határozza meg, ahol T0 = 273,15 K. A hőmérsékleti tartomány vagy különbség mind kelvinekben, mind Celsius-fokokban kifejezhető. A "Celsius-fok" egység a "kelvin" egységgel egyenlő. Jele: °C.

(2) Az alap- és származtatott mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

Az SI egységek decimális többszöröseinek és osztóinak külön engedélyezett nevei és jelei

(3) SI egységek alapján meghatározott egységek, amelyek azonban azok nem decimális többszörösei vagy osztói

III. Fejezet

Az SI alapegységektől függetlenül meghatározott mértékegységek

(1) Atomi tömegegység; jele: u.

Az atomi tömegegység a szabad és nyugalmi állapotú szén 12C atom tömegének 12-ed része.

(2) Elektronvolt; jele: eV.

Az elektronvolt az a mozgási energia, amelyre az elektron akkor tesz szert, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át.

IV. Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek

HOSSZÚSÁG

(1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.

1 tengeri mérföld = 1852 m

(2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység.

1 csillagászati egység = 1,496 x 1011 m

(3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parszek; jele: pc.

1 pc = 3,0857 x 1016 m (közelítő érték)

(4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.

1 fényév = 9,460 x 1015 m (közelítő érték)

(5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parszekkel és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

TERÜLET

(1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.

1 ha = 10 000 m2 = 104 m2

(2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

NYOMÁS

(1) Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar.

1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa

(2) Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a higanyoszlop-milliméter; jele: mmHg.

1 mmHg = 133,322 Pa

TELJESÍTMÉNY

(1) Csak villamos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.

1 VA = 1 W

(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.

1 var = 1 W.

2. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez[84]

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök

3. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez[87]

A mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők rajzai és alkalmazásuk módja

1. A törvényes tanúsító jelet a mérőeszköz

a) külső felületén vagy

b) adattábláján, illetve a felületen e célra szolgáló helyen, vagy

c) burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén kialakított, átfúrt elemeken átfűzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján (nyomóbélyegzés nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral - plomba)

helyezi el a hitelesítést végző kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő.

A törvényes nemzeti tanúsító és lezáró jelek típusai:

1.1. A hitelesítettség tanúsítására szolgáló bélyegzések

a) A hitelesítő fémzár (plomba), valamint a hitelesítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:

Körkeretben a Szent Korona stilizált jele.

A Szent Korona két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegye.

A Szent Korona alatt középen a hitelesítő azonosító jelölése.

b) A hitelesítő öntapadó matrica leírása, rajzolata:

Fekvő téglalap alakú, keretes mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált jele. A Szent Korona mellett a "HITELES" felirat. A keretes mező alsó részén egyedi azonosító jelölés.

A keretes mező körül a mérésügyi szervezet - tájékoztatás céljából - feltüntetheti a hitelesítés évének két utolsó számjegyét a hitelesítés hónapja megjelölésével.

1.2. A hitelesített mérőeszköz háza szerkezeti egységeinek felbontása elleni lezáró lenyomatok (bélyegzések) és lezáró matricák

a) A lezáró lenyomatok (bélyegzések) leírása, valamint rajzolata megegyezik az 1.1. a) pont alatti hitelesítő lenyomat leírásával, rajzolatával.

b) A lezáró öntapadó matrica leírása, rajzolata:

Fekvő téglalap alakú mezőben a "LEZÁRÓ" felirat. A felirat alatt azonosító jelölés.

2. Mérőeszköz-minősítés tanúsítására szolgáló bélyegzések

2.1. A minősítő fémzár (plomba), valamint a minősítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:

Hatszög keretben a Szent Korona stilizált jele.

A Szent Korona két oldalán a minősítés évének két utolsó számjegye.

A Szent Korona alatt a minősítő azonosító jelölése.

2.2. Öntapadó minősítő matrica leírása, rajzolata:

Fekvő, hosszúkás nyolcszög alakú mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált rajzolata.

A Szent Korona mellett a "MÉRŐESZKÖZ MINŐSÍTÉS" felirat.

A mező alsó részén azonosító jelölés, alatta a minősítés éve található.