20/2003. (VI. 20.) OM rendelet

egyes műszaki felsőoktatási szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

(1) E rendelet mellékletében meghatározott szakirányú továbbképzési szakokon az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározott szakirányú szakképzettségek csak szakirányú továbbképzésben szerezhetők meg.

(2) E rendelet mellékletének alkalmazásában az idő- és teljesítményegységek definíciói megegyeznek a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben alkalmazottakkal.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 20/2003. (VI. 20.) OM rendelethez

I. A ruhaipari szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[2]

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy a könnyűipari alapképzésben szakképzettséget szerzett szakemberek felkészítést kapjanak a textilruházati-ipar tervezési-, modellezési-, szervezési feladatainak ellátására. Megismerjék az Európai Unió vonatkozó szabályozását, a szervezeti és technológiai minőség alkalmazott követelményeit. Az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában alkalmassá váljanak a ruhaipar üzemeltetési feladatainak gyakorlati megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Ruhaipari szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben könnyűipari mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő[3]

A képzési idő legalább 2 szemeszter, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%): A szakot megalapozó ismeretek: anyag- és áruismeret,

művészeti ismeretek, gyártmánytervezés, technológia, szervezés, géptan.

5.2. Speciális szakismeretek (50-60%):

A szak egyes speciális ismeretei: gyártásszervezés, géptan, különböző cikkek speciális szerkesztési, modellezési feladatai, technológia megoldásai, számítógépes gyártáselőkészítés, EU szabványok, irányelvek, minőségi követelmények.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független, aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a ruhaipari szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési gyakorlati) feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható. Igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a téma körébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. Záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

A tantervben előírt tanulmányi követelmények teljesítése, különösen

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga egész jegyre kerekítve.

II. Építésztervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[4]

1. A képzési cél

A képzés célja az alapképzésben építészmérnök szakképzettséget szerzett szakemberek ismereteinek bővítése. A képzésben részt vevők alkalmassá válnak az épületek különböző fajtái és funkciói szerint az összetett tervezési folyamatok előkészítésére és megvalósítására, az épület tervezésében részt vevő szakágak munkáinak a tervezési folyamatba való integrálására, a teljes tervezési folyamat irányítására, továbbá újabb ismeretet szereznek a tágabban vett építészeti környezettervezésről.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:

építésztervező szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi szintű építészmérnök vagy építésztervező művész szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A képzési idő 5 félév. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 150 kreditpont. A diplomaterv elkészítésére az ötödik félévben kerül sor.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai:

5.1.1. Általános építésztervezési ismeretek (45-55%; 54-66 kreditpont)

tervezési gyakorlat, építészeti pályázatok, helyzetértékelés-koncepcióalkotás stb.

5.1.2. Speciális építésztervezési ismeretek (10-15%; 12-18 kreditpont)

ökológia, város-karakterológia és urbanisztika, integrált műemlékvédelem, környezetrehabilitáció stb.

5.1.3.Kreatív gyakorlatok (10-15%; 12-18 kreditpont)

építészet és design kapcsolata; rajz, fotó, videó, modellezés, látványtervezés, számítógépes grafika stb.

5.1.4.Építészetelméleti ismeretek (15-20%; 18-24 kreditpont)

építészetelmélet és módszertan, épületelemzés, építészeti kritika, kortárs építész műhelyek stb.

5.1.5. Kiegészítő építészeti ismeretek (5-10%; 6-12 kreditpont)

építészethez kapcsolódó tudományos, művészeti kulturális témák.

5.2. A kreditek minimális és maximális százalékos aránya

A félévenkénti átlagos 30 kreditpontból átlag 21-et a kötelező tárgyak teljesítésével, minimum 9 kreditpontot a választható tárgyak teljesítésével kell teljesíteni. A választható és kötelezően választható tárgyak összes kredit-értéke legalább a felveendő kreditérték 150%-a.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független félévközi jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, valamint a tanulmányokat összegző gyakorlati és elméleti záróvizsga letételéből és a diplomaterv elkészítéséből tevődik össze.

6.1. A záróvizsga

6.1.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei

A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, 120 kreditpont megszerzése a kötelező, a kötelezően választható és a választható tárgyak megfelelő arányában.

6.1.2.A záróvizsga részei:

- gyakorlati és elméleti vizsga,

- diplomaterv - időben elkülönített - megvédése.

A gyakorlati rész egyhetes időtartamú tervezési munka. Elméleti vizsgát kell tenni két tantárgycsoportból: speciális építésztervezési ismeretekből, valamint kortárs építészetből. A vizsgákat az egyhetes időtartamú tervezési munka befejezésekor kell teljesíteni. A záróvizsga során a vizsgabizottság együtt értékeli az egyhetes gyakorlati munkát és az elméleti tudást. Az eljárás eredménye adja a záróvizsga jegy első elemét, mely a tervezési gyakorlat jegyének, valamint a vizsgajegyek értékének 3:1:1 arányban súlyozott átlaga.

6.1.3.A diplomaterv

A diplomaterv készítés feltétele a gyakorlati és elméleti vizsga sikeres teljesítése. A diplomaterv közepes méretű (kb. 2000 m2-es) terület tervezése összetett tervezési szituációban. A diplomaterv megvédése záróvizsga bizottság előtt történik, mely az oktatói kar tagjaiból és a szakma legelismertebb képviselőiből tevődik össze. A záróvizsga minősítése a diplomaterv jegyének, valamint a záróvizsga jegy első, 6.1.2. pontban meghatározott elemének 3:1 arányban súlyozott átlaga.

III. Az építésügyi szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[5]

1. A képzési cél

A képzés célja az építésügy különböző területein alkalmazható szakemberek továbbképzése annak érdekében, hogy a képzésben részt vevők - elsősorban szakirányú mérnöki ismereteikre alapozva - képesek legyenek az építésügy különböző területein és szintjein - országos, területi, kistérségi, önkormányzati - az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos munkájukat magasabb szakmai színvonalon ellátni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:

szakirányú mérnöki (építész-, építő- vagy településmérnök) szakképzettséggel rendelkezők esetén: építésügyi szakmérnök, nem szakirányú mérnök szakképzettséggel rendelkező esetén: építésügyi referens.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű építő- vagy településmérnök szakképzettséggel rendelkezők, továbbá az építésügy területén alkalmazott egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A képzési idő 4 félév.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

A szakdolgozat elkészítésére ezen időszak után kerül sor.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

5.1. Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%; 48-60 kreditpont):

építésügyi jogi közigazgatási ismeretek, az EU tagállamok építésügyi igazgatási gyakorlata, építésügyi igazgatási gyakorlati ismeretek, E-kormányzat, ingatlan-nyilvántartás, építmények telepítési és létesítési követelményei, épületszerkezetek (hő, hang, akusztika), épületenergetika, településrendezés.

5.2. Speciális szakismeretek (50-60%; 60-72 kreditpont):

környezetvédelem és építésügy, az épített örökség védelme, építészeti és műszaki tervek tartalmi ellenőrzése, térinformatika, építési beruházás, minőségügyi és szabványügyi ismeretek, akadálymentes építés, vállalatbaadási eljárások (közbeszerzési és pályázási ismeretek), érvelés-és tárgyalástechnika, szakdolgozat.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1.A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési) feladat, amely a tanulmányokra, a hazai és nemzetközi szakirodalomra építve igazolja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag alkotó alkalmazására. A témaválasztásban meghatározó a szakma időszerű feladatainak átfogó ismerete vagy előremutató kutatási eredmény elérése.

6.2.Záróvizsga

6.2.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt tanulmányi követelmények teljesítése, különösen

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2.A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott legalább 3 tantárgyból, melyek közül az egyik kötelezően az "építésügyi jogi és közigazgatási ismeretek".

6.2.3.A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga egészjegyre kerekítve.

IV. A geoinformatikai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[6]

1. A képzési cél

A képzés célja a geodézia és térinformatika legújabb nemzetközi és hazai szakmai eredményeit ismerő, a szakma különböző területein felmerülő emelt szintű feladatok végrehajtására jól felkészült szakemberek képzése, akik alkalmasak magas színvonalú, önálló munkavégzésre, speciális feladatok megoldására. Ebbe tartozik minden mérnöki tervezés alapját képező informatikai rendszer tervezése és üzemeltetése, a településtervezés és -rendezés, a környezetvédelem, a közmű-üzemeltetés és nyilvántartás, valamint a műemlékvédelem informatikai támogatása.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:

a) mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: szakmérnök geoinformatika szakon,

b) nem mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: geoinformatikai szakember.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben műszaki főiskolai vagy egyetemi végzettségű mérnökök, továbbá egyetemi szintű természettudományos más szakképzettséggel rendelkező kutatók és tanárok vehetnek részt.

4. A képzési idő

A képzési idő legalább 2 szemeszter, 1800 összóra, 60 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1.Alapismeretek és szakmai törzsanyag (40-50%):

a szakot megalapozó ismeretek; számítástechnika, adatgyűjtés és térinformatikai alapismeretek.

5.2.Speciális szakismeretek (50-60%): az ágazatoknak megfelelően:

adatgyűjtési és térinformatikai rendszerek, adatfeldolgozó és térinformatikai szoftverek, térinformatikai alkalmazások, építőmérnöki ismeretek, mérnökgeodéziai technikák és alkalmazási területeik, EU ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1.A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai (tudományos, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési) feladat, amely a szakma időszerű feladatainak átfogó ismereteit tartalmazza, vagy előremutató kutatási jelleggel rendelkezik. A dolgozat a hallgató tanulmányaira, a hazai és nemzetközi szakirodalomra építve döntően önállóan kidolgozva igazolja, hogy képes az elsajátított ismeretanyag alkotó alkalmazására. A témaválasztásban meghatározó a szakma időszerű feladatainak átfogó ismerete, vagy előremutató kutatási eredmény elérése.

6.2.Záróvizsga

6.2.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt tanulmányi követelmények teljesítése, különösen

- a tantervben rögzített számú gyakorlati jegy, beszámoló, min. 8 kollokvium,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2.A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga az intézményi tanterv által meghatározott tantárgyakból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének átlaga.

V. Az energetikai menedzser szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[7]

1. A képzési cél

A képzés célja az energetika területén dolgozó, elsősorban a természettudományos és műszaki szakképzettséggel rendelkező szakemberek ismereteinek gyarapítása az energiafelhasználás területén, amelyek birtokában a felhasználás hatékonyságának biztosításával, a felhasználási szokások alakításával, a megfelelő energiahordozó-választási, valamint a legcélszerűbb mérési, ellenőrzési, szabályozási lehetőségek alkalmazásával a leghatékonyabb energiafelhasználást tudják kínálni. Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, valamint a legkedvezőbb energiahordozók választásának kérdésében ismerni kell a javasolt megoldások szélesebb körű környezetvédelmi összefüggéseit is. Ezeknek a követelményeknek megfelelő javaslatokat csak magas fokú, speciális ismeretekkel lehet megalapozni és végrehajtani.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

- Mérnöki oklevéllel rendelkezők esetében: energetikai szakmérnök.

- Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetében: energetikai szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett műszaki vagy természettudományi szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 300 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul (35-45 kreditpont): környezetgazdálkodás, informatika, menedzser ismeretek, mérés- és szabályozástechnika, biztonságtechnika, folyamatirányítás, műszaki ökonómia.

5.2. Szakismereti modul (55-65 kreditpont): épületenergetika, megújuló energiaforrások, fűtéstechnika, épületinformatika, energetikai projektmenedzsment, villamosenergia-gazdálkodás, hőenergia-gazdálkodás, tüzeléstechnika, energetikai rendszertechnika, energetikai berendezések.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (10-15 kreditpont):

a) lakossági energiagazdálkodási szakirány tantárgyai: háztartástechnika, fogyasztóvédelem,

b) mezőgazdasági energiagazdálkodási szakirány tantárgyai: mezőgazdasági energiagazdálkodás, üzemanyag-gazdálkodás,

c) ipari energiagazdálkodási szakirány tantárgyai: ipari energiagazdálkodás, kapcsolt energetikai rendszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, beszámolók letételéből, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A hallgatók a harmadik szemeszter elején szakdolgozat-feladatot és ehhez kapcsolódóan szakirányt választanak. A választott feladatok szorosan kapcsolódnak egy-egy gyakorlati probléma megoldásához. A szakdolgozat elkészítése komplex műszaki-ökonómiai-ökológiaimenedzsment tartalmú feladat megoldását jelenti.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek, valamint a tantervben előírt vizsgakövetelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga a szakismereti modul ismeretköréből, továbbá

- a szakdolgozathoz kapcsolódó választott szakirány ismeretköréből,

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye: a szakdolgozatra, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

VI. A klinikai/kórházi mérnök szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan orvosbiológiai és egészségtudományi ismeretekkel is rendelkező klinikai/kórházi mérnökök képzése, akik egyetemi és főiskolai szintű mérnöki szakképzettségük birtokában folytatott eredményes műszaki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva az egészségügy területén közvetlenül vagy az egészségügyi szolgáltató iparban képesek felelősséggel ellátni az egészségügyi intézmények orvostechnikai és kórháztechnikai berendezéseinek, műszereinek és eszközeinek szakszerű és biztonságos üzemeltetését, karbantartását, időszakos ellenőrzését; az orvostechnikai és kórháztechnikai berendezések, műszerek és eszközök beszerzésének, felújításának, pótlásának tervezését; környezetkímélő technológiák és eljárások alkalmazását; a gép-, eszköz- és műszergazdálkodás feladatait; illetve a műszaki ellátás (energiagazdálkodás, folyamatos kórházüzemeltetés, kórházi szolgáltatások nyújtása stb.) feladatait, valamint az épületállomány és az épületgépészeti berendezések felügyeletét, és ily módon alkalmasak arra, hogy az egészségügyi szakszemélyzet (orvosok, ápolók, gazdasági szakemberek, egészségügyi menedzserek) mellett szakszerűen vegyenek részt a gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenység ellátásának hatékony és gazdaságos elősegítésében.

Interdiszciplináris képzettségük folytán összekötő szerepet töltenek be az orvosok, ápolók és az egészségügyi gazdasági szakemberek, valamint külső műszaki szakemberek közötti véleménycserében, a felmerülő igények és a megvalósítható műszaki lehetőségek egyeztetése során.

Teljes szaktudásukkal felelősek az egészségügyi intézményekben az orvostechnikai eszközök és a gyógyászati helyiségek biztonságtechnikai és életvédelmi előírásainak betartásában és betartatásában, valamint az Európai Unió orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban hozott előírásainak és a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezéseinek érvényre juttatásában az egészségügyi intézményen belül.

Képesek az egészségügyi személyzetet segíteni az orvostechnikai eszközök helyes, szakszerű és biztonságos használatának, illetve kezelésének elsajátításában és saját maguk is felelősek azért, hogy a gyógyításhoz szükséges orvostechnikai eszközök és kórháztechnikai berendezések, gépek és eszközök az alkalmazási célnak megfelelően használatra képes állapotban legyenek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Klinikai/kórházi mérnök.

3. A képzésben való részvétel feltételei

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett gépészmérnöki, villamosmérnöki, műszaki informatikai, építőmérnöki, építészmérnöki, energetikai mérnöki, vegyészmérnöki szakképzettséggel és legalább egy éves, egészségügyi intézményekben végzett üzemeltetési vagy orvostechnikai ipari, illetve szolgáltatói gyakorlattal lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 450 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Egészségtudományi alapmodul (25-35 kreditpont): alkalmazott biológia (genetika, biokémia), anatómia, alkalmazott élettan-kórélettan, kórházhigiénia, elsősegélynyújtás és katasztrófa medicina alapjai, az orvosi szaknyelv fogalmai.

Az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 54%-46%.

5.2. Szakmai alapozó modul (35-45 kreditpont):

orvostechnikai alapismeretek (méréstechnikai alapismeretek, orvostechnikai alapfogalmak, fiziológiai jelek méréstechnikája, jelfeldolgozás az orvostechnikában stb.), környezettechnikai ismeretek, radiológia (röntgentechnikai alapismeretek, sugárzástechnikai alapismeretek, képalkotó technikák stb.), számítástechnika (számítógépek elmélete, a jelenleg használatos programozási nyelvek ismerete, szövegszerkesztés stb.), egészségügyi informatika, kórházmenedzsment (az egészségügyi szervezés, gazdaság általános ismeretei), kórháztechnikai alapismeretek (az egészségügy szerkezete, intézménytípusai, a kórháztechnika alapjai) .

Az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 54%-46%.

5.3. Speciális szakismeretek modul (35-45 kreditpont):

orvostechnikai műszerismeret (elektrofiziológiai műszerek, elektroterápiás műszerek és készülékek, az életmentés eszközei, intenzív monitorok stb.), egészségügyi-műszaki EU előírások, kórháztechnológia (kórházépítészet, tervezési és rekonstrukciós alapelvek, létesítési és kivitelezési irányelvek, megvalósítási példák elemzése stb.), kórházüzemeltetés (kórházak víz- és energiagazdálkodása, épületgépészeti feladatok a kórházban, épület- és eszközkarbantartás stb.), gyógyászati biztonságtechnika (a készülékek és a helyiségek biztonságtechnikája), orvosi mechanikai és optikai eszközök és műszerek, minőségfejlesztés az egészségügyben.

Az elméleti és a gyakorlati képzés aránya: 64%-36%.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - vizsgák letételéből, évközi beszámolók teljesítéséből, egységes kritériumok alapján teljesítendő szakmai gyakorlat letöltéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- egészségtudományi alapismeretek (biológia, anatómia, élettan),

- orvostechnikai alapismeretek.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a hallgató szakképzettségének, szakmai gyakorlatának és a szakirányú továbbképzés során szerzett ismereteinek megfelelő olyan feladat, amely tanúsítja, hogy a hallgató a kórházi gyakorlata, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka elvégzésére. A szakdolgozat kreditér-téke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák letétele,

- beszámolók, gyakorlatok teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga az orvostechnikai műszerismeret, az egészségügyi-műszaki EU előírások és az ezekhez kapcsolódó szakterületek anyagából,

- komplex szóbeli vizsga a kórháztechnikai alapismeretek, a kórháztechnológia, a kórházüzemeltetés és az ezekhez kapcsolódó szakterületek anyagából.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A komplex szóbeli vizsga mindkét részére külön-külön adott ötfokozatú érdemjegyek egyszerű számtani átlaga adja meg a záróvizsgatárgy eredményét.

A záróvizsga eredménye: a záróvizsgatárgy eredményének és a szakdolgozat megvédésére adott érdemjegynek az egészre kerekített átlaga.