15/2005. (V. 26.) OM rendelet

egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló OM rendeletek kiegészítéséről

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az egyes műszaki felsőoktatási szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 20/2003. (VI. 20.) OM rendelet melléklete kiegészül e rendelet 1. számú mellékletével.

2. §

Az egyes társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 4/2004. (II. 27.) OM rendelet melléklete kiegészül e rendelet 2. számú mellékletével.

3. §

Az agrár felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 18/2003. (VI. 20.) OM rendelet melléklete kiegészül e rendelet 3. számú mellékletével.

4. §

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

r. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 15/2005. (V. 26.) OM rendelethez

[Melléklet a 20/2003. (VI. 20.) OM rendelethez]

V. Az energetikai menedzser szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja az energetika területén dolgozó, elsősorban a természettudományos és műszaki szakképzettséggel rendelkező szakemberek ismereteinek gyarapítása az energiafelhasználás területén, amelyek birtokában a felhasználás hatékonyságának biztosításával, a felhasználási szokások alakításával, a megfelelő energiahordozó-választási, valamint a legcélszerűbb mérési, ellenőrzési, szabályozási lehetőségek alkalmazásával a leghatékonyabb energiafelhasználást tudják kínálni. Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, valamint a legkedvezőbb energiahordozók választásának kérdésében ismerni kell a javasolt megoldások szélesebb körű környezetvédelmi összefüggéseit is. Ezeknek a követelményeknek megfelelő javaslatokat csak magas fokú, speciális ismeretekkel lehet megalapozni és végrehajtani.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

- Mérnöki oklevéllel rendelkezők esetében: energetikai szakmérnök.

- Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetében: energetikai szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett műszaki vagy természettudományi szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 300 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul (35-45 kreditpont): környezetgazdálkodás, informatika, menedzser ismeretek, mérés- és szabályozástechnika, biztonságtechnika, folyamatirányítás, műszaki ökonómia.

5.2. Szakismereti modul (55-65 kreditpont): épületenergetika, megújuló energiaforrások, fűtéstechnika, épületinformatika, energetikai projektmenedzsment, villamosenergia-gazdálkodás, hőenergia-gazdálkodás, tüzeléstechnika, energetikai rendszertechnika, energetikai berendezések.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (10-15 kreditpont):

a) lakossági energiagazdálkodási szakirány tantárgyai: háztartástechnika, fogyasztóvédelem,

b) mezőgazdasági energiagazdálkodási szakirány tantárgyai: mezőgazdasági energiagazdálkodás, üzemanyag-gazdálkodás,

c) ipari energiagazdálkodási szakirány tantárgyai: ipari energiagazdálkodás, kapcsolt energetikai rendszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, beszámolók letételéből, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A hallgatók a harmadik szemeszter elején szakdolgozat-feladatot és ehhez kapcsolódóan szakirányt választanak. A választott feladatok szorosan kapcsolódnak egy-egy gyakorlati probléma megoldásához. A szakdolgozat elkészítése komplex műszaki-ökonómiai-ökológiaimenedzsment tartalmú feladat megoldását jelenti.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek, valamint a tantervben előírt vizsgakövetelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- szóbeli vizsga a szakismereti modul ismeretköréből, továbbá

- a szakdolgozathoz kapcsolódó választott szakirány ismeretköréből,

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye: a szakdolgozatra, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

VI. A klinikai/kórházi mérnök szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan orvosbiológiai és egészségtudományi ismeretekkel is rendelkező klinikai/kórházi mérnökök képzése, akik egyetemi és főiskolai szintű mérnöki szakképzettségük birtokában folytatott eredményes műszaki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva az egészségügy területén közvetlenül vagy az egészségügyi szolgáltató iparban képesek felelősséggel ellátni az egészségügyi intézmények orvostechnikai és kórháztechnikai berendezéseinek, műszereinek és eszközeinek szakszerű és biztonságos üzemeltetését, karbantartását, időszakos ellenőrzését; az orvostechnikai és kórháztechnikai berendezések, műszerek és eszközök beszerzésének, felújításának, pótlásának tervezését; környezetkímélő technológiák és eljárások alkalmazását; a gép-, eszköz- és műszergazdálkodás feladatait; illetve a műszaki ellátás (energiagazdálkodás, folyamatos kórházüzemeltetés, kórházi szolgáltatások nyújtása stb.) feladatait, valamint az épületállomány és az épületgépészeti berendezések felügyeletét, és ily módon alkalmasak arra, hogy az egészségügyi szakszemélyzet (orvosok, ápolók, gazdasági szakemberek, egészségügyi menedzserek) mellett szakszerűen vegyenek részt a gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenység ellátásának hatékony és gazdaságos elősegítésében.

Interdiszciplináris képzettségük folytán összekötő szerepet töltenek be az orvosok, ápolók és az egészségügyi gazdasági szakemberek, valamint külső műszaki szakemberek közötti véleménycserében, a felmerülő igények és a megvalósítható műszaki lehetőségek egyeztetése során.

Teljes szaktudásukkal felelősek az egészségügyi intézményekben az orvostechnikai eszközök és a gyógyászati helyiségek biztonságtechnikai és életvédelmi előírásainak betartásában és betartatásában, valamint az Európai Unió orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban hozott előírásainak és a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezéseinek érvényre juttatásában az egészségügyi intézményen belül.

Képesek az egészségügyi személyzetet segíteni az orvostechnikai eszközök helyes, szakszerű és biztonságos használatának, illetve kezelésének elsajátításában és saját maguk is felelősek azért, hogy a gyógyításhoz szükséges orvostechnikai eszközök és kórháztechnikai berendezések, gépek és eszközök az alkalmazási célnak megfelelően használatra képes állapotban legyenek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Klinikai/kórházi mérnök.

3. A képzésben való részvétel feltételei

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett gépészmérnöki, villamosmérnöki, műszaki informatikai, építőmérnöki, építészmérnöki, energetikai mérnöki, vegyészmérnöki szakképzettséggel és legalább egy éves, egészségügyi intézményekben végzett üzemeltetési vagy orvostechnikai ipari, illetve szolgáltatói gyakorlattal lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 450 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Egészségtudományi alapmodul (25-35 kreditpont): alkalmazott biológia (genetika, biokémia), anatómia, alkalmazott élettan-kórélettan, kórházhigiénia, elsősegélynyújtás és katasztrófa medicina alapjai, az orvosi szaknyelv fogalmai.

Az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 54%-46%.

5.2. Szakmai alapozó modul (35-45 kreditpont):

orvostechnikai alapismeretek (méréstechnikai alapismeretek, orvostechnikai alapfogalmak, fiziológiai jelek méréstechnikája, jelfeldolgozás az orvostechnikában stb.), környezettechnikai ismeretek, radiológia (röntgentechnikai alapismeretek, sugárzástechnikai alapismeretek, képalkotó technikák stb.), számítástechnika (számítógépek elmélete, a jelenleg használatos programozási nyelvek ismerete, szövegszerkesztés stb.), egészségügyi informatika, kórházmenedzsment (az egészségügyi szervezés, gazdaság általános ismeretei), kórháztechnikai alapismeretek (az egészségügy szerkezete, intézménytípusai, a kórháztechnika alapjai) .

Az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 54%-46%.

5.3. Speciális szakismeretek modul (35-45 kreditpont):

orvostechnikai műszerismeret (elektrofiziológiai műszerek, elektroterápiás műszerek és készülékek, az életmentés eszközei, intenzív monitorok stb.), egészségügyi-műszaki EU előírások, kórháztechnológia (kórházépítészet, tervezési és rekonstrukciós alapelvek, létesítési és kivitelezési irányelvek, megvalósítási példák elemzése stb.), kórházüzemeltetés (kórházak víz- és energiagazdálkodása, épületgépészeti feladatok a kórházban, épület- és eszközkarbantartás stb.), gyógyászati biztonságtechnika (a készülékek és a helyiségek biztonságtechnikája), orvosi mechanikai és optikai eszközök és műszerek, minőségfejlesztés az egészségügyben.

Az elméleti és a gyakorlati képzés aránya: 64%-36%.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - vizsgák letételéből, évközi beszámolók teljesítéséből, egységes kritériumok alapján teljesítendő szakmai gyakorlat letöltéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- egészségtudományi alapismeretek (biológia, anatómia, élettan),

- orvostechnikai alapismeretek.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a hallgató szakképzettségének, szakmai gyakorlatának és a szakirányú továbbképzés során szerzett ismereteinek megfelelő olyan feladat, amely tanúsítja, hogy a hallgató a kórházi gyakorlata, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka elvégzésére. A szakdolgozat kreditér-téke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák letétele,

- beszámolók, gyakorlatok teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga az orvostechnikai műszerismeret, az egészségügyi-műszaki EU előírások és az ezekhez kapcsolódó szakterületek anyagából,

- komplex szóbeli vizsga a kórháztechnikai alapismeretek, a kórháztechnológia, a kórházüzemeltetés és az ezekhez kapcsolódó szakterületek anyagából.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A komplex szóbeli vizsga mindkét részére külön-külön adott ötfokozatú érdemjegyek egyszerű számtani átlaga adja meg a záróvizsgatárgy eredményét.

A záróvizsga eredménye: a záróvizsgatárgy eredményének és a szakdolgozat megvédésére adott érdemjegynek az egészre kerekített átlaga.

2. számú melléklet a 15/2005. (V. 26.) OM rendelethez

[Melléklet a 4/2004. (II. 27.) OM rendelethez]

VII. Az innovációsfolyamat-szervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű, az Európai Unióban is használható ismeretekkel rendelkeznek az innováció, valamint az innováció orientált gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés területén. Vezetőként és szervezőként képesek felfedezni és felkarolni az új ötleteket, elősegíteni azok gyakorlati megvalósítását, a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében környezetkímélő módon dolgozni. Az innovációsfolyamat-szervező szakemberek a különböző intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél (vállalkozások, innovációs központok, inkubátorházak, vállalkozásfejlesztési alapítványok, területfejlesztési ügynökségek stb.) képesek hozzájárulni egy-egy térség innováció vezérelt politikájának megvalósulásához, megvalósításához.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

- Közgazdász oklevéllel rendelkezők esetében szakközgazdász innovációsfolyamat-szervező szakirányú továbbképzési szakon.

- Közgazdász oklevéllel nem rendelkezők esetében innovációsfolyamat-szervező szakember.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett műszaki vagy közgazdasági szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 570 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Vállalkozási modul (50-58 kreditpont): cégmenedzsment, cégvezetés, marketing stratégia, vezetői gazdaságtan, innovációs és tudásmenedzsment, értékelemzés, üzleti stratégia, üzleti tervezés, termékstratégia, teljes körű minőségmenedzsment, innovációs projektek menedzselése.

5.2. Innovációs rendszerek és intézmények modul (25-35 kreditpont):

lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, innovációs támogatás az EU-ban, területi innovációs rendszerek, gyártástechnológiák és folyamatok, társadalmi innovációk, fenntarthatóság és környezetvédelmi ismeretek az innovációs folyamatokban.

5.3. Gyakorlati modul (22-32 kreditpont):

ötlettől a megvalósításig, iparjogvédelem, elektronikus kommunikáció és üzlet szerepe, innovációk finanszírozása, innovációs és tenderkészség fejlesztése.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlatok:

- gazdaság- és vállalkozásfejlesztés (lokális gazdaság-és vállalkozásfejlesztés, területi innovációs rendszerek),

- menedzsment (cégmenedzsment, cégvezetés, üzleti stratégia, üzleti tervezés) .

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, önálló, alkotó jellegű szakmai tevékenység. Elkészítésével a hallgató igazolja, hogy képes az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek gyakorlati alkalmazására, adaptációjára. A dolgozatban a hallgató kreatív megoldásokkal bizonyítja problémamegoldó képességét.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés (lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, területi innovációs rendszerek), valamint menedzsment (cégmenedzsment, cégvezetés, üzleti stratégia, üzleti tervezés) ismeretkörökből.

6.4.3. A záróvizsga eredménye:

A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga.

7. A szakirányú továbbképzési szak szempontjából lényeges más követelmények

Az oklevél kiadásának feltétele: legalább egy idegen nyelvből C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga.

VIII. A társadalmi integrációs tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy a szociális rendszerek kialakításában dolgozó segítő szakemberek számára továbbképzési lehetőséget nyújtson, és képessé tegye őket európai szinten a szociális diszkrimináció okainak feltárására, megelőzésére és kezelésére, a különböző társadalmi csoportokra ható környezeti ártalmak felismerésére. A résztvevők megismerhetik az európai közösségben kialakuló és folyamatosan formálódó európai szociális integrációt és annak perspektíváit. A képzés lehetőséget nyújt a résztvevők számára, hogy ismereteket szerezzenek a diszkrimináció által leginkább érintett társadalmi csoportok (a fogyatékossággal élő emberek, a halmozottan hátrányos helyzetűek, drogfüggők, a krónikus betegségben szenvedők, a pszichés problémákkal küzdők, az idősek, a bevándorlók, a szegények, munkanélküliek, romák, hajléktalanok stb.) szükségleteiről és a szociális integráció lehetséges rendszereiről, módszereiről. A képzésben részt vevők készséget szereznek a szociális intervenciók, a szervezetfejlesztés, a tanácsadás, a szükségletek feltárására irányuló kutatások, integrált fejlesztési és szociális programok kidolgozása és megvalósítása területén, amelyek segítségével hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió megvalósításához.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Társadalmi integrációs tanácsadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett végzettséggel és humán jellegű (pedagógus, közgazdász, bölcsész, pszichológus, jogász, egészségügyi, szociális stb.) szakképzettséggel, valamint szakmai angol nyelvtudással rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 300 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Általános alapozó ismeretek (35-47 kreditpont): kutatásmódszertan, etika és társadalmi igazságosság, a társadalmi kirekesztés elméletei, európai perspektívák, európai összehasonlító szociálpolitika, az intervenció és társadalmi változás elméletei.

5.2. Speciális szakismeretek (55-75 kreditpont): fogyatékossággal élő emberek, drogproblémák, mentálhigiéné.

A képzésben a gyakorlati ismeretek aránya legalább 50%.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt vizsgák letételéből, gyakorlatok elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlatok

- általános szigorlat az általános alapozó tárgyakból,

- speciális szigorlat a specializáció tárgyaiból.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek és a specializáció-nak megfelelő szakmai feladat, amellyel a hallgató az általa választott témát konzulens segítségével dolgozza fel. Az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően elkészített szakdolgozatot záróvizsga bizottság előtt kell megvédeni.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek, valamint a gyakorlatok teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a képzés során megszerzett tudás, készségek és azok alkalmazásának ellenőrzésére és értékelésére szolgáló komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére, valamint a komplex vizsga írásbeli és szóbeli részére adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

IX. A biblioterápia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan biblioterapeutai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szociális, az egészségügyi, az oktatási, könyvtárügyi és pasztorációs, valamint a kulturális menedzselés, a média, a civil és a vállalati szféra területein orvosi, pszichológusi ellenőrzés mellett, de önálló szakmai tudást igénylő biblioterápiás tevékenységet fejtenek ki. Az elsajátított tudás birtokában alkalmassá válnak nevelő-fejlesztő szaktevékenységek ellátására: az egészségmegőrzésben és -védelemben, a sérült állapotok korrekciójában és kompenzációjában, a fogyatékos állapotúak habilitációs nevelőmunkájában, a szomatikus és pszichés betegségek rehabilitációs szakaszában, a hospice, a palliatív medicina területeinek munkájában és a krónikus és pszichés betegségállapotok terápiájában.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Biblioterapeuta.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett végzettséggel és tanári, tanítói vagy pedagógusi, illetve pszichológia, általános szociális munkás, szociális munkás, antropológia, esztétika, informatikus könyvtáros, szociológia, orvos, szociális ápoló, diplomás ápoló szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

5 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 580 kontaktóra. Az első félév az általánosan kötelező bevezető gyakorlat (saját élménycsoport) teljesítése, amely kritérium jellegű követelmény.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. alapozó tárgyak: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont:

irodalomelmélet, irodalomtörténet, személyiségelméletek, a pszichoterápia alapjai, pedagógia;

5.2. törzs- és szakképzés: legalább 65, legfeljebb 85 kreditpont:

a biblioterápia története és alkalmazási területei, a biblioterápia speciális elmélete, biblioterápiás szempontú irodalmi műelemzés, alkalmazott irodalomtudomány, krea-tológia, olvasásszociológia, az olvasás pszichológiája.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák és legalább két szigorlat letételéből, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A szakdolgozat a hospitálási jegyzőkönyvek feldolgozása alapján készített szakmai beszámoló, melynek részei a jegyzőkönyvek és egy, legalább 120 tételes bibliote-rápiás irodalmi repertoár összeállítása.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli és írásbeli vizsgák letétele.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat megvédése eredményeként adott érdemjegy, a szóbeli és írásbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.

7. A szak szempontjából lényeges más rendelkezés

Az oklevél kiadásának feltétele egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga angol, német vagy francia nyelvből.

X. Az önkormányzati szolgáltatás-szervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az önkormányzatok - beleértve a kisebbségi önkormányzatokat - vezetésében, irányításában vesznek részt. A képzés során a hallgatók olyan korszerű elméleti ismereteket sajátítanak el, amelyek elősegítik az önkormányzati munka hatékonyabb és tudatosabb ellátását, és felkészítenek az Európai Unió új kihívásaira. Cél továbbá annak bemutatása, hogy egy település életét mi módon lehet nonprofit szemlélet szerint irányítani és vezetni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Önkormányzati szolgáltatás-szervező.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett végzettséggel és szakképzettséggel és minimum egy éves önkormányzati gyakorlat vagy egy éves vezetői gyakorlat birtokában lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 340 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Jogi és politikatudományi modul: jogi és politológiai ismeretek, magyar és európai uniós közigazgatási jog. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 17, legfeljebb 22 kreditpont.

5.2. Társadalomtudományi modul: társadalomtörténet, társadalomismeret, szociális és munkaerő-piaci politikák, humánökológiai, nonprofit ismeretek, EU-regionális politikák. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 18, legfeljebb 24 kreditpont.

5.3. Önkormányzati gazdálkodási modul: pénzügyiállamháztartási gazdálkodási ismeretek, számvitel, kontrolling. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont.

5.4. Szervezéstudományi modul: településirányítási elméletek, kisebbségi önkormányzatok működése, vezetési ismeretek, közszolgáltatás menedzsment, településszervezés, -fejlesztés és -üzemeltetés, protokoll, etikett, PR és marketing, projektmenedzsment, kapcsolattartás helyi civil szervezetekkel. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 32, legfeljebb 42 kreditpont.

Az elméleti képzés kreditértéke: legalább 55, legfeljebb 75 kreditpont.

A gyakorlati képzés kreditértéke: legalább 35, legfeljebb 55 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szigorlatokból és a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Szigorlatok

- a jogi és politikatudományi modul,

- a társadalomtudományi modul tárgyaiból.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A szakdolgozat egy olyan elméleti kérdés bemutatása, amely kitekintéssel van a gyakorlati megvalósíthatóságra is vagy egy esettanulmány elkészítése.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és annak megvédése eredményeként adott érdemjegyek számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.

3. számú melléklet a 15/2005. (V. 26.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/2003. (VI. 20.) OM rendelethez]

XXXV. A lóegészségügyi szakállatorvos szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy az állatorvosi szakképzettséggel rendelkezők számára a gyakorlatban alkalmazható ló-egészségügyi speciális szakismereteket nyújtson. A képzés résztvevői ismereteket szereznek a lovakkal kapcsolatos modern klinikai vizsgálati módszerekről, a lovak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról, szállításukról. A ló-egészségügyi szakállatorvosok az elsajátított ismereteik birtokában képesek az állat-egészségügyi problémák megelőzésére, feltárására és ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Lóegészségügyi szakállatorvos.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi szintű végzettséggel és állatorvosi szakképzettséggel, továbbá legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 430 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul (10-18 kreditpont): lógyógyászati alapismeretek és kiegészítő ismeretek.

5.2. Szakismereti modul (70-75 kreditpont):

a ló fertőző betegségei, a ló szaporodásbiológiája, szülészete és szaporítástechnológiája, sebészeti alapismeretek és szemészeti ismeretek, lóortopédiai ismeretek, belgyógyászati megbetegedések, gyakorlat.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (15-20 kreditpont):

lóval kapcsolatos állategészségügyi igazgatástan és igazságügyi állatorvostan, emésztőszervi betegségek és ellátásuk.

5.4. Szabadon választható ismeretkörök (6-8 kreditpont):

praxis menedzsment, könyvtári informatika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- a ló szaporodásbiológiája, szülészete és szaporítástechnológiája,

- a ló fertőző betegségei,

- az akut has belgyógyászati és sebészeti szemszögből,

- lóortopédiai ismeretek.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, lóegészségügyi témakörben elkészített írásbeli, alkotó jellegű szakmai feladat, amely bizonyítja, hogy a hallgató a tanulmányai, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, amely magában foglalja a ló fertőző betegségei, igazgatástan és igazságügyi állatorvostan; a ló szaporodásbiológiája, szülészete és szaporítástechnológiája; lóortopédiai ismeretek; az akut has belgyógyászati és sebészeti szemszögből ismeretköröket.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy.