211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet

az Országos Szociálpolitikái Szakértői Névjegyzékről

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) A szociális, igazgatási eljárás során, valamint a szociális szolgáltatásokkal összefüggő szakmai programokban szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértők (a továbbiakban: szakértő) adatait az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék (a továbbiakban: Névjegyzék) szakterületenkénti tagolásban tartalmazza.

(2) A Névjegyzékbe történő felvétel az alábbi szakterületekre kérhető:

a) időskorúak szociális ellátása,

b) fogyatékos személyek szociális ellátása,

c) pszichiátriai betegek szociális ellátása,

d) szenvedélybetegek szociális ellátása,

e) hajléktalan személyek szociális ellátása,

f) családsegítéssel összefüggő feladatok ellátása,

g) szociális igazgatási feladatok ellátása,

h) foglalkoztatási feladatok ellátása,

i) rehabilitációs utógondozással összefüggő feladatok ellátása,

j) szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése, ideértve a közösségi ellátásokat, a csoportmunkát,

k) szolgáltatástervezési koncepcióval összefüggő feladatok ellátása,

l) szociális minőségfejlesztési tanácsadás.

(3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt szakterület alatt

a) az aktív korú nem foglalkoztatottakkal kapcsolatos, Szt.-ben szabályozott foglalkoztatási feladatok ellátását, illetve

b) a megváltozott munkaképességű dolgozók, valamint a terápiás céllal foglalkoztatott személyek szociális foglalkoztatásának megszervezésével összefüggő feladatok ellátását

kell érteni.

2. §

(1) A szakértő a feladatát államigazgatási eljárásban kirendelés, egyéb esetben megbízás alapján látja el.

(2) Szakértő igénybevételét jogszabály kötelezővé teheti.

(3) Szakértőként nem vehető igénybe a szakértőt igénylő szerv alkalmazottja, vezetője és a vezető közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(4) A szakértő nem vehet részt olyan döntésben, melynek tárgyát képezi saját szakértői tevékenysége, vagy ennek eredményeként létrejött dokumentum.

(5) A szakértői tevékenység kiterjedhet

a) az Szt. hatálya alá tartozó szociális ellátásokkal kapcsolatos pályázat értékelésére, a pályázatot elbíráló bizottság érdemi munkájában történő részvételre, az elbírált pályázat megvalósításának figyelemmel kísérésére, monitorozására, a pályázatban vállaltak végrehajtásának ellenőrzésére,

b) a szociális szolgáltatásokkal összefüggő elemzési, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, ennek keretében tanácsadásra, a munkafolyamatok szakmai vizsgálatára,

c) szolgáltatástervezési koncepció elkészítésében, felülvizsgálatában történő részvételre,

d) szociálpolitikai koncepció elkészítésében és felülvizsgálatában történő részvételre,

e) helyi, kistérségi, regionális foglalkoztatási program elkészítésében történő részvételre,

f) a szociális szolgáltatások, szociális intézmények minőségügyi rendszerével, illetve minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(6) A szakértőt tevékenységéért díjazás illeti meg. A szakértői díj szabad megállapodás tárgya.

(7) Szakértő kötelező igénybevétele esetén jogszabály a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

3. §

A Névjegyzékbe az a büntetlen előéletű kérelmező vehető fel, aki rendelkezik

a) a 4. §-ban meghatározott képzettséggel,

b) az 5. §-ban előírt szakmai gyakorlattal, és

c) a 6. § szerinti szakmai ajánlással.

4. §

(1) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a választott szakterület tekintetében az 1. számú mellékletben előírt szakképesítéssel és az ahhoz tartozó szakvizsgák egyikével.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szakvizsga alatt a szakirányú tudományos fokozatot is érteni kell.

5. §

(1) A kérelmezőnek a felvétel, illetve a meghosszabbítás iránti kérelem beadását megelőző hét évben legalább öt év közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyon, munkaviszonyon vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló szakmai gyakorlatot kell igazolnia.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló szakmai gyakorlat alatt az egyházi személy, illetve szerzetesrend tagja által végzett tevékenységet is érteni kell.

(3) A szakmai gyakorlat időtartamába a 4. § (1) bekezdésében előírt, 1. számú melléklet szerinti szakképesítés megszerzését megelőző időszak nem számítható be.

(4) Szakmai gyakorlatként elfogadható

a) a szociális ágazat irányítását végző minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) vagy a minisztérium felügyelete alá tartozó intézményben folytatott tevékenység,

b) az Szt. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott szociális szolgáltatás körében végzett tevékenység,

c) helyi önkormányzatnál a fenntartói feladatok ellátásával összefüggésben végzett tevékenység,

d)[1] a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, illetve települési önkormányzatnál szociális szolgáltatások működési engedélyezésével összefüggő feladatellátás,

e) nem állami, illetve egyházi fenntartónál szociális szolgáltatással közvetlenül összefüggő feladat ellátása,

f) felsőfokú szociális alapvégzettséget nyújtó felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, tudományos tevékenység,

g) a foglalkoztatási szakterület választása esetén a munkaügyi ágazat irányítását végző minisztériumban, illetve a felügyelete alá tartozó intézményben, továbbá szociális foglalkoztatóban vagy célszervezetnél folytatott tevékenység.

(5) A szakmai gyakorlat és a kérelemben megjelölt szakterület között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia. Közvetlen kapcsolatnak minősül

a) a fenntartói, igazgatási feladatok, illetve a szociális szolgáltatás körében felmerülő feladatok - a választott szakterület által érintett ellátotti csoporttal összefüggésben történő - ellátása,

b) a választott szakterületre vonatkozó szakmai, tudományos tevékenység.

(6) A szakmai gyakorlatot az igazolja, aki a kérelmezőt az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony keretében alkalmazta.

6. §

(1) A Névjegyzékbe történő felvétel feltétele a kérelmező szakmai tevékenységét értékelő, szakterületenként legalább kettő szakmai ajánlás.

(2) A szakmai ajánlásnak tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakcímét,

b) tájékoztatást az ajánlást tevő és a kérelmező közötti szakmai kapcsolat minőségéről, időtartamáról,

c) a kérelmező szakértői tevékenységre való alkalmasságát igazoló rövid indokolást.

(3) Az ajánlás akkor fogadható el, ha a megjelölt szakterülettel kapcsolatban a kérelmező szakmai tapasztalatát hitelt érdemlően alátámasztja.

7. §

(1) A Névjegyzékbe történő felvétel a 12. § (3) bekezdése szerinti első közzétételtől számított öt évre szól.

(2)[2] A felvételt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott 2. számú melléklet szerinti kérelemmel (a továbbiakban: kérelem) kell kezdeményezni.

(3) A kérelmet szakterületenként külön-külön kell benyújtani. A kérelmező legfeljebb két szakterületre kérheti a felvételét.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) részletes szakmai önéletrajzot,

b) a 4. §-ban meghatározott feltételek teljesítését tanúsító okiratok másolatát,

c) az 5. §-ban előírt szakmai gyakorlat meglétét tanúsító igazolást,

d) a 6. § szerinti szakmai ajánlást,

e) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

f) a bírálati díj befizetéséről szóló igazolást.

(5) Nem szükséges erkölcsi bizonyítványt csatolnia annak a kérelmezőnek, akinek a munkáltatója igazolja, hogy olyan munkakörben dolgozik, amelyben az alkalmazás feltétele a büntetlen előélet.

8. §

(1) A kérelem benyújtásakor a kérelmező - szakterületenként - bírálati díjat köteles fizetni.

(2) A bírálati díj a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabérnek

a) a Névjegyzékbe történő felvételi kérelem esetén húsz százaléka,

b) a Névjegyzéken tartás meghosszabbítása iránti kérelem esetén tíz százaléka.

9. §

(1) A Névjegyzékbe történő felvételről öttagú bizottság (a továbbiakban: bizottság) dönt.

(2) A bizottság minden évben

a) június 15-éig dönt az április 30-áig,

b) december 15-éig dönt az október 31-éig benyújtott felvételi kérelemről.

(3) A bizottság tagjait

a) a minisztérium,

b) a szociális ágazatot irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) által felkért

ba) a szociálpolitika területén működő szakmai, szakmai-érdekvédelmi szervezetek,

bb) a szociális munkás és szociálpolitikai szakemberek képzését szervező képzőhelyek

jelölik. Bizottsági tagságra csak olyan személy jelölhető, aki nem szerepel a Névjegyzékben, vagy szakértői tevékenységét bizottsági tagsága idejére szünetelteti.

(4) A bizottság tagjainak névsorát a jelölés alapján a miniszter határozza meg, megbízatásuk öt évre szól. A bizottság tagja nem kérheti felvételét a Névjegyzékbe.

10. §

(1) A bizottság

a) ha a felvételi kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, dönt a kérelmező Névjegyzékbe történő felvételéről, ellenkező esetben a kérelem elutasításáról,

b) jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén dönt a szakértő Névjegyzékből való törléséről,

c) ha a Névjegyzéken tartás meghosszabbítása iránti kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, dönt a Névjegyzéken tartás meghosszabbításáról, ellenkező esetben a kérelem elutasításáról,

d) a szakértő tevékenységével kapcsolatos panaszt kivizsgálja, és szükség esetén dönt a jogszabályban meghatározott intézkedések megtételéről.

(2) A bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, azt köteles írásban megindokolni.

(3)[3] A bizottság döntésének előkészítéséről a Hivatal gondoskodik, és a döntésről a panaszost, a kérelmezőt, illetve a szakértőt írásban értesíti.

(4) Amennyiben a panaszos, a kérelmező, illetve a szakértő a bizottság döntésével nem ért egyet, a minisztériumnál a döntés felülvizsgálatát kezdeményezheti.

(5) A bizottság saját működésével összefüggésben ügyrendet készít.

11. §

(1) A bizottság tagja a Névjegyzékkel kapcsolatos tevékenységéért tiszteletdíjban részesül.

(2) Egy bizottsági tag tiszteletdíja az elbírált kérelmek után befizetett bírálati díj kettő százaléka, de évente legalább a kötelező legkisebb munkabér négyszerese.

(3) A bizottság tagja jogosult a bizottsági munkájával összefüggésben felmerülő szükséges és igazolt költségei megtérítésére.

12. §

(1) A Névjegyzéket a Hivatal vezeti. A Névjegyzék a szakértőről az alábbi adatokat tartalmazza:[4]

a) név,

b) elérhetőség,

c) szakterület megnevezése,

d) szakmai tevékenység - kérelemben szereplő - leírása,

e) munkahely és munkakör megnevezése, a munkahely címe, telefonszáma,

f) szakértői igazolvány száma,

g) a szakértői tevékenység szüneteltetésének, illetve felfüggesztésének kezdő időpontja és időtartama,

h) szakértői szakmai műhely munkájában való részvétel időpontja.

(2)[5] A szakértő a Névjegyzékben vezetett adataiban bekövetkezett változásokat harminc napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

(3)[6] A Névjegyzéknek az (1) bekezdés a) -d) pontjaiban szereplő adatait a Hivatal minden év január és július hónapjában a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A közzététel során az újonnan felvett szakértőket is tartalmazó, egységes Névjegyzéket kell megjelentetni.

(4)[7] A Hivatal a szakértők számára a 3. számú melléklet szerinti, sorszámmal ellátott igazolványt állítja ki, két szakterületre történő felvétel esetén mindkét szakterület megjelölésével.

13. §

(1)[8] A szakértő a Névjegyzéken tartásának meghosszabbítását a 2. számú melléklet szerinti kérelemnek aa Hivatalhoz történő benyújtásával kezdeményezi.

(2) A kérelemhez csatolni kell a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, a 7. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével.

(3)[9] A szakértő a Hivatalnál szakértői tevékenységének szüneteltetését kérheti a szüneteltetés kezdő napjának és időtartamának megjelölésével.

(4) A szüneteltetés idejére a szakértő igazolványát be kell vonni, és a szakértő adatainak feltüntetését mellőzni kell a 12. § (3) bekezdés szerinti közzététel során.

14. §

(1)[10] A Hivatal a szakértők szakmai konzultációja, tapasztalatcseréje, illetve továbbképzése érdekében minden évben szakértői szakmai műhelyt szervez.

(2) A szakértő kétévenként legalább egyszer részt vesz a szakértői szakmai műhely munkájában, ellenkező esetben törölni kell a Névjegyzékből.

15. §

(1) A szakértőt törölni kell a Névjegyzékből, és a szakértő igazolványát be kell vonni, ha

a) ezt maga kéri,

b) a Névjegyzékbe vétele, illetve Névjegyzéken tartásának meghosszabbítása időpontjától számított öt év eltelt, és

ba) nem kérte a Névjegyzéken tartás meghosszabbítását,

bb) a meghosszabbítás iránti kérelem nem felel meg a jogszabályi feltételeknek,

c) elhunyt,

d) a szakértő a 14. §-ban foglalt részvételi kötelezettségének nem tett eleget,

e) a Névjegyzékbe vétel feltételei a kérelem elbírálásakor nem álltak fenn, vagy a kérelem elbírálását követően a szakértőt szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték,

f) a bizottság a szakértővel szemben benyújtott panasz kivizsgálása során a Névjegyzékből való törléséről dönt.

(2) Amennyiben a Névjegyzékből történő törlésre az (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor, a szakértő a törlés időpontjától számított öt évig a Névjegyzékbe nem vehető fel.

(3) A szakértő kérelmére az egyik szakterületét a Névjegyzékből törölni kell, és részére - a korábbi igazolvány bevonása után - új igazolványt kell kiállítani.

16. §

(1) A szakértő tevékenységével kapcsolatban bejelentett panaszt megvizsgálja a bizottság. A vizsgálatot a panasz bejelentésétől számított hatvan napon belül le kell folytatni, ennek keretében a szakértőt meg kell hallgatni.

(2) A bizottság a panasz kivizsgálása során beszerezheti a szakértőt igénybe vevő szerv vagy személy véleményét és a szakértő tevékenységével kapcsolatos bármely iratot.

(3) A vizsgálat során a szakértővel ismertetni kell a panasz tartalmát, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen. A szakértő meghallgatásáról és a panasszal kapcsolatos észrevételeiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Ha a szakértő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a panaszt vele írásban kell közölni, és határidő megjelölésével fel kell hívni, hogy a panasszal kapcsolatos észrevételeit írásban tegye meg.

(5) Ha a panasz súlya és jellege indokolttá teszi, a bizottság a panasz kivizsgálásáig a szakértő tevékenységének felfüggesztéséről dönthet.

(6) A bizottság-ha a panaszt a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak találja - a panasz súlyától függően

a) a szakértőt írásban figyelmezteti,

b) a szakértői tevékenységet meghatározott időre felfüggeszti,

c) a szakértőt törli a Névjegyzékből.

(7)[11] A szakértői tevékenység felfüggesztéséről és a Névjegyzékből való törlésről a Hivatal közleményt jelentet meg a minisztérium hivatalos lapjában.

(8) A szakértői tevékenység felfüggesztése esetén a 13. § (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(9) Amennyiben a bizottság tudomására jut, hogy a szakértővel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn, illetve a 15. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak teljesülése esetén a körülmények kivizsgálására és a meghozható intézkedésekre a panasszal kapcsolatos eljárási szabályok az irányadók.

17. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)[12]

(3)[13]

(4) Az a szakértő, aki az R. 1. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglalt szakterület tekintetében szakértői tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkezik, az 1. § (2) bekezdésének l) pontjában foglalt szakterület tekintetében bírálati díj befizetése, valamint a 3. § a) -c) ) pontjában foglalt feltételek igazolása nélkül jogosult - a 2. számú melléklet szerinti kérelem benyújtásával - az engedély megadásától számított öt éves időtartamra a Névjegyzékbe történő felvételre.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kérelemhez mellékelni kell a szakértői tevékenységre jogosító engedély másolatát, valamint a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, a 7. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelethez

Képesítési előírások a szakértők számára

Jelmagyarázat:

Sz: Szociális szakvizsga

J: Jogi szakvizsga

K: Közigazgatási szakvizsga

O: Orvosi szakvizsga

Psz: Klinikai szakpszichológusi szakvizsga

P: Pedagógusi szakvizsga

M: Szociális szakvizsga és minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító végzettség

2. számú melléklet a 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelethez

* A postai cím megadása kötelező.

** Csak a Névjegyzéken tartás meghosszabbítása iránti kérelem esetén kell kitölteni.

3. számú melléklet a 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelethez

Szakértői igazolvány