183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet
az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről
A Kormány az államháztartásról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.törvény 110. §-a (7) bekezdés b) pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.törvény 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat
a) az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség,
b) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, és
c) a területi szervek látják el.
Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség
2. §
(1) Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) alapító és felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) .
(2) A Főfelügyelőség
a) a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) illetékessége az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;
c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;
d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.
3. §
A Főfelügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében:
a) gyakorolja
aa) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket,
ab) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági jogkört;
b) szolgáltatja a Minisztérium által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges és tevékenysége során keletkezett adatokat;
c) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását, ideértve a területi szervek hatósági munkáját, a jogerős határozatba foglalt kötelezettségek teljesülését;
d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;
e) közreműködik a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
f) vezeti a külön jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartást.
4. §
A Főfelügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság
5. §
(1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) alapító és felügyeleti szerve a Minisztérium.
(2) A Főigazgatóság
a)[1] a miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) illetékessége az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;
c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;
d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.
6. §
A Főigazgatóság
a) irányítja a környezetvédelmi és vízügyi feladatokat ellátó területi szervek (a továbbiakban: területi szervek) vízkárelhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységét;
b) szakmailag irányítja a területi szervek vízügyi hajózási, repülési és távközlési tevékenységet;
c) külön jogszabályban meghatározott értékhatár felett ellátja a vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi szakterület beruházói feladatait;
d) szervezi és szakmailag összehangolja-ad) pontban foglaltak kivételével - a területi szervek beruházási, fenntartási, üzemeltetési feladatait az állam tulajdonában és e szervek vagyonkezelésében lévő területek és létesítmények tekintetében;
e) szervezi és ellátja külön jogszabály szerinti rendkívüli helyzetekben a víziközmű szolgáltatás, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, illetve a vízellátás biztonságával kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását;
f) közreműködik
fa) a jóváhagyott vagyonkezelési stratégia alapján a miniszter vagyonkezelési tevékenységében,
fb) a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területek kezelésében, fenntartásában, valamint
fc) a vízrajzi és a terület szervek informatikai feladatainak irányításában, és
fd) a környezetvédelmi és vízügyi közgyűjtemények felügyeletében.
7. §
A Főigazgatóság
a) szakértőként közreműködik [Áe. 32. § (2) bekezdés] - a Főfelügyelőség megkeresése esetén - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;
b) ellátja ai Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos, a Minisztérium által irányított projektek beruházási feladatait.
8. §
(1) A Főigazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében
a) valamennyi szakterület tekintetében
aa) közreműködik a szakmapolitikák, stratégiák, koncepciók és a jogszabályok szakmai előkészítésében, az átfogó országos tervek kidolgozásában, a nemzetközi és magyarországi pénzügyi alapokból támogatott projektek végrehajtásában,
ab) közreműködik a nemzetközi együttműködésből, az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) történő csatlakozásig a csatlakozásból, a csatlakozás után pedig a tagságból, valamint a nemzetközi pénzügyi források igénybevételéből adódó feladatok ellátásában,
ac) közreműködik a kutatás-műszaki fejlesztési tevékenység operatív feladatainak ellátásában,
ad) közreműködik a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében és megvalósításában,
ae) szervezi és működteti az információs rendszereket;
b) a környezetvédelmi szakterület tekintetében
ba) ellátja a környezeti monitoring rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos koordinációs és operatív feladatokat,
bb) közreműködik a környezet állapotának elemzésében, értékelésében és a vizek minősítési rendszere szempontjainak meghatározásában,
bc) üzemelteti a központi laboratóriumot és a referencia központot, Nemzeti Referencia Központként együttműködik az EU hasonló feladatot ellátó szervezeteivel,
bd) végzi a területi szervek laboratóriumainak koordinációját, szervezi a laboratóriumi fejlesztéseket és a továbbképzéseket, megszervezi, lebonyolítja és kiértékeli a laboratóriumok interkalibrációját,
be) koordinálja a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés módszertanának fejlesztését és területi alkalmazását,
bf) közreműködik az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás végrehajtásának értékelésében, továbbá ehhez kapcsolódóan ellátja a határokon átterjedő hatások elemzésével összefüggő feladatokat,
bg) közreműködik a vizek minőségének javítására irányuló tevékenység koordinációjában, és a vizekbe bocsátott veszélyes anyagok kibocsátását mérséklő szennyezés csökkentési tervek kidolgozásában, megvalósításában,
bh) közreműködik a levegőtisztaság-védelmi nemzetközi projektek végrehajtásában,
bi) közreműködik a zaj térképezéssel, zajcsökkentési akcióprogramok kidolgozásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában,
bj) koordinálja a területi és települési hulladékgazdálkodási tervezést,
bk) részt vesz az átfogó hulladékgazdálkodási programok kidolgozásában, a végrehajtás operatív feladatainak elvégzésében és elemzésében,
bl) közreműködik a települési hulladék kezelésével kapcsolatos nemzetközi és hazai programok előkészítésében,
bm) közreműködik a környezet-egészségügyi programok kidolgozásában és megvalósításában,
bn) közreműködik a környezetet érő károk elhárítására irányuló környezetbiztonsági feladatok meghatározásában;
bo) részt vesz a területi szervek operatív feladatai szakmai koordinációjában;
c) a természetvédelmi szakterület tekintetében
ca) közreműködik a természetvédelmi oltalom alatt álló értékek vizsgálatában, illetve a védett természeti területeket veszélyeztető hatások okainak feltárásában, koordinálja a megelőzéssel, elhárítással összefüggő intézkedéseket,
cb) figyelemmel kíséri és elemzi az önkormányzatok és civil szervezetek természetvédelemmel kapcsolatos szakmai tevékenységét,
cc) közreműködik a természetvédelmi tervek készítésével kapcsolatos tevékenységben,
cd) részt vesz a körzeti erdőtervek és körzeti vadgazdálkodási tervek véleményezésében,
ce) részt vesz a természeti értékek és területek védelem alá helyezésének előkészítésében,
cf) előkészíti a védett természeti területek egyedi birtokügyeinek intézését,
cg) ellátja a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos természetvédelmi feladatokat;
d) a vízügyi szakterület tekintetében
da) figyelemmel kíséri és értékeli a közműves vízellátás és szennyvíztisztítás országos és regionális helyzetét, ideértve a települési önkormányzatok vízellátási, szennyvízelvezetési és tisztítási feladatait, valamint az ipari vízgazdálkodást,
db) javaslatot dolgoz ki a vízkárelhárítási és vízminőségi kárelhárítási célt szolgáló védekezési eszközök, gépek, berendezések és felszerelések, jégtörő hajópark és a vízügyi távközlés működtetésére, fejlesztésére,
dc) figyelemmel kíséri a vízigények és vízkészletek közötti egyensúlyt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Főigazgatóság
a) ellátja az ágazati célelőirányzatok működésével, illetve működtetésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat;
b) közreműködik a tájékoztatási, továbbképzési, ismeretterjesztési, oktatási, nevelési és szakképzési feladatok ellátásában;
c) biztosítja a természetvédelmi, a gát- és csatornaőri szolgálat egyenruházati és technikai ellátását, szervezi tagjainak vizsgáztatását, továbbképzését;
d) közreműködik a területi szervek számviteli munkájának irányításában, felügyeletében, koordinálja a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségből eredő feladatok ellátását, az éves költségvetések összeállításának összegezését.
9. §
A Főigazgatóság az alaptevékenységén túlmenően csak ingatlan bérbeadás, üzemeltetés és ingatlankezelés vállalkozási tevékenységet folytathat, olyan körben amely nem akadályozza az alaptevékenysége ellátását. A vállalkozási tevékenységből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magába foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.
Területi szervek
10. §
A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás területi feladatait, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) a környezetvédelmi felügyelőségek,
b) a vízügyi felügyeletek [a továbbiakban az a) -b) együtt: felügyelőség],
c) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok,
d) a nemzeti park igazgatóságok látják el.
Felügyelőség
11. §
(1) A felügyelőség
a) miniszter irányítása alatt működő területi államigazgatási szerv, önálló jogi személy, központi költségvetési szerv;
b) államigazgatási eljárásban felettes szerve a Főfelügyelőség;
c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[2]
d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;
e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.
(2) A felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
(3) Gazdálkodási jogkörét tekintve
a) a környezetvédelmi felügyelőség önállóan,
b) a vízügyi felügyelet részben önállóan
gazdálkodó költségvetési szerv.
(4) A vízügyi felügyelet gazdálkodási feladatait az illetékességi területén működő környezetvédelmi felügyelőség látja el.
Környezetvédelmi felügyelőség
12. §
(1) A környezetvédelmi felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében, ha jogszabály másként nem rendelkezik:
a) gyakorolja az elsőfokú környezetvédelmi hatósági, szakhatósági jogköröket;
b) működteti a saját, valamint a vízügyi felügyelet hatósági tevékenységének ellátásához szükséges laboratóriumot;
c) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;
d) ellátja
da) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint, a környezet állapotának és használatának figye- . lemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring) , valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint
db) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;
e) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
f) közreműködik
fa) a hatósági jellegű nemzetközi feladatok végrehajtásában,
fb) a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok előkészítésében és megvalósításában;
g) véleményezi
ga) a települési önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,
gb) a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket,
gc) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot;
h) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;
i) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi hatósági feladataik ellátásában;
j) együttműködik a Belügyminisztérium illetékes területi főépítészi irodáival az irodák külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti érték védelmével és építésügyi igazgatással kapcsolatos egyes feladatait illetően;
k) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a környezetvédelmi felügyelőség
a) javaslatot tesz az ország területének a légszennye-zettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására;
b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt;
c) közreműködik a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában;
d) vízvédelmi intézkedési programot és szennyezés-csökkentési intézkedési tervet dolgoz ki;
e) egyedi vízgyűjtő-területi határértéket állapít meg;
f) területi hulladékgazdálkodási tervet készít;
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
Vízügyi felügyelet
13. §
(1) A vízügyi felügyelet állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében,
a) ha jogszabály másként nem rendelkezik gyakorolja az elsőfokú vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket;
b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;
c) ellátja a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;
d) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
e) közreműködik a hatósági jellegű nemzetközi feladatok végrehajtásában,
f) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket;
g) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat vízügyi hatósági feladatai ellátásában;
h) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vízügyi felügyelet
a) közreműködik a vízvédelmi intézkedési program és szennyezéscsökkentési intézkedési terv kidolgozásában;
b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság
14. §
A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)
a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) vízkárelhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységét a Főigazgatóság irányítja;
c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[3]
d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;
e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves | munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.
15. §
(1) Az Igazgatóság állami feladatként ellátandó alapte-vékenysége körében
a) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében;
b) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízilétesítmények fejlesztési, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről;
c) közreműködik
ca) a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,
cb) a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében,
cc) a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: KAC) és Vízügyi célelőirányzat felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos -külön jogszabály szerinti, illetőleg a miniszter által meghatározott - feladatokban,
cd) a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben;
d) vezeti a külön jogszabály szerinti nyilvántartásokat;
e) ellátja - a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint - az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi feladatokat;
f) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
g) együttműködik a területi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az igazgatóság
a) szakértőként közreműködik [Áe. 32. § (2) bekezdés] - a vízügyi felügyelet megkeresése esetén - a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;
b) ellátja
ba) a távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - fenntartói,
bb) a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott,
bc) a vízkárelhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;
c) a működteti
ca) külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízilétesít-ményeket, és
cb) az állami tulajdonú vizek vizilétesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat;
d) végzi a kezelésében lévő állami tulajdonú természetes vizek szabályozását, meder fenntartását, partvédelmét;
e) gondoskodik a kezelésében lévő vizeken
ea) a víziút és a szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról, fejlesztéséről,
eb)[4] a hajóút kijelöléséről, kitűzéséről, a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kijelöléséről és üzemelteti azokat, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett jelekkel együtt,
ec) a vízminőségvédelmi nádgazdálkodásról;
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
16. §
(1) Az Igazgatóság az alaptevékenységén túlmenően vál-lalkozási tevékenységet az alapítóokiratában tételesen megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.
(2) A vállalkozási tevékenységekből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.
Nemzeti park igazgatóság
17. §
A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI)
a) a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv, önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) államigazgatási eljárásokban felettes szerve a Főfelügyelőség;
c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[5]
d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;
e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.
18. §
(1) Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében
a) gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott elsőfokú
aa) a természetvédelmi hatósági, szakhatósági, és
ab) a tájvédelmi szakhatósági jogköröket;
b) véleményezi
ba) a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatot, valamint a településrendezési terveket, és
bb) a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét és a település külterületének belterületbe vonását;
c) szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatát, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot;
d) működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;
e) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben;
f) közreműködik a KAC kezelésével kapcsolatos-külön jogszabály szerinti, illetve a miniszter által meghatározott - feladatokban;
g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;
h) együttműködik a Belügyminisztérium illetékes területi főépítészi irodáival az irodák külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti érték védelmével és építésügyi igazgatással kapcsolatos egyes feladatait illetően;
i) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel.
(2) Az NPI az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) ellátja
aa) a vagyonkezelő feladatokat a kincstári vagyonkörbe tartozó, vagyonkezelésében lévő védett természeti területek tekintetében, valamint
ab) a védett természeti értékek, védett természeti területek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni, és
ac) a területek védetté nyilvánításával, továbbá az érzékeny természeti területek létesítésével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - feladatokat;
b) elkészíti
ba) a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, illetőleg a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, valamint
bb) a természetvédelmi kezelési terveket;
c) előkészíti a védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervet;
d) megállapítja és nyilvántartja az egyedi tájértékeket;
e) gondoskodik az elkobzott természeti értékek őrzéséről;
f) közreműködik
fa) az erdővagyonvédelmi tevékenységben, és
fb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;
g) figyelemmel kíséri a természet és élővilág állapotát;
h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
19. §
(1) Az NPI az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapítóokiratában megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.
(2) A vállalkozási tevékenységekből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.
Záró rendelkezések
20. §
(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit
a) hatósági ügyekben a már megindult eljárásokra,
b) egyebekben a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, és a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint nemzeti park igazgatóságok, továbbá a Környezetés Természetvédelmi Főfelügyelőség feladat- és hatásköréről szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(3) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.) , valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört
a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi hatóság),
b) a helyi önkormányzatok jegyzői gyakorolják.
(2) Vízügyi hatósági jogkörben első fokon - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetékes vízügyi felügyelet, másodfokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.
(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja."
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez
I.
A környezetvédelmi felügyelőségek elnevezése és székhelye
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
Szombathely
Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
Székesfehérvár
Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Pécs Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,
Budapest
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Baja
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,
Nyíregyháza
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,
Szolnok
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szeged Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség,
Miskolc
Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Debrecen Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Gyula
II.
A vízügyi felügyeletek elnevezése és székhelye
Észak-dunántúli Vízügyi Felügyelet,
Győr Nyugat-dunántúli Vízügyi Felügyelet,
Szombathely Közép-dunántúli Vízügyi Felügyelet,
Székesfehérvár Dél-dunántúli Vízügyi Felügyelet,
Pécs Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet,
Budapest Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet,
Baja Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,
Nyíregyháza Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,
Szolnok Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,
Szeged Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet,
Miskolc Tiszántúli Vízügyi Felügyelet,
Debrecen Körös-vidéki Vízügyi Felügyelet, Gyula
III.
A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye
Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár
Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc
Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Debrecen
Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula
IV.
Az NPI-k elnevezése és székhelye
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter
Lábjegyzetek:
[1] Hatályba lépése napján megállapította a 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.
[2] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet
[3] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet
[4] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2003/139. száma. Megjelent 2003.12.04.
[5] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet