Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet

az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről

A Kormány az államháztartásról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.törvény 110. §-a (7) bekezdés b) pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.törvény 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat

a) az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség,

b) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, és

c) a területi szervek látják el.

Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség

2. §

(1) Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) alapító és felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) .

(2) A Főfelügyelőség

a) a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) illetékessége az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;

c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;

d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

3. §

A Főfelügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében:

a) gyakorolja

aa) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket,

ab) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági jogkört;

b) szolgáltatja a Minisztérium által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges és tevékenysége során keletkezett adatokat;

c) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását, ideértve a területi szervek hatósági munkáját, a jogerős határozatba foglalt kötelezettségek teljesülését;

d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

e) közreműködik a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

f) vezeti a külön jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartást.

4. §

A Főfelügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság

5. §

(1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) alapító és felügyeleti szerve a Minisztérium.

(2) A Főigazgatóság

a)[1] a miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) illetékessége az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;

c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;

d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

6. §

A Főigazgatóság

a) irányítja a környezetvédelmi és vízügyi feladatokat ellátó területi szervek (a továbbiakban: területi szervek) vízkárelhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységét;

b) szakmailag irányítja a területi szervek vízügyi hajózási, repülési és távközlési tevékenységet;

c) külön jogszabályban meghatározott értékhatár felett ellátja a vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi szakterület beruházói feladatait;

d) szervezi és szakmailag összehangolja-ad) pontban foglaltak kivételével - a területi szervek beruházási, fenntartási, üzemeltetési feladatait az állam tulajdonában és e szervek vagyonkezelésében lévő területek és létesítmények tekintetében;

e) szervezi és ellátja külön jogszabály szerinti rendkívüli helyzetekben a víziközmű szolgáltatás, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, illetve a vízellátás biztonságával kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását;

f) közreműködik

fa) a jóváhagyott vagyonkezelési stratégia alapján a miniszter vagyonkezelési tevékenységében,

fb) a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területek kezelésében, fenntartásában, valamint

fc) a vízrajzi és a terület szervek informatikai feladatainak irányításában, és

fd) a környezetvédelmi és vízügyi közgyűjtemények felügyeletében.

7. §

A Főigazgatóság

a) szakértőként közreműködik [Áe. 32. § (2) bekezdés] - a Főfelügyelőség megkeresése esetén - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;

b) ellátja ai Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos, a Minisztérium által irányított projektek beruházási feladatait.

8. §

(1) A Főigazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) valamennyi szakterület tekintetében

aa) közreműködik a szakmapolitikák, stratégiák, koncepciók és a jogszabályok szakmai előkészítésében, az átfogó országos tervek kidolgozásában, a nemzetközi és magyarországi pénzügyi alapokból támogatott projektek végrehajtásában,

ab) közreműködik a nemzetközi együttműködésből, az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) történő csatlakozásig a csatlakozásból, a csatlakozás után pedig a tagságból, valamint a nemzetközi pénzügyi források igénybevételéből adódó feladatok ellátásában,

ac) közreműködik a kutatás-műszaki fejlesztési tevékenység operatív feladatainak ellátásában,

ad) közreműködik a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében és megvalósításában,

ae) szervezi és működteti az információs rendszereket;

b) a környezetvédelmi szakterület tekintetében

ba) ellátja a környezeti monitoring rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos koordinációs és operatív feladatokat,

bb) közreműködik a környezet állapotának elemzésében, értékelésében és a vizek minősítési rendszere szempontjainak meghatározásában,

bc) üzemelteti a központi laboratóriumot és a referencia központot, Nemzeti Referencia Központként együttműködik az EU hasonló feladatot ellátó szervezeteivel,

bd) végzi a területi szervek laboratóriumainak koordinációját, szervezi a laboratóriumi fejlesztéseket és a továbbképzéseket, megszervezi, lebonyolítja és kiértékeli a laboratóriumok interkalibrációját,

be) koordinálja a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés módszertanának fejlesztését és területi alkalmazását,

bf) közreműködik az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás végrehajtásának értékelésében, továbbá ehhez kapcsolódóan ellátja a határokon átterjedő hatások elemzésével összefüggő feladatokat,

bg) közreműködik a vizek minőségének javítására irányuló tevékenység koordinációjában, és a vizekbe bocsátott veszélyes anyagok kibocsátását mérséklő szennyezés csökkentési tervek kidolgozásában, megvalósításában,

bh) közreműködik a levegőtisztaság-védelmi nemzetközi projektek végrehajtásában,

bi) közreműködik a zaj térképezéssel, zajcsökkentési akcióprogramok kidolgozásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

bj) koordinálja a területi és települési hulladékgazdálkodási tervezést,

bk) részt vesz az átfogó hulladékgazdálkodási programok kidolgozásában, a végrehajtás operatív feladatainak elvégzésében és elemzésében,

bl) közreműködik a települési hulladék kezelésével kapcsolatos nemzetközi és hazai programok előkészítésében,

bm) közreműködik a környezet-egészségügyi programok kidolgozásában és megvalósításában,

bn) közreműködik a környezetet érő károk elhárítására irányuló környezetbiztonsági feladatok meghatározásában;

bo) részt vesz a területi szervek operatív feladatai szakmai koordinációjában;

c) a természetvédelmi szakterület tekintetében

ca) közreműködik a természetvédelmi oltalom alatt álló értékek vizsgálatában, illetve a védett természeti területeket veszélyeztető hatások okainak feltárásában, koordinálja a megelőzéssel, elhárítással összefüggő intézkedéseket,

cb) figyelemmel kíséri és elemzi az önkormányzatok és civil szervezetek természetvédelemmel kapcsolatos szakmai tevékenységét,

cc) közreműködik a természetvédelmi tervek készítésével kapcsolatos tevékenységben,

cd) részt vesz a körzeti erdőtervek és körzeti vadgazdálkodási tervek véleményezésében,

ce) részt vesz a természeti értékek és területek védelem alá helyezésének előkészítésében,

cf) előkészíti a védett természeti területek egyedi birtokügyeinek intézését,

cg) ellátja a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos természetvédelmi feladatokat;

d) a vízügyi szakterület tekintetében

da) figyelemmel kíséri és értékeli a közműves vízellátás és szennyvíztisztítás országos és regionális helyzetét, ideértve a települési önkormányzatok vízellátási, szennyvízelvezetési és tisztítási feladatait, valamint az ipari vízgazdálkodást,

db) javaslatot dolgoz ki a vízkárelhárítási és vízminőségi kárelhárítási célt szolgáló védekezési eszközök, gépek, berendezések és felszerelések, jégtörő hajópark és a vízügyi távközlés működtetésére, fejlesztésére,

dc) figyelemmel kíséri a vízigények és vízkészletek közötti egyensúlyt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Főigazgatóság

a) ellátja az ágazati célelőirányzatok működésével, illetve működtetésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat;

b) közreműködik a tájékoztatási, továbbképzési, ismeretterjesztési, oktatási, nevelési és szakképzési feladatok ellátásában;

c) biztosítja a természetvédelmi, a gát- és csatornaőri szolgálat egyenruházati és technikai ellátását, szervezi tagjainak vizsgáztatását, továbbképzését;

d) közreműködik a területi szervek számviteli munkájának irányításában, felügyeletében, koordinálja a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségből eredő feladatok ellátását, az éves költségvetések összeállításának összegezését.

9. §

A Főigazgatóság az alaptevékenységén túlmenően csak ingatlan bérbeadás, üzemeltetés és ingatlankezelés vállalkozási tevékenységet folytathat, olyan körben amely nem akadályozza az alaptevékenysége ellátását. A vállalkozási tevékenységből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magába foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

Területi szervek

10. §

A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás területi feladatait, ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) a környezetvédelmi felügyelőségek,

b) a vízügyi felügyeletek [a továbbiakban az a) -b) együtt: felügyelőség],

c) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok,

d) a nemzeti park igazgatóságok látják el.

Felügyelőség

11. §

(1) A felügyelőség

a) miniszter irányítása alatt működő területi államigazgatási szerv, önálló jogi személy, központi költségvetési szerv;

b) államigazgatási eljárásban felettes szerve a Főfelügyelőség;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[2]

d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.

(2) A felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

(3) Gazdálkodási jogkörét tekintve

a) a környezetvédelmi felügyelőség önállóan,

b) a vízügyi felügyelet részben önállóan

gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A vízügyi felügyelet gazdálkodási feladatait az illetékességi területén működő környezetvédelmi felügyelőség látja el.

Környezetvédelmi felügyelőség

12. §

(1) A környezetvédelmi felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében, ha jogszabály másként nem rendelkezik:

a) gyakorolja az elsőfokú környezetvédelmi hatósági, szakhatósági jogköröket;

b) működteti a saját, valamint a vízügyi felügyelet hatósági tevékenységének ellátásához szükséges laboratóriumot;

c) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;

d) ellátja

da) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint, a környezet állapotának és használatának figye- . lemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring) , valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint

db) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

e) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

f) közreműködik

fa) a hatósági jellegű nemzetközi feladatok végrehajtásában,

fb) a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok előkészítésében és megvalósításában;

g) véleményezi

ga) a települési önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,

gb) a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket,

gc) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot;

h) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

i) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi hatósági feladataik ellátásában;

j) együttműködik a Belügyminisztérium illetékes területi főépítészi irodáival az irodák külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti érték védelmével és építésügyi igazgatással kapcsolatos egyes feladatait illetően;

k) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a környezetvédelmi felügyelőség

a) javaslatot tesz az ország területének a légszennye-zettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására;

b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt;

c) közreműködik a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában;

d) vízvédelmi intézkedési programot és szennyezés-csökkentési intézkedési tervet dolgoz ki;

e) egyedi vízgyűjtő-területi határértéket állapít meg;

f) területi hulladékgazdálkodási tervet készít;

g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

Vízügyi felügyelet

13. §

(1) A vízügyi felügyelet állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében,

a) ha jogszabály másként nem rendelkezik gyakorolja az elsőfokú vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket;

b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;

c) ellátja a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

d) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

e) közreműködik a hatósági jellegű nemzetközi feladatok végrehajtásában,

f) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket;

g) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat vízügyi hatósági feladatai ellátásában;

h) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vízügyi felügyelet

a) közreműködik a vízvédelmi intézkedési program és szennyezéscsökkentési intézkedési terv kidolgozásában;

b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság

14. §

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) vízkárelhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységét a Főigazgatóság irányítja;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[3]

d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves | munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.

15. §

(1) Az Igazgatóság állami feladatként ellátandó alapte-vékenysége körében

a) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében;

b) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízilétesítmények fejlesztési, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről;

c) közreműködik

ca) a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,

cb) a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében,

cc) a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: KAC) és Vízügyi célelőirányzat felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos -külön jogszabály szerinti, illetőleg a miniszter által meghatározott - feladatokban,

cd) a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben;

d) vezeti a külön jogszabály szerinti nyilvántartásokat;

e) ellátja - a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint - az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi feladatokat;

f) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

g) együttműködik a területi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az igazgatóság

a) szakértőként közreműködik [Áe. 32. § (2) bekezdés] - a vízügyi felügyelet megkeresése esetén - a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;

b) ellátja

ba) a távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - fenntartói,

bb) a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott,

bc) a vízkárelhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

c) a működteti

ca) külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízilétesít-ményeket, és

cb) az állami tulajdonú vizek vizilétesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat;

d) végzi a kezelésében lévő állami tulajdonú természetes vizek szabályozását, meder fenntartását, partvédelmét;

e) gondoskodik a kezelésében lévő vizeken

ea) a víziút és a szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról, fejlesztéséről,

eb)[4] a hajóút kijelöléséről, kitűzéséről, a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kijelöléséről és üzemelteti azokat, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett jelekkel együtt,

ec) a vízminőségvédelmi nádgazdálkodásról;

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

16. §

(1) Az Igazgatóság az alaptevékenységén túlmenően vál-lalkozási tevékenységet az alapítóokiratában tételesen megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

(2) A vállalkozási tevékenységekből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

Nemzeti park igazgatóság

17. §

A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI)

a) a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv, önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) államigazgatási eljárásokban felettes szerve a Főfelügyelőség;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[5]

d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.

18. §

(1) Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott elsőfokú

aa) a természetvédelmi hatósági, szakhatósági, és

ab) a tájvédelmi szakhatósági jogköröket;

b) véleményezi

ba) a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatot, valamint a településrendezési terveket, és

bb) a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét és a település külterületének belterületbe vonását;

c) szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatát, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot;

d) működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

e) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben;

f) közreműködik a KAC kezelésével kapcsolatos-külön jogszabály szerinti, illetve a miniszter által meghatározott - feladatokban;

g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

h) együttműködik a Belügyminisztérium illetékes területi főépítészi irodáival az irodák külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti érték védelmével és építésügyi igazgatással kapcsolatos egyes feladatait illetően;

i) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel.

(2) Az NPI az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) ellátja

aa) a vagyonkezelő feladatokat a kincstári vagyonkörbe tartozó, vagyonkezelésében lévő védett természeti területek tekintetében, valamint

ab) a védett természeti értékek, védett természeti területek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni, és

ac) a területek védetté nyilvánításával, továbbá az érzékeny természeti területek létesítésével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - feladatokat;

b) elkészíti

ba) a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, illetőleg a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, valamint

bb) a természetvédelmi kezelési terveket;

c) előkészíti a védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervet;

d) megállapítja és nyilvántartja az egyedi tájértékeket;

e) gondoskodik az elkobzott természeti értékek őrzéséről;

f) közreműködik

fa) az erdővagyonvédelmi tevékenységben, és

fb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;

g) figyelemmel kíséri a természet és élővilág állapotát;

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

19. §

(1) Az NPI az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapítóokiratában megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

(2) A vállalkozási tevékenységekből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit

a) hatósági ügyekben a már megindult eljárásokra,

b) egyebekben a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, és a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint nemzeti park igazgatóságok, továbbá a Környezetés Természetvédelmi Főfelügyelőség feladat- és hatásköréről szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(3) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.) , valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört

a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi hatóság),

b) a helyi önkormányzatok jegyzői gyakorolják.

(2) Vízügyi hatósági jogkörben első fokon - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetékes vízügyi felügyelet, másodfokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.

(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja."

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez

I.

A környezetvédelmi felügyelőségek elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Szombathely

Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Székesfehérvár

Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Pécs Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,

Budapest

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Baja

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Nyíregyháza

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Szolnok

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szeged Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség,

Miskolc

Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Debrecen Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Gyula

II.

A vízügyi felügyeletek elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Győr Nyugat-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Szombathely Közép-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Székesfehérvár Dél-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Pécs Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet,

Budapest Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet,

Baja Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,

Nyíregyháza Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,

Szolnok Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,

Szeged Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet,

Miskolc Tiszántúli Vízügyi Felügyelet,

Debrecen Körös-vidéki Vízügyi Felügyelet, Gyula

III.

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc

Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Debrecen

Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula

IV.

Az NPI-k elnevezése és székhelye

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

Lábjegyzetek:

[1] Hatályba lépése napján megállapította a 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[2] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet

[3] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet

[4] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2003/139. száma. Megjelent 2003.12.04.

[5] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet

Tartalomjegyzék