183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet

az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről

A Kormány az államháztartásról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.törvény 110. §-a (7) bekezdés b) pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.törvény 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat

a) az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség,

b) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, és

c) a területi szervek látják el.

Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség

2. §

(1) Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) alapító és felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) .

(2) A Főfelügyelőség

a) a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) illetékessége az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;

c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;

d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

3. §

A Főfelügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében:

a) gyakorolja

aa) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket,

ab) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági jogkört;

b) szolgáltatja a Minisztérium által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges és tevékenysége során keletkezett adatokat;

c) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását, ideértve a területi szervek hatósági munkáját, a jogerős határozatba foglalt kötelezettségek teljesülését;

d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

e) közreműködik a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

f) vezeti a külön jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartást.

4. §

A Főfelügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság

5. §

(1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) alapító és felügyeleti szerve a Minisztérium.

(2) A Főigazgatóság

a)[1] a miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) illetékessége az ország egész területére kiterjed; székhelye: Budapest;

c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;

d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

6. §

A Főigazgatóság

a) irányítja a környezetvédelmi és vízügyi feladatokat ellátó területi szervek (a továbbiakban: területi szervek) vízkárelhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységét;

b) szakmailag irányítja a területi szervek vízügyi hajózási, repülési és távközlési tevékenységet;

c) külön jogszabályban meghatározott értékhatár felett ellátja a vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi szakterület beruházói feladatait;

d) szervezi és szakmailag összehangolja-ad) pontban foglaltak kivételével - a területi szervek beruházási, fenntartási, üzemeltetési feladatait az állam tulajdonában és e szervek vagyonkezelésében lévő területek és létesítmények tekintetében;

e) szervezi és ellátja külön jogszabály szerinti rendkívüli helyzetekben a víziközmű szolgáltatás, a mezőgazdasági vízszolgáltatás, illetve a vízellátás biztonságával kapcsolatos feladatok operatív végrehajtását;

f) közreműködik

fa) a jóváhagyott vagyonkezelési stratégia alapján a miniszter vagyonkezelési tevékenységében,

fb) a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területek kezelésében, fenntartásában, valamint

fc) a vízrajzi és a terület szervek informatikai feladatainak irányításában, és

fd) a környezetvédelmi és vízügyi közgyűjtemények felügyeletében.

7. §

A Főigazgatóság

a) szakértőként közreműködik [Áe. 32. § (2) bekezdés] - a Főfelügyelőség megkeresése esetén - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;

b) ellátja ai Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos, a Minisztérium által irányított projektek beruházási feladatait.

8. §

(1) A Főigazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) valamennyi szakterület tekintetében

aa) közreműködik a szakmapolitikák, stratégiák, koncepciók és a jogszabályok szakmai előkészítésében, az átfogó országos tervek kidolgozásában, a nemzetközi és magyarországi pénzügyi alapokból támogatott projektek végrehajtásában,

ab) közreműködik a nemzetközi együttműködésből, az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) történő csatlakozásig a csatlakozásból, a csatlakozás után pedig a tagságból, valamint a nemzetközi pénzügyi források igénybevételéből adódó feladatok ellátásában,

ac) közreműködik a kutatás-műszaki fejlesztési tevékenység operatív feladatainak ellátásában,

ad) közreműködik a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében és megvalósításában,

ae) szervezi és működteti az információs rendszereket;

b) a környezetvédelmi szakterület tekintetében

ba) ellátja a környezeti monitoring rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos koordinációs és operatív feladatokat,

bb) közreműködik a környezet állapotának elemzésében, értékelésében és a vizek minősítési rendszere szempontjainak meghatározásában,

bc) üzemelteti a központi laboratóriumot és a referencia központot, Nemzeti Referencia Központként együttműködik az EU hasonló feladatot ellátó szervezeteivel,

bd) végzi a területi szervek laboratóriumainak koordinációját, szervezi a laboratóriumi fejlesztéseket és a továbbképzéseket, megszervezi, lebonyolítja és kiértékeli a laboratóriumok interkalibrációját,

be) koordinálja a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés módszertanának fejlesztését és területi alkalmazását,

bf) közreműködik az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás végrehajtásának értékelésében, továbbá ehhez kapcsolódóan ellátja a határokon átterjedő hatások elemzésével összefüggő feladatokat,

bg) közreműködik a vizek minőségének javítására irányuló tevékenység koordinációjában, és a vizekbe bocsátott veszélyes anyagok kibocsátását mérséklő szennyezés csökkentési tervek kidolgozásában, megvalósításában,

bh) közreműködik a levegőtisztaság-védelmi nemzetközi projektek végrehajtásában,

bi) közreműködik a zaj térképezéssel, zajcsökkentési akcióprogramok kidolgozásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

bj) koordinálja a területi és települési hulladékgazdálkodási tervezést,

bk) részt vesz az átfogó hulladékgazdálkodási programok kidolgozásában, a végrehajtás operatív feladatainak elvégzésében és elemzésében,

bl) közreműködik a települési hulladék kezelésével kapcsolatos nemzetközi és hazai programok előkészítésében,

bm) közreműködik a környezet-egészségügyi programok kidolgozásában és megvalósításában,

bn) közreműködik a környezetet érő károk elhárítására irányuló környezetbiztonsági feladatok meghatározásában;

bo) részt vesz a területi szervek operatív feladatai szakmai koordinációjában;

c) a természetvédelmi szakterület tekintetében

ca) közreműködik a természetvédelmi oltalom alatt álló értékek vizsgálatában, illetve a védett természeti területeket veszélyeztető hatások okainak feltárásában, koordinálja a megelőzéssel, elhárítással összefüggő intézkedéseket,

cb) figyelemmel kíséri és elemzi az önkormányzatok és civil szervezetek természetvédelemmel kapcsolatos szakmai tevékenységét,

cc) közreműködik a természetvédelmi tervek készítésével kapcsolatos tevékenységben,

cd) részt vesz a körzeti erdőtervek és körzeti vadgazdálkodási tervek véleményezésében,

ce) részt vesz a természeti értékek és területek védelem alá helyezésének előkészítésében,

cf) előkészíti a védett természeti területek egyedi birtokügyeinek intézését,

cg) ellátja a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos természetvédelmi feladatokat;

d) a vízügyi szakterület tekintetében

da) figyelemmel kíséri és értékeli a közműves vízellátás és szennyvíztisztítás országos és regionális helyzetét, ideértve a települési önkormányzatok vízellátási, szennyvízelvezetési és tisztítási feladatait, valamint az ipari vízgazdálkodást,

db) javaslatot dolgoz ki a vízkárelhárítási és vízminőségi kárelhárítási célt szolgáló védekezési eszközök, gépek, berendezések és felszerelések, jégtörő hajópark és a vízügyi távközlés működtetésére, fejlesztésére,

dc) figyelemmel kíséri a vízigények és vízkészletek közötti egyensúlyt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Főigazgatóság

a) ellátja az ágazati célelőirányzatok működésével, illetve működtetésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat;

b) közreműködik a tájékoztatási, továbbképzési, ismeretterjesztési, oktatási, nevelési és szakképzési feladatok ellátásában;

c) biztosítja a természetvédelmi, a gát- és csatornaőri szolgálat egyenruházati és technikai ellátását, szervezi tagjainak vizsgáztatását, továbbképzését;

d) közreműködik a területi szervek számviteli munkájának irányításában, felügyeletében, koordinálja a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségből eredő feladatok ellátását, az éves költségvetések összeállításának összegezését.

9. §

A Főigazgatóság az alaptevékenységén túlmenően csak ingatlan bérbeadás, üzemeltetés és ingatlankezelés vállalkozási tevékenységet folytathat, olyan körben amely nem akadályozza az alaptevékenysége ellátását. A vállalkozási tevékenységből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magába foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

Területi szervek

10. §

A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás területi feladatait, ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) a környezetvédelmi felügyelőségek,

b) a vízügyi felügyeletek [a továbbiakban az a) -b) együtt: felügyelőség],

c) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok,

d) a nemzeti park igazgatóságok látják el.

Felügyelőség

11. §

(1) A felügyelőség

a) miniszter irányítása alatt működő területi államigazgatási szerv, önálló jogi személy, központi költségvetési szerv;

b) államigazgatási eljárásban felettes szerve a Főfelügyelőség;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[2]

d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.

(2) A felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

(3) Gazdálkodási jogkörét tekintve

a) a környezetvédelmi felügyelőség önállóan,

b) a vízügyi felügyelet részben önállóan

gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A vízügyi felügyelet gazdálkodási feladatait az illetékességi területén működő környezetvédelmi felügyelőség látja el.

Környezetvédelmi felügyelőség

12. §

(1) A környezetvédelmi felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében, ha jogszabály másként nem rendelkezik:

a) gyakorolja az elsőfokú környezetvédelmi hatósági, szakhatósági jogköröket;

b) működteti a saját, valamint a vízügyi felügyelet hatósági tevékenységének ellátásához szükséges laboratóriumot;

c) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;

d) ellátja

da) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint, a környezet állapotának és használatának figye- . lemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring) , valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint

db) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

e) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

f) közreműködik

fa) a hatósági jellegű nemzetközi feladatok végrehajtásában,

fb) a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok előkészítésében és megvalósításában;

g) véleményezi

ga) a települési önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,

gb) a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket,

gc) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot;

h) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

i) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi hatósági feladataik ellátásában;

j) együttműködik a Belügyminisztérium illetékes területi főépítészi irodáival az irodák külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti érték védelmével és építésügyi igazgatással kapcsolatos egyes feladatait illetően;

k) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a környezetvédelmi felügyelőség

a) javaslatot tesz az ország területének a légszennye-zettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására;

b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt;

c) közreműködik a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában;

d) vízvédelmi intézkedési programot és szennyezés-csökkentési intézkedési tervet dolgoz ki;

e) egyedi vízgyűjtő-területi határértéket állapít meg;

f) területi hulladékgazdálkodási tervet készít;

g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

Vízügyi felügyelet

13. §

(1) A vízügyi felügyelet állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében,

a) ha jogszabály másként nem rendelkezik gyakorolja az elsőfokú vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket;

b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;

c) ellátja a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

d) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

e) közreműködik a hatósági jellegű nemzetközi feladatok végrehajtásában,

f) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket;

g) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat vízügyi hatósági feladatai ellátásában;

h) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vízügyi felügyelet

a) közreműködik a vízvédelmi intézkedési program és szennyezéscsökkentési intézkedési terv kidolgozásában;

b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság

14. §

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) vízkárelhárítási, környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenységét a Főigazgatóság irányítja;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[3]

d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves | munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.

15. §

(1) Az Igazgatóság állami feladatként ellátandó alapte-vékenysége körében

a) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében;

b) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízilétesítmények fejlesztési, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről;

c) közreműködik

ca) a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,

cb) a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében,

cc) a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: KAC) és Vízügyi célelőirányzat felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos -külön jogszabály szerinti, illetőleg a miniszter által meghatározott - feladatokban,

cd) a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben;

d) vezeti a külön jogszabály szerinti nyilvántartásokat;

e) ellátja - a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint - az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi feladatokat;

f) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

g) együttműködik a területi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az igazgatóság

a) szakértőként közreműködik [Áe. 32. § (2) bekezdés] - a vízügyi felügyelet megkeresése esetén - a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;

b) ellátja

ba) a távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - fenntartói,

bb) a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott,

bc) a vízkárelhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

c) a működteti

ca) külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízilétesít-ményeket, és

cb) az állami tulajdonú vizek vizilétesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat;

d) végzi a kezelésében lévő állami tulajdonú természetes vizek szabályozását, meder fenntartását, partvédelmét;

e) gondoskodik a kezelésében lévő vizeken

ea) a víziút és a szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról, fejlesztéséről,

eb)[4] a hajóút kijelöléséről, kitűzéséről, a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kijelöléséről és üzemelteti azokat, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett jelekkel együtt,

ec) a vízminőségvédelmi nádgazdálkodásról;

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

16. §

(1) Az Igazgatóság az alaptevékenységén túlmenően vál-lalkozási tevékenységet az alapítóokiratában tételesen megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

(2) A vállalkozási tevékenységekből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

Nemzeti park igazgatóság

17. §

A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI)

a) a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv, önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) államigazgatási eljárásokban felettes szerve a Főfelügyelőség;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben* állapítja meg;[5]

d) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét az államtitkár hagyja jóvá.

18. §

(1) Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott elsőfokú

aa) a természetvédelmi hatósági, szakhatósági, és

ab) a tájvédelmi szakhatósági jogköröket;

b) véleményezi

ba) a kiemelt térségekre vonatkozó, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatot, valamint a településrendezési terveket, és

bb) a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét és a település külterületének belterületbe vonását;

c) szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatát, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot;

d) működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

e) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben;

f) közreműködik a KAC kezelésével kapcsolatos-külön jogszabály szerinti, illetve a miniszter által meghatározott - feladatokban;

g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

h) együttműködik a Belügyminisztérium illetékes területi főépítészi irodáival az irodák külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti érték védelmével és építésügyi igazgatással kapcsolatos egyes feladatait illetően;

i) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel.

(2) Az NPI az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) ellátja

aa) a vagyonkezelő feladatokat a kincstári vagyonkörbe tartozó, vagyonkezelésében lévő védett természeti területek tekintetében, valamint

ab) a védett természeti értékek, védett természeti területek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni, és

ac) a területek védetté nyilvánításával, továbbá az érzékeny természeti területek létesítésével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - feladatokat;

b) elkészíti

ba) a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, illetőleg a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, valamint

bb) a természetvédelmi kezelési terveket;

c) előkészíti a védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervet;

d) megállapítja és nyilvántartja az egyedi tájértékeket;

e) gondoskodik az elkobzott természeti értékek őrzéséről;

f) közreműködik

fa) az erdővagyonvédelmi tevékenységben, és

fb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;

g) figyelemmel kíséri a természet és élővilág állapotát;

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

19. §

(1) Az NPI az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapítóokiratában megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

(2) A vállalkozási tevékenységekből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magában foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit

a) hatósági ügyekben a már megindult eljárásokra,

b) egyebekben a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, és a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint nemzeti park igazgatóságok, továbbá a Környezetés Természetvédelmi Főfelügyelőség feladat- és hatásköréről szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(3) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.) , valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört

a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi hatóság),

b) a helyi önkormányzatok jegyzői gyakorolják.

(2) Vízügyi hatósági jogkörben első fokon - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetékes vízügyi felügyelet, másodfokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.

(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja."

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez

I.

A környezetvédelmi felügyelőségek elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Győr Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Szombathely

Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,

Székesfehérvár

Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Pécs Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,

Budapest

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Baja

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Nyíregyháza

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,

Szolnok

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szeged Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség,

Miskolc

Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Debrecen Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Gyula

II.

A vízügyi felügyeletek elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Győr Nyugat-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Szombathely Közép-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Székesfehérvár Dél-dunántúli Vízügyi Felügyelet,

Pécs Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet,

Budapest Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet,

Baja Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,

Nyíregyháza Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,

Szolnok Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet,

Szeged Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet,

Miskolc Tiszántúli Vízügyi Felügyelet,

Debrecen Körös-vidéki Vízügyi Felügyelet, Gyula

III.

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest

Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc

Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Debrecen

Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula

IV.

Az NPI-k elnevezése és székhelye

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

Lábjegyzetek:

[1] Hatályba lépése napján megállapította a 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[2] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet

[3] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet

[4] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2003/139. száma. Megjelent 2003.12.04.

[5] * Szabályozására lásd 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet

Tartalomjegyzék