36/2003. (III. 31.) FVM rendelet

a sertésállományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. §

(1) Aujeszky-féle betegségre nézve fertőzött az a sertés,

a) amely az Aujeszky-féle betegségre gyanút keltő tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenléte virológiái vizsgálattal igazolt;

b) amely a betegségre gyanút keltő tüneteket mutat, és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget hatóságilag megállapították;

c) amely tünetmentes, és amelyből az Aujeszky-féle betegség vírusa, antigénjei vagy DNS-e kimutatható;

d) amelynek Aujeszky-féle betegségre irányuló szerológiai vizsgálata pozitív eredményt ad, vakcinázott sertés esetén csak a gE ELISA vizsgálat fogadható el.

(2) Aujeszky-féle betegség fertőzöttségére nézve gyanús az a sertés,

a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai az Aujeszky-féle betegségre utalnak és a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták;

b) amelyet a megelőző 40 napon belül fertőzött sertéssel együtt tartottak, vagy fertőzött sertéstől származó ondóval termékenyítettek.

(3) Sertés-tenyészállomány: az a sertésállomány, amelyben szaporítás céljából tenyészkant, tenyészsüldőt vagy tenyészkocát tartanak.

(4) Tenyészkan: minden 6 hónapos kornál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, hímivarú sertés.

(5) Tenyészsüldő: minden 6 hónapos kornál idősebb, az állattenyésztési jogszabályok szerint tenyésztési célra kiválasztott, még egyszer sem fialt, nőivarú sertés. Az első fialást követően a tenyészsüldőt a továbbiakban tenyészkocaként tartjuk nyilván.

(6) Önálló hízóállomány: olyan állomány, amelyben a sertéseket hízlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik.

Mentesség

2. §

(1) Aujeszky-féle betegségtől mentes (a továbbiakban: "M") az a sertés, amelyből a betegség vírusa nem mutatható ki, szerológiai vizsgálata negatív eredményű és mentes környezetben tartják.

(2) "M" minősítésű az a sertésállomány, amely megfelel az alább felsorolt valamennyi feltételnek:

a) a betegséget az elmúlt két évben nem állapították meg;

b) a betegség ellen az elmúlt két évben nem vakcináztak;

c) az állományban lévő valamennyi kocára és valamennyi tenyészkanra két, egymást követő, minimum hat, legfeljebb 12 hónapos időközzel, az állomány egyedein egyidőben végzett gE ELISA szerológiai vizsgálat, vagy valamennyi kocára kiterjedő, két egymást követő fialás után 2-4 héttel elvégzett gE ELISA szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott;

d) a Megyei (Fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (a továbbiakban: állomás) által, külön jogszabály alapján előírt járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak.

(3) Aujeszky-féle betegségtől mentes az a megye, amely területén csak "M" minősítésű sertés-tenyészállomány található.

Mentes, vakcinázott állomány

3. §

(1) Aujeszky-féle betegségtől mentes, vakcinázott állomány (a továbbiakban: "MV") minősítésű az a sertésállomány,

a) amelyben a betegséget az elmúlt két évben nem állapították meg;

b) ahol az állományt kizárólag olyan vakcinával immunizálták, amely gE deléciós mutáns vírust tartalmaz;

c) amelyben valamennyi kocára és tenyészkanra két, egymást követő, minimum hat, legfeljebb 12 hónapos időközzel, az állomány egyedein egyidőben végzett gE ELISA szerológiai vizsgálat, vagy valamennyi kocára kiterjedő, két egymást követő fialás után 2-4 héttel elvégzett gE ELISA szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott;

d) amelyben az állomás által, külön jogszabály alapján előírt járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak.

(2) Aujeszky-féle betegségtől mentes, de a betegség ellen vakcinázást folytató megye az a megye, amely területén nincs minősítetlen vagy fertőzött (a továbbiakban: "C") minősítésű tenyészállomány, de még van legalább egy "MV" minősítésű állomány.

Fertőzött állomány ("C")

4. §

(1) "C" minősítésű az az állomány, amelyben a betegséget megállapították, és amelyben a szerológiai vizsgálatok során - a vakcinázott állományban gE - pozitív egyedet találtak.

(2) A "C" minősítésű állományt a betegségtől mentesíteni kell.

(3) A "C" minősítésű állományt forgalmi korlátozás alatt kell tartani az "M" vagy "MV" minősítés elnyeréséig. A forgalmi korlátozás ideje alatt sertések ilyen állományba való beszállítását vagy innen történő kiszállítását a 10. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.

A sertésállomány betegségre vonatkozó minősítése

5. §

(1) Az ország valamennyi tenyész-sertésállományának rendelkeznie kell az illetékes állomás által határozatban kiadott, az Aujeszky-féle betegségre vonatkozó minősítéssel. A határozatot az állomás az illetékes állat-egészségügyi intézet (a továbbiakban: intézet) által elvégzett, az e rendeletben előírt vizsgálatok alapján adja ki.

(2) Az állomány "C" minősítése esetén az állattartónak a minősítés kézhezvételét követő 14 napon belül mentesítési tervet kell benyújtania az állomásnak, és annak jóváhagyása után intézkednie kell a terv azonnali végrehajtásáról.

A sertésállomány betegségtől való mentesítése

6. §

(1) A mentesítés módjai:

a) állománycsere;

b) vakcina használatával történő szelekció, melynek során az állományt gE negatív törzset tartalmazó vakcinával kell - a jóváhagyott mentesítési terv szerint - rendszeresen vakcinázni.

(2) Ha a mentesítés vakcina használatával történő szelekcióval történik, akkor a teljes állomány megvizsgálása alapján pozitívnak minősülő egyedeket az állományból azonnal el kell távolítani. A vizsgálatot addig kell folytatni, amíg a teljes állomány minden tenyészegyedének szerológiai eredménye negatív lesz.

(3) Az állományban lévő valamennyi kocára és tenyészkanra két, egymást követő, minimum hat, legfeljebb 12 hónapos időközzel, az állomány egyedein egyidőben végzett gE ELISA szerológiai vizsgálat negatív eredménye

esetén az állomány az állomástól "MV" minősítést kap. Ugyanúgy "MV" minősítést kap az állomány a valamennyi kocára kiterjedő, két egymást követő fialás után 2-4 héttel elvégzett gE ELISA szerológiai vizsgálat negatív eredménye esetén.

(4) Újonnan kialakított állományra - beleértve az állománycsere esetét is - "M" vagy "MV" minősítés adható ki a 40 napos karanténozási idő letelte után, ha valamennyi sertés igazoltan mentes vagy vakcinázott mentes állományból származik, továbbá ha az új állomány valamennyi tenyészegyedére kiterjedő, egyidőben végzett szerológiai vizsgálat eredménye negatív. Az "M" vagy "MV" minősítésnek további feltétele, hogy az állomás által, külön jogszabály alapján előírt járványvédelem személyi és tárgyi feltételei biztosítottak legyenek.

(5) A mentesítés előrehaladtával ki kell alakítani a mentes megyéket, majd a mentes régiókat. Az összes megye mentessége esetén az országot mentesnek kell nyilvánítani. A betegségtől mentes, de a betegség ellen vakcinázást folytató megyék esetében a vakcinázás megszüntetését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) rendeli el.

A mentesség ellenőrzése

7. §

(1) Az "M" és az "MV" minősítésű állományok mentességét rendszeresen gE-ELISA szerológiai vizsgálatokkal ellenőrizni kell a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint.

(2) Valamennyi tenyészkant félévente kell megvizsgálni.

(3) A lefialt kocákat évente az alábbiak szerint kell szerológia vizsgálatnak alávetni:

a) 20 vagy annál kevesebb koca esetén valamennyit;

b) 20 kocánál nagyobb állományban a kocák 10%-át, de legalább 20 kocát.

(4) Az év folyamán a lefialt tenyészsüldők 20%-át kell megvizsgálni.

(5) A mesterséges termékenyítő állomások teljes sertésállományát félévente kell megvizsgálni.

(6) A köztenyésztésben fedező apaállatokat félévente kell megvizsgálni.

8. §

(1) Ha az "M" vagy "MV" minősítésű állomány ellenőrző szerológiai vizsgálata akár egy esetben is pozitív vagy kétes eredményt ad, akkor a továbbiakban e paragrafusban foglaltak szerint kell eljárni. A betegségre gyanút keltő klinikai tünetek vagy elváltozások előfordulása esetén a 16. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Azt az állományt, amelyben pozitív vagy kétes eredményt adó egyedet találnak, megfigyelési zárlat alá kell helyezni, és az "M" vagy "MV" minősítést fel kell függeszteni. A kétes egyed vérvizsgálata legfeljebb két alkalommal folytatható le, és amennyiben a második vizsgálat is kétes eredményre vezet, akkor az állatot fertőzöttnek kell tekinteni. Az előbbi esetben a (3), míg az utóbbi esetben a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) A pozitív egyed vérvizsgálatát ismételten és ezzel egyidejűleg a vele egy légtérben tartott, valamint a vele érintkezésbe került összes állat vérvizsgálatát 14 nap elteltével kell elvégezni.

(4) Ha a megismételt szerológiai vizsgálat eredménye - vakcinázott állományban gE ELISA - negatív, a megfigyelési zárlatot meg kell szüntetni, és a korábbi minősítést vissza kell adni.

(5) Ha a megismételt szerológiai vizsgálat során csak egy állat bizonyul pozitívnak, akkor ezt az állatot le kell ölni és belőle mintát kell küldeni az illetékes intézetbe. Ha az intézeti vizsgálat során a betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét nem lehet kimutatni, akkor az állomány visszakaphatja korábbi minősítését, feltéve, ha valamennyi tenyészkan és valamennyi koca legkorábban a pozitívnak bizonyult állat eltávolítását követő 14. napon elvégzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt ad.

(6) Ha a megismételt szerológiai vizsgálat során több állat - vakcinázott állományban gE ELISA - bizonyul pozitívnak vagy a betegség vírusát, antigénjét, illetve DNS-ét az intézet kimutatta, akkor az állományt "C" kategóriába kell minősíteni és a fertőzés eredetét illetően járványügyi nyomozást kell lefolytatni.

(7) Ha az állományt a (6) bekezdésnek megfelelően "C" kategóriába minősítették, akkor

a) az állományt a 6. §-ban foglaltak szerint szelekciós eljárással kell mentesíteni;

b) a 17. § (3) bekezdése szerint kell eljárni, ha az állomány fennmaradása a már kialakult összefüggő mentes területei veszélyezteti.

9. §

(1) Az állomás félévente legalább egyszer köteles ellenőrizni és dokumentálni:

a) a mentes telepek járványvédelmi feltételeit;

b) az ellátó állatorvos nyilvántartását;

c) a vetélések, halvaellések laboratóriumi kivizsgálását;

d) a szerológiai vizsgálatokra vonatkozó előírások betartását.

(2) Ha az előírt vizsgálatokat elmulasztották elvégezni, vagy ha az ellenőrzések során olyan mulasztás vagy egyéb körülmény fordult elő, amely miatt az állomány közvetlen

vagy közvetett fertőzöttségének gyanúja merül fel, akkor az állomás - a korábbi minősítés felfüggesztése mellett - elrendeli az állomány valamennyi tenyészállatának ellenőrző szerológiai vizsgálatát. A vizsgálatok során esetlegesen előforduló pozitív vagy kétes eredmények esetén a 8. §-ban foglaltak az irányadók.

Az állatforgalmazás szabályai

10. §

(1) "M" minősítési telepre sertést csak "M" minősítésű telepről szabad beszállítani, valamint "MV" minősítésű telepre csak "M" vagy "MV" minősítési telepről lehet sertést beszállítani. Mindkét esetben feltétel az előzetes, 40 napos, kedvező eredményű karantén lejárta.

(2) "M" és "MV" telepre szaporítóanyagot (spermát és embriót) bevinni csak engedélyes mesterséges termékenyítő és embrió átültető állomásról szabad.

(3) "C" minősítésű telepről sertés kizárólag vágóhídra szállítható. "C" minősítésű telepre "M" vagy "MV" telepről karanténozást követően akkor kerülhet be sertés, ha azt a karantén időszaka alatt 2-3 hetenként legalább két alkalommal gE negatív vakcinával immunizálták.

(4) A karanténozási időszak utolsó hetében a telepre történő betelepítés előtt minden állat esetében ellenőrző vérvizsgálatot kell végeztetni, és az állatok csak gE negatív vizsgálati eredmény esetén telepíthetők az állományba.

Az állományt ellátó állatorvos feladatai

11. §

Ha az állományban az Aujeszky-féle betegség gyanúja merül fel, az állományt ellátó állatorvos a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében köteles ideiglenes intézkedéseket tenni, valamint köteles annak tényét a kerületi főállatorvosnak jelenteni, és a továbbiakban az utasításai szerint eljárni.

A hatósági állatorvos feladatai

12. §

(1) A hatósági állatorvos az Aujeszky-féle betegség gyanúja esetén köteles:

a) a helyszínre kiszállni;

b) a betegség gyanújának megerősítése esetén megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a betegség megállapítására irányuló mintavételről;

c) a 8. §-ban foglaltak szerint eljárni, ha az "M" vagy "MV" minősítésű állományban lefolytatott ellenőrző vizsgálatok pozitív vagy kétes eredményt adnak.

(2) Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat az Aujeszky-féle betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét mutatja ki, a hatósági állatorvos köteles:

a) a betegséget a kerületi főállatorvos által végzett felülvizsgálatot követően hatóságilag megállapítani;

b) a betegség megállapítását követően az állományt helyi zárlat alá helyezni.

A kerületi főállatorvos feladatai

13. §

(1) A kerületi főállatorvos az Aujeszky-féle betegség gyanúja esetén köteles:

a) a helyszínre kiszállni és a hatósági állatorvos által hozott intézkedéseket felülvizsgálni, illetve szükség esetén módosítani;

b) szükség esetén a betegség megállapítása érdekében diagnosztikai célú leölést elrendelni.

(2) A betegség megállapítását követően köteles:

a) intézkedni a betegség felszámolásáról vagy az állomány betegségtől való mentesítéséről, valamint jogosultság esetén, ezzel egyidejűleg az állami kártalanítás elrendeléséről;

b) a hatósági állatorvos útján intézkedni annak érdekében, hogy mindazon sertéstartó helyek, amelyek a helyi zárlat alatt álló állománnyal élőállat, sertéstermék vagy ragályfogó tárgyak útján kapcsolatba kerültek, megfigyelési zárlat alá kerüljenek;

c) a szomszédos kerületi főállatorvosokat és az illetékes állomást a tett intézkedésekről tájékoztatni.

Az állomás feladatai

14. §

Az állomás köteles:

a) a kerületi főállatorvos jelentése alapján a helyszínre kiszállni, annak intézkedéseit ellenőrizni, szükség esetén kiegészíteni vagy módosítani, valamint a minisztériumnak jelentést tenni;

b) a járványtani vizsgálatot irányítani annak kiderítése érdekében, hogy a fertőzés honnan származhatott; mennyi ideje áll fenn; a feltételezett eredeti forrásból és az észlelt gócból hová hurcolhatták el, és a betegség megállapítását megelőző negyven napon belül hová történt élőállat-, nyerstermék-, takarmány-, alom- és trágyaszállítás, valamint személy- és járműforgalom;

c) az illetékes állomást értesíteni, ha a betegség más megyéből származik vagy ennek gyanúja merül fel, illetve a betegség áthurcolásának lehetősége áll fenn;

d) irányítani a betegség leküzdése érdekében tett feladatokat, valamint a helyszínen ellenőrizni az ennek érdekében hozott intézkedések végrehajtását;

e) a betegség lezajlása után részletes jelentést tenni a minisztériumnak.

Vizsgálati anyag küldése, az intézetek feladatai

15. §

(1) Az Aujeszky-féle betegség gyanúja esetén a hatósági állatorvos mintát küld a területileg illetékes intézetbe. Az intézet a beérkezett anyagokból a hatáskörébe utalt vizsgálatokat köteles elvégezni.

(2) Az intézet köteles az állományok minősítése, illetve mentességük ellenőrzése céljából, az e rendeletben előírt vizsgálatokat - az állattartó költségére - elvégezni.

(3) Az intézet a vizsgálatok eredményéről köteles értesíteni a beküldő állatorvost és az illetékes állomást.

Helyi és megfigyelési zárlat szabályai

16. §

A helyi és a megfigyelési zárlat szabályai a következők:

a) a zárlat alatt álló hely bejáratánál a zárlat tényét jól látható, tartós, "Aujeszky-féle betegség, helyi zárlat, jogosulatlan személyek belépése tilos" szövegű felirattal jelezni kell, ezenkívül kéz- és lábbeli fertőtlenítésre alkalmas berendezést kell elhelyezni és hatékony fertőtlenítőszerrel működtetni;

b) a zárlat alatt álló helyről állat, állati termék és fertőzést közvetítő tárgy nem vihető ki, oda állat nem vihető be. A termékenyítés és a fedeztetés szünetel, a személyi forgalom korlátozott. A lezárt területre csak hatósági állatorvosi engedéllyel, megfelelő védőruházat (gumicsizma, kesztyű, sapka, köpeny) viselésével azok léphetnek be, akiknek ottléte az állatok ellátásához vagy egyéb elengedhetetlen okból szükséges. A lezárt területről csak teljes személyi fertőtlenítés után lehet kilépni. Az állatokat gondozó személyeknek teljes lemosakodás és fertőtlenítés után a védőruházatot le kell vetni és az a zárlat alatt álló helyről csak fertőtlenítés után vihető ki;

c) a helyi zárlat alá helyezett területen belül csak a hatósági állatorvos engedélyével lehet az állatokat átcsoportosítani;

d) a zárlat fennállásának ideje alatt az állattartó telepen belül az állatok tartózkodási helyéhez (istálló, ól) vezető és azok körül fekvő utak felületét a hatósági állatorvos utasítása szerint rendszeresen fertőtleníteni kell;

e) az elhullott, leolt sertéseket ártalmatlanná tételükig úgy kell megőrizni, hogy azokhoz sem állatok, sem pedig illetéktelen személyek ne juthassanak hozzá;

f) a zárlat alatt lévő helyen a sertéstrágyát, az almot és a takarmányhulladékot össze kell gyűjteni és azt naponta ártalmatlanítani kell a külön jogszabályok rendelkezései szerint.

A fertőzött és fertőzöttségre gyanús sertések hatósági rendelkezésre történő leölése, levágása

17. §

(1) A betegség hatósági megállapítását követően az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint fertőzöttnek tekintendő állatot a kerületi főállatorvos leöleti vagy elrendeli az állomány többi egyedével együtt történő vakcinázást az állattartó költségére.

(2) A fertőzött sertést, illetve a klinikai tüneteket mutató, fertőzöttségre gyanús sertést diagnosztikai vizsgálat céljából a betegség hatósági megállapítása nélkül is le lehet öletni.

(3) A teljes érintett sertésállomány állami kártalanítás melletti leöletésére, illetve levágatására csak akkor kerülhet sor, ha az állomány fennmaradása a már kialakult összefüggő mentes területet veszélyezteti. A kerületi fő-állatorvos ezt a döntést csak az állomás jóváhagyását követően hozhatja meg, több megyét érintő esetben ki kell kérni a minisztérium véleményét.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn, az állomány mentesítéséről kell gondoskodni.

Az elhullott, leolt állatok ártalmatlanítása

18. §

A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús, elhullott vagy leolt sertések vágása során keletkezett összes hulladékot külön jogszabály alapján előírt módon kell ártalmatlanítani.

Takarítás, fertőtlenítés

19. §

Az állomány felszámolása után a helyi zárlat területét hatósági állatorvos felügyelete mellett - az e jogszabály mellékletében előírt módon - fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés elvégzése vagy elvégeztetése az állattartó kötelessége.

A zárlati intézkedések feloldása, a betegség megszűntté nyilvánítása

20. §

(1) A helyi zárlatot fel kell oldani:

a) ha a zárlat alatt álló helyen már nincs fogékony állat és a telepet - az e jogszabály mellékletében előírt módon - fertőtlenítették;

b) ha a mentesítési eljárás eredményeképpen klinikai tünetet mutató állat nincs, és a fertőtlenítést végrehajtották.

(2) A megfigyelési zárlatot fel kell oldani:

a) ha a klinikai tünetet mutató fertőzöttségre gyanús állat laboratóriumi vizsgálata negatív eredményt adott;

b) ha a zárlatot a 13. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján rendelték el, és a 14 nap elteltével elvégzett szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.

Sertéstelepek újratelepítése

21. §

(1) A betegség felszámolásával megüresedett sertéstelepet csak a helyi zárlat feloldása után lehet újratelepíteni. A betelepítést lehetőleg egyszerre kell elvégezni. Szakaszos betelepítés esetén a beszállításra kerülő állatokat 40 napig karanténozni kell.

(2) Az újratelepített állomány mentességének ellenőrzését az utolsó beszállítást követő 30 nap elteltével kell elvégezni.

(3) Az újratelepített állományból - minősítéséig - csak a kerületi főállatorvos engedélyével, közvetlen levágásra szabad sertést kiszállítani.

Költségek viselése

22. §

(1) A sertésállományok minősítésével és a mentesség ellenőrzésével kapcsolatos költségek (vérvétel, vérvizsgálat) az állattartót terhelik.

(2) Az állam a költségek viselését külön jogszabály alapján előírtak szerint, részben vagy egészben átvállalhatja.

A betegség előfordulása más állatfajokban

23. §

A beküldő állatorvos köteles a kerületi főállatorvost értesíteni, ha a laboratóriumi vizsgálatok során az Aujeszky-féle betegség vírusát, antigénjét vagy DNS-ét nem sertésben mutatják ki. A betegséget a kerületi főállatorvos állapítja meg és a fertőzés eredetét illetően járványügyi nyomozást végez.

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[1]

(3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a Bizottság Közösségen belüli sertéskereskedelemre az Aujeszky-féle betegség tekintetében vonatkozó garanciákról, az e betegségre vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásának feltételeiről, valamint a 93/24/EGK és a 93/244/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/618/EK határozatával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 36/2003. (III. 31.) FVM rendelethez

A takarítás és fertőtlenítés elvei és eljárásai

1. Általános elvek és eljárások:

a) a takarítási és fertőtlenítési műveletek hatósági állatorvos felügyelete és utasítása alapján történnek;

b) az alkalmazott fertőtlenítőszereket és koncentrációit hivatalosan az állomás hagyja jóvá, hogy biztosítható legyen az Aujeszky-féle betegség elpusztítása;

c) a fertőtlenítőszerek aktivitását felhasználás előtt ellenőrizni kell, mivel bizonyos fertőtlenítőszerek hatása a hosszú tárolás során megszűnik;

d) a fertőtlenítőszerek és a fertőtlenítési eljárások kiválasztásakor figyelembe kell venni a kezelendő helyszín, járművek és tárgyak jellegét;

e) biztosítani kell, hogy zsírtalanító anyagok és fertőtlenítőszerek alkalmazása során a hatékonyságukat hátrányosan befolyásoló körülményeket kiiktassák. Különösen a gyártó által megadott technikai paramétereket - mint a nyomás, minimális hőmérséklet vagy szükséges behatási idő - kell betartani;

/) a következő általános szabályokat kell alkalmazni a felhasznált fertőtlenítőszer típusától függetlenül:

fa) az alom, alomszalma és bélsár alapos átáztatása a fertőtlenítőszerrel,

fb) a talaj, a padlók, a feljárók és a falak alapos keféléssel és súrolással végzett lemosása és tisztítása, ahol lehetséges, a hatékony takarítási és fertőtlenítési eljárás érdekében a felszerelési tárgyak leszerelése, eltávolítása, szétszerelése,

fc) ezt követően a fertőtlenítőszer újabb alkalmazása a gyártó ajánlásaiban meghatározott minimális behatási ideig,

fd) a tisztítási műveletekhez használt vizet oly módon kell elhelyezni, hogy megelőzze vírus terjesztésének kockázatát, és a hatósági állatorvos előírásaival összhangban legyen;

g) amennyiben magasnyomású folyadékkal végzik a mosást, el kell kerülni a már megtisztított részek újrafertőződését;

h) a feltehetően fertőzött berendezéseket, felszereléseket, tárgyakat és rekeszeket le kell mosni, fertőtleníteni kell vagy meg kell semmisíteni;

i) el kell kerülni a fertőtlenítési eljárást követő újrafertőződést;

j) az irányelv keretében megkövetelt takarítást és fertőtlenítést dokumentálni kell, annak megfelelőségét a hatósági állatorvos igazolja.

2. Speciális rendelkezések a fertőzött gazdaságok takarításáról és fertőtlenítéséről:

a) bevezető takarítás és fertőtlenítés:

aa) az állatok leölése közben minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy elkerülhető legyen az Aujeszky-féle betegség vírusának szétszóródása. Idetartozik többek között időszakos fertőtlenítőberendezés felállítása, védőruhák beszerzése, zuhanyozás, a használt berendezések, eszközök, felszerelések fertőtlenítése és a szellőzés áramellátásának felfüggesztése,

ab) a leolt állatok hulláit fertőtlenítőszerrel le kell permetezni,

ac) ha a testeket megsemmisítés céljából el kell távolítani a gazdaságból, zárt és csurgásmentes konténereket kell használni,

ad) amint a sertések hulláit ártalmatlanítás céljából eltávolították, a gazdaság azon részeit, ahol ezeket az állatokat elhelyezték, illetve a többi épület, udvar stb. azon részeit, amelyik fertőződött a leölés, levágás vagy postmortem vizsgálat során, a 16. §-nak megfelelően jóváhagyott fertőtlenítőszerrel le kell permetezni,

ae) a szöveteket vagy a vért, amely a levágás vagy postmortem vizsgálat, illetve az épületek, udvarok, eszközök stb. durva szennyeződésekor jut a felszínre, óvatosan össze kell gyűjteni, és a hullákkal együtt ártalmatlanítani kell,

af) a felhasznált fertőtlenítőszert legalább 24 órán át a felületen kell hagyni;

b) végső tisztítás és fertőtlenítés:

ba) a trágyát és használt almot a 3. a) pontnak megfelelően kell kezelni és elszállítani,

bb) a felületekről a zsiradékot és szennyeződést zsíroldó szer alkalmazásával és a felületek hideg vízzel való lemosásával kell eltávolítani,

bc) a hideg vizes lemosás után további fertőtlenítőszeres permetezést kell alkalmazni,

bd) hét nap után a helyszínt zsíroldó szerrel kell kezelni, hideg vízzel leöblíteni, fertőtlenítőszerrel permetezni, majd ismét leöblíteni hideg vízzel.

3. A fertőzött alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítése:

a) a trágyát és a használt almot hőkezelés céljára kazalba kell tenni, fertőtlenítőszerrel le kell permetezni, majd legalább 42 napon át kell állni hagyni, vagy meg kell semmisíteni égetéssel vagy elföldeléssel;

b) a hígtrágyát a fertőzött anyag utolsó hozzáadása után legalább 42 napig kell tárolni, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatósági állatorvos útmutatásai szerint engedélyezi a vírus megsemmisítése érdekében hatékony kezelés alá vett hígtrágya rövidebb tárolási idejét.

4. Az 1. és 2. pontok alóli felmentéssel, szabad tartású gazdaságok esetében, a hatáskörrel rendelkező hatóság különleges takarítási és fertőtlenítési eljárást fogadhat el, figyelembe véve a telep típusát és az időjárási körülményeket.