3/2003. (I. 8.) Korm. rendelet
az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Végzettség szintje és a szakképzettség
Az egészségügyi felsőoktatásban szakképzettség
a) egyetemi szinten - az egészségügyi-tanár szak kivételével - kizárólag nappali tagozaton,
b) főiskolai szinten és az egyetemi szintű egészségügyi-tanár szakon nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban
szerezhető."
2. §
A Rendelet 2. számú mellékletének "Egyetemi szintű szakok" fejezete folytatólagosan kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt egészségügyi-tanár alapképzési szak képesítési követelményeivel.
3. §
Az egyetemi szintű egészségügyi-tanár alapképzési szak kreditrendszerű képzésének sajátos követelményeit a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek az egészségügyi szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről szóló 3. számú, továbbá a tanári képesítés sajátos képesítési követelményeiről szóló 12. számú melléklete határozza meg.
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 3/2003. (I. 8.) Korm. rendelethez
Egészségügyi-tanár szak
1. A képzési cél
Az egészségügyi-tanár szakos képzés elsődleges célja olyan tanárok képzése, akik az egészségügyi szakképzés valamennyi szakmájában, illetve szintjén és valamennyi intézményében képesek a szakmai tantárgyak, tantárgycsoportok tanítására (különösen az ápolás- és gondozástan, az elsősegélynyújtás, a közegészségtan-járványtan, anatómia-élettan, egészségpedagógia, szakmai gyakorlat területén), továbbá akik a szakképzés mellett felkészültek a közoktatásban résztvevő 5-12. évfolyamos tanulók, valamint a fiatalok és felnőttek körében is szakterületük általános ismereteinek oktatására, illetve a nevelés, különösen az egészségnevelés feladatainak magas szintű művelésére.
A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés külön jogszabályban meghatározott céljai kiegészülnek az e szak sajátosságaihoz igazodó széles körű egészségtudományi, illetve az egészségneveléssel kapcsolatos informatikai, jogi, közgazdasági és szervezéstudományi alapismeretek megszerzésének, továbbá az egészségtudományi felkészültség pedagógiai alkalmazásának céljával, különösen a higiénés, mentálhigiénés és addiktológiai területeken.
A képzés szakhoz kapcsolódó sajátos célja továbbá, hogy az egészségügyi-tanár legyen képes
- az ápolás- és gondozástudomány területén ápolási elméleteket és modelleket összehasonlítani és a gyakorlatban alkalmazni, ápolási standardokat és szakmai protokollokat készíteni, speciális szükségleteket felismerni és ennek alapján elősegíteni a személyközpontú ápolást-gondozást, az ápolási folyamat elvárásai szerint tevékenykedni, nemzetközi direktívákat adaptálni, kutatásra alapozott ápolási ismereteket oktatni;
- az egészségtudomány, illetve a neveléstudomány területén szerzett ismeretei összekapcsolásával és továbbfejlesztésével legyen képes az egészséges életmódra nevelni és az egészségnevelő módszereket fejleszteni, az egészségkárosító környezeti, valamint az életmódból fakadó (pl. kábítószerfogyasztó, alkoholfüggő) hatásokat felismerni és prevenciós programokat kidolgozni, szakgondozói rendszereket és preventív programokat kidolgozni és fejleszteni, az életminőség javítása érdekében a megváltozott egészségi állapotnak megfelelő életvitelt ajánlani és megszervezni, egészségtudományi szakterületét fejleszteni és képviselni a hazai és nemzetközi szakmai fórumokon;
- az egészségtudományi és a pedagógiai kutatás területén kutatási projekteket kezdeményezni, tervet készíteni, programot szervezni, eredményeket értékelni és a gyakorlatra adaptálni, kutatásra alapozott fejlesztést elindítani;
- az informatika, a jog, a közgazdaságtan, a szervezés és menedzsment területén mindazon szemléletmódokat és ismereteket pedagógiai tevékenységében alkalmazni, valamint tanulóival elfogadtatni és feldolgoztatni, amelyek kapcsolatosak az egészségmegőrzés és -visszaállítás egyéni és társadalmi tevékenységeivel.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles egészségügyi szaktanár.
3. A képzési idő
3.1. Első alapképzésben nappali tagozaton: 10 félév, 300 kredit, legalább 3000 tanóra.
3.2. Kiegészítő alapképzésben:
- az egészségügyi szaktanár szakképzettség megszerzésére irányuló kiegészítő alapképzésben az egyetemi szintű ápoló, általános orvostudományi, fogorvostudományi, illetve gyógyszerésztudományi alapképzési szak elvégzését követően: legalább 4 félév, 120 kredit, nappali tagozaton legalább 1200, levelező képzésben legalább 360 tanóra, amelyből legalább 60 kreditet a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell teljesíteni,
- az egyetemi szintű végzettség megszerzésére irányuló képzésben a főiskolai szintű egészségügyi szakoktató, továbbá a diplomás ápoló alapképzési szak elvégzését követően: legalább 5 félév, 150 kredit, nappali tagozaton legalább 1500, levelező képzésben 450 tanóra.
3.3. Újabb oklevelet nyújtó képzésben:
- a főiskolai szintű dietetikus, gyógytornász, közegészségügyi-járványügyi felügyelő, mentőtiszt, illetve védőnő alapképzési szak, továbbá a főiskolai szintű egészségtantanár szak elvégzését követően: legalább 6 félév, 180 kredit, nappali tagozaton legalább 1800, levelező képzésben 540 tanóra,
- az egyetemi szintű humánkineziológia, illetve egészségtan-tanár alapképzési szak elvégzését követően legalább 5 félév, 150 kredit, nappali tagozaton legalább 1500, levelező képzésben 450 tanóra,
- az egyetemi szintű gyógytestnevelő tanár szak elvégzését követően: legalább 4 félév, 120 kredit, nappali tagozaton legalább 1200, levelező képzésben legalább 360 tanóra,
- valamely más egyetemi szintű egészségügyi, továbbá az egyetemi szintű gyógypedagógia vagy a testnevelő tanár alapképzési szak elvégzését követően: legalább 6 félév, 180 kredit, nappali tagozaton legalább 1800, levelező képzésben 540 tanóra, főiskolai szintű egészségügyi, továbbá főiskolai szintű testkulturális vagy gyógypedagógusi alapképzési szak elvégzését követően: legalább 7 félév, 210 kredit, nappali tagozaton legalább 2100, levelező képzésben 630 tanóra.
3.4. A kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva
- a kötelező tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditek aránya: legalább 70%,
- a kötelezően választható tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditek aránya: legalább 15%,
- a szabadon választható tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditek aránya: legalább 5%.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya, kreditértékei
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek, a teljes képzési időhöz tartozó kreditek legalább 5%-a, 15 kreditpont:
az értelmiségi létre felkészítő és a szakmai műveltséget megalapozó általános bölcsészeti, társadalomtudományi és természettudományi ismereteket foglalja magában, mint pl. filozófia, etika, informatika, közgazdaságtan, környezettudományok, nyelvművelés, idegen nyelv.
4.2. Szakterületi alapozó egészségtudományi elméleti és gyakorlati ismeretek, a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 15-20%-a, legalább 45 kreditpont:
a biológia, anatómia, élettan-kórélettan, gyógyszertan, mikrobiológia-közegészségtan, járványtan, társadalom-orvostan, ápolástan általános alapjai.
4.3. Szakterületi alapozó társadalomtudományi elméleti és gyakorlati ismeretek, a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 10-15%-a, legalább 30 kreditpont:
az általános és szociálpszichológia, a beteg ember lélektana; a szociológia, szociálpolitika, a jogi, közgazdasági és menedzsment ismeretek egészségüggyel kapcsolatos tárgyköreinek alapismeretei.
4.4. Szakterületi törzsképzés, a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 35-50%-a, legalább 105 kreditpont:
a belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, intenzív terápia, aneszteziológia, neurológia, pszichiátria, alapellátás és az előzőek ápolástani ismeretei, egészségügyi műszaki ismeretek, dietoterápia, fizioterápia, addiktológia tárgyköreinek orvos-, egészség- és ápolástudományi aspektusai.
4.5. A szakterületi elméleti és gyakorlati képzés arányai
- A 4.2-4.4. pontban jelzett tanulmányi területeken a gyakorlati jellegű foglalkozások, tantárgyak aránya az itt kötelező összes tanóra 50-70%-a, amelyben az e területeken előírt kreditpontokból legalább 25-30 kreditpont a képző intézmény által vezetett, minősítéssel záruló csoportos tantermi, illetve a külső szakmai gyakorlatok, tréningek kreditértéke.
- A gyakorlati képzéshez tartoznak a képző intézményben megvalósított csoportos gyakorlatok mellett az egészségügyi ellátás legalább kétféle különböző területén végzendő külső összefüggő egyéni szakmai gyakorlatok, amelyek időtartama legalább kétszer l hét, vagy négyszer 3 nap. E gyakorlatokhoz kreditpont nem rendelhető, teljesítése a záróvizsgára bocsátás kritérumfeltétele.
4.6. A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés
- A külön jogszabályokban előírt képzési területek szerint, amelyből:
= a pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati képzés óraszáma legalább 330 tanóra, 23 kredit,
= a szakmódszertan (tantárgypedagógia) óraszáma legalább 180 tanóra, 12 kredit,
= az iskolai gyakorlatok legalább 150 tanóra, 12 kredit, s további legalább 60 tanórát 5 kreditpont értékben is erre vagy a szakmódszertani területre kell fordítani.
- E terület a teljes képzési időhöz rendelt kreditek 18-25%-a, legalább 54 kreditpont.
Kettős oklevelet nyújtó vagy kiegészítő alapképzés esetén e terület 60 kreditpont, amelyből 8 kredit a tanári képesítővizsgához szükséges külön szakdolgozat elkészítése.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszerére vonatkozóan - a szigorlatok és a záróvizsga kivételével - e rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak, továbbá a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletben a szakterületi képzés tekintetében az egészségügyi szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről szóló 3. számú mellékletben és a tanári képesítés tekintetében pedig a 12. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.
5.1. Kötelező szigorlatok
- A kötelező szigorlatok száma: a szakterületi képzés területén legfeljebb 5, amelyek egyenként legalább 10 kreditértékű tantárgycsoport komplex ismeretanyagát fogják át. A tanári képesítés területén a külön jogszabályban meghatározott komplex pedagógiai-pszichológiai szigorlat kötelező.
- A szakterületi kötelező szigorlatok tárgyai: anatómia, élettan-kórélettan, mikrobiológia-közegészségtanjárványtan, ápolástan, klinikumok komplex szakápolástana.
5.2. A szakdolgozat
- A szakdolgozat követelményeire vonatkozóan a rendelet 1. számú mellékletében és a tanári képesítésről szóló külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
- A szakdolgozat kreditértéke: 30 kreditpont, a kettős oklevelet adó, illetve kiegészítő alapképzésben: a nem tanár szakon szerzett szakdolgozattól különálló szakdolgozat elkészítése esetén: 8 kreditpont.
5.3. A záróvizsga
5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- egy idegen nyelvből C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,
- az egyéni szakmai gyakorlatok teljesítése,
- a zárótanítás teljesítése,
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása.
5.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése, amelyben alkalmazni kell a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakat is,
- a szakterületi elméleti és gyakorlati ismereteket átfogó komplex szóbeli vizsga, amelynek tárgykörei: medicinális ismeretek (kórképek, diagnosztika-terápia alapjai), ápolástani ismeretek (általános- és szakápolástan, általános- és egészségügyi etika), egészségpedagógiai ismeretek (egészségnevelés, addiktológia),
- a tanári képesítővizsga komplex szóbeli része.
5.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése átlageredményének, a szakterületi komplex szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a tanári képesítővizsga átlageredményének egészre kerekített átlaga.
6. A szak szempontjából lényeges egyéb rendelkezések
6.1. A képzésben a tanári képesítés általános, az egészségügyi felsőoktatás sajátosságaitól független, illetve azokkal részben összefüggő követelményeire a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
6.2. Az okleveles egészségügyi szaktanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés - a 6.3. pontban meghatározott kivétellel - a 6.1. pontban megjelölt rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, kizárólag a szakterületi képzéssel együtt folyhat.
6.3. E szakon az egyetemi szintű végzettség megszerzésére irányuló kiegészítő alapképzésben a főiskolai szintű egészségügyi szakoktató, valamint a diplomás ápoló szakon szerzett szakképzettség birtokában, míg az okleveles egészségügyi szaktanár szakképzettséghez szükséges tanári szakképzettség megszerzésére irányuló kiegészítő alapképzésben az egyetemi szintű általános orvostudományi, fogorvostudományi, gyógyszerésztudományi, valamint az ápoló alapképzési szakon szerzett oklevél birtokában lehet részt venni, illetve a tanári képesítés e szakokon az alapképzési szakkal párhuzamosan is megszerezhető.
6.4. A kiegészítő vagy újabb oklevelet nyújtó képzés esetén az elvégzett egészségügyi szakon teljesített kreditértékek minimálisan beszámítandó mértéke:
- Valamely egyetemi szintű egészségügyi, illetve a diplomás ápoló szak elvégzését követően:
= értelmiségképző és szakterületi alapozó egészségtudományi modul 60 kredit
= szakterületi alapozó társadalomtudományi modul 30 kredit
= szakterületi törzsképzési modul 90 kredit.
- A főiskolai szintű egészségügyi szakoktató szak elvégzését követően:
= értelmiségképző és szakterületi alapozó egészségtudományi modul 60 kredit
= szakterületi alapozó társadalomtudományi modul 30 kredit
= szakterületi törzsképzési modul 60 kredit
= tanári képesítés pszichológiai és pedagógiai modulja 20 kredit
= tanári képesítés szakmódszertani és iskolai gyakorlati modulja 15 kredit.
- Egyéb négyéves főiskolai szintű egészségügyi, illetve a humánkineziológia, a gyógytestnevelő tanári és az egészségtan-tanári szakok elvégzését követően:
= értelmiségképző és szakterületi alapozó egészségtudományi modul 60 kredit
= szakterületi alapozó társadalomtudományi modul 30 kredit
= szakterületi törzsképzési modul 30 kredit.
- Egyéb egészségügyi, testkulturális és gyógypedagógiai szakok elvégzését követően:
= értelmiségképző és szakterületi alapozó egészségtudományi modul 60 kredit
= szakterületi alapozó társadalomtudományi modul 30 kredit.
- Valamely tanár szak elvégzése esetén:
= értelmiségképző modul 15 kredit
= a tanári képesítés tekintetében a külön jogszabály rendelkezései érvényesek.
6.5. Az egészségügyi-tanári szak a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében a tanári képesítés sajátos képesítési követelményeiről szóló rendelkezések szerint szerkezeti felépítése tekintetében tanárszak. A szakterületi felkészítés csak a tanári képesítés megszerzésével együtt eredményez oklevelet, így az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát a szakterületi és a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzéshez rendelt kreditek összege adja. A tanári képesítés megszerzéséhez szükséges kreditek száma tekintetében ugyanakkor - mivel ez a szak a szakmai tanárképzés része - a kettős oklevelet nyújtó tanár szakokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendeletben meghatározott négy egyetemi szintű egészségügyi szakkal párhuzamosan folyó, illetve az oklevél megszerzése utáni kiegészítő alapképzésben e szak a szerkezeti felépítése tekintetében is a kettős oklevelet nyújtó tanár szakok csoportjába tartozik.