4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet

az örökségvédelmi hatástanulmányról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 93. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya az örökségvédelmi hatástanulmánnyal (a továbbiakban: hatástanulmány) kapcsolatos eljárási rendre, valamint a hatástanulmány elkészítésének feltételeire és annak tartalmára terjed ki.

(2) A környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek engedélyezési eljárása során e rendelet szabályait a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

A hatástanulmány készítésének szabályai

2. §

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatósági engedélyezési eljárása során a Tv. 66. § (1) bekezdése alapján örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a következő esetekben:

a) régészeti lelőhelyen régészeti park és bemutatóhely létesítéséhez,[1]

b) védett régészeti lelőhely használati módjának megváltoztatásához,[2]

c) műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatására irányuló kérelem esetén, amennyiben a funkcióváltás műemléki együtteshez tartozó épületet érint [Tv. 63. § (2) bekezdés e) pontja], továbbá

d) a műemlék vagy egyes részeinek más helyre szállításához [Tv. 63. § (2) bekezdés g) pontja],

e) történeti kertben tervezett átalakításhoz, felújításhoz, továbbá[3]

f) védett kulturális örökségi objektum jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezéséhez.[4]

3. §

A Hivatal hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági hozzájárulásának megadását:

a) a régészeti lelőhelyen megvalósítandó tereprendezési eljárás, illetve olyan beruházás vagy fejlesztés esetén, ahol az engedélyezés alá vont terület legalább l hektár nagyságú, vagy a tervezett építmény szintterülete legalább 500 négyzetméter,

b) a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról szóló 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet 1. számú mellékletének 6. pontjában felsorolt vízügyi létesítmények, valamint az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű építményszerkezetek létesítése, továbbá folyók, csatornák medrének módosítása esetén,

c) jelentős vertikális kiterjedésű, 15 méteres vagy azt meghaladó magasságú építmény (antenna, átjátszótorony, szélkerék stb.) létesítése esetén, valamint

d) bányatelek megállapítása, módosítása, bányarekultiváció eseteiben.

3/A. §[5]

A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni.

A hatástanulmány tartalmi követelményei

4. §

A Tv. 66. §-ának (1) bekezdése szerinti hatástanulmány részei és tartalma:

a) Valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavétele és állapotának részletes ismertetése:

aa) kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok,

ab) múzeumi, térképi és levéltári adatok; fényképek.

b) Változtatási szándékok ismertetése:

ba) a beavatkozás tárgya,

bb) a beavatkozás azonosítását szolgáló adatok,

bc) a tervezett beavatkozás (létesítés, átalakítás stb.) célja, indokoltsága,

bd) a megvalósítás főbb összetevőinek elemző leírása.

c) Hatáselemzés:

ca) a tervezett beavatkozás előtti állapot, a beavatkozási folyamat és a tervezett állapot elemző értékelése,

cb) a várható (közvetlen, közvetett, másodlagos, halmazati, rövid, közép- és hosszú távú állandó vagy időszakos, pozitív vagy negatív) hatások leírása, lehetőség szerinti számszerűsítése, jelentőségének becslése, illetve a tervezett beavatkozás esetleges elmaradásából származó következmények értékelése, különös tekintettel a kulturális örökség (pozitív-negatív) állapotváltozásainak prognosztizálására.

d) Összefoglalás:

az összefoglalónak tartalmaznia kell a tervezett változtatások lényegének ismertetését, a várható állapotváltozásokat; a hatásterület bemutatását; a kulturális örökség elemeire és együtteseikre irányuló hatások értékelését, az érintett közösségek életminőségében és életmódjában várható változásokat, a javasolható védelmi vagy módosítási intézkedéseket, szükség esetén vizuális formában is.

e) Nyilatkozat:

a hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.

5. §

(1) A Tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben a hatástanulmány tartalmára vonatkozó részletes előírásokat a melléklet tartalmazza.

(2) A Tv. 66. § (2) bekezdése szerinti hatástanulmányt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldött tervek (szabályzat) kötelező alátámasztó munkarészeként kell benyújtani.

Vegyes rendelkezések

6. §

(1) Hatástanulmány elkészítésére jogosult:

a)[6] a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint régészeti részszakterületen kulturális szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő;

b) az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír;

c) az a jogi személy, amely az a) és/vagy b) pontban előírtak szerinti munkatársak részvételét biztosítja.

(2)[7] A hatástanulmányban szereplő műemléki szakterületi részeket csak az adott szakterületen felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személyek készíthetik.

7. §

(1) A hatástanulmány elkészítéséről az alapdokumentáció készíttetője köteles gondoskodni.

(2) A Tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelt hatástanulmányt négy példányban kell az elrendelő hatósághoz benyújtani.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmekre, illetve a véleményezésekre benyújtott tervekre és szabályokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.II.) 2. számú mellékletének IV. pontja hatályát veszti, és az R.II. 2. számú mellékletének VIII. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építésügyi hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok és közművek

Görgey Gábor s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

Melléklet a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelethez

A hatástanulmány részletes tartalma a Tv. 66. § (2) bekezdés szerinti esetekben

1. Vizsgálat - szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosításra alkalmas adatokkal és formában:

a) történeti leírás, régészeti örökség,

b) természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések,

c) településkép és utcaképek,

d) településszerkezet és területhasználat,

e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok,

f) védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi,

g) az örökségi értékek elemzése,

h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében.

2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése:

a) településhálózati és táj használati változás,

b) településszerkezeti, területhasználati és beépített-ségi változás,

c) infrastrukturális változás,

d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása.

3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével:

a) történeti településhálózati következmények,

b) természeti, táji hatások,

c) a településkép feltárulásának változásai,

d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei,

e) történeti térbeli rendszerek alakulása,

f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében,

g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei,

h) településkarakter változásának hatásai, i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága, k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei.

4. Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló

5. Nyilatkozat

A hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.

Az l-3. pont alatti vizsgálatokat, elemzéseket a településfejlesztési koncepció készítése esetén teljeskörűen el kell végezni, a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetén pedig csak a 2-3. pontban foglaltakat kell a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben, értelemszerű tartalommal kidolgozni.

Amennyiben a korábban készített településrendezési eszközök a hatástanulmányt nem, vagy nem kellő mélységben tartalmazzák, akkor e rendelet hatálybalépése után benyújtandó terveknél a tervezési területre kiterjedően a hiányzó munkarészeket pótolni kell.