10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 93. §-a (2) bekezdésének m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

E rendelet hatálya a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervnek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról,a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről,és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 6. §-ában meghatározott eljárásaira terjed ki.

2. §[2]

(1) A Hivatal és a szakigazgatási szervek (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárásaiban közreműködő tanácsadó testületek az Örökségvédelmi Tanácsadó Testület, az Ásatási Bizottság, a Műemléki Tanácsadó Testület és a Kulturális Javak Bizottsága. A tanácsadó testületeket a Hivatal működteti. A tanácsadó testületek munkájában való részvétel tiszteletdíjjal jár, amelynek feltételeiről és mértékéről a Hivatal elnöke határoz.

(2) Az Örökségvédelmi Tanácsadó Testület 9 tagját a Műemléki Tanácsadó Testület, az Ásatási Bizottság és a Kulturális Javak Bizottságának 3-3 tagjából 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel. Az Örökségvédelmi Tanácsadó Testület a jelentősebb szakmai ügyekben, valamint a másodfokú döntések előkészítésében hozott állásfoglalásaival segíti a Hivatal elnökének munkáját. Az Örökségvédelmi Tanácsadó Testületnek nem lehet tagja kormánytisztviselő, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott tervtanács tagja.

(3) Az Ásatási Bizottság 9 tagú szakértő testület, amelynek tagjait a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek közül 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel. Az Ásatási Bizottság a régészeti feltárási engedély iránti kérelmek véleményezése keretében megvizsgálja a régészeti feltárások indokoltságát, megelőző feltárások esetén véleményezi a beruházó és a feltárás végzésére jogosult közötti szerződést, valamint meghatározza a munkák szakmai követelményeit, és közreműködik azok ellenőrzésében. Az Ásatási Bizottságnak kormánytisztviselő nem lehet tagja.

(4) A Műemléki Tanácsadó Testület 11 tagú szakértő testület, amelynek tagjait a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek közül 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel. A Műemléki Tanácsadó Testületnek kormánytisztviselő nem lehet tagja.

(5) A Kulturális Javak Bizottsága 8 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek 1-1 tagját a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetsége, valamint a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodájának jelölése alapján 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel. A Kulturális Javak Bizottságának kormánytisztviselő nem lehet tagja.

3. §

E rendelet alkalmazásában

a) beavatkozás: a kulturális örökség elemei rendeltetését és megjelenését egészében vagy részleteiben megváltoztató építési, kutatási, illetve restaurátori tevékenység;

b) építmény: műemléki védelem alatt álló épületek, építmények, illetőleg azok szerkezetei, így különösen a föld alatti alapozások és épületrészek, a tartó-, burkoló- és díszítőelemek, a vakolatrétegek;

c) kutatási terv: védett építményen tervezett roncsolásos vizsgálat engedélyezésének elbírálásához készülő dokumentum, amelynek tartalmaznia kell a tervezett beavatkozás által érintett építmény, építményrészek vagy képző-és iparművészeti tartozékok leírását, építmény és építményrészek esetében legalább M=1:100-as felmérési rajzot, a kutatás előtti állapot fényképes dokumentálását; a munka célját, a tervezett beavatkozás mértékét, időtartamát; az ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezéseket; egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírását az elbíráláshoz szükséges dokumentációval;

d) kutatási dokumentáció: egy objektum roncsolásos vizsgálatát lezáró dokumentáció, amelynek tartalmaznia kell az épületkutatás leírását; a kutatási eredmények összefoglalását; a kutatás rajzi és fényképes dokumentálását; helyreállítási, illetve restaurálási javaslatot, a felhasznált szakirodalmat, a történeti forrásokat és ezek feldolgozását;

e)[3] reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 3. § d) pontjában meghatározott reklám, továbbá az építmény (helyiség) rendeltetésére, tulajdonosára vonatkozó, közterületről látható feliratot, ábrát vagy figurát tartalmazó felület, önállóan szerelt épülettartozék (cégér), a pártok választásokon való részvételének, jelöltjének támogatására felszólító politikai, valamint társadalmi célú hirdetés,

f) reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen vagy azon kívül elhelyezett eszköz;

g) restaurálás: műemlékeken, azok tartozékaként védett képző- és iparművészeti alkotásokon, valamint védetté nyilvánított kulturális javakon hatósági engedéllyel végzett művészeti alkotó tevékenység, melynek célja a tárgy vagy tárgyegyüttes konzerválása, illetőleg esztétikai helyreállítása;

h) részleges bontás: az építési, kivitelezési tevékenységgel összefüggésben végzett szükségszerű bontási munkák kivételével minden olyan szerkezetet-teherhordószer-kezetet érintő átalakítás, amely a védett építmény alapterületének végleges csökkenéséhez, egyes részeinek megsemmisüléséhez vezet, feltéve, hogy az nem jár a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki érték jelentős sérelmével.

Építésügyi hatósági eljárások

4. §[4]

Műemléken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák esetében a hatóság építésügyi hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) és az egyéb, az építési tevékenységre és az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján jár el, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

[A Tv. 63. §-a (1) bekezdésének a) pontjához]

5. §

(1) A Tv. 63. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a műemlékekkel kapcsolatos elvi építési, építési, bontási, rendeltetés megváltoztatási, valamint a fennmaradási engedély iránti kérelemhez - az építésügyi engedélyezési eljárásban megjelölt tartalmi kellékeken túl - mellékelni kell a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó, legalább 1:100 méretarányú felmérési tervet, fotódokumentációt. Homlokzatot érintő munkák esetében mellékelni kell továbbá a homlokzat kialakítására vonatkozó műszaki tervek és leírások mellett színezési vázlatot, az érintett utcakép(ek) rajzi és fényképi ábrázolását.

(2) A tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően a hatóság az engedély iránti kérelemhez egyéb mellékleteket is előírhat, így különösen[5]

a) előzetes kutatást igénylő munkák esetében a kutatási dokumentációt,

b) az ingatlan építéstörténetére vonatkozó adatokat,

c) diagnosztikai vizsgálatok eredményét,

d) részletrajzokat,

e) kertépítészeti tervet,

f) belsőépítészeti és (meg) világítási tervet,

g) épületgépészeti és elektromos tervet.

h)[6] örökségvédelmi hatástanulmányt,

i)[7] beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.

(3) A hatóság a kérelmet elutasítja, ha[8]

a) a tervezett tevékenység következtében a műemlék jellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmeijelentőségétjelentősen sértő állapot jönne létre,

b) a tervezett tevékenység a műemlék arányrendszerét rontja, értékei érvényre jutását gátolja,

c) a tervezett beavatkozás műemléki érték pusztulását eredményezné.

(4) A hatóság a kérelmet elutasíthatja, ha[9]

a) a tervezett tevékenység következtében a műemlék jellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmeijelentőségét csökkentő állapot jönne létre,

b) a benyújtott terv a kutatási eredmények figyelmen kívül hagyásával készült.

(5) A Tv. 45. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti részleges bontás csak a műemlék fenntartható használatának biztosítása mellett engedélyezhető.

(6) A használatbavételi engedély iránti kérelem esetében az építésügyi engedélyezési eljárásban megjelölt tartalmi kellékeken túl fotódokumentációt kell benyújtani.

(7)[10] Használatbavételi engedélyhez nem kötött építési munkák befejezését a hatóságnál 8 napon belül jelenteni kell. A bejelentéshez fotódokumentációt kell mellékelni. A bejelentés elmulasztása az engedély nélküli használat jogkövetkezményeit vonja maga után.

6. §

(1) Az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, azonnali beavatkozást igénylő munkák kizárólag a veszélyelhárításra, illetve a védett ingatlan rendeltetésszerű használatának biztosítására terjedhetnek ki. Azonnali beavatkozás keretében sem végezhető a védett építmény teljes bontása.

(2)[11] Az azonnali beavatkozást igénylő munkák hatósági engedély nélkül is elkezdhetők, elkezdésüket azonban a hatóságnak haladéktalanul jelenteni kell. A bejelentés elmulasztása esetén az engedély nélkül végzett munkák jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(3)[12] A tényállás tisztázása érdekében a hatóság a bejelentést követően haladéktalanul helyszíni szemlét tart.

[A Tv. 63. §-a (1) bekezdésének b) pontjához]

7. §

(1)[13] A műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben a hatóság az Étv., a Korm. r. és a telekalakításról szóló miniszteri rendelet alapján jár el.

(2) A hatóság a telekalakítási engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha[14]

a) a tervezett telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a történeti utcavonalat;

b) a tervezett telekfelosztás a műemlékhez tartozó eredeti ingatlanterület megosztására irányul, függetlenül attól, hogy a terv szerinti ingatlan egyebekben megfelel az Étv. és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, illetve a helyi építési szabályzat vonatkozó előírásainak.

(3) A telekalakítási eljárások során törekedni kell a történeti településszerkezet sajátosságainak megőrzésére, a korábban történetileg összetartozó, illetőleg részben védett ingatlanrészek újraegyesítésére.

(4) A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, valamennyi létrejövő ingatlanra, amelyre az eljárás megindításakor műemléki védelem vonatkozott, a védelem továbbra is fennáll.

Örökségvédelmi hatósági eljárások[15]

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjaihoz]

8. §

(1) A Tv. 63. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai alapján a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a hatóság örökségvédelmi hatósági engedélye szükséges a következő - egyébként más hatósági engedélyhez nem kötött - tevékenységekhez:[16]

a) minden 30 cm mélységet meghaladó földmunkához, így különösen: kerítés, légvezeték, oszlop földbeállításához, faültetéshez, tuskóirtásos fakitermeléshez, rigolíro-záshoz, meliorizációhoz, szőlő és gyümölcsös telepítéséhez, az 1 métert meg nem haladó tereprendezéshez,

b) kavics-, föld- és anyagdepó, illetve feltöltés, töltés létesítéséhez,

c) a lelőhely rendeltetésének, művelési ágának megváltoztatásához,

d) a lelőhelyen található régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz,

e) a lelőhelyen lévő építmény, vagy ennek maradványai bármely terepszinti, vagy az alatti padlójának megbontásához.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó leírást, illetőleg helyszínrajzot (térképet),

b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását és az ehhez szükséges fotó- és tervdokumentációt,

c) a tevékenységgel érintett ingatlanok tulajdonosainak, vagyonkezelőjének, haszonélvezőinek hozzájáruló nyilatkozatát.

d)[17] örökségvédelmi hatástanulmányt,

e)[18] beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.

(3) A tényállás tisztázása érdekében az engedélyezési eljárás során helyszíni szemlét kell tartani.

(4)[19] A hatóság az engedélyében feltételeket írhat elő.

(5)[20] A hatóság a kérelmet elutasíthatja, ha a tervezett tevékenység következtében a lelőhely megsemmisülne vagy részleges állagromlása következne be.

(6)[21] A hatóságengedélye az erről szóló határozatának végrehajthatóvá válásától számított 1 év után hatályát veszti, kivéve, ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték és 2 éven belül a 8. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentés megtörtént.

(7) Az engedélyezett munkák befejezése vonatkozásában az 5. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontjaihoz]

9. §

(1) A Tv. 63. § (2) bekezdésének c) és e) pontjai alapján, műemlék ingatlanon az építési engedély nélkül végezhető beavatkozások közül a hatóság örökségvédelmi hatósági engedélyét kell kérni a következőkhöz:[22]

a) tetőszerkezet felújítása, helyreállítása, átalakítása,

b) a tető héjazatának cseréje, tetőablak, tetőfelépítmény, hófogó, eresz- és lefolyócsatorna és tartozékai felszerelése, átalakítása, cseréje,

c) kémény átalakítása,

d) homlokzaton - tartószerkezeti átalakítást nem igénylő - díszítmények és szerelvények (különösen: címer, zászlótartó, cég- és címtábla, kirakatszekrény, redőny stb.) elhelyezése, átalakítása, eltávolítása,

e) homlokzati lábazat, járda készítése, javítása, cseréje, eltávolítása,

f) nyílászárók és rácsok elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, cseréje, eltávolítása, felújítása,

g) kapukáva, kerékvető, pincelejáró átalakítása,

h) burkolatok, falfelületek felújítása, cseréje,

i) belső díszítmények, szerelvények, fűtőberendezések elhelyezése, eltávolítása, átalakítása, átszínezése,

j) az épülethez tartozó történeti értékű világítótestek és berendezések eltávolítása, felújítása, javítása, cseréje,

k) épületgépészeti és elektromos rendszerek, berendezések elhelyezése, felújítása, átalakítása, cseréje, eltávolítása,

l) kerítés létesítése, felújítása, átalakítása, átszínezése, eltávolítása,

m) utólagos falszigetelés készítése,

n) válaszfalak építése, bontása, átépítése,

o) tereprendezés.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az építtető - Étv. szerinti - építési jogosultságának igazolását,

b) az építési munka engedélyezési tervdokumentációját, a szükséges részletrajzokkal, színezési tervvel (4 példányban),

c) 1:100 méretarányú felmérési és fotódokumentációt az ingatlan (az érintett ingatlanrész) beavatkozás előtti állapotáról,

d) az építész tervező nyilatkozatát a műemléki követelmények érvényre juttatásáról.

(3) A tervezett beavatkozás jellegétől függően a kérelemhez

a) a szükség szerint elvégzett kutatások dokumentációját (2 példányban),

b) tetőszerkezeti munkák esetén faanyagvédelmi és statikai szakvéleményt,

c) kémény átalakítása esetén kéményseprő szakvéleményt,

d) homlokzat felújítás és utólagos falszigetelés esetén a faldiagnosztikai vizsgálat eredményét

kell mellékelni.

(4) A tényállás tisztázása érdekében az engedélyezési eljárás során helyszíni szemlét kell tartani.

(5) A tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően a hatóság az engedély iránti kérelemhez egyéb mellékleteket is előírhat, így különösen[23]

a) helyszíni építéstörténeti kutatás elvégzését,

b) az ingatlan építéstörténetére vonatkozó adatok beszerzését,

c) épületdiagnosztikai kutatás elvégzését.

d)[24] örökségvédelmi hatástanulmányt,

e)[25] beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.

(6)[26] A kérelem elutasítása vonatkozásában az 5. § (3)-(4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)[27] A hatóság engedélye az erről szóló határozatának végrehajthatóvá válásától számított 1 év után hatályát veszti, kivéve, ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték és 2 éven belül a 9. § (8) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentés megtörtént.

(8) Az engedélyezett munkák befejezése vonatkozásában az 5. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének d) pontjához]

10. §

(1)[28] A Tv. 63. § (2) bekezdés d) pontja alapján műemlékeken reklám, reklámhordozó elhelyezése engedélyköteles.

(2) A Tv. 63. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:[29]

a) a műemléknek a reklám, reklámhordozó által érintett teljes homlokzatát ábrázoló (a beavatkozás előtti és a tervezett állapotra vonatkozó) dokumentációt 1:100-as méretarányban,

b) az adott műemlék környezetének a beavatkozás előtti állapotát bemutató fotódokumentációt (környezet, utcakép),

c) a reklám, reklámhordozó szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározását, színezését, a megvilágítás módját, valamint a műemlék épülethez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részletterveit, valamint

d) a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezés melletti 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű dokumentációt.

(3) Reklám, reklámhordozó elhelyezése akkor engedélyezhető, ha az

a) a műemlék történeti, esztétikai értékeihez igazodik,

b) színe, megvilágítása, anyaga és mérete miatt nem csökkenti a műemléki értékek érvényesülését.

(4) Az engedély határozott időre is adható, a határozott idő letelte után kérelemre - amennyiben annak feltételei változatlanul fennállnak - meghosszabbítható.

(5)[30] Az engedély lejárta után a reklám, reklámhordozó eltávolításáért és az eredeti állapot visszaállításáért a reklám közzétevője [Rtv. 3. § k) pont] és a reklámozó [Rtv. 3. § l) pont] egyetemlegesen felelős.

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének e) pontjához]

11. §

(1) A Tv. 63. § (2) bekezdésének e) pontja alapján a hatóságtól[31]

a) kutatási engedélyt kell kérni műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, ron-csolással járó vizsgálatához (elemzéséhez),

b) restaurátori kutatási engedélyt kell kérni a műemlék tartozékát (alkotórészét) képező műemlékként védett képző- és iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálatához.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kutatással érintett kulturális örökségi elem azonosításra alkalmas megjelölését,

b) az érintett örökségi elemmel rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát,

c) kutatási szakterületenként a kutatást végző felelős szakember nevét, címét, kutatási jogosultságának igazolását,

d) kutatási szakterületenként kutatási tervet.

(3)[32] A hatóság engedélye az erről szóló határozatának végrehajthatóvá válásától számított 1 év után hatályát veszti, kivéve, ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és 2 éven belül az 11. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentés megtörtént.

(4)[33] A hatóság engedélyében feltételeket írhat elő.

(5) Az engedély megtagadása vonatkozásában az 5. § (3)-(4) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6)[34] Az engedélyezett kutatás befejezését 8 napon belül a hatóságnál be kell jelenteni.

(7)[35] Ha a kutatás közben az építménnyel összefüggésben olyan körülmény merül fel, amely a kutatási terv módosítását teszi szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a hatóságnál.

(8) A kérelmező a kutatás befejezését követő 90 napon belül köteles a hatóságnak kutatási, illetve restaurátori kutatási dokumentációt benyújtani, mely tartalmazza:[36]

a) a kutatás tárgyát képező kulturális örökségi elem történeti leírását,

b) a kutatás folyamatának leírását, eredményének összefoglalását, rajzi, és fényképes dokumentálását,

c) a felhasznált szakirodalmat, a történeti forrásokat és ezek feldolgozását,

d) helyreállítási, illetve restaurálási javaslatot.

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének g) pontjához]

12. §

(1)[37] A Tv. 63. § (2) bekezdés g) pontja alapján műemléki védelem alatt álló ingatlanon fa kivágása, növényzet telepítése, továbbá tereprendezés csak a hatóság engedélyével végezhető. A hatóság örökségvédelmi hatósági engedélye szükséges a műemlékhez tartozó kert vagy udvar megjelenését tartósan befolyásoló kertépítészeti munkák (kerti építmény, támfal, medence, tereplépcső, burkolatok építése) elvégzéséhez.

(2)[38] A kérelemhez az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájárulása mellett legalább 1:200 méretarányú helyszínrajzot, valamint a tervezett átalakítás jellegének megfelelő építészeti, illetve kertépítészeti tervdokumentációt kell csatolni. A tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően a hatóság az engedély iránti kérelemhez egyéb mellékleteket is előírhat, így különösen örökségvédelmi hatástanulmányt, illetve beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.

(3)[39] A hatóság engedélyében feltételeket írhat elő.

(4)[40] A kérelem elutasítására az 5. § (3)-(4) bekezdésében, az engedély hatályossága vonatkozásában pedig a 8. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének h) pontjához]

13. §

(1) A Tv. 63. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a műemlék egyes részei, szerkezeti elemei más helyre szállítására, áthelyezésére irányuló kérelemhez mellékelni kell:

a) tulajdonosi hozzájárulást,

b) az áthelyezés előtti állapot teljes körű dokumentációját, a tervezett munka jellegétől függően felméréssel, fotódokumentációval,

c) az áthelyezés megvalósításának részletes műszaki dokumentációját,

d) a kérelmező nyilatkozatát a szállítás körülményeiről és biztonságáról,

e) a befogadó nyilatkozatát az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról.

(2) Műemlék tartozékát (alkotórészét) képező műemlékként védett képző- és iparművészeti alkotás áthelyezésére csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető.

(3)[41] A hatóság engedélye az abban foglalt határidő elteltéig hatályos.

(4) Az engedélyezett munkák befejezése vonatkozásában az 5. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének i) pontjához]

14. §

(1)[42] Műemlékek restaurálásához a hatóság engedélye szükséges (a továbbiakban: restaurálási engedély).

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az ingatlan vagy védetté nyilvánított kulturális örökségi elem azonosításra alkalmas megjelölését,

b) a restaurálás tárgyát képező örökségi elemmel rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatát,

c) a restaurálást végző felelős szakember(ek) nevét, elérhetőségét, jogosultságának igazolását,

d) a restaurátori kutatási dokumentációt,

e) restaurálási tervet 2 példányban.

(3) A restaurálási tervnek tartalmaznia kell:

a) a beavatkozás indokait,

b) a beavatkozást követő összkép, várható látvány pontos leírását,

c) a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírását.

(4)[43] A hatóság indokolt esetben az 5. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt mellékletek benyújtását is előírhatja.

(5)[44] A hatóság engedélye annak végrehajthatóvá válásától számított 1 év után hatályát veszti, kivéve, ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és 3 éven belül a 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentés megtörtént.

(6) A beavatkozás befejezése vonatkozásában az 5. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) A kérelmező a restaurálás befejezését követő 90 napon belül köteles a hatóságnak restaurálási dokumentációt benyújtani. A dokumentációnak tartalmaznia kell:[45]

a) az elvégzett technikai, technológiai, anyagi vizsgálatok leírását és kiértékelését,

b) a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével,

c) a megerősítéshez, a felület vagy szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait,

d) rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, illetve helyreállítás utáni állapotáról,

e) a további kezelésre és tárolásra vonatkozó javaslatokat.

[A Tv. 63. §-a (2) bekezdésének j) pontjához]

15. §

A Tv. 63. § (2) bekezdésének j) pontja szerinti kérelemhez mellékelni kell:

a) az érintett tulajdonos(ok) hozzájárulását,

b) a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó tervet,

c) a fényforrás fényerejére, fényminőségére (fókuszált-ság mértéke, színhőmérséklet stb.), hatótávolságára, valamint az üzemeltetés időbeliségére (napszak, szezonalitás stb.) vonatkozó adatokat,

d) a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását,

e) a fényforrásnak a kulturális örökségi értékre várhatóan érvényesülő hatása elbírálásához szükséges, látványtervet is tartalmazó hatástanulmányt.

A hatósági határozatok nyilvántartása és a dokumentációk továbbítása[46]

16. §

A szakigazgatási szerv közli a Hivatal Nyilvántartási Irodájával a régészeti lelőhelyekre és a műemlékekre, műemléki területekre, műemléki értékekre vonatkozó jogerős határozatokat és szakhatósági állásfoglalásokat.

Egyéb örökségvédelmi eljárások [A Tv. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontjához]

17. §

(1)[47] A Tv. 44. § (2) bekezdésének a) pontja alapján műemlék épület társasházzá alakításához a hatóság jóváhagyását az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelője) kérheti.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a társasházi alapító okirat tervezetét,

b) az épület legalább 1:100 méretarányú műszaki felmérési terveit, amely szerint az alapító okirat készült (2 példányban) .

(3)[48] A jóváhagyást a hatóság megtagadja, ha a társasházzá alakítást az állami vagyont az önkormányzat részére átadó határozat kizárja.

(4) A jóváhagyás megtagadható, ha a társasházi alapító okiratból kitűnően olyan tulajdoni helyzet állna elő, amely a műemlék történelmileg értékes és egységesen használt tereit, térsorozatait olyan mértékben megváltoztatná vagy a korábbi változtatást úgy rögzítené, hogy a hiteles térállapotok helyreállítását jelentősen akadályozná.

(5)[49] A hatóság a benyújtott műszaki felmérési terv egyik példányát a jogerőre emelkedésekor záradékolását követően, a jogerős határozatra utalóan megjelölve a kérelmezőnek visszaküldi.

[A Tv. 67. §-a (3) bekezdésének c) pontjához]

18. §[50]

19. §

(1)[51] Az engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzett tevékenységek esetén az építményre - amennyiben a hatóság a Tv. 67. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket nem alkalmazza - kérelemre az örökségvédelmi fennmaradási engedély adható.

(2)[52] Az örökségvédelmi fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a végzett munka következtében a műemlék vagy tartozéka nem vagy csak olyan mértékben sérül, amely a védendő értékekjellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmei jelentőségét hátrányosan nem befolyásolja, értékei érvényre jutását nem gátolja.

(3)[53] Az örökségvédelmi fennmaradási engedély határozott időre, meghatározott feltételek bekövetkeztéig vagy visszavonásig is megadható.

(4)[54] Az örökségvédelmi fennmaradási engedélyt helyreállítási kötelezettséggel kell megadni, amennyiben az engedély nélküli munka a védett érték további károsodása nélkül eredeti vagy történeti és eszmei jelentőségének megfelelő állapotba hozható.

(5)[55] Az örökségvédelmi fennmaradási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a beavatkozás tárgya szerinti engedélyezési eljárásban a jogszabályban előírt mellékleteken túl a helyreállítás lehetőségére vonatkozó szakvéleményt is. Kérelem hiányában az építtető, ennek hiányában az ingatlannal rendelkezni jogosult felszólítható a fennmaradási engedélykérelem benyújtására.

(6)[56] Az örökségvédelmi fennmaradási engedély megadása mellett örökségvédelmi bírságot kell kiszabni.

(7) A szabálytalan tevékenységgel kapcsolatosan előírt helyreállítási kötelezettség nem minősül örökségvédelmi többletköltséget megalapozó hatósági döntésnek.

[A Tv. 65. §-ához]

20. §

(1) A Tv. 65. §-a szerinti előzetes nyilatkozat iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az elvégzendő vagy folytatandó tevékenység leírását, illetve meghatározását,

b) a tevékenységgel érintett kulturális örökségi elem azonosításra alkalmas megjelölését.

c)[57] a tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően

ca) örökségvédelmi hatástanulmányt,

cb) beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.

(2)[58] A hatóság az előzetes nyilatkozatában kizárólag a kérelemben foglaltakról nyilatkozhat a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (rajz, térkép, fotódokumentáció) alapján.

(3) Az előzetes nyilatkozat nem minősül a Ket. szerinti hatósági döntésnek.

(4) Az előzetes nyilatkozat alapján hatósági engedélyhez kötött tevékenység nem folytatható.

[A Tv. 68. §-ához]

21. §

(1) A Tv. 68. §-a alapján örökségvédelmi többletköltségnek ismerheti el a hatóság, a kulturális örökség védett elemein végzett, annak értékeinek érvényre jutását segítő olyan munkálatok költségét, amelyek[59]

a) a kötelező karbantartást meghaladják, vagy

b) az elpusztult vagy eltakart korábbi építészeti formák, felületek, képző- és iparművészeti részletek helyreállítását szolgálják.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) tulajdonosi jogosultságot igazoló okiratot,

b) a többletköltséggel érintett munkák ismertetését,

c) a többletmunkából eredő - számlákkal igazolt -költségek részletezését.

(3)[60] A hatóság által elrendelt, a Tv. 68. §-a alapján többletköltség igényt megalapozó munkák költségeinek megtérítésére irányuló kérelmet a munkák befejezését követő 30 napon belül a hatóságnál be kell nyújtani.

(4)[61] A hatóság az elfogadott többletköltség igényt a következő évi költségvetésében szerepelteti, a többletköltséget a költségvetés jóváhagyását követő 60 napon belül a jogosultnak kifizeti.

[A Tv. 86. §-ához]

22. §[62]

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[63]

Dr. Bozóki András s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere