50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet

a kedvezményes gázellátás igénybevételéről

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 56. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

(1) E rendeletet a szolgáltató által - közvetlenül vagy közvetve - a háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott földgáz, illetve propán- és bután gáz, valamint ezek elegye (a továbbiakban: propán-bután gáz) után járó támogatás elszámolása során kell alkalmazni.

(2) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel rendelkező nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó (a továbbiakban: szabadpiaci fogyasztó) és ennek telephelyén belül ellátott, e rendelet szerinti háztartási fogyasztó közötti elszámolásra, nyilatkozatadásra, a támogatásra való jogosultság megállapítására - egyéb rendelkezés hiányában - a szolgáltató és az e rendelet szerinti háztartási fogyasztó közötti elszámolásra, nyilatkozatadásra, a támogatásra való jogosultság megállapítására vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Annak a szolgáltatónak, mely egyben háztartási fogyasztónak is minősül és nem minősül szabadpiaci fogyasztónak (a továbbiakban: háztartási fogyasztónak is minősülő szolgáltató), a háztartási fogyasztó és a szolgáltató közötti elszámolásokra vonatkozó előírásokat a belső számvitelében kell teljesítenie.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában

a)[2] háztartási (lakossági) fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő háztartási célú használója, továbbá a földgáz alapú hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is) a háztartási célú hőértékesítés mértékéig, valamint a társasházi fogyasztói közösség. E rendelet alkalmazásában társasháznak minősülnek a lakószövetkezeti lakóépületek és azok az egyéb lakóépületek, amelyek műszakilag, illetőleg az ingatlannyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaznak, továbbá azok az önálló ingatlanok, amelyek lakóépületet tartalmaznak. Műszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyéből egyértelműen kiderül.

b) fogyasztási hely:

- a gázfogyasztó tulajdonában, üzemeltetésében vagy használatában lévő ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés, továbbá gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van,

- a társasházi fogyasztói közösségek esetében az a közös tulajdonú helyiség, ahol a társasház fogyasztói berendezése, továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van,

- háztartási célra hőt és távhőt termelő berendezések helyisége;

c)[3] kedvezményes időszak: minden év október 1. napját követő első leolvasástól számított 12 hónap. Mérő nélküli fogyasztási hely esetén minden október 1-jét követő 12 hónap;

d) fogyasztási időszak: a gázszámlán feltüntetett időszak;

e) nem havi leolvasási rendszer: havinál ritkább (negyedéves, féléves, éves) leolvasási rendszer. Ebben az esetben az elszámolási időszak alatt a szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott algoritmus szerint készített részszámlákat bocsát ki. Részszámla esetén - mérőállások ismeretének hiányában-a fogyasztási időszakhoz tartozó számított, MJ-ban kifejezett fogyasztás jelenhet meg a számlán;

f) fogyasztási jelleggörbe: az éves fogyasztás naptári hónapokra eső részének %-os arányát tartalmazó adatsor;

g) fogyasztási sávok: a támogatás mértékét meghatározó, MJ-ban kifejezett mennyiség tartományok, melyeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza;

h)[4] támogatás: a fogyasztási időszakra vonatkozó, mindenkori gázdíjjal kiállított számlában feltüntetett, a számla összegéből levonásra kerülő Ft összeg, mellyel a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztók gázfelhasználásából származó fizetési kötelezettségei csökkennek a felhasználás mennyiségétől függő mértékben, a szabadpiaci fogyasztó esetén a támogatásra való jogosultság szerint megállapított, igénybe vehető Ft összeg, valamint háztartási fogyasztónak is minősülő szolgáltató esetben a belső számvitelben elkülönített számviteli bizonylaton feltüntetésre kerülő Ft összeg;

i)[5] szolgáltató: a közüzemi gázszolgáltatók, a földgázkereskedők, a vezetékes propán-bután gáz elosztók és szolgáltatók, valamint az e rendelet 9. §-a, 12. §-a és a 15. § (3) és (5) bekezdése tekintetében a szabadpiaci fogyasztó;

j)[6] távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

k)[7] háztartási cél:

- a lakások háztartási, főzési, sütési, fűtési, használati melegvíz szolgáltató (konyhai, fürdőszobai) és hűtési berendezéseinek fogyasztása,

- a lakóépületben a lakások rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségek (pl. lépcsőház, folyosó, mosókonyha, szárító, gyermekkocsi tároló, gépkocsi tároló, kapualj, központi berendezések helyiségei) fűtését szolgáló berendezések.

l)[8] számviteli bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által megállapított előírásoknak, alaki és tartalmi kellékeknek megfelelő, a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat.

Támogatásra jogosultság

3. §

(1) E rendelet szerint támogatásra jogosultak a 2. § a) pontjában meghatározott háztartási fogyasztók. A támogatás a fogyasztási helyre vonatkozik.

(2) A háztartási fogyasztók támogatásra való jogosultságát a szolgáltató a fogyasztói szerződésben szereplő adatok alapján állapítja meg.

(3)[9] A társasházi fogyasztói közösségek jogosultságának igazolásához a közös képviselő, vagy a képviselettel megbízott személy vagy szervezet a lakások számát, és a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek földgázfelhasználásának két tizedes jegy pontossággal megadott arányát igazoló nyilatkozatot ad a szolgáltató részére. A lakás és nem lakás céljára szolgáló külön tulajdonú helyiségek fogyasztásának arányát - amennyiben erről a társasház alapító okirata vagy egyéb, a fogyasztók közötti szerződés másként nem rendelkezik-a helyiségek légköbméterben mért térfogata arányában kell megállapítani. A szolgáltató nyilatkozat hiányában támogatást nem érvényesít. A nyilatkozat tartalmáért annak benyújtója felel.

(4)[10] Támogatással számolható el a háztartási célra hőt, illetve távhőt termelő berendezések földgázfelhasználása. Egyidejűleg egyéb célú hő- és távhőtermelés esetén a földgázfelhasználásnak a háztartási célra értékesített hőmennyiséggel arányos része részesülhet a támogatásban. A hőtermelő- ha a hőtermelő és a távhőszolgáltató azonos - köteles a jogosultság igazolásához az általa termelt, háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség százalékos arányáról két tizedesjegy pontossággal a szolgáltató részére nyilatkozatot adni, az ellátott lakásszám feltüntetése mellett. Abban az esetben, ha a hőtermelő és a távhőszolgáltató nem azonos, a távhőszolgáltató a hőter-melőnek adja át a nyilatkozathoz szükséges igazolást az általa a hőtermelőtől vásárolt hőből háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség százalékos arányáról, és a hőtermelő a távhőszolgáltató igazolása alapján köteles a nyilatkozatot a szolgáltató részére megadni. Nyilatkozat nélkül támogatás nem számolható el. Amennyiben a hőtermelés és távhőszolgáltatás értékesítési folyamatában más gazdasági társaságok is részt vesznek, a nyilatkozat és a támogatás teljes összegének átadási kötelezettsége e társaságokra is vonatkozik.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti esetben a támogatásra való jogosultság kezdete legkorábban az igazolás beérkezésnek időpontja, érvényesítése a beérkezést követő első számlában történik.

(6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat közös képviselő, vagy a képviselettel megbízott személy, illetve szervezet, továbbá a hő-termelő képviselője írásban köteles a szolgáltatónak bejelenteni, amely változást a szolgáltató a következő kedvezményes időszaktól kezdve vesz figyelembe. Abban az esetben, ha a hőtermelő és a távhőszolgáltató nem azonos, a távhőszolgáltató köteles a változásokat a termelőnek írásban bejelenteni.

(7) Ha a társasház esetében a fűtést, illetőleg a melegvízellátást egy fogyasztási helyről látják el, és a társasházban levő lakások önálló gázmérővel is rendelkeznek, akkor a társasház közössége a központi fűtőberendezés, valamint az egyedi, lakásonkénti fogyasztási helyek gázfogyasztása után is jogosult támogatásra.

(8) Közös mérővel rendelkező társasház esetében a lakóház ingatlanon belül külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség gázfogyasztása után kedvezményes földgázellátás nem vehető igénybe.

(9) A támogatást az arra jogosultaknak a szolgáltató köteles elszámolni.

(10)[11] A háztartási fogyasztónak is minősülő szolgáltató esetében a belső számvitelében tevékenységenként elkülönített számviteli bizonylat szolgál a támogatás elszámolására, a rendeletben előírt egyéb jogosultsági feltételek mellett.

A támogatás kiszámítása

4. §

(1) A támogatás kiszámításának alapja a fogyasztási helyen elszámolási céllal mért, vagy megállapodás alapján elszámolt és e rendeletben szabályozott fogyasztási sávok figyelembevételével meghatározott gázmennyiség.

(2)[12] A támogatás igénybevételének alapjául szolgáló, MJ-ban kifejezett fogyasztást a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért, korrekcióval átszámított térfogatának és a mérési időszakra hiteles mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértékének összeszorzásával kell kiszámolni. Mérő nélküli fogyasztási hely esetén a jogszabályban megállapított számlázandó havi átalány fogyasztás a támogatás kiszámításának alapja.

(3) A támogatás mértékének kiszámítása az alábbiak szerint történik:

a)[13] földgáz, illetőleg propán-bután gáz közvetlen felhasználása esetén a kedvezményes időszak kezdetétől az 1. számú mellékletben szereplő sávok felső határának megfelelő hőmennyiség eléréséig a számlán szereplő hőmennyiség mindenkori gázdíjjal számított és áfát tartalmazó ellenértékéből az 1. számú mellékletben az adott sávhoz tartozó támogatásértékkel számolt összeg adja a számlán feltüntetendő támogatás értékét;

b) a második sáv felső határának megfelelő fogyasztás kedvezményes időszakon belüli átlépése után további támogatás nem érvényesíthető;

c)[14] a háztartási célra hőt vagy távhőt termelő berendezések földgázfelhasználásának a háztartási célra értékesített hőmennyiséggel - két tizedesjegy pontossággal számított - arányos része részesülhet az 1. számú mellékletben meghatározott támogatásban;

d)[15] a háztartási fogyasztónak is minősülő szolgáltató számviteli bizonylat alapján elkülönített földgáz felhasználásával termelt hőből a háztartási célra értékesített hőmennyiséggel arányos rész részesülhet az 1. számú mellékletben meghatározott támogatásban.

(4)[16] A fogyasztói gázszámlán, illetve részszámlán a támogatás értékével a számla végösszegét kell csökkenteni.

(5)[17] Új fogyasztási hely bekapcsolása esetén - a háztartási célra hőt vagy távhőt termelő berendezések földgázfelhasználásának kivételével - töredék kedvezményes időszak kezdődik. A kedvezményes időszak kezdete a bekapcsolás időpontja. A töredék időszakra a 2. számú melléklet fogyasztási jelleggörbéje alapján számított, csökkentett éves támogatás számolható el a fogyasztási sávok szerint. A töredék kedvezményes időszak vége havi leolvasási rendszer esetén a bekapcsolást követő október 1-je utáni első leolvasás tervezett időpontja, nem havi leolvasási rendszer esetén a bekapcsolást követő első leolvasás tervezett időpontja. Ettől az időponttól teljes kedvezményes időszak indul.

(6) A háztartási fogyasztónak megítélt egyéb önkormányzati, alapítványi stb. támogatások a számlán szereplő és pénzügyileg rendezendő összegből vonhatók le, tehát a fogyasztónak adható egyéb támogatás mértéke az adott hónapban nem haladhatja meg a (4) bekezdés szerint érvényesített támogatással csökkentett díjat tartalmazó számla értékét.

(7) Szabálytalan vételezés esetén a háztartási fogyasztó nem jogosult támogatásra, az ilyen vételezéssel kapcsolatban számolt gázmennyiség után, illetve az arról kiállított számlában a szolgáltató vagy megbízottja támogatást nem számolhat el.

A támogatás kezelése és elszámolása

5. §

(1) Az e rendeletben foglaltak szerinti jogosultság megléte esetén a kedvezményes időszak alatt regisztrált földgázfelhasználás alapján és mértékéig az 1. számú melléklet szerinti sávos fogyasztási határoknak megfelelő támogatást kell a kedvezményes időszak kezdetétől a szolgáltató vagy megbízottja által kiállított számlában érvényesíteni.

(2)[18] Társasházi fogyasztói közösségek esetén az igazolt lakásszámmal kell felszorozni az 1. számú mellékletben meghatározott támogatássávok határait. Az így kapott hőmennyiségeket a kedvezményes időszakban regisztrált háztartási célú fogyasztással összehasonlítva kell meghatározni a jogos támogatás mértékét, és azt kell a közös mérőberendezésen mért fogyasztás alapján kiállított számlán feltüntetni. A háztartási célú földgáz felhasználás arányát két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.

(3)[19] Távhőszolgáltatás, illetve hőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltató, illetve hőszolgáltató a fogyasztásmérés alapján meghatározza az általa háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség arányát. A távhőszolgáltató, illetve hőszolgáltató ezen hőmennyiségarányok figyelembevételével adja meg az általa termelt hőenergia vonatkozásában a szolgáltató részére a 3. § (4) bekezdésében szereplő nyilatkozatot, illetve hővásárlása esetén adja át a hőtermelő részére a nyilatkozathoz szükséges igazolást. A hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is), amennyiben villamos energiát és hőenergiát kapcsoltan termel, abban az esetben a kapcsolt energia termeléséhez felhasznált gázenergia mennyiségéből - a kiadott hő (MWh) és a kiadott villamos energia (MWh) alapján egyenes arányban - meghatározza a hőtermelésre eső arányos gázenergia mennyiséget, majd ebből a háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség aránya, illetve a távhőszolgáltatótól kapott igazolás alapján megállapítja a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló gázenergia mennyiséget, melyről a 3. § (4) bekezdése szerint a szolgáltató részére nyilatkozatot ad. A nyilatkozat alapján a szolgáltató a hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is) részére kiállított számlában érvényesíti az 1. számú mellékletben meghatározott támogatást.

(4)[20] Fogyasztó személyében bekövetkezett változáskor a korábbi fogyasztó által fogyasztott gázmennyiségtől indulva kell tovább érvényesíteni a támogatás számítását a kedvezményes időszak végéig. Elszámolási rendszerek közötti változtatáskor az eredeti rendszernek megfelelően kell zárni a kedvezményes időszakot, el kell számolni a támogatással. Az új elszámolási rendszerbe lépéskor töredék kedvezményes időszak kezdődik és a 4. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni kivéve, ha a célelőirányzattal történő elszámolás folyamatossága, ellenőrizhetősége a kedvezményes időszakon belül teljeskörűen biztosított.

(5)[21] Az a földgáz alapú hőtermelő, amely nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe, az általa termelt gőz vagy melegített víz távhőszolgáltatónak történő értékesítése során köteles a (3) bekezdés szerint a részére érvényesített támogatás teljes összegét a távhőszolgáltató részére kiállított számlákban érvényesíteni. Amennyiben a hőértékesí-tés nem közvetlenül távhőszolgáltatónak történik, akkor a fenti támogatást (kedvezményt) minden egyes értékesítési lépcsőhöz tartozó számlában érvényesíteni kell. A támogatás (kedvezmény) érvényesítését a - földgáz beszerzési és a hő értékesítési (továbbértékesítési)- számlákból egyértelműen levezethető módon kell végrehajtani úgy, hogy annak teljes összege a távhőszolgáltatásról szóló külön jogszabályban meghatározott lakossági felhasználók részére átadásra kerüljön.

6. §

(1) A kedvezményes időszak leteltével a támogatás igénybevételét biztosító fogyasztásmennyiség megállapítása újra kezdődik. Abban az esetben, ha a kedvezményes időszak végén nem lehet a leolvasást elvégezni, a szolgáltató vagy megbízottja az azt megelőző utolsó leolvasás és az azt követő első leolvasás alapján megállapított fogyasztásmennyiséget jogosult 60 naptári napon belüli időtartam esetén lineárisan napra bontva megosztani. 60 naptári napnál nagyobb időtartam esetén fogyasztási görbe vagy szerződésben rögzített fogyasztásmennyiség szerint kell megosztani a leolvasással megállapított fogyasztásmennyiséget.

(2)[22] A kedvezményes időszak végén végrehajtott leolvasás időpontja a pontos naptári egy évtől +/-14 nappal technikai okokból eltérhet. A támogatás elszámolását ez nem befolyásolja, az így keletkezett kedvezményes időszakot egy évnek kell tekinteni. Nagyobb eltérés esetén a 6. § (1) bekezdés szerinti megosztási eljárást kell alkalmazni.

(3) A szolgáltató a 2. számú mellékletben meghatározott fogyasztási jelleggörbe mellett saját adatbázisában nyilvántartott, fogyasztási helyek leolvasásából eredő fogyasztástörténeti adatai alapján jogosult további görbéket kialakítani az egyedi vagy szűkebb fogyasztói csoportokra jellemző fogyasztásalakulások kezelésére. Fogyasztási jelleggörbe helyett a részszámlás szerződésben rögzített egyedi fogyasztásértékek is alkalmazhatók a szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott módon.

7. §

(1) Sikertelen leolvasás esetén a szolgáltató jogosult becsült fogyasztásról számlát kibocsátani. A becsült mennyiség után is jogosult a fogyasztó a támogatás elszámolására. A becsléssel készült számla(ák) kibocsátását követő első leolvasásból vagy fogyasztói közlésből származó mérőállás alapján készült számlában el kell számolni a fogyasztással is és az arra vonatkozó támogatással is.

(2) Amennyiben a tényleges fogyasztás eltér a becsülttől, az elszámoló számlában a tévesen érvényesített támogatást a szolgáltató vagy megbízottja ellentétes előjellel köteles feltüntetni a számlán, és a támogatást biztosító Energiagazdálkodási célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) kezelőjének adott esedékes elszámolásában jóváírni.

(3)[23] A hőtermelők (ideértve a hőtermelő távhőszolgál-tatókat is) a háztartási távhőfogyasztók fogyasztói számlái korrekciójából, illetve kerekítéseiből adódó eltéréseket visszamenőlegesen, legkésőbb a kedvezményes időszakot követően egyszer, november 30-áig, de kedvezményes időszakon belül leggyakrabban havonta egyszer a szolgáltatókkal elszámolhatják.

(4)[24] A háztartási fogyasztónak is minősülő szolgáltató esetében a belső számvitelében elkülönített, számviteli bizonylaton feltüntetésre kerülő fogyasztás csak tényleges mért, leolvasáson alapuló, hitelesen alátámasztott dokumentum alapján számolható el.

8. §

(1)[25] Árváltozás vagy a támogatás mértékének megváltozása esetén a hatálybalépést magában foglaló fogyasztási időszakról készült számlát a szolgáltató jogosult a hatálybalépés időpontjának figyelembevételével megosztani. A megosztás alapja lehet leolvasásból vagy fogyasztói bejelentésből származó mérőállás vagy szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott módon számított mérőállás. Mérőállás hiányában a 60 nap vagy annál rövidebb fogyasztási időszakot lineárisan, napokra bontva lehet megosztani. 60 napnál hosszabb fogyasztási időszak esetén az elszámolási rendszerben rendelkezésre álló adatok (fogyasztásijelleggörbe, részszámlás szerződésben meghatározott értékek) alapján lehet a megosztást elvégezni

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott mérőállástól kell az új árat és az ennek megfelelő új támogatási mértéket alkalmazni. Nem havi leolvasási rendszer esetén az elszámolási időszak végén (3,6 vagy 12 hónap) a két mérőleolvasás közötti teljes időszakot kell elszámolni a rendelkezésre álló közbenső - árváltozáshoz kötött, fentiek szerint meghatározott - mérőállás és az alkalmazandó ár és támogatás figyelembevételével.

(3)[26] Mérő nélküli fogyasztási hely esetén a támogatásváltozás hatálybalépésének időpontjától jogosult a szolgáltató az új támogatásmértéket alkalmazni.

9. §

(1) A szolgáltató köteles mind a fogyasztókkal, mind a célelőirányzat kezelőjével a 8. §-ban foglaltak szerint elszámolni.

(2) Az Energiagazdálkodási célelőirányzat kezeléséről és felhasználásáról szóló 113/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodás kötelező adatszolgáltatási és nyilvántartási elemeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

10. §

A GET 41. § (5) bekezdésében meghatározott, fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez kötött gázértékesítés esetén az előzetes ellenérték megfizetésének időpontjában érvényes árakat és a kedvezményes időszakban vásárolt mennyiségének megfelelő ártámogatási mértéket kell alkalmazni. Az ártámogatási sávok alkalmazásánál a kedvezményes időszakon belül vásárolt gázmennyiség a meghatározó.

11. §

(1) A propán- és butángáz szolgáltatója akkor jogosult a támogatásra, ha a fogyasztók részére a támogatás figyelembevételével számlázott gázár az 1. számú mellékletben szereplő sávok esetében a földgáz hatósági árának 120%-át nem haladja meg.

(2) A propán- és butángáz beszerzési árának tartós és jelentős emelkedése esetén a szolgáltató, csökkenése esetén a célelőirányzat kezelője kezdeményezheti az 1. számú mellékletben szereplő támogatási értékek megváltoztatását.

12. §

A jogtalanul igénybe vett támogatás összegét az ilyen igénybevételért felelős szolgáltató vagy háztartási fogyasztó köteles a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal a célelőirányzatnak visszafizetni. A fogyasztó által jogtalanul igénybe vett támogatás megtérüléséről a szolgáltató köteles gondoskodni.

13. §

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a célelőirányzat kezelésével kapcsolatos technikai részfeladatok - különösen a célelőirányzat nyilvántartása, pénzügyi és számviteli, valamint ellenőrzési feladatok - végrehajtására közreműködő szervezetként az Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energiainformációs Ügynökség Közhasznú Társaságot (a továbbiakban: közreműködő) jelöli ki.

14. §[27]

A fogyasztói számlákon szereplő támogatás összegéről a szolgáltató, az igénybe vett támogatás összegéről a szabadpiaci fogyasztó a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú összesítő kimutatást köteles benyújtani. Az összesítő kimutatás a szolgáltató vagy a szabadpiaci fogyasztó által már kibocsátott számlák, és a szabadpiaci fogyasztó a támogatásra jogosító hőtermelési adatai alapján készül. Az összesítéseket a szolgáltató és a szabadpiaci fogyasztó havonta két alkalommal, a hó 5., illetve 20. napján (munkaszüneti nap esetén az azt követő első munkanapon) nyújthatja be a közreműködőnek. A közreműködő köteles a támogatás összegének a szolgáltatók és a szabadpiaci fogyasztó részére történő átutalásáról 14 napon belül gondoskodni.

15. §

(1)[28] A szolgáltató vagy annak megbízottja a számlákban érvényesített támogatásokról, a szabadpiaci fogyasztó az igénybe vett támogatás összegéről olyan - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a szolgáltatók, továbbá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a szabadpiaci fogyasztó által kötött együttműködési megállapodásban meghatározott adattartalmú - nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi a fogyasztói számlákon elszámolt támogatás jogossága és a célelőirányzattal történő elszámolása helyességének ellenőrzését.

(2)[29] A számla esetleges helyesbítése után az eredeti számlában érvényesített támogatáshoz a számla fizetője sem készpénzben, sem banki átutalással, sem a szolgáltatónál vagy megbízottjánál vezetett folyószámlán történő jóváírással nem juthat hozzá. Ilyen esetekben a helytelenül érvényesített támogatást a szolgáltató és a szabadpiaci fogyasztó köteles a következő esedékes összesítő kimutatásban a célelőirányzatnak jóváírni.

(3)[30] A szolgáltató vagy megbízottja köteles az általa kibocsátott fogyasztói számlán külön feltüntetni a támogatás nettó összegét, a támogatásra eső általános forgalmi adó összegét és a támogatás összegét, valamint a támogatással csökkentett fizetendő összeget.

(4) Nem havi leolvasást alkalmazó szolgáltatók kötelesek az elszámolási időszakban kibocsátott részszámláikon jelezni, hogy a számlák bruttó végösszegében érvényesített támogatás nem tényleges leolvasás alapján került jóváírásra. Az elszámolási időszakot lezáró számlán fel kell tüntetni a teljes időszakra járó, tényleges leolvasáson alapuló támogatás, az elszámolási időszakban kibocsátott részszámlákon feltüntetett támogatások összegét és a két Ft összeg egyenlegét. A célelőirányzat felé benyújtandó következő összesítő kimutatásban ennek az egyenlegnek kell szerepelnie.

(5) A támogatásrendszer megszüntetése esetén a célelőirányzat működése csak akkor szüntethető meg, ha a célelőirányzat és a szolgáltatók közötti elszámolások teljeskörűen lezárultak.

Átmeneti rendelkezések

16. §

(1) Havi leolvasási rendszer esetén a kedvezményes időszak 2003. október 1. napját követő első leolvasástól kezdődik.

(2) Nem havi leolvasási rendszer esetén a rendelet hatálybalépésétől töredék kedvezményes időszak kezdődik. A kedvezményes időszak vége a következő leolvasás időpontja. Ebben a töredék időszakban az október elsejétől a leolvasásig terjedő időszakra fogyasztási görbe alapján várható, vagy részszámlás szerződésben rögzített fogyasztásértékek felhasználásával kalkulált fogyasztási mennyiség alapján kell a támogatást számítani és a kibocsátott részszámlán (részszámlákon) megjeleníteni. A hatálybalépést követő első leolvasáskor készített elszámoláskor a töredék kedvezményes időszakra jutó tényleges fogyasztásmennyiség alapján jogosan járó támogatás és a részszámlák számításánál érvényesített támogatás különbözetét a következő összesítő elszámoláson rendezni kell a célelőirányzattal.

(3) Az támogatás pontosabb elszámolása érdekében az október 1. napi mérőállást a szolgáltató vagy képviselője leolvasásból vagy fogyasztói közlésből származó mérőállással vagy fogyasztóval kötött megállapodás is alátámaszthatja.

(4) 2003. december 31-ig e rendelet alkalmazásában közüzemi szolgáltató helyett gázszolgáltatót kell érteni.

(5)[31] A "számla" megnevezése tekintetében a háztartási fogyasztónak is minősülő szolgáltató esetében a "számviteli bizonylat" értendő.

Záró rendelkezés

17. §

Ez a rendelet 2003. október 1. napján lép hatályba.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet az 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelethez[32]

Támogatássávok, az ahhoz tartozó támogatás mértéke áfával

2. melléklet az 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelethez

Fogyasztási jelleggörbe

3. számú melléklet az 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelethez

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a szolgáltatók között kötendő együttműködési megállapodás kötelező adatszolgáltatási és nyilvántartási elemei

1. A szolgáltatók által a célelőirányzat kezelője részére rendszeresen küldendő kimutatásnak a "következő halmozott adatokat kell tartalmaznia:

- szolgáltató megnevezése,

- szolgáltató címe, adószáma,

- szolgáltató bankszámlaszáma,

- az adatszolgáltatás időszaka,

- az adatszolgáltatás időszakában a támogatást érintő számlázott hőmennyiség (MJ),

- az adatszolgáltatás időszakában a számlán feltüntetett a célelőirányzatot terhelő támogatási igény (+ Ft),

- az adatszolgáltatás időszakában számlahelyesbítés, havinál ritkább leolvasási rendszerben kibocsátott elszámolás, becsült számlát követő elszámolás hatására számlán feltüntetett egyéb okokból a célelőirányzatnak jóváírandó támogatás (-Ft),

- az előző két támogatás egyenlege (Ft).

2. A célelőirányzat kiadásainak ellenőrizhetősége érdekében a szolgáltató vagy megbízottja a számlázási rendszerben legalább a következő adatokat köteles nyilvántartani:

- számla azonosítója,

- számla kelte,

- fogyasztási időszak kezdetének és végének dátuma,

- ügyfél neve,

- számlahelyesbítéskor az eredeti számla azonosítója,

- a számla készítésekor felhasznált tarifa,

- a számlán elszámolt hőmennyiség (MJ),

- a számlázott hőmennyiség támogatásra jogosult aránya (%) hőtermelő és távhőszolgáltatók esetén nyilatkozat alapján,

- a számla készítésekor figyelembe vehető lakások száma az adott fogyasztási helyen (db), társasházak esetén nyilatkozat alapján,

- a kedvezményes időszak kezdete óta a számla kiállításáig felhasznált hőmennyiség a konkrét számlán szereplő hőmennyiség nélkül (MJ),

- a számla bruttó végösszege (Ft),

- a számlán feltüntetett támogatás (Ft).