2003. évi LXI. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6][7]

6. §[8]

7. §[9]

8. §[10]

9. §[11]

10. §[12]

11. §[13]

12. §[14]

13. §[15][16]

14. §[17]

15. §[18]

16. §[19]

17. §[20][21]

18. §[22]

19. §[23]

20. §[24]

21. §[25][26]

22. §[27]

23. §[28]

24. §[29]

25. §[30]

26. §[31]

27. §[32]

28. §[33]

29. §[34]

30. §[35]

31. §[36]

32. §[37]

33. §[38]

34. §[39]

35. §[40]

36. §[41]

37. §[42]

38. §[43]

39. §[44]

40. §[45]

41. §[46]

42. §[47]

43. §[48]

44. §[49]

45. §[50]

46. §[51]

47. §[52]

48. §[53]

49. §[54]

50. §[55]

51. §[56]

52. §[57]

53. §[58]

54. §[59]

55. §[60]

56. §[61]

57. §[62]

58. §[63]

59. §[64]

60. §[65]

61. §[66]

62. §[67]

63. §[68]

64. §[69]

65. §[70]

66. §[71]

67. §[72]

68. §[73]

69. §[74]

70. §[75]

71. §[76]

72. §[77]

73. §[78]

74. §[79]

75. §[80]

76. §[81]

77. §[82]

78. §[83]

79. §[84]

80. §[85]

81. §[86][87]

82. §[88]

83. §[89]

84. §[90]

85. §[91]

86. §[92]

87. §[93][94]

88. §[95][96]

89. §[97]

90. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény

a)[98] 4. §-ával megállapított Kt. 8. § (3)-(5) és (9) bekezdése, valamint az 5. §-ával megállapított Kt. 8/A. §-a, a 13. §-ával megállapított Kt. 17. §-a (1) bekezdése, 35. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (2) bekezdése,36. §-ával megállapított Kt. 52. §-ának (10) bekezdése, 44. §-ával megállapított Kt. 70. §-a (3) bekezdésének első mondata és a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az első évfolyamon, illetve a 45. §-ával megállapított Kt. 71. §-ának (1) bekezdése az iskola legalacsonyabb évfolyamán is, ezt követően felmenő rendszerben. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok az iskolatársulások, amelyekben biztosított a tanulók felvételi eljárás nélküli továbbhaladása, a helyi tantervüket - a hatályos követelmények alapján - a Kt. 8. § (5) bekezdése szerint átdolgozhatják. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja 2004. szeptember 1-jétől az óvodai nevelésben, az e) és k) pontja 2004. szeptember 1-jétől az iskola valamennyi évfolyamán alkalmazható. A Kt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján tanuló az első szakképzési évfolyamra, első alkalommal a 2004/2005. tanévben léphet. A Kt. 78. §-ának (3) bekezdését azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben vagy azt követően kezdték meg az általános iskola első évfolyamán.

b) 86. § (2) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész "A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA" cím II/17-18. pontja, a 87. §-ával megállapított Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része - az 5. pont kivételével - 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

c) 7. §-ával megállapított Kt. 9. § (8) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2005-ben szervezett felvételi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

d) 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-a (4) bekezdésének hatálybalépéséről külön jogszabály intézkedik.

e) 21. §-ával megállapított Kt. 28. § (4) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy gimnáziumban egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

f) 22. §-ával megállapított Kt. 29. §-ának (2) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, oly módon, hogy egy-egy szakközépiskolában egy-egy osztályban, ezt követően tanítási évenként további egy-egy osztályban lehet megkezdeni az idegen nyelvi felkészítést segítő kilencedik évfolyamot.

g)[99]

h) 84. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az 1. számú melléklete Első rész "Iskolában és Kollégiumban" alcím 3. pontja, valamint a (4)-(6) bekezdéssel megállapított 1. számú melléklete Első rész a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, "Iskolában és kollégiumban" alcím 2. és 4-5. pontja 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

i) 88. §-ával megállapított Kt. 2. számú mellékletének az azonosító számra vonatkozó rendelkezései hatálybalépéséről és bevezetéséről kormányrendelet intézkedik.

j) 89. §-ával megállapított 3. számú melléklet I. Rész "Iskola" alcím 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

k) 92. §-ával megállapított 2001. évi C. törvény 4. §-ának (5) bekezdése 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)[100]

(4)[101]

(5)[102]

91. § E törvény hatálybalépésének napján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi. LXXVII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 47/A. §-sal egészül ki:

"47. § (1) A kisebbségi önkormányzat-a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.

(2) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint - közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést - az ellenkező bizonyításig - a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.

(3) Kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.

(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.

(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása

a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatási miniszter,

b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó helyi önkormányzat köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni.

(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.

(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti a helyi önkormányzatnak a feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt a helyi önkormányzat az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.

(9) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása

a) a (4) bekezdés alapján történt, az Oktatási Minisztérium,

b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzat köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul.

(10) A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat, - a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján - igényelhet továbbá a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.

(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő kisebbségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A kisebbségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátáshoz igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.

(12) A (10) bekezdés szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.

(13) Ha az országos kisebbségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott kisebbségi oktatási feladatokat.

(14) Az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a kisebbségi önkormányzati intézményfenntartók - pályázat útján - támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.

(15) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(16) A kisebbségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

47/A. § Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére-jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidőt - az érdekelt kérelmére - egy alkalommal további harminc nappal meg kell hosszabbítani. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat - Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik."

92. §[103]

93. §[104]

94. §[105]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke