2003. évi LXXXVI. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról[1]

A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A szakképzési hozzájárulás

1. § (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés,

b)[2] a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó, OKJ-ben nem szereplő, munkába állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő, illetve rész-szakképesítés elsajátítását biztosító gyakorlati képzés,

c)[3] a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) szabályozott felsőfokú szakképzés és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak) keretében folytatott gyakorlati képzés (a kettő együtt a továbbiakban: Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés),

d)[4] a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján történő beszámítás tekintetében a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá

e)[5] a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás [a továbbiakban az a) -d) pont alattiak együtt: gyakorlati képzés]

f)[6] a kollégiumokban az a)-e) pontokban meghatározott célokat szolgáló fejlesztések

támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.

(2)[7] A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.

2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3) -(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű

a)[8] gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi képzőhely és az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság,

b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközműtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

e)[9] a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

f)[10] egyéni cég

az a)-f) pont alattiak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

(3) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó) , szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a külön törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségét.

(5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

a) a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint

b)[11] az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

c)[12] az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapját.

d)[13] a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

(6)[14] Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételéből a 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.

3. § (1)[15] A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.

(2)[16]

(3)[17] A szakképzési hozzájárulás mértéke - a (4) bekezdés figyelembevételével - a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség) .

(4)[18] A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.

(5) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg.

4. § (1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) az Szt. 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - megszervezésével,

b) az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon történő megszervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben közreműködő hozzájárulásra kötelezett együttműködési megállapodást kötött.

c)[19] a gyakorlati képzésnek az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint megkötött hallgatói szerződés alapján történő megszervezésével.

(2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig

a) a tárgyévben elszámolt (kifizetett) - a mellékletben meghatározott - költségek (kiadások) összegével,

b)[20] a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg 50 százalékával, karbantartására, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel,

c)[21] a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. §-ának 24. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben - a tanműhely gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozóan - fordított ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevő tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összegével, továbbá

d)[22] a tanulószerződés, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként, illetve hallgatónként és évenként - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 20 százalékának megfelelő összeggel, azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány-szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 40 százalékának megfelelő összeggel

csökkentheti.

(3)[23] Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát.

(4)[24] Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2) -(3) bekezdések alapján tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részének, azonban a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékának az Flt.-ben meghatározott Munkaerő-piaci Alap (a továbbiakban: Alap) kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel teljesíti.

(5)[25] Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)-(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét az Szt. 2. §-a (5) bekezdésében meghatározott térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: térségi integrált szakképző központ) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését - tárgyieszköz-beszerzést - közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak adhatja át, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást a speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, valamint a felsőoktatási intézménynek az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatására is átadhatja. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet.

(6)[26] Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek és a gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltség finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 20 százaléka, továbbá a szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel. Az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az (5) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire, továbbá az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság nappali rendszerű iskolai oktatáshoz kapcsolódó szakképzési feladatainak térségi integrált szakképző központ keretében történő megszervezésével összefüggő működtetési költségeire az átvett fejlesztési támogatás legfeljebb 35 százaléka használható fel.

(7)[27] A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel - számla alapján a saját tanulója arányában - csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

(8)[28] Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett számára (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett kiegészítő gyakorlati képzésnek - a (2) bekezdés szerint elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) hozzájárulást ad át, melyet a költséghozzájárulásban részesített a (2) bekezdésben feltüntetett tételek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó kötelezettségének az átadott összeggel csökkentett része még fedezetet nyújt - a (3) -(5) bekezdésekben meghatározott tételekkel csökkenti a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített köteles az átvett költség-hozzájárulást elkülönítetten nyilvántartani, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségről készített bevallásában annak felhasználásával elszámolni, és a (2) bekezdés szerinti fel nem használt összeget az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni.

(9)[29] Ha a (2) -(5) bekezdésekben meghatározott kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig kell befizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

(10)[30] A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek bevallási és elszámolási, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint bejelentkezési kötelezettsége van az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel szemben. A hozzájárulásra kötelezett elszámolása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megbízásából az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellenőrizheti.

(11) A szakképzési hozzájárulást az (1) , a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai szerint ellenőrzi.

(12)[31] A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi. Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció csatolásával negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezései szerint jár el.

(13)[32] Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az (1) bekezdés alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetőleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

(14)[33] A visszatérítési igény negyedévenként, illetve havonta is benyújtható, ha a (13) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül, és e törvény végrehajtási rendeletében előírt mértéket eléri.

(15)[34] A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (13) bekezdés szerinti visszatérítés.

(16)[35] Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását, illetőleg a (13)-(14) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül az Alap kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.

(17)[36] Az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint kötött együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét az e megállapodás alapján kifizetett kiadások összegével, ha a gyakorlati képzési idő meghaladja az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértéket és nem köt tanulószerződést.

(18)[37] Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felbontja, a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés, illetve a hallgatói szerződés felbontásáig elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét a szerződés felbontását követő 15 napon belül köteles az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a tanulószerződés felbontására az Szt. 37. §-ának (3) bekezdése alapján kerül sor.

4/A. §[38] (1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az együttműködési megállapodást kötő felek

aa) nevét (cégnevét),

ab) székhelyét,

ac) adószámát,

ad) statisztikai számjelét,

ae)[39] cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát,

af) szakképző iskola esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. §-ának (3) bekezdése szerinti azonosítóját, illetve

ag) felsőoktatási intézmény esetében a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-ának (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM-azonosító),

b) a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát,

c) a szakképző iskola szakmai programjában, illetve a felsőoktatási intézmény szakképzési programjában és a felsőoktatási intézmény tantervében szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a kiegészítő gyakorlati képzés arányát a hozzájárulásra kötelezettnél tanévenként,

d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,

e) a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,

f) a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,

g) a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e törvény szerint megillető juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelősségbiztosítás költségeit,

h) a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, továbbá a 4. § (2) bekezdése b)-c) pontjai alapján elszámolható tervezett költségeket,

i) a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről.

(2) A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a megállapodást kötő felek

aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,

ab) székhelyét,

ac) adószámát,

ad) statisztikai számjelét,

ae)[40] cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

af)[41] pénzforgalmi számlaszámát,

ag) térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképző iskolák, továbbá a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. § (3) bekezdése szerinti azonosítókat,

ah)[42] felsőoktatási intézmény esetében, a nevét, adószámát, felsőoktatási intézményi azonosító jelét,

b)[43] a fejlesztési támogatással érintett, a szakképző iskola tanulóinak gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés helyszínét és időtartamát,

c)[44] a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulóknak a b) pont szerinti intézményenkénti bontású szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát,

d)[45] a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, az átadás módját, határidejét,

e) a tárgyi feltételek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását, illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülő tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait,

f) a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban részesítettnek az erről szóló, a támogató részére megküldendő beszámolásnak a határidejét,

g) a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag-és taneszközfejlesztést, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzését szolgáló programok felsorolását.

4/B. §[46] (1) A 4. § (10) bekezdése szerint bejelentkezett hozzájárulásra kötelezett éves bevallási és elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet honlapján közzétett "éves bevallás" nyomtatvány kitöltésével, valamint a nyomtatványnak az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére a tárgyévet követő második hónap 25. napjáig történő megküldésével és a bevallásban kimutatott befizetési kötelezettség egyidejű megfizetésével tesz eleget.

(2) A gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő megszervezése esetén a bevalláshoz csatolni kell a gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara által, a gyakorlati képzés telephelyére a tárgyévre vonatkozóan érvényes tanúsítvány 60 napnál nem régebben kiállított másodlatát. A tanúsítvány tartalmazza

a) azt, hogy a hozzájárulásra kötelezett rendelkezik a szakmai gyakorlati képzéshez az Szt.-ben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételekkel,

b) a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást,

c) annak tényét, hogy a hozzájárulásra kötelezett az Szt. 54/B. § 24. pontja szerinti tanműhelyt üzemeltet.

(3) A tanúsítvány kiadásának feltétele a foglalkozási napló és a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés esetén fizetendő pénzbeli juttatás kifizetését igazoló dokumentumoknak a területi gazdasági kamara részére történő bemutatása.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett a bevallási és elszámolási kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben nem tesz eleget, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - felhívja a bevallás és elszámolás pótlására.

(5) A 4. § (13) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgyévet követő második hónap 25. napjától válik esedékessé.

(6)[47] Az éves bevallásban e törvény mellékletében meghatározott költségeknek (kiadásoknak) a melléklet 1-5., illetve 6. pontjai szerinti elszámolás módját évente - ideértve a 4. § (14) bekezdés szerinti évközi visszatérítési igényt is - a hozzájárulásra kötelezett választja meg. Évközi visszatérítési igény benyújtása esetén az első visszatérítési igényben alkalmazott elszámolási módot kell a további évközi és a tárgyévre vonatkozó éves bevallásban folytatni.

4/C. §[48] (1) A bevallás és elszámolás helyességét annak benyújtásától számított 30 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és a javítás tényéről, továbbá annak eredményéről a hozzájárulásra kötelezettet a kijavítástól számított 15 napon belül írásban értesíti.

(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a javítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez fordulhat. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az egyeztetés eredménytelenségéről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság az állami szakképzési és felnőttképzési intézet tájékoztatása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel kapcsolatos adóigazgatási eljárást megindítja.

(3) Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a befizetés teljesítésének igazolását követően, a hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a befizetési kötelezettségének még nem tett eleget, a kijavított összeget kell megfizetnie az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

(4) Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet további fizetési kötelezettség terheli, ezt az összeget az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét, a (2) bekezdés szerinti egyeztetés eredményes lezárását követő 30 napon belül kell megfizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

(5) Ha a bevallás, elszámolás a hozzájárulásra kötelezett közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy a bevalláshoz, illetve feldolgozásához további adatokra, dokumentumok becsatolására van szükség, vagy a hozzájárulásra kötelezett fennálló köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy a külön jogszabályokban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, a hozzájárulásra kötelezettet az állami szakképzési és felnőttképzési intézet - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - a bevallás és elszámolás kijavítására, kiegészítésére, illetve hiánypótlásra szólítja fel.

4/D. §[49] (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a 4/B. § (1) bekezdése szerinti bevallási és elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet felhívása ellenére sem tesz eleget, vagy hiánypótlásra szoruló bevallását és elszámolását felszólítás ellenére sem rendezi, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek tekinti, törli a nyilvántartásából, és erről értesíti a hozzájárulásra kötelezettet, valamint a dokumentáció csatolásával az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a kötelezettség teljesítése érdekében az adóigazgatási eljárást megindítja.

(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett az (1) bekezdés szerinti bevallás időszakában, illetve azt követően gyakorlati képzést szervezett, továbbra is az 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, ezért nem csökkentheti a 4. § (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat a 4. § (8) bekezdésében szabályozott költséghozzájárulást. Az elmulasztott évekre vonatkozó, illetve tárgyévi bevallását az állami adóhatósághoz kell benyújtania, és ha ezt követően a 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével kívánja teljesíteni szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, a 4. § (10) bekezdése szerint kell eljárnia.

4/E. §[50] (1) Önellenőrzéssel a hozzájárulás alapját, a hozzájárulási kötelezettséget, az elszámolható költségeket és kiadásokat, a befizetési kötelezettség, illetve a többletköltség-igénylés összegét a bevallási kötelezettség eredeti időszakában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő hozzájárulási kötelezettség előírt bevallási időszakára, az Art. 164. §-ában meghatározott adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

(2) A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az állami szakképzési és felnőttképzési intézet honlapján közzétett, az adott önellenőrzéssel érintett év "éves bevallás" nyomtatványát használja fel és nyújtja be, az önellenőrzés időpontját követő 15 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez. A nyomtatványon fel kell tüntetni az önellenőrzés tényét, időpontját és esedékességét is.

(3) Az önellenőrzésről benyújtott bevallás és elszámolás esetében is alkalmazni kell a 4/C-4/D. §-ban előírtakat, azzal, hogy a hiánypótlás, illetve kijavítás nem teljesítése esetén az önellenőrzést az állami szakképzési és felnőttképzési intézet elutasítja, és erről a hozzájárulásra kötelezettet a hiánypótlásra, kijavításra való felhívásban megállapított határidő leteltétől számított 30 napon belül értesíti.

(4) Amennyiben önellenőrzéssel a hozzájárulásra kötelezett befizetési kötelezettséget állapít meg, a rendezendő különbözetet az önellenőrzött év eredeti bevallásbenyújtási határidejének időpontjától az önellenőrzés időpontjáig számított, kamattal növelt összegben kell befizetnie az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd része. A hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó helyesbítés esetén kamatot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

(5) Az önellenőrzéssel feltárt hozzájárulási kötelezettséget vagy többletköltségigényt a feltárás időpontjában a hozzájárulásra kötelezettnek nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített szakképzési hozzájárulás alapjának és összegének. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a helyesbítés szöveges indokolását.

4/F. §[51] (1)[52] A szakképzési hozzájárulás bevallásának és elszámolásának ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi. Ellenőrzési jogosultsága a 4. §-ban meghatározottak teljesítésének ellenőrzésére terjed ki.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

(3) Az ellenőrzés alá vont hozzájárulásra kötelezett (a továbbiakban: ellenőrzés alá vont) köteles

a) az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megkeresésének soron kívül eleget tenni,

b) az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,

c) az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve az ellenőrzést végző személy (a továbbiakban: ellenőrzést végző) kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

(4) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés alá vontat előzetesen értesíti az ellenőrzésről, továbbá a szükséges iratok másolatát bekéri. Az előzetes értesítés mellőzhető, ha az ellenőrzés során a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, egyéb iratok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának veszélye áll fenn, illetve az ellenőrzés eredményességét az ellenőrzés alá vont egyéb módon veszélyeztetné.

4/G. §[53] (1) Az ellenőrzést végző az ellenőrzést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával - a dokumentáció bekérése, illetőleg helyszíni ellenőrzés útján - folytatja le.

(2) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megállapításairól és a szükséges intézkedésekről az ellenőrzés alá vont által is aláírt jegyzőkönyvet készít.

(3) Az ellenőrzés alá vontnak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

(4) Az ellenőrzés alá vontat a hozzájárulási kötelezettség jogszabálysértő elmulasztása vagy felhasználása esetén befizetési, az ellenőrzés alá vont részére e törvény szerint járó összeg jogszabálysértő igénybevétele esetén pedig visszafizetési és a (6) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

(5) A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség mellett ötvenezer forinttól százezer forintig terjedő eljárásibírság-fizetési kötelezettség is terheli az ellenőrzés alá vontat, ha

a) az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy

b) az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre,vagy

c) a külön jogszabályban előírt elkülönített nyilvántartási kötelezettségét nem teljesítette.

(6) Az ellenőrzés alá vontat befizetési, illetve visszafizetési kötelezettség a (4)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény megállapításától, kamatfizetési kötelezettség a (4)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától terheli. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.

5. § (1)[54] Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem a 4. §-ban meghatározott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett számlára befizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:[55]

a)[56] a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben - az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatására adhatja át;

b)[57] a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig.

(3)[58] Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

(4)[59] Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást - az Alapot megillető járulékok és hozzájárulások átutalásáról szóló - megállapodás alapján utalja át az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

6. § (1)[60] Az 5. §-ban meghatározott hozzájárulásra kötelezett

a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő év második hónap 25. napjáig az állami adóhatóságnak.

(2) A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

(3)[61] Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők, feltéve, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörtént.

(4)[62] Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig bevallja és az állami adóhatóság által vezetett számlára ezzel egyidejűleg megfizeti.

(5)[63] A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(6) A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)[64] Az állami adóhatósággal elszámoló gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett 3. § szerinti hozzájárulási alapjáról és mértékéről, valamint az 5. § (2) bekezdés szerinti levonásokról - a bevallási időszakot követően - az állami adóhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek.

7. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.

(2) A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.

(3) Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a 4. § (5) bekezdés, valamint az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékig - jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(4)[65] A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét.

(5)[66] A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - számított nettó értékét lehet a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(6)[67] A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.

(7)[68] A gyakorlati képzés szervezését év közben kezdő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés megkezdése időpontjától számított időszakra vonatkozóan a 4. § szerint kell eljárnia.

(8)[69] A gyakorlati képzés szervezését év közben megszüntető hozzájárulásra kötelezett éves hozzájárulási kötelezettségének elszámolásánál és pénzügyi rendezésénél a 4. § szerint jár el az egész évre vonatkozóan.

(9)[70] Gyakorlati képzés szervezésének vagy az adott szakképesítés gyakorlati képzése szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköznek és beruházásnak - a megszűnés, szüneteltetés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti.

(10)[71] Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amelynek jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá az a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytató hozzájárulásra kötelezettnek, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak térítésmentesen átadja. Az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.

(11)[72] Az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság a kapott fejlesztési támogatást a térségi integrált szakképző központ részét képező, a fejlesztési megállapodásnak megfelelő iskolai rendszerű szakképzést folytató és a Kt.-ben előírt pályakövetési rendszerrel összefüggő jelentéstételi kötelezettségének eleget tevő közoktatási intézménynek, felsőoktatási intézménynek, központi képzőhelynek (a továbbiakban együtt: támogatást felhasználó) továbbadhatja, feltéve, hogy a támogatás felhasználásáról, valamint a támogatással összefüggő, jogszabályban rögzített jogokról és kötelezettségekről a támogatást felhasználóval megállapodást köt.

(12)[73] Az Szt. 2. § (5) bekezdés b) pontja szerint meghatározott intézmény önkormányzati fenntartója a kapott fejlesztési támogatás térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskolák között történő elosztásának, forrásátadásának, illetve felhasználásának részletes szabályait - a (11) bekezdésben foglalt megállapodás helyett - rendeletben határozhatja meg.

MÁSODIK RÉSZ

A képzési rendszer fejlesztésének támogatása

8. § (1) A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) célja a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása.

(2)[74]

9. §[75] (1) Az alaprészből az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához a (4)-(7) bekezdésekben meghatározottak figyelembevételével szükséges forrást biztosítani az oktatásért felelős miniszter, és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által évente megkötött külön megállapodás alapján.

(2)[76] Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott "Szakképzési hozzájárulás" és "Szakképzési egyéb bevétel" elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:

a)[77] a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított összeggel, valamint a Kormány által elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi program teljesítését szolgáló előirányzattal,

b) a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek visszatérítési igényeinek kielégítésére biztosított keretösszeggel,

c)[78]

d) a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására a bevételi előirányzat 2 százalékának megfelelő összeggel,

e) a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítéseket tanulókat megillető szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült - a külön kormányrendeletben meghatározott - költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeggel,

f) a Nemzeti Tehetség Programról szóló külön jogszabályban meghatározott célok megvalósításához szükséges feladatok támogatására a tárgyévi eredeti bevételi előirányzat 3 százalékának megfelelő összeggel,

g)[79] a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-f) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg felével,

h)[80] a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)-g) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg egyharmadával,

i) a szakiskolai fejlesztési programra és az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjára az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által együttesen a költségvetési évre megállapított keretösszeggel.

j)[81] a szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervezési tevékenységének ellenőrzésére a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalnak biztosított, az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által együttesen a költségvetési évre megállapított keretösszeggel.

(3)[82] A (2) bekezdés szerinti csökkentő tételek levonását követően a bevételi előirányzat fennmaradó keretösszegének 50 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 50 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.

(4)[83] A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keretét képezi.

(5)[84] A bevételi előirányzatot meghaladó többletbevétel 50 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 50 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.

(6) A (3) és az (5) bekezdésben meghatározott aránytól az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter együttes döntésével el lehet térni.

(7)[85] A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott keretösszeget át kell csoportosítani a külön jogszabályban meghatározott Bethlen Gábor Alapba.

(8)[86] A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen alkotják az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörében felhasználható keretösszegét.

10. §[87] (1) Az alaprész központi kerete

a) az Fktv.-ben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, valamint

b) a 14. §-ban meghatározott szakképzési célokra

használható fel.

(2)[88]

(3) Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része

a)[89] a Kt. által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás - beleértve a párhuzamos oktatás elméleti és gyakorlati képzését - fejlesztésére, valamint ezen feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoring tevékenységre, tanulmányi versenyekre,

b)[90] legfeljebb négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (IV. 13.) Korm. rendeletben szabályozott kétszintű érettségi vizsgát lebonyolító vizsgaközpontok informatikai fejlesztésére,

c)[91] az e bekezdésben meghatározott támogatási célok megvalósítására az Oktatásért Közalapítvány, valamint legfeljebb 4 százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány támogatására,

d)[92] legfeljebb öt százaléka a felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzése és a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott gyakorlati képzésének támogatására,

e) legfeljebb másfél százaléka a szakképzéssel összefüggő, a központi költségvetésben meghatározott források felhasználásához kapcsolódó feladatokat ellátó intézmény működtetési költségeinek finanszírozására

f)[93] a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzési feladatok finanszírozására,

g)[94] a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérésének finanszírozására,

h)[95] az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos szakmai vizsgák szervezésére és ellenőrzésére, valamint az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgái tekintetében általános vizsgaszervezési feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére és működtetésére,

i)[96] a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztésére,

j)[97] az Szt. 12. §-ának (2) bekezdésében szabályozott képzés fejlesztésére,

k)[98] a kollégiumok szakképzési célokat szolgáló fejlesztéseinek támogatására

l)[99] a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célok megvalósítására

használható fel.

(4)[100] A 9. § (2) bekezdés h) pontja szerinti decentralizált keret

a) a 14. § (1) és (10) bekezdése szerinti célok, valamint

b) a 14. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének

támogatására használható fel.

11. § (1)[101] Az alaprész feletti rendelkezési jogot az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja.

(2)[102] A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

a) dönt az alaprész központi keretének elosztásáról, szakképzési és - külön jogszabályban meghatározott - felnőttképzési célú felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről, a decentralizált keret mértékéről,

b) felelős az alaprész

ba) pénzeszközei nyilvántartásáért, felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért - az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg kivételével -,

bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

bc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,

c) határoz az alaprész központi keretének felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,

d) kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat,

e) ellátja az alaprésszel kapcsolatos külön törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(3)[103] Az oktatásért felelős miniszter

a) dönt az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének az elosztásáról, felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről,

b) felelős az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó része

ba) pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért, ellenőrzéséért,

bb) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,

c) határoz az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,

d) kezdeményezi az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat.

(4)[104] Az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter együttesen is dönthetnek a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti támogatás felhasználásáról, amelynek során meghatározzák a támogatásnak a két miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részek közötti százalékos megosztását.

12. §[105] (1) A képzési alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) látja el.

(2)[106] A Tanács a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő, - a (3) bekezdés e) pontja tekintetében - döntéshozó országos testületeként működik.

(3) A Tanács

a) véleményt nyilvánít

aa) a szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekben,

ab) a szakképzési és felnőttképzési támogatási rendszer elveiről,

ac) a szakképzést és felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,

ad) az alaprész központi keretéből nyújtott támogatások felhasználásáról készített beszámolókról,

ae) a megszerezhető szakképesítések köréről;

b) javaslatot tesz

ba)[107] az alaprész központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására,

bb) az alaprész központi keretének és az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részének felhasználására,

bc) a felnőttképzésben részt vevő felnőttek elhelyezkedési lehetőségeit elősegítő intézkedésekre,

bd) szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására,

be) új szakképesítés bevezetésére;

c) értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását;

d) évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek a tapasztalatait, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.

e)[108] dönt a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján az országos beiskolázással indítható szakképesítések köréről és a szakképesítés megszerzésére felkészítő intézményekről.

(4) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.

A Tanács

a) a szakképesítésért felelős minisztériumok egy-egy képviselőjéből,

b) a civil szervezetek által javasolt személyből,

c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy szakértőből,

d)[109] a szakképzés területén működő szakmai civil szervezet képviselőjéből,

e) a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőjéből,

f) az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek kilenc, illetve az országos munkavállalói szövetségek hat képviselőjéből,

g) az országos gazdasági kamarák egy-egy képviselőjéből,

h) az iskolafenntartók (egy fő az önkormányzati, egy fő az alapítványi és egy fő az iskolafenntartó egyházak részéről jelölt) képviselőiből áll.

(5) A Tanács elnökét- a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni.

(6) A Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(7) A Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.

(8) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felsőoktatás területén elismert szakértő személyére a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot.

13. §[110] (1) A regionális fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik.

(2) A bizottság

a) dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról,

b) dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait,

c) javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására,

d) együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében,

e) javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára,

f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról,

g) javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre,

h) ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat,

i) figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát,

j)[111] javaslatot tesz az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására, valamint dönt a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről,

k) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3)[112] A bizottság az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (régiónként egy-egy), valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartói (három) képviselőiből áll.

(4) A bizottság elnökét és - a gazdasági kamarák közös javaslata alapján - társelnökét a tagok közül, valamint tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra.

(5) A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt.

(6) A megyék és a főváros regionális besorolása a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott régiók szerint történik.

(7)[113] A bizottság működésével, a hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással, valamint működtetési költségeinek felhasználásával kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként az állami foglalkoztatási szerv látja el.

(8)[114] A bizottság a (2) bekezdés b) és j) pontokban szereplő döntéseit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatának figyelembevételével hozza meg.

14. § (1)[115] Az alaprész pénzeszközeiből támogatható

a) a hozzájárulásra kötelezettnél - azon tanulók esetében, akiknek a b) pontban felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése -,

b) a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben,

c) a speciális szakiskolákban és készségfejlesztő speciális szakiskolákban,

d) az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján az állami felnőttképzési intézménynél,

e) a felsőoktatási intézményben felsőfokú szakképzés és gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés, valamint a szakmai tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés ellátásához szükséges tárgyi feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).

(2) Az alaprész pénzeszközeiből a beruházási célú támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.

(3) Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez és központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez. Az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki.

(4)[116] Az alaprész pénzeszközeiből beruházási célú támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek.

(5)[117] Az alaprész pénzeszközeiből támogatni kell - a 9. § (2) és (7) bekezdésekre való figyelemmel - a határon túli magyarok képzését és felsőoktatását.

(6)[118]

(7)[119] Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő és az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azokat az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése, 14. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának (5) bekezdése, 19/A. §-ának (1) és (2) bekezdése és 30. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint látják el, valamint az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.

(8)[120] Az alaprészből hozzájárulás biztosítható az európai uniós támogatással megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz.

(9)[121] A munkaerőpiac által elismerten eredményes szakmai képzést folytató szakképző iskolák, a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények pályázat keretében nívódíjban részesülhetnek. A nívódíj elnyerésére a bizottság tesz javaslatot, és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a Tanács állásfoglalásának kikérésével - dönt. A nívódíj céljára az alaprész eredeti előirányzata alapján megállapított decentralizált keret legfeljebb öt százaléka használható föl.

(10)[122] Az alaprész központi keretének legfeljebb három százaléka felhasználható:[123]

a) az állami foglalkoztatási szervnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányada felhasználásával, ellenőrzésével összefüggő, továbbá a nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmények jogszerű tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására, valamint

b) a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek a felnőttképzési intézmények intézményi és programakkreditációt követően fennálló kötelezettségei teljesítésének, illetve az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásának finanszírozására.

(11)[124] A (3) -(7) bekezdés alapján kapott támogatásokat bevételként kell elszámolni.

(12)[125] Az alaprész pénzeszközeiből - kérelemre - támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához.

(13)[126] Az alaprész pénzeszközeiből támogatható az (1) bekezdés szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.

14/A. §[127] Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával a 9. § (2) bekezdés e) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.

15. § (1)[128] Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - szerződésben kell megállapodni. A szerződést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint - az állami szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg.

(2)[129] Az alaprészből a külön jogszabály alapján nyújtott beruházásösztönző képzési célú támogatásra vonatkozóan a szerződést a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium köti meg. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott támogatásra vonatkozóan - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, vagy az állami szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg a szerződést.

(3)[130] Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a támogatásban részesülő adatait (név, cím, adószám és statisztikai számjel), szakképző iskolának az OM-azonosítóját is,

b)[131] a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett pénzforgalmi számlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,

c) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,

d) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,

e) a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,

f) a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,

g) a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,

h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,

i) a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,

j) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a szerződéstől történő elállás jogát gyakorolja.

(4)[132] Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részével összefüggő, az (1) bekezdésben meghatározott feladatot - az oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával -, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet látja el.

(5)[133] Az alaprész felhasználásának ellenőrzését az OM Alapkezelő, valamint a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv végzi.

16. § (1)[134] Az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5 százaléka használható fel.

(2) A szakképzési hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja az alaprészt terheli.

(3)[135] Az alaprész központi keretének másfél százaléka felhasználható az e forrás terhére egyedi miniszteri döntés alapján nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium által ellátott feladatok működtetési költségeinek a finanszírozására.

(4) Az alaprészből kifizetések az adott naptári évben, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség jogszabályban meghatározott időpontját követően csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetők.

(5)[136] Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az alaprésznek a - 9. § alapján - rendelkezési jogkörébe tartozó részének 40 százaléka mértékéig vállalhat.

17. § (1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 14. § (1) bekezdés alapján pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(2)[137] Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(3)[138] Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap kincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - kell csökkenteni.

18. § (1) A Szakmunkásképzési Alapból, illetőleg a Szakképzési Alapból, a Munkaerő-piaci Alap szakképzési, valamint fejlesztési és képzési alaprészéből, továbbá képzési alaprészéből kapott beruházási célú támogatással megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha annak ilyen célú további működtetése nélkülözhetetlen, és az önállóan működtethető, akkor azt az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.

(2)[139] Amennyiben a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény további működtetésére az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti az érintett szakképző iskola fenntartóját, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról a bizottság javaslata alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából a 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam nem telt le. Az ingatlanra tízéves elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

19. § E törvény alkalmazásában:

1.[140] gyakorlati képzés:

a) az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét a központi program (tanterv), a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza,

b)[141] az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési, illetve szakképzési programok alapján folyik;

2.[142] régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának e) pontjában meghatározott területi egység;

3.[143]

4. tárgyi eszköz: a számvitelről szóló törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tárgyi eszköz - a tárgyi eszközök értékhelyesbítése kivételével -, valamint az agrártevékenység tekintetében a biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok is.

5.[144] Mikro- és kisvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott vállalkozás.

6.[145] társadalombiztosítási járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának k) pontjában, 20. §-ában, 27. § (1) és (4) bekezdésében, 28. §-ában, továbbá a 31. § (1), (4)-(6) bekezdésében meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borravalót és a tanulószerződésben meghatározott díjat.

7.[146] kiegészítő gyakorlati képzés: az adott szakképesítés tekintetében meghatározott gyakorlati képzési időnek legfeljebb 50 százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnél folytatott gyakorlati képzés.

8.[147] főállású oktató: a Munka Törvénykönyve 117/B. § szerinti teljes munkaidőben foglalkoztatott szakoktató, gyakorlati oktató, valamint a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati képzésével megbízott egyéb olyan szakember, aki minden munkanapján tanulók, illetve hallgatók gyakorlati képzését végzi.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

20. § Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

21. §[148]

22. §[149]

23. §[150]

24. §[151]

25. §[152]

26. §[153]

27. §[154]

28. § (1) Ahol jogszabály a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészét említi, ott e törvény hatálybalépését követően a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészét kell érteni.

(2) A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészét terhelő jogok és kötelességek a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik, ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.

(3)[155] A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg az e törvény 4. §-ának (3) bekezdésében, valamint 5. §-ának (2) bekezdés b) pontjában szereplő, a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségei elszámolásának szabályait.

(4) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az a)-c) és e) pontok tekintetében az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben, a d) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést érintően az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével, továbbá az a)-e) pontok tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:[156]

a)[157] a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásához a 4. § (10) bekezdése szerinti bejelentkezési kötelezettség teljesítésének, a hallgatók gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelező juttatásainak, a fejlesztési támogatás nyújtásának, fogadásának és felhasználásának, az arról kötelezően nyújtandó adatszolgáltatásnak az eljárási szabályait, a 4. § (13) bekezdésében szereplő visszatérítés igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási szabályait, valamint az ellenőrzés rendszerét,

b) az alaprészből támogatható beruházási célú támogatásra irányuló pályázatok kiírására és elbírálására, a támogathatóság feltételeire, a támogatás folyósítására, valamint a felhasználással történő elszámolásra vonatkozó szabályokat,

c)[158] a bizottság működésének, tagjai delegálásának szabályait.

d)[159] az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,

e)[160] a nívódíjban részesülők körét, a nívódíj mértékét és felhasználásának szabályait.

(5)[161] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az államháztartási források rendelkezésre állása esetén a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban felmerült költségek térítésével, valamint az ösztöndíjban részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(6)[162] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Tehetség Program céljait szolgáló keretösszeg finanszírozásának kérdéseit és a keretösszeg felhasználásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

29. §[163] A szakképzési hozzájárulás elszámolása tekintetében mikro- és kisvállalkozások

a) tárgyévi költségei elszámolása esetében a tárgyévet megelőző második év mérlegfőösszegét kell figyelembe venni,

b) foglalkoztatotti létszámának számításakor a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti partner- és kapcsolódó vállalkozások munkavállalóinak létszámát figyelmen kívül kell hagyni.

30. §[164] Fejlesztési támogatás és beruházási célú támogatás nyújtható a 2007. szeptember 1-jét megelőzően létrejött térségi integrált szakképző központ keretei között működtetett központi képzőhelyen folyó gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére is.

31. §[165] A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdése a) pontjában meghatározott fejlesztési támogatás nyújtható vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére is.

32. §[166] A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a Tanács javaslata alapján - egyedi döntésével engedélyezheti fejlesztési támogatás fogadását, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - az 1500 főt nem éri el, de eléri annak legalább 85%-át.

33. §[167] (1) A 4. § (5) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 32. §-ban meghatározott, a bizottság által a 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott döntés szerinti képzésben részt vevő 1500 fős létszám számításánál

a) az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók létszámát is figyelembe kell venni, továbbá

b) egy intézmény tanulói, illetve az a) pont szerinti hallgatói létszáma csak egy térségi integrált szakképző központ létszámába vehető figyelembe.

(2) A 4. § (5) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt fejlesztési támogatást csak az a hozzájárulásra kötelezett nyújthatja, amely eleget tett a Kt.-ben meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségének.

(3) A (2) bekezdés szerinti fejlesztési támogatás fogadására jogosult részére kizárólag azon szakképző iskola és központi képzőhely vonatkozásában nyújtható fejlesztési támogatás, amely a Kt.-ben meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.

34. §[168] (1) A 2009. évben kezdődő adóévet megelőző adóévekre szakképzési hozzájárulás alapjaként már figyelembe vett bérköltséget, amelynek juttatása a 2008. évet követő adóévben történik, a juttatás évére vonatkozó szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a 2009. január 1-jétől juttatott jövedelmekre kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi LXXXVI. törvényhez

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek (kiadások)

Elszámolható

1. a) a tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás, illetve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. 48. §-ának (1) bekezdése alapján kifizetett díjazás, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 50 százalékáig, valamint az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá[169]

b) az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 50 százalékát,[170]

c) a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékok,

d) a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, továbbá ezek járulékai és egyéb közterhei, valamint a vizsgára való utazás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség, amely szállítási naponként legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 1,5 százaléka lehet fejenként, feltéve, hogy az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el. Ugyancsak elszámolható az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült számlával igazolt szállásköltség-térítés, naponként a minimálbér 2 százaléka összeghatárig, fejenként,[171]

e) az Szt. 15. §-ának (4) bekezdése szerinti szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség;

2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a rendszeres - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben előírt - orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége;

3. a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevők gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggő adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg évente tanulónként, illetve hallgatónként a 15 ezer forintot és vállalkozásonként a kötelező legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított összegét;[172]

4. a) A gyakorlati képzésben oktatók díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.[173]

b) Ha a főállású oktatóhoz beosztott tanulók, illetve az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók száma eléri a Kt.-ben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a főállású oktató díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű főállású oktató esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező főállású oktató esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű főállású oktató esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók, illetve hallgatók száma kevesebb az átlaglétszámnál.

c) Nem főállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el - legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig - oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e pontban meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál.

5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé teszi a főállású oktató - 4. b) pont szerinti - bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az ezen oktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően.[174]

6. A melléklet 1-5. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést kizárólag az Szt. 27. §-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja[175]

a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint

b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér 200 százalékának megfelelő összeget.