89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 35. §-ának (1) bekezdésében, valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény vonatkozó rendelkezéseire a következőket rendelem el:

1. §

(1) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, tűzvédelmi, illetve munkavédelmi hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavart és súlyos munkabalesetet a bányafelügyeletnek be kell jelenteni, amelynek alapján - az üzemzavar, illetve baleset okának megállapítása és a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében - a bányafelügyelet vizsgálatot folytat le. A bejelentést és a vizsgálatot e rendelet mellékleteként közzétett Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint kell végezni.

(2)[1] A súlyos munkabaleset és súlyos üzemzavar bányafelügyeleti vizsgálatára a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és a Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §

Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a súlyos bányászati üzemzavarok és a súlyos bányászati munkabalesetek bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló 44/1997. (VIII. 14.) IKIM rendelet hatályát veszti.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelethez

BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentéséről és vizsgálatáról

1. Általános rendelkezések

1.1. A Szabályzat hatálya kiterjed a bányafelügyelet műszaki-biztonsági, tűzvédelmi, illetve munkavédelmi hatáskörébe tartozó tevékenység végzése során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésére és vizsgálatára.

1.2. A Szabályzat alkalmazásában súlyos üzemzavarnak minősül:

a) a föld alatti bányában, a felhagyott (megszűnt) föld alatti bánya nyitva maradó térségében, vagy a nem ásványi nyersanyag kitermelését szolgáló föld alatti térségek bányászati technológiával végzett kiképzése során bekövetkezett

aa) metángáz meggyulladás, sújtólégrobbanás, szénporrobbanás,

ab) gáz- és kőzetkitörés, valamint a gázkitöréses jelenség,

ac) bányarengés,

ad) bánya kijáratául szolgáló akna rendeltetésszerű használatát akadályozó omlás, valamint a bánya, bányamező kijárataként rendszeres közlekedésre (járásra), illetve menekülésre szolgáló bányatérségének elzáródása, járhatatlanná válása,

ae) a nyílt lángú, illetve a 0,02 m3/min-nál nagyobb CO-fejlődéssel járó nem nyílt lángú tűz,

af) 2,5 m3/min-nál nagyobb hozamú vízbetörés,

ag) személyszállításra engedélyezett berendezés kötelének, hevederének elszakadása, valamint szállítóeszköze (fülke, kas, bödön, heveder stb.) lezuhanása, megfütása, továbbá személyszállító önjáró berendezés és önjáró rakodó-szállítógép elfutása,

ah) omlás, ha ennek során személy elzáródása vagy omlás alá kerülése történt;

b) a külfejtéses bányászatban

ba) rézsű, homlok megcsúszása vagy hányócsúszás, ha az idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet, vagy abban kárt okozott,

bb) 300 t-nál nagyobb tömegű vagy 500 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű jövesztő-, rakodó-, szállító-és hányóképző berendezés felborulása, illetve súlyos megrongálódása (szalaghíd leszakadása, gém deformáló-dása stb.);

c) a kőolaj- és földgázbányászatban, valamint gáziparban

ca) a szénhidrogén termelésnél, előkészítésnél, mező-beli szállításnál és elsődleges feldolgozásnál, továbbá

cb) a szénhidrogének föld alatti tárolásánál,

cc) a szénhidrogén-szállító vezetéken történő szállításnál,

cd) a földgázszállító, -elosztó és -célvezetéken történő szállításnál,

ce) a cseppfolyós propán-butángáz töltésnél, tárolásnál, továbbá elosztó- és célvezetéken történő szállításánál,

cf) az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetéken történő szállításánál,

valamint a hozzájuk tartozó létesítményekben bekövetkezett olyan üzemzavar, amely miatt:

- közút, vasút forgalmának korlátozása, teljes lezárása, lakóterület kiürítése, továbbá tűz vagy robbanás következett be,

- különösen jelentős (1 millió Ft értéket meghaladó) anyagi kár, környezetszennyezés vagy közveszély következett be,

- gázszolgáltatás esetén a szolgáltatás szüneteltetése, ezernél több háztartási fogyasztó gázszolgáltatásának egy időben történő leállása vagy leállítása, vagy háromnál több ipari üzem gázszolgáltatásának szüneteltetése, illetve korlátozása;

d) fúrótorony, fúróárboc eldőlése (a fúrás céljától függetlenül);

e) kőolaj, földgáz, meleg víz vagy gőz kitörése;

f) nyomástartó berendezés felszakadása, robbanása;

g) 500 kg-nál nagyobb együttes tömegű robbanóanyagtöltet megállása;

h) robbanóanyag nem szándékolt felrobbanása;

i) egyéb anyagok robbanása;

j) az előbbiekben nem említett, a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági felügyelete alá tartozó létesítményben vagy tevékenység során keletkezett tűz.

k) a bányászati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet szerinti súlyos baleset.[2]

1.3. A súlyosnak minősülő munkabaleseteket (a továbbiakban: súlyos baleset) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 3. pontja határozza meg.

2. A súlyos üzemzavar és a súlyos baleset bejelentése, vizsgálata

2.1. A bányafelügyelet felügyelete alatt álló tevékenység végzése során bekövetkezett súlyos üzemzavart és a súlyos balesetet a tevékenység végzésének engedélyével rendelkező - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában meghatározott - gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) köteles azonnal bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy a tevékenységet az engedélyes vagy megbízása alapján más végezte.

2.2. Ha a súlyos baleset a súlyos üzemzavar során keletkezett, azt a súlyos üzemzavarral együtt kell bejelenteni és kivizsgálni.

2.3. A bejelentést azonnal meg kell tenni a területileg illetékes bányakapitányságnak (a továbbiakban: bányakapitányság), a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (a továbbiakban: MBFH) és a területileg illetékes városi, megyei rendőr-főkapitányságnak, valamint, ha a súlyos üzemzavart vízbetörés okozta, vagy az üzemzavar környezetszennyezést, környezetkárosodást okozott, illetve a környezetkárosodás védett természeti területen vagy annak közelében történt, akkor a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak és nemzeti park igazgatóságnak, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A szóban tett bejelentést legkésőbb a következő munkanapon az addig megismert tények és körülmények közlésével, írásban meg kell erősíteni.[3]

2.4. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset időpontjának és helyének megjelölését, rövid leírását,

b) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset során megsérült, meghalt személyek adatait (név, állampolgárság, születési hely, idő, anyja neve, állandó lakhelye),

c) a sérült(ek) állapotára (életveszélyes, súlyos vagy kielégítő) vonatkozó adatokat,

d) a gazdálkodó szervezet által tett vagy tervezett intézkedéseket.

2.5. A bejelentés nem érinti a gazdálkodó szervezet más jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségét.

2.6. A gazdálkodó szervezet köteles

a) gondoskodni az esemény szempontjából lényeges tárgy, irat megőrzéséről, és arról, hogy a helyszín a vizsgálat megkezdéséig - a 2.7. pontban foglaltakat kivéve - változatlan maradjon,

b) minden olyan intézkedést megtenni, amely a további veszélyeztetést és a kár mértékét a lehető legkisebbre korlátozza.

2.7. A gazdálkodó szervezet az emberi élet, a testi épség és egészség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására. A helyszín megváltoztatása előtt helyszínrajzot és lehetőség szerint fénykép-, videofelvételt kell készíteni. A helyszínrajzon a változtatásokat feltűnő módon meg kell jelölni.

2.8. A bányafelügyelet köteles kivizsgálni a súlyos üzemzavart és a súlyos balesetet akkor is, ha a bejelentést a gazdálkodó szervezet elmulasztotta, de arról más úton (pl. rendőrségi értesítés) tudomást szerez.

2.9. A bányafelügyelet hivatalból vizsgálhatja a felügyelete alatt álló tevékenység során bekövetkezett azt az egyéb üzemzavart, balesetet, amely az 1.2. pont szerint nem minősül súlyosnak.

2.10. Az MBFH elnöke vagy a bányakapitány a vizsgálatra bizottságot alakíthat, melynek munkáját a vizsgálat vezetésére kijelölt dolgozó irányítja. A bizottság által végzett vizsgálatra a bányakapitánysági vizsgálatra előírt szabályokat kell alkalmazni.[4]

2.11. A bányafelügyelet vizsgálata nem érinti a gazdálkodó szervezetnek a baleset vizsgálatára más jogszabályban előírt kötelezettségét.

2.12. A súlyos üzemzavar, súlyos baleset vizsgálatát a bányakapitányságnak a bejelentést követően haladéktalanul meg kell kezdeni. A vizsgálat megkezdéséről és annak időpontjáról értesíteni kell:

a) minden esetben a gazdálkodó szervezetet, a megyei rendőr-főkapitányságot, valamint a gazdálkodó szerv útján a munkavédelmi képviselőt, illetőleg munkavédelmi bizottságot és az érintett szakszervezetet,

b) vízbetörés, valamint a környezetszennyezést vagy környezetkárosodást okozó üzemzavar esetén a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséget és vízügyi igazgatóságot, - védett természeti területen vagy annak közelében - a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot,

c) amennyiben a súlyos üzemzavar vagy a súlyos baleset kapcsán mérgezés, illetve egészségkárosodás következik be, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelőségét,[5]

d) a gazdálkodó szervezet útján a szakmunkástanulót vagy más munkáltató dolgozóját ért súlyos baleset esetén a szakmunkástanuló-intézet igazgatóját, illetőleg a munkáltató vezetőjét.

2.13. A vizsgálatot a gazdálkodó szervezet intézkedésre jogosult képviselőjének részvételével kell lefolytatni.

2.14. A bányakapitányság a vizsgálatot a 2.12. pontban felsoroltak értesítés ellenére történt távolmaradása esetén is köteles haladéktalanul lefolytatni.

2.15. A bányakapitányság a vizsgálatot más hatóság vizsgálatától függetlenül végzi, azonban az eljárás során az együttműködést biztosítania kell. A más hatóság által külön jogszabályban előírt vizsgálat a bányakapitányság vizsgálati eljárása keretében is lefolytatható.

2.16. A bányakapitányság a vizsgálat során

a) helyszíni szemlét tart,

b)[6]

c) üzemi kísérletet végez(tet)het,

d)[7]

e) gép, berendezés, műszer és egyéb anyag meghatározott ideig történő megőrzését, illetve laboratóriumi vizsgálatát rendelheti el,

f)[8]

g) megtilthatja, korlátozhatja, engedélyhez kötheti a tevékenység folytatását.

2.17.[9]

3. A vizsgálat lezárása

3.1. A vizsgálatot lezáró határozatban meg kell állapítani[10]

a) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset okát (okait),

b) az esettel összefüggésben álló szabályszegéseket, és

c) a hasonló esetek megelőzésére elrendelt intézkedéseket.

3.2. A bányakapitányság a hasonló esetek megelőzésére szükséges intézkedés kiadását, ha az nem tartozik hatáskörébe, köteles a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezni.

3.3. A súlyos üzemzavar, súlyos baleset vizsgálata alapján a bányakapitányság

a) bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez,

b) szabálysértés esetén a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárást lefolytatja, egyéb esetben szabálysértési feljelentést tesz,

c) munkavédelmi, illetve bányászati bírságot szabhat ki, továbbá egyéb intézkedést tehet.

3.4. A vizsgálatot lezáró határozatot közölni kell:[11]

a) a 2.12. pont szerint értesítettekkel, és

b) súlyos baleset esetén a sérülttel, halála esetén közvetlen hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont].

3.5. A megyei rendőr-főkapitányságnak a határozattal együtt a vizsgálati iratok másolatait is meg kell küldeni.[12]

3.6. Ha a vizsgálat lezárását követően olyan új tények, bizonyítékok merülnek fel, amelyek a súlyos üzemzavar, súlyos baleset okának alapvetően új megítélését eredményezheti, a bányakapitányság az esetet újból vizsgálhatja. A súlyos üzemzavar, súlyos baleset bekövetkezését követő három év elteltével a bányakapitányság vizsgálat elvégzésére nem kötelezhető.

4. Egyszerűsített eljárás

4.1. Ha a súlyos üzemzavar balesetet vagy közvetlen veszélyeztetést nem okozott, továbbá, ha súlyos üzemzavar tervszerű üzemi tevékenység következménye, a bányakapitányság a vizsgálatot a helyszíni szemle és a gazdálkodó szervezet által végzett vizsgálatról készített jelentés alapján további eljárás nélkül lezárhatja, amennyiben a vizsgálat az üzemzavar okát feltárta és hasonló esetek elkerülé.sére bányakapitánysági intézkedés nem szükséges.

4.2. A 4.1. pont szerinti vizsgálatot 15 napon belül be kell fejezni. Az eljárás befejezéséről hozott végzését a bányafelügyelet a 3.4. pont a) alpontjában felsoroltakkal közli.[13]

4.3. Ha a létesítmény tűzvédelmi hatósági felügyelete nem tartozik a bányafelügyelet hatáskörébe, a bányakapitányság a keletkezett tűz vizsgálatában a tűzvédelmi hatóság felkérése szerint vesz részt, önálló vizsgálatot nem végez. Ebben az esetben is köteles a helyszínt megtekinteni, és ha az eset kapcsán bányafelügyeleti intézkedés nem szükséges, az eljárást a 4.1. pont szerint lezárhatja.

5. Vegyes rendelkezések

A gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a vizsgálattal kapcsolatban felmerült szállítási, tárolási, őrzési feladatok teljesítéséről.