9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelet

a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének b) pontjában adott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

Személyes költségmentesség

1. §

(1)[1] Személyes költségmentesség engedélyezése esetén a terheltet a Be. 74. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kedvezmények illetik meg.

(2)[2] Ha a terhelt külföldi, nemzetközi szerződés alapján részesülhet személyes költségmentességben.

(3) A büntetőeljárásban engedélyezhető személyes költségmentesség feltételeit az e rendeletben foglaltak szerint kell igazolni.

A személyes költségmentességet megalapozó körülmények

2. §

(1)[3] A személyes költségmentesség engedélyezésének feltétele, hogy a terhelt (a továbbiakban: kérelmező) egy hónapra eső jövedelme egyedülélő esetében ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, közös háztartásban élők esetén a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A háztartáshoz azokat a személyeket hozzá kell számítani, akiknek az eltartásáról a kérelmező köteles gondoskodni. Ha a kérelmező szorul eltartásra, e feltételnek a tartásra köteles rokon jövedelme tekintetében kell teljesülnie.

(2) A személyes költségmentesség engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon, a megélhetéséhez szükséges termelő- és munkaeszközökön, és azon az ingatlanon kívül, amelyben lakik, egyéb vagyonnal ne rendelkezzen. E feltételnek teljesülnie kell a kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs, illetőleg a kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles rokon tekintetében is.

(3) Jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül személyes költségmentességben kell részesíteni a kérelmezőt, ha

a) kiskorú és átmeneti vagy tartós nevelésbe vették;

b) ő vagy eltartásra szoruló kérelmező esetén az eltartásáról gondoskodni köteles személy időskorúak járadékában vagy rendszeres szociális segélyben részesül;

c) hajléktalan.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)[4] egy hónapra eső jövedelem: a munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszonyban, más szolgálati viszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) állók esetében a nettó kereset; szerződésen alapuló egyéb jogviszony alapján járó díjazás esetében a nettó díj; egyéni vállalkozó esetében a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét); ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, nyugellátás vagy egyéb rendszeres pénzbeli juttatás - ideértve az állami vagy önkormányzati szociális, illetve a társadalombiztosítási rendszer keretében, illetőleg tartásdíj vagy életjáradék címén nyújtott rendszeres pénzbeli ellátást - esetében az egy hónapra számított összeg;

b) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek;

c) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

A jövedelmi és vagyoni viszony igazolása

3. §

(1)[5] A személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a terhelt vagy védője a vádemelést megelőzően az eljáró nyomozó hatóságnál-amely azt az illetékes ügyészséghez továbbítja -, a vádemelést követően a bíróságnál nyújthatja be, legkésőbb a vádirat közlésétől számított tizenöt napon belül [Be. 263. § (2) bek.]. A határidő elmulasztása miatt az igazolásra (Be. 65. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követően a személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelem akkor terjeszthető elő, ha

a) az eljárást távollévő terhelttel szemben folytatták le (Be. 528. § és 532. §), a Be. 531. §-a szerinti tárgyalásra szóló idézés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül,

b) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be, az ettől számított tizenöt napon belül.

(3)[6] A kérelmet - az e rendeletben meghatározott kivétellel - e rendelet Mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatványt a kérelmezőnek és a hozzátartozónak aláírásával kell ellátnia. A rendszeresített nyomtatványt a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság központi honlapján közzé kell tenni, valamint azt a nyomozó hatóságnál, az ügyészségnél és a bíróságnál papír alapon is biztosítani kell.

(4)[7] A személyes költségmentesség engedélyezése körében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyairól, valamint egyes személyi körülményeiről, annak érdekében, hogy az engedélyező bíróság, illetőleg ügyészség megállapíthassa, hogy a terhelt esetében a Be. 74. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétel fennáll-e.

(5) A személyes költségmentesség engedélyezését megalapozó körülmények megítélése szempontjából a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a törvényen vagy szerződésen alapuló eltartási kötelezettségéről, a vele közös háztartásban élő házastárs, élettárs, illetőleg a kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles rokon (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) jövedelmi és vagyoni viszonyairól.

(6) A kérelmezőnek nyilatkozata valóságtartalmát az e rendeletben foglaltak szerint, meghatározott irat benyújtásával kell igazolnia, illetőleg az illetékes hatósággal vagy a munkáltatójával igazoltatnia. A kérelmezőt a valótlan tartalmú nyilatkozat tételének, illetőleg a hamis, hamisított okirat vagy igazolás benyújtásának büntetőjogi következményeire figyelmeztetni kell.

(7)[8] Kiskorú és cselekvőképtelen nagykorú helyett a nyilatkozatot a törvényes képviselő teheti meg. A vagyoni ügyei vitele tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú nyilatkozatának érvényességéhez gondnoka írásbeli hozzájárulása szükséges. Fogva lévő terheltnek a személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelméhez csatolandó iratokat, igazolásokat a kirendelt védő szerzi be.

4. §

(1) A személyi és lakcím adatokat, a személyazonosságot és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kell feltüntetni. Az ezekben nem szereplő személyes körülmények igazolására az ezt megállapító hatósági, bírósági határozatot vagy egyéb okiratot kell becsatolni. Az eltartási kötelezettség igazolására a ténylegesen eltartott gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a nagykorú gyermek iskolalátogatási igazolását, más személy esetén a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását, illetőleg ha a tartási kötelezettség határozaton alapul, a kötelezettséget megállapító határozat kiadmányát, ha szerződésen alapul, az erről szóló szerződést kell becsatolni.

(2) Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója munkaviszonyban áll, a kérelem benyújtásának időpontjában megillető havi nettó keresetét a munkáltató igazolja.

(3) Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója nem munkaviszony alapján jut jövedelemhez, a díjazás alapjául szolgáló szerződés másolatával; egyéni vállalkozó esetében a kére-lem benyújtását megelőző három hónapban elszámolt vállalkozói kivétre vonatkozó kiadási pénztárbizonylat másolatával vagy a folyószámla-kivonattal kell igazolnia a jövedelmét.

(4) Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója ösztöndíjban, szakképzéssel összefüggő juttatásban, nyugellátásban vagy a társadalombiztosítás alapján járó ellátásban részesül, a járandóság összegét az ezt feltüntető utolsó postai szelvénnyel vagy folyószámla-kivonattal kell igazolnia.

(5)[9] Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója munkanélküli járadékban vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül, a folyósítás időtartamát és a szociális juttatás ősz-szegét munkanélküli kérelmező esetében a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának munkaügyi kirendeltsége, egyébként a lakóhely szerinti önkormányzati szerv igazolja. Egyéb rendszeres pénzbeli juttatás esetén az ellátás összegét megállapító határozat kiadmányát vagy az erről szóló szerződést kell becsatolni.

(6) Nem kell e rendelet melléklete szerinti nyomtatványt kitölteni a 2. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. Ehelyett a 2. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban írt körülmények igazolására - az ott felsoroltak szerint - a nevelésbe vételről szóló határozat kiadmányát; az időskorúak járadékát, illetve a rendszeres szociális segélyt folyósító szerv igazolását a segélyre való jogosultságról; a tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását vagy a hajléktalanok gondozásával foglalkozó szervezet által kiállított igazolványt kell csatolni a kérelemhez.

A személyes költségmentesség engedélyezése

5. §

(1) A bíróság, illetőleg az ügyész a kérelmezőnek (hozzátartozójának) a jövedelmi és vagyoni viszonyait a kitöltött nyomtatvány adatai, illetőleg a benyújtott igazolások, okiratok figyelembevételével állapítja meg. A jövedelem megállapításakor figyelemmel kell lenni a kérelmező által ténylegesen eltartottak számára.

(2) Ha a kérelmező a nyomtatványt nem töltötte ki, vagy nem csatolta a szükséges iratokat, igazolásokat, avagy a nyomtatványon és a kiállított igazolásokban feltüntetett

adatok hiányosak, a bíróság, illetőleg az ügyész tizenöt napos határidő kitűzésével, a hiányok megjelölése mellett, felhívja a kérelmezőt ezek pótlására, és egyben figyelmezteti a kérelmezőt, hogy ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el fogja utasítani.

(3) A nyomtatványon kiállított nyilatkozatot és az igazolásokat a kiállítástól számított hatvan napon belül lehet felhasználni.

6. §

(1)[10] Ha a nyilatkozat és a kiállított igazolások adatai alapján a bíróság, illetőleg az ügyész azt állapítja meg, hogy a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, részére személyes költségmentességet engedélyez.

(2)[11] A bíróság elé állítás esetén, továbbá ha a terhelt külföldi és az igazolások beszerzése az eljárás elhúzódásához vezetne, a bíróság az igazolásokra vonatkozó követelmények mellőzésével dönt a kérelemről, ha az ügy összes körülménye alapján a rászorultság valószínűsíthető.

(3)[12] Ha a nyilatkozat és a kiállított igazolás adatai alapján az állapítható meg, hogy a terhelt esetében a Be. 74. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétel nem áll fenn, vagy a kérelmező hiányosan szolgáltatott adatot, és azt a kitűzött határidőre sem pótolta, illetőleg akár a kérelmező, akár a hozzátartozója az e rendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni, valamint egyes személyes viszonyaira vonatkozó adatok kezeléséhez nem járult hozzá, a bíróság, illetőleg az ügyész a kérelmet elutasítja.

(4) A kérelem elutasítása esetén, ha a kérelmező ugyanazon tényekre és körülményekre alapítja az újabb kérelmét, vagy a kérelmét újból hiányosan nyújtja be, a bíróság, illetőleg az ügyész a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasítja.

7. §

(1) A személyes költségmentesség engedélyezésekor, ha a terhelt a Be. 48. §-ának (2) bekezdése alapján védő kirendelését kéri, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki.

(2)[13] Ha a Be. szerint az eljárásban védő részvétele kötelező és a terhelt részére már rendeltek ki védőt, a személyes költségmentesség engedélyezése napjától a kirendelt védő díját és költségét a Be. 74. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében az állam viseli.

A személyes költségmentességhez való jogosultság felülvizsgálata

8. §

(1)[14] A személyes költségmentességben részesített terhelt köteles bejelenteni a saját és a hozzátartozója jövedelmi és vagyoni viszonyaiban - ide nem értve a jövedelme csökkenését vagy megszűnését - vagy a személyi körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely az engedélyezés feltételeit érinti. Ha a terhelt kiskorú vagy cselekvőképtelen, a bejelentést a törvényes képviselő köteles megtenni. A vagyoni ügyei vitele tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy nyilatkozatának érvényességéhez gondnoka hozzájárulása szükséges.

(2)[15] A bíróság, illetőleg az ügyész a bejelentés alapján, de legalább évente felülvizsgálja a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását. Az egy éves időtartamot az engedély kiadásától, azt követően pedig az előző felülvizsgálat időpontjától kell számítani. A felülvizsgálatot a terhelt esetében a vádemelést megelőzően az ügyész, azt követően a bíróság folytatja le.

(3) A bíróság, illetőleg a terhelt esetében a vádemelést megelőzően az ügyész hivatalból is felülvizsgálhatja a személyes költségmentességhez való jogosultságot, ha adat merül fel arra, hogy a személyes költségmentesség feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

(4) A felülvizsgálat során a bíróság, illetőleg az ügyész tizenöt napos határidő kitűzésével, vagy a tárgyaláson, illetve a meghallgatáson szóban nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezőt arról, hogy a saját, illetőleg a hozzátartozója jövedelmi és vagyoni viszonyaiban, személyi körülményeiben történt-e változás; továbbá elrendelheti az e rendeletben megjelölt igazolások ismételt csatolását, illetve megkeresheti az adatszolgáltatásra köteles szervet a szükséges adatok közlése végett. Ha a felülvizsgálat eredményeként a bíróság, illetőleg az ügyész azt állapítja meg, hogy a személyes költségmentesség feltételei továbbra is fennállnak, az engedélyező határozatra rávezeti, hogy a személyes költségmentességet további egy évre meghosszabbítja.

A személyes költségmentesség megvonása

9. §

(1)[16] Ha a felülvizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a személyes költségmentesség feltételei nem állnak fenn, illetve a kérelmező a kitűzött határidőre nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, a vádemelést megelőzően az ügyész, azt követően a bíróság határozattal megvonja a személyes költségmentességet.

(2)[17] Ha a személyes költségmentesség feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az engedélyezés időpontjára.

10. §[18]

(1) A személyes költségmentesség megvonása esetén, ha a terhelt részére a Be. 48. §-ának (2) bekezdése, illetve a Be. 74. §-ának (3) bekezdése alapján rendeltek ki védőt, a terheltet a határozatban tájékoztatni kell arról, hogy védelméről a továbbiakban meghatalmazás útján gondoskodhat. Ezzel egyidejűleg a védő kirendelését vissza kell vonni, kivéve, ha a Be. szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, vagy a védő kirendelésére a Be. 48. §-ának (3) bekezdése alapján került sor.

(2) Ha a védő kirendelésének visszavonására azért nem kerül sor, mert a Be. szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, illetőleg szükséges, a terheltet a 9. § (1) bekezdése esetén a megvonás időpontjától kezdődően, a 9. § (2) bekezdése esetén pedig az engedélyezés időpontjától visszamenőlegesen terheli a kirendelt védő díja és költsége, amennyiben a bűnügyi költség megfizetésére kötelezik.

(3)[19]

(4)[20]

Záró rendelkezés

11. §

Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.

Dr. Bárándy Péter s. k.,

igazságügy-miniszter

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM rendelethez[21]

A személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelemről kitöltendő nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

1. A kérelmező és a hozzátartozó természetes személyazonosító adatait.

2. A kérelmező és a hozzátartozó családi kapcsolatának a megjelölését.

3. A kérelmező és a hozzátartozó jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan

a) a havi nettó jövedelmét, valamint azt, hogy

b) rendelkezik-e a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon, a megélhetéséhez szükséges termelő- és munkaeszközökön, és azon az ingatlanon kívül, amelyben lakik, egyéb vagyonnal.

4. Az eltartásra szorulók számát és a tartási kötelezettség jogcímét.

5. A közös háztartásban élők számát és az egy főre jutó jövedelem összegét.

6. Nyilatkozatot a személyes költségmentesség iránti kérelemről.

7. A nyomtatvány kitöltésének keltét és a kérelmező, valamint a hozzátartozó aláírását.