137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet

a tervpályázati eljárások részletes szabályairól

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseivel összhangban a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1) E rendelet alkalmazásában tervpályázat: az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. Célja az adott tervezési feladat megvalósítására alkalmas tervjavaslat, illetve a tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben foglalt tervpályázatok lebonyolítására, tekintet nélkül arra, hogy annak kiírása kötelező volt, vagy a kiíró saját elhatározásából történt.

(3)[1] Tervpályázati eljárást kell lefolytatni a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészetiműszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére, - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészetiműszaki tervezés versenyeztetésére. A tervpályázati eljárás eredményeként -a 22. §-ban foglalt eltérésekkel -a Kbt. szerinti tervezői szolgáltatás megrendelésére kerül sor.

(4) Az Étv. 2. §-ának 18. pontja szerinti sajátos építményfajták tervezése esetén tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező. Amennyiben azt a tervezés jellege lehetővé teszi, illetve műszaki, minőségi és gazdasági követelmények igénylik a tervpályázati eljárás lefolytatható.

(5) A tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére.

A tervpályázati eljárás fajtái

2. §

(1) A tervpályázati eljárás pályaművön (építészetiműszaki, illetve egyéb tervjavaslaton) alapuló tervpályázat vagy ötletpályázat lehet.

(2) Tervpályázatot általános vagy egyszerű tervpályázati eljárással lehet lefolytatni.

(3) Az ötletpályázat a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, a kiírói igények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál, olyan esetekben, amelyekben a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése. Alkalmazható továbbá meghívásos eljárás résztvevőinek a kiírásban való meghatározására.

A titkosság

3. §

(1) A tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni.

(2) A titkosság biztosítása érdekében

a) a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet;

b) a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, illetve a kiírásban kért egyéb adatait a pályaműhöz lezártan kell csatolni;

c) a díjazásban, illetve megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bíráló bizottság csak a bírálat lezárását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra;

d) a díjazásban, megvételben, illetve költségtérítésben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bíráló bizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

A nyílt tervpályázati eljárás

4. §

(1) A tervezési feladat nagyságától, bonyolultságától és körülményeitől függően a kiíró határozza meg, hogy a tervpályázati eljárás nyílt, vagy meghívásos legyen.

(2) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt benyújthat pályaművet.

A kiíró a tervpályázati kiírásban nyílt tervpályázat esetében is jogszabályon alapuló szakmai követelményekhez kötheti a tervpályázaton való részvétel feltételeit.

A meghívásos tervpályázati eljárás

5. §

(1) A meghívásos tervpályázatra e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni a Kbt.-ben nem szabályozott kérdések tekintetében.

(2) A meghívásos tervpályázati eljárás esetén a Kbt. 155. §-ának (3) bekezdése és 156. §-a, valamint a Kbt. 157. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) A meghívásos tervpályázati eljárás két szakaszból áll, amelynek első szakaszában a kiíró a jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás első szakaszában a kiíró nem kérhet, a jelentkező pedig nem nyújthat be pályaművet.

(4) Amennyiben a kiíró nem határozza meg a pályázók keretszámát vagy létszámát az első szakaszban alkalmasnak minősített valamennyi pályázót fel kell hívni pályamű benyújtására.

(5) Amennyiben a kiíró meghatározza a pályázók keretszámát vagy létszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített pályázók közül a tervpályázati kiírásban megadott rangsorolás alapján kiválasztott pályázókat kell felhívni pályamű benyújtására.

(6) A kiíró meghívásos tervpályázatra közvetlenül is felkérhet pályázókat.

(7)[2]

6. §

(1) Az alkalmasság igazolására benyújtható legalább:

a) a pályázat tárgyával kapcsolatos eddigi szakmai tevékenység ismertetése;

b) a tervezési jogosultság igazolása;

c) a lehetséges társtervezők, szakági tervezők, alvállalkozók megnevezése;

d) a tervezői felelősségbiztosítás igazolása, a garanciavállalás módja.

(2) Az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a pályázók számára megfelelő idő, de a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítva legalább 20 nap álljon rendelkezésre.

(3) Az alkalmasság vizsgálatának eredményét ki kell hirdetni. Az eredményhirdetést követően öt napon belül a meghívottak számára a dokumentációt postán vagy közvetlenül át kell adni.

A tervpályázati eljárások alkalmazásának esetei

7. §[3]

(1) A 14-21. § szerinti általános eljárási szabályoknak megfelelően kell a tervpályázati eljárást lefolytatni, ha a tervpályázat eredményeként megrendelésre kerülő tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti szolgáltatás megrendelésre vonatkozó közösségi értékhatárt eléri vagy meghaladja.

(2) Tervpályázat e rendelet szabályai szerint akkor is lefolytatható, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a szolgáltatás megrendelésre vonatkozó közösségi értékhatárt nem éri el.

A tervpályázat közreműködői

8. §

(1) A tervpályázat közreműködői:

a) a kiíró (társkiíró);

b) a bíráló bizottság;

c) apályázó.

(2) A tervpályázati eljárásban közreműködő valamennyi személynek és szervezetnek kötelessége a tervpályázat rendjének és etikai tisztaságának, valamint szakszerűségének megőrzése.

A kiíró

9. §

(1) A kiíró az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az adott tervezési feladat vonatkozásában rendelkezési és döntési jogosultsággal, valamint a tervpályázat lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezik.

(2) A társkiíró a tervpályázat kiírásában és lebonyolításában a kiíróval együttesen eljáró, a tervpályázat eredményességében érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) A kiíró (társkiíró) feladata:

a) a tervpályázat céljának és jellegének meghatározása;

b) a tervpályázat pénzügyi fedezetének biztosítása;

c) a bíráló bizottság felkérése, megbízása, munkafeltételeinek biztosítása, díjazása;

d) a tervpályázati feladat meghatározása;

e) a kiírás elkészítése, illetve elkészíttetése, jóváhagyása és meghirdetése;

f) a tervpályázat lebonyolítása;

g) a tervpályázat eredményének kihirdetése, a pályadíjak kifizetése;

h) a pályaművek jogszabály szerinti felhasználása, illetve hasznosítása.

(4) A kiíró (társkiíró) felelős a tervpályázat kiírásának és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért.

(5) A kiíró (társkiíró) köteles a pályázók számára a tervpályázatra vonatkozóan megkülönböztetés nélküli azonos információkat biztosítani.

A bíráló bizottság

10. §

(1) A bíráló bizottság - a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete - a kiíróval kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a felkéréstől a zárójelentés aláírásáig tart. Külön megállapodás alapján a bíráló bizottság a kiírást elkészítheti, illetve tagjai a kiírás elkészítésében részt vehetnek.

(2) A bíráló bizottság résztvevői: az elnök (társelnök), a szakmai titkár, a bíráló bizottsági tagok, továbbá a szakértőként bevont személyek, és szükség szerint a jogi szakértő. A szakmai titkár feladata a tervpályázati kiírás előkészítése, valamint a tervpályázat lebonyolításának szervezése.

(3)[4] A külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében a kiíró azon személlyel köt megállapodást a bíráló bizottság elnöki teendőinek ellátására, akit az illetékes szakmai kamara egyetértésével az építésügyért felelős miniszter - műemlék esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértésével - kijelöl.

(4)[5] A bíráló bizottságban tagként, illetve szakértőként a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az érintett szakminisztériumok, országos hatáskörű szervek, illetve a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselői, illetve magánszemélyek vehetnek részt, akik a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.

(5)[6] A bíráló bizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell. Az építményfajta szerinti illetékes szakminisztérium, illetve országos hatáskörű szerv képviseletét is biztosítani kell, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti nemzeti értékhatár háromszorosát meghaladja.

(6)[7] A bíráló bizottságban a 7. § (1) bekezdésében említett esetben jogi végzettséggel rendelkező jogi szakértő működik közre. Feladata a tervpályázati eljárás során készült jegyzőkönyvek (bontási jegyzőkönyv, folyamatos jegyzőkönyv) és egyéb iratok elkészítése. A 7. § (1) bekezdésben nem említett esetben a jogi szakértő feladatát a szakmai titkár is elláthatja, ennek megfelelően feladata a jegyzőkönyvek vezetésével is kibővül.

(7)[8] A bíráló bizottság elnöke hívja össze és vezeti a bizottság üléseit és a bírálati munkát. A bíráló bizottságban társelnök közreműködésére akkor van szükség, ha az elnök nem rendelkezik a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel.

(8)[9] Szavazásra jogosult az elnök (társelnök), a szakmai titkár és a tagok. A szavazásra jogosultak száma az egyszerű tervpályázati eljárásban foglalt eltérésekkel, 5-11 fő lehet és legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

Az szakmai kamarák és szakmai szervezetek képviselőinek a pályázóktól megkövetelt tervezési jogosultsággal is rendelkezniük kell.

(9)[10] A tervpályázat meghirdetése előtt a dokumentációt a bíráló bizottság valamennyi szavazásra jogosult tagjának és jogi szakértőjének egyetértő aláírásával kell ellátni. Amennyiben a bíráló bizottság tagja a dokumentációban foglaltakkal nem ért egyet, a bíráló bizottság munkájában való részvételről lemondhat a tervpályázat meghirdetése előtt. Szükség esetén a kiíró újabb tagot kérhet fel.

(10)[11] Akadályoztatás esetén a bíráló bizottság elnökét a társelnök, tagját a bírálati munka teljes ideje alatt - szükség esetén - a kiírásban meghirdetett póttag helyettesíti. A bíráló bizottságba az elnök által behívott póttag a tagokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkezik.

11. §

(1) A bíráló bizottság feladata:

a) a kiírásban meghirdetett tervpályázati célt legjobban megvalósító pályaművek meghatározása rangsorolással vagy rangsorolás nélkül,

b) a pályaművek részletes indoklással ellátott írásbeli értékelése, minősítése, a zárójelentés elkészítése,

c) a tervpályázaton díjazott, illetve megvételt nyert pályaművekhez mellékelt zárt borítékok felbontása,

d) a továbbtervezésre vonatkozó ajánlás elkészítése.

(2) A bíráló bizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól a kiíró nem térhet el.

12. §

(1)[12] A bíráló bizottság a döntéseit testületként, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bíráló bizottság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező elnök vagy társelnök szavazata dönt. A bíráló bizottság bármely résztvevője a bírálati munka során jogosult ellenvéleményét vagy külön véleményét a folyamatos jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2)[13] A bíráló bizottság munkája nem nyilvános. A bírálati munka ideje alatt a kiírásban meghirdetett személyeken kívül csak a jegyzőkönyvek leírását végző kisegítő személyzet lehet jelen. A külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetén a véleményezési szakaszban a bíráló bizottság munkája nyilvános.

(3) A bíráló bizottság tagjai az általuk bírált tervek továbbtervezésében tervezőként, szakértőként, illetve tanácsadóként nem vehetnek részt, továbbá nem vállalkozhatnak a kiíró megbízásából az általuk bírált tervpályázat helyszínére, azonos tervezői program szerinti terv elkészítésére az eredményhirdetéstől számított három éven belül.

A pályázó

13. §

(1) A pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) - a külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező alkalmazottja, illetve megbízottja által - a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, vagy akit (amelyet) erre felkértek.

(2) A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja.

(3) Nem indulhat pályázóként

a)[14] az a személy vagy szervezet, akit a tervpályázati eljárás előkészítésében vagy más szakaszába bevontak;

b) aki a bíráló bizottság:

ba) résztvevőjének hozzátartozója [a Polgár Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja];

bb) résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezettel áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

bc) résztvevőjével egy éven belül közösen pályaművet (pályázatot) nyújtott be.

(4) Nem indulhat pályázóként továbbá

a) az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy a gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja, illetve ezeknek a hozzátartozója a bíráló bizottság tagja;

b) az a gazdálkodó szervezet, amellyel a bíráló bizottság bármely meghirdetett tagja munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

c) az a gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, aki szakmai tevékenysége körében - öt évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított - jogszabálysértést követett el.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS

A tervpályázati dokumentáció

14. §

(1) A tervpályázati kiírás dokumentációja (továbbiakban: dokumentáció) részletes programból és a hozzá tartozó mellékletből, valamint a tervpályázat szempontjából lényeges tájékoztató adatok ismertetéséből áll.

(2) A dokumentáció részletes programjának tartalmaznia kell különösen:

a) a tervezési feladat részletes leírását, a tervpályázat szempontjából szükséges adatokat, alkalmazandó irányelveket, szükség szerint utalva a hatósági előírásokra, normatívákra, szabványokra;

b) a tervpályázat kidolgozásához felhasználható - ki nem adott, de tanulmányozható - anyagok megtekintésének helyét és módját;

c)[15] a tervpályázat kidolgozása során figyelembe veendő lényeges adatokat, (településtörténet, településszerkezet, terület- és településrendezési vonatkozások, növényzet, terepadottságok, talajviszonyok, területfelhasználás, műemléki és régészeti védettség, közlekedés, közintézmény ellátottság, egyéb adatok);

d) az objektív összehasonlítást megkönnyítő, a pályázó által szolgáltatandó adatok kérdőlapját;

e) a szabadalmi bejelentés alatt álló munkarészek megjelölésének módját;

f)[16] a pályaművek elbírálásának a tervpályázat tárgya szerinti sajátos szakmai szempontjait, az építészeti műszaki tervnek az építészeti minőséggel, szakmai igényességgel és szakszerűséggel kapcsolatos követelményeit, ezen belül különösen:

fa) a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, a beépítés),

fb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság, a gazdaságosság,

fc) a településképi és településszerkezeti hatást, továbbá a rálátás és látványvédelem követelményeit;

g) a formai és tartalmi előírásokat, megkülönböztetve az ajánlott, illetve kötelezően betartandó követelményeket;

h) a pályaművek benyújtandó munkarészeinek megnevezését, léptékét és formai előírásait;

i) a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművek visszaadásának módját;

j) az eredményhirdetés helyére és időpontjára vonatkozó információkat.

(3) A dokumentáció mellékleteinek tartalmaznia kell különösen:

a) a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, szükség esetén geodéziai adatokat;

b) a tervpályázati feladat megismeréséhez és a pályamű elkészítéséhez szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket;

c) címzéslapot;

d) borítékot;

e) a pályázók adatainak és a díjazás, illetve megvétel szerzők közötti százalékos arányának feltüntetésére szolgáló kitöltendő adatlapot.

(4) A dokumentációnak tartalmaznia kell a tervpályázattal kapcsolatos lényeges tájékoztató adatokat is, különösen:

a) a kiíró(k) megnevezését;

b) a tervpályázat pontos címét, tárgyát, célját és jellegét;

c) a tervpályázaton való részvétel feltételeit, (alkalmassági követelményeket);

d) a teljes tervpályázati dokumentáció beszerzésének helyét, költségét;

e) a pályaművek benyújtásának helyét, módját és határidejét;

f) a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét;

g) a bíráló bizottság elnökének (társelnökének), szakmai titkárának, tagjainak (póttagjainak) és a kiírás időpontjában ismert szakértőinek nevét és az általuk képviselt szervezetet vagy munkahelyet;

h) a tervpályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, valamint a válaszok megadásának módját és határidejét;

i) meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázók nevét;

j)[17] a tervezési szolgáltatás megrendeléséhez szükséges kiírói feltételeket és követelményeket (tervezési díj, határidők);

k) a tervpályázati kiírás részletes programjának és mellékleteinek tartalomjegyzékét;

l) a tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályok megnevezését.

(5) A dokumentáció beszerzésének árát a kiíró határozza meg, amely legfeljebb a dokumentáció elkészítésének költségéig terjedhet.

(6) A tervpályázat dokumentációját átvevő, illetve megvásárló személyek nevét és címét a kiírónak jegyzékbe kell foglalni.

(7) A dokumentációt a tervpályázati eljárás meghirdetésének napjáig el kell készíteni.

A tervpályázat meghirdetése

15. §

(1) A tervpályázati kiírást a külön jogszabályban meghatározott minta alkalmazásával kell meghirdetni.

(2) Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a közösségi értékhatárt eléri, illetve meghaladja, a tervpályázat kiírását az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED adatbank) közzé kell tenni a külön jogszabályban meghatározott minta szerint.

(3) Ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja, de a közösségi értékhatárt nem éri el, a tervpályázat kiírását a külön jogszabályban meghatározott módon és minta szerint a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni.

(4) A tervpályázat lényeges adatait tartalmazó rövidített tervpályázati felhívást, valamint a dokumentációt részben vagy egészében, a tervezési feladat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara hivatalos tájékoztatójában, és lehetőség szerint a honlapján is közzé lehet tenni a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően.

A pályaművekkel kapcsolatos határidők és a pályaművek benyújtása

16. §

(1)[18] A pályaművek benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályaművek elkészítésére elegendő idő, a meghirdetéstől számítva legalább 60 nap álljon rendelkezésre.

(2)[19] A kiemelt társadalmi cél érdekében, a központi költségvetési forrásból finanszírozott és a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított építési beruházás megvalósításához szükséges építészeti-műszaki tervpályázat esetében a pályaművek elkészítésére és a kérdések feltevésére az (1) és (4) bekezdésben előírttól rövidebb határidő is megállapítható.

(3)[20] Azok a személyek és szervezetek, akik a tervpályázat dokumentációját beszerezték - az abban megadott határidőn belül, írásban, a titkosság feltételeinek betartásával - a tervpályázati feladattal kapcsolatban kérdéssel fordulhatnak a kiíróhoz.

(4)[21] A kérdések feltevésének határidejét úgy kell meghatározni, hogy az azokra adott válaszokat valamennyi pályázó a pályamű benyújtásának határideje előtt 60 napos határidő esetén legalább 30 nappal kézhez kaphassa.

(5) A kiíró a kérdésekre adott válaszokat mindazoknak megküldi, akik a dokumentációt a válaszadás időpontjáig megvették. Ugyanettől a határnaptól a kérdésekre adott válaszok a dokumentáció részét képezik.

(6) A kiíró legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig - a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével - a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti, illetve a tervpályázati eljárás lefolytatásától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a dokumentáció árát az azt megvásárolt pályázóknak vissza kell téríteni. A módosítás, illetve a kiegészítés nem érintheti az alkalmassági szempontokat, illetve bírálati szempontokat.

(7) A kiíró a pályaművek benyújtásának határidejét a kérdésekre adott válaszok alkalmával meghosszabbíthatja. A pályaművek benyújtásának új határidejéről, valamint a megváltozott határidőkről szóló hirdetményt - az eredeti határidő lejárta előtt legalább harminc nappal - a meghirdetéssel azonos módon közzé kell tenni, és erről a tervpályázati dokumentációt átvevő személyeket közvetlenül is tájékoztatni kell.

17. §

(1) A pályaművek a dokumentációhoz csatolt címzéslap felhasználásával, kizárólag postai úton nyújthatók be. A benyújtás időpontjának a postai feladás igazolt dátumát kell tekinteni.

(2) A kiírónak a benyújtott pályaművek átvételéről jegyzőkönyvet kell készítenie. Az átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (a csomagoláson található postabélyegző keltét, a postai feladóvevény számát).

(3) Egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat, kivéve, ha a dokumentáció erre vonatkozóan eltérő feltételeket tartalmaz.

(4) A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt.

(5) A pályázó - a titkosság feltételeinek betartásával - a pályaművéhez csatoltan

a) nyilatkozatban megtilthatja a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaművének nyilvánosságra hozatalát, illetve

b)[22] a kiírásban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozik, hogy a 14. § (4) bekezdés j) pontjában megfogalmazott követelmények szerint a tervezési feladat további feldolgozására vállalkozik-e, és ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezik-e.

A pályaművek elbírálása

18. §

(1) A pályaművek elbírálásának szempontjai a hirdetményben, illetve a dokumentációban és a pályázók kérdéseire adott válaszokban meghatározott követelményektől nem térhetnek el.

(2) A bíráló bizottság a bírálatból kizárja:

a) a határidő után benyújtott pályaművet, bontás nélkül;

b) azt a pályaművet, amely a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeket nem teljesíti;

c) a titkosságot a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében sértő pályaműveket, valamint

d)[23] azt a pályaművet, amelynek szerzőivel szemben a 13. § (3)-(4) bekezdése értelmében kizáró ok áll fenn.

(3) A bíráló bizottság a bírálatból kizárhatja a formai követelményeket nem teljesítő, illetve a hiányos pályaműveket.

(4) A bíráló bizottság a bírálati munkáról, a tervpályázat lebonyolításáról, értékeléséről, a pályaművek rangsorolásáról, valamint a díjakról és a megvételekről hozott döntéséről folyamatos jegyzőkönyvet és írásbeli összegzésként zárójelentést készít.

(5) A folyamatos jegyzőkönyvben a bírálati munkával kapcsolatos minden lényeges eseményt rögzíteni kell. A folyamatos jegyzőkönyvet a bíráló bizottság résztvevőinek alá kell írniuk.

(6) A határidőben benyújtott pályaműveket a bíráló bizottság jelenlétében kell felbontani és a pályaművek valamennyi munkarészét bírálati sorszámmal kell ellátni. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni (bontási jegyzőkönyv), amelynek legalább a pályaművek bírálati sorszámát, postai azonosítóját, továbbá a pályaművek munkarészeinek megnevezését és darabszámát kell tartalmaznia. A bontási jegyzőkönyvet a folyamatos jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A bíráló bizottság a tervpályázattal kapcsolatos írásbeli összegzést zárójelentésben rögzíti. A zárójelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tervpályázat pontos címét, célját, tárgyát és jellegét;

b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályaművek számát és állapotát;

c) a tervpályázati kiírás szerinti előírások betartását;

d) a pályaművek értékelésének szempontjait;

e) a tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelését;

f) az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatokat;

g) a díjazott pályaművek rangsorolását, illetve rangsorolás nélküli eredmény esetén a díjazott és megvételt nyert pályaművek felsorolását;

h) a díjak és megvételek elosztását, valamint ennek rövid indoklását;

i) a tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlásokat;

j) a továbbtervezésre vonatkozó ajánlásokat;

k) eredménytelen tervpályázat esetén az eredménytelenségnek a bíráló bizottság által megállapított indokát.

l)[24] építési engedélyezési terv készítésére irányuló tervpályázat esetén az építési engedélyezésre való ajánlást.

(8) A zárójelentés egy eredeti példányát a bíráló bizottság szavazásra jogosult résztvevőinek alá kell írnia. A bíráló bizottság a zárójelentést átadja a kiírónak, aki az abban foglaltak alapján teszi közzé a tervpályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót.

(9) A díjazott, illetve megvásárolt pályaművekhez csatolt lezárt borítékot csak a folyamatos jegyzőkönyv és a szakmai bírálatokat rögzítő dokumentumok aláírása után szabad felbontani. Az adatlapon feltüntetett valamennyi személy (szerzők és munkatársak) adatait külön jegyzőkönyvben kell a zárójelentéshez csatolni.

(10)[25] Amennyiben a szerzőkkel, illetve munkatársakkal kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, illetve a lezárt boríték felbontása után merül fel 13. § (3)-(4) bekezdése szerinti kizáró ok, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni. Ha a kizárás a rangsorolást befolyásolja, új rangsorolást kell megállapítani.

A tervpályázat eredményének kihirdetése és hasznosítása

19. §

(1) A tervpályázat eredményét a dokumentációban rögzített időpontig a kiírónak ki kell hirdetni. Az eredményhirdetés alkalmával, de legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül a tervezők számára megállapított díjakat és megvételeket ki kell fizetni.

(2) A zárójelentés egy-egy példányát az eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére meg kell küldeni, akik (amelyek) a dokumentációt megvásárolták, függetlenül attól, hogy pályaművet benyújtottak-e vagy sem.

(3) Az eredményhirdetésre meg kell hívni a bíráló bizottság résztvevőit a díjazott, és megvételt nyert pályaművek szerzőit, illetve meghívásos tervpályázat esetén a meghívott pályázókat.

(4) A díjazott és megvételt nyert pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával.

(5) A díjazásban, illetve megvételben nem részesített pályaműveket a kiíró - igazolás ellenében - a pályázónak megkeresés után visszaadja. Az át nem vett pályaműveket a kiíró a nyilvános eredményhirdetéstől számított harminc napig köteles megőrizni.

(6) A kiíró a tervpályázatról készült folyamatos jegyzőkönyvet, zárójelentést és egyéb iratokat öt évig köteles megőrizni, a Kbt.-ben foglaltak szerint.

(7) A tervpályázat eredményét a külön jogszabályban meghatározott minta szerint és módon közzé kell tenni.

20. §

(1) A tervpályázatot követő továbbtervezésre vonatkozó tervezői szolgáltatás megrendelésére csak a bíráló bizottság által eredményesnek nyilvánított tervpályázat alapján kerülhet sor a bíráló bizottság ajánlása alapján a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint.

(2)[26] A tervezési szerződést az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére a nyertes pályázóval kell megkötni. A tervezési szerződés - eltérő megállapodás hiányában - az építési beruházás ajánlatkérési műszaki dokumentációjának (tenderterv) elkészítési kötelezettségét nem foglalja magában.

(3)[27] A bíráló bizottság eredménytelennek minősítheti a tervpályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A bíráló bizottság a zárójelentésben fogalmazza meg az eredménytelenség indokát, és javaslatot tesz a tervpályázat megismétlésének és lebonyolításának módjára.

(4)[28] A pályaművek díjazásának, illetve megvételének összege a további tervezői megbízás díjába nem számítható be.

A tervpályázatok pénzügyi fedezete és díjazása

21. §

(1) A tervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét a tervpályázat meghirdetése előtt a kiíró, illetve az előkészítő és lebonyolítási feladatokat ellátó szervezet bankszámlájára át kell utalni. E nélkül tervpályázat nem hirdethető meg.

(2) A tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a meghirdetett díjazás a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával és igényszintjével arányban legyen, és feleljen meg a szakmai gyakorlatban kialakultaknak, továbbá vegye figyelembe az illetékes szakmai kamarák díjszabásra vonatkozó ajánlásait.

(3) A tervpályázat céljára rendelkezésre álló teljes költségkeretből a kiírás előállításához szükséges költségeket (nyomdai, sokszorosítási, gépelési, meghirdetési, postai költségek, térképek, fotók költsége stb.) le kell vonni. Az így megmaradó összeg osztható el a pályaművek díjazására, illetve megvételére, valamint a bíráló bizottság díjazására.

(4) A pályaművek díjazására és megvételére előirányzott összeg arányosan csökkenthető, ha a tervpályázatot a bíráló bizottság a hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek minősíti, illetve ha a meghívásos tervpályázatra egy vagy több meghívott a pályaművét nem nyújtotta be.

(5)[29]

(6) A bíráló bizottság résztvevőit - végzett munkájukkal arányosan - a tervpályázat előkészítésében és a bírálati munka során kifejtett tevékenységükért díjazásban kell részesíteni. A bíráló bizottság díjazására felhasználható keret nem haladhatja meg a tervpályázat pénzügyi fedezete (3) bekezdésben felsorolt költségekkel csökkentett összegének 25%-át.

(7) Eltérő megállapodás hiányában a tervpályázat elnöke (társelnöke) a bizottsági tag díjazásának 140%-ára, szakmai titkára 130%-ára, jogi szakértője a bizottsági taggal egyenlő díjazásra, szakértője a bizottsági tag díjazásának 60-80%-a közötti díjazásra jogosult.

Az ötletpályázat

22. §

(1) Ötletpályázat kiírása nem kötelező és nem pótolja a Kbt. szerinti tervpályázati kötelezettséget.

(2) Az ötletpályázatot követően a kiírót a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, a pályázót vállalási kötelezettség nem terheli. Az ötletpályázat eredményeként szolgáltatás megrendelésére nem kerülhet sor.

(3) Az ötletpályázatot a tervpályázatok általános rendje szerint kell kiírni és lebonyolítani, nyílt vagy meghívásos formában. A kiírónak az ötletpályázat célját a kiírásban és a dokumentációban rögzítenie kell.

(4)[30] Az ötletpályázatot akkor kell a 15. § (2)-(3) bekezdése szerint meghirdetni,

a) ha az a Kbt. hatálya alá tartozó, e rendelet 5. §-ában foglalt meghívásos tervpályázat pályázóinak megjelölésére szolgál;

b) ha a tervpályázati eljárásban a pályázóknak fizetendő díjak összege a Kbt. 33. § b) pontja szerinti értékhatárt eléri.

Egyéb esetben az ötletpályázatot az illetékes szakmai kamara hivatalos lapjában kell meghirdetni, illetve a kiíró ezen kívül más módon is gondoskodhat a tervpályázat meghirdetéséről.

III. Fejezet

AZ EGYSZERŰ TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS

23. §[31]

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1)[32] A tervpályázat kiírását, dokumentációját, valamint a tervpályázati eljárás során készült iratokat, jegyzőkönyveket, zárójelentést, továbbá a pályaművek feliratozását és szöveges részeit magyar nyelven akkor is el kell készíteni, ha a kiíró a hirdetményben más nyelvet határoz meg. Vita esetén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(2)[33] A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a tervpályázat részletes programjának, és a dokumentáció tájékoztató adatait tartalmazó része egy példányát a tervpályázat meghirdetése előtt - a 16. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a tervpályázat tárgya szerint illetékes Magyar Mérnöki Kamarának vagy Magyar Építész Kamarának meg kell küldeni. A kamarák nyolc munkanapon belül szakmai észrevételt tesznek, amennyiben a dokumentációban szabálytalanságot észlelnek, és felszólítják a kiírót a dokumentáció szabályossá tételére.

(3) E rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni a terület- és településrendezési feladatok, kert- és tájépítészeti, belsőépítészeti szakmai előkészítésére szolgáló tervpályázat kiírására és lebonyolítására.

(4) A Kbt. hatálya alá nem tartozó esetekben tervpályázat kiírása és lebonyolítása nem kötelező. Amennyiben az építtető ilyen tervpályázatot akar lebonyolítani e rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(5)[34] A Kbt. hatálya alá nem tartozó tervpályázatot a 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell meghirdetni. A kiíró kérheti továbbá a külön jogszabályban meghatározott minta szerint elkészített kiírás közzétételét a Közbeszerzési Értesítőben.

(6) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat az építésügyért felelős miniszter látja el.

25. §

(1) E rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően meghirdetett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni.

(3) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az Európai Unió strukturális, illetőleg kohéziós alapjaiból származó forrásból támogatott közbeszerzés előkészítése során az építészeti tevékenységnek minősülő szolgáltatás megrendelése nemzetközi szerződésben meghatározott eljárás alapján már megtörtént.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

[2] Hatályon kívül helyezte a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.09.01.

[3] Megállapította a 82/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.04.11.

[4] Beiktatta a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[5] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[6] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[7] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[8] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[9] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[10] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[11] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[12] Megállapította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.09.01.

[13] Módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.09.01.

[14] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

[15] Módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 29. § (9) bekezdése a) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[16] Megállapította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[17] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

[18] Módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése a) pontja, valamint 29. § (9) bekezdése b) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[19] Beiktatta a 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.08.11.

[20] Módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[21] Módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[22] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

[23] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

[24] Beiktatta a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 4. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[25] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

[26] Beiktatta a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 5. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[27] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 5. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[28] Számozását módosította a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 5. § - a. Hatályos 2008.09.01.

[29] Hatályon kívül helyezte a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2008.09.01.

[30] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

[31] Hatályon kívül helyezte a 82/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2009.04.11.

[32] Megállapította a 82/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.11.

[33] Megállapította a 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.08.11.

[34] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/77. száma. Megjelent 2004.06.08.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére