Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

156/2004. (X. 27.) FVM rendelet

az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet módosításáról

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A támogatható területre, illetve állatállományra vonatkozó szempontok teljesítését a Rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt.

(4) Ha a szempontok teljesítése esetén a programban elérhető és az elért pontszám különbségének a programban elérhető pontszámhoz viszonyított százalékos aránya nem nulla, és

a) az legfeljebb 10%, akkor a mezőgazdasági termelőnek figyelmeztető levelet kell küldeni;

b) az legfeljebb 20%, akkor az adott évi támogatási összegből 10%-ot le kell vonni;

c) az legfeljebb 30%, akkor az adott évi támogatási összegből 20%-ot le kell vonni;

d) az legfeljebb 50%, akkor az adott évi támogatási összegből 50%-ot le kell vonni;

e) az legfeljebb 60%, akkor az adott évi támogatási összegből 100%-ot le kell vonni;

f) az meghaladja a 70%-ot, akkor a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni.

(5) A táblázatban megjelölt egyes esetekben az elért pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett (P1), vagy valamennyi (P2) parcella után nem jogosult támogatásra, illetve a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni (P3) ."

(2) A Rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1.számú melléklete lép.

(3) A Rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2.számú melléklete lép.

(4) A Rendelet kiegészül e rendelet 3. számú mellékletével.

(5) A Rendelet kiegészül e rendelet 4. számú mellékletével.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

[1. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez]

A "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" biztosításának előírásai

SzempontElőírás
1. Talajerózió1. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfe-
dettség biztosítása.
2. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkal-
mazása.
3. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.
4. Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák ter-
mesztése tilos.
5. Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények,
táblaszegélyek stb.) megőrzése.
6. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet
alkalmazása.
2. Talaj szervesanyag-tartalma1. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.
2. A tarló égetése tilos.
3. Talajszerkezet1. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.
2. A termőföld művelése, a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és
menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömö-
rödése elkerülhető legyen.
3. Periodikus (öt évente egyszer) mélyművelés alkalmazása.
4. Művelés minimális szintje1. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása
mellett.
2. A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.
3. Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését.
4. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívána-
tos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell
akadályozni.
5. A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-,
illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító
kaszálást kell végezni.

2. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

[2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez]

A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" előírásai

SzempontElőírás
1. Szántóföldi növénytermesztés1. Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő ta-
karmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett
növények esetében.
2. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe
venni:
a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt
négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
b) napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell
termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is;
d) száraz borsó hétévente csak egyszer termeszthető;
e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet;
f) két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év
szünetet kell tartani;
g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna
után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni;
h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást;
i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem ha-
ladhatja meg a hetvenöt százalékot.
3. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.
4. Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása.
5. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarí-
tást követően.
2. Gyepgazdálkodás1. Szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly
(egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem ha-
ladhatja meg:
- az 1,8 állategység/hektár értéket a nem nitrátérzékeny területeken;
- az 1,4 állategység/hektár értéket a nitrátérzékeny területeken.
2. A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell vé-
gezni.
3. Gyepek égetése tilos.
4. A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben.
5. A téli legeltetés tilos.
6. Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni.
3. Tápanyag-gazdálkodás1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, Ka, vízoldható
összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O).
2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a
talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó
jogszabályban foglalt előírásokat.
3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és
nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzé-
keny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot).
4. A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani
[a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. §
(1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett].
5. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedol-
gozás mellett lehet.
b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra,
illetve állatok itatására szolgáló kúttól tíz méteres sávban, valamint hul-
lámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.
c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya beta-
karítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott év-
ben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény
vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap.
d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttat-
ható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélysé-
gig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított
talajra.
e) A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz össze-
gyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább
nyolc havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrá-
gyát legalább négy havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt
tartályban, medencében tárolhat. A nem nitrátérzékeny területen az ál-
lattartó gazdálkodónak a híg- és istállótrágya tárolókra vonatkozó elő-
írásokat az alábbi határidőktől kezdődően kell teljesíteni az akcióprog-
ram előírásainak megfelelően:
- hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2006. január 1-jétől;
- hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2010. január 1-jétől;
- istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2010. január 1-jétől;
- istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2014. január 1-jétől.
4. Növényvédelem1. A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett
növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technoló-
giai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása
mellett.
Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és
takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan
zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró,
egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni [a nö-
vényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélye-
zéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről,
tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) FVM rendelet előírásai
szerint].
2. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül
a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek part-
vonalának teljes hosszában,
b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül.
3. Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló
burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártal-
matlanításáról (vonatkozó jogszabálynak megfelelően).
4. A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú nö-
vényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezé-
sek használhatók.
5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál)1. A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhe-
lyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy
vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is.
2. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történel-
mi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását,
rongálását a mezőgazdasági tevékenység során.
3. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcella méretet.
4. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett.
5. Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és
technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a
táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).
6. Ideiglenes vagy állandó épületek létesítését csak az illetékes Nemzeti Park
Igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges.
7. Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egye-
dileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon.
8. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni.
9. A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen de-
pónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen
hozható létre.
10. Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodó-
nak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság
szakembereit.
11. Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyago-
kat lehet (fa, nád) felhasználni.
12. A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos épí-
tészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni.
13. A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező.
6. Állattartás1. A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára
olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajá-
nak, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési,
viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.
2. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve
egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat,
illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
3. Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondos-
kodni.
4. Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gon-
doskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi
előírások betartásáról.
7. Talajerózió1. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedett-
ség biztosítása.
2. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása.
3. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.
4. Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése
tilos.
5. Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, tábla-
szegélyek stb.) megőrzése.
6. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet al-
kalmazása.
8. Talaj szervesanyag-tartalma1. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.
2. A tarló égetése tilos.
9. Talajszerkezet1. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.
2. A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és me-
netszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése
elkerülhető legyen.
3. Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása.
10. A művelés minimális szintje1. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mel-
lett.
2. A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.
3. Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését.
4. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos
lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadá-
lyozni.
5. A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-,
illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító ka-
szálást kell végezni.
11. A gazdaság területének rendben tartása1. A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladék-
mentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak
megfelelően.
2. A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak
jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák
kijavításáról.
12. Kötelező nyilvántartások1. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről
naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített forma-
nyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a táp-
anyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is.
2. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről,
valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell ve-
zetnie.
3. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi,
illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat.
4. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a
vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig
meg kell őrizni.

Kiegészítő táblázat a 2. számú melléklethez

Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken

(Mértékegység: kg/ha)
Kedvezőtlen Adottságú TérségekbenNem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben
nitrátérzékeny területennem nitrátérzékeny területennitrátérzékeny területennem nitrátérzékeny területen
kiadható maximális N (kg/ha)ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)kiadható maximális N (kg/ha)ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)kiadható maximális N (kg/ha)ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)kiadható maximális N (kg/ha)ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)
170170200200220170300300

Megjegyzés: Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre.

3. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

[3. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez]

Állategység (ÁE) számítási táblázat

Állatfajok megnevezéseMennyiség (db)Állategység (ÁE)
Kérődzők
szarvasmarha/bivaly
borjú 6 hónapos korig10,4
6-24 hónapos korú növendék10,6
24 hónaposnál idősebb állat11
juh (vegyes korcsoport)10,15
kecske (vegyes korcsoport)10,15
dámszarvas (vegyes korcsoport)10,15
gímszarvas (vegyes korcsoport)10,3
Sertésfélék
tenyészkoca malacok nélkül10,5
malac 25 kg-ig10,03
hízósertés 25-110 kg10,2
kan10,5
Lófélék
ló (vegyes korcsoport)11
öszvér, szamár (vegyes korcsoport)10,6
Baromfifélék
pecsenyetyúk és kakas, valamint gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport)10,01
tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport)10,02
pulyka (vegyes korcsoport)10,03
Víziszárnyasok
lúd (vegyes korcsoport)10,03
kacsa (vegyes korcsoport)10,02
Egyéb állatok
nyúl (vegyes korcsoport)10,02

Az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. Az állategység, mint mérőszám a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az állatok létszámához kötött (állatállomány alapú) támogatások igénylésére és kifizetésére, valamint a gazdálkodók által szolgáltatott adatok egységes feldolgozására és ellenőrzésére szolgál.

4. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

[4. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez]

A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai

[1]
Ellenőrzési szempontokA szempont teljesítése esetén adandó pontértékAz előírástól való eltérés, illetve annak mértékeEltérés esetén adandó pontérték
Első alkalomMásodik alkalomTöbbszöri alkalom
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat
1. Szántóföldi növénytermesztés
Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövények, méhlege-10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
lő vagy zöldtrágya céljából vetett növények esetébenAz összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
A vetésforgó irányelveit nem tartották be a támogatás időtartama alatt10A gazdálkodási napló és a jelenlegi vetésszerkezet alapján az előírt vetésforgó irányelveit nem tartották be875
A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
2. Gyepgazdálkodás
Szarvasmarha, juh, kecske, gím- és dámszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg az 1,8, illetve nitrátérzékeny területeken10Az állatsűrűség meghaladta az 1,8, de nem lépte túl a 2,0 értékeket, illetve nitrátérzékeny területeken az állatsűrűség meghaladta az 1,4, de nem lépte túl az 1,6 állategység/ha értékeket875
az 1,4 állategység/ha értéketAz állatsűrűség a 2,0, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,6 állategység/ha értékeket is meghaladta754
A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni10A széna lehordása csak a kaszálást követő 40 napon túl történt meg, ugyanakkor a késedelem indoka elfogadható volt875
A széna lehordása nem történt meg a kaszálást követő 40 napon túl sem754
Gyepek égetése tilos10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást754
A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás987
Az összterület több, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás875
A téli legeltetés tilos10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni10A gyepterület kevesebb, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében987
A gyepterület több, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében875
3. Tápanyag-gazdálkodás
5 évente szűkített talajvizsgálat megléte (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O)10Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel875
Az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel754
Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat10Engedély nélküli szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás történt754
Hígtrágya kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat10Engedély nélküli hígtrágya kijuttatás történt754
Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat10A talajjavítás engedély nélkül, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt875
A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket10A kijuttatott N hatóanyag mennyisége meghaladja a határértéket754
A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani10Nem tartották be az akcióprogram előírásait6P2P3
A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet10Nem tartották be az előírást754
Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken10Nem tartották be az előírást754
Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több, mint 14 nap10A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 14, kevesebb, mint 20 nap875
A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 20 nap754
Tilos a trágya kijuttatása december 1-je és február 15-e között10Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban875
Az összterület több, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban754
Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm, vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást754
A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább 8 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen tárolhat10A trágya tárolása trágyatelepen történik, de a telep paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak875
A trágya tárolása teljesen szabálytalanul történik754
A gazdálkodó hígtrágyát csak legalább 4 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat10A hígtrágya tárolása szigetelt tartályban történik, de a tartály paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak875
A hígtrágya tárolása teljesen szabálytalanul történik754
4. Növényvédelem
A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett10Nem tartották be az előírást6P2P3
Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban, vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni; 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet alapján10Nem tartották be az előírást754
Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül - a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában - és a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül10Nem tartották be az előírást754
Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról10Nem tartották be az előírást754
A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók10A növényvédelmi gépek műszaki állapota kisebb hiányosságokat mutat, ugyanakkor a hiányosságok olyan mértékűek, hogy nem vezetnek környezetterheléshez875
Egyes növényvédelmi gépek olyan rossz műszaki állapotban vannak, a hiányosságok olyan mértékűek, amelyek már egyértelműen környezetterheléshez vezethetnek754
5. Természet- és tájvédelem (a védett természeti területeken és a meghirdetett ÉTT célprogramoknál)
A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is10A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során minimális mértékben károsodtak, de károsodás csak a gazdálkodással összefüggő indokolt esetben következett be754
A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során indokolatlan esetekben is károsodtak6P2P3
A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során10A gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek szemmel láthatóan károsodtak a gazdálkodási tevékenység során875
Melioratív meszezés nem engedélyezett10A meszezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette987
A meszezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette875
Drénezés nem engedélyezett10A drénezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette987
A drénezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette875
Öntözés nem engedélyezett10Az öntözés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette987
Az öntözés az összterületnek több, mint 10%-át érintette875
Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni)10A természetvédelmi szempontból előírt kaszálási technológiák nem kerültek betartásra753
Ideiglenes vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság jóváhagyásával lehetséges10A gazdálkodó az épületek kialakításakor az engedélyben szereplő paraméterektől kissé eltért987
A gazdálkodó engedély nélkül alakított ki épületet vagy épületeket a területen875
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon10Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába be lettek vonva, de a gazdálkodó a megállapított dátumoktól eltért875
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába nem lettek bevonva754
A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni10Kisebb kivágások történtek, de az elvégzett munkálatok nem okoztak jelentős, minőségi változást875
A fasoroknak több, mint 10%-a indokolatlanul, pótlás nélkül került kivágásra754
A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre10Elhanyagolható területnagyságon (100 m2 alatt), nem tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ugyanakkor az igénybe vett területen komolyabb szennyeződés nem történt987
Jelentős területnagyságon (100 m2 felett) vagy tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ebből kifolyólag esetleg komolyabb szennyeződés is történt875
Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit10Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem, vagy csak késve értesítették, ugyanakkor a fészkekben nem keletkezett kár875
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem értesítették, és a fészkekben kár keletkezett754
Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni10Az éjjeli szálláshelyek kialakításánál jelentős mennyiségű mesterséges anyagot is felhasználtak875
A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni10A pásztorok szálláshelyének kialakítása nem az előírt módon történt875
Tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást754
6. Állattartás
A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának10Az állatok számára biztosított életkörülmények a vonatkozó állatjóléti előírásoknak nem felelnek meg875
Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti10Az állatok etetése, itatása során szemmel látható szabálytalanságok történtek875
Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni10Az állatok nem állnak rendszeres állatorvosi ellen-őrzás alatt (az állatorvosi igazolások hiányoznak)875
Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról10Nem tartották be az előírást754
7. Talajerózió
Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése10A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolt gazdálkodással kapcsolatos okok miatt megszüntetésre került, ugyanakkor ebből kifolyólag eróziós problémák nem keletkeztek987
A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolatlanul megszüntetésre került, ennek következtében a területek eróziós veszélyeztetettsége nőtt875
Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása szükséges10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
8. Talaj szervesanyag tartalma
Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
A tarló égetése tilos10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást754
9. Talajszerkezet
Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása10Kisebb, a talajszerkezetre különösebb veszélyt nem jelentő hiányosságok előfordulnak987
A meglévő erő- és munkagépek nem teszik lehetővé a termőföld hasznosítási irányának megfelelő talajművelést, azok használata a talajszerkezet károsodásához vezethet875
A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett történjen úgy, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen10A talajszerkezet egyértelműen a nem megfelelő művelésnek köszönhetően tömörödött, leromlott szerkezetű754
Mélyművelés egyszeri elvégzése az ötéves időszak alatt10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást9--
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást8--
10. Művelés minimális szintje
Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése10Csak minimális mértékben, a területen folyó mezőgazdasági munkák szempontjából nézve különösen indokolt esetben történt változtatás a természetes tájelemekben987
A tájképet alkotó természetes elemekben jelentős változtatások történtek875
Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
A gyepterületen legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
11. A gazdaság területének rendben tartása
A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően10A gazdálkodás rendezetlen, szemetes körülmények között zajlik, a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat nem tartják be754
A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról10Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást987
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást875
12. Kötelező nyilvántartások
A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is10A meglévő gazdálkodási napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a gazdálkodás egészének a szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák754
A gazdálkodó nem vezet gazdálkodási naplót6P2P3
A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie10A meglévő permetezési napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a növényvédő szerek felhasználásának szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák754
A gazdálkodó nem vezet permetezési naplót6P2P3
A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat (állatlétszám, elhullások és azok okai, alkalmazott kezelések, állatállományváltozás adatai stb.)10A meglévő nyilvántartás tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok az állategészségüggyel, állatjóléttel kapcsolatos tevékenységek szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák875
A gazdálkodó nem vezet az állategészségügyi, ill. az állatjóléti jogszabályokban meghatározott tevékenységekről nyilvántartást754
A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őriznie10Apróbb hiányosságok előfordulnak, de azok a gazdálkodás egészének szakmai megítélését nem akadályozzák987
A gazdálkodó nem, vagy alig őrzi meg a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és azok dokumentációit, azokból a gazdálkodás egészének szakmai megítélése nem lehetséges875

Lábjegyzetek:

[1] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/173. száma. Megjelent 2004.11.19.

Tartalomjegyzék