4/2004. (I. 13.) FVM rendelet

az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] E rendelet célja, hogy jogszabály vagy pályázati felhívás erre vonatkozó rendelkezése esetén - az abban meghatározottak szerint - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott

a)[2]

b)[3]

c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások

igénybevétele feltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeit meghatározza.

(2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerét a 2. számú melléklet tartalmazza. A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni.

(4)[4] A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez.

2. §

(1)[5] A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőre terjed ki.

(2)[6] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén.

(3)[7] A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszer előírásainak teljesítését e rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell elbírálni és értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt.

(4)[8] Ha a szempontok teljesítése esetén a programban elérhető és az elért pontszám különbségének a programban elérhető pontszámhoz viszonyított százalékos aránya nem nulla, és

a) az legfeljebb 10%, akkor a mezőgazdasági termelőnek figyelmeztető levelet kell küldeni;

b) az legfeljebb 20%, akkor az adott évi támogatási összegből 10%-ot le kell vonni;

c) az legfeljebb 30%, akkor az adott évi támogatási összegből 20%-ot le kell vonni;

d) az legfeljebb 50%, akkor az adott évi támogatási összegből 50%-ot le kell vonni;

e)[9] az legfeljebb 70%, akkor az adott évi támogatási összegből 100%-ot le kell vonni;

f) az meghaladja a 70%-ot, akkor a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni.

(5)[10] A táblázatban megjelölt egyes esetekben az elért pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett (P1), vagy valamennyi (P2) parcella után nem jogosult támogatásra, illetve a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni (P3) .

(6)[11] Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodó a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások, valamint a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs, illetve a Natura 2000 területek kompenzációs támogatásaiban részesülő mezőgazdasági termelő a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a nevezett támogatások monitoringja érdekében a gazdasága teljes területén végzett tevékenységekről e rendelet 5. számú melléklete szerinti gazdálkodási naplót naprakészen köteles vezetni. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevétele esetén a gazdálkodási napló naprakész vezetése abban az esetben is kötelező, amennyiben a talajvizsgálati eredmény és tápanyag-gazdálkodási terv még nem készült el.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodó köteles a 2007/2008. gazdálkodási évtől kezdődően a gazdálkodási napló egy aláírt másolatát - a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül - elküldeni minden év augusztus 31. és október 31. között a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.).

A 2006/2007. gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló egy aláírt másolatát 2007. augusztus 31. és 2007. december 31. közötti időszakban kell beküldeni az MgSzH Központ címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.).

A gazdálkodási naplót a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább 5 évig meg kell őrizni.

(7)[12] A gazdálkodási napló formanyomtatványát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) honlapján közzéteszi.

(8)[13] A gazdálkodási naplók kezelését, adatainak feldolgozását az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetéséért felelős, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervezet végzi.

(9)[14] Amennyiben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évre vonatkozó beküldési határidő végéig nem küldi meg a gazdálkodási napló másolatát az MgSzH Központ részére, az MVH egyszeri alkalommal, 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.

(10)[15] A 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdve, amennyiben a gazdálkodó a (6) bekezdésben előírt kötelezettségének a hiánypótlási felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy

a) az első alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 25%-ára,

b) a második alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 50%-ára,

c) a harmadik alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 100%-ára

nem jogosult.

(11)[16] Amennyiben a gazdálkodó már felvette az 5. évre jutó támogatási összeget, úgy a (10) bekezdésben foglaltak szerint köteles azt visszafizetni.

3. §

(1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: "A Tanács 2003. szeptember 29-i, 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról"

(2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez[17]

2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez[18]

A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" előírásai

Szempont				Előírás
1. Szántóföldi növénytermesztés				1. Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő ta-
				karmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett
				növények esetében.
				2. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe
				venni:
				a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt
				négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
				b) napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
				c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell
				termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is;
				d) száraz borsó hétévente csak egyszer termeszthető;
				e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet;
				f) két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év
				szünetet kell tartani;
				g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna
				után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni;
				h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást;
				i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem ha-
				ladhatja meg a hetvenöt százalékot.
				3. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.
				4. Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása.
				5. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarí-
				tást követően.
2. Gyepgazdálkodás				1. Szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly
				(egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem ha-
				ladhatja meg:
				- az 1,8 állategység/hektár értéket a nem nitrátérzékeny területeken;
				- az 1,4 állategység/hektár értéket a nitrátérzékeny területeken.
				2. A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell vé-
				gezni.
				3. Gyepek égetése tilos.
				4. A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben.
				5. A téli legeltetés tilos.
				6. Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni.
3. Tápanyag-gazdálkodás				1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, Ka, vízoldható
				összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O).
				2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a
				talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó
				jogszabályban foglalt előírásokat.
				3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és
				nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzé-
				keny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot).
		4. A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani
		[a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. §
		(1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett].
		5. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
		a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedol-
		gozás mellett lehet.
		b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra,
		illetve állatok itatására szolgáló kúttól tíz méteres sávban, valamint hul-
		lámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.
		c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya beta-
		karítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott év-
		ben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény
		vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap.
		d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttat-
		ható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélysé-
		gig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított
		talajra.
		e) A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz össze-
		gyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább
		nyolc havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrá-
		gyát legalább négy havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt
		tartályban, medencében tárolhat. A nem nitrátérzékeny területen az ál-
		lattartó gazdálkodónak a híg- és istállótrágya tárolókra vonatkozó elő-
		írásokat az alábbi határidőktől kezdődően kell teljesíteni az akcióprog-
		ram előírásainak megfelelően:
		- hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2006. január 1-jétől;
		- hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2010. január 1-jétől;
		- istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2010. január 1-jétől;
		- istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2014. január 1-jétől.
4. Növényvédelem		1. A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett
		növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technoló-
		giai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása
		mellett.
		Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és
		takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan
		zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró,
		egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni [a nö-
		vényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélye-
		zéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről,
		tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) FVM rendelet előírásai
		szerint].
		2. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül
		a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek part-
		vonalának teljes hosszában,
		b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül.
		3. Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló
		burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártal-
		matlanításáról (vonatkozó jogszabálynak megfelelően).
		4. A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú nö-
		vényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezé-
		sek használhatók.
5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál)			1. A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhe-
			lyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy
			vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is.

			2. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történel-
			mi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását,
			rongálását a mezőgazdasági tevékenység során.
			3. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcella méretet.
			4. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett.
			5. Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és
			technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a
			táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).
			6. Ideiglenes vagy állandó épületek létesítését csak az illetékes Nemzeti Park
			Igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges.
			7. Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egye-
			dileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon.
			8. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni.
			9. A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen de-
			pónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen
			hozható létre.
			10. Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodó-
			nak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság
			szakembereit.
			11. Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyago-
			kat lehet (fa, nád) felhasználni.
			12. A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos épí-
			tészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni.
			13. A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező.
6. Állattartás			1. A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára
			olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajá-
			nak, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési,
			viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.
			2. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve
			egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat,
			illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
			3. Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondos-
			kodni.
			4. Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gon-
			doskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi
			előírások betartásáról.
7. Talajerózió			1. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedett-
			ség biztosítása.
			2. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása.
			3. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.
			4. Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése
			tilos.
			5. Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, tábla-
			szegélyek stb.) megőrzése.
			6. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet al-
			kalmazása.
8. Talaj szervesanyag-tartalma	1. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.
	2. A tarló égetése tilos.
9. Talajszerkezet	1. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.
	2. A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és me-
	netszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése
	elkerülhető legyen.
	3. Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása.
10. A művelés minimális szintje	1. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mel-
	lett.
	2. A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.
	3. Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését.
	4. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos
	lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadá-
	lyozni.
	5. A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-,
	illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító ka-
	szálást kell végezni.
11. A gazdaság területének rendben tartása	1. A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladék-
	mentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak
	megfelelően.
	2. A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak
	jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák
	kijavításáról.
12. Kötelező nyilvántartások	1. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről
	naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített forma-
	nyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a táp-
	anyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is.
	2. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről,
	valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell ve-
	zetnie.
	3. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi,
	illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat.
	4. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a
	vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig
	meg kell őrizni.

Kiegészítő táblázat a 2. számú melléklethez

Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken

[19]

Kedvezőtlen Adottságú Térségekben				Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben
nitrátérzékeny területen		nem nitrátérzékeny területen		nitrátérzékeny területen		nem nitrátérzékeny területen
kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)	kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)	kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)	kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)
170	170	200	200	220	170	300	220

Megjegyzés: Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre.

3. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez[20]

Állategység (ÁE) számítási táblázat

Állatfajok megnevezése	Mennyiség (db)	Állategység (ÁE)
Kérődzők
szarvasmarha/bivaly
borjú 6 hónapos korig	1	0,4
6-24 hónapos korú növendék	1	0,6
24 hónaposnál idősebb állat	1	1
juh (vegyes korcsoport)	1	0,15
kecske (vegyes korcsoport)	1	0,15
dámszarvas (vegyes korcsoport)	1	0,15
gímszarvas (vegyes korcsoport)	1	0,3
Sertésfélék
tenyészkoca malacok nélkül	1	0,5
malac 25 kg-ig	1	0,03
hízósertés 25-110 kg	1	0,2
kan	1	0,5
Lófélék
ló (vegyes korcsoport)	1	1
öszvér, szamár (vegyes korcsoport)	1	0,6
Baromfifélék
pecsenyetyúk és kakas, valamint gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport)	1	0,01
tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport)	1	0,02
pulyka (vegyes korcsoport)	1	0,03
Víziszárnyasok
lúd (vegyes korcsoport)	1	0,03
kacsa (vegyes korcsoport)	1	0,02
Egyéb állatok
nyúl (vegyes korcsoport)	1	0,02

Az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. Az állategység, mint mérőszám a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az állatok létszámához kötött (állatállomány alapú) támogatások igénylésére és kifizetésére, valamint a gazdálkodók által szolgáltatott adatok egységes feldolgozására és ellenőrzésére szolgál.

4. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez[21]

A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai

[22]

Ellenőrzési szempontok	A szempont teljesítése esetén adandó pontérték		Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke		Eltérés esetén adandó pontérték
					Első alkalom		Második alkalom		Többszöri alkalom
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat
1. Szántóföldi növénytermesztés
Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövények, méhlege-		10		Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
lő vagy zöldtrágya céljából vetett növények esetében				Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
A vetésforgó irányelveit nem tartották be a támogatás időtartama alatt		10		A gazdálkodási napló és a jelenlegi vetésszerkezet alapján az előírt vetésforgó irányelveit nem tartották be		8		7		5
A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.		10		Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
				Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása		10		Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
				Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően		10		Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
				Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
2. Gyepgazdálkodás
Szarvasmarha, juh, kecske, gím- és dámszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg az 1,8, illetve nitrátérzékeny területeken		10		Az állatsűrűség meghaladta az 1,8, de nem lépte túl a 2,0 értékeket, illetve nitrátérzékeny területeken az állatsűrűség meghaladta az 1,4, de nem lépte túl az 1,6 állategység/ha értékeket		8		7		5
az 1,4 állategység/ha értéket				Az állatsűrűség a 2,0, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,6 állategység/ha értékeket is meghaladta		7		5		4
A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni		10	A széna lehordása csak a kaszálást követő 40 napon túl történt meg, ugyanakkor a késedelem indoka elfogadható volt		8		7		5
			A széna lehordása nem történt meg a kaszálást követő 40 napon túl sem		7		5		4
Gyepek égetése tilos		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		7		5		4
A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás		8		7		5
A téli legeltetés tilos		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni		10	A gyepterület kevesebb, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében		9		8		7
			A gyepterület több, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében		8		7		5
3. Tápanyag-gazdálkodás
5 évente szűkített talajvizsgálat megléte (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O)		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel		8		7		5
			Az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel		7		5		4
Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat		10	Engedély nélküli szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás történt		7		5		4
Hígtrágya kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat		10	Engedély nélküli hígtrágya kijuttatás történt		7		5		4
Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat		10	A talajjavítás engedély nélkül, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt		8		7		5
A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket		10	A kijuttatott N hatóanyag mennyisége meghaladja a határértéket		7		5		4
A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani		10	Nem tartották be az akcióprogram előírásait		6		P2		P3
A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet		10	Nem tartották be az előírást		7		5		4
Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken		10	Nem tartották be az előírást		7		5		4
Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több, mint 14 nap		10	A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 14, kevesebb, mint 20 nap		8		7		5
			A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 20 nap		7		5		4
Tilos a trágya kijuttatása december 1-je és február 15-e között		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban		8		7		5
			Az összterület több, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban		7		5		4
Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm, vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		7		5		4
A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább 8 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen tárolhat		10	A trágya tárolása trágyatelepen történik, de a telep paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak		8		7		5
			A trágya tárolása teljesen szabálytalanul történik		7		5		4
A gazdálkodó hígtrágyát csak legalább 4 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat		10		A hígtrágya tárolása szigetelt tartályban történik, de a tartály paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak	8			7		5
				A hígtrágya tárolása teljesen szabálytalanul történik	7			5		4
4. Növényvédelem
A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett		10		Nem tartották be az előírást		6		P2		P3
Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban, vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni; 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet alapján		10		Nem tartották be az előírást		7		5		4
Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül - a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában - és a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül		10		Nem tartották be az előírást		7		5		4
Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról		10		Nem tartották be az előírást		7		5		4
A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók		10		A növényvédelmi gépek műszaki állapota kisebb hiányosságokat mutat, ugyanakkor a hiányosságok olyan mértékűek, hogy nem vezetnek környezetterheléshez		8		7		5
				Egyes növényvédelmi gépek olyan rossz műszaki állapotban vannak, a hiányosságok olyan mértékűek, amelyek már egyértelműen környezetterheléshez vezethetnek		7		5		4
5. Természet- és tájvédelem (a védett természeti területeken és a meghirdetett ÉTT célprogramoknál)
A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is		10	A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során minimális mértékben károsodtak, de károsodás csak a gazdálkodással összefüggő indokolt esetben következett be			7		5		4
			A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során indokolatlan esetekben is károsodtak			6		P2		P3
A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során		10	A gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek szemmel láthatóan károsodtak a gazdálkodási tevékenység során			8		7		5
Melioratív meszezés nem engedélyezett		10	A meszezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette			9		8		7
			A meszezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette			8		7		5
Drénezés nem engedélyezett		10	A drénezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette			9		8		7
			A drénezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette			8		7		5
Öntözés nem engedélyezett		10	Az öntözés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette			9		8		7
			Az öntözés az összterületnek több, mint 10%-át érintette			8		7		5
Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni)		10	A természetvédelmi szempontból előírt kaszálási technológiák nem kerültek betartásra			7		5		3
Ideiglenes vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság jóváhagyásával lehetséges		10	A gazdálkodó az épületek kialakításakor az engedélyben szereplő paraméterektől kissé eltért			9		8		7
			A gazdálkodó engedély nélkül alakított ki épületet vagy épületeket a területen			8		7		5
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon		10	Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába be lettek vonva, de a gazdálkodó a megállapított dátumoktól eltért		8		7		5
			Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába nem lettek bevonva		7		5		4
A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni		10	Kisebb kivágások történtek, de az elvégzett munkálatok nem okoztak jelentős, minőségi változást		8		7		5
			A fasoroknak több, mint 10%-a indokolatlanul, pótlás nélkül került kivágásra		7		5		4
A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre		10	Elhanyagolható területnagyságon (100 m2 alatt), nem tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ugyanakkor az igénybe vett területen komolyabb szennyeződés nem történt		9		8		7
			Jelentős területnagyságon (100 m2 felett) vagy tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ebből kifolyólag esetleg komolyabb szennyeződés is történt		8		7		5
Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit		10	Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem, vagy csak késve értesítették, ugyanakkor a fészkekben nem keletkezett kár		8		7		5
			Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem értesítették, és a fészkekben kár keletkezett		7		5		4
Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni		10	Az éjjeli szálláshelyek kialakításánál jelentős mennyiségű mesterséges anyagot is felhasználtak		8		7		5
A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni		10	A pásztorok szálláshelyének kialakítása nem az előírt módon történt		8		7		5
Tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		7		5		4
6. Állattartás
A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának		10	Az állatok számára biztosított életkörülmények a vonatkozó állatjóléti előírásoknak nem felelnek meg		8		7		5
Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti		10	Az állatok etetése, itatása során szemmel látható szabálytalanságok történtek		8		7		5
Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni		10	Az állatok nem állnak rendszeres állatorvosi ellen-őrzás alatt (az állatorvosi igazolások hiányoznak)		8		7		5
Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról		10	Nem tartották be az előírást		7		5		4
7. Talajerózió
Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése		10	A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolt gazdálkodással kapcsolatos okok miatt megszüntetésre került, ugyanakkor ebből kifolyólag eróziós problémák nem keletkeztek		9		8		7
			A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolatlanul megszüntetésre került, ennek következtében a területek eróziós veszélyeztetettsége nőtt		8		7		5
Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása szükséges		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
8. Talaj szervesanyag tartalma
Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
A tarló égetése tilos		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		7		5		4
9. Talajszerkezet
Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása		10	Kisebb, a talajszerkezetre különösebb veszélyt nem jelentő hiányosságok előfordulnak		9		8		7
			A meglévő erő- és munkagépek nem teszik lehetővé a termőföld hasznosítási irányának megfelelő talajművelést, azok használata a talajszerkezet károsodásához vezethet		8		7		5
A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett történjen úgy, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen		10	A talajszerkezet egyértelműen a nem megfelelő művelésnek köszönhetően tömörödött, leromlott szerkezetű		7		5		4
Mélyművelés egyszeri elvégzése az ötéves időszak alatt		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		-		-
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		-		-
10. Művelés minimális szintje
Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése		10	Csak minimális mértékben, a területen folyó mezőgazdasági munkák szempontjából nézve különösen indokolt esetben történt változtatás a természetes tájelemekben		9		8		7
			A tájképet alkotó természetes elemekben jelentős változtatások történtek		8		7		5
Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
A gyepterületen legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
11. A gazdaság területének rendben tartása
A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően		10	A gazdálkodás rendezetlen, szemetes körülmények között zajlik, a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat nem tartják be		7		5		4
A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról		10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást		9		8		7
			Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást		8		7		5
12. Kötelező nyilvántartások
A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is		10	A meglévő gazdálkodási napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a gazdálkodás egészének a szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák		7		5		4
			A gazdálkodó nem vezet gazdálkodási naplót		6		P2		P3
A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie		10	A meglévő permetezési napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a növényvédő szerek felhasználásának szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák		7		5		4
			A gazdálkodó nem vezet permetezési naplót		6		P2		P3
A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat (állatlétszám, elhullások és azok okai, alkalmazott kezelések, állatállományváltozás adatai stb.)		10	A meglévő nyilvántartás tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok az állategészségüggyel, állatjóléttel kapcsolatos tevékenységek szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák		8		7		5
			A gazdálkodó nem vezet az állategészségügyi, ill. az állatjóléti jogszabályokban meghatározott tevékenységekről nyilvántartást		7		5		4
A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őriznie		10	Apróbb hiányosságok előfordulnak, de azok a gazdálkodás egészének szakmai megítélését nem akadályozzák		9		8		7
			A gazdálkodó nem, vagy alig őrzi meg a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és azok dokumentációit, azokból a gazdálkodás egészének szakmai megítélése nem lehetséges		8		7		5

5. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez[23]

A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítése érdekében vezetendő gazdálkodási napló

Támogatott adatai
Név:
Cégforma:			Ügyfél-regisztrációs szám:
Helység:
Irányítószám:	Utca, tér, házszám:
Telefonszám:			Fax:
E-mail:
Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a támogatott adataitól)
Név:
Helység:
Irányítószám:	Utca, tér, házszám:
Telefonszám:			Fax:
E-mail:
Megjegyzés: A gazdálkodási naplóhoz csatolandó dokumentumok jegyzékét a minisztérium honlapján elérhető kitöltési útmutató tartalmazza!
Nyilatkozat: Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a Gazdálkodási Naplóban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum:		Gazdálkodó aláírása:

GN02	ÖSSZESÍTŐ ADATLAP
Földhasznosítási összesítő				Állatállomány összesítő
hasznosítási irány megnevezése		terület (ha)		Állatfaj	korcsoport	Állategység (ÁE)	nyitó állatlétszám szeptember 01-én (db)	záró állatlétszám augusztus 31-én (db)	éves átlaglétszám (db)
hasznosítási irány megnevezése		1.		Állatfaj	korcsoport	Állategység (ÁE)	2.	3.	4.
szántó			1.							12.
szántó			1.							13.
gyep			2.							14.
szőlő			3.							15.
szőlő			3.							16.
gyümölcs			4.							17.
nádas			5.							18.
nádas			5.							19.
halastó			6.							20.
zsombékos, láp			7.							21.
zsombékos, láp			7.							22.
erdő			8.							23.
pihentetett terület:			9.							24.
pihentetett terület:			9.							25.
egyéb			10.							26.
egyéb			10.							27.
összesen			11.							28.

GN03		PARCELLAÖSSZESÍTŐ ADATOK									lap sorszáma:
Egységes parcellasorszám			blokkazonosító	parcellasorszám	helyrajzi szám	terület (ha)	hasznosítási irány	támogatási program megnevezése (AKG célprogram, KAT)	földterületet érintő környezet-, természetvédelmi, illetve egyéb kötelezettség és/vagy jogosultság	talajvizsgálat típusa		ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultság
tárgyévi	előző évi		blokkazonosító	parcellasorszám	helyrajzi szám	terület (ha)	hasznosítási irány	támogatási program megnevezése (AKG célprogram, KAT)		talajvizsgálat típusa		ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultság
1.	2.		3.	4.	5.	5.	7.	8.	9.	10.		11.
													1.
													2.
													3.
													4.
													5.
													6.
													7.
													8.
													9.
													10.
													11.
													12
													13
													14.

GN04	PARCELLA ALAPADATOK-szántó										egységes parcellasorszám:		lap sorszáma:
Parcellán termesztett növény adatai
A termesztett növény		faj megnevezése						fajta megnevezése							hozam (t/ha)
		1.						2.							3.
elővetemény																1.
főnövény																2.
másodvetemény																3.
Tápanyag-gazdálkodási terv										A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők
Trágyaféleségek megnevezése			mennyiség	N	P2O5	K2O				megnevezés (szél , vízerózió, belvíz, fagykár)		beavatkozás(ok) megnevezése az kedvezőtlen hatás mérséklésére, illetve megszüntetésére		a beavatkozás ideje (év)
			kg,t,m3/ha	hatóanyag kg/ha
4.			5.	6.	7.	6.	6.		10.	11.		12.		13.
																4.
																5.
																6.
																7.
																8.
																9.
																10.
összesen																11.

GN05	PARCELLA ALAPADATOK - ültetvény								egységes parcellasorszám:						lap sorszáma:
Ültetvény alapadatai
növényfaj megnevezése	fajta megnevezése			alany megnevezése			részarány (%)		sortávolság (m)		tőtávolság (m)	telepítés éve		művelési mód			hozam (t/ha)
1.	2.			3.			4.		5.		6.	7.		8.			9.
																		1.
																		2.
																		3.
																		4.
																		5.
																		6.
																		7.
Tápanyag-gazdálkodási terv										A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők
Trágyaféleségek megnevezése		mennyiség	N		P2O5	K2O				megnevezés (szél-, vízerózió, belvíz, fagykár)			beavatkozás(ok) megnevezése az kedvezőtlen hatás mérséklésére, illetve megszüntetésére			a beavatkozás ideje (év)
		kg,t,m3/ha	hatóanyag kg/ha
10.		11.	12.		15.	14.	15.	16.		17.			18.			19.
																		8.
																		9.
																		10.
																		11.
																		12.
																		13.
összesen																		14.

GN06	PARCELLA MŰVELÉSI ADATOK		parcella hasznosítási iránya:		egységes parcellasorszám:		lap sorszáma:
Műveleti adatok
ideje		művelet megnevezése		művelethez kapcsolódó adatok, kijuttatott, betakarított termék(ek), melléktermék(ek), elemi kár				terület (ha)
				megnevezése	mennyisége	mértékegysége
1.		2.		3.	4.	5.		6.
									1.
									2.
									3.
									4.
									5.
									6.
									7.
									8.
									9.
									10.
									11.
									12.
									13.
									14.

GN07	ADATLAP NÖVÉNYVÉDELMI MEGFIGYELÉSHEZ (integrált és/vagy ökológiai gazdálkodási programba bevitt területekre kötelező)						lap sorszáma:
Károsítók megfigyelése
egységes parcellasorszám (ok)	megfigyelés ideje	növény fejlettségi állapota	megfigyelés módja és eszköze	károsító megnevezése	károsító fejlődési állapota	károsító megjelenésére utaló jelek
1.	2.	2.	4.	4.	6.	7.
								1.
								2.
								3.
								4.
								5.
								6.
								7.
								8.
								9.
								10.
								11.
								12.
								13.
								14.

GN08	NYILVÁNTARTÁS NÖVÉNYVÉDŐ SZERES KEZELÉSEKRŐL (Permetezési napló)									lap sorszáma:
Kezelt kultúra	A kezelés			A növényvédő szer		A permetlé mennyisége (l/ha, l/m2)	É.V.I. (nap)	A betakarítás időpontja (hó, nap)	A felelős aláírása
Kezelt kultúra	helye (egységes parcellasorszámok)	területe (ha)	időpontja	kereskedelmi megnevezése	adagja (kg, l/ha,g/m2, g/fm)	A permetlé mennyisége (l/ha, l/m2)	É.V.I. (nap)	A betakarítás időpontja (hó, nap)	A felelős aláírása
1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
											1.
											2.
											3.
											4.
											5.
											6.
											7.
											8.
											9.
											10.
											11.
											12.
											13.
											14.
											15.

GN09	ÖNTÖZÉSI NYILVÁNTARTÁS (öntözési napló)									lap sorszáma:
Egységes parcella sorszám(ok)	öntözés			öntözött terület (ha)	Vízkivétel		kijuttatott anyag(ok)				megjegyzés (vízkiviteli hely megnevezés, engedély száma stb.)
Egységes parcella sorszám(ok)	ideje (hónap/nap)	kezdete (óra/perc)	vége (óra/perc)	öntözött terület (ha)	üzemóra (óra)	mennyiség (m3)	megnevezése (tápoldat, növényvédő szer stb.)	mennyisége (kg, l)	adagja (kg/ha, l/ha)
1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	6.	9.	10.		11.
												1.
												2.
												3.
												4.
												5.
												6.
												7.
												8.
												9.
												10.
												11.
												12.
												13.
												14.
												15.
												16.
												17.
												18.

GN10	TARTÁSMÓD ÖSSZESÍTŐ							lap sorszáma:
Állattartó telep megnevezése és címe
Állatfaj megnevezése		korcsoport	1.							1.
			Tartásmódonkénti éves átlagos állatlétszám (db)
			almos	mélyalmos	legeltetéses	karám/kifutó	egyéb……………..		összesen
2.		3.	4.	5.	6.	7.	8.		9.
										2.
										3.
										4.
										5.
										6.
										7.
										8.
										9.
										10.
										11.
										12.
										13.
										14.
										15.
										16.
										18.

GN11	TRÁGYÁZÁSI NAPLÓ						lap sorszáma:
Trágyázott kultúra megnevezése		A trágyázás		Kijuttatott trágyaféleség
		helye (egységes parcellasorszám)	időpontja	megnevezése	mennyisége	nitrogén hatóanyag tartalma		talajbamunkálás időpontja
1.		2.	3.	4.	5.	6.		7.
									1.
									2.
									3.
									4.
									5.
									6.
									7.
									8.
									9.
									10.
									11.
									12.
									13.
									14.
									15.
									16.
									17.

GN12	SZERVESTRÁGYA MÉRLEG								lap sorszáma:
Trágyaféleség(ek) megnevezése		trágyatároló kialakítása	tároló kapacitás	előző évi maradvány	keletkezett	vásárolt	kijuttatott	értékesített		záró
1.		2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.		9.
											1.
											2.
											3.
											4.
											5.
											6.
											7.
											8.
											9.
											10.
											11.
											12.
											13.
											14.
											15.
											16.
											17.
											18.

GN13	LEGELTETÉSI NYILVÁNTARTÁS								lap sorszáma:
legeltetés		legeltetett napok száma	legeltetett parcellák sorszáma	terület (ha)	legeltetett állat(ok)ra vonatkozó adatok			legeltetés módja
kezdete	vége	legeltetett napok száma	legeltetett parcellák sorszáma	terület (ha)	állatfaj	korcsoport	darab	legeltetés módja
1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.
										1.
										2.
										3.
										4.
										5.
										6.
										7.
										8.
										9.
										10.
										11.
										12.
										13.
										14.
										15.
										16.
										17.
										18.

GN14		ÁLLATÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSI NYILVÁNTARTÁS															lap sorszáma:
faj megnevezése						fajta megnevezése					korcsoport megnevezése
állományváltozás oka			állományváltozás havi bontásban
			szeptember	október	november		december	január	február	március	április		május	június		július		augusztus
			1.	2.	3.		4.	5.	6.	7.	8.		9.	10.		11.		12.
induló, illetve hó eleji állatlétszám																			1.
növekedés	szaporulat																		2.
	vétel																		3.
	átminősítés																		4.
	növekedés összesen																		5.
csökkenés	elhullás																		6.
	értékesítés (selejtezés és saját fogyasztás is)																		7.
	átminősítés																		8.
	csökkenés összesen																		9.
hó végi záró állatlétszám																			10.
Támogatási program megnevezése										a programba vitt állatok száma (db)		éves átlaglétszám (db)			tartásmód
13.										14.		15.			16.
																			11.

GN15	HALASTAVI NYILÁNTARTÁS - tótörzskönyv									egységes parcellasorszám:					lap sorszáma:
Alkalmazott technológiai ismertetése
1.
																	1.
Kihelyezés								Lehalászás					Meszezés
ideje	faj neve		korcsoportja		mennyisége			ideje		mennyisége			ideje			adagja (kg)
					db	kg				db	kg
2.	3.		4.		5.	6.		7.		8.	9.		10.			11.
																	2.
																	3.
																	4.
																	5.
																	6.
																	7.
Takarmányozás				Trágyázás								Gyógyszer vagy vegyszer felhasználás
takarmány neve		mennyisége (t)		trágya féleség megnevezése			mennyisége (t)		hatóanyaga (kg)	kijuttatás gyakorisága		neve		mennyisége (kg)
12.		13.		14.			15.		16.	17.		18.		19.
																	8.
																	9.
																	10.
																	11.
																	12.
																	13.
																	14.
																	15.

GN16	MEGJEGYZÉSEK					lap sorszáma:
Ideje	GN adatlap száma	GN adatlap lapszáma	oszlopszám	sorszám	megjegyzés

GN17	SZAKTANÁCSADÁSI ADATLAP						lap sorszáma:
Szaktanácsadó adatai
Név:				Szaktanácsadót foglalkoztató szervezet neve:
Azonosító:			Szaktanácsadás tárgya:
Helység:
Irányítószám:		Utca, tér, házszám:
Telefonszám:						Faxszám:
E-mail:
Megjegyzés
Dátum:					Szaktanácsadó aláírása:
Szaktanácsadó adatai
Név:				Szaktanácsadót foglalkoztató szervezet neve:
Azonosító:			Szaktanácsadás tárgya:
Helység:
Irányítószám:		Utca, tér, házszám:
Telefonszám:						Faxszám:
E-mail:
Megjegyzés
Dátum:					Szaktanácsadó aláírása:

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.03.11.

[2] Hatályon kívül helyezte az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 11. § a) pontja. Hatálytalan 2008.05.02.

[3] Hatályon kívül helyezte az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 11. § a) pontja. Hatálytalan 2008.05.02.

[4] Megállapította az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.02.

[5] Megállapította a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.03.11.

[6] Megállapította az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.05.02.

[7] Megállapította az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.05.02.

[8] Beiktatta a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.11.04.

[9] Megállapította a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.30.

[10] Beiktatta a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.11.04.

[11] Megállapította a 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.12.25.

[12] Megállapította a 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.12.25.

[13] Beiktatta a 67/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.09.18.

[14] Beiktatta a 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.12.25.

[15] Beiktatta a 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.12.25.

[16] Beiktatta a 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.12.25.

[17] Hatályon kívül helyezte az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 11. § b) pontja. Hatálytalan 2008.05.02.

[18] Megállapította a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.11.04.

[19] Megállapította a 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 2. §-a. Hatályos 2007.12.25.

[20] Beiktatta a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2004.11.04.

[21] Beiktatta a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2004.11.04.

[22] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2004/173. száma. Megjelent 2004.11.19.

[23] Megállapította a 67/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 2. § - a. Hatályos 2006.09.18.