15/2004. (VII. 27.) NKÖM rendelet
egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetőleg régészeti védettség megszüntetéséről
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. § (1)-(2) bekezdései alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
(1) Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Budapest III. kerület, 23799 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú ingatlant, természetben az óbudai Hajógyári-öböl területét.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a Kr. u. 1-2. században létesített, második periódusában az aquincumi helytartó palotájához tartozó római kori kikötő maradványai (facölöpök, gerendák és kőtömbök) találhatók, melyek kivételes állapotuk és ritka előfordulásuk miatt kiemelkedő értéket képviselnek. A régészeti védelem célja az alacsony vízállásnál látható, illetve a víz felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése, kutathatóságuk és esetleges bemutathatóságuk biztosítása.
(3)[1]
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
2. §
(1)[2] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Budakalász (Pest vármegye) külterület 0226/6 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú, természetben a Budakalász, Dunapart-Kavicsbánya területén található ingatlant.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az európai hírű kora avar kori temető feltáratlan részének megóvása.
(3)[3]
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
3. §
(1)[4] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) I. kerület 11649, 11650, 11651, 11652/1, 11652/2, 11653, 11660, 11661, 11662, 11663, 11664, 11674 és 11677 hrsz. alatt nyilvántartott kivett, beépítetlen terület művelési ágú, természetben Miskolc, Tűzköves lelőhelyen található ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a középső paleolitikum idejéből származó település, kovabánya és kőfeldolgozó műhely maradványai és leletei találhatók, amelyek magyarországi és európai viszonylatban egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A régészeti védelem célja a föld felszíne alatt rejlő régészeti emlékek megőrzése, az Európa-hírű lelőhely kutathatóságának és bemutathatóságának biztosítása.
(3)[5]
(4)[6]
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
4. §
(1)[7] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Sé (Vas vármegye) külterület 078 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, 079 hrsz. alatt nyilvántartott kivett (közút), továbbá Sé, belterület 235/8, 235/9, 235/10, 235/11, 235/12, 235/136, 235/137 kivett (beépítetlen terület) művelési ágú, természetben a Sé, Malomi dűlőben található ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen található a Dunántúl újkőkorának egyik legjelentősebb, Európa-hírű lelőhelye, egy kettős körárokkal körülvett, egyedülálló szerkezetű település a Kr. e. 5. évezred első feléből, továbbá itt fekszenek egy római kori villaépület maradványai is. A régészeti védelem célja a részben feltárt, nagyrészt azonban a föld alatt található régészeti emlékek megőrzése, kutathatóságuk és későbbi bemutathatóságuk biztosítása.
(3)[8]
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt 078, 235/8-12, 235/136-137 hrsz. alatti ingatlanokra a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
5. §
(1)[9] Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Dunakeszi (Pest vármegye) belterület 6241, 6242, 6243/1, 6243/2, 6248 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú, természetben Dunakeszi, Duna sor 28-32. szám alatt található ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen I. Valentinianus császár uralma alatt épült, a Duna felé nyitott, egy központi és két saroktoronyból álló kikötőerőd és révhely található. A régészeti védelem célja a régészeti kutatásokkal részben feltárt késő római kikötőerőd maradványainak védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése és a kutathatóság biztosítása.
(3)[10]
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
6. §
(1)[11] Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Domony (Pest vármegye) belterület 443, 444, 445, 455 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú, valamint a külterület 014/14 hrsz. alatt nyilvántartott gyep, erdő és nádas művelési ágú, természetben Domony, Flóramajor (Torom-dűlő) területén található ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a kora bronzkori Hatvani kultúra erődített telepe, illetve Árpádkori földvár található. A védetté nyilvánítás célja az eddig kutatlan régészeti emlékek megőrzése, jelenlegi állapotának fenntartása a későbbi kutatás számára.
(3)[12]
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
(5) A 014/14 hrsz. alatti ingatlan esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
7. §
(1)[13] Fokozottan védett lelőhellyé nyilvánítom a Galgahévíz (Pest vármegye) külterület 0140/7 hrsz. alatt nyilvántartott, gyep (legelő) művelési ágú, természetben a Galgahévíz, Szentandrás-parton található ingatlant.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen bronzkori telep, Árpád-kori földvár és monostor található. A régészeti védelem célja a föld felszíne alatt található régészeti emlékek védelme, kutathatóságuk biztosítása.
(3)[14]
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
8. §
(1)[15] Fokozottan védett lelőhellyé nyilvánítom Hernádbűd (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) külterület 035/4 hrsz. alatt nyilvántartott gyep (legelő) és 048 hrsz. alatt nyilvántartott szántó művelési ágú, természetben a Hernádbűd, Várdomb területén fekvő ingatlanokat.
(2)[16] Az (1) bekezdésben megjelölt területen a bronzkori Hatvani kultúra idején épített földvár (erődített település és az azt övező sáncok maradványai) található, amely Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kiemelkedően fontos emléke. A régészeti védelem célja a föld alatti emlékek megőrzése és a kutathatóság biztosítása.
(3) Régészeti védőövezetté nyilvánítom a Hernádbűd külterület 040, 041, 042, 044, 045/1, 046/1, 047, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 049/9, 049/10, 049/11, 049/12, 050 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat. A védőövezetté nyilvánítás célja a földvár tájképének megőrzése.
(4)[17]
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt 048 hrsz. alatti ingatlanra a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
9. §
(1)[18] Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Sajószentpéter (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) belterület 130, 135, 136 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú, természetben Sajószentpéter, Kiskassa városrészben található ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a középkori Szentpéter mezőváros Árpád-korban emelt és a 16. században elpusztult Szent Péter és Pál plébániatemploma állt. A régészeti védelem célja a maradványok megőrzése, feltárás utáni bemutatása.
(3) Régészeti védőövezetté nyilvánítom a Sajószentpéter belterület 1, 3, 128, 129, 131/1, 131/2, 131/3, 132, 133, 134, 137, 138, 139, 141 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú ingatlanokat. A védőövezetté nyilvánítás célja a középkori Szentpéter mezőváros alaprajzi szerkezetét őrző terület tájképi megőrzése.
(4)[19]
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt 130 hrsz. alatti ingatlanra a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
10. §
(1)[20] A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 77099/97 XXII. sz. határozatával történeti-régészeti jelentőségű védett területté nyilvánított Fonyód (Somogy vármegye) belterület 7013/1 és 7015/1 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú ingatlanok vonatkozásában a régészeti védettséget megszüntetem. A 7013/1 hrsz. alatt nyilvántartott terület régészeti feltárása során régészeti védettséget indokolttá tévő objektum nem került elő, míg a 7015/1 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan területén található temetőrészlet megsemmisült, így a védettség további fenntartása egyik ingatlan területén sem szükséges.
(2) A Művelődési Minisztérium 70.594/1987. sz. határozatával régészeti jelentőségű védett területté nyilvánított Budakalász külterület 0226/5 hrsz. alatt nyilvántartott, kivett művelési ágú ingatlan vonatkozásában a régészeti védettséget megszüntetem. A terület régészeti feltárása megtörtént, az ingatlan a bányaművelés során víz alá került, így a régészeti védettség további fenntartása nem indokolt.
(3) A Művelődési Minisztérium 26631/1981. sz. határozatával régészeti jelentőségű védett területté nyilvánított Hernádbűd külterület 041 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan vonatkozásában a régészeti védettséget megszüntetem. A jelen rendelet 8. §-ában védetté nyilvánított kora bronzkori földvár területe erre a helyrajzi számra nem terjed ki.
11. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Hiller István s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[2] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[3] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[4] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[5] Hatályon kívül helyezte a 25/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.09.17.
[6] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § c) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[7] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[8] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § d) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[9] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[10] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § e) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[11] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[12] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § f) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[13] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[14] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § g) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[15] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[16] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[17] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § h) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[18] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[19] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § i) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[20] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.