25/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet
egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve egyes ingatlanok régészeti védettségének megszüntetéséről
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § s) és u) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben
a következőket rendelem el:
1. § (1)[1] Kiemelten védetté nyilvánítom a Debrecen (Hajdú-Bihar vármegye), külterület 02061/10 és 02061/11 helyrajzi számok alatt nyilvántartott, természetben a Debrecen-Csereerdő településrészen található ingatlanok területén lévő, 30424 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja az ún. alföldi szarmata sáncrendszer (Csörsz árok, Ördögárok) részét képező, részben helyreállított késő római sáncszakasz régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
2. § (1)[2] Kiemelten védetté nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 46292/2, 46292/9, 46292/10, 46294/1 és 46295 helyrajzi számok alatt nyilvántartott, természetben Miskolctapolca településrészen található ingatlanok területén lévő, 21066 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja a Miskolc nemzetség által építtetett 13. századi eredetű bencés apátság maradványainak megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
3. § (1)[3] Kiemelten védetté nyilvánítom a 16694 egyedi azonosító számú régészeti lelőhely Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 13001/1, 13001/2, 13002 és 13003/1 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanok, valamint a 16697 egyedi azonosító számú régészeti lelőhely Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 8864/20, 8864/21, 8864/22, 8864/23, 11646, 11647, 11648, 13003/1, 13003/2 és 13003/3 helyrajzi számok alatt nyilvántartott, természetben a Tűzköves és Felsőszentgyörgy településrészeken elhelyezkedő ingatlanok területét érintő részét.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja a nemzetközi jelentőségű őskőkori település és kovabánya lelőhelykomplexum maradványainak megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
(4) Az egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetőleg régészeti védettség megszüntetéséről szóló 15/2004. (VII. 27.) NKÖM rendelet 3. § (3) bekezdésében régészeti védőövezetté nyilvánított 11646, 11647, 11648 helyrajzi számú ingatlanok, továbbá a 8864/14 és 13003 helyrajzi számú ingatlanok megosztása révén keletkezett 8864/20, 8864/21, 8864/22, 8864/23, 13003/1, 13003/2 és 13003/3 helyrajzi számú ingatlanok régészeti védőövezet besorolását megszüntetem.
4. § (1)[4] Kiemelten védetté nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), külterület 01183 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan területén lévő, 16757 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő ősrégészeti lelőhelynek számító Szeleta-barlang őskőkori régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
5. § (1)[5] Kiemelten védetté nyilvánítom a Regöly (Tolna vármegye), belterület 577, 578 és 579 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanok területén lévő, 72001 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, kora vaskori halomsír régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
6. § (1)[6] Kiemelten védetté nyilvánítom a Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 601/1, 602, 603, 604, 605, 606, 607/1, 607/2, 608, 609/1, 609/2, 610, 611, 612/1, 612/2, 613, 614, 615, 616, 617 és 618, valamint a Tokaj, külterület 03, 08 és 09 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanok területén lévő, 62362 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja a Rákóczi-vár középkori és kora újkori régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
7. § (1)[7] Fokozottan védetté nyilvánítom a Gyulakeszi (Veszprém vármegye), külterület 070, továbbá a Tapolca (Veszprém vármegye), külterület 0584 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a Csobánc hegyen található ingatlanok területén lévő, 7998 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja az itt elhelyezkedő késő bronzkori-kora vaskori erődített település és középkori vár maradványainak megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
8. § (1)[8] Fokozottan védetté nyilvánítom az Ordacsehi (Somogy vármegye), külterület 0137/14 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan területén lévő, 47941 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja a Kisvár elnevezésű közép-, illetve kora újkori vár maradványainak megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
9. § (1)[9] Fokozottan védetté nyilvánítom a Tállya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), külterület 0162/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan területén lévő, 16830 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja a Mekecsvár elnevezésű vaskori erődített település maradványainak megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
10. § (1)[10] Fokozottan védetté nyilvánítom a Tállya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), külterület 0170 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben az Óvár hegyen található ingatlan területén lévő, 16831 egyedi azonosító számú régészeti lelőhelyet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt régészeti védelem célja az itt elhelyezkedő késő bronzkori-vaskori erődített település maradványainak megőrzése, kutathatóságának biztosítása.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
11. § (1)[11] A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1620-121/1951. számú miniszteri döntésével védett régészeti területté nyilvánított Vajdácska (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 321 és 322 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanokon lévő, Templomdomb nevű terület régészeti védettségét megszüntetem.
(2) A védelem fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.
12. § Az e rendeletben védetté nyilvánított területeken a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélye szükséges a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 12. pontjában felsorolt tevékenységekhez.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2)[12]
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
Lábjegyzetek:
[1] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[2] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[3] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[4] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[5] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[6] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[7] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[8] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[9] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[10] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[11] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[12] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.