15/2004. (V. 14.) OM rendelet

az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet

a) 1. számú melléklete e rendelet 1. számú mellékletével,

b) 2. számú melléklete e rendelet 2. számú mellékletével egészül ki.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet mellékletének "Kereskedelem, marketing üzleti adminisztráció" szakmacsoportjába tartozó "Faipari termelésszervező" szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét és a "Külkereskedelem" szakmacsoportba tartozó "Gazdasági idegennyelvi levelező" szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét tartalmazó rendelkezése.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 15/2004. (V. 14.) OM rendelethez

[Jegyzék az állam által elismert - az oktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről]

2. számú melléklet a 15/2004. (V. 14.) OM rendelethez

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 9. sorszáma alatt kiadott autógyártó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5241 03

2 A szakképesítés megnevezése: Autógyártó

3. Hozzárendelt FEOR szám: 7431

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- tizedik évfolyam elvégzése

2 Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- szakmai alkalmassági követelmények

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: 1/11. évfolyam végén (Vezérlés, szabályozás)

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az autógyártó szakember speciális gyártógépeken és gyártósorokon a gyártási tervek (rajzok, technológiai utasítások stb.) alapján gyártja az autó alkatrészeit. Fő darabjait és részegységeit összeállítja. Meggyőződik a szerelési utasításban foglaltaknak megfelelően a részegységek, segédberendezések (kis-fődarabok), fődarabok (motor, nyomatékmódosító, futóművek, kormányművek stb.) és egyéb segédberendezések működőképességéről. Szállításra előkészíti a kész termékeket.

Részt vesz a gyártógépek és gyártósorok ütemtervben előírt felülvizsgálataiban. Elvégzi a szükséges napi és időszakos karbantartási feladatokat. Részt vesz a gyártógépek és gyártósorok egyes egységeinek javításában, és elvégzi a szükséges szerelési munkákat.

Tevékenységét technológiai, munkabiztonsági és minőségbiztosítási ismeretek birtokában végzi. Szakmai munkáját technológiai utasítás alapján, önállóan, közvetlen irányítás nélkül szervezi, végzi és ellenőrzi.

Az autógyártó szakmunkás a munkaterületén:

- a gyártósorban elfoglalt helyének, beosztásának megfelelően az előírt technológiákat alkalmazva vesz részt az autó egyes alkatrészeinek gyártásában, a technológiai utasításoknak megfelelően összeállítja az egyes a gyártósoron gyártott és máshonnan beszerzett alkatrészeket részegységekké, fődarabokká,

- részt vesz az összeállítás és a kikészítés folyamatában,

- üzemzavar esetén megvizsgálja a gyártógépet, feltárja és behatárolja a hiba helyét, kiterjedését, javítja a gépek egyszerűbb hibáit, megbeszéli a gépüzemeltetővel vagy a művezetővel a hibás működés természetét és az elvégzendő javításokat,

- elvégzi az általa használt gépek műszaki, üzemeltetési, szerelési kézikönyveiben előírtakat, valamint a tapasztalatai segítségével a gépek napi karbantartását,

- a gyártó gépsor szerkezeti egységeinek időszakos karbantartása, javítása során csoportbeli munkatársaival együttműködve szereli, javítja, cseréli és beállítja a fogaskerekeket, tengelyeket, csapágyakat, lánc- és szíjhajtásokat, részegységeket, tömítéseket, hidraulikus-pneumatikus elemeket,

- a javításra szoruló alkatrészeket kézzel vagy géppel megmunkálja,

- alkalmazza a vonatkozó munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi előírásokat az előkészítés, gyártás, összeállítás, kikészítés és csomagolás helyein, illetve folyamatában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Műszaki előkészítés

A szakember legyen képes

- alkalmazni a műszaki feladatok megoldásában síkmértani szerkesztéseket,

- felismerni az alkalmazott műszaki görbéket,

- alkalmazni a vetületi ábrázolás szabályait,

- alkalmazni az axonometrikus ábrázolási módot,

- megszerkeszteni egyszerűbb munkadarabok síkmetszetét,

- elemezni az alkatrészrajzon az áthatást,

- alkalmazni a metszeti ábrázolás szabályait,

- értelmezni, alkalmazni a géprajzfajtákra vonatkozó tartalmi és kivitelezési előírásokat,

- készíteni felvételi vázlatot szabadkézzel munkadarab vagy axonometrikus ábra alapján,

- szerkeszteni munkadarabrajzot, felvételi vázlat, munkadarab, axonometrikus ábra vagy egyszerűbb szerkezet összeállítási rajza alapján,

- felépíteni és olvasni az alkatrészrajzok mérethálózatát,

- értelmezni, alkalmazni a mérettűrések és illesztések alapfogalmait, rajzi jelölésüket,

- értelmezni az alak- és a helyzettűrések fogalmát, rajzi jeleit,

- értelmezni a felületminőség és felületi érdesség megadásának rajzi jelöléseit,

- értelmezni, alkalmazni a jelképes ábrázolás szabályait,

- felhasználni a szerkesztési munkában gépépítő elemek elektronikus formában lévő rajzait,

- felhasználni számítógép alkalmazásával műszaki dokumentációt (kapcsolási rajzok, műszaki leírások, üzemeltetési leírások stb.),

- kiválasztani a kötő gépelemeket,

- műszaki rajzon ábrázolni tengelyeket,

- értelmezni tengelykapcsolók szerkezetét,

- kiválasztani és szerkeszteni csapágyazásokat,

- értelmezni és ábrázolni forgó mozgást továbbító haj -tásokat.

2. Fémipari anyagok megválasztása

A szakember legyen képes

- alkalmazni a technológiai dokumentációk szabványos jelöléseit,

- megkülönböztetni egymástól a nyersanyagot, az alapanyagot, az előgyártmányt, valamint a segédanyagot,

- jellemezni az acélgyártás és vasöntvény-gyártás termékeit,

- alkalmazni a hőkezelési eljárásokat az előírt technológia szerint,

- felhasználni a szerszámanyagokat,

- megnevezni az alumínium és ötvözeteinek tulajdonságait,

- megnevezni a réz és ötvözeteinek tulajdonságait,

- megnevezni a használatos műanyagokat és tulajdonságaikat,

- kiválasztani a szabványok és a katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti anyagokat,

- kiválasztani a célnak megfelelő korrózióvédelmi eljárásokat és anyagokat,

- alkalmazni a megfelelő kenési módszereket és kenőanyagokat,

- meghatározni és felhasználni a tüzelő- és üzemanyagokat.

3. Mérés, ellenőrzés

A szakember legyen képes

- biztonsággal mérni hosszúságokat tolómérővel 0,05 mm-es, mikrométerrel 0,01 mm-es és mérőhasábokkal 0,005 mm-es pontossággal,

- szögeket mérni, ellenőrizni fix szögmérőkkel, univerzális szögmérőkkel és idomszerekkel,

- rádiuszokat mérni, ellenőrizni sablonnal, megfelelő eszközökkel,

- egyenességet, síklapúságot, hengerességet, körkörösséget vizsgálni élvonalzóval, idomszerekkel, mérőórával,

- csavarmeneteket mérni, ellenőrizni idomszerrel, menetmikrométerrel,

- megítélni és minősíteni a felületi minőséget, érdességet mérni érdességmérő műszerrel,

- idomszerekkel ellenőrizni a munkadarabok alak- és helyzettűrését,

- értelmezni és végrehajtani a mérési utasításokat,

- elvégezni nyomásmérési feladatokat,

- végrehajtani hőmérsékletméréseket,

- elvégezni erő- és nyomatékmérési feladatokat,

- összeállítani villamos méréseket.

4. Minőségbiztosítás

A szakember legyen képes

- értelmezni és használni az alapvető minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási fogalmakat,

- szakmai irányítással a termékek minőség-ellenőrzésének, minősítésének általános feladatait ellátni, módszereit, szervezeti megoldásait alkalmazni,

- szakmai irányítással alkalmazni gépek, berendezések, gyártási folyamatok minőségképessége vizsgálatának elveit, módszerét, végrehajtásának menetét,

- szakmai irányítással alkalmazni a matematikai statisztikai ellenőrzési, minősítési módszereket,

- szakmai irányítással alkalmazni a minőségbiztosításra vonatkozó szabványok egyszerűbb vizsgálati terveit, tervtípusait,

- alkalmazni a gyakorlatban általánosan használt minőségbiztosítási módszereket, technikákat:

= team (csoport) munka,

= brainstorming (ötletroham),

= SPC (statisztikai folyamatszabályozás).

5. Összeállítás

A szakember legyen képes

- összeállítani önállóan részegységekké az alkatrészeket, illeszteni és rögzíteni azokat,

- előállítani csoportban végzett munkával a részegységekből a fődarabokat és a készterméket, ennek során:

- kivételezni a szükséges anyagokat és szerszámokat,

- előrajzolást végezni (pl. elkészíti az alkatrész teríték rajzát),

- kialakítani az előírt sík-alakos vagy párhuzamos felületeket, hajlásszögeket kézi megmunkálással,

- megvizsgálni és minősíteni az alkatrészek szerelhetőségét,

- rögzíteni az alkatrészeket a gyártósori pozicionáló berendezések vagy egyéb rögzítő eszközök segítségével,

- összekötni az alkatrészeket, illetve a szerkezeti elemeket csavarokkal, anyákkal és biztosítóelemekkel a szerelési sorrend és a meghúzási nyomaték figyelembevételével,

- elkészíteni a technológiai utasításban előírt hengeres és kúpos-szeg kötéseket, ék- és reteszkötéseket,

- elkészíteni a szerkezeti elemek, az alkatrészek kötését hideg szegecseléssel, ragasztással, forrasztással,

- kialakítani szilárd kötéseket sajtolt és a zsugorkötésekkel,

- kezelni és felügyelni az automata hegesztőberendezéseket,

- elvégezni a különböző alapanyagokból készült munkadarabok vagy szerkezeti elemek illesztését,

- részt venni a mechanikus, hidraulikus és hidromechanikus erőátvitel szerkezeti elemek összeállításában,

- részt venni csoportmunkában az autók végső összeállítási munkálataiban,

- közreműködni az üzemeltetéshez szükséges segédanyagok, elsősorban hűtő- és kenőanyagok feltöltésében, illetve cseréjében az üzemeltetési előírások betartásával.

6. Fémipari gépi megmunkálás

A szakember legyen képes

- a gyártási dokumentumok vagy javítási utasítások alapján önállóan elkészíteni egyszerű alkatrészeket kézi megmunkálással,

- megbízhatóan kezelni a hagyományos fémforgácsoló szerszámgépeket, beállítani a különböző technológiai adatokat,

- kiválasztani, és be-, illetve felfogni a megmunkáló szerszámokat,

- be-, illetve felfogni, beállítani és rögzíteni a munkadarabokat,

- fúrógépen készíteni a technológiai előírásoknak megfelelő egyszerű munkadarabot,

- esztergagépen készíteni a technológiai előírásoknak megfelelő egyszerű munkadarabot,

- felismerni, kiválasztani a szerszámanyagokat a megmunkálandó anyag figyelembevételével (gyorsacélok, keményfémek stb.),

- figyelemmel kísérni a fémforgácsológép mechanikus működését,

- kezelni korszerű szerszámgépeket,

- működtetni számjegyvezérlésű szerszámgépeket,

- használni a segédanyagokat, a hűtő- és kenőanyagokat, betartani a kezelésükre vonatkozó előírásokat,

- betartani a gyakorlati munkahelyen a biztonságtechnikai és tűzrendészeti előírásokat, elkerülni a balesetveszélyt.

7. Vezérlés, szabályozás

A szakember legyen képes

- az alapvető hidraulikai, pneumatikai és elektromos rendszereket értelmezni és részt venni ezen rendszerek összeállítási és karbantartási feladataiban,

- értelmezni az irányítási rendszer alapvető folyamatait,

- működtetni az irányítási rendszer részeit,

- karbantartani a mechanikus vezérlések szerkezeti elemeit,

- kezelni a szerszámgépek vezérléseit,

- működtetni a pneumatikus vezérléseket,

- alkalmazni a pneumatika rajzjeleit,

- működtetni az elektropneumatikus vezérléseket,

- karbantartani az alapvető hidraulikus vezérléseket,

- kezelni az elektrohidraulikus vezérlések szerkezeti elemeit,

- kezelni a villamos vezérlések szerkezeti elemeit,

- kezelni a szabályozási kört és szerveit,

- karbantartani a pneumatikus szabályozásokat,

- kezelni a villamos szabályozásokat,

- felhasználni a számítógépes (PLC) szabályozásokat.

8. Autógyártás

A szakember legyen képes

- az autógyártás során az alkatrészeket azonosítani, a szerelési egységek funkcionális kapcsolatait biztosítani, a gépkocsi működési rendszert értelmezni,

- osztályozni a gépjárműveket a felépítésük alapján,

- összeállítani a kocsitestet és szerelvényeit,

- összeállítani a futóművet, a rugózást, a járműkerekeket,

- összeállítani kormányzás berendezéseit,

- összeállítani fékberendezéseket,

- a gépjárműhajtás által igényelt motor tulajdonságok alapján működésének vizsgálatára,

- összeállítani a motormechanikát,

- alkalmazni az üzemanyagokat,

- összerakni az Otto-motort,

- összerakni a dízelmotort,

- összeállítani a károsanyag-emisszió csökkentő berendezéseket,

- az erőátviteli rendszereken belül összeállítani:

= a tengelykapcsolókat,

= a közlőműveket,

= a nyomatékmódosító szerkezeteket,

= a differenciálműveket,

- a gépkocsi villamos kábeleit, kábelkötegeit behelyezni és rögzíteni,

- összeállítani az áramellátó rendszert,

= a generátort,

= a gyújtóberendezéseket,

= az indítóberendezéseket,

= a világító és fényjelző berendezéseket,

= a dízelmotorok izzító berendezéseit,

= az egyéb elektromos berendezéseket,

- kezelni az akkumulátort,

- beépíteni a mérőműszereket, ellenőrző berendezéseket.

9. Gyártósori és karbantartói feladatok

A szakember legyen képes

- a gyártósorokon alkalmazott gépészeti, hidraulikuspneumatikus, villamos berendezéseket működtetni, felügyelni, karbantartani,

- felismerni a gyártósor felépítését, az egyes részek feladatait, a csatlakozási előírásokat és feladatokat,

- használni a megfogó, pozicionáló és rögzítő eszközöket, a speciális célszerszámokat az adott feladatnak megfelelően, valamint kiküszöbölni a működés közben fellépő hibákat,

- ellenőrizni a berendezések állapotát, épségét és működőképességét,

- felülvizsgálni a hidraulikus, pneumatikus és villamos szerkezeti egységeket a karbantartási utasítás szerint,

- részt venni az összekapcsolt szerkezeti egységek működési összhangjának beállításában,

- működés közben figyelemmel kísérni a gyártósort, illetve felügyelni az üzemállapotot,

- a technológiai utasításnak megfelelően felhelyezni és rögzíteni az alkatrészeket, szerkezeti elemeket, és használni a célszerszámokat,

- üzemzavar esetén leállítani a berendezést és megvizsgálni az üzemzavar okát,

- az előírásoknak megfelelően részt venni a berendezések terv szerinti felülvizsgálatában,

- megvizsgálni a numerikusan, hidraulikusan vagy pneumatikusan vezérelt gépeket, illetve rendszereket és berendezéseket nyugalmi és üzemi állapotban,

- részt venni a hibák megállapításában és behatárolásában,

- részt venni az üzemeltetés, üzembiztonság ellenőrzésében (a kenést, a hűtést elvégezni, az energiaellátást biztosítani, a hulladék anyagokat eltávolítani stb.),

- dokumentálni az üzemeltetési adatokat írásban vagy számítógéppel,

- ellenőrizni a gépek villamos biztonságát az elektromos csatlakozások és vezetékek, szigetelések szemrevételezésével,

- ellenőrizni az elektromos gépekre vonatkozó biztonsági előírások betartását,

- ellátni az általa használt gépek, berendezések és szerkezeti egységek folyamatos és időszakos karbantartási feladatait,

- az időszakos karbantartás keretében ellenőrzi a beállításokat, a hibás alkatrészeket, szerkezeti elemeket utómunkálással javítani, vagy cserélni,

- a hibákról és az elvégzett javításokról feljegyzést, illetve jegyzőkönyvet készíteni,

- betartani munkája során a munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat.

10. Munkakörnyezet biztosítása

A szakember legyen képes

A) Munka- és tűzvédelem, baleset-elhárítás területén:

- megfogalmazni a munka- és tűzvédelem, balesetelhárítás célját, fő területeit, alapfogalmait,

- megfogalmazni a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit,

- felismerni a veszélyeket a munkakörnyezetben,

- tudatosan alkalmazni, betartani és betartatni a munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat, szabályokat,

- szakszerűen alkalmazni a különböző balesetek észlelése esetén az előírt eljárásokat, kitölteni a balesettel kapcsolatos dokumentumokat,

- megkülönböztetni és rendszerezni a foglalkozási ártalmakat és megbetegedéseket,

- eleget tenni a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek,

- betartani és betartatni a tűzvédelmi előírásokat,

- felismerni a tűzveszélyes anyagokat, betartani a megfelelő tűzveszélyességi osztályba soroláshoz tartozó tűzmegelőzési előírásokat,

- alkalmazni a tűzveszély megelőzésének módszereit, eljárásait,

- szabályosan, az előírásoknak megfelelően használni a tűzoltó készülékel, berendezéseket,

- a különböző balesetek észlelése esetén elvégezni a baleset-elhárítási teendőket,

- baleset esetén elsősegélyt nyújtani.

B) Környezetvédelem területén:

- felismerni a környezetterhelés (szennyezés) emberi egészséget veszélyeztető, az életminőséget befolyásoló hatását,

- megkülönböztetni a légszennyező anyagok típusait,

- átlátni a legjellemzőbb ipari légszennyezések csökkentésének lehetőségeit,

- átlátni az ipari víztisztítás és szennyvíztisztítás lehetőségeit,

- csoportosítani a hulladéktípusokat,

- elvégezni az egyszerű hulladékkezelési eljárásokat,

- adatot szolgáltatni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatosan,

- betartani és betartatni a környezetvédelmi előírásokat,

-'- megelőzni, illetve csökkenteni a környezetkárosító hatásokat különböző műszaki eljárásokkal,

- megtenni a bekövetkezett környezetszennyezés csökkentését szolgáló intézkedéseket.

11. Gazdálkodás

A szakember legyen képes

A) Jogalkalmazás területén:

- az állami szervek típusait ismerve azokhoz hozzárendelni az általuk alkotott jogforrásokat,

- különbséget tenni a tipikus szerződések között, így: adásvételi szerződés, bérleti szerződés, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés,

- Munka Törvénykönyvét alkalmazva ellátni a munkaviszony létesítésével és megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos teendőket,

- megkülönböztetni egymástól a munkaszerződés tartalmi és formai kellékeit,

- értelmezni a munkaidőt és a pihenőidőt, a próbaidőt, a szabadságot,

- bemutatni a munka díjazásának elemeit és jellemezni azokat pl. munkabér (személyi alapbér, teljesítménybér), prémium, jutalom, készenléti díj, távolléti díj,

- érvényesíteni - a kollektív szerződést ismerve - a munkaviszonyból származó jogait,

- értelmezni és ellenőrizni a dolgozó által kapott bérfizetési jegyzéken szereplő adatokat,

- kiszámítani a munkabér utáni személyi jövedelemadó előleget az érvényes adójogszabályt alkalmazva,

- kitölteni a személyi jövedelemadó bevallást a mindenkor érvényes jogszabály alapján a legalapvetőbb jövedelemformák ismeretében (pl. bér, megbízási díj),

- eligazodni az alapvető társadalombiztosítási ellátásokban (táppénz, baleseti ellátás, nyugdíj).

B) Vállalkozás-gazdálkodás területén:

- meghatározni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket,

- meghatározni a vállalkozás eredményességét az árbevétel és a költség tartalmának ismeretében,

- formailag ellenőrizni a beérkező számlákat,

- különbséget tenni a vállalkozásokat terhelő legfontosabb központi és helyi adók között.

12.Számítógép-kezelés (-felhasználás)

A szakember legyen képes

- elindítani, újraindítani, kikapcsolni a számítógépet,

- végrehajtani hálózati be- és kijelentkezést,

- értelmezni a számítógép alapvető konfigurációs beállításait,

- kijelölni, másolni, mozgatni, törölni fájlokat és mappákat,

- használni a beépített súgórendszereket,

- böngészni az Internet/Intranet hálózaton,

- keresni információt Internet/Intranet hálózaton,

- kommunikálni a helyi és világhálózaton,

- küldeni és fogadni elektronikus dokumentumot,

- felismerni a vírusokat és értesíteni az illetékes karbantartót,

- elvégezni a nyomtatási feladatokat és beállításokat,

- használni a szövegszerkesztő program fontosabb fájlkezelő funkcióit,

- formázni szöveget, bekezdést, táblázatot és oldalt,

- kinyomtatni a szerkesztett dokumentumot,

- importálni, mozgatni és átméretezni objektumokat (kép, grafikonok),

- használni a helyesírás ellenőrző modult,

- használni a táblázatkezelő program fontosabb fájlkezelő funkcióit,

- nyomtatni táblázatot, diagramot,

- felhasználni szakmai alkalmazású programokat.

13.Szakmai kommunikációs idegen nyelv alkalmazása

A szakember legyen képes

- felhasználni az idegen nyelvet szó- és írásbeli gondolatcserére és szakmai információszerzésre, alkalmazni a szakmai tartalomnak leginkább megfelelő nyelvtani formákat a következő témakörökben:

= informatika, számítástechnika,

= irányítás, vezetés,

= elektromos berendezések és készülékek,

= járművek részegységei,

= szakmai elmélet alapjait képező fogalmak,

= anyagok, szerszámok, gépelemek, gépek, jellemző gyártási folyamatok.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A szakmai tantárgyak követelményeinek teljesítése.

- A szintvizsga követelményeinek teljesítése.

- Szintvizsga: Vezérlés, szabályozás 1/11. évfolyam végén.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll.

Köztes vizsga szervezése az 1/11. évfolyam befejezésekor.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Géprajz, gépelemek, Anyagismeret (köztes vizsga)

2. Autógyártó ismeretek

3. Szakmai ismeret, Irányítástechnika

Az írásbeli vizsga időtartama: 120+240 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Autógyártó ismeretek

2. Szakmai ismeret

A felkészülésre minimum 15 percet kell biztosítani, a felelet kifejtésére 10 perc fordítható.

A gyakorlati vizsga részei és időtartama:

1. Gyártástechnológia (köztes vizsga)

Forgácsoló technológia (köztes vizsga)

2. Autógyártó műszaki ismeretek

3. Szakmai gyakorlat

A gyakorlati vizsga időtartama: 240+240 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma:

Géprajz, gépelemek, Anyagismeret

Az 1. Műszaki előkészítés feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A 2. Fémipari anyagok megválasztása feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

Autógyártó műszaki ismeretek

A 8. Autógyártás feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

Szakmai ismeret, Irányítástechnika

A 7. Vezérlés, szabályozás feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A 9. Gyártósori és karbantartói feladatok feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A írásbeli vizsgán a jelölteknek a III. fejezetben szereplő feladatcsoportok és a IV. 2. pontban ezekhez tartozó tantárgyak figyelembevételével összeállított tesztet, illetve kifejtő kérdések formájában tartalmazó központi feladatsort kell megoldani. A feladatsort a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg.

A szóbeli vizsga tartalma:

Autógyártó műszaki ismeretek

A 8. Autógyártás feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A 10. Munkakörnyezet biztosítása feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

Szakmai ismeret

A 9. Gyártósori és karbantartói feladatok feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A 4. Minőségbiztosítás feladatcsoportban szereplő valamennyi feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A szóbeli vizsgán a jelöltek a IV. 2. pontban szereplő összes tantárgy alapján összeállított központi tételsor alapján számolnak be tudásukról.

A gyakorlati vizsga tartalma:

Gyártástechnológia

Az 5. Összeállítás feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A 3. Mérés, ellenőrzés feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

Forgácsoló technológia

A 6. Fémipari gépi megmunkálás II. feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

Autógyártó műszaki ismeretek

A 8. Autógyártás feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

Szakmai gyakorlat

A 9. Gyártósori és karbantartói feladatok feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A 7. Vezérlés, szabályozás feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladat számonkérhető az ott megjelölt szinten.

A gyakorlati vizsgán a jelölteknek a III. fejezetben szereplő feladatcsoportok és a IV. 2. pontban ezekhez tartozó tantárgyak figyelembevételével összeállított gyakorlati feladatot kell megoldani.

A gyakorlati vizsga feladatot a vizsgaszervező intézmény állítja össze, és előzetesen jóváhagyatja a vizsgabizottság elnökével, valamint a területi, illetékes kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentést kaphat egyes elméleti tantárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsgaeredményét hiteles dokumentumokkal igazolni tudja.

Felmenthető egyes tantárgyakból vagy a teljes vizsga alól az a jelölt, aki az OM által kiírt szakmai tanulmányi versenyen elért eredménye alapján a versenybizottságtól erre írásban, hiteles javaslatot kapott.

Felmentést kaphat a vizsgázó azokból a tantárgyakból, amelyekből hiteles dokumentumokkal igazoltan, korábban már sikeres vizsgát.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli vizsgát a központi tételekhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott értékelési útmutató szerint egyetlen (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli köztes vizsga érdemjegye az írásbeli szakmai vizsga eredményének megállapításánál egy osztályzatnak minősül.

A szóbeli vizsgát a tantárgyak átlageredményének megfelelően, egyetlen (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha valamelyik vizsgarész átlageredménye elégtelen osztályzat lett.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a munka megtervezése, pontossága, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen osztályzattal kell értékelni. A köztes vizsga átlagosztályzatának és a két szakmai gyakorlati vizsgarész osztályzatának átlageredményét kell meghatározni.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

A szakmai vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= az írásbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható, = gyakorlati vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

* * *

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 10. sorszáma alatt kiadott Controller szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3435 06

2 A szakképesítés megnevezése: Controller

3. A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 3619

4. Szakképzési évfolyamok száma: -

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1050

6. Elméleti képzési idő aránya: 70%

7. Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- érettségi vizsga és Controlling asszisztensi végzettség; vagy más államilag elismert, közgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítés; vagy nem szakirányú felsőfokú végzettség,

- szakirányú végzettség esetén egy év gazdálkodó szervezetben, gazdasági területen szerzett gyakorlat;

- nem szakirányú felsőfokú végzettség esetén minimum egy év a később felvett, szabadon választható modulnak megfelelő szakirányú szervezetnél szerzett gyakorlat.

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység

2 A munkaterület rövid leírása

A Controller a nemzetgazdaság különböző ágazataiban dolgozó, vállalati, illetve szervezeti vezetők irányítási munkáját támogatja. A Controller alapvető feladata a controlling tevékenységgel kapcsolatos általános vezetési feladatok ellátása; azaz a controlling koncepció megalkotása, a controlling rendszer kialakítása és működtetése, kapcsolattartás más vállalati funkciókkal, valamint közreműködés a vezetői döntések előkészítésében, információ biztosítása a teljesítmény megtervezéséhez és az arról történő visszacsatoláshoz.

Alapvető vezetést támogató feladatai mellett végzi a controlling tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó rendszeralkotó és működtető munkát, ezen belül a controlling részrendszereinek (stratégiai elemzés és tervezés, céllebontás, üzleti tervezés, operatív kerettervezés, beszámolás, vezetői információs rendszer) kialakítását és működtetését. Tervezi, koordinálja és ellenőrzi a Controlling asszisztens munkáját.

Mindezen belül feladata különösen:

- Üzleti és gazdálkodás-elemzési szolgáltatást nyújt a menedzsmentnek a célorientált tervezéshez és irányításhoz.

- Gondoskodik az eredmény, a pénzügyek, a stratégia és a folyamatok átláthatóságáról, és így hozzájárul a hatékonyabb és eredményesebb működéshez.

- A vállalat egészének célját szem előtt tartva koordinálja a részcélok megfogalmazását.

- Gondoskodik arról, hogy a menedzsment a vállalati eredményt figyelembe véve tervezzen és ellenőrizzen, illetve az ehhez szükséges információk rendelkezésre álljanak.

- Koordinálja a részterveket és az együttes tervezési folyamat szervezését.

- Oly módon moderálja a controlling folyamatot, hogy valamennyi döntéshozó célorientáltan tudjon eljárni. Biztosítja az ehhez szükséges adat- és információellátást.

- Alakítja és gondozza a controlling részrendszereket.

- Minden döntéshozó belső üzemgazdasági tanácsadója, egyfajta navigátorként szolgál a célok eléréséhez.

Munkája során:

- magyar és idegen nyelven végez kommunikációt, adatfeldolgozást, elemzést;

- szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációs szoftvereket használ;

- részt vesz a humánerőforrás-gazdálkodáshoz tartozó, a területéhez kapcsolódóan jelentkező feladatok ellátásában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

Az emelt szintű szakképesítést szerzett Controllernek rendelkeznie kell az önálló munkakör feladatainak teljesítéséhez nélkülözhetetlen általános gazdasági, vállalkozási, szervezési, irányítási, stratégiai, marketing, jogi, kommunikációs, pszichológiai, számítástechnikai, számviteli és adminisztrációs, pénzügyi és adózási ismeretekkel, felkészültséggel.

Alapvető szakmai követelmény az eredményes gazdálkodáshoz szükséges menedzseri szemlélet, szakmai aktivitás, kreativitás, az új iránti érzékenység, a racionális kockázatvállalás, a döntési képesség, az összefüggésekben gondolkodás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, pontosság, megbízhatóság, a piaci viszonyok és általában a gazdálkodás keretei közötti eligazodás.

Ezek felhasználásával a munkakörétől és a vállalkozás (szervezet, hivatal) profiljától függően az alábbi feladatköröket, feladatokat látja el:

1. Általános gazdasági ismeretek alkalmazása

A Controller a vállalati gazdálkodás alapfogalmainak ismeretében a többi funkcionális területtel (marketing, HR, termelés, pénzügy stb.) együttműködve hozzájárul a vállalat eredményes működéséhez.

Feladatainak ellátásához szükséges ismeretek és az elsajátítás szintje:

A vállalati gazdálkodás alapfogalmai

- Átlátja a vállalati gazdálkodás alapfogalmait, valamint a vállalatot mint üzleti vállalkozást.

- Átlátja a kapcsolatot a piaci környezettel: megmagyarázza a fogyasztók, a szállítók és versenytársak szerepét, valamint az állami intézményekhez való viszonyt.

- Önállóan képes megfogalmazni a szervezeti formákat, értelmezni a szervezeti felépítést. Képes csoportosítani a szervezet jellemzőit: feladat- és hatáskörmegosztás, koordináció a szervezetben.

- Információellátással segíti a vállalat tevékenységi köreit: marketing, innováció, emberi erőforrás gazdálkodás, információgazdálkodás, logisztika, termelés, pénzügyek, kutatás-fejlesztés.

- A vállalat alapvető pénzügyi kimutatásait ismerve adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez.

- Vállalati kimutatásokat készít és értelmez.

Gazdasági jogi alapismeretek

- Ismeri a vállalkozások jogi formáit és jellemzőit.

- Tisztában van a magyar verseny- és csődtörvény, a koncessziós törvény előírásaival.

- Ismeri és alkalmazza a szerződések jogi vonatkozásait.

Vezetési és szervezési alapismeretek

- Átlátja a szervezetek környezeti elemei közötti összefüggéseket.

- Definiálja a szervezetek strukturális jellemzőit.

- Önállóan megfogalmazza a szervezeti formák típusait.

- Átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a feladatok ellátásából adódó vezető tevékenységeket.

- Rendszerezi és értékeli a gazdasági, piaci információkat korszerű informatikai eszközök felhasználásával, és ehhez kapcsolódva segíti az üzleti stratégia kialakítását, illetve a közép- és felsővezető ez irányú döntéseinek előkészítését.

Számviteli (könyvviteli) alapismeretek

-Alapvető ismeretekkel rendelkezik a kettős könyvvitelről, a négyszámlasoros könyvelésről.

- Használja és értelmezi az alapvető számviteli kimutatásokat (főkönyvi kivonat, mérleg, eredménykimutatás).

- Képes a cash-flow kimutatás összeállítására.

- A beszámolók egyes részeinek felépítését ismeri, az egyes részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit szem előtt tartva végez elemzéseket.

- Értelmezi a számviteli kimutatásokban szereplő eredményt, elemzi a tervhez képest fellépő eltérést.

Államháztartás, adózási alapismeretek

- Tisztában van az államháztartás fogalmával, részletesen ismeri szerkezetét.

- Értelmezni képes az államháztartás bevételeinek fontosabb tételeit.

- Ismeri az adórendszer főbb elemeit, az egyes adók típusait, önállóan képes bemutatni az egyes típusok fontosabb sajátosságait.

Környezetvédelem

- Tisztában van a munkájához és szakterületéhez kapcsolódó környezetvédelmi előírásokkal.

Minőségbiztosítás, munkaszervezés

- Ismeri a teljes körű minőségbiztosítás alapelveit.

- Érvényesíti a folyamatszemléletet a szervezetben.

- A minőségbiztosítási rendszereket, módszereket figyelemmel kíséri, és saját munkaterületén önállóan képes bevezetni.

2. Vállalatirányítási ismeretek alkalmazása

A Controller vállalatirányítási ismereteit alkalmazva részt vesz a közép-, illetve a felsővezetői döntések előkészítésében, továbbá a felelős ügyintézői szinten a döntések meghozatalában a vállalat működésének minden területén.

Feladatainak ellátásához szükséges ismeretek és az elsajátítás szintje:

Szervezettervezés

- Képes önállóan vezetni és szervezni saját szervezeti egységének működését.

- Részt vesz a gazdálkodási, szolgáltatási tevékenység szervezésében, ellenőrzésében, áttekintésében.

- Szabatosan definiálja a koordinációs eszközök típusait, a folyamat-alapú szervezeti megoldásokat, valamint a duális szervezeti megoldásokat.

- Ismeri a konszern- és holdingszervezetek sajátosságait.

Szervezeti magatartás

- Képes értelmezni az egyéni magatartást: megkülönbözteti és gyakorlati tapasztalatait felhasználva kezeli a személyiségjegyeket, hiedelmeket, értékeket, attitűdöket.

- Értelmezi a csoport szerepet a szervezetben.

- Érti a politika és hatalom hatását a szervezet működésére.

- Jellemzi a szervezeti kultúrát, átlátja a humánpolitika, a munkaerő-gazdálkodás feladatait.

- Felelősséget vállal az egység működtetéséért, különös tekintettel a közép- és felsővezetőkhöz beosztott munkavállalók munkájának szervezésérc, irányítására, az értékesítési módszerek fejlesztésére, fejlesztési koncepciók kialakítására és megvalósítására.

Stratégiai menedzsment

- Képes elemezni a stratégiai környezetet és a versenytársak tevékenységét.

- Üzleti kapcsolatokat tud kialakítani, továbbá a jogi előírásoknak megfelelő megállapodásokat, szerződéseket készít elő.

- Kapcsolatokat tud kialakítani a helyi és regionális önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel, kamarákkal és képes folyamatosan fejleszteni azokat.

- Ki tudja dolgozni a pénzügyi tervezés és a stratégiai menedzsment egységes rendszerét, összekapcsolja a stratégiai tervezést és a megvalósítást.

- Önállóan megfogalmazza a stratégia alapú szervezeti megoldások jellemzőit.

- Képes közreműködni a stratégiai szövetségek, vállalatfelvásárlások, összeolvadások kialakításában.

- Képes a vállalkozás költségeinek és bevételeinek tervezésére.

Ellenőrzési ismeretek

- Átlátja a belső/vezetői ellenőrzési rendszer elemeit, az azok között fennálló kölcsönhatásokat képes elemezni és megérteni.

- Képes kialakítani a controlling helyét a vállalat belső ellenőrzési rendszerében.

Vezetői számvitel

- Értelmezi a pénzügyi és vezetői számvitel fogalmát, figyelemmel kíséri mindkét területet.

- Önállóan használja fel a vezetői számvitel alapvető funkcióit: jövedelmezőség-számítás, döntéstámogatás és teljesítményértékelés.

- Képes komplex módon kezelni a tervezés, mérés és visszacsatolás egységes rendszerét.

- Képes kidolgozni és használni a döntéstámogatás kalkulációs módszereit.

- Átfogó vezetői információs rendszert tud kiépíteni és működtetni.

Controlling (német és angolszász felfogás egyaránt)

- Közreműködik a vállalkozás controlling eszköztárának kifejlesztésében, és irányítani tudja annak működtetését.

- Képes kifejezni a stratégiai és az operatív controlling összefüggéseit.

3. Controlling folyamatokhoz és a controlling rendszerhez kapcsolódó ismeretek alkalmazása

A Controller a vállalat controlling folyamatait részleteiben ismeri, azok folyamatos megújításáért felel. Az ő irányításával kerül kialakításra a controlling rendszer, illetve a már működő rendszer egyes elemei között meglévő kölcsönhatásokat felülvizsgálja, és a cég előrehaladása érdekében kihasználja. Ezzel párhuzamosan képes integrálni a controllingot a vállalati stratégiában, a működési és az irányítási tevékenységben.

Feladatainak ellátásához szükséges ismeretek és az elsajátítás szintje:

A szervezetek üzleti szempontú tagolása

- Képes javaslatot tenni a felelősségi egységek kialakítására, majd kialakítja a rendszert.

- Képes definiálni a teljesítményegységeket, illetve megkülönböztetni és egyértelműen üzleti kategóriákba sorolni az üzleti egységeket és stratégiai üzleti egységeket.

- Értelmezi a folyamatmenedzsment szervezeti hátterét.

Stratégia-alkotás és céllebontás

- Képes közreműködni a vállalkozás célkitűzéseinek, stratégiájának kidolgozásában.

- Ki tudja alakítani és működtetni képes a stratégiai elemzési és tervezési rendszert.

- Önállóan kezeli és keresi a stratégiai és az operatív tervezés közötti kapcsolat megteremtésének lehetőségét és eszközeit.

- Képes koordinálni az alap-, funkcionális és versenystratégiák meghatározását, szervezeti egységekre való lebontását.

- Képes illusztrálni a stratégiai teljesítmény többdimenziós megközelítését: pénzügyi teljesítmény, vevők, folyamatok, tanulás és fejlődés.

- Szakmailag és módszertanilag képes támogatni a célok lebontását a Balanced Scorecard segítségével.

- Alkalmazni képes a stratégiai visszacsatolás és a stratégiai tanulás nyújtotta lehetőséget a szervezet hatékony és sikeres működése érdekében.

Üzletpolitika, üzleti döntések

- Felismeri az üzletpolitika alakulására és alakítására ható tényezőket, azokat folyamatosan figyelemmel kíséri.

- Alkalmazni tudja az üzletpolitika legfontosabb elemeit (piac-, termék-, árpolitika stb.), ezekkel kapcsolatban elemzéseket végez.

- Az üzleti stratégia alapján önállóan készít portfolióelemzéseket, üzletpolitikát dolgoz ki.

- Képes összeállítani a vállalat üzleti modelljét, ezáltal megteremti az eredmény, vagyoni helyzet, finanszírozás és likviditás közötti kapcsolatot. Számítástechnikai ismeretei révén biztosítja az üzleti modellezést informatikai eszközökkel (OLAP technológia).

- Meg tudja határozni az üzleti tervezés menetét, ellenőrzi célját és képes irányítani szereplőit.

- Képes koordinálni a résztervek és részcélok egységesítését, azokat összvállalati szinten csoportosítani.

- A tervek összeállításához, az elemzésekhez szükséges adatokat össze tudja gyűjteni és az elemzés során ezeket képes felhasználni.

- Támogatást nyújt a marketingakciók tervezésében, szervezésében.

Operatív tervezés, a célokban való megegyezés

- Ellátja a controlling rendszer részét képező operatív kerettervezési feladatokat, azaz önállóan képes a felelősségi egységek árbevétel, költség, eredmény, valamint beruházási keretei vállalati szintű összehangolására.

- Önállóan ellátja az operatív kerettervezés minden részterületét, illetve képes a tervezést mint ellenáramú folyamatot levezetni.

- Számszerűsíteni és rangsorolni tudja a stratégiai akciókat.

- Ábrázolja az operatív keretek rendszerét.

- Érti és támogatja a Management by Objectives, a keretekben és elvárásokban való megegyezés eszközrendszerét.

- Beavatkozási lehetőségeket tud kidolgozni operatív szinten.

Jövedelmezőség- és fedezetelemzés

- A jövedelmezőség- és fedezetelemzéssel kapcsolatos számításokat tud végezni, az ezekből kiinduló döntéseket előkészíti és támogatja.

- Munkája során használja a jövedelmezőség-számítás alapegységeit: termékvonalak, piaci szegmensek, vevőcsoportok.

- Ismeretei birtokában, a rendelkezésére álló adatok elemzésével képes alátámasztani a termék- és piacpolitikai döntéseket.

- Képes alkalmazni a többszintű fedezetszámítást, előre megtervezi a fedezeti szintek tartalmát.

- Képes szabatosan körülírni a tevékenység-alapú költségszámítást mint a jövedelmezőség-számítás új módszerét, illetve ismeri a fedezetszámítás és -elemzés informatikai támogatását.

- Rá tud mutatni a jövedelmezőség-számítás informatikai támogatásának (Delta Miner, OLAP technológia) előnyeire és hátrányaira.

Statisztikai ismeretek

- Használja az alapvető matematikai, statisztikai módszereket (statisztikai alapelvek, becslések, valószínűség-számítás).

- Ismeri a hagyományos statisztikákat, kifelé irányuló adatszolgáltatást.

- Tervköltség, tervfedezet számításokat képes végezni.

- Képes részt venni a gazdaságossági számításba bevonható adatok követelményeinek megfogalmazásában.

- Korszerű kalkulációs eljárások kidolgozásával támogatni tudja a beszerzést és értékesítést az árdöntésekben.

- Képes kiválasztani a saját szervezeténél az adott feladat ellátásához célszerűen alkalmazható gazdasági és üzleti statisztikai módszereket (mikro- és makroszintű elemzésekhez szükséges közgazdasági háttérismeretek, piacelemzési eljárások, prognosztizáció stb.).

- Munkája során képes felhasználni az üzemgazdasági statisztika módszereit (költségek, beruházások, eredmények elemzése a vállalati struktúra különböző szintjein).

Stratégiai költségmenedzsment

- Költségek kimutatására és elemzésére szolgáló számításokat - ezen belül folyamatköltség- és a célköltségszámításokat - végez, és a költségszámításhoz kapcsolódóan nyilvántartásokat vezet.

- Képes használni az életciklus-költségek elemzésének és az értéklánc alapú költségszámítás eszközét.

- Számítástechnikai ismereteire támaszkodva képes biztosítani a folyamatköltség-számítás és a célköltség-számítás informatikai támogatását (PROMAN, ATTACO).

Teljesítményértékelés és visszacsatolás

- Képes az egyéni és szervezeti szintű teljesítmény összekapcsolására, a közöttük lévő összefüggések bemutatására és elemzésére.

- Átlátja a teljesítményértékelési rendszert és közreműködik kialakításában, valamint kifejleszti a teljesítményértékelést támogató informatikai megoldást.

- Képes megkülönböztetni az értékelő és fejlesztő teljesítményértékelést.

- A teljesítményértékelési rendszert ismerve önállóan képes az érdekeltségi rendszert ahhoz illeszteni.

- Szakmailag és módszertanilag irányítja a szervezeti teljesítményi mérő mutatószámok meghatározását és mérését.

A controller munkájához szükséges képességek fejlesztése

- Fejlett képességekkel rendelkezik a tárgyalás, kommunikáció, konfliktusfeloldás, az emberek meggyőzése, valamint a prezentáció terén.

- Átlátja a csoportgondolkodás, csapatmunka-vezetés, moderáciő szerepét.

- Képes szakmailag vezetni a projektek tervezését és ellátja a projektmenedzsmenttel járó feladatokat.

- Projektbeszámolókat készít önállóan.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

A Controller szakképesítéssel rendelkező munkatárs rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitel-szervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátáshoz szakszerűen alkalmazza a számítógépet.

Feladatainak ellátásához szükséges ismeretek és az elsajátítás szintje:

- Meg tudja határozni a rendszer és információellátás alapfogalmait.

- Számítógép-kezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a számítógépet, magabiztosan képes a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációs programok felhasználói szintű kezelésére.

- Adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez.

- Alkalmazni tudja a statisztikai információ-gyűjtés egyes módszereit.

- Képes kiválasztani a controlling tevékenységek támogatását szolgáló informatikai alkalmazásokat, meghatározza a velük szemben támasztott követelményeket, kiépíti a rendszert és irányítja működtetését.

- Tud dolgozni a vállalati tranzakciós rendszerekkel (ERP, SCM, CRM rendszerek).

- A kötelező (előzőekben felsorolt) modulok mindegyikének elvégzése elengedhetetlen a szakmai képzés lezárásához.

5. Az egyes szakterületekhez kapcsolódó speciális szakismeretek alkalmazása

A képzésben résztvevők a speciális szakismeretek lehetséges moduljai közül szabadon választhatnak és teljesíthetnek tanulmányaik során, vagy életpályájuk során bármikor. Az általános Controller szakképesítés megszerzésének a specializáció, az egyes szakterületekhez kapcsolódó speciális controlling szakismereti modul elvégzése nem alapfeltétele.

6. Idegen nyelvű modulok

A képzés kiegészítéseként idegen nyelvű modulok szabadon választhatók.

A Conlrollerrel szemben támasztott követelmény az írott és hallott idegen nyelvű szakmai szöveg (beszéd) megértése; írott magyar és idegen nyelvi szöveg rövid összefoglalása célnyelven (esetleg kommentálása), valamint adott témakörben vita vezetése, a vitában való részvétel célnyelven.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Általános, "C" típusú, középfokú nyelvvizsga.

A képző cég igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező az iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben részt vett és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

Beadott, elbírált és elfogadott szakdolgozat.

2. A szakmai vizsga részei és tantárgyai

A szakmai vizsga részei: gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

A szakmai vizsgát a képzés befejezését követő két éven belül meg kell kezdeni; és az első vizsga megkezdésétől számított két éven belül be kell fejezni.

A gyakorlati vizsga (szakdolgozat) tantárgya(i) és időtartama:

A hallgatónak mintegy 30-40 oldalas, a controlling témakörét komplexen feldolgozó szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozatok javasolt témaköreit a vizsgázó a IV. pontban meghatározott szakmai követelményekhez kapcsolódó témakörök közül választhatja:

- A vállalati gazdálkodás alapfogalmai

- Gazdasági jogi alapismeretek

- Vezetési és szervezési alapismeretek

- Számviteli (könyvviteli) alapismeretek

- Államháztartás, adózási alapismeretek

- Környezetvédelem

- Minőségbiztosítás, munkaszervezés

- Szervezettervezés

- Szervezeti magatartás

- Stratégiai menedzsment

- Ellenőrzési ismeretek

- Vezetői számvitel

- Controlling

- A szervezetek üzleti szempontú tagolása

- Stratégia-alkotás és céllebontás

- Üzletpolitika, üzleti döntések

- Operatív tervezés, a célokban való megegyezés

- Jövedelmezőség- és fedezetelemzés

- Statisztikai ismeretek

- Stratégiai költségmenedzsment

- Teljesítményértékelés és visszacsatolás

- A controlleri képességek fejlesztése

A szóbeli vizsga tantárgya(i) és időtartama:

A szóbeli vizsga a szakdolgozat megvédésével kezdődik, amennyiben a jelölt a szakdolgozatra minimum elégséges érdemjegyet kapott az opponensektől.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feladata a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott tételsorból kihúzott három különálló tétel kifejtése.

A felkészülésre minimum 30 perc, a tételek megválaszolására maximálisan 40 perc fordítható.

A különálló tételek a következő tantárgyak, modulok ismeretanyagára épülnek:

- Általános gazdasági ismeretek

- Vállalatirányítás

- Controlling folyamatok és controlling rendszer

- Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is vizsgázni kíván (szabadon választható), úgy a szóbeli vizsgán ez külön tételként szerepel. A speciális szakmai ! ismeretek az alábbi témaköröket tartalmazzák:

- Egészségügyi controlling

- Controlling mezőgazdasági vállalkozásoknál

- Controlling az oktatási intézményeknél

- Kereskedelmi és ipari vállalatok controllingja - Telekommunikációs és hírközlési controlling

- Controlling a honvédelmi szervezeteknél

- Közszolgáltató szervezetek controllingja

- Kormányzati controlling

- Controlling a pénzügyi szektorban

- Általános szolgáltatási controlling

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati vizsga (szakdolgozat) tartalma:

A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, amelyet két opponens bírál el, majd a hallgató szóban is megvédi. Készítésének és megvédésének célja, hogy a hallgató bemutassa, mennyire tudja hasznosítani a képzésben elsajátított elméleti és szakmai ismereteket. Bizonyítania kell továbbá, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok elvégzésére.

A szakdolgozatnak egy meghatározott témakört kell elemeznie, amely magában foglalja a kérdésfelvetést, az ahhoz kapcsolódó elméleti ismereteket és a gyakorlati alkalmazás lehetőségét. A szakdolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell az adott témára vonatkozóan a hallgató értékelő véleményét és javaslatait, valamint a gyakorlati munka során szerzett szakmai ismereteket, problémamegoldó készségét az adott szakterületen. A téma kidolgozásának elemzőnek kell lennie, nem leírónak.

A szakmai követelmény mellett fontos, hogy a dolgozat megfeleljen a szakdolgozathoz kapcsolódó formai követelményeknek is, különösen:

- minimum 30 oldal, 1,5 sortávolsággal;

- pontos hivatkozások;

- irodalomjegyzék stb.

A szóbeli vizsga tartalma:

Szakmaspecifikus kérdések 60%

Önálló problémamegoldás 40%

A szóbeli vizsga elején a hallgató megvédi az általa elkészített szakdolgozatot.

A komplex szóbeli vizsgán az egyes vizsgatételeket a szakmai és vizsgakövetelmények "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

A vizsgatételeket a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá; a szóbeli tételek több szakmai vizsgán is felhasználhatók.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is vizsgázni kíván (szabadon választható), úgy a szóbeli vizsgán ez külön tételként, a specializáció szakiránya szerinti miniszter által kiadott követelményeknek megfelelően szerepel.

4. A szakmai vizsga egyes részei és vizsgatantárgyai alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga komplex jellege miatt a szakmai témakörök egyes tételeiből, tantárgyaiból sem a gyakorlati szakdolgozatban, sem a szóbeli vizsgán felmentés nem adható.

5. A köztes vizsga beszámíthatósága

A köztes vizsgák eredménye nem számít bele a szakmai vizsga eredményébe.

6. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai

A gyakorlati vizsga (szakdolgozat) értékelése:

A szakdolgozatot bíráló opponensek egy-egy érdemjegyet (1-5-ig terjedő skálán) adnak a dolgozatra. A szakdolgozat érdemjegyét a két opponens által adott bírálati érdemjegyek (ha egyik sem elégtelen) átlaga adja. Amennyiben az egyik opponens elégtelenre értékelte a szakdolgozatot, úgy azt harmadik opponens véleményezi. Akinek a dolgozatát egyik bíráló sem, illetve a három bírálóból csak egy bíráló fogadta el, az szóbeli védésre nem bocsátható.

A szóbeli vizsga elején a hallgató a feltett kérdések megválaszolásával megvédi szakdolgozatát. A vizsgáztatók erre egy érdemjegyet adnak (1-5-ig terjedő skálán).

A gyakorlati vizsga osztályzata a szakdolgozatra adott bírálati érdemjegyek, valamint a védésre kapott érdemjegy átlagaként alakul ki.

A szóbeli vizsga értékelése:

A vizsgázó a szóbeli vizsgán kihúzott tételekre tételenként egy érdemjegyet kap (1-5-ig terjedő skálán). A szóbeli vizsgarészt sikertelennek kell tekinteni abban az esetben, ha a 3 tétel bármelyikére elégtelent kap a vizsgázó, és a teljes szóbeli vizsgát meg kell ismételnie.

Az elméleti vizsga osztályzata a szóbeli feleletekre kapott három érdemjegy átlagaként alakul ki. Az átlagolásoknál a kerekítés általános szabályai szerint kell számolni.

A bizonyítványban külön kerül feltüntetésre a gyakorlati és az elméleti vizsgarész osztályzata.

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is vizsgázik, úgy azt külön érdemjeggyel (1-5-ig terjedő skálán) kell értékelni. Azok, akik egy-egy specializációs modult teljes egészében teljesítenek, valamint az adott szakterület ismereteiből szakmai vizsgát tesznek, az állam által elismert szakképesítésükről szóló bizonyítvány mellett a speciális szakmai ismeretről külön tanúsítványt kapnak.

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 11. sorszáma alatt kiadott Controlling asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3435 11

2. A szakképesítés megnevezése: Controlling asszisztens

3. A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 3619

4. Szakképzési évfolyamok száma: -

5. Képzési idő, maximális óraszám: 700

6. Elméleti képzési idő aránya: 70%

7. Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység

2. A munkaterület rövid leírása

A Controlling asszisztens a nemzetgazdaság különböző ágazataiban dolgozó, vállalati, illetve szervezeti vezetők, valamint a Controllerek irányítási munkáját támogatja. A Controlling asszisztens alapvető feladata a controlling tevékenységgel kapcsolatos általános vezetési feladatok ellátásában való részvétel, a Controller munkájának támogatása, azaz a controlling koncepció megalkotásában, a controlling rendszer kialakításában és működtetésében való közreműködés, kapcsolattartás más vállalati funkciókkal, valamint közreműködés a vezetői döntések előkészítésében.

Alapvető vezetést támogató feladatai mellett végzi a controlling tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó rendszerműködtető munkát, ezen belül a controlling részrendszereinek (stratégiai elemzés és tervezés, céllebontás, üzleti tervezés, operatív kerettervezés, beszámolás, vezetői információs rendszer) működtetését.

Mindezen belül feladata különösen:

- Üzleti és gazdálkodás-elemzési szolgáltatást nyújt a Controllernek vagy más gazdasági vezetőknek a célorientált tervezéshez és irányításhoz.

- Gondoskodik az eredmény, a pénzügyek, a stratégia és a folyamatok átláthatóságról, és így hozzájárul a hatékonyabb és eredményesebb működéshez.

- Oly módon moderálja a controlling-folyamatot, hogy valamennyi döntéshozó célorientáltan tudjon eljárni.

- Biztosítja az ehhez szükséges adat- és információellátást.

Munkája során:

- magyar és idegen nyelven végez kommunikációt, adatfeldolgozást, elemzést;

- szövegszerkesztő és táblázatkezelő szoftvereket használ.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A munkavégzés során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

A középfokú szakképesítést szerzett Controlling aszszisztensnek rendelkeznie kell a munkakör feladatainak teljesítéséhez nélkülözhetetlen általános, alapfokú gazdasági, vállalkozási, szervezési, irányítási, marketing, jogi, kommunikációs, számítástechnikai, számviteli és adminisztrációs ismeretekkel, felkészültséggel.

Alapvető szakmai követelmény az eredményes gazdálkodáshoz szükséges gazdaszellem, szakmai aktivitás, kreativitás, az összefüggésekben gondolkodás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, megbízhatóság.

Ezek felhasználásával a munkakörétől és a vállalkozás (szervezet, hivatal) profiljától függően az alábbi feladatköröket, feladatokat látja el:

1. Általános gazdasági ismeretek alkalmazása

A Controlling asszisztens a vállalati gazdálkodás alapfogalmainak ismeretében a többi funkcionális területtel (marketing, HR, termelés, pénzügy stb.) együttműködve hozzájárul a vállalat eredményes működéséhez.

Feladatainak ellátásához szükséges ismeretek és az elsajátítás szintje:

- A vállalati gazdálkodás alapfogalmai.

- Értelmezni tudja a vállalati gazdálkodás alapfogalmait, valamint a vállalat mint üzleti vállalkozás működését.

- Átlátja a kapcsolatot a piaci környezettel: érti a fogyasztók, a szállítók és versenytársak szerepét, valamint az állami intézményekhez való viszonyt.

- Önállóan képes megkülönböztetni a szervezeti formákat, értelmezni a szervezeti felépítést. Képes csoportosítani a szervezet jellemzőit: feladat- és hatáskörmegosztás, koordináció a szervezetben.

- A vállalat alapvető pénzügyi kimutatásait ismerve adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez.

- A vállalati kimutatásokat képes összeállítani, értelmezni és felhasználni.

Gazdasági jogi alapismeretek

- Ismeri a vállalkozások jogi formáit és jellemzőit.

- Ismeri a magyar verseny- és csődtörvény, a koncessziós törvény legfontosabb előírásait.

- Részt vesz az üzleti kapcsolatok kialakításában, továbbá a jogi előírásoknak megfelelő megállapodások, szerződések előkészítésében.

Vezetési és szervezési alapismeretek

- Átlátja a szervezetek környezeti elemei közötti összefüggéseket.

- Önállóan körülírja a szervezeti formák típusait.

- Rendszerezi és értékeli a gazdasági, piaci információkat korszerű informatikai eszközök felhasználásával, s ehhez kapcsolódva segíti az üzleti stratégia kialakítását, illetve a közép- és felsővezető ez irányú döntéseinek előkészítését.

Ellenőrzési ismeretek

- Átlátja a belső/vezetői ellenőrzési rendszer elemeit, az azok között fennálló kölcsönhatásokat képes elemezni és megérteni.

- Képes bemutatni a controlling helyét a vállalat belső ellenőrzési rendszerében.

Számviteli (könyvviteli) alapismeretek

- Átlátja az alapvető könyvelési folyamatokat (tárgyi eszközök könyvelése, az előállítási folyamat könyvelése, eredmény könyvelés stb.).

- Használja és értelmezi az alapvető számviteli kimutatásokat (főkönyvi kivonat, mérleg, eredménykimutatás).

- Értelmezi a számviteli kimutatásokban szereplő eredményt, elemzi a tervhez képest fellépő eltérést.

- Gyűjti és rendszerezi a gazdasági döntésekhez szükséges adatokat, információkat, összefüggéseket.

Államháztartás, adózási alapismeretek

- Tisztában van az államháztartás fogalmával, részletesen ismeri szerkezetét.

- Az adórendszer főbb elemeit, az egyes adók típusait ismeri, tisztában van az egyes típusok fontosabb sajátosságaival.

Környezetvédelem

- Tisztában van a munkájához és szakterületéhez kapcsolódó alapvető környezetvédelmi előírásokkal.

Minőségbiztosítás, munkaszervezés

- Ismeri a teljes körű minőségbiztosítás alapelveit.

- A minőségbiztosítási rendszereket, módszereket figyelemmel kíséri, és saját munkaterületén történő bevezetésében képes együttműködni.

2. A controlling rendszer működése

A Controlling asszisztens a vállalat controlling folyamatait ismeri, azok folyamatos megújításában részt vesz. A controlling rendszer alapfogalmainak és mechanizmusainak ismeretében hozzájárul a vállalat controlling rendszerének kialakításához, működtetéséhez és fejlesztéséhez.

Feladatainak ellátásához szükséges ismeretek és az elsajátítás szintje:

Szervezettervezés, a felelősségi rendszer kialakítása

- Képes ábrázolni a szervezetek tagolásának alapjait, ismeri annak alapelveit.

- Szabatosan definiálja a koordinációs eszközök típusait, képes jellemezni a különböző szervezeti megoldásokat.

- Össze tudja gyűjteni a felelősségi egységek kialakításhoz szükséges információkat.

Stratégiai elemzés és tervezés

- Képes közreműködni a vállalkozás célkitűzéseinek, stratégiájának kidolgozásában.

- Képes összehasonlítani az alap-, funkcionális és versenystratégiákat, támogatja azok szervezeti egységekre való lebontását.

- Képes illusztrálni a stratégiai teljesítmény többdimenziós megközelítését: pénzügyi teljesítmény, vevők, folyamatok, tanulás és fejlődés nézőpontokban.

- Szakmailag és módszertanilag képes támogatni a célok lebontását a Balanced Scorecard segítségével.

- Ismeri a versenytárs-elemzés módszereit, képes önálló elemzéseket készíteni, majd ezek alapján akciók kidolgozásában közreműködni.

Üzleti modellezés, üzleti tervezés

- Tisztában van az üzleti modellezés alapvető összefüggéseivel (eredmény, eszköz- és forrásösszetétel, pénzáramlás).

- Képes támogatni a vállalat üzleti modelljének öszszeállítását. Számítástechnikai ismeretei révén biztosítja az üzleti modellezést informatikai eszközökkel (Excel, többdimenziós modellezés).

- Ismeri az üzleti tervezés menetét és közre tud működni üzleti tervvariánsok összeállításában.

- Képes az üzleti tervezési feladatokban való közreműködésre, azaz az aggregált árbevétel-, költség-, eredmény-, valamint finanszírozási tervezés, üzleti modellezés és az üzletpolitikai döntések gazdasági információval való támogatására.

- Önállóan képes alkalmazni a bázistervezés módszereit, képes a stratégiai akciókat számszerűsíteni és rangsorolni.

Operatív tervezés

- Részt vesz az operatív kerettervezés egyes részterületeinek működtetésében, képes önállóan meghatározni a kerettervezés inputjait és alapegységeit.

- Ismeri az operatív kereteket, az egyes alrendszerek közötti kapcsolatrendszert.

- Számítástechnikai ismeretei révén biztosítja az operatív tervezés informatikai eszközökkel (Excel, adatbáziskezelés) történő támogatását.

A költségszámítás alapfogalmai, költségszámítási rendszerek

- Munkája során használja a költségszámítás alapvető fogalmait, folyamatait, a termékköltség-számítási rendszereket.

- Képes felismerni a controlling rendszer elemei között meglévő kölcsönhatásokat, és megoldani az ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatokat.

- Képes illusztrálni és értelmezni a költség, kiadás és ráfordítás fogalmát, képes jellemezni a köztük lévő kapcsolatrendszert.

- Képes megkülönböztetni a költségnemek, költséghelyek és költségviselők fajtáit.

- Tisztában van az egyedi és általános költségek jellemzőivel, összetevőivel, önállóan képes a különböző fedezeti szintek meghatározására, tervezésére.

- A jövedelmezőség- és fedezetelemzéssel kapcsolatos számításokat tud végezni, az ezekből kiinduló döntéseket előkészíti és támogatja.

- Képes alkalmazni a többszintű fedezetszámítást, képes megtervezni a fedezeti szintek tartalmát.

- Ismeri a jövedelmezőség-számítás informatikai tá- mogatási lehetőségeit (Delta Miner, OLAP technológia), azok előnyeit, hátrányait.

Döntéstámogató gazdaságossági elemzések

- Tisztában van a vezetői döntések várható gazdasági hatásaival.

- Képes a gazdasági döntésekhez szükséges adatok, információk, összefüggések rendszerezésére és elemzésére.

- Önállóan készít gazdasági elemzéseket a kapacitásbővítési és -leépítési, valamint a make-or-buy típusú döntések előkészítéséhez. Képes beruházás-gazdaságossági számításokat elvégezni és a kapott eredményeket a vezetői döntéstámogatás során felhasználni.

- Korszerű számítástechnikai ismeretei révén képes kezelni a döntéstámogatás (OLAP, adattárház technológia, adatbányászat) és a gazdaságossági elemzések (szimulációs elemzések, ad hoc analízisek) informatikai megoldásait.

Beszámoló rendszerek

- Képes a controlling rendszer részét képező beszámolási feladatok ellátására, azaz a rendszeres és ad hoc beszámolók, döntéstámogató elemzések előkészítésére.

- A beszámolók egyes részeinek felépítését, tartalmi elemeit ismeri, az egyes részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit szem előtt tartva végez elemzéseket.

- Javaslatot tud tenni mutatószámok kidolgozására és képes dokumentálni azokat a stratégiai akciókhoz.

- Képes a beszámolás számítógépes támogatására (adatbázis-kezelés, megjelenítés).

Kommunikációs és konfliktuskezelés

- Fejlett képességekkel rendelkezik a tárgyalás, kommunikáció, konfliktusfeloldás, az emberek meggyőzése terén.

- Képes értelmezni az egyéni és a csoport szerepét a szervezetben.

3. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

A Controlling asszisztens szakképesítéssel rendelkező munkatárs rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitel-szervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátáshoz szakszerűen alkalmazza a számítógépet.

Feladatainak ellátásához szükséges ismeretek és az elsajátítás szintje:

- Számítógép-kezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a számítógépet, magabiztosan képes a szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő programok, Internet felhasználói szintű kezelésére.

- Ismeri az integrált vezetői információs rendszereket.

- Adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez.

- Alkalmazni tudja a statisztikai információgyűjtés egyes módszereit.

A kötelező (előzőekben felsorolt) modulok mindegyikének elvégzése elengedhetetlen a szakmai képzés lezárásához.

4. Az egyes szakterületekhez kapcsolódó speciális controlling szakismeretek

A képzésben résztvevők a speciális szakismeretek lehetséges moduljai közül szabadon választhatnak és teljesíthetnek tanulmányaik során, vagy életpályájuk során bármikor. A Controlling asszisztens szakképesítés megszerzésének a specializáció, az egyes szakterületekhez kapcsolódó speciális controlling szakismereti modul elvégzése nem alapfeltétele.

Az egyes szakterületekhez kapcsolódóan a terület szerint illetékes minisztérium határozhatja meg a speciális modult, annak szakmai és vizsgakövetelményeit.

5. Idegen nyelvű modulok

A képzés kiegészítéseként idegen nyelvű modulok szabadon választhatók.

A Controlling asszisztenssel szemben támasztott követelmény az írott és hallott idegen nyelvű szakmai szöveg (beszéd) megértése; írott magyar és idegen nyelvi szöveg rövid összefoglalása célnyelven.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Általános, "C" típusú, alapfokú nyelvvizsga.

A képző cég igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a szakmai képzésben részt vett és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei és tantárgyai

A szakmai vizsga

- írásbeli és

- szóbeli vizsgarészből áll.

A szakmai vizsgát a szakmai képzés befejezését követő két éven belül meg kell kezdeni; és az első írásbeli vizsga megkezdésétől számított két éven belül be kell fejezni.

Az írásbeli vizsga tantárgya(i) és időtartama:

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott, központi vizsgasort kell megválaszolni, amely nyitott, röviden megválaszolható kérdésekből, valamint esszé kérdésekből áll, és az alábbi tantárgyaknál, moduloknál a IV. pontban meghatározott szakmai tartalomra épül.

- Általános gazdasági ismeretek alkalmazása

- A controlling rendszer működése

A szóbeli vizsga tantárgya(i) és időtartama:

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feladata a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott tételsorból kihúzott három különálló tétel kifejtése.

A felkészülésre minimum 30 perc, a tételek megválaszolására maximálisan 40 perc fordítható.

A különálló tételek a következő tantárgyak, modulok ismeretanyagára épülnek:

- Általános gazdasági ismeretek

- A controlling rendszer működése

- Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is vizsgázni kíván (szabadon választható), úgy a szóbeli vizsgán ez külön tételként szerepel. A speciális szakmai ismeretek például az alábbi témaköröket tartalmazzák:

- Egészségügyi controlling

- Controlling mezőgazdasági vállalkozásoknál

- Controlling az oktatási intézményeknél

- Kereskedelmi és ipari vállalatok controllingja

- Telekommunikációs és hírközlési controlling

- Controlling a honvédelmi szervezeteknél

- Közszolgáltató szervezetek controllingja

- Kormányzati controlling

- Controlling a pénzügyi szektorban

- Általános szolgáltatási controlling

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsgasor tartalma:

- Általános alapozó kérdések 20%

- Szakmaspecifikus kérdések 40%

- Gyakorlati példamegoldás 40%

Az írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelményeknek "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

- Általános gazdasági ismeretek (60 perc)

- A controlling rendszer működése (60 perc)

Az írásbeli vizsga időtartama: összesen 120 perc.

A vizsgasorokat a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá.

A szóbeli vizsga tartalma:

- Szakmaspecifikus kérdések 60%

- Önálló problémamegoldás 40%

A szóbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a "IV. A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

A vizsgatételeket a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá, a tételek több szakmai vizsgán is felhasználhatóak.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelölt rendelkezésére bocsátja.

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is vizsgázni kíván (szabadon választható), úgy a szóbeli vizsgán ez külön tételként, a specializáció szakiránya szerinti miniszter által kiadott követelményeknek megfelelően szerepel.

4. A szakmai vizsga egyes részei és vizsgatantárgyai alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga komplex jellege miatt a szakmai témakörök egyes tételeiből, tantárgyaiból sem az írásbeli vizsgán, sem a szóbeli vizsgán felmentés nem adható.

5. A köztes vizsga beszámíthatósága

A köztes vizsgák eredménye nem számít bele a szakmai vizsga eredményébe.

6. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai

Az írásbeli vizsga értékelése:

A vizsgázó az írásbeli vizsgán egy érdemjegyet kap (az 1-5-ig terjedő skálán). Átlagolásnál a kerekítés általános szabályai szerint kell számolni.

51%-os teljesítmény felett a vizsgázó elégséges érdemjegyet kap. A vizsga értékelése az alábbi szabály alapján történik:

51% alatt: elégtelen

51-63% között: elégséges

64-75% között: közepes

76-87% között: jó

88%; felett: kitűnő.

A jelölt szóbeli vizsgára kizárólag sikeres írásbeli vizsga után bocsátható.

A szóbeli vizsga értékelése:

A szóbeli vizsgán tételenként egy érdemjegyet kap a vizsgázó (1-5-ig terjedő skálán).

A szóbeli vizsgarész érdemjegyét elégtelennek kell tekinteni abban az esetben, ha a három tétel bármelyikére elégtelent kap a vizsgázó, ebben az esetben a teljes szóbeli vizsgát meg kell ismételni.

Az elméleti vizsga osztályzata a szóbeli feleletekre kapott három érdemjegy, valamint az írásbeli vizsgára kapott érdemjegy átlagaként alakul ki. Az átlagolásoknál a kerekítés általános szabályai szerint kell számolni.

A bizonyítványban az elméleti vizsgarész osztályzata kerül feltüntetésre.

Amennyiben a vizsgázó speciális szakmai ismeretekből is vizsgázni kíván, úgy ezt a szóbeli vizsgán külön érdemjeggyel (1-5-ig terjedő skálán) kell értékelni. Azok, akik egy-egy specializációs modult teljes egészében teljesítenek, valamint az adott szakterület ismereteiből szakmai vizsgát tesznek, az állam által elismert szakképesítésükről szóló bizonyítvány mellett külön tanúsítványt kapnak.

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 12. sorszáma alatt kiadott európai uniós üzleti szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3433 03

2. A szakképesítés megnevezése: Európai uniós üzleti szakügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR szám: 2529

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elméleti képzési idő aránya: 50%

7. Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az európai uniós üzleti szakügyintéző szakszerűen segíti a vállalkozások, intézmények döntéshozóit az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben, problémákban. Ennek keretében az alábbi feladatokat végzi el:

- meghatározza saját és versenytársai piaci helyzetét,

- figyelemmel kíséri a gazdasági, pénzügyi és jogi folyamatokat/előírásokat,

- részt vesz a vállalkozás működtetésében,

- javaslatot tesz közbeszerzési pályázaton való részvételre,

- javaslatot tesz támogatási pályázaton való részvételre,

- kapcsolatot tart partnereivel/szervezetekkel,

- tanácsokat ad EU-s ügyekben (az EU szervezeti és működési rendjével kapcsolatban),

- koordinálja az EU-s ügyeket.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények

1. Piacelemzés

A szakember legyen képes

- elemezni vállalkozása környezetét statisztikai és gazdasági módszerekkel,

- meghatározni és alkalmazni a legfontosabb adatforrásokat, az internetet adatforrásként használni,

- az összegyűjtött adatokat statisztikai módszerekkel elemezni, az elemzéseket számítógépes program segítségével is elvégezni,

- grafikusan ábrázolni az egyes jelenségeket számítógépes programok segítségével,

- a kapott adatokat elemezni, és következtetéseket levonni,

- táblázatokat készíteni, módosítani számítógépen,

- beépített függvényeket használni az Excelben,

- megkülönböztetni és jellemezni az egyes piactípusokat,

- leírni a piaci mechanizmusokat, bemutatni hatásukat,

- meghatározni és jellemezni a piaci szereplőket.

- meghatározni a piaci pozíciót, elkészíteni egy vállalkozás SWOT analízisét, egy terméket beilleszteni a BCG mátrix mezőibe,

- meghatározni a piaci igényeket kérdőívek kielemzé-sével,

- befolyásolni a piaci szereplők elvárásait, összeállítani és alkalmazni a marketing-mix eszközrendszerét,

- jellemezni az országok, régiók speciális fogyasztói szokásait,

- idegen - nemzetközi környezetben is élni a marketingeszközökkel.

2. Vállalkozások működtetése

A szakember legyen képes

- definiálni a legfontosabb gazdasági alapfogalmakat,

- megkülönböztetni az eltérő gazdasági rendszereket.

- a vállalkozások alapításával és működtetésével kapcsolatos legalapvetőbb feladatokat elvégezni számítógép segítségével, CD jogtár használatával,

- a munkaadó és munkavállaló kapcsolatrendszerébe beilleszkedni,

- a vállalkozáson kívüli gazdasági erők hatásait felismerni,

- a vállalkozások pénzügyi és társadalmi hátterét azonosítani,

- meghatározni és értelmezni a beszámolás és könyvvezetés típusait, azok összefüggéseit,

- bemutatni a vállalkozások vagyonát, a vagyonrészek összetételét, azok hatásait mérlegtábla alapján,

- az analitikus nyilvántartásokat vezetni nyomtatványokon,

- meghatározni a költségeket a számvitel szabályai szerint,

- meghatározni az eredményt a könyvelés alapján,

- eligazodni a magyar bankrendszer és a vállalkozások kapcsolatrendszerében,

- megkülönböztetni az egyes fizetési formákat,

- kitölteni a fizetések bizonylatait,

- kezelni a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartásokat,

- kitölteni az adózáshoz kapcsolódó bizonylatokat,

- elemezni vállalkozása környezetét,

- meghatározni saját helyét a vállalkozás szervezetében,

- meghatározni a tervkészítés fázisait,

- egy ügylet operatív tervét elkészíteni,

- összeállítani vállalkozása üzleti tervét,

- a vállalkozás más területeivel együttműködve részt venni a stratégia kialakításában,

- bemutatni a vállalkozások szervezetét,

- meghatározni a vezetés funkcióit,

- részt venni a szervezetfejlesztésben, minőségbiztosításban,

- részt venni a stratégia kialakításában,

- bemutatni a vállalatirányítási rendszereket.

3. Vállalkozások elemzése

A szakember legyen képes

- a gazdasági életben alkalmazott mikro- és makroökonómiai számításokat elvégezni, az adatokat értelmezni, elemezni,

- az üzleti terv összeállításához szükséges számításokat elvégezni, elemezni, döntést előkészíteni,

- a vállalkozás erőforrásait meghatározni, elemezni,

- a vállalkozást elemezni pénzügyi mutatók segítségével.

4. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok megszervezése

A szakember legyen képes

- meghatározni a külkereskedelem szerepét, szereplőit.

- bemutatni a külkereskedelmi ügylet folyamatát,

- értelmezni a külkereskedelmi ügylet okmányait,

- alkalmazni az incoterms klauzuláit,

- meghatározni a vevő és az eladó feladatait, kötelezettségeit és jogait az ügylet során,

- legalább két európai nyelven a munkájával kapcsolatos dokumentumokat fordítani, egyszerűbb leveleket és üzeneteket megválaszolni,

- meghatározni egy ország legfontosabb közlekedési, fuvarozási csomópontjait, útvonalait (elektronikus) térkép segítségével,

- megtervezni az áru útját két földrajzi pont között (elektronikus) térképen, vagy útvonaltervező programmal,

- figyelembe venni a meteorológiai tényezőket a fuvarozás során,

- az EU országait és régióit önállóan jellemezni/bemutatni,

- értelmezni a vámmal kapcsolatos fogalmakat,

- folyamatosan követni a szabályozás változásait,

- értelmezni az EV adattartalmát,

- kiszámítani a vámmal kapcsolatos költségeket, díjakat, adókat,

- meghatározni és beszerezni a vámkezeléshez szükséges vámokmányokat,

- meghatározni és érvényesíteni a kedvezményeket, mentességeket díjtábla alapján,

- alkalmazni a korlátozásokat, tiltásokat,

- átlátni a vállalat és a logisztikai rendszerek kapcsolatát,

- meghatározni helyét a rendszerek között.

5. Jogi folyamatok figyelemmel kísérése

A szakember legyen képes

- meghatározni a legfontosabb jogi alapfogalmakat,

- bemutatni a joghierarchiát,

- meghatározni a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokat,

- munkavállalóként eligazodni a munkajogban,

- a bíróságok hatáskörét és az illetékességet megnevezni,

- jogszabályokat kikeresni (pl. CD jogtárból),

- eligazodni az EU jogrendszerében.

6. Tanácsadás EU-s ügyekben

A szakember legyen képes

- bemutatni az EU jogalkotási rendszerét,

- bemutatni az EU intézményrendszerét, annak működését,

- elmagyarázni a négy szabadság jellegzetességeit,

- elmagyarázni a közös és közösségi politika kapcsolatát,

- bemutatni Magyarország és az EU kapcsolatrend szerét,

- elmagyarázni a csatlakozási folyamat feltételrendszerét, jelentősebb állomásait.

7. Nemzetközi kereskedelmi, gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése

A szakember legyen képes

- jellemezni a kereskedelempolitika célját, eszközeit,

- eligazodni a nemzetközi pénzforgalom intézményrendszerében,

- bemutatni a nemzetközi gazdasági integrációkat,

- meghatározni a nemzetközi kereskedelmi szerződések és rendszerek jelentőségét,

- beilleszkedni Magyarország és a nemzetközi intézmények, szervezetek kapcsolatrendszerébe,

- követni az EU szabályozási rendszerét,

- jellemezni Magyarország helyzetét a világkereskedelemben,

- bemutatni a Valutaalap és a Világbank működését,

- bemutatni a GATT kialakulását,

- meghatározni az OECD szerepét, jelentőségét,

- bemutatni a WTO jelentőségét,

- bemutatni az EU kialakulásának folyamatát, meghatározni és jellemezni a legfontosabb EU szervezeteket,

- bemutatni a keleti bővítés folyamatát, főbb állomásait.

8. Pályázatok összeállítása, benyújtása

A szakember legyen képes

- bemutatni az EU pályázati lehetőségeit,

- bemutatni a közbeszerzési eljárás lényegét, folyamatát,

- meghatározni a magyar vállalkozások lehetőségeit EU tendereken,

- bemutatni az EU költségvetését, . - bemutatni a FEOGA működését,

- bemutatni a Strukturális Alapok működését,

- bemutatni a Kohéziós Alap működését,

- jellemezni a PHARE programot,

- bemutatni az AGENDA 2000-t,

- röviden jellemezni Magyarország EU csatlakozásának pénzügyi vetületeit.

9. Partnerkapcsolatok ápolása

A szakember legyen képes

- előzetes információkat gyűjteni,

- ügyfeleivel kapcsolatot felvenni,

- a protokoll szabályait alkalmazni,

- a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit alkalmazni,

- a kommunikáció üzleti szerepét felmérni,

- idegen nyelven üzleti tárgyalásokat lebonyolítani,

- a levelezés és a stilisztika szabályait alkalmazni,

- elektronikus szöveget szerkeszteni,

- tízujjas vakírással gépírni,

- E-mailben levelezni,

- a telekommunikációs eszközöket üzemeltetni,

- sokszorosító berendezéseket üzemeltetni, önállóan ügyiratkezelői feladatot ellátni.

10. Konferenciaszervezés

A szakember legyen képes

- meghatározni a konferenciák típusait, főbb jellemzőit,

- megtervezni a konferenciát (időpont, helyszín, ülésrend, költségvetés),

- megszervezni a konferenciát (időterv, témavezetők felkérése, meghívók, kísérő személyek),

- lebonyolítani a konferenciát (regisztráció, biztonsági ellenörzés, rendezvényiroda, jegyzőkönyv),

- utólag értékelni a konferenciát.

11. Személyiségérvényesítés

A szakember legyen képes

- felismerni az állás szempontjából fontos személyes tulajdonságait,

- önéletrajzot írni,

- az önéletrajzot a megfelelő formában és kísérettel benyújtani,

- az állásinterjún sikeresen részt venni.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A képző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a képzési programban meghatározott követelményeknek eleget tett,

- külkereskedelmi szakmai C típusú középfokú nyelvvizsga egy idegen nyelvből,

- részvétel a szakmai gyakorlaton, és esettanulmány összeállítása a szakmai gyakorlat alapján.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll.

Az írásbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama:

Nemzetközi marketing

Komparatív menedzsment

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Nemzetközi pályázatok

EU támogatási és fejlesztési alapok

Külkereskedelmi technika

Konferenciaszervezés

Az írásbeli vizsgarész időtartama: 300 perc.

A szóbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama:

Belpiac-orientált üzemgazdaságtan

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok - Külkereskedelmi technika

Európai uniós gazdasági jog

Egy-egy felelet max. 15 perc.

A gyakorlati vizsgarész tantárgyai és időtartama:

Belpiac-orientált üzemgazdaságtan

Nemzetközi gazdaságföldrajz I-II.

A gyakorlati vizsgarész időtartama: 2 x 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázók a IV.2. pontban szereplő tantárgyakból központilag összeállított komplex feladatsort oldanak meg. A feladatok főleg elméleti tudást kérnek számon (fogalommeghatározás, teszt, esszé...).

A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a IV.2. pontban szereplő tantárgyakból összeállított tétel alapján ad számot ismereteiről. A tétel három részből áll az egyes tantárgyak tartalmának megfelelően.

A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó egyrészt egy adott gazdasági eseményt értelmez, értékel, az eseménnyel kapcsolatos kalkulációkat végez, okmányokat tölt ki, illetve értelmez, az eseménnyel kapcsolatos rövid kérdésekre válaszol, másrészt az EU egy földrajzi régiójának ismertetését készíti cl, és válaszol a régióval összefüggő kérdésekre.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga részei alól, azok komplexitása miatt felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Az értékelés során a vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai elméletből, és

- szakmai gyakorlatból.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli dolgozatot egy (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgarész sikeres teljesítéshez a vizsgázónak 60%-os teljesítményt kell elérni. . Sikertelen írásbeli, illetőleg gyakorlati vizsga esetén a szóbeli vizsga megkezdhető.

A szóbeli feleletet tételenként 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A vizsga akkor érvényes, ha a vizsgázó mindhárom tételrészre legalább elégséges érdemjegyet kapott. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgán bármelyik tételrészre elégtelen érdemjegyet kapott, a szóbeli vizsgát az adott tantárgyból meg kell ismételnie.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli dolgozat alapján kapott érdemjegy és a szóbelin kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni egyszerű számtani átlaggal. A végső osztályzat megállapításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni (5 tizedtől felfelé kell kerekíteni).

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsgára kapott két érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja a szakmai gyakorlat osztályzatát. A végső osztályzat megállapításánál a kerekítés általános szabályait kell figyelembe venni. A vizsgázó a követelményeket sikeresen teljesítette, ha a megszerezhető pontszám 50%-át elérte.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

Javítóvizsga legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehető le.

* * *

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 13. sorszáma alatt kiadott faipari termelésszervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5499 03

2. A szakképesítés megnevezése: Faipari termelésszervező

3. Hozzárendelt FEOR szám:

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági köve- . telményeknek kell megfelelnie:

- szakmai alkalmassági követelmények.

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A faipari termelésszervező - mint a faipari mérnök, illetve az okleveles faipari mérnök közvetlen munkatársa - a faipar területére vonatkozó megfelelő mélységű műszaki, informatikai és számítógép-kezelési ismeretei, továbbá menedzsment és idegen nyelvi ismeretei birtokában műszaki ügyintézői feladatokat lát el. Ennek érdekében részt vesz:

- a termelésszervező tevékenységet megalapozó műszaki, gazdasági, marketing, környezetvédelmi stb. információk gyűjtésében és rendszerezésében,

- szakmai irányítás mellett a termelésszervezés kreatív tevékenységeiben,

- a termelésszervezés rutinjellegű, ismétlődő tevékenységeiben, amelyek egy része alól képes a faipari mérnököt mentesíteni,

- a termelésszervezéshez kapcsolódó gazdasági számítások elvégzésében,

- a kísérletek és mérések megszervezésében és biztonságos lebonyolításában,

- a technológus, a gyártó, a minőségbiztosító, az üzemeltető stb. szakemberekkel folytatott konzultációkban és egyeztetésekben,

- a műszaki jelentések és dokumentációk összeállításában,

- a termelésszervezési tevékenység eredményeinek bemutatásában,

- a minőségbiztosítási és ellenőrzési eljárások szervezésében, dokumentációinak elkészítésében.

Folyamatosan ellenőrzi:

- a termelési folyamat tervezett időbeli előrehaladásának helyzetét,

- a felhasznált erőforrások mennyiségét és értékét,

- a kísérletek, a kísérleti gyártás és üzemeltetés során felhasznált anyagok, berendezések, műszerek műszaki paramétereit.

Gondoskodik:

- a nyersanyagok, termékek (fűrész- és lemezipari, bútor- és épületasztalos-ipari) belső anyagmozgatásának, csomagolásának, az értékesítés előkészítésének, szállításának szervezéséről,

- a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról, ellenőrzéséről,

- a folyamatos működéshez szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról,

- a termelés műszaki, gazdasági információinak és dokumentumainak az érintett szervezeti/termelési egységhez való eljuttatásáról.

Elvégzi az alábbi termeléssel összefüggő tevékenységeket:

- laboratóriumi mérések előkészítése, dokumentálása,

- próbaüzemeltetés, kísérleti munkák,

- hibafeltárás és hibaelhárítás egyszerűbb műveletei.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.

1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

A faipari termelésszervező rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyeket munkavégzése során szakszerűen alkalmaz, Így

- ismeri a munkahelyre vonatkozó szabályozásokat (munkaköri leírás, bérezés, munkarend, munkaidő stb.),

- betartja a munkahely kialakításra, az anyagtárolásra, a közlekedési utak biztosítására vonatkozó előírásokat,

- gondoskodik a különböző technológiák során alkalmazott biztonsági előírások betartásáról és a védőfelszerelések használatáról,

- alkalmazza a munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírásokat, ismeri a tűzoltó készülékeket és azok biztonságos használatát,

- betartja az általános és speciális környezetvédelmi előírásokat.

2. A termelés és munkafolyamatainak információs szervezése

A faipari termelésszervező munkája során:

- fel tudja dolgozni a munkafeladatok erőforrás adatait, információit, továbbítja azokat (létszám, energia, anyag),

- elemzi a munkafolyamatokat, időtervezést készít,

- menedzseli a termelési projekteket,

- szervezi a munka irányítását, ellenőrzését és értékelését.

3. Műszaki dokumentumok összeállítása és felhasználása a termelés szervezéséhez

A faipari termelésszervező rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek segítségével műszaki tevékenységét magas színvonalon el tudja látni. Ennek során:

- elkészíti a gépelemek, gépészeti szerkezetek műszaki rajzait, elemzi és értelmezi azokat,

- elkészíti a faszerkezetek összeállítási rajzait, olvassa azokat,

- használja a számítógéppel támogatott szerkesztői programokat (CAD és CAM),

- műszaki jegyzőkönyveket készít,

- anyagszükségletet határoz meg,

- integrált termelésszervezést végez.

4. A termelés gazdasági és pénzügyi ügyviteli szervezése

A faipari termelésszervező munkája során

- gazdasági elemzést végez a nyersanyag, a segédanyag, a gépek, szerszámok, berendezések piacáról,

- ismeri a makro- és mikrogazdaság alapfogalmait, folyamatait, a vállalatgazdálkodás, készletezés és pénzügyi bizonylatolás elveit, szabályait,

- ismeri a vállalkozás lényegét, formáit, főbb tevékenységeit, az üzleti terv készítésének elvét,

- árkalkulációt készít a termelés fázisairól,

- ismeri a pénzügyi bizonylatolás technikáját és dokumentálási feladatait,

- vállalkozási alapú üzletterveket, kalkulációkat készít.

5. Marketingmenedzsment tevékenységek a termelés szervezésében

A faipari termelésszervező rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában

- elemzi a piaci viszonyokat (munkaerő, anyag, termék, energia),

- megszervezi a termékek eladását (csomagolás, szállítás, szervizelés),

- képes a humánerőforrás menedzselésére (munkaköri elemzés, feladatleírás, új technológiák betanítása),

- ismeri a piaci viszonyokat, a marketing és a menedzsment fontosabb alapfogalmait, összefüggéseit, ezeket fel tudja használni a gyakorlati menedzselési folyamatoknál,

- ismeri a stratégiai, az innovációs, a projekt és a változás menedzsment elvi alapjait és alkalmazási módszereit,

- ismeri a kommunikációt és folyamatait, a csoport és csoportépítés, a szervezetfejlesztés elvi alapjait,

- ismeri a motiváció és a humánerőforrás-fejlesztés elvi alapjait, a projektellenőrzés és értékelés, a minőségbiztosítás elveit.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az, aki

- érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, amely egyben a beiskolázás feltétele is,

- a tantervben szereplő tantárgyak tananyagából eredményes vizsgát tett, és így azokból összesen legkevesebb 120 kreditet szerzett,

- a szakdolgozatát elkészítette.

2 A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga

- a gyakorlati vizsgát kiváltó szakdolgozat prezentációval egybekötött megvédése,

- szóbeli vizsga részekből áll.

a) A szakdolgozat témája, prezentációval egybekötött megvédése és annak időtartama:

A szakdolgozat, a jelölt szakmai gyakorlati felkészültségének felmérésére szolgáló részben, vagy teljes egészében írásos egyéni alkotás. A szakdolgozat írásos részét A4-es papírra nyomtatva, számítógépes szövegszerkesztő programmal, legkevesebb 30 oldal terjedelemben kell elkészíteni. A rajzos részét pauszpapírra, illetve rajzlapra rajzolva, vagy 80 g/m2 sűrűségű papírra nyomtatva kell mellékelni. A szakdolgozatot kemény kötésben, két példányban, kell benyújtani. A két példányból 1 példányt a védés előtt bírálatokkal együtt a jelölt visszakap, egy példánya a bizonyítványt kiadó intézmény könyvtárába kerül. A szakdolgozat szövegét, a terjedelemtől függően egy felcímkézett 3,5"-os floppyn, vagy CD lemezen az egyik bekötött példányhoz mellékelni kell.

A szakdolgozat témája:

A bútor- és kárpitosipari szakirányon egy bútordarab gyártásához szükséges dokumentáció és vagy a választott bútor elkészítése, vagy a bútor gyártástechnológiájának leírása. A dokumentációt és a gyártástechnológiát, szakdolgozat formájában bekötve kell benyújtani. A dokumentációt és a technológiát, vagy az elkészített bútort együtt kell bírálni, és védésre bocsátani.

A fűrész- és lemezipari szakirányon termelési részfolyamat elemzése, értékelése, valamint egyszerűbb technológiai folyamatok, raktározás, minőségbiztosítás tervezése.

A szakdolgozat védése a főiskolai képzésben kialakult gyakorlat szerint zajlik. Egy-egy jelölt védésének időtartama 30-40 perc.

A szakdolgozat elkészítése és eredményes megvédése, feltétele a szakmai vizsga további folytatásának.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama: A szóbeli vizsgán két tantárgycsoportból vett egy-egy tételről ad számot tudásáról a vizsgázó. Az egyik tételt a menedzsment, a másikat a szakmai specializációs jellegű tantárgycsoportból kell venni. A tételben a témakörre vonatkozó alapfogalmak, definíciók, összefüggések és alkalmazások szerepelnek.

Menedzsment jellegű tantárgyak:

- pénzügy,

- marketing,

- minőségmenedzsment,

- stratégiai menedzsment,

- humánerőforrás menedzsment és pszichológia,

- logisztika.

Szakmai specializáció tantárgyai:

- fűrészipari technológiák,

- falemezgyártási technológiák,

- bútor, ajtó és ablak gyártása,

- kárpitosipari technológia,

- faipari gépek és szerszámok,

- faipari gyártmánytervezés.

A tételek kiválasztása a szakdolgozat témájának szakterületéhez (fűrész- és lemez, illetve bútor- és kárpitos, vagy ajtó- és ablakgyártás) igazodik.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A szóbeli vizsga időtartama: tételenként 15-20 perc. A felkészülési idő legfeljebb 30 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A szakdolgozat prezentációval egybekötött megvédése:

Ennek során a jelölt bizonyságot tesz szakmai gyakorlati felkészültségéről, előadói, érvelés- és tárgyalástechnikai készségéről, valamint számítástechnikai alapismereteiről. A prezentáció során szemléltető eszközök (írásvetítő, számítógép stb.) használata ajánlott.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgán a jelölt bizonyságot tesz elméleti felkészültségéről a pénzügyi feladatok megoldása terén. Ismeri a marketing tevékenység lényegét, annak alkalmazási lehetőségeit szakmájában. Ismeri a minőség és stratégiai menedzsment tevékenységét, érti a humánerőforrás menedzsment tevékenységét. Rendelkezik alapvető pszichológiai ismeretekkel. Logisztikai alapismeretek alkalmazásával képes megoldani a logisztikai feladatokat. Szakmájában tájékozott a fűrészipari technológiákban, a különböző falemezgyártási eljárásokban, a bútor-, ajtó- és ablakgyártásban és a kárpitosipari technológiákban. Ismeri a faipari gépeket és szerszámokat, a korszerű gyártmányokat és azok alkalmazási lehetőségeit.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A gyakorlati vizsgát kiváltó szakdolgozat prezentációval egybekötött védését 1-5-ig terjedő, egy érdemjeggyel kell minősíteni. Eredményes a védés abban az esetben, ha a védést lebonyolító bizottság tagjai által adott osztályzatok egyszerű számtani átlaga, legkevesebb 2 egész. Eredménytelen a szakdolgozatvédés akkor, ha az osztályzat nem éri el a kerek 2 egészet.

b) A szakmai szóbeli elméleti vizsga eredményét abban az esetben, ha a vizsgázónak egyik vizsgatételből sincs elégtelen osztályzata, az egyes tételekre kapott osztályzatok kerekített átlagával (öt tizedestől felfelé kell kerekíteni), 1-5-ig terjedő egy érdemjeggyel kell minősíteni. Eredménytelen a szakmai elméleti vizsga, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáján bármelyik tételre elégtelent kapott.

c) Sikeres szakmai vizsgát tett és szakképesítést kap az a jelölt, aki a szakmai vizsga mindkét részét teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán, vagy a szakdolgozatvédésen elégtelen osztályzatot kapott.

d) A vizsgázó pótvizsgát tehet azokból a vizsgarészekből, amelyekből még nem vizsgázott, a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegsége, vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni.

e) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki a szakmai vizsgán vagy pótvizsgán valamelyik vizsgarészből, illetve bármelyik tételből elégtelen osztályzatot kapott abból a vizsgarészből, vagy tantárgycsoportból, amelyből a minősítése elégtelen.

Meg kell teljes egészében ismételni a vizsgát, ha szakmai vizsgán elfogadható ok miatt nem jelent meg vagy azt alapos indok nélkül megszakította.

Meg kell teljes egészében ismételni a vizsgát abban az esetben is, ha a vizsgabizottság szabálytalanság miatt a szakmai vizsga folytatásából kitiltotta.

A sikertelen szakmai vizsga, - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető.

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 14. sorszáma alatt kiadott gazdasági idegennyelvi levelező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3433 01

2. A szakképesítés megnevezése: Gazdasági idegen nyelvi levelező

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3621

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

8. Kimeneti követelmény: két nyelvből "C" típusú, középfokú államilag elismert szakmai nyelvvizsga (kétnyelvű)

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt szakmai gyakorlat:

- érettségi, valamint egy nyelvből középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga, másik nyelvből érettségi, vagy azzal egyenértékű nyelviskolai bizonyítvány.

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni:

- akadálytalan számítógép kezelés és billentyűzet használat elvárt.

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gazdasági idegen nyelvi levelező közepes vagy annál nagyobb külkereskedelmi tevékenységet is folytató vállalkozásnál, külföldi-magyar, illetve multinacionális vállalatnál, intézménynél részt vesz

- az elérhető piaci partnerekkel való kapcsolatfelvételben,

- ajánlatkészítésben, ajánlatkérésben,

- ajánlat fogadásában, szerződéskötésben,

- az import ügylet lebonyolításában,

- az export ügylet lebonyolításában,

- a nem ügyvitel- és nem szerződés szerinti teljesítés kezelésében, a partnerkapcsolatok ápolásában, valamint

- az adott ország gazdasági környezetének és kultúrájának figyelembevételével a gazdasági ügylethez kapcsolódó idegen nyelvű leveleket fogalmaz, fordít, megválaszol,

- idegen nyelvű meghívókat, tájékoztatókat, egyéb nyomtatványokat fogalmaz és készít el szövegszerkesztő segítségével,

- tárgyalásokhoz dokumentumokat állít össze, készít elő,

- tárgyalási jegyzőkönyvet, emlékeztetőt készít,

- számítógép-hálózaton levelez, adatot egyeztet, információt kér és szolgáltat,

- kezeli a tevékenységéhez szükséges dokumentumokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó szakmai követelmények

1. Személyiségérvényesítés

A szakember legyen képes

- felismerni az állás szempontjából fotos személyes tulajdonságait, önéletrajzot írni,

- az önéletrajzot a megfelelő formában és kísérettel benyújtani,

- az állásinterjún sikeresen részt venni mindazon stratégiák figyelembevételével és alkalmazásával, melyeket a kommunikációtan és pszichológia tantárgyakban tanult.

2. Gépírás és levelezés

2.1. A szakember legyen képes az alábbi feladatokat elvégezni tízujjas vakírással, az iratkészítés formai szabályainak betartásával:

- számítógéppel dokumentumot készíteni nyomtatott szövegről, 1200 leütés/10 perc minimális írássebességgel,

- számítógéppel dokumentumokat készíteni diktálásra vagy hanghordozóról, a feladat végrehajtásához szövegszerkesztő szoftvert használni,

- szövegszerkesztőt elindítani, beállítani, testre szabni, súgót használni,

- dokumentumot megnyitni, módosítani, létrehozni, elmenteni (más formátumban is, pl. txt, rtf stb.),

- szöveget bevinni, javítani, kijelölni, törölni, másolni, mozgatni, keresést, cserét végrehajtani, betűformázást végezni (betűtípusokat, betűstílusokat, méretet beállítani), bekezdéseket formázni (igazítás, behúzás, térköz), stílusokat és sablont alkalmazni, módosítani, tabulátorokat, szegélyeket, listákat alkalmazni,

- a levelezés és a stilisztika szabályait alkalmazni, nyelvi ellenőrzést végezni (elválasztás, helyesírás, nyelvtani és nyelvhelyesség.

2.2. Legyen képes elektronikus levelezést folytatni, ehhez a feladathoz legyen képes

- elektronikus levelező programot megnyitni, váltani a mappák között, a beérkezett üzeneteket megtekinteni, levelet megnyitni és továbbküldeni, válaszolni adott levélre, az eredeti szöveget törölni, kiegészíteni, új levelet létrehozni, a címet, a tárgyat, a másolatot beállítani, a levél szövegét beírni, levelet elküldeni,

- elküldendő levélhez fájlt csatolni, csatolt fájlt megnyitni, menteni, a csatolást eltávolítani, a levelező szoftver mappáit használni, új mappát létrehozni, leveleket áthelyezni a mappák között, rendezni, levelet törölni, törölt levelet visszahívni, címlistát használni, új címet felvenni, törölni, csoportot létrehozni, adott leveleket megkeresni, a fenti technológiákat az Interneten használni.

2.3. Legyen képes írógéppel is dokumentumokat készíteni, dokumentumokat gépelni idegen nyelven nyomtatott szövegről és kézírásból, valamint önállóan levelet, feljegyzést, beszámolókat, emlékeztetőt, jelentéseket fogalmazni és formába önteni idegen nyelven megadott szempontok alapján.

3. Számítástechnikai és informatikai tevékenység, ügyvitel-technikai eszközök kezelése

A szakember legyen képes az alábbi feladatokat elvégezni betartva a használati utasításokat:

3.1. Korszerű operációs rendszert működtetni, számítógépes szoftvereket használni (pl. vírusirtó, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő). A feladat végrehajtásához legyen képes

a) a számítógépet önállóan használni, elindítani, újraindítani, kikapcsolni, bejelentkezni a hálózatba, kijelentkezni a hálózatból,

b) programokat különböző módon elindítani, az egeret használni, a munkaasztal ikonjait kijelölni és áthelyezni, parancsikont készíteni, az ablakokat átméretezni, áthelyezni, bezárni, váltani a nyitott ablakok között, a menüt, a tálcát, az eszköztárat, és a helyi menüt használni, a munkafelület beállításait használni és módosítani (pl. dátum és idő, tálca elhelyezése), az operációs rendszer területi beállításait használni és módosítani, grafikus felületet testre szabni (háttér, képernyővédő stb.).

3.2. Az adatokat biztonságosan tárolni és rendszerezni, mappát létrehozni, jellemzőit megtekinteni és beállítani (pl. név, attribútumok), fájl adatait ellenőrizni és beállítani (pl. név, méret, típus, az utolsó módosítás dátuma, attribútumok stb.), fájlokat és mappákat kijelölni, másolni, mozgatni, törölni, fájlokat és mappákat keresni adott szempontok szerint, lemezt formázni, adatok biztonsági másolatát elkészíteni floppy lemezre, a telepített nyomtatókat felismerni, alapértelmezés szerinti nyomtatót váltani, tömörített mappát létrehozni és kezelni.

3.3. Egyszerű problémákat megoldani a beépített eszközökkel, a szabályos és szabálytalan kilépés következményeit azonosítani, adott programot és az operációs rendszert újraindítani, szükségtelenül indított programokat leállítani, illetve ablakokat bezárni, Súgót használni.

3.4. A táblázatkezelő alapfunkcióit használni, a táblázatkezelőt elindítani, beállítani, testre szabni, a Súgót használni, adatokat (szám, szöveg, egyszerű képlet) bevinni egy cellába, cellasort, oszlopot, összefüggő és nem összefüggő cellatartományt kijelölni, cellatartományt másolni, mozgatni, törölni, adatokat keresni és cserélni, sorokat és oszlopokat beszúrni, méretét módosítani, törölni, kijelölt adatokat rendezni, képleteket használni (összeadás cella a táblázatkezelő alapfunkcióit használni, táblázatot létrehozni, menteni, megnyitni, módosítani, bezárni, a munkafüzetet más formátumban (pl. txt, rtf,) menteni, a táblázatkezelőt, kivonás, szorzás, szorzás és osztás). Nyomtatási képet beállítani (margó, nyomtatás egy oldalra, élőfej és élőláb, tájolás, lapméret).

3.5. Adatbázis-kezelőt használni: az adatbázis-kezelőt elindítani, létező adatbázist megnyitni, adatokat bevinni az adattáblába, módosítani, törölni, Word-ben körlevelet szerkeszteni.

4. Üzleti, irodai adminisztráció, ügyvitel-technikai eszközök kezelése

A szakember legyen képes

- fénymásolást végezni, faxot kezelni, e-mailt fogadni,

- telefont, üzenetrögzítőt, telefonközpontot kezelni,

- dokumentumokat szkennelni,

- CD-írót használni,

- audio-vizuális eszközöket használni (pl. TV, videó, diktafon, projektor, írásvetítő),

- cserélni az irodatechnikai eszközök kellékanyagait (pl. festékpatron, faxpapír stb.),

- nyomon követni az irodatechnikai eszközök műszaki állapotát a saját munkaterületéhez kapcsolódóan.

5. Gazdasági, vállalkozási tevékenység

A szakember legyen képes

- definiálni a legfontosabb gazdasági alapfogalmakat,

- felismerni az ok-okozati összefüggéseket,

- megkülönböztetni az eltérő gazdasági rendszereket,

- tájékozódni az aktuális gazdaságpolitikai problémák lényegét illetően,

- a vállalkozások alapításával és működtetésével kapcsolatos legalapvetőbb feladatok elvégzésére,

- a munkaadó és munkavállaló kapcsolatrendszerébe beilleszkedni,

- a vállalkozáson kívüli gazdasági erők hatásainak felismerésére,

- a vállalkozások pénzügyi és társadalmi hátterének azonosítására.

6. Jogszabályértelmezés és jogalkalmazás

A szakember legyen képes az alábbi feladatokat ellátni, gazdasági, jogi és informatikai ismeretei felhasználásával

- elvégezni a vezetője által delegált szakirányú feladatokat,

- útmutatás alapján jogszabályfigyelést végezni az adott szervezet profiljával kapcsolatban (pl. cd-jogtár kezelése, közlönyök tartalmának nyomon követése stb.) és a változásokról tájékoztatni az érintetteket,

- meghatározni a legfontosabb jogi alapfogalmakat,

- bemutatni a joghierarchiát,

- meghatározni a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokat,

- munkavállalóként eligazodni a munkajogban,

. - a bíróságok hatáskörét és illetékességét megnevezni,

- szakmai munkájában követni a jogszabályváltozást (pl. szerződéskötés, megrendelés stb. kapcsán),

- szerződéseket készíteni alapelvek, adatok, egyszerű minták alapján (pl. bérleti, adásvételi szerződés stb.),

- felismerni és alkalmazni a polgári jognak a tulajdonra, szerződésekre (szerződés létrejötte, módosítása, megszűnése, szerződésszegés stb.) vonatkozó általános rendelkezéseit,

- alkalmazni a kártérítési felelősség legfontosabb szabályait,

- felismerni a nemzetközi magán- és kötelmi jog alapfogalmait.

7. Külkereskedelmi alaptevékenység

A szakember legyen képes külkereskedelmi és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek (pl. vámoltatás, biztosítás, szállítmányozás) ismeretének birtokában

- bemutatni a külkereskedelem nemzetközi és hazai szabályozási rendszerét,

- meghatározni az illetékes hatóságokat az előírások értelmében,

- meghatározni a külkereskedelmi ügylet résztvevőit, szerepüket az ügylet lebonyolításában,

- megkülönböztetni a különböző külkereskedelmi ügylettípusokat és bemutatni lényegüket,

- a nemzetközi szokásokat, szokványokat alkalmazni,

- biztosítást kötni a nemzetközi biztosítási szokványok átfogó ismeretében,

- a fizetési módnak megfelelő dokumentációt elkészíteni,

- meghatározni a legfontosabb okmányokat és ezek adattartalmát,

- értelmezni a vámmal kapcsolatos fogalmakat,

- tisztában lenni a hatályos vámirányelvekkel,

- folyamatosan követni a szabályozás változásait.

8. Üzleti kommunikáció, üzleti kapcsolattartás

A szakember legyen képes szakmai kommunikációs és kultúraközi kommunikációs ismereteinek birtokában az alábbi feladatokat elvégezni az etikai és protokoll elvárásoknak megfelelően

- a különböző nemzeti kultúrák ismeretében és azok ismérveinek alkalmazásával ügyfeleivel kapcsolatot felvenni,

- ügyfeleket telefonon, személyesen, írásban tájékoztatni a szakmai kompetenciájába tartozó ügyekről,

- ügyfélpanaszokat kezelni,

- ügyfelekkel tárgyalni meghatalmazás alapján.

- az aktuális ügylettel kapcsolatban előzetes információkat gyűjteni,

- a protokoll szabályait szigorúan betartva alkalmazni,

- a verbális és non-verbális kommunikáció eszközeit figyelembevenni és alkalmazni,

- az írásbeli kommunikáció eszközeit és szokványait (levéltípusok, formátumok, tartalmak stb.) adekvát módon alkalmazni.

9. Szakmai idegen nyelv

A szakember legyen képes a partnerországok tartalmi és formai szokásainak megfelelően valamint átfogó külkereskedelmi ismeretinek birtokában

- legalább két európai nyelven a munkájával kapcsolatos dokumentumok előállítására, fordítására, levelek és üzenetek megválaszolására, önálló szövegalkotásra.

10.Közreműködés a tárgyaláson

A szakember legyen képes az alábbi feladatokat elvégezni az etikai és protokoll elvárások szerint

- idegen nyelvű jegyzőkönyvet vezetni, vagy közreműködni a jegyzőkönyvvezetésben,

- alkalmanként tolmácsolni,

- értekezleteket előkészíteni és azok utómunkálatait elvégezni (pl. dokumentumok biztosítása, továbbítása, résztvevők értesítése, jegyzőkönyv lefordítása, legépelése idegen nyelven vagy kivonatolása hangrögzítőről),

- az ügyletre vonatkozó általános idegen nyelvű információkat kezelni (fogadni, rendszerezni, szétosztani),

- előkészíteni idegen nyelvű üzleti tárgyalásokat megadott szempontok szerint (pl. prezentációt, dokumentumokat készít elő, időpontot egyeztet a külföldi résztvevőkkel stb.).

11. Idegen nyelvi levelezés (két idegen nyelven)

A szakember legyen képes a partnerországok kultúrájának megfelelően

- alkalmazni a nyelvi ország levelezési szokásait, szokványait,

- levelet, dokumentumot készíteni, elektronikus levelezést folytatni, - az ügylethez kapcsolódó valamennyi levelet idegen nyelven is önállóan megfogalmazni, elkészíteni, postázni,

- az ügylet kapcsán előforduló szakmai anyagokat, prospektusokat, tájékoztatókat, díjszabásokat lefordítani,

- idegen nyelven diktált leveleket gyorsan lejegyezni és formába önteni,

- az Internet segítségével adatokat fogadni és továbbítani.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- a képző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a szakmai oktatási programban meghatározott követelményeknek eleget tett,

- választott idegen nyelven írt szakdolgozat leadása 1-2 ív terjedelemben a vizsgaszervező által kijelölt (a vizsgaszervező a szakdolgozat tételsorait a képzés szakmai és speciális moduljaiból jelöli ki).

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli, valamint gyakorlati részekből áll. Mindegyik részben a vizsgázó két nyelvből vizsgázik.

A szakmai írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

a) Fordítás gazdasági tárgyú szöveget (1000-1200 "n" terjedelemben) fordítanak idegen nyelvre szótár segítségével. Rendelkezésre álló idő: 2 x 60 perc (2 nyelvből).

b) Gépírás és szövegszerkesztési ismeretekből 1500 "n" terjedelmű idegen nyelvi szakmai szöveg másolása számítógépbe 1200 leütés/10 perc szinten, valamint számítógépbe vitt szöveg javítása, formázása és kinyomtatása.

Rendelkezésre álló idő: 60 perc.

c) Üzleti levek (4-4 db) és megadott magyar és idegen nyelvű szituációk alapján idegen nyelvű válaszok fogalmazása számítógépen. Rendelkezésre álló idő: 120 perc.

d) Nyelvhelyesség - a részfeladatok nyelvi/nyelvhelyességi szempontok szerinti elbírálása.

Az írásbeli vizsgán négy részjegy szerezhető.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Először a szakdolgozatot védi meg a vizsgázó a szakdolgozat-értékelők bírálatára és/vagy kérdéseire válaszolva a dolgozat választott idegen nyelvén.

A szakdolgozat megvédésére maximum 15 percet kell biztosítani. A szakdolgozatra kapott érdemjegy szakmai gyakorlati jegyként szerepel.

A szóbeli vizsga további részében a vizsgázó mindkét nyelv komplex tételsorából húz, melynek keretében a tétel részkérdéseit válaszolja meg az adott idegen nyelven.

a) Szakmai (üzleti) kommunikációs szituáció megoldása a vizsgáztatóval folytatott párbeszéd keretében az üzleti nyelv és terminológia idegen nyelven tantárgy alapján felkészülési idővel. Ez a rész a vizsgázó külkereskedelmi alaptevékenységi ismereteit, valamint a váratlan szakmai szituációban való idegen nyelvű kommunikációs reagálási készségét teszteli.

b) Idegen nyelvű gazdasági sajtószöveg értelmezése magyar nyelven felkészülési idővel. Itt a feladat a gazdasági idegen nyelvi terminológia átfogó ismerete.

c) Audió- vagy videokazettán rögzített szaknyelvi anyag meghallgatása, az abban felvetettekre irányított kérdések alapján szóbeli reagálás. Ebben a részfeladatban a hallás, illetve hallás-látás utáni szövegértést és az arra való adekvát válaszadási készséget vizsgáljuk.

d) Nyelvhelyesség értékelése: a szóbeli vizsga átfogó nyelvi/nyelvhelyességi szempontjai alapján.

A szóbeli vizsgán négy részjegy kapható.

A felkészülésre nyelvenként minimum 25 percet kell biztosítani, a felelet kifejtésére pedig 20-25 percet.

3. A szakmai vizsgán (írásbeli, szóbeli) számonkérhető feladatok a szint (ismeri, alkalmazza) megjelölésével

a) Gépírás

b) Szövegszerkesztés

c) Szakmai kommunikáció a választott idegen nyelven (például angol, francia, német, orosz, spanyol stb.)

d) Üzleti nyelv és terminológia a választott idegen nyelven (például angol, német, francia, orosz, spanyol stb.)

e) Üzleti levelezéstechnika a választott idegen nyelven (például angol, német, francia, orosz, spanyol stb.)

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

4.1. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján történik.

4.2. A szakmai vizsga egyes részei (írásbeli és szóbeli) alól felmentés csak középfokú" gazdasági "C" típusú szaknyelvi államilag elismert nyelvvizsga birtokában adható. Ekkor az adott vizsgarészekre jeles osztályzatot kap. A szakmai vizsga gyakorlati része alól annak komplexitása miatt felmentés nem adható. Ugyancsak felmentés adható mérlegelés alapján, ha a jelöltnek felsőfokú szakmai képesítése van vizsgaköteles tárgyból.

4.3. Nem bocsátható szakmai vizsgára az a hallgató, aki a szakmai írásbeli vizsgán elégtelen (1) teljesítményt nyújtott bármelyik írásbeli részből, vagy szakdolgozatát nem nyújtotta be az előírt időre.

5. A szakmai vizsga értékelése

5.1. A vizsgázó a szakmai záróvizsga írásbeli és szóbeli minden elemére érdemjegyet kap (4+4 részjegy) és ezek átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba elméleti érdemjegyként.

5.2. A bizonyítványba gyakorlati érdemjegyként a szakdolgozat Vizsgabizottság által elfogadott érdemjegye kerül.

5.3. Nem bocsátható szakmai vizsgára az a hallgató, aki az írásbeli vizsgán elégtelen (1) teljesítményt nyújtott bármelyik írásbeli részből.

5.4. Nem bocsátható szakmai vizsgára az a hallgató, aki a szakdolgozatát nem nyújtotta be az előírt időre.

5.5. Sikertelen a szakmai vizsga akkor, ha a vizsgázó a komplex szóbeli tétel bármelyik részkérdésére, vagy a szakdolgozatára elégtelen (1) érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a tételsorból kell tennie, amelyből tudását elégtelen osztályzattal értékelték.

5.6. Az írásbeli vizsgán sikertelen tantárgyi vizsgarész külön megismételhető.

VI. Egyéb tudnivalók

A vizsgázó a szakmai vizsgákat megkezdheti a szakképesítés elnyerésének feltételeként megszabott két középfokú, gazdasági "C" típusú államilag elismert szakmai nyelvvizsga (kétnyelvű) letétele nélkül, de végbizonyítványát csak a két nyelvből letett nyelvvizsgát igazoló oklevél bemutatásakor kapja meg.

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 15. sorszáma alatt kiadott grafológus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 7899 04

2. A szakképesítés megnevezése: Grafológus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 5319

4. Szakképzési évfolyamok száma: -

5. Képzési idő, maximálisan oktató óraszám: 1200 óra

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- érettségi vizsga, és

- grafológus szakasszisztens szakmai végzettség, vagy

- humán felsőfokú végzettség (OKJ felsőfok, illetve főiskolai vagy egyetemi végzettség).

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- szakmai alkalmassági követelmények.

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A grafológus a kézírás és más hasonló grafikus produktum, pl. rajz, firkák (a továbbiakban: duktum) felhasználásával a vizsgált személyre (a továbbiakban: duktor) vonatkozó pszichés és szomatikus jellemzőket, valamint összefüggéseket tárhat fel a személy és a szituáció függvényében - így pl. valószínűsítheti bizonyos pszichés defektusok létrejöttét, meglétét és lefolyását, a duktor személyes jelenléte, illetve a vizsgálatban való közreműködése nélkül.

A grafológus szakképesítéssel rendelkező szakember a "humánszféra" részére az alábbi feladatokat látja el:

- különböző korokból származó kézírások kultúrtörténeti és grafológiai vizsgálata, a grafológia főbb elméleteinek, módszereinek alkalmazása;

- az írástevékenység mechanizmusának bemutatása, valamint a kézírás létrehozásában szerepet játszó élettani és pszichés feltételek elmagyarázása;

- a kézírás jellemzőinek másik személy számára is követhető mérési dokumentációval alátámasztott értékelése,

- a duktum jellemzőihez személyiségvonások, fizikai, pszichikai, biológiai állapotok hozzárendelése;

- különböző életkorú személyek kézírásainak vizsgálata, speciális pszichikai és fizikai állapotok (pl. fáradtság, kimerültség, kényszerítés, mentális vagy pszichés okokból, illetve különféle szerek használata következtében előálló beszámíthatatlanság stb.) feltárása;

- a grafológia emberismereti alapjainak helyes használata, a különböző pszichológiai tudományágak alapkérdéseinek megválaszolása;

- alkalmazott pszichológiai ismeretek grafológiai gyakorlatban történő használata, konzultáció, tanácsadás;

- az adatvédelemmel, a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos jogszabályok alkalmazása.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok, valamint az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Különböző korokból származó kézírások vizsgálata, a főbb grafológiai elméletek alkalmazása

A szakember legyen képes

- bemutatni az írás kultúrtörténeti jelentőségét a mezopotámiai, egyiptomi, protosínai, föníciai, héber, arab, arámi, indiai, ógörög, glagolita, cirill, görög írás, a rúnaírás, valamint a latin betűs írások történetén keresztül;

- definiálni az írás fogalmát, kialakulását; előzményeit (barlangrajzok, hírnökbot, rováspálca, billog, kagylófüzér), fejlődését;

- felvázolni az írás összefüggéseit a gazdasági és társadalmi folyamatokkal, valamint a nyelvvel, ismertetni az írásrendszereket;

- leírni az írásrendszerek (kép-, fogalom-, szó-, szótag-és betűírás), valamint az írás technikai feltételeinek fejlődését; megvilágítani azok összefüggéseit az írás grafikus jellemzőivel (mezopotámiai, egyiptomi, protosínai, föníciai, héber, arab, arámi, indiai, ógörög, glagolita, cirill, görög írás, a rúnaírás, valamint a latin betűs írás sajátosságain keresztül);

- bemutatni a különböző történelmi korszakok íráshordozóinak és eszközeinek kapcsolatát, az íróeszközök fajtáit (pl. agyagtábla - írónád, selyem - ecset, papír - toll);

- felsorolni egyes mai írások rendszerbeli és grafikus jellegzetességeit európai (latin, görög, cirill), valamint arab, héber, indiai, távol-keleti írásokon keresztül;

- elmagyarázni a magyar írásbeliség kialakulását és fejlődését (székely rovásírás, a magyar latin betűs írás);

- meghatározni a grafológia fogalmát, tárgyát, célját, módszereit; elméleti alapjait, helyét a tudományok rendszerében;

- elemezni a grafológiatörténet korszakait, a korszakok sajátosságait a korai említésektől (Prosper, Baldo, Severinus, Lavater) az újabb kori fejlődésig (Michon, Crepieux-Jamin, Lombroso);

- értékelni a grafológia főbb XX. sz.-i elméleteit, módszereit, elméleti és szervezeti fejlődését (Klages, Pulver, Pophal, Wieser, Saudek, Moretti, Wittlich, Müller, Ens-kat, Heiss, Gross, Lüké munkásságát, szemléletét, módszereit);

- leírni és értékelni a hazai grafológia történetét: a 30-as évekbeli, illetve a II. világháború előtt élő kiemelkedő grafológusok munkásságát, a hazai grafológiai szervezeti életet a II. világháború után, valamint a közelmúlt nagyjainak munkásságát;

- a validitás, reliabilitás, objektivitás, standardizáció szerint ismertetni a grafológia tudományosságát vizsgáló kutatások módszereit, eredményeit (jelmagyarázat, szimbolikái grafológia, holisztikus grafológia, mozgásfiziológiai elmélet, strukturális elmélet, kockaelmélet stb.);

- használni a grafológiai terminológiát a grafológiai terminus technikusok történeti és szemléletbeli eltéréseinek összeegyeztetése, az egységes tudományos szaknyelvhasználat érdekében.

2. Az írástevékenység, a kézírást lehetővé tevő élettani és pszichés feltételek bemutatása

A szakember legyen képes

- felismerni, meghatározni az írás szerkezeti egységeit (írástömb, margók, megszólítás, aláírás, sorok, szavak, betűk, betűelemek: vonal, kötővonalak, törzsvonalak, oválok, hurkok, kezdővonalak, végvonalak, áthúzások, ékezetek), a tanult norma és az egyéni norma fogalmát;

- bemutatni a Magyarországon tanított normaírások főbb típusait (kalligrafikus szépírás, zsinórírás, cés-kötéses álló írás, Virágvölgyi-féle egyszerűsített dőlt írás);

- jellemezni más nemzetek normaírásait (pl. angol, francia, német, orosz, szlovák stb.);

- azonosítani, leírni az írástevékenység megvalósításában szerepet játszó ideg- és izomrendszeri struktúrákat (a látás, hallás, téri tájékozódás, beszédértés és beszédprodukció, a mozgásvezérlés szenzoros és motoros agyi központjai, a kéz anatómiai felépítése, a jobb- és balkezesség központi idegrendszeri megjelenése, balkezesség és írástechnika összefüggései);

- elmagyarázni az írástevékenység mechanizmusát, értelmezni az írást mint pszichomotoros nyelvi készség és vizuomotoros koordináció alapján zajló mozgásfolyamatot, felvázolni az írómozgás biomechanikai alapelveit;

- ismertetni az írástanulás élettani és pszichés feltételeit: a csont-, izom- és idegrendszeri anatómiai és funkcionális fejlettség, valamint a szenzoros, motoros és koordinációs működőképesség sajátos követelményeit, az értelem, a beszéd, a figyelem és a mozgáskészség fejlettségbeli követelményeit, a motivációs tényezők szerepét;

- bemutatni az íráskép individualizálódásának folyamatát, tényezőit (generalizáció, differenciáció, individualizáció);

- felismerni és értékelni az írástanulás és az írástevékenység zavarait, etiológiáját és tüneteit, az organikus és pszichés eredetű problémák hatását az írásképre (biológiai okok: életkor, betegség stb.);

- jellemezni a külső tényezők kézírásra gyakorolt hatását (pl. írófelület változása, íróeszköz és íráskép összefüggései, íróhelyzet, fényviszonyok, hőmérséklet, rázkódás stb.).

3. A kézírás jellemzőinek értékelése, a mérési dokumentáció elkészítése

A szakember legyen képes

- ismertetni a méréselmélet alapjait, alkalmazni a humán tudományok és a grafológia mérési, matematikai elemzési módszereit, a leggyakrabban használt matematikai statisztikai eljárásokat, valamint a skálázási technikákat;

- bemutatni az írás méréstechnikai modelljét (mérési algoritmusok, mérőskálák, mértékegységek), valamint a szerkezeti elemek normálértékeit és megengedett ingadozásait;

- felsorolni az általános adatfelvételi szabályokat (vizsgálati helyek kijelölése, mérőeszköz-kezelés, leolvasási és számítási pontosság, mérhető jellemzők elkülönítése);

- leírni a matematikai elemzések feltételeit (elemszám, függő és független változók);

- definiálni a méréselméleti alapfogalmakat (átlag, szórás, medián, módusz, kvartilis, szignifikancia, validitás, reliabilitás, objektivitás, standardizáció stb.), ismertetni a mérési eljárásokat és fogalmakat (segédvonalak és nevezetes pontok, fogalmi meghatározások), valamint a vizsgálati sorrendet;

- alkalmazni a leggyakrabban használt matematikai statisztikai eljárásokat (descriptív elemzések technikája, korreláció, t-próba, khi2- próba, varianciaanalízis stb.);

- vizsgálni, értékelni a méret-, alak-, irányjellegű változókat (az írásszerkezeti egységek magasság-, szélesség-, távolságjellegű vizsgálata), valamint a szerkezeti egységek alak- és irányjellegű változóit (az írásszerkezeti egységek helyzete, iránya, dőlése);

- elemezni a dinamikai jellemzőket (sebesség, nyomaték), a komplex változókat (kötöttség, ritmus, harmónia, tagoltság, szabályosság, feszültségi fok, vonalminőség, mozgás-/formahangsúly, természetesség, esztétikusság, sűrűség, lendület stb.);

- ismertetni a francia grafometria néhány tipikus fogalmát, a vonalvizsgálati jellemzőket;

- elkészíteni a mérési dokumentációt;

- bemutatni és használni az írásvizsgálatban alkalmazott technikai eszközöket (nagyító, mikroszkóp, mérősablonok, számítógépes programok).

4. Személyiségvonások, fizikai, pszichikai, biológiai állapotok hozzárendelése a duktum jellemzőihez

A szakember legyen képes

- alkalmazni a grafológia szimbólumrendszereit (képés térszimbolika), az általános szimbólumrendszereket, az archetípusos jeleket, a filozófiai rendszerek szimbólumait, a szakrális szimbólumokat, az ezoterikus szimbólumrendszereket stb.;

- szakszerűen elmagyarázni egyéb grafikumok (rajzok, firkák stb.) értelmezési lehetőségeit;

- leírni az írás szerkezeti egységeinek általános értelmezési lehetőségeit: a tömb, margók, megszólítás, aláírás, sorok, szavak, betűk, betűelemek (kötővonalak, törzsvonalak, oválok, hurkok, kezdővonalak, végvonalak, áthúzások, ékezetek) méret-, alak- és irányjellemzőit;

- meghatározni az expresszív mozgások tanát, a dinamikai (mozgásos) jellemzők értelmezési lehetőségeit;

- bemutatni a komplex változók értelmezésének lehetőségeit.

5. Különböző életkorú személyek kézírásainak vizsgálata, speciális pszichikai és fizikai állapotok feltárása

A szakember legyen képes

- levezetni az írás analitikus és komplex megközelítését;

- gyakorlatban alkalmazni a különböző elemzési technikákat, elemzési algoritmusokat (ismertetni olyan komplex grafikus eljárásokat, értelmezési rendszereket, mint például a funkciókocka, a holisztikus eljárás, a francia grafometria és vonalvizsgálat, a Lüke-féle diagram, a Wittlich-, a Román-Staempfli-féle pszichogram, egyéb algoritmizálható vizsgálati eljárások stb.);

- csoportosítani a grafikus jegyeket személyiségterületek szerint; illetőleg kiválasztani, értelmezni a vizsgálat céljának megfelelő jelegyüttest;

- helyesen használni a személyiségkép-készítési technikákat; végezni az átfogó személyiség-leírás gyakorlatát;

- felismerni az éretlen írások sajátosságait, alkalmazni vizsgálatuk alapelveit, megfogalmazni a pedagógiai grafológia alapelveit;

- bemutatni az írástanulás és az írásrutin összefüggéseit;

- meghatározni a grafológus szakvélemény tartalmát; kidolgozni a dinamikus személyiségmodellt (vizsgálni, leírni a kognitivitás, affektivitás, vitalitás, én-kép, szociabilitás, motivációk, elhárító mechanizmusok, munkavégzés, viselkedés jellemzőit);

- elkészíteni a vizsgálat céljának megfelelő dokumentációt;

- speciális kérdésekre a helyzetnek megfelelő, tudományos igényű, de világos terminológia használatával választ adni;

- felvázolni a személyiségváltozás és a személyiségváltozás előrejelzésének lehetőségeit;

- a speciális pszichikai és fizikai okok miatt bekövetkezett állapotokat felismerni.

6. A grafológia emberismereti alapjainak alkalmazása, a különböző pszichológiai tudományágak alapkérdéseinek levezetése

A szakember legyen képes

- meghatározni a pszichológia fogalmát, tárgyát, módszereit, irányzatait;

- bemutatni az érzékelés-észlelés folyamatát (fogalmuk, pszicho-fiziológiai alapjuk; típusaik, formáik: tárgyak, pontok, csíkok, vonalak észlelése, tér- és mozgásészlelés, érzéki csalódások, perceptuális tanulás);

- leírni a figyelem folyamatát (fogalma, pszicho-fiziológiai alapjai, működése, tulajdonságai);

- definiálni a tudatos és a tudattalan fogalmát, a tudati állapotokat;

- elmagyarázni a tanulás és tudás folyamatát (fogalma, formái és azok jellemzői);

- levezetni az emlékezés folyamatát (fogalma, fiziológiája, az információfeldolgozás folyamata, szakaszai, a felejtés);

- bemutatni a képzelet folyamatát (fogalma, kialakulása, csoportosítása, az anticipáció jellemzői);

- felvázolni a gondolkodás folyamatát (fogalma, típusai, stratégiái, fogalomalkotás, kategorizáció, döntés);

- meghatározni az intelligenciát és a kreativitást (fogalmuk, jellemzőik, struktúrájuk, mérésük, összehasonlításuk), megjelölni a tehetség lényegét és típusait;

- szakszerűen elmagyarázni a motivációt (fogalma, biológiai alapjai, a motivált viselkedés csoportosítása: 1. fiziológiai motívumok: hő-víz-táplálkozási reguláció, szexualitás, utódápolás, szülői viselkedés; 2. érzelmi motívumok: szeretet, félelem, agresszió, altruizmus; 3. szociális motívumok: kognitív, humán-specifikus: kompetencia, önaktualizáció, teljesítménymotiváció); meghatározni az ösztön, szükséglet, homeosztázis, drive, reguláció, imprinting, szorongás, frusztráció, autonómia, aktivitás, kíváncsiság, önmegvalósítás, igénynívó, sikerorientáció, kudarckerülés fogalmát;

- bemutatni az érzelem jellemzőit (lényege, fiziológiája, osztályozása, sajátosságai, kifejeződése, az érzelmekhez kötődő lelki jelenségek: ambivalencia, konfliktus, tolerancia, empátia);

- leírni különböző pszichikus tulajdonságok fogalmát, pszicho-fiziológiai alapját, működését, folyamatát, jellemzőit (öröklődés és nevelés, adottság, vérmérséklet, jellem, rátermettség, hajlam, képesség, tehetség, beállítódás, attitűd, érdeklődés, orientáció, karakter);

- körülírni az érés és a személyiségfejlődés alapkérdéseit (fogalmak, menete, mozgatói, befolyásoló tényezői, törvényei, különbségei);

- bemutatni a szenzomotoros és kognitív folyamatok fejlődését (fogalmak, mozgástér, érzelmi-verbális-nonver-bális kommunikáció fejlődése, kreativitás, világkép, gondolkodás, én-kép, én-tudat kialakulása, változása);

- ismertetni a tanulást mint viselkedésmódosulást (utánzás, empátia, behódolás, identifikáció, interiorizáció, érdeklődés, értékorientáció, értékattitűd);

- vázolni az érzelmi-akarati élet fejlődését (motivációs bázis kialakulása, anya-apa-gyermek kapcsolat, pszi-cho-szexuális fejlődés, játéktevékenység, mese);

- jellemezni az életkorok szerinti fejlődést (születés előtti kor, újszülött- és csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor, prepubertás, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregedés, öregkor, aggkor);

- azonosítani a szocializáció főbb területeit (alapfogalmak, dependencia, agresszió, altruizmus, utánzás, azonosulás, testkép, én-kép, nemi szerepek szocializációja, moralitás, társas kapcsolati és családi szocializáció, intézményes szocializáció, önszabályozás, önkontroll, a deviancia szocializációja);

- felismerni, bemutatni a gyermekrajzok és a megismerési folyamatok kapcsolatát;

- jellemezni a gyermeki rajz-ábrázolás és írás fejlődését;

- meghatározni a személyiséglélektan fogalmát, tárgyát, módszereit, a személyiségelméletek fő csoportjait;

- bemutatni a személyiségvonások szerinti megközelítésmódokat (1. Típuselméletek: Hippokrátész, Jaensch, Jung; 2. Vonáselméletek: Allport, Eysenck, Cattell);

- leírni a pszichoanalitikus megközelítéseket (1. Klasszikus: Freud; 2. Analitikus: Jung, Murray; 3. Tntra-és interperszonális: Adler, Fromm, Sullivan, Erikson);

- vázolni a szociális tanuláselméleti megközelítéseket (1. Dollard-Miller "inger-válasz"-elmélete; 2. Skinner behaviorista tanuláselméiele; 3. Bandura szociális tanuláselmélete);

- elmagyarázni a fenomenológiai megközelítéseket (1. Humanisztikusok: Maslow, Rogers; 2. Kognitív elméletek: Kelly);

- szemléltetni a személyiség egyéb megközelítésmódjait (pl. rétegelméletek, Szondi ösztönelmélete, Lewin mezőelmélete, Csirszka modellje, szűktartományú elméletek: külső-belső kontroll, represszió-szenzitizáciő, mezőfüggőség-mezőfüggetlenség, perszonálís-transzperszonális személyiség-dimenziók);

- meghatározni, leírni az identitás összetevőit, a jellem, a karakter fogalmát, a személyiség érettségének kritériumait;

- bemutatni a szociálpszichológia tárgyát, jelentőségét, az interakció és a kommunikáció összefüggéseit;

- ismertetni az egyén szocializációját, a szocializáció különböző színtereit, a szociális tanulás formáit, a szakmai, foglalkozási szocializációt;

- jellemezni a szociális meghatározottságú személyiségjellemzőket a) én-funkciók: én-tudat, én-kép, én-ideál, önellenőrzés, önértékelés, önnevelés, önismeret, én-identitás; b) attitűdök: funkciói, mérése, megváltoztatása; c) szociális szerepek: szerep, szereptanulás, szerepkonfliktus, szereptípusok);

- leírni a személypercepciót: az információ-szerzést, az észlelés pontosságát, leegyszerűsítését, az okságra való következtetést, a személyről alkotott összkép megformálását;

- szakszerűen elmagyarázni az interperszonális kapcsolatok keletkezését, fajtáit, alakulási fázisait;

- bemutatni az emberi kapcsolatok létrejöttét és alakulását befolyásoló tényezőket (vonzalom, hasonlóság, különbözőség);

- definiálni az interakció egyes jellemzőit (interakciós függőségek, önfeltárulkozás), valamint az interakció eszközeit (kommunikáció, társas késztetés és készségek, együttműködés, pszichikus szituációk);

- ábrázolni a befolyásolhatóság és a meggyőzhetőség jellemzőit, a szociális befolyásolás folyamatait, a társas konfliktusokat;

- felvázolni a csoport-élet lélektanát, jellemezni a különböző csoportokat, felismerni és értelmezni a csoportjelenségeket;

- leírni a csoporttípusokat, csoportismérveket, multiperszonális kapcsolatokat;

- jellemezni a formális és informális kiscsoport belső rétegződését, a kiscsoport-jelenségeket (csoportnormák, légkör, értékek, hatékonyság, konformitás, nonkonformitás, közvélemény, szervezeti konfliktusok a csoportban), valamint a formális kiscsoport fejlődését, a vezetői típusokat és azok hatásait, az egyén és csoport viszonyát, a referenciacsoport jelentőségét;

- felrajzolni a tömegjelenségeket, meghatározni a tömeg fogalmát, fajtáit, ismérveit, vázolni a tömegviselkedést (pl. katasztrófahelyzet, pánikhelyzet, lincselés);

- bemutatni a kollektív tudatjelenségeket (közvélemény, híresztelés mint rémhír, pletyka, propaganda, valamint a divat, babona, előítélet jelenségei).

7. Alkalmazott pszichológiai ismeretek grafológiai gyakorlatban történő használata, konzultáció, tanácsadás

A szakember legyen képes

- leírni a "természetes" zavarokat (váratlan szituáció, kényszerítő körülmények, fáradtság, túlterhelés, betegség, láz, sebesülés, gyászreakció, szorongás, stressz);

- meghatározni az érzékelés-észlelés zavarait (túlérzékenység, csökkent érzékenység, érzékszervi tévedések: optikai, akusztikus, kémiai ingerek hatásai, bőr- és egész test csalódásai, illúzió és hallucináció);

- bemutatni a figyelmi működés zavarait (szórakozottság, dekoncentráció, túl éber figyelem, csökkent éberség);

- jellemezni a tudatműködés zavarait (szomnolencia, szopor, kóma, agykéreg- és mozgatórendszer-károsodás, integritás és "világosság"-zavarok, disszociáció);

- vázolni az emlékezés zavarait (1. kvalitatív: param-néziák, katatim emlékezés; 2. kvantitatív: hypermnézia, hypomnézia, konfabuláció, amnézia), illetve a felejtés okait (interferencia, inaktivitás, Alzheimer- és Korszakov-szindróma);

- körülírni a gondolkodás zavarait; 1. alaki: inkoherens gondolkodás, gondolatcsapongás; 2. tartalmi: dep-resszív-euforizáló-megalomán-mikromán-vonatkoztatásos téveszmék;

- meghatározni az érzelem zavarait (1. szegényes: el-sivárosodottság, révültség, érzelmi infantilizmus, apátia, depresszió, pszichopátia; 2. felfokozott: kóros indulat, fokozott ingerelhetőség, emocionális inkontinencia, mánia, neuraszténia, hisztéria, érzelmi disszociáció);

- leírni a motiváció zavaraival magyarázható jelenségeket (polidipszia, anorexia nervosa, bulimia, dezintegráció, szexuális perverziók, nemi identitás-zavarok, "szerzett éhség", utódápolási zavarok, szeretethiány, kóros kötődés, intolerancia, önismerethiány, önzés, önfeláldozás, frusztráció, igénytelenség, kompetencia-zavarok);

- definiálni a magatartás zavarait (szélsőséges extra-introverzió, hipermotilitás, devianciák: öngyilkosság, kábítószerezés, alkoholizmus, szipózás, szekták, csövezés, kriminalitás);

- bemutatni az organikus és az endogén pszichózisokat [a) organikus: szenilis demencia, preszenilis demencia, arterioszklerotikus demencia, alkoholos pszichózis, deli-rium tremens, alkoholos hallucinózis, drog-elvonási szindróma, drog által okozott paranoid és/vagy hallucinációs állapot, szimptomatikus pszichózisok; b) endogén: szkizof-réniák, affektív pszichózis: mánia, depresszió, "cirkuláris" pszichózis, reaktív pszichózisok: depresszív reakciók, reaktív nyugtalanság, paranoid reakció];

- jellemezni a neurózisokat (neur. hypochondrica, neur. phobica, neur. anancastica, hisztériás neurózis, pánikbetegség, neuraszténia);

- bemutatni a pszichoszomatikus betegségeket ("stressz-ulcus", gyomor-nyombélfekély, colitis ulcerosa, egyes bőrbetegségek, hypertónia, diabetes mellitus, migrén, egyes hipertireózisok, aszthma, angina pektoris, szívinfarktus);

- elmagyarázni a személyiségzavarokat (1. magányos/különc: paranoid, szkizoid; 2. feltűnő/dramatikus: borderline, hisztrionikus, disszociális; 3. aggodalmaskodó/szorongó: elkerülő, dependens, kényszeres; 4. nem osztályozott);

- vázolni az értelmi fejlődés zavarait; (tanulásban akadályozottak, értelmileg akadályozottak, értelmileg súlyosan sérültek);

- jellemezni a szenvedélybetegségeket (kávé, dohányzás, drog, alkoholfogyasztás, játékszenvedély, tv-soroza-tok);

- leírni az írástevékenységet befolyásoló speciális zavarokat (az extrapiramidális rendszer sérülése, a manipuláció és a grafomotorika zavarai, az írásképesség fiziológiai eredetű zavarai: ataxia, agráfia, afázia, diszgráfia, szomatognózis, alexia, diszpraxia, apraxia);

- meghatározni a tanácsadás lényegét, végső célját, alkalmazni a tanácsadás etikáját;

- bemutatni a tanácsadás szükségességét, formáit, területeit;

- feltárni a segítő kapcsolatban rejlő beavatkozási lehetőségeket (támogató, konfrontáló, informatív, katalizáló, katartikus, utasító);

- körülírni a tanácsadó és a tanácskérő személyiségének jellegzetességeit;

- vázolni a célzott (intencionális) tanácsadás alapdimenzióit (a tanácsadás folyamata, átfogó szemlélete, a kliens felmérése);

- ismertetni a szakszerű tanácsadás feltételeit, technikáját (odafigyelés, befolyásolás, empátia, kongruencia, verbális és non-verbális kommunikáció tudatos használata, a hatásköri átlépés felelőssége);

- átlátni a tanácsadás folyamatát; felelősséget érezni, alkalmazni a segítést a megfelelő közegben;

- felismerni a konzultáció és szupervízió szükségességét, használni azok formáit (közvetlen párbeszéd - közvetett segítség, konzulens-centrikus, kliensközpontú és esetközpontú konzultáció).

8. Az adatvédelemmel, a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos jogszabályok alkalmazása

A szakember legyen képes

- grafológiai tevékenységét a vonatkozó szakmai, etikai és jogi szabályrendszernek megfelelően végezni;

- meghatározni jogait, kötelezettségeit, kompetenciáját és a szakmát érintő speciális felelősségi kérdéseket; tevékenységét ennek megfelelően folytatni;

- azonosítani a grafológus és az ügyfél közötti jogviszony speciális vonásait;

- alkalmazni a személyhez fűződő jogokra vonatkozó jogszabályokat;

- alkalmazni az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

5.1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése:

A szakmai vizsgára jelentkezőnek előzetesen el kell készítenie szakdolgozatát. A szakdolgozatnak íráselemzésekre kell épülnie, amennyiben statisztikai számításokat kíván alkalmazni, úgy minimum 20 írás elemzésére. Ha statisztikai számítást nem tűzött ki célul, akkor sem lehet kevesebb, mint 5 íráselemzés a szakdolgozatban.

5.2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Grafológiai szakmai ismeretek 120 perc.

1. Tudománytörténet

- Írástörténet

- Grafológiatörténet

2. Írástan

- Írásnormák

- Az írás biofiziológiai alapjai, írászavarok

- Írás szerkezettan

3. Méréstan

- Grafometria: mérési eszközök használata, mérés módszertana és statisztikai kiértékelés)

- A grafológia emberismereti alapjai: 60 perc.

A pszichológia alaptudományai

- Az általános lélektan alapjai

A szakdolgozat megvédése: 30 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Grafológiai szakmai ismeretek: 15 perc.

1. Jelentéstan

- A jelentéstan elmélete

2. Elemzéstan

- Éretlen írások vizsgálata

- A grafológia emberismereti alapjai: 30 perc.

1. A pszichológia alaptudományai

- A fejlődéslélektan és a szocializáció alapjai (életút-pszichológia)

- Személyiséglélektan

- Szociálpszichológia

2. A pszichológia alkalmazott tudományterületei

- Pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok és betegségek

- A tanácsadás lélektana - mentálhigiéné

5.3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán számon kérhető tananyagtartalmak megfelelnek a szakképesítés szakmai követelményeinek.

A szakmai követelményekben megfogalmazott témakörök, feladatcsoportok az alábbi (táblázatba foglalt) formában kérendők számon a szakmai vizsgán:

Grafológia szakmai ismeretek ("G" feladatcsoport)

A grafológia emberismereti alapjai ("P" feladatcsoport)

5.3.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó a foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportokhoz kapcsolódó elméleti tudásáról ad számot összetett feladatlap megoldásával.

Az írásbeli tételek kidolgozása, a feladatok megoldó kulcsának és az értékelési útmutatónak az elkészítése, valamint ezek jóváhagyatása a vizsgabizottság elnökével a vizsgaszervező hatásköre.

Az elkészített és jóváhagyott írásbeli tételek csak egy vizsgán használhatók fel.

A vizsgázónak az alábbi vizsgatárgyakból és az azon belüli feladatokból kell komplex írásbeli vizsgát tennie:

1. Grafológiai ismeretek (írástörténet, grafológiatörténet, szerkezettan, írásnormák, az írás biofiziológiai alapjai, statisztikai alapismeretek feladatból);

2. A grafológia emberismereti alapjai (az általános lélektan alapjai).

5.3.2. Szakdolgozat

A szakdolgozati témát minden esetben az intézet képviselőjének el kell fogadnia.

A jelöltnek - használva a méréstani gyakorlat, technikai eszközök használata, elemzéstani gyakorlat, szakvélemény készítés feladatokat - 5-20 darab teljeskörűen dokumentált grafológiai szakvéleményt kell elkészítenie, egy adott témakörön belül.

A szakdolgozat terjedelme minimum 45, maximum 100 normál gépelt oldal, a mellékleteken kívül. A szakdolgozat fejezetekre tagolódik, amelynek egy lehetséges vázlata a következő:

- A vizsgálat témájához tartozó elméleti háttér és szakirodalmi áttekintés

- Hipotézis v. kutatni kívánt jelenség bemutatása, a jelölt választásának indoklása

- Vizsgálati csoport bemutatása

- Mérési eredmények

- Következtetések

- Irodalomjegyzék

- Mellékletek - duktorok adatai, írásminták, mérési jegyzőkönyvek, segítő táblázatok

A szakmai dokumentációknak tartalmazniuk kell a grafológusi munkavégzés minden fázisát: az elemzési munka céljának megfelelő vizsgálati módszer megtervezését és kivitelezési módját, a kapott eredmények értékelését. A szakdolgozatot a jelöltnek a vizsga napját megelőzően 60 naptári nappal korábban kell leadni.

A jelöltnek szóbeli közléssel kell bemutatnia a kiválasztott vizsgamunka eredményét és eljárásait, megállapításait kérdezésre érvekkel kell alátámasztania, indokolnia.

A szakdolgozat védés időtartama nem lehet személyenként 30 percnél hosszabb. A szakdolgozat védés a szóbeli vizsgával egy napra is szervezhető.

5.3.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a szakmai követelmények alapján összeállított, több vizsgán is felhasználható komplex tételsor alapján történik.

A szóbeli vizsgakérdéseket a vizsgaszervező készíti és adja ki, legkésőbb az írásbeli vizsga napján. A kiadást megelőzően jóváhagyásra megküldi azt a vizsgabizottság elnökének.

A szóbeli vizsga tételei "A", "B" és "C" részből állnak.

Az "A" tétel tartalmazza: a "Jelentéstan" feladatcsoport (G.4.) egészét és az Elemzéstan feladatcsoport "Éretlen írások vizsgálata" (G.5.1.) részét.

A "B" tétel tartalmazza a "Személyiséglélektan" (P. 1.3.) témaköreit.

A "C" tétel tartalmazza: "A fejlődéslélektan és szocializáció alapjai" (P.1.2.), a "Szociálpszichológia" (P.1.4.), a "Pszichés - szomatikus - szociális funkciózavarok és betegségek" (P.2.1) és a "Tanácsadás lélektana-mentálhigiéné" témaköreit (P.2. 2. kód).

A szóbeli vizsga időtartama tételenként nem haladhatja meg a 15 percet.

5.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

- Kérésre felmentés adható a grafológus szakasszisztens szakképesítéssel rendelkezők számára (OKJ-száma: 52 7899 01) az írásbeli vizsgarészből.

- Kérésre felmentés adható a klinikai írásszakértő szakpszichológusok számára az írásbeli, valamint a szóbeli vizsga alól.

5.5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsga értékelése a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint történik, az alábbi konkretizálásokkal:

A vizsgázónak az írásbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményétvizsgatárgyanként külön érdemjeggyel kell értékelni. Ezek számtani átlaga képezi az írásbeli vizsgarész összesített érdemjegyét, kivéve, ha a jelölt valamelyik vizsgatárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ez esetben az összesített eredmény is elégtelen mindaddig, amíg az adott vizsgatárgyból javítóvizsgán legalább elégséges érdemjegyet nem szerez a vizsgázó. Javítóvizsgát csak abból a tárgyból kell tenni, amelynek minősítése elégtelen volt.

Mindkét írásbeli vizsgatantárgy esetén az alábbi százalékértéknek megfelelő érdemjegy besorolást kell alkalmazni:

100-95%-jeles (5)

94-85% - jó (4)

84-73% - közepes (3)

72-60% - elégséges (2)

59-0% - elégtelen (1)

Az írásbeli vizsgarészen minden vizsgakérdéshez külön megoldási instrukciót kell adni, illetve tájékoztatót kell mellékelni a vizsgázó részére a teljesítmény értékeléséről (maximális pontszám megjelölése feladatonként).

A szakdolgozat értékelésekor a jelölt teljesítményét (1-5-ig érdemjeggyel) az alábbi kettő részjegy összegzésével kell elvégezni.

a) A szakdolgozat értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

Témaválasztás és szakirodalmi áttekintés 20 pont.

Hipotézis és vizsgálati módszerek bemutatása 20 pont.

A vizsgálat elvégzése 30 pont

Az eredmények értékelése és következtetések 20 pont.

Általános megítélés 10 pont.

Összesen: 100 pont

100-95% -jeles (5)

94-85%-jó (4)

84-73% - közepes (3)

72-60% - elégséges (2)

59-0% -elégtelen (1)

b) A szakdolgozat vizsgabizottság előtti megvédése (1-5 érdemjeggyel):

- Szakmai hozzáállás: a megítélés alapját a feladat nehézség foga, fontossága és a vele kapcsolatos szakmai, jogi és etikai hozzáállás képezi.

- Kifejezésmód: a megítélés (értékelés) alapját a fogalomhasználat szakszerűsége és a kifejezésmódnak a feladathoz műfaji szempontból való adaptáltsága képezi.

A szakdolgozat vizsgarész érdemjegyét a dolgozatra és azok bizottság előtti megvédésére adott (összesen kettő) érdemjegy számtani átlaga képezi, amelyben a vizsgadolgozatban elért érdemjegy felé kell kerekíteni. Kivéve, ha a jelölt a dolgozatra elégtelen osztályzatot kapott. Ez esetben nem kerül sor a védésre, mindaddig amíg a dolgozatra legalább elégséges érdemjegyet nem szerez a vizsgázó.

A képző intézménynek, illetve a javítótanárnak a dolgozatok írásos értékelését legkésőbb a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaszervező és a jelölt rendelkezésére kell bocsátania.

A szakdolgozat vizsgarész kivitelezésével kapcsolatos formai követelmények:

A szakdolgozatokat - az írásbeli feladatlapok és dolgozatok őrzési rendjének, valamint idejének megfelelően - egy évig köteles a vizsgaszervező tárolni.

A vizsgázó szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményét A, B, C tételenként külön érdemjeggyel kell értékelni. Ezek számtani átlaga képezi a szóbeli vizsgarész összesített érdemjegyét, kivéve, ha a jelölt valamelyik tételből elégtelen osztályzatot kapott. Ez esetben az összesített eredmény is elégtelen mindaddig, amíg az adott tételből javítóvizsgán legalább elégséges érdemjegyet nem szerez a vizsgázó. További kitétel, hogy a csak egyetlen tételtípusból elégtelen osztályzatot kapott vizsgázónak elég abból az egy tételtípusból javítóvizsgát tennie, míg a két vagy több tételből elégtelen érdemjegyet szerzett vizsgázónak a teljes komplex szóbeli vizsgát meg kell ismételnie.

Amennyiben a három érdemjegyből számított átlag nem egész szám, az eredményt 0,01 és 0,5 között lefelé, 0,51-től felfelé kell egészre kerekíteni.

A vizsgázó végbizonyítványába kerülő érdemjegyeket az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Szakmai elmélet

A vizsgázó írásbeli és szóbeli összesített vizsgaeredményének számtani átlaga.

Amennyiben a két érdemjegyből számított átlag nem egész szám, az eredményt 0,01 és 0,49 között lefelé, 0,5 esetén a vizsgabizottság előtt szerzett érdemjegy felé, 0,51-től felfelé kell egészre kerekíteni.

Szakmai gyakorlat

A vizsgázó szakdolgozatban nyújtott vizsgaeredménye az ott meghatározott értékelési szempontok szerint kerül a végbizonyítványba.

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 16. sorszáma alatt kiadott közbeszerzési referens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3435 10

2. A szakképesítés megnevezése: Közbeszerzési referens

3. A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 3619

4. Szakképzési évfolyamok száma: -

5. Képzési idő, maximális óraszám: 220

6. Elmélet aránya: 85%

7. Gyakorlat aránya: 15%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység

2. A munkaterület rövid leírása

Ajánlatkérői oldalon központi költségvetési szerveknél, önkormányzatoknál (az államháztartás alrendszereinél), gazdálkodó szervezeteknél a Kbt.-ben meghatározott alanyi kör szerint a közbeszerzési referens:

- részt vesz a beszerzés megtervezésében, a lebonyolítás megszervezésében, figyelemmel kíséri a beszerzés megvalósítását a tervezéstől a szerződés utóéletének (garanciális idők, jogok megszűnése) befejezéséig,

- a beszerzés elindításának döntése után rész projektként átveszi annak irányítását, lebonyolítását,

- megszervezi és lebonyolítja a közbeszerzési eljárás dokumentációjának összeállításához szükséges bizottsági üléseket, elkészíti a szükséges háttér-dokumentációt (jegyzőkönyvek, emlékeztetők), gondoskodik az eljárás szükséges hirdetményének közzétételéről, biztosítja és lebonyolítja az eljárás eseményeit (bontás, helyszíni bejárás, értékelés, eredményhirdetés, szerződéskötés), gondoskodik a szerződés utóéletének kezeléséről,

- közreműködik a jogorvoslati eljárásokban.

Ajánlattevői oldalon (gazdálkodó, termelő szervezeteknél) a közbeszerzési referens:

- figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárások hirdetményeit,

- javaslatot tesz az eljárásban való részvételre, amennyiben a beszerzés tárgya a szervezet profiljába illeszkedik és érinti a szervezet gazdasági érdekeit,

- gondoskodik az eljáráson való részvételhez szükséges dokumentumok, igazolások beszerzéséről,

- összeállítja a végleges ajánlatot és képviseli szervezetét az eljárás eseményein,

- közreműködik a jogorvoslati eljárásokban.

3.A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. A beszerzéshez kapcsolódó jogszabályok változásának követése és értelmezése

A szakember legyen képes

- alkalmazni a CD jogtárat a törvényi előírások betartásának érdekében,

- alkalmazni a közbeszerzéshez kapcsolódó jogszabályokat, nyomon követni változásait a közbeszerzésekről szóló törvény célkitűzéseinek figyelembevételével.

2. A beszerzéssel érintett piac vizsgálata

A szakember legyen képes

- megítélni a mikro és makró gazdasági folyamatok várható hatásait a piaci események alapján, figyelemmel a marketing eszközeire,

- prognosztizálni a piaci szereplők magatartását, megítélni gazdasági helyzetüket és a kereslet-kínálati viszonyt a piaci szereplőkről megjelenő gazdasági tanulmányok alapján,

- elemezni és meghatározni az árak várható alakulását a beszerzéssel érintett piac figyelembevételével.

3. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó gazdasági és műszaki igények meghatározása

A szakember legyen képes

- megfogalmazni a beszerzés teljesítésére vonatkozó gazdasági körülményeket és feltételeket a beszerzés tárgyára figyelemmel,

- megfogalmazni a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki paramétereket a törvényi előírásoknak megfelelően,

- olyan mutatórendszert kidolgozni, amely lehetővé teszi a beérkezett ajánlatok közötti választást, figyelemmel a Kbt.-ben meghatározott elbírálási szempontokra,

- használni a munkájához szükséges informatikai eszközöket, figyelemmel a bevezetésre kerülő EKR-re (elektronikus közbeszerzési rendszerre).

4. A közbeszerzési folyamat eseményeinek megszervezése és lebonyolítása

A szakember legyen képes

- megszervezni a közbeszerzési eseményekhez szükséges körülményeket, feltételeket a választott eljárás törvényi előírásai alapján,

- megrendezni, lefolytatni és dokumentálni a szakmai előkészítő és értékelő bizottsági üléseket a Kbt.-ben foglaltak alapján,

- koordinálni a bizottsági tagok tevékenységét a Közbeszerzési Szabályzat alapján,

- közreműködni a ajánlattevői oldalon a közbeszerzés eseményein a megfelelő ajánlattételhez,

- a közbeszerzési tárgyalásokon megfelelően képviselni az ajánlattevőt,

- a közbeszerzési eljárás során érvényre juttatni az ajánlattevő érdekeit.

5. A nyertes személyének kiválasztása

A szakember legyen képes

- tárgyalásokat lefolytatni, képviselni és érvényesíteni az adott szervezet érdekeit,

- megfelelő matematikai módszereket alkalmazni az ajánlatok értékelése során,

- elkészíteni a döntést segítő, előkészítő iratot a Közbeszerzési Szabályzat és a Kbt. alapján.

6. A jogszabályi előírásoknak megfelelő iratok elkészítése

A szakember legyen képes

- kiválasztani és elkészíteni a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában a törvényben előírt iratminták közül a megfelelő hirdetményt,

- az elkészített iratokat megfelelő módon közzététetni és továbbítani,

- összeállítani a törvényben meghatározott dokumentációt, és nyilvántartani az eljárás során keletkezett iratokat a Közbeszerzési Szabályzat és a Kbt. alapján,

- ismerni a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat, és közreműködni a jogorvoslati eljárásban.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A képző igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a képzési programban foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

Szakdolgozat készítése a jelölt által választott gyakorlati eset feldolgozásával a III. fejezet 3. 4. és 5. pontja alapján.

A szakdolgozatot számítógéppel a szaktanárral egyeztetett szempontsor alapján kell elkészíteni.

A szakdolgozat táblázatok, grafikonok nélküli szövegrészének terjedelme 40 000 karakter (1 ív).

A szakdolgozat leadásának határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap.

A dolgozatot a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani az előzetes bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal.

2 A szakmai vizsga részei és tantárgyai

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Jogi ismeretek

- Gazdasági és pénzügyi ismeretek

- Közbeszerzés+EKR ismeretek (EKR: elektronikus közbeszerzési rendszer)

Az írásbeli vizsga időtartama: 360 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Jogi ismeretek

- Közbeszerzés+EKR ismeretek (EKR: elektronikus közbeszerzési rendszer)

- Marketing ismeretek

Egy feleletre fordítható idő: max. 20 perc.

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakdolgozat védése

A gyakorlati vizsga időtartama: max. 20 perc.

A szóbeli és a gyakorlati vizsga (szakdolgozat védése) egy vizsganapra is szervezhető.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon a szakmai vizsga részein.

Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak) ból feladatlap alapján ad számot tudásáról. A feladatlap központilag kerül kiadásra.

- Jogi ismeretek tantárgy keretében a közbeszerzéshez kapcsolódó esettanulmány készítése korábbi döntőbizottsági határozat szöveges elemzése.

- Gazdasági, pénzügyi ismeretek tantárgy keretében megadott paramétereket tartalmazó mérleg és abból számítható mutatók elemzése egy konkrét közbeszerzéshez kapcsolódóan.

- Közbeszerzés+EKR ismeretek (EKR: elektronikus közbeszerzési rendszer) tantárgy keretében a konkrét paraméterekkel megadott közbeszerzési feladathoz a megfelelő eljárástípus kiválasztása, a kiválasztás indoklása és az eljárást megindító hirdetmény elkészítése.

A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak) ból és tételek alapján ad számot tudásáról.

1. Jogi ismeretek

- Kötelmi jog

- A szerződések jellemzői

- Az államháztartás alrendszereinek jellemzői

- A versenyjog és a Kbt. kapcsolatának jellemzői

- Az Európai Unió jogi intézményrendszere

2. Közbeszerzés+EKR ismeretek (EKR: elektronikus közbeszerzési rendszer)

- A Kbt. célja és alapelvei

- A Kbt. alanyi és tárgyi hatálya

- Eljárástípusok és alkalmazási körük

- A Kbt. intézményrendszere

- Az EKR főbb jellemzői napjainkban

3. Marketingismeretek

- Marketing-alapfogalmak

- A különböző piacok és versenyanalízis ismérvei

- Marketingcsatorna

- Kommunikációsmix fogalma és elemei

A tételek központilag kerülnek kiadásra.

A gyakorlati vizsga tartalma:

A vizsgázó megvédi a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként megjelölt a közbeszerzési témakörből választott témát feldolgozó, az opponens által elbírált szakdolgozatot.

4. A szakmai vizsga egyes részei és vizsgatantárgyai alóli felmentés feltételei

A vizsga egyes részei és tantárgyai alól felmentés nem adható.

5. A köztes vizsga beszámíthatósága: -

6. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet az írásbeli vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni.

Eredményes az az írásbeli vizsga, amelynél a jelölt tantárgyanként legalább 70%-os teljesítményt elért.

A szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet a szóbeli vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Sikeres (elégséges) vizsgát tett az a jelölt, aki valamennyi vizsgatárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekített átlaga adja.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a szakdolgozatra és a védésre kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki valamennyi vizsgarész követelményeit teljesítette.

Eredménytelenség esetén csak azt a vizsgarészt kell megismételni, amelyből elégtelen minősítést kapott.

Javítóvizsga - bármelyik vizsgarészt érintően csak a sikertelen vizsga napjától számított 30 napon túl tehető.

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 17. sorszáma alatt kiadott külgazdasági üzletkötő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3433 02

2. A szakképesítés megnevezése: Külgazdasági üzletkötő

3. A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 2522

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A külgazdasági üzletkötő megbízás alapján önállóan megtervezi, megszervezi a külkereskedelmi ügyletet, és - alvállalkozók bekapcsolásával - gondoskodik annak lebonyolításáról.

Ennek keretében az alábbi feladatokat végzi el:

- eligazodik a külkereskedelem szabályozási rendszerében,

- részt vesz a vállalkozás működtetésében,

- bemutatja cége szolgáltatási terjedelmét,

- piacot kutat,

- partnereivel tartós kapcsolatot épít ki,

- előkészíti az üzletkötést,

- irányítja cége PR tevékenységét,

- felügyeli a szerződés teljesítését,

- kezeli a váratlan eseményeket,

- elkészíti a szükséges adminisztrációt.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények

1. Piacelemzés

A szakember legyen képes

- elemezni vállalkozása környezetét statisztikai és gazdasági módszerekkel, számítógépen is,

- meghatározni és alkalmazni a legfontosabb adatforrásokat, az internetet adatforrásként használni,

- az összegyűjtött adatokat statisztikai módszerekkel elemezni, az elemzéseket számítógépes program segítségével is elvégezni,

- grafikusan ábrázolni az egyes jelenségeket számítógépes programok segítségével,

- a kapott adatokat elemezni, és következtetéseket levonni,

- táblázatokat készíteni, módosítani számítógépen,

- megkülönböztetni és jellemezni az egyes piactípusokat,

- leírni a piaci mechanizmusokat, bemutatni hatásukat,

- meghatározni és jellemezni a piaci szereplőket,

- meghatározni a piaci pozíciót, elkészíteni egy vállalkozás SWOT analízisét, egy terméket beilleszteni a BCG mátrix mezőibe,

- meghatározni a piaci igényeket kérdőívek kielemzésével,

- befolyásolni a piaci szereplők elvárásait, összeállítani és alkalmazni a marketing-mix eszközrendszerét,

- jellemezni az országok, régiók speciális fogyasztói szokásait,

- idegen - nemzetközi környezetben is élni a marketingeszközökkel.

2. Ügyfélkör kiépítése

A szakember legyen képes

- előzetes információkat gyűjteni potenciális ügyfeleiről, felhasználva az elérhető adatforrásokat,

- potenciális ügyfeleit kiválasztani a vállalkozások profilját elemezve,

- ügyfeleivel kapcsolatot felvenni szóban és írásban,

- a protokoll szabályait alkalmazni az ügyfélkapcsolatokban,

- a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit alkalmazni üzleti tárgyalásokon.

3. Kapcsolattartás az ügyfelekkel

A szakember legyen képes

- levelet írni számítógépen a levelezés és a stilisztika szabályait alkalmazva,

- e-mailben levelezni,

- a telekommunikációs eszközöket szakszerűen üzemeltetni,

- sokszorosító berendezéseket szakszerűen üzemeltetni,

- önállóan ügyiratkezelői feladatot ellátni, iratokat iktatni, postázni, az iktatókönyvet vezetni,

- idegen nyelven üzleti tárgyalásokat lebonyolítani.

4. Vállalkozások működtetése

A szakember legyen képes

- definiálni a legfontosabb gazdasági alapfogalmakat,

- megkülönböztetni az eltérő gazdasági rendszereket,

- a vállalkozások alapításával és működtetésével kapcsolatos legalapvetőbb feladatokat elvégezni számítógép segítségével, CD jogtár használatával,

- a munkaadó és munkavállaló kapcsolatrendszerébe beilleszkedni,

- a vállalkozáson kívüli gazdasági erők hatásait felismerni,

- a vállalkozások pénzügyi és társadalmi hátterét azonosítani,

- meghatározni és értelmezni a beszámolás és könyvvezetés típusait, azok összefüggéseit,

- bemutatni a vállalkozások vagyonát, a vagyonrészek összetételét, azok hatásait mérlegtábla alapján,

- az analitikus nyilvántartásokat vezetni nyomtatványokon,

- meghatározni a költségeket a számvitel szabályai szerint,

- meghatározni az eredményt a könyvelés alapján,

- eligazodni a magyar bankrendszer és a vállalkozások kapcsolatrendszerében,

- megkülönböztetni az egyes fizetési formákat,

- kitölteni a fizetések bizonylatait,

- kezelni a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartásokat,

- kitölteni az adózáshoz kapcsolódó bizonylatokat,

- meghatározni saját helyét a vállalkozás szervezetében,

- meghatározni a tervkészítés fázisait,

- egy ügylet operatív tervét elkészíteni,

- összeállítani vállalkozása üzleti tervét megadott adatok alapján,

- a vállalkozás más területeivel együttműködve részt venni a stratégia kialakításában.

5. Külkereskedelmi szerződés előkészítése

A szakember legyen képes

- megkülönböztetni az ügylettípusokat,

- felmérni az ügylet kockázatát,

- biztosítást kötni,

- kárigényt kezelni kárjegyzőkönyv alapján,

- meghatározni a vevő és az eladó feladatait, kötelezettségeit és jogait az ügylet során,

- meghatározni a szállítási határidőket,

- meghatározni és beszerezni az engedélyeket, bizonyítványokat,

- megtervezni a fizetést (határidő, hely, módozat),

- meghatározni az áruval kapcsolatos minőséget, szabványt, csomagolást, jelöléseket, kapcsolódó szolgáltatásokat,

- összeállítani a szerződést CD jogtár használatával,

- meghatározni egy ország legfontosabb közlekedési, fuvarozási csomópontjait, útvonalait (elektronikus) térkép segítségével,

- megtervezni az áru útját két földrajzi pont között (elektronikus) térképen, vagy útvonaltervező programmal,

- figyelembe venni a meteorológiai tényezőket a fuvarozás során.

6. Külkereskedelmi szerződés megkötése

A szakember legyen képes

- jellemezni a kereskedelempolitika célját, eszközeit,

- eligazodni a nemzetközi pénzforgalom intézményrendszerében,

- bemutatni a nemzetközi gazdasági integrációkat,

- meghatározni a nemzetközi kereskedelmi szerződések és rendszerek jelentőségét,

- beilleszkedni Magyarország és a nemzetközi intézmények, szervezetek kapcsolatrendszerébe,

- követni az EU szabályozási rendszerét,

- jellemezni Magyarország helyzetét a világkereskedelemben,

- meghatározni a legfontosabb jogi alapfogalmakat,

- bemutatni a joghierarchiát, eligazodni a jogrendszerben,

- meghatározni a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokat,

- munkavállalóként eligazodni a munkajogban,

- a bíróságok hatáskörét és az illetékességet megnevezni,

- jogszabályokat kikeresni (pl. CD jogtárból),

- értelmezni a tulajdonjogot,

- értelmezni a szerzői jogot,

- értelmezni a szerződéskötés jogi vonatkozásait,

- megkülönböztetni az egyes szerződéstípusokat,

- értelmezni a külkereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

7. Külkereskedelmi szerződés teljesítése

A szakember legyen képes

- megszervezni a külkereskedelmi ügylet lebonyolítását,

- megrendelni a szükséges logisztikai, szállítmányozási szolgáltatásokat,

- meghatározni a logisztika jelentőségét,

- meghatározni a logisztikai eszközöket, létesítményeket, rendszereket,

- átlátni a vállalati és a makrologisztikai rendszerek összefüggéseit, saját helyét a rendszerek között meghatározni,

- bemutatni a logisztikai központok működését,

- alkalmazni az Incoterms paritásokat,

- meghatározni a fuvarozási módot,

- kiválasztani az alvállalkozókat,

- megbízni a fuvarozót és/vagy szállítmányozót,

- áralkut kötni,

- kalkulációt készíteni,

- értékelni a lebonyolított ügyletet,

- ügyfeleit minősíteni,

- beszerezni, kiállítani az okmányokat, igazolásokat, bizonyítványokat, engedélyeket,

- kiállítani a számlát,

- ellenőrizni a lebonyolítást,

- kezelni a nem várt eseményeket,

- érvényesíteni a kárigényt,

- ellenőrizni a pénzügyi elszámolásokat.

8. Külkereskedelmi ügylet lebonyolítása

A szakember legyen képes

- különböző, a munkája során előforduló szoftvereket használni,

- legalább két európai nyelven a munkájával kapcsolatos dokumentumokat fordítani, egyszerűbb leveleket és üzeneteket megválaszolni,

- meghatározni az áru sajátosságainak megfelelő csomagolási módot,

- megszervezni az áru sajátosságainak megfelelően az anyagmozgatást, csomagolást és fuvarozást,

- lebonyolítani az import ügyletet különböző fizetési módok alkalmazásával,

- lebonyolítani az export ügyletet különböző fizetési módok alkalmazásával,

- meghatározni a szükséges okmányokat,

- beszerezni a szükséges engedélyeket, igazolásokat,

- kitölteni a vámárunyilatkozatot,

- kiállítani a fuvarokmányokat, származási bizonyítványt,

- szállítmányozási megbízást kötni,

- a fizetési módhoz tartozó okmányokat kiállítani.

9. Különleges ügyletek lebonyolítása

A szakember legyen képes

- lebonyolítani a reexportot,

- lebonyolítani a barter ügyletet,

- lebonyolítani a bérmunka ügyletet.

10. Vámoltatás

A szakember legyen képes

- értelmezni a vámmal kapcsolatos fogalmakat,

- folyamatosan követni a szabályozás változásait,

- értelmezni az EV adattartalmát,

- kiszámítani a vámmal kapcsolatos költségeket, díjakat, adókat,

- meghatározni és beszerezni a vámkezeléshez szükséges vámokmányokat,

- meghatározni és érvényesíteni a kedvezményeket, mentességeket díjtáblázat szerint,

- alkalmazni a korlátozásokat, tiltásokat.

11. Személyiségérvényesítés

A szakember legyen képes

- felismerni az állás szempontjából fontos személyes tulajdonságait,

- önéletrajzot írni számítógépen, sablon segítségével,

- az önéletrajzot a megfelelő formában és kísérettel benyújtani,

- az állásinterjún sikeresen részt venni.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A képző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a képzési programban meghatározott követelményeknek eleget tett,

- külkereskedelmi szakmai C típusú középfokú nyelvvizsga egy idegen nyelvből,

- részvétel a szakmai gyakorlaton, és esettanulmány összeállítása a szakmai gyakorlat alapján.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll.

3. Az írásbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama

- Külkereskedelmi szerződés előkészítése

- Külkereskedelmi szerződés teljesítése

- Vámoltatás

- Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

- Nemzetközi kereskedelmi jogalkalmazás Az írásbeli vizsgarész időtartama: 180 perc.

4. A szóbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama

- Üzleti kommunikáció

- Külkereskedelmi szerződés előkészítése, Külkereskedelmi szerződés teljesítése, Vámoltatás

- Lebonyolítási gyakorlat, Különleges ügyletek

- Nemzetközi gazdaságföldrajz

Egy-egy felelet max. 15 perc.

A gyakorlati vizsgarész tantárgyai és időtartama:

- Lebonyolítási gyakorlat

- Különleges ügyletek

A gyakorlati vizsgarész időtartama: 180 perc.

5. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázók a IV. 2. pontban szereplő tantárgyakból központilag összeállított komplex feladatsort oldanak meg. A feladatok főleg elméleti tudást kérnek számon (fogalommeghatározás, teszt, esszé...).

A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a IV. 2. pontban szereplő tantárgyakból összeállított komplex tétel alapján ad számot tudásáról

A tétel egy a magyarországi gyakorlatra jellemző külkereskedelmi ügylet teljes bemutatását jelenti, annak földrajzi, marketing jellemzésével, üzletkötési és lebonyolítási feladataival. A vizsgázó feleletében ki kell térjen az ügylet jogi hátterére és a kapcsolódó okmányokra.

A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgarész a I V.2. pontban szereplő tantárgyak anyagát magába foglaló komplex feladat megoldása. Ez kiterjed:

- az adott üzleti esemény értelmezésére, jellemzésére,

- az eseménnyel kapcsolatban kérdések és feladatok megoldására,

- okmányok értelmezésére, kitöltésére,

- az üzleti esemény rövid értékelésére.

6. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga részei alól, azok komplexitása miatt felmentés nem adható.

7. A szakmai vizsga értékelése

Az értékelés során a vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli dolgozatot egy (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgarész sikeres teljesítéshez a vizsgázónak 60%-os teljesítményt kell elérni.

Sikertelen írásbeli, illetőleg gyakorlati vizsga esetén a szóbeli vizsga megkezdhető.

A szóbeli vizsgarészt 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A vizsga akkor érvényes, ha a vizsgázó a komplex tétel mind a négy részéből legalább az elégséges érdemjegy szintjén felelt.

Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgán a komplex tételre elégtelen érdemjegyet kapott, a szóbeli vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli dolgozat alapján kapott érdemjegy és a szóbelin kapott érdemjegy alapján kell meghatározni egyszerű számtani átlaggal. A végső osztályzat megállapításánál a kerekítést a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegy felé kell elvégezni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegy adja a szakmai gyakorlat osztályzatát. A vizsgázó a követelményeket sikeresen teljesítette, ha a megszerezhető pontszám 50%-át elérte.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

Javítóvizsga legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehető le.

* * *

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 18. sorszáma alatt kiadott nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3433 03

2. A szakképesítés megnevezése: Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR száma: 1416

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Maximális óraszám: -

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat: -- érettségi vizsga

2 Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakmenedzser - a megbízók megbízása alapján - önállóan tervez meg, készít elő, irányít, illetve old meg szállítmányozás-logisztikai feladatokat áruk nemzetközi rendszerben történő továbbítására, rendelkezésre tartására, hatósági kezelések elvégeztetésére vonatkozóan.

Ennek keretében az alábbi feladatokat végzi el:

- meghatározza saját és versenytársai piaci helyzetét,

- kapcsolatot tart az ügyfelekkel,

- ajánlatot ad/kér/összehasonlít,

- szerződést köt,

- lebonyolítja a fuvarozási/szállítmányozási/logisztikai feladatot,

- pénzügyi elszámolást végez:,

- értékeli a lezárt ügyletet,

- gazdálkodik a rendelkezésére álló erőforrásokkal.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Piacelemzés

A szakember legyen képes

- elemezni vállalkozása környezetét statisztikai és gazdasági módszerekkel, számítógépen is,

- meghatározni és alkalmazni a legfontosabb adatforrásokat, az internetet adatforrásként használni,

- az összegyűjtött adatokat statisztikai módszerekkel elemezni, az elemzéseket számítógépes program segítségével is elvégezni,

- grafikusan ábrázolni az egyes jelenségeket számítógépes programok segítségével,

- a kapott adatokat elemezni, és következtetéseket levonni,

- táblázatokat készíteni, módosítani számítógépen,

- megkülönböztetni és jellemezni az egyes piactípusokat,

- leírni a piaci mechanizmusokat, bemutatni hatásukat,

- meghatározni és jellemezni a piaci szereplőket,

- meghatározni a piaci pozíciót, elkészíteni egy vállalkozás SWOT analízisét, egy terméket beilleszteni a BCG mátrix mezőibe,

- meghatározni a piaci igényeket kérdőívek kielemzésével,

- befolyásolni a piaci szereplők elvárásait, összeállítani és alkalmazni a marketing-mix eszközrendszerét.

2. Vállalkozás működtetése, erőforrás-gazdálkodás

A szakember legyen képes

- definiálni a legfontosabb gazdasági alapfogalmakat,

- megkülönböztetni az eltérő gazdasági rendszereket,

- a vállalkozások alapításával és működtetésével kapcsolatos legalapvetőbb feladatokat elvégezni számítógép segítségével, CD jogtár használatával,

- a munkaadó és munkavállaló kapcsolatrendszerébe beilleszkedni,

- felismerni a vállalkozáson kívüli gazdasági erők hatásait,

- azonosítani a vállalkozások pénzügyi és társadalmi hátterét,

- meghatározni és értelmezni a beszámolás és könyvvezetés típusait, azok összefüggéseit,

- bemutatni a vállalkozások vagyonát, a vagyonrészek összetételét, azok hatásait mérlegtábla alapján,

- analitikus nyilvántartásokat vezetni nyomtatványokon,

- meghatározni a költségeket a számvitel szabályai szerint,

- meghatározni az eredményt a könyvelés alapján,

- meghatározni saját helyét a vállalkozás szervezetében,

- meghatározni a tervkészítés fázisait,

- egy ügylet operatív tervét elkészíteni,

- összeállítani vállalkozása üzleti tervét megadott adatok alapján,

- a vállalkozás más területeivel együttműködve részt venni a stratégia kialakításában.

3. Kapcsolattartás az ügyfelekkel

A szakember legyen képes

- előzetes információkat gyűjteni potenciális ügyfeleiről felhasználva az elérhető adatforrásokat,

- potenciális ügyfeleit kiválasztani a vállalkozások profilját elemezve,

- ügyfeleivel kapcsolatot felvenni szóban és írásban,

- a protokoll szabályait alkalmazni az ügyfélkapcsolatokban,

- a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit alkalmazni üzleti tárgyalásokon,

- levelet írni számítógépen a levelezés és a stilisztika szabályait alkalmazva,

- e-mailben levelezni,

- a telekommunikációs eszközöket szakszerűen üzemeltetni,

- sokszorosító berendezéseket szakszerűen üzemeltetni,

- önállóan ügyiratkezelői feladatot ellátni, iratokat iktatatni, postázni, az iktatókönyvet vezetni,

- idegen nyelven üzleti tárgyalásokat lebonyolítani.

4. Külkereskedelmi szerződés előkészítése

A szakember legyen képes

- megkülönböztetni az ügylettípusokat,

- felmérni az ügylet kockázatát,

- biztosítást kötni,

- kárigényt kezelni kárjegyzőkönyv alapján,

- meghatározni a vevő és az eladó feladatait, kötelezettségeit és jogait az ügylet során,

- meghatározni a szállítási határidőket,

- meghatározni és beszerezni az engedélyeket, bizonyítványokat,

- megtervezni a fizetést (határidő, hely, módozat),

- meghatározni az áruval kapcsolatos minőséget, szabványt, csomagolást, jelöléseket, kapcsolódó szolgáltatásokat,

- összeállítani a szerződést CD jogtár használatával.

5. Szerződéskötés

A szakember legyen képes

- jellemezni a kereskedelempolitika célját, eszközeit,

- eligazodni a nemzetközi pénzforgalom intézményrendszerében,

- bemutatni a nemzetközi gazdasági integrációkat,

- meghatározni a nemzetközi kereskedelmi szerződések és rendszerek jelentőségét,

- beilleszkedni Magyarország és a nemzetközi intézmények, szervezetek kapcsolatrendszerébe,

- követni az EU szabályozási rendszerét,

- jellemezni Magyarország helyzetét a világkereskedelemben,

- meghatározni a legfontosabb jogi alapfogalmakat,

- bemutatni a joghierarchiát, eligazodni a jogrendszerben,

- meghatározni a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokat,

- munkavállalóként eligazodni a munkajogban,

- a bíróságok hatáskörét és az illetékességet megnevezni,

- jogszabályokat kikeresni (pl. CD jogtárból),

- értelmezni a tulajdonjogot,

- értelmezni a szerzői jogot,

- értelmezni a szerződéskötés jogi vonatkozásait,

- megkülönböztetni az egyes szerződéstípusokat,

- értelmezni a külkereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

6. Külkereskedelmi szerződés teljesítése

A szakember legyen képes

- megszervezni a külkereskedelmi ügylet lebonyolítását,

- megrendelni a szükséges szolgáltatásokat,

- beszerezni, kiállítani az okmányokat, igazolásokat, bizonyítványokat, engedélyeket,

- kiállítani a számlát,

- ellenőrizni a lebonyolítást,

- kezelni a nem várt eseményeket,

- érvényesíteni a kárigényt,

- ellenőrizni a pénzügyi elszámolásokat.

7. Fuvarozási/szállítmányozási feladat lebonyolítása

A szakember legyen képes

- meghatározni egy ország legfontosabb közlekedési, fuvarozási csomópontjait, útvonalait (elektronikus) térkép segítségével,

- megtervezni az áru útját két földrajzi pont között (elektronikus) térképen, vagy útvonaltervező programmal,

- figyelembe venni a meteorológiai tényezőket a fuvarozás során,

- legalább két európai nyelven a munkájával kapcsolatos dokumentumokat fordítani, egyszerűbb leveleket és üzeneteket megválaszolni,

- a fuvarozási ágak speciális szabályozási rendszerében eligazodni,

- a nemzetközi fuvarozási megállapodásokat értelmezni, alkalmazni.

- eligazodni a nemzetközi fuvarozást, szállítmányozást szabályozó jogszabályok és egyezmények között,

- meghatározni és különbséget tenni a fuvarozói és a szállítmányozói felelősség között,

- megkülönböztetni a szállítmány és a szállítmányozói felelősségbiztosítást,

- meghatározni a fuvarozási tevékenység résztvevőit, kiszámítani a fuvarozás díját díjtáblázat alapján,

- meghatározni a szállítmányozási tevékenység résztvevőit, meghatározni a szállítmányozás díját díjtétel szerint,

- jellemezni az egyes fuvarozási ágakat,

- kitölteni az egyes fuvarozási ágakhoz tartozó okmányokat,

- kiszámítani az egyes fuvarozási ágak díjait,

- bemutatni az egységrakományképző eszközöket, azok előnyeit, alkalmazási körét,

- megszervezni és lebonyolítani a gyűjtőforgalmat,

- speciális szolgáltatásokat (vásár, reexport) megszervezni és lebonyolítani,

- szállítmánybiztosítást kötni,

- kiválasztani és megbízni az alvállalkozókat (raktár, fuvarozó, kikötő).

8. Logisztikai feladat lebonyolítása

A szakember legyen képes

- meghatározni a logisztika jelentőségét,

- meghatározni a logisztikai eszközöket, létesítményeket, rendszereket,

- átlátni a vállalati és a makrologisztikai rendszerek összefüggéseit, saját helyét a rendszerek között meghatározni,

- bemutatni a logisztikai központok működését,

- bemutatni a minőségbiztosítás folyamatát,

- bemutatni és összehasonlítani a különböző minőségbiztosítási rendszereket,

- tevékenyen részt venni a vállalkozás minőségbiztosítási rendszerének kialakításában,

- bemutatni a szállítmányozásban felmerülő logisztikai feladatokat,

- jellemezni az egységrakományképző eszközöket technikai szempontból,

- jellemezni a rakodási és tárolási rendszereket,

- bemutatni a multimodális fuvarozási módokat, előnyeiket, sajátosságaikat,

- beilleszteni a logisztikai központokat a szállítmányozási feladatba,

- bemutatni az európai közlekedési rendszert.

9. Vámoltatás

A szakember legyen képes

- értelmezni a vámmal kapcsolatos fogalmakat,

- folyamatosan követni a szabályozás változásait,

- értelmezni az EV adattartalmát,

- kiszámítani a vámmal kapcsolatos költségeket, díjakat, adókat,

- meghatározni és beszerezni a vámkezeléshez szükséges vámokmányokat,

- meghatározni és érvényesíteni a kedvezményeket, mentességeket díjtáblázat szerint,

- alkalmazni a korlátozásokat, tiltásokat.

10. Pénzügyi elszámolás

A szakember legyen képes

- eligazodni a magyar bankrendszer és a vállalkozások kapcsolatrendszerében,

- megkülönböztetni az egyes fizetési formákat,

- kitölteni a fizetések bizonylatait,

- kezelni a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartásokat,

- kitölteni az adózáshoz kapcsolódó bizonylatokat,

- elszámolni ügyfeleivel.

11. Ügylet lezárása

A szakember legyen képes

- értékelni a lebonyolított ügyletet,

- ügyfeleit minősíteni.

12. Személyiségérvényesítés

A szakember legyen képes

- felismerni az állás szempontjából fontos személyes tulajdonságait,

- önéletrajzot írni számítógépen, sablon használatával,

- az önéletrajzot a megfelelő formában és kísérettel benyújtani,

- az állásinterjún sikeresen részt venni.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A képző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgára jelentkező a képzési programban meghatározott követelményeknek eleget tett.

- Külkereskedelmi szakmai C típusú középfokú nyelvvizsga egy idegen nyelvből.

- Részvétel a szakmai gyakorlaton, és esettanulmány összeállítása a szakmai gyakorlat alapján.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll.

Az írásbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama:

Külkereskedelmi szerződés előkészítése

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

Nemzetközi kereskedelmi jogalkalmazás

Külkereskedelmi szerződés teljesítése

Vámoltatás

Az írásbeli vizsgarész időtartama: 180 perc.

A szóbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama:

Nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás

Nemzetközi szállítmányozáslogisztika

Vámoltatás

Nemzetközi gazdaságföldrajz

Nemzetközi szállítmányozási jog

Egy-egy felelet időtartama: max. 15 perc.

A gyakorlati vizsgarész tantárgyai és időtartama:

Nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás

Nemzetközi szállítmányozás-logisztika

Nemzetközi szállítmányozási jog

A gyakorlati vizsgarész időtartama: 180 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az, írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázók a IV. 2. pontban szereplő tantárgyakból központilag összeállított komplex feladatsort oldanak meg. A feladatok főleg elméleti tudást kérnek számon (fogalommeghatározás, teszt, esszé...).

A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a IV. 2. pontban szereplő tantárgyakból összeállított komplex tétel alapján ad számot tudásáról.

A tétel egy, a magyarországi gyakorlatra jellemző útvonal teljes bemutatását jelenti, annak földrajzi, logisztikai jellemzésével, a fuvarozási módhoz és az útvonalhoz kapcsolódó jogi keretek ismertetésével és a szállítmányozó konkrét feladatainak meghatározásával.

A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgarész a IV. 2. pontban szereplő tantárgyak anyagát magába foglaló komplex feladat megoldása. Ez kiterjed:

- a fuvarozási (logisztikai) költségek kalkulációjára,

- az eredmények elemzésére,

- a megfelelő fuvarozási (logisztikai) folyamat kijelölésére,

- a lebonyolításhoz szükséges okmányok kitöltésére.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga részei alól, azok komplexitása miatt felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Az értékelés során a vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

- szakmai elméletből és

- szakmai gyakorlatból.

Az írásbeli dolgozatot egy (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgarész sikeres teljesítéshez a vizsgázónak 60%-os teljesítményt kell elérni.

Sikertelen írásbeli, illetőleg gyakorlati vizsga esetén a szóbeli vizsga megkezdhető.

A szóbeli vizsgarészt 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A vizsga akkor érvényes, ha a vizsgázó a komplex tétel mindhárom részéből legalább elégséges érdemjegy szintjén felelt.

Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgán a komplex tételre elégtelen érdemjegyet kapott, a szóbeli vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli dolgozat alapján kapott érdemjegy és a szóbelin kapott érdemjegy alapján kell meghatározni egyszerű számtani átlaggal. A végső osztályzat megállapításánál a kerekítést a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegy felé kell elvégezni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegy adja a szakmai gyakorlat osztályzatát. A vizsgázó a követelményeket sikeresen teljesítette, ha a megszerezhető pontszám 50%-át elérte.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

Javítóvizsga legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehető le.

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 19. sorszáma alatt kiadott szárazépítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5216 22

2. A szakképesítés megnevezése: Szárazépítő 3. Hozzárendelt FEOR szám: 7639

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Képzési idő, maximális óraszám: -

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

- szakmai alkalmassági követelmények

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2 A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szárazépítő a szárazépítés körébe tartozó alábbiakban felsorolt munkafeladatokat önállóan elvégzi, a szárazépítésre vonatkozó kiviteli terveket és részletrajzokat olvassa és érti, az összefüggéseket felismeri, az eredményt ellenőrzi, valamint a munka- és egészségvédelem, illetve a környezetvédelem szabályait figyelembe veszi. A szárazépítési rendszerek beépíthetőségét és alkalmazhatóságát ismeri. A rendszerek alapvető akusztikai, hőtechnikai és tűzvédelmi tulajdonságait munkája során figyelembe veszi.

A szárazépítő fő munkafeladatai:

- Szerelt válaszfalak és előtéthéjak készítése, szerelése.

- Szárazvakolatok és falborítások készítése, szerelése.

- Álmennyezetek és mennyezetborítások szerelése, elkészítése.

- Szerelt padlók és szárazaljzatok készítése, beépítése.

- Szerelt tűzvédelmi borítások és falrendszerek készítése.

- Tetőtér-beépítések belső burkolatának és szigetelésének készítése.

- Speciális szárazépítési technológiák szerelése, készítése.

- Mobil és áthelyezhető válaszfalak szerelése.

- Szárazépítési rendszerek felújítása és helyreállítása.

- Állványok (bak-, létra-, acél cső-, guruló állvány) szakszerű megépítése és bontása.

- A szárazépítésben használatos szerszámok, műszerek és gépek szakszerű használata.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Szerelt falak és előtéthéjak, szárazvakolatok készítése

A szakember legyen képes

- szerelt válaszfalakat, fém- és favázas, egy- vagy többrétegű gipszkarton válaszfalakat, szabadon álló előtéthéjakat, rögzített és áthelyezhető falakat a technológiai előírásoknak megfelelően szerelni, lapokat és lemezeket szakszerűen beigazítani és szerelni,

- szerelt válaszfalak hagyományos épületelemekhez való merev és csúszó csatlakozását kialakítani, mozgási hézagok helyét meghatározni, és azokat kialakítani,

- szerelt falszerkezeteket szakszerűen felújítani és helyreállítani,

- a falszerkezetek építésének, összeszerelésének műveleti, részműveleti sorrendjét önállóan meghatározni, az ahhoz rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentációkat értelmezni és használni,

- a falszerkezeteket, nyílászárókat, falcsatlakozásokat és sarkokat kitűzni, a fal síkját a padlóról a födémre, valamint a kitűzött métervonalat a beépítendő elemekre átvetíteni,

- a tartó, csatlakozó és védőprofilokat a szabási mérettűrés figyelembevételével méretpontosan leszabni, és gondosan beépíteni,

- kész építőelemeket, nyílászárókat szakszerűen beépíteni,

- a kivitelezési munkák megvalósításhoz szükséges lényeges munkaszervezési tudnivalókat alkalmazni,

- a szerelt falak szigetelését és rétegrendjét a hang- és hőszigetelési előírások szerint kialakítani,

- előtét szerelőfalakat és aknafalakat kialakítani,

- tartószerkezetek és oszlopok burkolását, körülburkolásokat és leválasztásokat készíteni, szerelni,

- előre gyártott nyílászáró, szaniter, szerelvény tartószerkezeteket, elektromos elosztó-dobozokat, installációk ellenőrző nyílásait, konzolterhek miatti tartószerkezeteket szerelt válaszfalakba szakszerűen beépíteni,

- hézagolásokat kialakítani, a felületképzést a megfelelő minőség szerint elkészíteni,

- különleges technikai és kialakítási követelményeknek megfelelő szerkezeteket elkészíteni és beépíteni,

- hőszigetelő anyagokat méretre szabni, beépíteni,

- szárazvakolatok fogadására a felületet előkészíteni, gipszkarton táblák ragasztását szakszerűen elvégezni,

- a szárazépítési munkákhoz használatos, gépkezelői képesítéshez nem kötött gépeket és segédberendezéseket munkája során szakszerűen alkalmazni, karbantartani, javítani,

- a szárazépítési munkák kivitelezéséhez szükséges egyszerű építési segédszerkezeteket (bak-, létra-, cső- és guruló állványokat) az azokra vonatkozó biztonságtechnikai előírások ismeretében és azok betartásával szakszerűen telepíteni, bontani és karbantartani, a kész, összeszerelt szerkezetek rendeltetését, szerkezetét, anyagait, valamint az azokkal szemben támasztott követelményeket, ellenőrzésük módjait, meghibásodási lehetőségeiket ismerni,

- a javításra, átalakításra, kiegészítésre szoruló szárazépítési szerkezeteket elbontani, kijavítani,

- a szárazépítési szerkezetek méreteit, minőségét ellenőrizni, az ahhoz szükséges ellenőrző, mérő- és szabályozó eszközöket használni.

2. Mennyezetborítások és álmennyezetek készítése

A szakember legyen képes

- mennyezetborításokat, a gipszkarton, kazettás és sávos álmennyezeteket a technológiai előírások alapján szakszerűen készíteni,

- mennyezetborítások, függesztett álmennyezetek, rögzítő- és vázszerkezetének jellemzőit, műszaki követelményeit és alkalmazási lehetőségeit meghatározni,

- akusztikus és szellőző álmennyezeteket az azokkal szemben támasztott követelmények ismeretében szakszerűen elkészíteni,

- kész építőelemeket, mennyezeti világítást, egyéb beépíthető mennyezetei elemeket álmennyezetekbe beépíteni.

3. Szerelt padlók és aljzatok készítése

A szakember legyen képes

- szárazpadló rendszereket, szárazaljzatokat, üreges, valamint kettős padlókat megépíteni,

- a különböző geometriai formájú kizárásokat elkészíteni,

- síneket és kereteket méretre vágni, átalakítani és rögzíteni,

- mozgási és szegélyhézagokat profilokkal kialakítani,

- a lépéshang elleni védelmet, valamint a szegélyszigetelést szakszerűen biztosítani,

- a fogadószerkezetet a technológiai előírásoknak megfelelő módon előkészíteni,

- lejtéseket, kiegyenlítő feltöltéseket elkészíteni.

4. Tűzvédelem különleges szerkezeteinek kialakítása

A szakember legyen képes

- tűzvédő borításokat teherhordó és merevítő szerkezeteken az előírásoknak megfelelő módon kialakítani,

- tűzvédő csatlakozásokat szellőző és elektrotechnikai szerkezeteken, valamint csővezetékeknél kialakítani, nyílászárók és üvegezések előírásoknak megfelelő tűzállóságát biztosítani,

- kábelcsatornák és légtechnikai vezetékek tűzvédő burkolatait kialakítani,

- magas követelményű tűzvédő falakat, falburkolatokat, aknafalakat, álmennyezeteket az előírásoknak megfelelően elkészíteni.

5. A szárazépítés speciális alkalmazása

A szakember legyen képes

- tetőtér-beépítések belső burkolatát a hő-, pára- és tűzvédelmi előírásoknak, valamint az épületfizikai követelményeknek megfelelően szakszerűen kivitelezni,

- a szárazépítési anyagokat vizes helységekben szakszerűen beépíteni,

- fürdőket és nedves helyiségeket szárazépítési rendszerek alkalmazásával szakszerűen kialakítani,

- sugárvédő szerkezeteket, válaszfalakat, álmennyezeteket, csatlakozásokat, előtétfalakat, sarokkiképzéseket nyílászárok elhelyezésével az azokra vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakítani,

- a tiszta tér technikai kialakításnak követelményeit betartani,

- golyóálló és biztonsági falakat kialakítani,

- Különböző íves szerkezeteket, borításokat, tagozatokat szerelt válaszfalakon és álmennyezeteken elkészíteni.

6. Anyagok kiválasztása, vizsgálata, felhasználása

A szakember legyen képes

- a szárazépítésben felhasznált építőanyagokat jellemezni,

- a gipsz és gipsztermékek előállítását ismertetni,

- a giszkarton építőlemezek típusait, legfontosabb méreteit, élformáit és tulajdonságait megkülönböztetni, valamint azok szakszerű szállítási és tárolási módjait meghatározni,

- az ásványi rost álmennyezeti lapok összetételét és tulajdonságait jellemezni,

- a fémprofilok, fa tartószerkezeti elemek és rögzítő-elemek tulajdonságait meghatározni,

- a különböző szigetelőanyagok fajtáit és tulajdonságait megnevezni,

- a különféle eredetű anyaghibákat és elváltozásokat szemrevételezés alapján felismerni,

- a fém tartószerkezeti anyagok korrózióját, repedését, kifáradását szemrevételezés alapján észrevenni,

- a szárazépítési szerkezeti rendszerekre vonatkozó szabványoknak, műszaki és munkahelyi előírásoknak megfelelő építési anyagok, félkész és késztermékek ismerete alapján felismerni és kiválasztani a felhasználandó anyagokat, azokat felhasználásra megfelelő módon előkészíteni, és az egyszerűbb munkahelyi anyagvizsgálatokat elvégezni,

- az előforduló anyaghibákat, szerkezeti eltéréseket és hibákat felismerni, azok eredetét megállapítani, a javítható hibákat és eltéréseket helyrehozni, okaikat megszüntetni,

- a szárazépítésben használt építési anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, felhasználását, a velük szemben támasztott követelményeket, anyagvizsgálatuk módszereit meghatározni,

- építési hulladékok tárolásával, szállításával, kezelésével kapcsolatos szabályokat meghatározni.

7. Szakmai számítások végzése

A szakember legyen képes

- a szárazépítési munkák anyagszükségletét, szerkezeti és rögzítőelem szükségletét kiszámítani, a számítás módszereit meghatározni,

- a falszerkezetek, álmennyezetek, álpadlók lemezkiosztását kiszámítani,

- a szükséges hőtechnikai, tűzvédelmi, akusztikai valamint súlyszámításokat elvégezni,

- a munkabért, valamint az egyszerű időbért és az egyszerű darabbért kiszámítani,

- normaidő alapján az elvégzendő feladat munkaidő igényét meghatározni.

8. Szakrajzok készítése, tervolvasás

A szakember legyen képes

- az általános szakrajzi alapismereteket alkalmazni,

- a szárazépítési munkákra vonatkozó műszaki tervdokumentációk tartalmát értelmezni, és szakszerűen alkalmazni,

- a szárazépítési szerkezetek szereléséhez, javításához, bővítéséhez, lebontásához rendelkezésére bocsátott műszaki dokumentációkat értelmezni, és szakszerűen alkalmazni,

- az ezekre vonatkozó építési műszaki, technológiai, kiviteli tervek (szerkezeti tervek alaprajzai, metszetei, részlettervei), műhelyrajzok, tervutasítások, ágazati szabványok és műszaki előírások tartalmát értelmezni, és szakszerűen felhasználni,

- az építőipari gyakorlatban meghonosodott tervrajzfajtákat, rajzi szabványokat, ábrázolási módokat, méretezési szabályokat, a méretarányokat, anyag- és egyéb jelöléseket, rajzi utasításokat értelmezni,

- az egyszerűbb műhelyrajzokat, műszaki vázlatokat, részletrajzokat elkészíteni,

- a fal- és födémszerkezetek, szerelt válaszfalszerkeze-tek, vázszerkezetek szerkesztését elkészíteni.

9. Munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások betartása

A szakember legyen képes

- az építés-kivitelezési munkák során alkalmazandó munkavédelmi, baleset-elhárítási, munka-egészségügyi, elsősegély-nyújtási, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírásokat betartani,

- a munkahelyet az anyagtárolás, valamint a közlekedési utak biztosítására vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakítani,

- a munkahelyi baleseti forrásokat kiküszöbölni, a technológiai és munkavédelmi előírásokat betartani, a sérülésveszélyeket a munkavégzés, az anyagszállítás, a közlekedés, a szerszám és géphasználat, valamint az elektromos berendezések, a tűzveszélyes anyagok használata során elkerülni,

- a munkahelyi ártalmakat az egyéni és kollektív védőfelszerelések és berendezések használatával megelőzni,

- a saját és munkatársai biztonságát megóvni,

- a különböző technológiákkal és anyagokkal való munkavégzés során betartandó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni, a speciális védőfelszereléseket és védőberendezéseket szakszerűen használni,

- a munkabaleset során elsősegélyt nyújtani, a baleseteket kiváltó okokat megszüntetni,

- a munkahely rendjére, tisztaságára, elhagyásának rendjére vonatkozó ismereteket betartani,

- a különféle vegyi anyagokkal való bánásmód biztonságtechnikai előírásait betartani.

10. Tűzvédelmi és környezetvédelmi szabványok betartása

A szakember legyen képes

- a munkahelyre és a felhasznált anyagokra vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat betartani,

- a tűzoltó készülékeket és berendezéseket használni, az azok működésére vonatkozó előírásokat betartani,

- a tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó magatartási szabályokat betartani,

- a munkahelyen keletkező építési és bontási hulladékokat szakszerűen csoportosítani,

- az egyszerű hulladékkezelési eljárásokat elvégezni,

- a különféle anyagok környezetre való veszélyességét felismerni, az azok tárolására, szállítására vonatkozó előírásokat betartani,

- a munka során használt anyagok, adalékszerek és azok hulladékaira vonatkozó előírásokat betartani,

- a bekövetkezett környezetszennyezés csökkentését szolgáló intézkedéseket megtenni.

11. Vállalkozási és munkajogi ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes

- meghatározni a vállalkozás gazdasági és társasági formáját, ismertetni ezek jellemzőit,

- meghatározni a saját helyzetét egy adott vállalkozási formán belül,

- kitölteni alapvető pénzforgalmi bizonylatokat és nyilvántartásokat azok tartalmi és formai követelményeinek betartásával,

- értelmezni a vállalkozásokat terhelő legfontosabb központi és helyi adófajtákat, az adózási alapfogalmakat,

- meghatározni a számla, a készpénzfizetési számla és nyugta jellemzőit, kötelező tartalmi elemeit, helyes kitöltésüket,

- meghatározni a bérek járulékait,

- értelmezni a munkajogi alapfogalmakat (munkaszerződés, munkaköri leírás, bérezés, munkaidő, munkarend stb.),

- meghatározni a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaszerződés tartalmára vonatkozó előírásokat.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

- A szakképesítő oktatásban való részvétel.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Anyag- és gyártásismeret

- Szakmai számítások

- Szakrajz

- Munkavédelem

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Szakmai ismeretek

- Anyag- és gyártásismeret

A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy tételt kell húznia. Egy-egy tantárgyi tétel felkészülésére min. 15 perc, a tétel kifejtésére 15-20 perc fordítható.

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

- Meghatározott gyakorlati vizsga feladat önálló elkészítése

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető faladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsga tételeit, a javítási és értékelési útmutatókkal együtt a szakképesítésért felelős miniszter adja ki.

Szakmai ismeretek

- Szerelt válaszfalak típusainak ismerete

- Álmennyezetek és mennyezetburkolatok kialakításának előírásai

- Szárazvakolat, előtéthéjak készítése

- Tűzvédelmi szerkezetek előírásai és tulajdonságai

- Szerelt padlók és szárazaljzatok készítése

- Különleges szárazépítési szerkezetek létrehozása

- Fürdőszoba és nedves helyiségek kialakítása

- Tetőtér beépítés belső burkolatának kialakítása Anyag- és gyártásismeret

- Gipsz és gipsztermékek előállítása

- Gipszkarton építőlemezek fajtái és tulajdonságai

- Ásványi rost álmennyezeti lapok összetétele és tulajdonságai

- Fémprofilok, fa tartószerkezeti elemek és tulajdonságaik

- Rögzítő-elemek fajtái és tulajdonságai

- Szigetelőanyagok fajtái és tulajdonságai

- Speciális szárazépítési anyagok és tulajdonságaik Szakmai számítások

- Anyagszükséglet, szerkezeti- és rögzítőelem szükséglet kiszámítása

- Falak, mennyezetek, padlók lemezkiosztásának számítása

- Hőtechnikai számítások

- Tűzvédelmi számítások

- Súlyszámítások

- Munkabér, egyszerű időbér, egyszerű darabbér, normaidő számítása

- Akusztikai számítások

Szakrajz

- Általános rajzi alapismeretek

- Szerelt válaszfalszerkezetek, álmennyezetek szerkesztése

- Egyszerű szerkezeti elemek ábrázolása párhuzamos vetítéssel

- Építési rajzok olvasása

- Szárazépítésre vonatkozó kiviteli és részletrajzok olvasása

Munkavédelem

- Az építés kivitelezési munkák során alkalmazott munkavédelmi, baleset-elhárítási, elsősegély-nyújtási, környezetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások ismerete

A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsga a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott tételsorok alapján történik.

Szakmai ismeretek

a) Szakmai alapismeretek

- Gipszkarton válaszfalrendszerek fajtái, és azok kialakítása

- Gipszkarton álmennyezetek kialakítása

- Kazettás és sávos álmennyezetek készítése

- Gipszkarton felületek kialakítása, besimítása, festés, tapétázás, és egyéb borítások felhordása esetén

- A gipszkarton tetőtéri alkalmazhatóságának feltétele

- A gipszkarton száraz vakolatként való alkalmazásának feltételei, különböző funkciójú helyiségek esetén a kivitelezési sorrend.

- A gipszkarton szerkezetben elhelyezésre kerülő szerelvények, gépészeti berendezések elhelyezhetőségének kritériumai

- Szárazaljzat és álpadló rendszerek összehasonlítása beépítési tulajdonságaik alapján

Speciális alkalmazási területek

b) Munkavédelem

c) Vállalkozási és munkajogi ismeretek

Anyag- és gyártásismeret

- A gipszkarton gyártása, tulajdonságai, fajtái

- Az illesztési hézagok eltakarására alkalmazott anyagok jellemzése

- A gipszkarton tartószerkezeteinek, rögzítő elemeinek tulajdonságai

- Ásványi rost álmennyezeti lapok tulajdonságai

- Speciális szárazépítési anyagok

A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke, valamint az ÉVOSZ Szárazépítési tagozatát képviselő vizsgabizottsági tag hagyja jóvá.

A vizsgázónak a gyakorlati vizsga során meg kell mutatnia, hogy a munkafolyamatot önállóan megtervezi, az összefüggéseket felismeri, az eredményt ellenőrzi, valamint a munka- és egészségvédelem, illetve a környezetvédelem szabályait figyelembe veszi.

A vizsgázónak a gyakorlati vizsgán az alábbiakban megnevezett témakörökben kell számot adnia szakmai gyakorlati ismereteiről:

- Szerelt falak és előtéthéjak építése

- Mennyezetborítások és álmennyezetek készítése

- Szerelt padlók és aljzatok készítése

- Tűzvédelem különleges szerkezeteinek kialakítása

- Speciális szárazépítési szerkezetek kialakítása

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Mentesül a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki az országos szakmai tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai követelmények alapján összeállított feladatsorokra a vizsgázónak legalább elégséges minősítést kell kapnia.

Az írásbeli vizsga minősítését a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott értékelési szempontok alapján, egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.

A szóbeli vizsgát az egyes tantárgyakból kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, a szakmai ismeretek felé kerekítve, egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga alapján, az írásbeli felé kerekítve, a vizsgabizottság a szaktanárok javaslata alapján állapítja meg.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsgamunka eredményét a munka megtervezése, szakszerű kivitelezése, az elvégzett munka minősége, pontossága, valamint az esztétikai szempontok figyelembevételével egyetlen osztályzattal kell értékelni.

A szakmai gyakorlati vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, ha a vizsga osztályzata elégtelen.

A szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a jelölt egyik részeredménye (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) elégtelen. A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga, a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.