209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet

az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a nemzeti szakértőkre vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtására a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya az uniós intézményekben nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú köztisztviselőkre és a küldő közigazgatási szervekre, továbbá a nemzeti szakértők jelölésében érintett szervekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelőd-jeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak a szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek;

2. nemzeti szakértő: az uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonya a küldő közigazgatási szervnél ez idő alatt is folyamatosan fennáll;

3. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma;

4. küldő közigazgatási szerv: az a közigazgatási szerv, amely a nemzeti szakértővé történő jelölést kezdeményezte a nála közszolgálati jogviszonyban állók közül;

5. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő

a) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint

b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek);

6. napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, a szabályzata alapján fizetett napidíj;

7. Állandó Képviselet: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete.

A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás

3. §

(1)[1] Az Állandó Képviselet - a külügyminiszter útján -a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatja a közigazgatási és igazságügyi minisztert a felhívásról, aki a jelölés érdekében megkeresi és az érintett közigazgatási szerveket.

(2) A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel kapcsolatban érintett közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti a jelölni kívánt személy írásbeli hozzájárulásával.

(3) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan személy jelölhető, aki a munkakörhöz az uniós intézmény által előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, gyakorlattal, továbbá a felhívásban megjelölt idegen nyelv megfelelő szintű ismeretével rendelkezik.

(4)[2] A jelölést - az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján - a közigazgatási és igazságügyi miniszter a külügyminiszter útján, az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.

(5)[3] Ha a feladat- és hatáskör szerint illetékes minisztérium, illetve közigazgatási szerv nem tud jelöltet állítani a határidő betartásához szükséges eljárási időn belül, értesíti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, amely lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy más érintett közigazgatási szerv tehessen javaslatot a jelölésre.

(6)[4] A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Külügyi Szolgálathoz történő jelölést - a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyidejű tájékoztatásával - a külügyminiszter az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.

4. §

(1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról az uniós intézmény és a küldő közigazgatási szerv közötti megállapodás rendelkezik. E megállapodást a küldő közigazgatási szerv felhatalmazása alapján, az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti.

(2) A megállapodásban meg kell határozni különösen:

a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét;

b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát, illetve

c) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetőségét.

(3) A küldő közigazgatási szerv - az uniós intézmény kérelmére - írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.

(4) A küldő közigazgatási szerv - a nemzeti szakértő hozzájárulásával - írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző 12 hónapra visszamenőleg.

(5)[5] A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a kirendelés kezdeti időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet. A kirendelés ezt követően több ízben, indokolt esetben meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra. Kivételesen, ha a szolgálati érdek megkívánja, a kirendelés - egy vagy több alkalommal - a négy éves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre.

5. §

(1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonya folyamatosan fennáll. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére a köztisztviselő kinevezését közös megegyezéssel kell módosítani, a 4. § (1) bekezdésében említett megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

(2) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.

(3) A nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonya a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - felmentéssel nem szüntethető meg.

(4)[6] A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente legalább egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles beszámolni. A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt szakmai konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendeli. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot tájékoztatja.

6. §[7]

Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előzetes véleményének kikérésével - kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.

Járandóságok

7. §

A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt - a Ktv. szerinti illetményén, továbbá az uniós intézménynek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül - az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

8. §

(1) A nemzeti szakértőnek a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig - az utazási napokat is beleértve -jár.

(2) A napidíjpótlék összege

a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a napidíj 20%-a;

b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ba) 12. életév betöltéséig 8%-a,

bb) 12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;

c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ca) 12. életév betöltéséig 10%-a,

cb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.

(3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.

(4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.

(5) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő - a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül - köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére.

(6)[8] A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértő számlatulajdonos fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.

9. §

(1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizetheti.

(2) Amennyiben a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdésben említett összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.

10. §[9]

Évente egy alkalommal a nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével.

11. §[10]

A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti - a tartós külszolgálatban levő köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint - a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg a nemzeti szakértő részére, ha

a) a nemzeti szakértő foglalkoztatásának időtartama kevesebb mint 2 év, vagy

b) a hazaköltözés a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnését megelőző 3 hónapnál korábban történik meg.

12. §

A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.

13. §

A nemzeti szakértő, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében e rendeletnek megfelelően alkalmazandó a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése, illetve a 35. §-a.

Helyettesítés és költségviselés

14. §[11]

A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőt határozott időtartamú - legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló - kinevezéssel helyettesítheti. A helyettesítés az engedélyezett költségvetési létszámkeretet nem érinti.

15. §[12]

16. §

Amennyiben a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő - e rendelet 10. és 11. §-ai szerinti - többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.

A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő

17. §

(1)[13] A jelölést kezdeményező közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára, a külügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter együttes hozzájárulása esetén a köztisztviselő a 2. § 6. pont szerinti napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható.

(2) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára - e rendelet 7-14. §-ai helyett - a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti ellátmány, ellátmánypótlék, ellátmányelőleg, utazási és szállítási költségtérítés, iskoláztatási költség, lakhatással összefüggő költségtérítés, valamint egészségügyi ellátás szabályait kell alkalmazni.

(3)[14]

(4) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőkre - az e szakaszban foglalt eltérésekkel - a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

18. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó magyar jogszabályokon túl az uniós intézményeknek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályai is irányadóak.

19. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit e naptól az uniós intézménynél már nemzeti szakértői foglalkoztatási viszonyban álló köztisztviselőkre is alkalmazni kell.

20. §[15]

E rendeletnek az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázatokra, jelölésekre is alkalmazni kell.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2011.10.13.

[2] Módosította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § b) pontja. Hatályos 2011.10.13.

[3] Módosította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § c) pontja. Hatályos 2011.10.13.

[4] Beiktatta a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.10.13.

[5] Megállapította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2011.10.13.

[6] Beiktatta a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2011.10.13.

[7] Módosította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § d) pontja. Hatályos 2011.10.13.

[8] Módosította a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[9] Megállapította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2011.10.13.

[10] Megállapította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2011.10.13.

[11] Megállapította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2011.10.13.

[12] Hatályon kívül helyezte a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.

[13] Módosította a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 7. § b) pontja. Hatályos 2011.10.13.

[14] Hatályon kívül helyezte a 318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése h) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[15] Beiktatta a 199/2011. (X. 5.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2011.10.13.

Tartalomjegyzék