104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet

a köztisztviselők tartós külszolgálatáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire (a továbbiakban együtt; külképviselet) és az oda kihelyezett köztisztviselőkre és ügykezelőkre terjed ki.

(2) E rendeletet a külföldi kulturális intézetekben tartós külszolgálatot ellátó, illetve a honvédelmi miniszter által felügyelt külképviseleti szervezeti egységekben foglalkoztatott köztisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(3) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá

a) tiszteletbeli konzulok és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek alkalmazottai,

b) a külképviseletek által foglalkoztatott helyi alkalmazottak, a háztartási alkalmazottak és a magánszemélyzet tagjai.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. tartós külszolgálat: az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama - megszakítás nélkül - a három hónapot meghaladja;

2. külképviselet (állomáshely): a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének - a Kormány döntése alapján létrehozott - külföldön működő, következő önálló szervezeti egységei:

a) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete,

b) a Magyar Köztársaság konzuli képviselete,

c) az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve - nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján - harmadik államban működő kereskedelmi képviselet, hivatal és iroda,

d) nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet,

e) kulturális intézet;

3. kihelyező közigazgatási szerv: az a központi közigazgatási szerv, amely az általa foglalkoztatott köztisztviselőt e rendelet szabályai szerint, tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;

4. kihelyezett: kihelyező okirattal tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselő és ügykezelő;

5.[1] diplomata: az a diplomáciai ranggal rendelkező köztisztviselő, aki a külügyminiszter vagy az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a Külügyminisztériumban vagy az Európai Ügyek Hivatalában, illetve külföldön a Magyar Köztársaság külképviselete munkatársaként végzi".

6. szakdiplomata: az a köztisztviselő, akit központi közigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladatnak a Magyar Köztársaság külképviseletén történő ellátására, meghatározott időre helyez át a Külügyminisztériumba;

7. külszolgálat: a Magyar Köztársaság külképviseletein, a kihelyező közigazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője által munkaköri leírásban meghatározott, a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek között végzett tevékenység;

8. kihelyezés: munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező közigazgatási szerv a köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli;

9. biztonsági szolgálat: a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviseletek személyzete és családtagjaik életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviseletek működőképességének fenntartását, valamint a külképviseletek vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja;

10. válsághelyzet: közvetlen életveszélyt okozó természeti katasztrófa, súlyos járvány, terrorista fenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború, vagy háború közvetlen veszélye;

11. szolgálati érdek: a külügyminiszter, illetve a szakmai irányítást ellátó központi közigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletekben megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek;

12.[2] ellátmánypótlékra jogosító személy: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a külszolgálat helyén tartózkodó házastársa vagy élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, a házastársa gyermeke, illetve annak örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);

A külképviseletek vezetői

3. §

(1) A külképviseletek vezetését

a) a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,

b) a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter,

c) a főkonzul,

d) az állandó ügyvivő,

e) a kereskedelmi képviselet-vezető, a hivatalvezető, az iroda vezető,

f) a kulturális intézet igazgatója

(a továbbiakban együtt: képviselet-vezető) látja el.

(2) Képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén - a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében - ideiglenes ügyvivő jár el. Ideiglenes ügyvivő - a következő sorrend szerint - a külügyminiszter által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú hivatásos diplomatája, a képviselet-vezető által kijelölt szakdiplomata.

4. §

A 3. § (1) bekezdésében meghatározott személy a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője.

5. §

A nagykövetség vezetője az érintett képviselet-vezetők útján - a nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek kivételével - ellátja a fogadó államban működő valamennyi külképviselet képviseleti tevékenységének összehangolását, irányítását.

6. §

A nagykövetek, a főkonzulátust vezető főkonzulok külszolgálatuk idejére a Ktv. szerinti osztályvezetői megbízást kapnak. Egyedi döntés alapján osztályvezetői megbízás adható a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában felsorolt képviselet-vezetőnek is.

A szakdiplomaták

7. §

(1) Szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külügyminiszter az érintett szaktárca vezetőjével (a továbbiakban: szakminiszter) tesz együttes előterjesztést a Kormánynak. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az állás-

hely létesítésének szakmai indokolását, a létesítés időpontját, az állomáshelyet, a biztosított létszám és pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét (2. számú melléklet).

(2) Az előterjesztés alapján szakdiplomata álláshely (státus) létesítéséről és a költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. A Külügyminisztérium a későbbi költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárcák igényeit.

8. §

A szakdiplomata kiválasztásának módját a szakminiszter határozza meg. A szakdiplomata álláshelyeket a szaktárca - indokolt esetben - a Ktv. szerinti pályázat útján meghirdeti. A szakdiplomata személyére a szaktárca vezetője tesz javaslatot a külügyminiszternek. A külügyminiszter egyetértése esetén a szaktárca a kiválasztott személyt - a külügyi-diplomáciai felkészülés és a külszolgálat idejére - a Ktv. szerinti határozott idejű áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába helyezi.

9. §

(1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése - a Külügyminisztérium döntése szerint - egytől hat hónapig terjedhet.

(2) A szakdiplomata kiválasztásának, felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a szakminisztérium és a szakdiplomata közötti kapcsolattartásnak a részletes szabályait a külügyminiszter a szakminiszterrel együttes utasításban szabályozza.

(3) A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha teljesíti a 16. §-ban foglalt, a külszolgálat ellátásához előírt általános és különös feltételeket.

(4) A szakdiplomata rangjára, ellátmányszorzójára, illetve a kihelyezés időpontjára a szakminiszter tesz javaslatot, ezek megállapításához a külügyminiszter egyetértése szükséges. Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata időtartama alatt a szakdiplomatára is irányadók az általános rangadományozási és előmeneteli szabályok.

10. §

(1) A szakdiplomata általános irányítását a Külügyminisztérium, szakmai irányítását - a képviselet-vezető útján - a szaktárca végzi. A szakdiplomata alaputasítását a szaktárca, munkaköri leírását - a szaktárca egyetértésével - a Külügyminisztérium készíti el.

(2) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a képviselet-vezető utasításai szerint vesz részt. A biztonsági szolgálat ellátása a szakdiplomata munkaköri kötelezettsége.

11. §

(1) A külszolgálat leteltekor, annak idő előtti megszűnésekor, illetve meghiúsulásakor a Külügyminisztérium a szakdiplomatát visszahelyezi a szaktárca állományába.

(2) A szakdiplomata külszolgálatának megszüntetésére, vagy kihelyezésének visszavonására a szaktárca tesz javaslatot, a külszolgálatot a Külügyminisztérium szünteti meg, illetve vonja vissza. A kihelyezés visszavonásáról rendkívüli esetben - a szakminiszter egyidejű értesítése mellett - a külügyminiszter is dönthet.

Rangadományozás

12. §

(1) A Magyar Köztársaság külképviseletén diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó köztisztviselőnek - amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik - a külügyminiszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz.

(2) A Külügyminisztérium állományába más központi közigazgatási szervtől határozott időre áthelyezett köztisztviselők esetében az első rang adományozására - a külügyminiszternek a rangadományozásról kiadott szabályzatának figyelembevételével - a küldő közigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot.

13. §

(1) A külügyminiszter által adományozott diplomáciai rangok:

a) segédattasé,

b) attasé,

c) III., II., illetve I. osztályú titkár,

d) II., illetve I. osztályú tanácsos.

(2) A külügyminiszter által a konzuli tisztviselőknek adományozott hivatásos konzuli rangok:

a) alkonzul,

b) konzul,

c) főkonzul.

14. §

(1) Diplomáciai, illetve konzuli rangját a köztisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A rang használata a magánéletben akkor megengedett, ha az a rang rendeltetésével és a köztisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.

(2) A rangadományozás részletes eljárási rendjét a külügyminiszter szabályozza.

A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés

15. §

(1) A köztisztviselőt külszolgálatra a kihelyező közigazgatási szerv helyezi ki. A kihelyezéshez a külszolgálatra jelölt személy egyetértése szükséges.

(2)[3]

16. §

(1) Tartós külszolgálatot az a személy láthat el, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a) magyar állampolgár, aki nem állampolgára a fogadó államnak, lakóhelye Magyarországon van, büntetlen előéletű és cselekvőképes;

b)[4] a munkakörhöz jogszabályban, illetve az e rendelet 3. számú mellékletében, továbbá a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatában előírt iskolai végzettséggel, valamint szakképesítéssel rendelkezik.

c) a kihelyező közigazgatási szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen külszolgálatra alkalmas;

d) a közigazgatási szerv által előírt, munkakörének megfelelő szintű idegennyelv-ismerettel rendelkezik;

e) a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatában előírt szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelt;

f) a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, illetve annak elvégzéséhez írásban hozzájárult.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés nem adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítésére a külügyminiszter legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet.

(3) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely viszonyainak megfelelő és a munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.

(4) Meghatározott külszolgálati munkakörök, illetve állomáshelyek esetében a kihelyező közigazgatási szerv az

orvosi alkalmassági vizsgálat keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is előírhatja.

(5) A külszolgálat várható időtartamáról, amely legfeljebb négy év lehet, a kihelyező közigazgatási szerv és a külszolgálatra jelölt személy írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kihelyezés kezdő dátumát és a külszolgálat befejezésének naptári évét. A külszolgálat megszüntetésére a megállapodás szerinti időtartam lejártának naptári évében bármikor sor kerülhet.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója - szakdiplomaták esetében a szaktárca vezetőjének egyetértésével - a külszolgálat megállapított időtartamát szolgálati érdekből, továbbá különös méltányolást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

17. §

(1) A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó országot - hivatalos, illetve magáncélból egyaránt - a kihelyező közigazgatási szerv által meghatározott rend szerint hagyhatja el.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezettet ideiglenesen - legfeljebb három hónapos időtartamra - hazarendelheti (ideiglenes hazarendelés)

a) válsághelyzetben, illetve a közigazgatási szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból;

b) hazai gyógykezelése, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt;

c) szolgálati érdekből.

(3) Ezen időtartam alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a külszolgálat folytatásáról vagy megszüntetéséről. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbíthatja.

(4) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés - külszolgálat folytatása, illetve megszüntetése szempontjából lényeges - körülményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatni kell.

18. §

(1) A külszolgálat megszűnik

a) a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, az értesítő okiratban meghatározott napon,

b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c)[5] a közszolgálati jogviszony megszűnésével vagy három hónapot meghaladó szünetelésével,

d) a kihelyezett halálával.

(2) A külszolgálat megszüntethető

a) a felek közös megegyezésével,

b) a kihelyezés visszavonásával,

c) a kihelyezett kérelmére,

d) nemzetközi jogi okokból.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállása kérdésében a külügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

19. §

(1) A kihelyezés 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről, illetve az áthelyezésről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező közigazgatási szerv lehetőleg hat hónappal megelőzően írásban értesíti.

(2) Más állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése szükséges.

(3) A kihelyezettnek a kihelyezés megszüntetésére vonatkozó kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója három hónapon belül teljesíti.

20. §

(1)[6] A kihelyezés a 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti visszavonásával a külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető.

(2) A külszolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a külképviselet diplomáciai személyzetének tagjai és hivatásos konzuli tisztviselői esetében a külügyminiszter - szakdiplomata esetében a szakminiszter egyetértésével - dönt.

A kihelyező, az áthelyező, az értesítő és a kihelyezést visszavonó okirat

21. §

(1) A kihelyezést, a külszolgálat megszüntetését és a kihelyezés visszavonását, a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezést írásba kell foglalni.

(2) A kihelyezésre és az áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett

a) rangját és munkakörét, munkaköri kulcsszámát (l. számú melléklet);

b) állomáshelyét;

c)[7] a kihelyezés (áthelyezés) időpontjában érvényes alapellátmányának összegét, az arra utaló pontos jogszabályi helyét, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokra való jogosultságát;

d) köztisztviselő külszolgálathoz fűződő besorolását, illetményét;

e) ellátmánypótlékra jogosító személyek nevét, családi jogállását, a gyermekek születési idejét, továbbá ugyanezen adatokat a 26. § (5) bekezdése szerint alkalmi látogatás esetén ellátmánypótlékra jogosító személyek tekintetében;

f) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát;

g) külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a külszolgálat megszüntetésének a 16. § (5) bekezdése szerint megállapított naptári évét, illetve az áthelyezés napját;

h) a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget;

i) kötelezettségeit és jogosultságait, a külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket.

(3) A kihelyező okirat a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.

(4) Az értesítő okiratban rögzíteni kell a végleges hazautazás napját, és tájékoztatni kell a kihelyezetett a hazautazással kapcsolatban.

(5) Amennyiben a külszolgálat a 18. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a kihelyezés visszavonásával szűnik meg, a kihelyezést visszavonó okiratban a (3) bekezdésében foglaltakon túl a kihelyezés visszavonásának indokairól is tájékoztatni kell a kihelyezettet.

(6) A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett részletes munkaköri leírását. A munkaköri leírás tartalmazza a helyettesítés rendjét is.

Járandóságok

22. §

A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezettet - a Ktv. szerinti illetményén felül - maga és a 2. § 1.2. pontjában meghatározott személyek külföldi életvitelének, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos egyéb költségeinek megtérítésére szolgáló ellátmány, ellátmánypótlék, valamint e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

23. §

(1) A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó feladatkörének megfelelően az 1. számú mellékletben meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzószámú munkaköri kulcsszám az irányadó.

(2)[8] Az alapellátmány összegét a külügyminiszter a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint az érintett szakminiszterek egyetértésével állapítja meg.

Ellátmány

24. §

(1) A havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kihelyezettre meghatározott, 1. számú melléklet szerinti szorzószám szorzata adja. A szorzószám a kihelyezett munkaköri feladatainak változása, rangemelés, jutalmazás, vagy fegyelmi döntés esetén a külszolgálat időtartama alatt módosítható.

(2) Az ellátmány a kihelyezett részére a külszolgálat kezdő napjától a végleges hazautazás napjáig - az utazási napokat is beleértve - jár. Amennyiben a kihelyezett végleges hazautazásnak az értesítő vagy a kihelyezést visszavonó okiratban rögzített napja előtt - bármilyen okból - végleg elhagyja állomáshelyét, a tényleges elutazás napját kell a végleges hazautazás napjának tekinteni. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(3)[9] Az ellátmányt és az ellátmánypótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A külszolgálat megszűnése, illetve megszüntetése esetén az ellátmány kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.

(4)[10] Ha az ideiglenes berendelésre a kihelyezett ellen indított fegyelmi eljárás lefolytatása miatt kerül sor, az ideiglenes berendelés idején az ellátmány hetven százalékának folyósítása felfüggesztésre kerül. Amennyiben a fegyelmi eljárás felmentő határozattal zárul, akkor a ki nem fizetett ellátmányt utólag folyósítani kell.

25. §

(1) A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára - legfeljebb 90 napig - állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg. Amennyiben a kihelyezett nincs szállítható állapotban, havi ellátmánya 30%-a megilleti az állomáshelyen 90 napot meghaladó ideig is, de legfeljebb hazaszállításáig.

(2) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó ellátmányon és ellátmánypótlékon felül egyhavi ellátmányt és ellátmánypótlékot az ellátmánypótlékra jogosító személynek ki kell fizetni.

Ellátmánypótlék

26. §[11]

(1) A kihelyezett a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek után jogosult ellátmánypótlékra. Az ellátmánypótlék a kihelyezett külszolgálatának idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig - az utazási napokat is beleértve - jár. A töredékhavi ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(2) Az ellátmánypótlék összege

a) ellátmánypótlékra jogosító házastárs esetén

aa) amennyiben nem rendelkezik munkajövedelemmel, a kihelyezett ellátmányának 25%-a,

ab) ha a kihelyező szerv által fizetett munkabéren (illetményen) kívül a belföldi munkajövedelme és a kihelyező szerv által fizetett ellátmánya, illetve a külföldön szerzett munkajövedelme (megbízási díja, munkabére) összességében nem éri el az állomáshely szerinti alapellátmány összegét, a kihelyezett ellátmányának 12,5%-a;

b) ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány

ba) 12. életév betöltéséig 10%-a,

bb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig iskolarendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;

c) ellátmánypótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány

ca) 12. életév betöltéséig 15%-a,

cb) 12. életév betöltését követően 20%-a, ameddig iskolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.

(3) Ellátmánypótlék nem jár

a) ha az ellátmánypótlékra jogosító személy - a kihelyező szerv által fizetett munkabéren (illetményen) kívüli -belföldi munkajövedelme és a kihelyező szerv által fizetett ellátmánya, illetve a külföldön szerzett munkajövedelme (megbízási díja, munkabére) összességében tárgyhónapban meghaladja az állomáshely szerinti, 1,0 szorzószámmal számított ellátmány összegét. A jövedelem megszerzését a kihelyezett írásban köteles bejelenteni;

b) az ellátmánypótlékra jogosító személynek a fogadó államtól való távollétének időtartama alatt, az elutazás és a visszaérkezés napját is beleértve.

(4) A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a távollétre a kihelyezett évi rendes szabadsága miatt kerül sor.

(5) A kihelyezett köteles 3 munkanapon belül írásban bejelenteni, ha az ellátmánypótlékra jogosító személy a fogadó, vagy más államban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - ideértve az állomáshelyen végzett távmunkát is - létesít.

(6) A kihelyezett a külképviseleten írásban köteles bejelenteni - a fogadó államból történő el-, illetve visszautazást követő 3 napon belül a képviselet vezetőjének és a számfejtést végző kiküldöttnek az ellátmánypótlékra jogosító személyek fogadó államból való távollétének kezdő és befejező időpontját.

(7) A kihelyezett a jogosulatlanul felvett ellátmánypótlékot a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegével köteles visszafizetni.

(8) Az ellátmánypótlékra jogosító házastárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező közigazgatási szerv e § rendelkezéseitől eltérhet.

(9) Az ellátmánypótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a kihelyezett részére a halál bekövetkeztéig járó ellátmánypótlékon felül ki kell fizetni az ellátmánypótlék egyhavi összegét.

(10) Az (1) bekezdésben nem említett családtagoknak az állomáshelyen való tartózkodását a kihelyezett köteles írásban bejelenteni a képviselet-vezetőnek.

(11) A külügyminiszter a fogadó országban kialakult válsághelyzet esetén a külképviseleten maradó kihelyezettek részére meghatározott időtartamra, egyszeri utasításban különpótlékot állapíthat meg.

(12) Az iskolarendszerszerű oktatás keretében végzett középfokú szakképzés befejezésének időpontja alatt az első érettségi, illetve szakmunkás bizonyítvány megszerzési hónapjának végét kell érteni.

Ellátmányelőleg

27. §

(1)[12] A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történt megérkezést követően, az első ellátmány kifizetéséig - egy alkalommal, az állomáshelyre jogszabályban megállapított alapellátmánnyal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számítva, kéthavi, az ellátmánypótlékra jogosító gyermekkel kihelyezésre kerülő kiküldött részére háromhavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújt.

(2)[13] A kihelyező közigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározottakon felül, a kihelyezett kérelmére - kizárólag gépkocsi vásárlás céljára - az alapellátmánnyal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számított, háromhavi ellátmánynak megfelelő, kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a kihelyezéstől számított egy éven belül. A gépkocsi vásárlás céljára adott összeg nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. A gépkocsi vásárlást a kihelyezett számlával igazolja.

(3) A kihelyezett a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira - az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára - köteles a vásárlással egyidejűleg casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(4) A munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsit - jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében - a kihelyezett a külszolgálat teljes időtartama alatt köteles a munkakörével összefüggő feladatai ellátására is használni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget 10 havi, a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsönt pedig 20 havi részletben kell visszafizetni, abban a pénznemben, amelyben nyújtották. Az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön törlesztését a felvételét követő második hónapban kell megkezdeni.

(6) Ha a külszolgálat az ellátmányelőleg vagy a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt fejeződik be, a kihelyezett tartozásának fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön - legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül - a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott deviza eladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.

(7) Ha a kihelyezett az ellátmányelőleget és a munkáltatói kölcsönt a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező közigazgatási szerv jogosult a késedelmes napokra a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívül fejeződik be az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt, a törlesztésre a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatának megfelelően a fentieknél kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(8) Az egy évet meg nem haladó időtartamú kihelyezés esetén ellátmányelőleg és munkáltatói kölcsön nem adható.

(9) A kihelyezett halála esetén az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön még esedékes, járandóságból le nem vonható része különös méltánylást érdemlő esetben kérelemre részben vagy egészben elengedhető.

(10)[14] Áthelyezés esetén - a kihelyező közigazgatási szerv egyedi döntése alapján - kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön nyújtható.

Kiküldetés az állomáshelyről

28. §

(1)[15] Ha a kihelyezett a külszolgálata alatt harmadik országban ideiglenes kiküldetést teljesít, ellátmánya mellett napidíj is megilleti. A fogadó államban teljesített ideiglenes kiküldetés esetén a napidíjat a kihelyezett ellátmánya tartalmazza.

(2)[16] Ha a kihelyezett az (1) bekezdés szerint ideiglenes kiküldetést teljesít, a napidíj egynapi összege az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18) Korm. rendeletben foglaltak alapján kerül meghatározásra.

(3) A kiküldött részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár.

Helyettesítés a külképviseleten

29. §

(1) A kihelyezettet nem illeti meg helyettesítési díj a munkaköri leírásban meghatározottak szerint rendes éves szabadságát töltő kihelyezett helyettesítése esetén.

(2) Ha a kihelyezett saját munkakörének ellátása mellett, a képviselet-vezető írásbeli utasítása alapján, 15 naptári napot meghaladóan mást helyettesít, a helyettesítés első napjától helyettesítési díj illeti meg.

Biztonsági szolgálat

30. §

(1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett munkaköri kötelezettsége a biztonsági szolgálat ellátása, melyre külön díjazás nem jár.

(2) A biztonsági szolgálat ellátásának általános rendjét a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg.

(3) A képviselet vezetője válsághelyzet esetén elrendelheti a kihelyezetteknek és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyeknek a külképviselet helyiségeiben történő biztonsági tartózkodását.

(4) A válsághelyzetben a kihelyező közigazgatási szerv dönt a kihelyezettek és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyeknek biztonságos helyre történő menekítéséről, illetve hazaszállításukról. Az e feladat végrehajtásából eredő, a felmerülő kockázattal arányos költségeket a kihelyező közigazgatási szerv viseli.

Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét

31. §

A kihelyezettek munkaidő-beosztásának általános szabályait, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának szabályait a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg.

Szabadság

32. §

(1) Az évi rendes szabadság időarányos részét a külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható. A tárgyévi fel nem használt szabadság a végleges hazautazás napját követően a belföldi szabályozás szerint vehető igénybe.

(2) A külképviselet vezetője - a kihelyezett igényének megismerése után - a váltási tervvel egyidejűleg és azzal összhangban, február végéig készíti el a szabadságolási tervet. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselet-vezető által elkészített terv alapján határozza meg az adott külképviseleten dolgozók szabadságának tárgyévi ütemezését.

(3) A szabadságolási terv elkészítésénél a következőket kell irányadónak tekinteni:

a) biztosítani kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését;

b) a munkaköri leírásuk szerint egymást helyettesítő munkatársak, valamint a képviselet-vezető és az első beosztott egy időben nem lehetnek távol a külképviselettől.

(4) A szabadságolási tervben meghatározottól eltérő időben a kihelyezett csak munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vehet igénybe szabadságot.

(5) A kihelyezett belföldön eltöltött szabadságára történő haza- és visszautazásra évente egy alkalommal utazási napokra jogosult. Az utazási napok száma megegyezik a külszolgálatra történő kiutazáshoz, illetve visszautazáshoz biztosított napok számával.

(6) Szakfeladatot ellátó kihelyezett szabadságának időtartamára indokolt esetben a kihelyező közigazgatási szerv helyettesítőt küldhet.

Utazási és szállítási költségtérítés

33. §

(1) A kihelyezett utazásának költségeit a következő esetekben a kihelyező közigazgatási szerv viseli:

a) az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is;

b) ideiglenes hazarendeléskor;

c) szabadságra történő hazautazáskor és visszautazáskor, évente egy alkalommal (kivéve a külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évét, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot);

d) szülő, gyermek, házastárs és annak szülője, továbbá a testvér temetésére történő hazautazáskor.

(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjait a 2. § 12. pontjában meghatározott személyekre is alkalmazni kell.

(3) Évente egy alkalommal a kihelyező közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő - egyébként e rendelet 2. § 12. pontja szerint ellátmánypótlékra jogosító - házastárs és gyermek állomáshelyre és hazautazásának költségeit, a kihelyezés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével.

34. §

A kihelyezett és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a külszolgálat megkezdésekor, befejezésekor és más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéskor a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A költségviselés mértékét a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg.

35. §

Az állomáshelyen, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt kihelyezett hazaszállításáról és temetéséről a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A kihelyezett kérelmére a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a kihelyezett állomáshelyen elhunyt együtt élő családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

Iskoláztatási költség

36. §[17]

(1) A kihelyező közigazgatási szerv az e §-ban foglaltak szerint biztosítja, hogy a kihelyezett ellátmánypótlékra jogosító gyermeke a kihelyezés ideje alatt az állomáshelyen az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő és elsősorban térítésmentesen igénybe vehető, vagy átlagos költségszintű oktatási intézményben előkészítő, alap- és középfokú tanulmányokat folytathasson.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője meghatározza és szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgálja az állomáshelyen rendelkezésre álló azon - az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő, átlagos költségszintű, világnyelven, illetve az általános gyakorlat szerint Magyarországon eredménnyel hasznosítható nyelve(ke)n képzést folytató - oktatási intézmény(ek) körét, amelyek tandíjára - a kihelyező közigazgatási szerv a külképviselet nevére, címére szóló számla vagy számlát helyettesítő bizonylat ellenében - térítést biztosít (tandíj térítés).

(3) A tandíj térítés mértéke tanévenként a tandíj 80 százaléka. A fennmaradó összeget a kihelyezett viseli (önrész). Ettől eltérően, amennyiben a tanévre - a kihelyezett összes ellátmánypótlékra jogosító gyermekének tandíja után - fizetendő, éves önrész a kihelyezett éves bruttó ellátmányának 20 százalékát meghaladja, akkor a kihelyező közigazgatási szerv az éves tandíjnak ezt a részét is megtéríti.

(4) Ha a kihelyezett gyermekét a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározottaktól eltérő oktatási intézményben kívánja beíratni, vagy az állomáshelyen térítésmentesen igénybe vehető angol, német, francia, spanyol nyelven - az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő - képzést folytató oktatási intézmény, akkor a kihelyező szerv a kihelyezett részére tandíj térítést nem biztosít.

(5) A kihelyezett sajátos nevelésű igényű gyermeke különleges gondozás keretében történő pedagógiai, gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai ellátásának költségeit a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint téríti a kihelyező közigazgatási szerv.

A kihelyezett lakhatása

37. §[18]

(1) A kihelyező közigazgatási szerv köteles a kihelyezett számára a feladatkörének, a vele együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást biztosítani.

(2) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit, a lakás bérleti díját a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A lakás fenntartásával kapcsolatos valamennyi költség (többek között a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatások díja) megfizetése a kihelyezettet terheli, amelyekre - mérőóra hiányában - a kihelyező közigazgatási szerv átalányt állapít meg.

(3) A kihelyezettek lakhatására (a kihelyezettek lakásaira és a lakások berendezésére, a közüzemi díjak átalánydíjas térítésére) vonatkozó alapvető elveket, illetve a kihelyezett feladatkörének, a vele együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő szolgálati lakások bérleti díjának felső határát a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg.

Egészségügyi ellátás

38. §

(1) A kihelyezett és a vele együtt az állomáshelyen tartózkodó házastársa és gyermeke a külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére. Az ellátmánypótlékra jogosító további személyek egészségügyi ellátása költségeinek megtérítését - azonos normákat alkalmazva - a kihelyező közigazgatási szerv vállalja.

(2)[19] A kihelyező közigazgatási szerv a megtérítési igény érvényesítésére fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervével megállapodást köt. A megtérítési igény érvényesítésével kapcsolatos eljárásban, a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása érdekében a felek kötelesek a BNO (betegségek nemzetközi osztályozása), illetve a WHO kódokat használni, illetve azt elfogadni.

(3)[20] A kihelyező közigazgatási szerv a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által térített ellátási költségtérítés mértékét 100%-ra kiegészítheti. Ennek fedezetére kiegészítő biztosítás köthető.

(4) A kihelyező közigazgatási szerv az állomáshelyre előírt kötelező védőoltások költségét számla ellenében megtéríti a kihelyezettnek és a 2. § 12. pontban meghatározott személyeknek.

(5)[21] A megváltozott munkaképességű kihelyezett, valamint a 2. § 12. pontjában meghatározott személy fogyatékosságával összefüggő kiegészítő gyógykezelések, - gyógytorna , fizikoterápia, segédeszközök - költségeihez a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által térített ellátási költségtérítésen túl a kihelyező közigazgatási szerv indokolt esetben hozzájárulhat.

A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok

39. §

A 2. § 12. pontjában meghatározott személy a fogadó államban - a magyar külképviselet kivételével - csak a külügyminiszter hozzájárulásával vállalhat munkát.

40. §

A kihelyezett és a 2. § 12. pontjában, valamint a 26. § (5) bekezdésében meghatározott személyek a külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevél igénybevételére.

41. §[22]

Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a 26. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában és a (4) és (5) bekezdésben, a 27. § (1) és (2) bekezdésében, a 36. §-ban, valamint a 37. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok csak egyiküket illetik meg, a 26. § (7) bekezdésében és a 37. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek csak egyiküket terhelik. A 36. § (4) bekezdésében meghatározott önrész megállapítása során kizárólag a magasabb összegű ellátmánnyal rendelkező kihelyezett ellátmányát kell alapul venni.

42. §

Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy e rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket jogszabályban állapítsa meg.

Záró rendelkezések

43. §

Ez a rendelet - a 44. §-ban foglalt eltérésre figyelemmel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

44. §[23]

45. §

(1) E rendelet hatálybalépése előtt a köztársasági elnök által kinevezett és megbízott főkonzulokat - a külügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök menti fel.

(2) A határozott idejű áthelyezés alapján tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselők külszolgálatának megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a Külügyminisztérium annak pontos időpontjáról előzetesen írásban értesíti az áthelyező közigazgatási szervet.

46. §[24]

(1) E rendeletnek a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-ával megállapított 16. § (1) bekezdés b) pontját a 2011. január 1-jét követően kihelyezett személyekre kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az R1. 9. §-ával megállapított 28. § (1) és (2) bekezdését az R1. hatálybalépését követően megkezdett ideiglenes kiküldetésekre kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek az R1. 10. §-ával megállapított 36. §-át 2011. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelethez

Munkaköri kulcsszámok és szorzószámok

Munkaköri kulcsszámok és szorzószámok
Kulcs­számDiplomáciai és konzuli rangokSzorzószám
20nagykövet4,00—5,00
21követ, főkonzul3,50—4,00
22I. o. és II. o. nagykövetségi tanácsos2,80—3,50
23I. o., II. o. és III. o. nagykövetségi titkár2,40—2,90
24segédattasé, attasé2,30—2,40
25gazdasági vezető, gazdasági felelős, rend­szergazda1,80—2,60
26titkárnő, TÜK kezelő, konzuli és gazdál­kodási ügyintéző, rejtjelző1,70—2,30
27szakmunkás, gépkocsivezető, kisegítő1,00—2,00

2. számú melléklet a 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelethez

Tervezési segédlet szakdiplomata álláshely létesítéséhez

Tervezési segédlet szakdiplomata álláshely létesítéséhez
Állomáshely: Alapellátmány:
Létesítés tervezett időpontja: Árfolyam:
Személyi juttatások és a kapcsolódó járulékok
Megnevezése1 hónap..... hónap
USD/ EUROezer forintUSD/ EUROezer forint
Hazai kiküldöttek
forintilletmény
devizaellátmány
házastársi pótlék
családi pótlék
napidíj (havonta 2 nap)
egyéb személyi juttatás
Személyi juttatások összesen
Munkaadókat "terhelő járulékok összesen
Dologi kiadások
Megnevezése1 hónap..... hónap
USD/ EUROezer
forint
USD/ EUROezer forint
Bérleti díjak: — hivatal/iroda
— lakás
Reprezentáció
Global keret
Utazási kiadások
Ingóságok kiszállítása
Iskoláztatási költség
Magángépkocsi-használat
Nyelvtanulási hozzájárulás
Egészségügyi költségtérítés ki­egészítés
Egyéb dologi kiadások
Dologi kiadások összesen
Folyamatos működés kiadásai összesen
Felhalmozási kiadások
Megnevezése1 hónap..... hónap
USD/ EUROezer forintUSD/ EUROezer forint
Gépjárműbeszerzés
Lakberendezési és irodaberende­zési kiadások
Távközlési és számítástechnikai beruházások
Biztonságtechnikai beruházások
Ingatlanok vásárlása, felújítása, átalakítása
Egyéb beruházások
Felhalmozási kiadások összesen
Egyszeri kiadások összesen
A nyitás egyszeri és folyamatos működési kiadásai összesen
Számításnál alkalmazott főbb paraméterek
Árfolyam:
Tervezett létszámadatok (fő):
diplomata
adminisztratív munkatárs (önálló)
adminisztratív munkatárs (házastárs)
egyéb foglalkoztatás
helyi alkalmazott

3. számú melléklet a 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelethez[25]

MunkakörSzükséges végzettség
gazdasági vezetőállamilag elismert felsőfokú gazdasági, illetve pénzügyi-számviteli végzettség
gazdasági felelősállamilag elismert középfokú gazdasági, illetve pénzügyi-számviteli végzettség

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 356/2004. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2005.01.01.

[2] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[3] Hatályon kívül helyezte a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 13. § a) pontja. Hatálytalan 2010.11.11.

[4] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[5] Módosította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 13. § b) pontja. Hatályos 2010.11.11.

[6] Megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2011.07.26.

[7] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[8] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[9] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[10] Beiktatta a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[11] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[12] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.11.11.

[13] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.11.11.

[14] Beiktatta a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.11.11.

[15] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[16] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[17] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[18] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 11. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[19] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 107. § a) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[20] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 107. § b) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[21] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 107. § b) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[22] Megállapította a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[23] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 852. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[24] Beiktatta a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § - a. Hatályos 2010.11.11.

[25] Beiktatta a 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet 14. § - a. Hatályos 2010.11.11.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére