20/2004. (IV. 21.) PM rendelet
az elektronikus számláról
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 71. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. §
(1) Az elektronikus úton kiállított számla, vagy egyszerűsített számla (a továbbiakban együtt: elektronikus számla) adóigazgatási azonosításra akkor alkalmas, ha
a) tartalmazza az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 16-17. pontjaiban meghatározott adatokat,
b) a vevővel, megrendelővel történt előzetes szerződés alapján, a 2. §-ban előírt módon bocsátották ki, és
c) az áfa-törvény 43. §-ának (7) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelel.
(2) Az elektronikus számla az áfa-törvény 43. §-ának (7) bekezdésében meghatározott feltételek szerint adóigazgatási azonosításra akkor felel meg, ha az adóalany az elektronikus számla
a) eredetének hitelességét,
b) tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét,
c) értelmezhetőségét (olvashatóságát),
d) a jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint
e) a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét
a kibocsátáskor és a számla megőrzésére külön jogszabály által előírt időtartam alatt is biztosítja.
2. §
(1) Elektronikus számla
a) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában, vagy
b) elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus adat formájában
bocsátható ki.
(2) Az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával elektronikus számla a felek által e rendelet 1. számú melléklete szerint ajánlott tartalommal, előzetesen, írásban kötött szerződés alapján bocsátható ki.
(3) Az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával kibocsátott elektronikus számla esetén a számlát kibocsátó köteles havonta a havi bevallás benyújtására előírt határidőben az e rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalommal papír alapú összesítő dokumentumot két példányban kiállítani.
(4) Az összesítő dokumentum egyik példányát a számlát kibocsátó a vevő adóalanynak megküldi, a másik példányát pedig megőrzi.
3. §
Amennyiben az adóalany ugyanannak a vevőnek, megrendelőnek kibocsátott több elektronikus számlát tartalmazó elektronikus számlaköteget állít ki, az egyes számlák azonos adatait elégséges egyszer feltüntetni, feltéve, hogy az összes számla valamennyi adata hozzáférhető. A 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a számlaköteget kell legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátni.
4. §
(1) Az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában, az áfa-törvény 13. § (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott Közösség területén kell megőrizni.
(2) Az adóalany az adóhatóság felhívására az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot ellenőrzés céljából 3 munkanapon belül bemutatja.
(3) A helyszíni ellenőrzés során az adóalany az adóhatóság részére a számlák olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt biztosítja, a szükséges felvilágosítást megadja. Az adóalany az általa megőrzött számlák másolatát az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
(4) Aki külön jogszabály szerint adóvisszatérítés miatt számla bemutatására kötelezett az adatokat az adóhatóság által közzétett formátumban is az adóhatóság rendelkezésére bocsátja.
(5) Az adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult az elektronikus számla kiállításának folyamatát oly módon ellenőrizni, hogy felügyelete mellett az adóalany számlát bocsát ki.
(6) Amennyiben a számlát a teljesítésre kötelezett adóalany nevében, képviseletében eljáró harmadik fél adóalany bocsátja ki, amely több adóalany nevében is eljár, a számlákat és az összesítő dokumentumokat képviselt adóalanyonként elkülönítve kell nyilvántartania.
5. §[1]
Az elektronikus aláírás alkalmazásával kiállított számlák megőrzésének részletszabályait külön jogszabály* határozza meg.[2]
6. §
Az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus számla megőrzése során a számla megőrzője köteles az 1. § (2) bekezdésében foglalt feltételeket a számla őrzése alatt folyamatosan biztosítani.
7. §
(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően végrehajtott elektronikus számlázás során kell alkalmazni.
(2) Ezen rendelet 5. §-a helyébe az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályairól, az elektronikus archiválás szolgáltatás részletes szabályairól valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus archiválás szabályairól IHM rendelet hatálybalépésével a következő rendelkezés lép:
"5. § Az elektronikus aláírás alkalmazásával kiállított számlák megőrzésének részletszabályait külön jogszabály határozza meg."
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.)
a) 1. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, ugyanakkor a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra módosul:
[Az (1) bekezdésben megjelölt bizonylatokon kívül más módon előállított bizonylatok a következők lehetnek:]
"c) külön jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton kiállított számla, amelynek szigorú számadás alá vonása az (5) bekezdés szerint megvalósul oly módon, hogy a program - beleértve az alaki hibás, vagy tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is - kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a kibocsátó által megőrzött számlák alapján a hiánytalan elszámolás biztosított"
b) az R. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az Áfa-tv. szerinti bizonylat-kibocsátási kötelezettség átvállalása esetén az adóalany vevő, az adóalany pénzügyi képviselő, vagy az adóalany kibocsátó nevében eljáró bármely harmadik fél adóalany által kibocsátott számla akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha
a) az 1. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeket a kibocsátásra eredetileg kötelezett adóalany teljesíti, a betelt nyomtatványtömb a tőpéldányokkal való hiánytalan elszámolás mellett a számlakibocsátásra eredetileg kötelezett adóalanyhoz kerül vissza,
b) az 1. § (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti feltételek teljesítésével előállított számla esetében a kibocsátásra eredetileg kötelezett előre, írásban meghatározott sorszámtartományt biztosít a számla előállítója részére, melyet maga is nyilvántart, ellenőriz,
c) a számlát előállító adóalany, amely több adóalany nevében is eljár a b) pontban hivatkozott sorszámtartományokat képviselt adóalanyonként elkülönítve kezeli, nyilvántartja."
Dr. Draskovics Tibor s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 20/2004. (IV. 21.) PM rendelethez
| Az 5. § (1) bekezdésében hivatkozott, az elektronikus adatcsere rendszer (EDI rendszer) alkalmazásával történõ elektronikus számlázásról szóló szerzõdés ajánlott tartalma — figyelemmel az Európai Közösségek Bizottsága 1994. október 19-i 94/820/EK Ajánlásában foglaltakra — a következõ: Az elektronikus adatcserére (EDI) vonatkozó mintaszerzõdés Jogi rendelkezések Ez az EDI Szerzõdés az alábbi felek között jött létre: ....................................................................................................................................................................................., valamint (a továbbiakban: a felek) . 1. cikk Tárgy és hatály 1.1. Az "Európai Modell EDI Szerzõdés", a továbbiakban "a Szerzõdés", meghatározza a kereskedelmi ügyleteket elektronikus adatcserével (EDI) lebonyolító felekre vonatkozó rendelkezéseket. 1.2. A Szerzõdés az alábbiakban közölt jogi rendelkezéseket tartalmazza, és kiegészül egy Mûszaki Melléklettel. 1.3. Hacsak a felek között ettõl eltérõ megállapodás nem jön létre, a Szerzõdés rendelkezései nem határozzák meg az EDI felhasználása által érintett ügyletekbõl keletkezõ, szerzõdésekben rögzített kötelezettségeket. |
| 2. cikk | Definíciók |
| 2.1. | Ebben a Szerzõdésben az alább felsorolt fogalmak jelentése a következõ: |
| 2.2. | EDI: |
| Az elektronikus adatcsere kereskedelmi és ügyviteli adatok továbbítása egy számítógéptõl egy másik számítógéphez, egy EDI üzenet szerkezetét meghatározó egyeztetett formátumban. | |
| 2.3. | EDI üzenet: |
| Egy EDI üzenet egyeztetett szabvánnyal összhangban szerkesztett szegmensrendszer, amely számítógéppel olvasható formátumban készül, valamint automatikusan és egyértelmûen feldolgozható. | |
| 2.4. | UN/Edifact: A UN/ECE1 definíció értelmében az ENSZ közigazgatásban, kereskedelemben és közlekedésben megvalósuló elektronikus adatcserére vonatkozó szabályai, amelyek magukban foglalják az áruk és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó strukturált adatok független számítógépes információs rendszerek közötti elektronikus cseréjére vonatkozó, nemzetközi forgalomban egyeztetett szabványokat, könyvtárakat, valamint irányelveket. |
| 2.5. | Átvétel visszaigazolása: |
| Egy EDI üzenet átvételének visszaigazolása egy olyan eljárás, amellyel egy EDI üzenet átvétele alkalmával ellenõrzik a szintaxist és a jelentést, és a címzett megfelelõ visszaigazolást küld a feladónak. | |
| 3. cikk | A szerzõdés érvényessége és létrejötte |
| 3.1. | A felek, amelyek alávetik magukat a Szerzõdés rendelkezéseinek, kifejezetten lemondanak azon jogukról, hogy az EDI eszközeivel és a Szerzõdés feltételeivel összhangban létrejött szerzõdés érvényességének megkérdõjelezésére pusztán arra való hivatkozással, hogy a szerzõdés EDI felhasználásával teljesült. |
| 3.2. | Mindegyik fél eljár annak érdekében, hogy egy feladott vagy kapott EDI üzenet tartalma összhangban legyen saját országának hatályos törvényi rendelkezéseivel; ez utóbbiak alkalmazása nem korlátozhatja egy EDI üzenet tartalmát. Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy késedelem nélkül tájékoztassa a másik felet az összhang esetleges hiányáról. |
| 3.3. | Egy EDI felhasználásával létrejött szerzõdés akkor és ott jön létre, ahol és amikor egy ajánlat elfogadását jelentõ EDI üzenet eléri az ajánlattevõ számítógépes rendszerét. |
| 4. cikk | EDI üzenetek bizonyítékának elfogadhatósága |
| A hatályos nemzeti jogszabályok által engedélyezett mértékben a felek ezennel kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen Szerzõdés a rendelkezéseivel és feltételeivel összhangban megõrzött és nyilvántartott EDI üzenetek elfogadhatóak lesznek a bíróságok elõtt és az üzenetekben foglalt tények bizonyítékának minõsülnek, hacsak ezzel ellentétes bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. | |
| 5. cikk | EDI üzenetek feldolgozása és az üzenetek átvételének visszaigazolása |
| 5.1. | Az EDI üzeneteket nyomban átvételüket követõen, de mindenképpen a Mûszaki Mellékletben meghatározott idõkereteken belül kell feldolgozni. |
| 5.2. | Az átvétel visszaigazolása nem szükséges, hacsak azt kifejezetten nem kérik. |
| Az üzenet átvételének visszaigazolása a Mûszaki Melléklet kifejezetten erre vonatkozó rendelkezésével vagy az EDI üzenet feladójának kifejezett kérésével igényelhetõ. | |
| 5.3. | Ott, ahol egy EDI üzenet visszaigazolását igénylik, a visszaigazolandó EDI üzenet címzettjének gondoskodnia kell arról, hogy a visszaigazolandó EDI üzenet átvételét követõen egy munkanapon belül visszaigazolják az üzenet átvételét, hacsak a Mûszaki Melléklet más határidõrõl nem rendelkezik. Egy EDI üzenet átvételének bejelentett helyén munkanapnak minõsül minden nap, kivéve a szombatot, a vasárnapot és a bejelentett hivatalos állami ünnepeket. Egy EDI üzenet visszaigazolását igénylõ címzett nem tehet semmilyen intézkedést az EDI üzenet tartalma alapján mindaddig, amíg a visszaigazolást meg nem küldi. |
| 5.4. | Amennyiben a feladó a meghatározott idõn belül nem kapja meg az általa igényelt visszaigazolást, a címzett megfelelõ értesítését követõen a határidõ lejárta után semmisnek tekintheti az üzenetet, vagy kezdeményezheti a Mûszaki Mellékletben meghatározott alternatív eljárást az üzenet tényleges visszaigazolására. Amennyiben az alternatív eljárás az idõkeret lejártáig nem jár eredménnyel, az EDI üzenetet az idõkeret lejártával — a címzettnek megküldött értesítéssel — semmisnek kell tekinteni. |
| 6. cikk | EDI üzenetek biztonsága |
| 6.1. | A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelõ biztonsági eljárások megvalósításával és fenntartásával gondoskodnak az EDI üzenetek biztonságáról, az illetéktelen hozzáférés, módosítás, késedelem, megsemmisítés vagy elvesztés kockázatainak elhárításáról. |
| 6.2. | A biztonsági eljárások és intézkedések tartalmazzák az eredet és a sértetlenség ellenõrzését, az eredet és az átvétel igazolását (letagadhatatlanságát) és az EDI üzenetek bizalmas kezelését. Minden EDI üzenet esetében kötelezõ az eredet és a sértetlenség ellenõrzésére vonatkozó biztonsági eljárások és intézkedések alkalmazása; ezeknek az intézkedéseknek a rendeltetése EDI üzenet feladójának azonosítása és az EDI üzenet hiánytalan és érintetlen voltának ellenõrzése. A Mûszaki Melléklet szükség esetén pótlólagos biztonsági eljárásokat és intézkedéseket is tartalmazhat. |
| 6.3. | Amennyiben a biztonsági eljárások és intézkedések alkalmazása az üzenet elutasítását vagy egy EDI üzenetben egy hiba kiszûrését eredményezi, a címzett meghatározott idõn belül köteles tájékoztatni errõl a feladót. Egy elutasított EDI üzenet címzettje, vagy hibát tartalmazó EDI üzenet címzettje nem tesz EDI üzenet nyomán semmilyen intézkedést mindaddig, amíg a feladó erre vonatkozó intézkedéseit meg nem kapja. Amennyiben a feladó ismételten megküld egy elutasított vagy hibás EDI üzenetet, az EDI üzenetnek egyértelmûen jelezni kell, hogy ez egy korrigált EDI üzenet. |
| 7. cikk | Bizalmas adatkezelés és személyi adatok védelme |
| 7.1. | A feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy a feladó által bizalmas információként feltüntetett, illetve a felek közötti megállapodás értelmében ilyennek minõsülõ információkat tartalmazó EDI üzeneteket bizalmas információként kezeljék, és ne tegyék hozzáférhetõvé arra illetéktelen személyek részére, illetve ne továbbítsák ilyen személyeknek, illetve ne használják fel olyan célokra, amelyek ellentétesek a felek szándékaival. Az ilyen bizalmas információ engedélyezett továbbküldése esetén hasonló mértékû bizalmas adatkezelést kell alkalmazni. |
| 7.2. | EDI üzenetek nem minõsülnek bizalmas információkat tartalmazó üzeneteknek, amennyiben az ilyen információ egyébként hozzáférhetõ és szabadon felhasználható. |
| 7.3. | A felek megállapodhatnak abban, hogy bizonyos üzeneteknél — országaik törvényeiben engedélyezett mértékben — a védelem meghatározott módozatait (például a kódolás) módszerét alkalmazzák. |
| 7.4. | Amennyiben személyes adatokat tartalmazó EDI üzeneteket továbbítanak vagy fogadnak olyan országokban, ahol nincs hatályos adatvédelmi törvény, a Közösség vonatkozó jogszabályának elfogadásáig mindegyik fél kötelezettséget vállal, hogy — minimum elõírásként — tiszteletben tartja a személyes adatok automatikus feldolgozására vonatkozó rendelkezéseket2. |
| EDI üzenetek iktatása és tárolása | |
| 8.1. | Egy kereskedelmi ügylet során a felek által az egymásnak megküldött EDI üzenetek esetében mindegyik fél — saját országa törvényeiben meghatározott idõkeretekkel és követelményekkel összhangban, de mindenképpen az ügylet befejezését követõen további legalább három éven keresztül — köteles módosítások nélkül és biztonságosan megõrizni a felek által egymásnak megküldött összes EDI üzenet hiánytalan és idõrendi sorrendben rendezett rekordját. |
| 8.2. | Hacsak az illetõ ország hatályos jogszabályai ettõl eltérõ módon nem rendelkeznek, az EDI üzeneteket a feladónak a feladott formátumban, a címzettnek az átvett formátumban kell megõriznie. |
| 8.3. | A felek kötelesek gondoskodni arról, hogy az EDI üzenetek elektronikus vagy számítógépes nyilvántartásai azonnal hozzáférhetõek, szükség esetén olvasható formában reprodukálhatóak és kinyomtathatóak legyenek. Be kell szerezni az ehhez szükséges mûszaki berendezéseket. |
| 9. cikk | EDI üzemi követelmények |
| 9.1. | A felek kötelezettséget vállalnak az EDI ebben a Szerzõdésben megfogalmazott feltételeknek megfelelõ mûködtetéséhez szükséges üzemi környezet fenntartására, ami többek között az alábbiak fenntartását jelenti: |
| 9.2. | Üzemi berendezések A feleknek gondoskodniuk kell az EDI üzenetek továbbításához, fogadásához, fordításához, iktatásához és tárolásához szükséges berendezésekrõl, számítógépes programokról és szolgáltatásokról. |
| 9.3. | A kommunikáció eszközei A feleknek meg kell határozniuk a kommunikáció eszközeit, beleértve a távközlési protokollokat, valamint szükség esetén a külsõ szolgáltatók kiválasztását. |
| Az Európa Tanács 1981. január 28-i 108. sz. Konvenciója alapján. | |
| 9.4. | EDI üzenetek szabványai |
| Az összes EDI üzenetet az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottság által engedélyezett | |
| ENSZ/Edifact szabványokkal, ajánlásokkal és eljárásokkal3 (UN/ECE-NP 4) és az európai szabványokkal | |
| összhangban kell megküldeni. | |
| 9.5. | Kódok |
| Az EDI üzenetekben említett, adatok kódolására alkalmazott kódok a UN/Edifact kódjegyzékek, a | |
| nemzetközi kódjegyzéke, többek között az ISO nemzetközi szabványok és UN/ECE szabványok, vagy egyéb | |
| hivatalosan közzétett kódjegyzékek. | |
| Ott, ahol ilyen kódjegyzékek nem állnak rendelkezésre, elõnyben kell részesíteni a közzétett, karbantartott, | |
| illetve az egyéb kódrendszerekkel összhangban levõ kódjegyzékeket. | |
| 10. cikk | Mûszaki specifikációk és követelmények |
| A Mûszaki Mellékletnek tartalmaznia kell az EDI ennek a Szerzõdésnek a feltételeivel összhangban | |
| történõ mûködtetéséhez szükséges mûszaki, szervezeti és eljárási specifikációkat és követelményeket, | |
| amelyek többek között az alábbiakat tartalmazzák: | |
| — EDI üzemi követelmények, lásd a 9. cikket, beleértve az üzemi berendezéseket, a kommunikáció | |
| eszközeit, EDI üzenet szabványokat és kódokat, | |
| — az EDI üzenetek feldolgozását és visszaigazolását, | |
| — az EDI üzenetek biztonságát, | |
| — az EDI üzenetek iktatását és tárolását, | |
| — idõkorlátokat, | |
| — a mûszaki specifikációk és követelmények megfelelõ voltának megállapítására és nyomon követésére | |
| alkalmas vizsgálatokat és teszteket. | |
| 11. cikk | Felelõsség |
| 11.1. | Egyik fél sem tartozik felelõsséggel a Szerzõdésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése által elõidézett |
| különleges, közvetett vagy következményes károkért. | |
| 11.2. | Egyik fél sem tartozik felelõsséggel a másik fél által elszenvedett, illetõ fél késedelmes teljesítése vagy nem |
| a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõ teljesítése által okozott károkért, amennyiben az ilyen károk | |
| keletkezésének oka a nem teljesítõ fél által nem befolyásolható, illetve a Szerzõdés létrejöttének idõpont- | |
| jában elõre nem jelezhetõ körülmény, vagy olyan körülmény, amelynek következményeit nem lehetett sem | |
| megelõzni, sem áthidalni. | |
| 11.3. | Amennyiben egy fél közvetítõt bíz meg az EDI üzenet továbbításával, naplózásával vagy feldolgozásával, |
| ez a fél tartozik felelõsséggel az említett szolgáltatások ellátása során az ilyen közvetítõ cselekményei, nem | |
| teljesítései vagy mulasztásai által közvetlenül okozott károkért. | |
| 11.4. | Amennyiben egy fél arra kötelezi a másik felet, hogy közvetítõt bízzon meg az EDI üzenet továbbításával, |
| naplózásával vagy feldolgozásával, az ezt megkövetelõ fél tartozik felelõsséggel a másik félnek az említett | |
| szolgáltatások ellátása során az ilyen közvetítõ cselekményei, nem teljesítései vagy mulasztásai által | |
| közvetlenül okozott károkért. | |
| 12. cikk | Jogviták rendezése |
| 1. alternatíva4 | |
| Választott bírósági záradék | |
| Az ebbõl a Szerzõdésbõl vagy a Szerzõdéssel kapcsolatban keletkezõ minden jogvitában, beleértve a | |
| Szerzõdés fennállását, érvényességét vagy megszüntetését, a felek által egyezetett személybõl (vagy három | |
| személybõl) álló választott bíróság jogosult eljárni; ennek a testületnek a döntése végleges. A választott | |
| bíróság tagjait a...............5 jogosult kinevezni, a..................6 eljárási szabályai alapján. | |
| 2. alternatíva Bírósági záradék Az ezzel a szerzõdéssel kapcsolatban vagy abból eredõen keletkezõ bármely jogvitában..................bíróságok7 jogosultak eljárni; ezek a bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. | |
| 13. cikk | Irányadó jog |
| Az EDI üzenetek iktatására, tárolására, vagy a személyi adatok bizalmas kezelésére, illetve védelmére vonatkozó, a szerzõdõ feleket kötelezõ nemzeti jogi rendelkezéseket tiszteletben tartva, erre a Szerzõdésre ..................7 joga irányadó. | |
| 14. cikk 14.1. | A Szerzõdés hatálya, módosítása, megszûnése és a részleges érvénytelenség Hatály |
| 14.2. | Ez a Szerzõdés akkor lép hatályba, amikor azt mindkét fél aláírja. Módosítások |
| 14.3. | Amennyiben szükséges, a Szerzõdésnek a felek által írásban egyeztetett kiegészítõ vagy alternatív rendelkezései az aláírás idõpontjától a Szerzõdés részének minõsülnek. Megszûnés |
| Bármelyik fél a másik félnek ajánlott levélben vagy a felek által egyezetett egyéb módon megküldött írásbeli értesítéssel, egyhavi felmondási idõvel megszüntetheti a Szerzõdést. A Szerzõdés megszüntetése csak ezt a napot követõen létrejött ügyleteket érinti. | |
| 14.4. | A bármely oknál fogva bekövetkezett megszüntetéstõl függetlenül, a felek 4., 6., 7. és 8. cikkében rögzített jogai és kötelességei a megszüntetést követõen is hatályban maradnak. Részleges érvénytelenség |
| Amennyiben ennek a Szerzõdésnek bármely cikke vagy annak egy része érvénytelenné válik, az összes többi cikk érvényben és hatályban marad. | |
| Az "ország" nevét a feleknek kell kitölteniük. |
| 1 ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága |
| 3 UN/Edifact Syntax Rules ISO 9735 — EN 29735, UN/Edifact TDED ISO 7372 — EN 27372. A Untdid (United Nations trade data interchange directory) tartalmazza a UN/Edifact üzenetek szerkesztésének irányelveit, a Syntaxis implementációs irányelveket. További tartozékok az adatok elemeinek könyvtára, a kódok jegyzéke, az összetett adatok elemeit tartalmazó könyvtár, az egységes szegmensek könyvtára, a UNSM könyvtár és az Uncid. A feleknek kell választaniuk az 1. alternatíva "Választott bírósági záradéka" vagy a 2. alternatíva "Bírósági záradéka" között. 5 A feleknek meg kell jelölni egy "kinevezõ hatóságot". A "kereskedelmi választott bíróság eljárásának kiválasztása" pontot a feleknek kell kitölteniük. |
2. számú melléklet a 20/2004. (IV. 21.) PM rendelethez
A rendelet 2. § (3) bekezdése szerinti összesítő dokumentum tartalma a következő:
a) A számlát kibocsátó adóalany azonosítására szolgáló adatok:
aa) neve,
ab) címe,
ac) adószáma, ha van közösségi adószáma.
b) A vevő adóalany azonosítására szolgáló adatok:
ba) neve,
bb) címe,
bc) adószáma, ha van közösségi adószáma.
c) Az elektronikus számlák azonosító jele (sorszáma) .
d) A tárgyhóban kiállított elektronikus számlákban feltüntetett
da) termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja adómérték szerinti bontásban,
db) az áthárított általános forgalmi adó összege.
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította e rendelet 7. § (2) bekezdése. A 7/2005. (VII. 18.) IHM rendelet alapján hatályos 2005.07.26.
[2] * Szabályozására lásd 7/2005. (VII. 18.) IHM rendelet.