24/1995. (XI. 22.) PM rendelet

a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla, nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai[1]

1. §[2] Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla, nyugta (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyomtatvány) abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha

a) a nyomtatvány előállítása az 1/A. §-ban meghatározott követelmények szerint történik,

b) a nyomtatvány beszerzője rendelkezik az 1/C. § (3) bekezdés szerinti tartalommal kibocsátott számlával, továbbá

c) a nyomtatványt az 1/D. § szerint szigorú számadású nyomtatványként kezelik.

1/A. §[3] (1) A nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik.

(2) A sorszámtartományt az állami adóhatóság a nyomtatvány előállítójának írásos kérelmére jelöli ki.

(3) Az állami adóhatóság a kijelölt sorszámtartományokat időszakos rendszerességgel - nyomtatvány-előállítón-kénti és nyomtatványfajtánkénti bontásban - honlapján közzéteszi.

1/B. §[4] (1) A nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag az 1/A. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő nyomtatványt értékesíthet.

(2) Ha a nyomdai úton előre előállított nyugtanyomtatvány bemutatása egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, a nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója mentesül az 1/A. §-ban meghatározott követelmények teljesítése alól.

1/C. §[5] (1) A nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója köteles

a) e tevékenységét az állami adóhatóságnak előzetesen bejelenteni, továbbá

b) az általa értékesített nyomtatványt - a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla tőpéldánya alapján -sorszám szerint nyilvántartani.

(2) A nyomtatványt előállítóként, illetőleg forgalmazóként értékesítő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § szerinti adóalany a nyomtatványt kizárólag adóalanyi minőségben eljáró személynek, szervezetnek értékesítheti, aki (amely) köteles e minőségét az értékesítéskor előzetesen igazolni (aláírási címpéldány, cégbírósági végzés bemutatásával stb.) .

(3) A nyomtatványt előállítóként, illetőleg forgalmazóként értékesítő adóalany köteles a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni

a) az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével,

b) a nyomtatvány beszerzőjének adószámát [Áfa tv. 258. § (3) bekezdés].

1/D. §[6] A nyomtatványt számlaként, nyugtaként felhasználó adóalany a nyomtatványt szigorú számadás alá vonja. Ennek keretében olyan nyilvántartást vezet, amely nyom-tatványfajtánként külön-külön tartalmazza:

a) a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével,

b) a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát,

c) a nyomtatvány beszerzésének keltét,

d) a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig,

e) a nyomtatvány kiselejtezésének keltét.

Számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai[7]

1/E. §[8] (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy

a) a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai program (a továbbiakban: számlázó program)- a (4)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá

b) a számlapéldányok hiánytalan elszámolása az 1/F. § és az 1/H. § szerint biztosított.

(2)[9] A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A számlázó program a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzíti.

(4) A számlázó program az adóalany nem magyarországi adószámán [Áfa tv. 258. § (3) bekezdés b) és c) pont] történő számlakibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt határoz meg.

(5) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha

a) a csoportos adóalanyiságban [Áfa tv. 8. §] részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, illetőleg

b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

(6) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla és az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

1/F. §[10] (1)[11]

(2)[12] A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik.

(3) A (2) bekezdés szerint megőrzött adatállomány a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla elektronikus változata, amely nem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. §].

Elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai[13]

1/G. §[14] Az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosítására az 1/E. §-t, valamint az 1/H. §-t kell megfelelően alkalmazni.

A számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla és az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának közös szabályai[15]

1/H. §[16] (1) Az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla és az 1/F. § (2) bekezdés szerint megőrzött számla helyszíni ellenőrzése során az adóhatóság részére

a) biztosítani kell a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközöket,

b) rendelkezésre kell bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá

c) meg kell adni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást.

(2) Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója - próba jelleggel - állít ki számlát.

Számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjára vonatkozó különös szabályok[17]

1/I. §[18] (1) Azon személy, szervezet által kiállított számla, aki (amely) a számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el [Áfa tv. 160-162. §], abban az esetben alkalmas - az egyéb feltételek teljesülése mellett - adóigazgatási azonosításra, ha

a)[19] nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla esetében a meghatalmazott a számlanyomtatvány 1 másolati példányát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek;

b) számítástechnikai eszköz útján papírra nyomtatott, illetőleg elektronikus úton kibocsátott számla esetében a számlakibocsátásra kötelezett és meghatalmazottja előzetesen és írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni.

(2) Az a személy, szervezet, aki (amely) egyidejűleg több számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek megbízónként elkülönített nyilvántartás vezetésével tesz eleget.

Pénztárgép, taxaméter útján, papírra nyomtatott nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai[20]

1/J. §[21] (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott nyugta abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a nyugta szigorú számadás alá vonása az e rendelet szerint engedélyezett és üzemeltetett pénztárgép, taxaméter alkalmazásával történik.

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó szerencsejátékok nyújtása esetében a szerencsejáték szervezője által számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott nyugta abban az esetben is alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a nyugta szigorú számadás alá vonására - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - megfelelően teljesülnek azok a feltételek, amelyek a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlára vonatkoznak.

(3) Az 1/F. § (2) bekezdés - az egyéb rendelkezések sérelme nélkül - azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy titkosított adatkapcsolat esetében a nyomtatott változattal mindenben megegyező nyugtaképet elegendő az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátni.

Pénztárgép, taxaméter útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai[22]

1/K. §[23] (1) Adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló pénztárgép, taxaméter alkalmazásával számla is kibocsátható, feltéve, hogy a pénztárgép, taxaméter rendelkezik olyan funkcióval, amellyel a szigorú számadás alá vonás a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlára vonatkozó feltételek szerint biztosított.

(2) Taxaméter esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel is lehet alkalmazni, hogy a taxiszolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kézzel töltik ki a számlán.

Pénztárgéppel, taxaméterrel szembeni követelmények[24]

2. §[25]

Pénztárgép, illetve taxaméter kötelező használata

3. §[26]

Pénztárgép, taxaméter üzembe helyezése, javítása

4. §[27]

5. §[28]

A pénztárgép, taxaméter használatában bekövetkező változások

6. §[29]

A pénztárgép, taxaméter használatával összefüggő egyéb előírások

7. §[30]

7/A. §[31]

Egyes eljárási szabályok

8. §[32]

9. §[33]

Átmeneti rendelkezések

10. §[34]

10/A. §[35]

Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő engedélyezési ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[36]

(3)[37]

(4) Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 6/1993. (II. 9.) PM rendelet, továbbá az azt módosító 27/1993. (IX. 27.) PM rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

12. §[38] A 10/A. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez[39]

2. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez[40]