236/2004. (VIII. 13.) Korm. rendelet

a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályairól

A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének m) pontjában, valamint a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 53. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a távirat-szolgáltatást nyújtó egyetemes elektronikus hírközlési és egyetemes postai szolgáltatóra,

b) a távirat-szolgáltatást igénybe vevő természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb szervezetre (a továbbiakban: felhasználók);

c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság).

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) állami távirat: az a távirat, amelyet belföldi forgalomban állami vagy közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, közjegyző, külföldi állam követsége vagy konzulátusa adott fel, valamint az ilyen táviratra az eredeti távirat bemutatása mellett adott válasz;

b) levéltávirat: az a távirat, amelyet az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a rendeltetési hely szerinti postai szolgáltató helyig távirat módjára továbbít és a rendeltetési hely szerinti postai szolgáltató levélküldeményként kézbesít;

c) szolgálati értesítés: az a távirat, amelyet a táviratot kezelő egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatók egymás között váltanak egy általuk kezelt táviratra vonatkozóan, továbbá amelyet az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató az igénybevevő részére a távirat kezelésével kapcsolatos tájékoztatásként küld;

d) közönséges távirat: az a)-c) pontok szerinti meghatározások alá nem tartozó távirat;

e) sürgős: az a különszolgáltatás, amely alapján a feladó kérésére az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a táviratot soron kívül - a sürgősség nélkül feladott táviratokat megelőzően - továbbít és a feladástól számított 4 órán belül kézbesít, illetve a kézbesítést megkísérli a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek;

f) dísztávirat: az a különszolgáltatás, amely alapján a feladó kérheti, hogy táviratát az egyetemes postai szolgáltató kínálatából általa kiválasztott, az erre a célra szolgáló távirat lapon kézbesítse.

Távirat-szolgáltatási szerződés

3. §

(1) A belföldi távirat-szolgáltatás teljesítése érdekében, az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatók a szolgáltatási területükre kiterjedő hatállyal távirat-szolgáltatási szerződést kötelesek kötni egymással oly módon, hogy a szolgáltatás az ország egész területén mindenki számára hozzáférhető legyen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti távirat-szolgáltatási szerződést írásba kell foglalni, és abban a feleknek rendelkezniük kell

a) a szerződés tárgyáról, céljáról;

b) a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó együttműködésükről;

c) a távirat átadás-átvételének módjáról, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a szolgáltatás nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a felelősség módja és mértéke megállapítható legyen;

d) a vállalt különszolgáltatásokról;

e) az egymás közötti elszámolás módjáról;

f) a szolgáltatóknak a távirat-szolgáltatásra vonatkozó, meghatározott felelősségéről;

g) a felhasználói kártérítésekhez, illetve díjvisszatérítésekhez kapcsolódó eljárásokról;

h) az általános szerződési feltételekről, segédkönyvek, segédletek egyeztetéséről, kiadásáról;

i) a nemzetközi forgalom lebonyolítására vonatkozó együttműködési feltételekről - a Nemzetközi Távközlési Egyesület Távközlési Szektorának "F" sorozatú ajánlásaival (a továbbiakban: ITU-T "F" sorozatú ajánlások) összhangban - amennyiben nemzetközi szolgáltatást ellátnak;

j) szükség szerint a rendelkezésre bocsátott elektronikus hírközlő hálózattal, az elektronikus hírközlő hálózat hozzáférési pontjaival kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről;

k) a szolgáltatás szüneteltetésének feltételeiről, az ezzel kapcsolatos igénybe vevői tájékoztatásról;

l) a szerződés teljesítésével kapcsolatos viták rendezésének módjáról;

m) nem teljesítés, illetve hibás teljesítés esetén a lefolytatandó eljárás szabályairól;

n) az általános szerződési feltételekben vállalt minőségi követelmények, illetve célértékek teljesítése felelősségének a megosztásáról, a teljesítés értékelésének gyakoriságáról és módjáról;

o) azon településekről, amelyeken az egyetemes postai szolgáltató mobil postával végzi a táviratok kézbesítését;

p) a szolgáltatás nyújtása során jogszabályokban meghatározott adatvédelmi követelmények teljesítésének módjáról;

q) mindazokról a feltételekről, amelyek a szerződés megkötéséhez és a rendeltetésszerű teljesítéshez szükségesek.

Általános szerződési feltételek

4. §

(1) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató kötelesek az általa nyújtott távirat-szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeit rögzíteni, közzétenni és a hírközlési hatóságnak átadni.

(2) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatónak az ügyfeleik részére nyitva álló helyiségeikben, ügyfélszolgálati pontján, illetve internetes honlapján biztosítania kell az általános szerződési feltételei teljes terjedelmébe való betekintés lehetőségét, továbbá az elektronikus hírközlő hálózat útján érdeklődők számára köteles tájékoztatást adni a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, beleértve annak közlését, hogy

a) a távirat rendeltetési helyén a mobil postával történő kézbesítés vagy a felvevőhelyi, illetve kézbesítőhelyi szolgálati idők korlátai miatt milyen mértékben térhet el az átfutási idő a táviratra előírt alapértékektől;

b) a távirat átfutási ideje - figyelembe véve a 13. § (2) bekezdésében előírtakat - nem minden esetben gyorsabb, mint az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott egyetemes szolgáltatási körbe tartozó levélküldemények átfutási ideje;

c) elektronikus hírközlő hálózat útján történő kézbesítés esetén a szolgáltató nem tudja garantálni, hogy a címként megadott telefonszámon címzettként bejelentkező személy valóban a távirat címzettje-e, illetve a távirat címzetthez továbbítását vállaló személy valóban továbbította-e a táviratot.

(3) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben köteles részletesen rendelkezni

a) a táviratfajtákról és a táviratfelvétel lehetséges módjairól;

b) a díj mértékéről, a díjkiegyenlítés lehetséges módjairól;

c) a kézbesítés módjairól és azok távirat fajtánként eltérő feltételeiről;

d) a vállalt különszolgáltatásokról;

e) a felhasználói felszólalások, panaszok kezeléséről, hibás, illetve késedelmes teljesítés esetén a jogorvoslati lehetőségekről;

f) az egyetemes postai szolgáltató számára előírt, valamint az általa vállalt minőségi követelményekről, illetve az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató számára előírt minőségi követelményekről és az általa vállalt célértékekről;

g) a táviratok kézbesítésére előírt határidőknek a szolgálati idő korlátai, valamint a mobil postával történő kézbesítés miatt megengedett módosulásáról;

h) a kártérítés módjáról, mértékéről és mentesülésének eseteiről;

i) a szolgáltatókat felügyelő hatóság megjelöléséről.

Távirat-szolgáltatás igénybevétele, a távirat feladásának módjai

5. §

(1) A távirat-szolgáltatás igénybevétele során a távirat feladója szöveges közleményének, az általa megjelölt címzetthez történő eljuttatásával bízza meg az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató valamelyikét. A távirat-szolgáltatás igénybevételi szerződés a feladó és a táviratot felvevő szolgáltató között jön létre.

(2) Feladónak a táviraton feladóként megjelölt személyt, illetve elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével történő távirat feladása esetében a távközlési szolgáltatás előfizetőjét kell tekinteni.

(3) A távirat-szolgáltatás igénybevételi szerződés a távirat felvételével (átvételével) jön létre. A szerződés megkötésének időpontja a távirat felvételének időpontja. A szerződés teljesítésének időpontja a postai úton történő kézbesítés esetén a kézbesítés, illetve annak megkísérlésének időpontja, az elektronikus hírközlő hálózat útján kézbesített távirat esetében a kézbesítés, illetve annak legkésőbb harmadszori megkísérlésének időpontja. Amennyiben a harmadszori kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén a feladó arról rendelkezik, hogy a táviratot postai úton kézbesítsék, akkor a teljesítés időpontja ennek a kézbesítésnek, illetve megkísérlésének időpontja.

(4) A feladó a távirat szövegét és aláírását az arra jogosulttal hitelesíttetheti és kérheti, hogy a hitelesítő záradék szövegét az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató vegye fel a távirat szövegébe, és azzal együtt továbbítsa.

6. §

A távirat feladása történhet

a) az egyetemes postai szolgáltató a szolgáltató helyén írásban, a postai szolgáltató hely nyitvatartási ideje alatt;

b) elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével, időbeli korlát nélkül.

Távirat feladása postai szolgáltató helyen

7. §

(1) A feladó a távirat feladását az egyetemes postai szolgáltató helyen az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kezdeményezheti.

(2) A távirat feladója a távirat-szolgáltatás díját - egyéb fizetési megállapodás, illetve az általános szerződési feltételek eltérő rendelkezéseinek hiányában - a távirat feladásával egy időben köteles megfizetni.

Távirat feladása elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével

8. §

(1) Elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével történő táviratfeladás esetén a szolgáltatás díját a feladó - az általános szerződési feltételekben meghatározottak szerint - utólag fizeti meg.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózaton szóban feladott távirat esetén az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a feladott táviratot a feladónak visszaolvasni, és a feladót a távirat nyilvántartási számáról, valamint a távirat díjáról tájékoztatni. Az Interneten feladott táviratot az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató on-line rendszerben, e-mail-en vagy telefonon köteles visszaigazolni.

Igénybe vehető táviratfajták és különszolgáltatások

9. §

(1) Belföldi forgalomban igénybe vehető táviratfajták:

a) állami táviratok;

b) közönséges táviratok;

c) levéltáviratok;

d) szolgálati értesítések.

(2) Távirat-szolgáltatás ellátásának keretében az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató köteles biztosítani a felhasználók számára az (1) bekezdés b) pontja szerinti táviratfajtához a sürgős, valamint az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti táviratfajtákhoz a dísztávirat különszolgáltatásokat.

(3) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben az (1)-(2) bekezdésben megjelölt táviratfajták és különszolgáltatásokon kívül egyéb táviratfajták kézbesítését és különszolgáltatások teljesítését is vállalhatja. Ha az egyéb táviratfajták kézbesítése és különszolgáltatások teljesítése más hírközlési szolgáltató tevékenységét is érinti, ezek feltételeiről az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatók a távirat-szolgáltatási szerződésükben kötelesek előzetesen megállapodni.

Távirat szerkesztése

10. §

(1) A táviratot - postai szolgáltató helyen az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetve elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével írásos formában történő feladás esetén - tisztán és olvashatóan, közérthető nyelven, a különírás és az egybeírás helyesírási szabályainak megfelelően, latin betűkkel és írásjelekkel, valamint arab számokkal kell megírni.

(2) A távirat címének a címzett nevét vagy elnevezését, a címhelyet (utcanév, házszám, és ha van, lépcsőház száma, emelet, ajtószám) vagy postafiókszámot, valamint a rendeltetési helyet és annak irányítószámát kell tartalmaznia.

(3) Belföldi forgalomban mind a magyar nyelvű, mind az idegen nyelvű távirat szerkesztésénél az (1)-(2) bekezdések előírásainak figyelembevételével a magyar betűkészlet használható.

(4) A címzett nevén és a rendeltetési helyen kívül a címzett telefonszámát is fel kell tüntetni, ha a feladó azt kéri, hogy az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a táviratot elektronikus hírközlő berendezés útján kézbesítse.

(5) Távirat szöveg nélkül nem vehető fel, kivéve a dísztávirat különszolgáltatással kért táviratot, ahol az aláírás szövegnek minősül.

(6) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató nem végezhet változtatást a feladó által feladott távirat szövegében, kivéve, ha ezt a feladó a feladás után - a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott keretek között és módon - kéri.

Távirat díjazása

11. §

(1) Belföldi forgalomban - a szolgálati értesítés, valamint a 13. § (4) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése és a 15. § (4) bekezdése szerinti táviratok kivételével - valamennyi távirat díjköteles.

(2) A távirat-szolgáltatás díját, valamint a szolgáltatással kapcsolatos egyéb díjakat az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató állapítja meg, amelyeket az általános szerződési feltételek függelékében közzé kell tenni.

(3) Belföldi forgalomban a táviratfajta megjelölése, a különszolgáltatás megjelölésére szolgáló jelzés, valamint a távirat címzése (címadatok) díjmentes.

Távirat továbbítása

12. §

(1) Belföldi forgalomban az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatónak a táviratok továbbításánál a 10. § (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a táviratokat a következő elsőbbségi sorrendben köteles továbbítani:

a) állami táviratok;

b) sürgős táviratok;

c) szolgálati értesítések;

d) közönséges táviratok;

e) dísztáviratok;

f) levéltáviratok.

A távirat kézbesítése

13. §

(1) A távirat kézbesítése történhet

a) postai úton;

b) elektronikus hírközlő berendezés útján.

(2) A táviratot - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a felvételtől számított 6 órán belül, a sürgős táviratot a felvételtől számított 4 órán belül, a levéltáviratot a felvételtől számított 24 órán belül kell kézbesíteni. Folyamatos szolgálatot tartó egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató esetében az este 21 és reggel 7 óra közötti idő, valamint a szolgáltatás szüneteltetésének ideje nem számít a határidőbe. Egyetemes postai szolgáltató esetén, a kézbesítési idő számításánál a kézbesítő postai szolgáltató helynek a távirat kézbesítésére előírt szolgálati idejét kell figyelembe venni. Mobil postával történő kézbesítés esetén a távirat kézbesítésére előírt szolgálati idő alatt a mobil posta, címhely szerinti településen való tartózkodásának időtartama értendő. Az egyetemes postai szolgáltató a távirat kézbesítésére előírt szolgálati idejét az általános szerződési feltételeiben teszi közzé.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató a belterületen kívüli lakott helyen, valamint belterületté átminősített korábbi külterületen, ahol a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 39. §-ának (12) bekezdése alapján az önkormányzat írásban kérte az eredeti külterületi szolgáltatás fenntartását - illetve, ha a feladó így rendelkezik, egyéb helyen is -, a táviratot a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, elektronikus hírközlési hálózaton is kézbesítheti.

(4) Ha az egyetemes postai szolgáltató a táviratot elektronikus hírközlési berendezés útján kézbesítette, azt - amennyiben az elektronikus hírközlési berendezésen bejelentkező személy kéri - legkésőbb a felvétel napját követő munkanapon, további díj felszámítása nélkül, postai úton is köteles kézbesíteni.

Távirat kézbesítése postai úton

14. §

(1) Az egyetemes postai szolgáltató a táviratokat érkezésük és a 12. § (2) bekezdésben meghatározott elsőbbségi sorrend szerint, lezárva, a címben megjelölt helyen - ha a távirat címhelye település belterületén kívüli lakott hely és a támponti kézbesítésre a Kormányrendelet 13. § (1) bekezdése alapján a hírközlési hatóság engedélyt adott, akkor támponton - köteles kézbesíteni.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató a táviratot elsősorban a címzettnek, amennyiben az nem lehetséges - a Kormányrendelet 16. §-ának (2) bekezdésében meghatározott - egyéb jogosult átvevőnek személyes átadással kézbesíti. A kézbesítést az egyetemes postai szolgáltató egyszer kísérli meg. Jogosult átvevő hiányában a távirat levélszekrénybe (támponti levélszekrénybe) is kézbesíthető, amelynek tényét az egyetemes postai szolgáltató a távirat kézbesítésekor a levélszekrényen - jól látható módon - köteles jelezni.

(3) A címzett, illetve egyéb jogosult átvevő a távirat átvételét megtagadhatja.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató a táviratot visszaveszi, ha a címzettként megjelölt személy a távirat felbontása után kijelenti és a táviratlapra feljegyzi, hogy a távirat nem neki szól.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározottak szerint díjmentes táviratban köteles értesíteni a feladót, ha a távirat átvételét a címzett vagy egyéb jogosult átvevő megtagadta, vagy a táviratot egyéb okból kézbesíteni nem lehet.

Távirat kézbesítése elektronikus hírközlő berendezések útján

15. §

(1) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató az elektronikus hírközlő berendezés útján történő kézbesítéssel feladott táviratot a feladó kérésére elektronikus hírközlő hálózaton, telefonon szóban vagy telefax útján köteles kézbesíteni. Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles tájékoztatást adni arról, hogy az elektronikus hírközlő hálózaton kézbesített távirat esetében csak az biztosítható, hogy a távirat szövege a címzett címeként megadott telefonszámon bejelentkező személyhez jut el.

(2) Elektronikus hírközlő berendezés útján szóban történő kézbesítés esetén az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató nem köteles biztosítani a távirat közvetlen címzettnek történő kézbesítését, ha az elektronikus hírközlő berendezésen bejelentkező személy vállalja a távirat eljuttatását a címzett részére, illetve az állomáson üzenet rögzítésére alkalmas eszköz működik, amelyre a távirat beolvasható vagy megküldhető.

(3) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató a táviratnak elektronikus hírközlő hálózaton szóban történő kézbesítését végző alkalmazottja köteles a távirat kézbesítésének időpontját rögzíteni. A kézbesítési határidő figyelembevételével az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató az első kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén fél órán belül köteles legalább kétszer megpróbálni a távirat kézbesítését és a kézbesítési kísérletek időpontját a táviratra feljegyezni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott többszöri kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározottak szerint díjmentes táviratban köteles a feladót tájékoztatni, ha a távirat átvételét a címzett vagy egyéb jogosult átvevő megtagadta, illetve a táviratot egyéb okból kézbesíteni nem lehet. Amennyiben azt a feladó kéri, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató gondoskodik a távirat postai úton történő kézbesítéséről. A postai úton történő kézbesítés határidejének meghatározásához, kezdő időpontként a feladó ez irányú kérésének időpontját kell figyelembe venni.

(5) Telefaxon történő kézbesítés esetén, ellenkező bizonyításáig, az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató kézbesítésre vonatkozóan rögzített adatai az irányadók.

Kártérítés

16. §

(1) A távirat-szolgáltatás igénybevételi szerződés megszegése esetén az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a szolgáltatás nem teljesítéséből, illetve hibás vagy késedelmes teljesítéséből keletkezett kár megtérítésére kártérítési átalányt köteles fizetni, amelynek mértéke a távirat-szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

(2) A feladó, a címzett (vagy ezek meghatalmazottja) kártérítési igényét a felvevő szolgáltató bármely szolgáltató helyén, illetve ügyfélszolgálatán bejelentheti. A kártérítési igényt belföldi forgalomban a távirat feladásától számított egy éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.

(3) A kártérítési igény érvényesítésére - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a feladó jogosult.

(4) A címzett jogosult a feladó kártérítési igényének érvényesítésére, ha a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó a címzettre engedményezte.

(5) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató jogos igény esetén köteles - a kártérítési átalányon túl - a távirat-szolgáltatás díját visszatéríteni a feladónak.

(6) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató mentesül a kártérítési átalányfizetési kötelezettsége alól, ha

a) a távirat címe a kézbesítéshez alkalmatlannak vagy elégtelennek bizonyult;

b) az elektronikus hírközlő hálózaton feladott távirat visszaolvasását a feladó nem tette lehetővé, vagy a visszaolvasás során a helyesbítést elmulasztotta;

c) az elektronikus hírközlő hálózaton feladott táviratot továbbítás előtt a feladó visszavonta;

d) a feladó belföldi forgalomban továbbítás után a táviratot visszavonta;

e) a feladót a távirat szabályszerűen, de eredménytelenül megkísérelt kézbesítését követően, táviratának kézbesíthetetlenségéről értesítették;

f) a szolgálati hibából származó szókihagyást vagy ferdítést akár a címzett felszólalása, akár a szolgáltató intézkedése folytán helyesbítették és a helyesbítést a 13. § (2) bekezdés szerinti - az eredeti távirat feladásától számított - határidőn belül kézbesítették;

g) a táviratot a 15. § (2) bekezdésben meghatározott módon kézbesítették és a szolgáltató általános szerződési feltételei erre az esetre a kártérítési átalány-fizetési kötelezettség alól történő mentesülésről tájékoztatást tartalmaznak.

Nemzetközi távirat-szolgáltatás

17. §

(1) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató nemzetközi táviratforgalom biztosítását, illetve nemzetközi távirat-szolgáltatás nyújtását is vállalhatja.

(2) Ha az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató nemzetközi távirat-szolgáltatás nyújtását vállalja, az általános szerződési feltételeiben, valamint a távirat feladásának megkísérlése során is, köteles tájékoztatni a feladót azokról az országokról, amelyekbe távirat - mivel a rendeltetési hely szerinti ország a nemzetközi távirat-szolgáltatásban nem vesz részt - nem adható fel.

(3) Ha az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató a nemzetközi távirat-szolgáltatás nyújtását vállalja, az egyetemes postai szolgáltató, illetve az egyetemes hírközlési szolgáltató köteles az ITU-T "F" sorozatú ajánlásokban, valamint a nemzetközi szerződésekben meghatározott táviratfajtákat és különszolgáltatásokat biztosítani, és azokról a felhasználók részére tájékoztatást adni.

(4) Ha az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató a nemzetközi táviratforgalom biztosítását vállalja, az egyetemes postai szolgáltató köteles - az elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződésében foglaltak szerint - a nemzetközi táviratok felvételében, valamint postai úton történő belföldi kézbesítésében közreműködni.

(5) Külföldre feladott távirat címét úgy kell megírni, hogy a távirat kézbesítését nyelvi nehézség ne akadályozza. A táviraton - a címzésen túl - a rendeltetési ország nevét is fel kell tüntetni.

(6) Nemzetközi forgalomban - az emberi élet biztonságára vonatkozó segélykérő táviratok kivételével - valamennyi távirat díjköteles. Díjköteles az üzenet szövegén kívül a táviratfajta megjelölése, a különszolgáltatás jelzése, valamint a címzés is.

(7) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatónak a távirat továbbításakor a 12. §-ban foglaltakon túlmenően figyelembe kell vennie, az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó jogszabályokban, az ITU-T "F" sorozatú ajánlásokban, a nemzetközi szerződésekben és ajánlásokban lévő előírásokat.

(8) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató nemzetközi távirat kézbesítésekor a belföldi táviratokra vonatkozó előírások szerint köteles eljárni.

(9) A nemzetközi távirat-szolgáltatás igénybevételére vonatkozó távirat-szolgáltatási szerződés megszegése esetén - a (10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) Kártérítési igényt nemzetközi forgalomban a távirat feladásától számított hat hónapon belül lehet érvényesíteni.

Adatvédelem, adatszolgáltatás, okiratok őrzése

18. §

(1) A feladótól átvett (felvett) üzenetet az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató titoktartási kötelezettség betartásával kell kezelnie.

(2) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a feladott eredeti táviratot nem adja vissza, arról azonban a feladónak és a címzettnek (vagy azok meghatalmazottainak) kérésükre köteles adatokat szolgáltatni, illetve a felvevőhelyen a megtekintés lehetőségét biztosítani. Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetek kérésére az ügyfelek személyes adatait, valamint a feladott eredeti távirat tartalmát köteles kiadni.

(3) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a feladott eredeti táviratokat és a táviratokra vonatkozó - az Eht. 157. §-a (7) bekezdésének b) pontja hatálya alá nem tartozó - kezelési okiratokat a feladástól számított tizennyolc hónapig őrzi, azután megsemmisíti.

(4) A hírközlési hatóság az Eht. 67-68. §-a, valamint a Pt. 45-46. §-a alapján jogosult az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató jogszabályban előírt szerződési kötelezettségeinek teljesítését ellenőrizni, és az ezzel kapcsolatban keletkezett adatokba betekinteni.

19. §

(1) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató az Eht. 151. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Pt. 29. §-ában foglaltak teljesítése céljából minden tárgyévet követő év március 31-éig köteles tájékoztatni a hírközlési hatóságot a tárgyévben felvett és kézbesített táviratok darabszámáról, a távirat-szolgáltatással kapcsolatos panaszokról, kártérítésekről és a távirat-szolgáltatásból származó bevételeikről.

(2) Az (1) bekezdés szerint átadott forgalmi és pénzügyi adatokat a hírközlési hatóság - külön jogszabály szerint - felhasználhatja és nyilvánosságra hozhatja.

(3) A szolgáltatandó adatok körét a hírközlési hatóság minden évben, a Hírközlési Értesítőben megjelenő közlemény útján teszi közzé.

Szolgáltatás szüneteltetése

20. §

(1) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a távirat-szolgáltatás igénybevételi lehetőségének szüneteltetése esetén - az Eht. 123. §-ának (5) bekezdésében, a 136. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a Pt. 6. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben - a hírközlési ágazatot irányító minisztert köteles a szüneteltetési szándék okairól részletesen tájékoztatni és a szüneteltetéshez előzetesen írásbeli hozzájárulását kérni.

(2) A miniszteri hozzájárulás kézhezvételét követő 30 napon belül, de legkésőbb a szüneteltetés megkezdése előtt az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató köteles az igénybevevőket szolgáltató helyein, internetes honlapján, valamint legalább két országos napilapban megjelentetett hirdetmény útján tájékoztatni.

(3) Az Eht. 136. § (1) bekezdésének c) pontja, illetve a Pt. 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató a honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági, közegészségügyi és közbiztonsági érdekek védelméért felelős miniszterek rendelkezése alapján szüneteltetheti, illetve szüneteltetnie kell a távirat-szolgáltatást.

(4) Az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatónak a szolgáltatás szüneteltetésének okáról és idejéről nyilvántartást kell vezetnie.

Záró rendelkezés

21. §[1]

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök