28/2004. (VI. 12.) BM-IM együttes rendelet

az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM-IM együttes rendelet módosításáról

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kártérítési eljárásra vonatkozó egyéb feladatokat Határőrség országos parancsnoka intézkedésben állapítja meg."

2. §

Az R. 7. §-ának (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az őrizetes biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot]

"a) meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve a részére kirendelt ügygondnokkal,"

3. §

Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A fogva tartás megszűnésekor meg kell állapítani

a) az őrizetes sürgősségi és alapellátásnak nem minősülő gyógykezelésével kapcsolatos, továbbá az őrizetes életét és testi épségét szándékosan károsító magatartása miatt szükségessé vált egészségügyi ellátás költségét,

b) az őrizetes által a fogda fenntartójának szándékosan okozott kár összegét.

(2) Az őrizetes által a fogda fenntartójának szándékosan okozott kár, továbbá a fogva tartás ideje alatt a fogda fenntartójának felelősségi körében az őrizetesnek okozott kár megtérítése esetén az eljárást a 26/A-26/B. §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni.

(3) A 26/A-26/B. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kár az őrizetes szállítása közben következett be.

(4) Az őrizetessel az őt terhelő költségek tekintetében -ide értve a számára megelőlegezett költségeket is - szabadulásakor el kell számolni, letétben elhelyezett dolgait ki kell adni."

4. §

Az R. a következő 26/A-26/B. §-sal egészül ki:

"26/A. § (1) A kárigényt az őrizetes a kár bekövetkezésétől számított három munkanapon belül, a fogda vagy a szállítást végző szerv személyi állományának a kárt észlelő tagja haladéktalanul köteles bejelenteni a fogda parancsnokának. A szóban bejelentett kártérítési igényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Az őrizetes által okozott kár megtérítése iránti igényt a fogda parancsnoka a kár bekövetkezésétől számított három munkanapon belül az őrizetessel írásban közli. Ha a kár okozásában több őrizetes vett részt, felelősségüket egy eljárásban kell elbírálni.

(3) Az őrizetes által a fogda fenntartójának vagy a szállítást végző szervnek szándékosan okozott kár, továbbá a fogda fenntartója vagy a szállító által az őrizetesnek okozott kár megtérítése tárgyában az eljárást a Határőrség országos parancsnoka intézkedésében kijelölt kárbiztos folytatja le.

(4) A fogda parancsnoka az őrizetes bejelentését, illetve az őrizetessel szembeni igényét haladéktalanul továbbítja a kijelölt kárbiztosnak. Az eljárás azon a napon indul, amelyen a kárigény bejelentése a kárbiztoshoz megérkezett.

(5) Az őrizetest az eljárásban meg kell hallgatni, ha a nyilatkozattételt megtagadja, ezt az iratokra fel kell jegyezni. A kártérítési eljárás során a legfontosabb eljárási cselekményeket, így különösen a kárigény bejelentését, a kár megfizetésére való felhívást, a bizonyítási eljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket és a határozatokat írásban kell rögzíteni, az okirati bizonyítékokat a kártérítési ügy irataihoz csatolni kell.

(6) Az őrizetest a kártérítési eljárásban meghatalmazottja képviselheti. Meghatalmazást csak ügyvédnek vagy olyan jogi képviseleti jogosultsággal rendelkező más személynek lehet adni, aki a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra jogosult. A meghatalmazott jelen lehet az őrizetes és a tanú meghallgatásán, amelynek időpontjáról az eljárási cselekmény napját megelőző nyolc munkanappal írásban értesíteni kell. A meghatalmazott az ügy iratait - az őrizetessel együtt - megismerheti és jogosult tanú meghallgatását, illetve egyéb bizonyíték beszerzését kezdeményezni.

(7) A kártérítési eljárásban az őrizetes használhatja az anyanyelvét, vagy bármely más nyelvet, amelyet megért és amelyen képes magát megértetni. Szükség esetén a tolmács kirendeléséről a fogda parancsnoka gondoskodik.

26/B. § (1) A kártérítési eljárást a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni. Bonyolult megítélésű ügyben a kárbiztos az eljárást további harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha az őrizetes az eljárás megindításától számított 30 napon belül szabadul.

(2) Ha az őrizetes a határozat meghozatala előtt szabadul, a kártérítési eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben az őrizetes, illetve a fogda fenntartója a kártérítési igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti.

(3) A kárbiztos a kártérítés tárgyában indokolt alakszerű határozattal dönt. A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a fogda fenntartójának megnevezését, a káresemény helyét, a kárbiztos nevét, az ügy számát,

b) az őrizetes természetes személyazonosító adatait,

c) a kártérítés összegét, az őrizetest terhelő kártérítés esetén a megfizetés alóli mentesítésre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezést,

d) a harminc napos teljesítési határidőt,

e) a jogorvoslati lehetőségre történő felhívást,

f) a határozat meghozatalának, helyét, idejét, a határozatot hozó aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(4) A határozatot a jelen lévő őrizetes előtt szóban ki kell hirdetni és az őrizetessel, valamint meghatalmazottjával a kihirdetést követő három munkanapon belül írásban is közölni kell. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az őrizetes, illetve meghatalmazottja az írásba foglalt határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat az őrizet helye szerint illetékes bírósághoz. Ha az őrizetes a határozatot nem veszi át, azt a kihirdetés napján közöltnek kell tekinteni. Az írásbeli határozat átvételének megtagadását az iratra fel kell jegyezni.

(5) Ha az őrizetes és meghatalmazottja a fogda fenntartójának írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a keresetindítási jogával nem él, és a határozatot tudomásul veszi, a teljesítési határidőt a nyilatkozat kézhezvételét követő naptól kell számítani. Ha az őrizetes, illetve meghatalmazottja nem tesz nyilatkozatot, de nem él keresettel, a teljesítési határidő kezdő napja a kereset benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő nap.

(6) Az őrizetes kártérítési felelősségének megállapítása esetén a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesíthető, ha

a) a kárt nem bűncselekmény elkövetésével vagy nem vagyoni előny megszerzése érdekében okozta, vagy a károkozás bűncselekmény elkövetése miatt következett be, de az őrizetes jogai védelmében jogszerűen járt el,

b) letéti pénzzel, jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkezik.

(7) Ha a kártérítés az őrizetestől nem hajtható be, a tartozást be nem hajtható követelésként el kell engedni. A kárt egészben vagy részben a fogda fenntartója viseli, ha a be nem hajtható kártérítés elengedésére, vagy a teljes vagy részbeni megfizetés alóli mentesítésre került sor.

(8) Az őrizetes javára jogerősen megítélt kártérítést a teljesítési határidőn belül az őrizetes letétjében kell elhelyezni. Ha az őrizetes a teljesítési határidő letelte előtt szabadul, a jogerősen megítélt kártérítést az őrizetes választása szerint szabadulásakor meg kell téríteni vagy az általa megjelölt személynek kifizetni."

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő, jogerős határozattal el nem bírált kártérítési ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

Dr. Hankó Faragó Miklós s. k.,

igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár