27/2001. (XI. 29.) BM-IM együttes rendelet

az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. §[1]

(1) A külföldivel szemben idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet (a továbbiakban: őrizet) végrehajtásának helye -a (2) bekezdésben foglalt kivétellel-az elrendelő idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes, a Határőrség által fenntartott idegenrendészeti fogda (a továbbiakban: fogda).

(2) Ha a külföldi szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadul, az elrendelt idegenrendészeti őrizetet férfiak esetében a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, nők esetében a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet (a továbbiakban együtt: intézet) hajtja végre.

(3) Ha az őrizetet a kijelölt fogdában vagy intézetben biztonsági vagy egyéb okból nem lehet végrehajtani, az őrizet foganatosítására a Határőrség Országos Parancsnoksága más objektumot, illetőleg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága erre kijelölt szervezeti egysége más intézetet jelöl ki, és erről az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot értesíti.

(4) E rendeletben foglaltak végrehajtása során az őrizet foganatosításával összefüggő, a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló részletes feladatokat a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a Határőrségre háruló feladatokat a Határőrség országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.

(5)[2] A kártérítési eljárásra vonatkozó egyéb feladatokat Határőrség országos parancsnoka intézkedésben állapítja meg.

2. §

(1) A külföldi a fogdába, illetve az intézetbe csak az idegenrendészeti hatóság őrizetet elrendelő határozata alapján fogadható be. A fogva tartás csak az őrizet elrendeléséről szóló határozat, illetőleg az őrizet meghosszabbításáról rendelkező bírósági határozat alapján foganatosítható.

(2) A befogadáskor az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az elrendelő határozaton kívül a külföldi arcfényképét, az értéktárgyairól és pénzéről készített jegyzék másolatát, továbbá külsérelmi nyom esetén az orvosi látleletet átadja.

(3) A befogadást meg kell tagadni az (1) bekezdésben meghatározott irat hiánya esetén.

(4)[3] Az intézetbe történő befogadásra az intézet hivatali idejében kerülhet sor. A hivatali időt a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozza meg. Erről, valamint a foganatosítással kapcsolatos intézkedésekről a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatóját tájékoztatja.

3. §

(1) A befogadott őrizetes a közösségben - a (2) bekezdésben foglaltak szükség szerint laboratóriumi vizsgálattal igazolt kizárásával - csak előzetes orvosi vizsgálat után, a vizsgálatot végző orvos írásbeli egyetértése alapján helyezhető el.

(2) Nem helyezhető el a közösségben az az őrizetes, aki fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott orvosi vizsgálatnak ki kell terjednie az őrizetesen lévő külsérelmi nyomok megállapítására (látlelet), annak okára, illetőleg rögzíteni kell, hogy az őrizetesen külsérelmi nyomok nem találhatók.

(4) Ha az őrizetesen külsérelmi nyomok találhatók, nyilatkoznia kell a keletkezés okáról és körülményeiről. A nyilatkozatot két tanú jelenlétében jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5) A látleletet és a (4) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyésznek meg kell küldeni.

4. §

(1) A 18. életévét be nem töltött külföldit hozzátartozójával együtt, és más felnőttektől elkülönítve kell elhelyezni, kivéve, ha a hozzátartozóval történő elhelyezés az elkülönítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott előírást sért.

(2) Az őrizetest befogadásakor jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven, írásban - a jogokat és kötelezettségeket, valamint a vele szemben alkalmazható kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségét, valamint a jogorvoslatról szóló tájékoztatást tartalmazó tájékoztató átadásával - vagy szóban tájékoztatni kell. A tájékoztatás átvételét, illetőleg a szóbeli tájékoztatás megtörténtéről szóló jegyzőkönyvet az őrizetes saját kezűleg aláírja, írástudatlansága esetén kézjegyével látja el. Írástudatlan őrizetes szóbeli tájékoztatása két tanú jelenlétében történhet. A tanúk a jegyzőkönyvet saját kezűleg aláírják.

(3) Az őrizetest a befogadás napján el kell látni étkezési, tisztasági és ágyfelszereléssel, valamint ágyneművel.

(4) Az elhelyezéskor az őrizetes számára ki kell jelölni a lakóhelyiséget, a külön fekvőhelyet, valamint a birtokában tartható tárgyak elhelyezésére szolgáló tároló eszközt.

(5) Az őrizetes részére az elhelyezése során biztosítani kell a folyóvíz és a WC használatának lehetőségét.

5. §

(1) A házirendet a fogda, illetőleg az intézet parancsnoka határozza meg, attól engedélyével, illetőleg az engedély megszerzéséig csak rendkívüli körülmények esetén lehet eltérni.

(2) A házirendben meg kell határozni minden olyan tevékenységet, amely az őrizetes életrendjét, törvényben meghatározott jogai gyakorlását és kötelezettségei teljesítését biztosítja, így különösen:

a) az ébresztő és a takarodó időpontját,

b) az étkezések időpontját,

c) az orvosi rendelési időt,

d) a szabad levegőn tartózkodás idejét,

e) a szabadidő eltöltésének, illetve a közművelődési lehetőségek igénybevételének módját,

f) a kapcsolattartás és a távbeszélő használatának szabályait,

g) a kérelem, panasz, bejelentés előterjesztésének rendjét,

h) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket,

i) a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.

6. §

(1) A lakóhelyiségben az őrizetesek számára személyenként legalább 15 m3 légteret és 5 m2 mozgásteret, világítást és - fűtési idényben - fűtést kell biztosítani.

(2) Az őrizetes számára a takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(3) Az étkezésekre naponta háromszor kell időt biztosítani. Az étkezési idő ebéd esetében legalább harminc perc, egyéb étkezésnél legalább húsz perc.

(4) Az őrizetes részére naponta legalább 10 900 joule értékű élelmet biztosítani kell. Az élelmezésnél az őrizetes egészségi állapotát és - lehetőség szerint - vallásának étkezési előírásait figyelembe kell venni. Terhes és kisgyermekes anyának naponta fél liter tejet, illetve - ha az egészségügyi okból indokolt - azzal egyenértékű élelmiszert biztosítani kell.

7. §

(1) Az őrizetes biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot

a)[4] meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve a részére kirendelt ügygondnokkal,

b) a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésére alakult európa tanácsi bizottság, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács emberi jogok védelmére feljogosított szervezetei e célból kiküldött tagjával,

c) a magyar jogszabályok által az emberi, állampolgári jogok védelmére feljogosított szervezet, illetőleg a fogva tartás ellenőrzésére jogosult hatóság tagjával,

d) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai képviselőjével, konzuli tisztségviselőjével, ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét, ellátja,

e) a kirendelt pártfogóval, ha fiatalkorú.

(2) Az őrizetes-vallásgyakorlás céljából - biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot az egyház (felekezet) képviselőjével.

(3) Az őrizetes és hozzátartozója, valamint az (1) és (2) bekezdésben nem szereplő más személyek közötti kapcsolattartásra (látogató fogadása) előzetes egyeztetés szerinti időpontban, a látogatás napján legalább harminc perc időtartamban kerülhet sor, amely kérelemre a fogda, illetőleg az intézet parancsnokának engedélyével további harminc perccel meghosszabbítható. Külföldről érkező látogató esetében - lehetőség szerint soron kívül - legalább hatvan perc időtartamot kell biztosítani. A látogatás gyakorisága nem korlátozható.

(4) Az őrizetes - ha az a fogda, illetőleg az intézet rendjét, biztonságát nem veszélyezteti - a fogda, illetőleg az intézet parancsnokának engedélyével egyidejűleg több látogatót is fogadhat.

(5) Látogató fogadására munkanapon csak hivatali munkaidőben, továbbá munkaszüneti napon a hivatali munkaidőnek megfelelő időben kerülhet sor.

8. §

(1) Távbeszélőn történő kapcsolattartásra csak a fogda, illetőleg az intézet által biztosított készüléken, az őrizetes költségére kerülhet sor.

(2) A telefonbeszélgetés - a 7. § (1) bekezdésben meghatározott személyekkel folytatott beszélgetés kivételével - biztonsági okból ellenőrizhető. Ha telefonbeszélgetés a fogda vagy az intézet biztonságát, illetőleg az őrizet végrehajtását veszélyezteti, az erre vonatkozó figyelmeztetés után megszakítható. Az ellenőrzés lehetőségéről az őrizetest tájékoztatni kell.

9. §

(1) Az őrizetes kapcsolattartása levelezés útján is gyakorolható. A levelezés gyakorisága nem korlátozható.

(2) Az őrizetes hetente két alkalommal csomagot fogadhat, amely legfeljebb öt kg súlyú lehet, az évszaknak megfelelő ruhaneműt, fehérneműt, tisztasági szert, dohányneműt, könyvet, sajtóterméket, íróeszközt, írólapot, továbbá nem romlandó élelmiszert tartalmazhat.

(3) Az őrizetes csomagot küldhet. A csomagküldés gyakorisága nem korlátozható.

(4) A levelezés és a csomagküldés, továbbá a csomag fogadásának meg nem fizetett költsége az őrizetest terhelik.

(5) Amennyiben az őrizetes megfelelő pénzletéttel nem rendelkezik, az őrizetesnek a 7. § (1) bekezdésében meghatározott címzett részére küldött levelezése költségét a fogda, illetőleg az intézet - kérelemre - megelőlegezi.

10. §

(1) Az őrizetesnek a 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel történő levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra nézve, hogy az őrizetes részére érkező levél nem a borítékon megjelölt feladótól származik, a levelet az őrizetes jelenlétében - két tanú előtt, jegyzőkönyv felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó ellenőrzésére szolgálhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével az őrizetes levelezésének, valamint a csomagjának tartalma biztonsági, illetőleg közegészségügyi okból ellenőrizhető. A levelezés ellenőrzés tényét az őrizetessel közölni kell, a csomag átvizsgálását az őrizetes jelenlétében kell végrehajtani.

(3) Amennyiben az ellenőrzött levél a fogda, illetőleg az intézet biztonságát vagy az őrizet végrehajtását veszélyezteti és a veszélyeztető jelleg nem szüntethető meg, a levél nem továbbítható. A levél továbbításának megtagadását az őrizetessel közölni kell.

(4) A fogva tartás ellenőrzésére jogosult hatósághoz címzett, a fogva tartással kapcsolatos panaszt tartalmazó levelet, illetőleg az emberi jogok védelmét ellátó szervezethez címzett levelet soron kívül kell továbbítani. Az egyéb levél továbbításáról két munkanapon belül kell gondoskodni, illetőleg az őrizetesnek érkezett levelet két munkanapon belül kézbesíteni kell.

11. §

(1) Az őrizetes a fogva tartás során alkalmazott intézkedés vagy annak elmulasztása miatt panaszt terjeszthet elő. A panasznak a sérelmezett intézkedés végrehajtására - ha jogszabály kivételt nem tesz - nincs halasztó hatálya. Az őrizetes a fogva tartás körülményeire vonatkozóan és az e rendeletben meghatározott esetekben kérelmet terjeszthet elő.

(2) A fogdában fogva tartott őrizetes panaszáról, kérelméről a fogda parancsnoka, az intézetben elhelyezett őrizetes esetében az intézet illetékes szervezeti egységének vezetője nyolc napon belül dönt. Az őrizetes a döntés ellen annak közlésétől számított nyolc napon belül, fogda esetében a határőr-igazgatóság igazgatójához, intézet esetén az intézet parancsnokához fordulhat, aki az ügyben tizenöt napon belül dönt.

(3) Ha a panasz vagy a kérelem elbírálása az intézet parancsnokának vagy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezeti egységének hatáskörébe tartozik, a döntést az előterjesztéstől számított nyolc napon belül kell meghozni. Az őrizetes a döntés ellen annak közlésétől számított nyolc napon belül a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához fordulhat, aki az ügyben tizenöt napon belül dönt.

(4) Ha az ügy jellege szükségessé teszi, a panaszt, illetőleg a kérelmet soron kívül kell elbírálni. A panasz vagy a kérelem tárgyában hozott döntést az őrizetessel közölni kell.

(5) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani az ugyanazon ügyben, három hónapon belül ismételten előterjesztett panaszt, illetve kérelmet-kivéve az őrizetes egészségi állapotának kivizsgálására irányuló kérelmet -, ha az új, addig nem ismert tényt nem tartalmaz.

12. §

(1) Az őrizetes a fogva tartással kapcsolatos ügyben közvetlenül fordulhat a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, és kérheti az ügyész általi meghallgatását.

(2) Az őrizetes a fogva tartással kapcsolatos ügyben közvetlenül fordulhat:

a) az illetékes országgyűlési biztoshoz,

b) az emberi jogok védelmére feljogosított - a 7. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott - szervezethez.

(3) Az őrizetes jogorvoslati jogának érvényesüléséről a fogda, illetve az intézet parancsnoka gondoskodik.

13. §

(1) Az őrizetesnek az őrizet végrehajtásával összefüggő jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tolmácsolás és fordítás költsége a fogdát, illetőleg az intézetet terheli.

(2) Ha az őrizetes az őrizet végrehajtásával össze nem függő ügyben tolmács közreműködését igényli - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a tolmácsot az őrizetes költségére kell biztosítani.

(3) Az őrizet tartama alatt folyamatban lévő büntetőeljárásban az anyanyelv használatára a büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

14. §

(1) Az őrizetes számára a megfelelő személyi felszerelési tárgyakat, a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket és eszközöket a fogda, illetőleg az intézet biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tárgyak és eszközök körét a Határőrség országos parancsnoka, illetőleg a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.

15. §

(1) Az őrizetes a személyes használati tárgyait - ideértve a tisztálkodási eszközöket, meghatározott szükségleti cikkeket, írószereket, élelmet, ruházatot, továbbá az orvos által rendelt vagy engedélyezett gyógyszereket - magánál tarthatja.

(2) Az őrizetes nem tarthat magánál a fogda, illetőleg az intézet biztonságára, rendjére, saját vagy mások életére, testi épségére veszélyes tárgyakat, anyagokat.

(3) A fogda, illetőleg az intézet az őrizetesnél tartható személyes használati tárgyak mennyiségét az elhelyezés körülményeitől függően korlátozhatja. A korlátozás alá eső tárgyakat a fogda, illetőleg az intézet letétként kezeli.

(4) Letétbe kell venni az őrizetesnél lévő értéktárgyakat, továbbá a személyazonosságot igazoló okmányokat is. Az őrizetesnél lévő fizetőeszközt - az őrizetes kérelme szerint - letétbe kell venni, illetve pénzintézethez kell átutalni.

(5) Az őrizetes a tulajdonát képező pénzletétjéről és a pénzintézethez átutalt fizetőeszközének felhasználásáról szabadon rendelkezik.

(6) Az őrizetes saját költségére - a fogda, illetőleg az intézet parancsnoka által meghatározott időben és módon - a fogda, illetőleg az intézet területén engedéllyel forgalmazott terméket, így különösen élelmiszert, dohányneműt, tisztálkodási eszközt, levelezésre szolgáló cikkeket és telefonkártyát vásárolhat.

16. §

(1) Amennyiben az őrizetes ruházata használhatatlan vagy nem az évszaknak megfelelő, és az más módon nem biztosított, a fogda, illetőleg az intézet gondoskodik az őrizetes megfelelő polgári ruházattal történő ellátásáról.

(2) Az őrizetes a ruházata megóvásáról, tisztán tartásáról maga gondoskodik, az ehhez szükséges feltételeket a fogda, illetőleg az intézet biztosítja.

17. §

(1) Az őrizetes a kijelölt körletrészen a közművelődési és sportolási lehetőségeket igénybe veheti, a körletrészen lévő könyvtárat használhatja, rádióműsort hallgathat, a televízió műsorát nézheti.

(2) Az őrizetes az általa használt helyiségek tisztán tartásában való közreműködés kivételével más munkára nem kötelezhető.

18. §

(1) Ha az őrizetes Magyarország területén házasságot kíván kötni, részt kíván venni hozzátartozója temetésén, esküvői szertartásán, vagy súlyosan beteg hozzátartozóját kívánja meglátogatni, erre irányuló kérelmét a fogda, illetőleg az intézet az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatósághoz továbbítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseményen való részvételt a hely és az időtartam megjelölésével - a fogda, illetőleg az intézet véleményének figyelembevételével - az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság engedélyezi. Az eseményen való részvétel ideje alatt az őrzést az idegenrendészeti hatóság biztosítja.

(3) Az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az őrizetes költségére gondoskodik a szállításról és kísérésről. A költségeket az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság megelőlegezheti.

19. §

(1) Ha az őrizetest a fogdában, illetőleg az intézetben a nyomozó hatóság vagy más hatóság meg kívánja hallgatni, azt a fogda, illetőleg az intézet parancsnoka - előzetes egyeztetés alapján - engedélyezi.

(2) Az őrizetesnek a nyomozó hatóság részére történő kiadásáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a nyomozó hatóság indítványára dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam az őrizet időtartamába beszámít.

20. §

(1) Ha az őrizet foganatosításának tartama alatt előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, ideiglenes kiadatási letartóztatás, kiadatási letartóztatás, illetőleg szabálysértési eljárásban kiszabott elzárás vagy pénzbírság átváltoztatása folytán kiszabott elzárás végrehajtása érdekében értesítés érkezik, az érkezés napján az őrizetet meg kell szakítani és erről az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot, továbbá az őrizet meghosszabbításáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(2) Az őrizet (1) bekezdésben meghatározott célból és időtartamra történő megszakítása az őrizet időtartamába nem számít bele. Az őrizet foganatosítását a megszakítás időtartamának lejártakor tovább kell folytatni, kivéve, ha az őrizetet megszüntették, vagy annak időtartama lejárt.

21. §

(1) A fogdában elhelyezett őrizetesnek az őrizet időtartamának meghosszabbítása, illetve felülvizsgálata céljából történő bíróság elé állítása, továbbá a diplomáciai vagy konzuli képviseleten történő meghallgatása céljából történő szállítása a Határőrség feladata. Az intézetben elhelyezett őrizetes szállításáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság gondoskodik.

(2) Ha az előállításra vonatkozó megkeresés az intézetbe érkezik, azt - az előállítást kérő bíróság egyidejű tájékoztatásával - haladéktalanul meg kell küldeni az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságnak.

22. §

(1) Az őrizetesnek a fogva tartás helyéről történő rendkívüli eseménynek minősülő eltávozásáról az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(2) Az őrizetest érintő rendkívüli eseményt a fogda, illetőleg az intézet köteles kivizsgáltatni és haladéktalanul jelenteni a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyésznek.

(3) A rendkívüli esemény vizsgálatát az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet szerint kell lefolytatni, ha az őrizetes halála rendkívüli halálesetnek minősülő módon következik be.

(4) Az elhunyt őrizetes temetése, hamvasztása csak a halósági boncolás megtörténte után, a büntetés-végrehajtási felügyeletét ellátó ügyész hozzájáruló nyilatkozatának birtokában engedélyezhető.

(5) Az őrizetes haláláról a fogda, illetőleg az intézet az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot és az illetékes külképviseletet haladéktalanul értesíti.

23. §

(1) A fogdában elhelyezett őrizetesnek járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre történő szállítása és annak időtartama alatt az őrizetes őrzése a fogda feladata.

(2) Ha a fogdában elhelyezett őrizetes fekvőbeteg-intézeti ellátásra szorul, a szállításról - az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság egyidejű értesítése mellett - a fogda gondoskodik. A fekvőbeteg-intézeti ellátás teljes időtartamára az őrizetes őrzését a Határőrség biztosítja.

24. §

(1) Ha intézetben elhelyezett őrizetes szakorvosi vizsgálatát és ellátását az intézetben nem lehet biztosítani, az őrizetesnek a járóbeteg-szakellátást végző területileg illetékes egészségügyi intézménybe történő szállításáról és visszaszállításáról az intézet gondoskodik.

(2) Ha az intézetben elhelyezett őrizetes fekvőbeteg-intézeti ellátásra szorul, a szállításról - az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság egyidejű értesítése mellett - az intézet gondoskodik. A fekvőbeteg-intézeti ellátás teljes időtartama alatt az őrizetes őrzéséről, felügyeletéről vagy ellenőrzéséről az intézet gondoskodik.

25. §

Az őrizetest az őrizet időtartamának lejártakor, illetve az őrizetet megszüntető jogerős rendelkezésben meghatározott napon szabadítani kell. Az őrizetest az elrendelő intézkedése szerint az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságnak vagy az általa a szállítással megbízott hatóság képviselőjének kell átadni, vagy az elrendelő intézkedésének hiányában szabadon kell engedni.

26. §[5]

(1) A fogva tartás megszűnésekor meg kell állapítani

a) az őrizetes sürgősségi és alapellátásnak nem minősülő gyógykezelésével kapcsolatos, továbbá az őrizetes életét és testi épségét szándékosan károsító magatartása miatt szükségessé vált egészségügyi ellátás költségét,

b) az őrizetes által a fogda fenntartójának szándékosan okozott kár összegét.

(2) Az őrizetes által a fogda fenntartójának szándékosan okozott kár, továbbá a fogva tartás ideje alatt a fogda fenntartójának felelősségi körében az őrizetesnek okozott kár megtérítése esetén az eljárást a 26/A-26/B. §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni.

(3) A 26/A-26/B. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kár az őrizetes szállítása közben következett be.

(4) Az őrizetessel az őt terhelő költségek tekintetében -ide értve a számára megelőlegezett költségeket is - szabadulásakor el kell számolni, letétben elhelyezett dolgait ki kell adni.

26/A. §[6]

(1) A kárigényt az őrizetes a kár bekövetkezésétől számított három munkanapon belül, a fogda vagy a szállítást végző szerv személyi állományának a kárt észlelő tagja haladéktalanul köteles bejelenteni a fogda parancsnokának. A szóban bejelentett kártérítési igényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Az őrizetes által okozott kár megtérítése iránti igényt a fogda parancsnoka a kár bekövetkezésétől számított három munkanapon belül az őrizetessel írásban közli. Ha a kár okozásában több őrizetes vett részt, felelősségüket egy eljárásban kell elbírálni.

(3) Az őrizetes által a fogda fenntartójának vagy a szállítást végző szervnek szándékosan okozott kár, továbbá a fogda fenntartója vagy a szállító által az őrizetesnek okozott kár megtérítése tárgyában az eljárást a Határőrség országos parancsnoka intézkedésében kijelölt kárbiztos folytatja le.

(4) A fogda parancsnoka az őrizetes bejelentését, illetve az őrizetessel szembeni igényét haladéktalanul továbbítja a kijelölt kárbiztosnak. Az eljárás azon a napon indul, amelyen a kárigény bejelentése a kárbiztoshoz megérkezett.

(5) Az őrizetest az eljárásban meg kell hallgatni, ha a nyilatkozattételt megtagadja, ezt az iratokra fel kell jegyezni. A kártérítési eljárás során a legfontosabb eljárási cselekményeket, így különösen a kárigény bejelentését, a kár megfizetésére való felhívást, a bizonyítási eljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket és a határozatokat írásban kell rögzíteni, az okirati bizonyítékokat a kártérítési ügy irataihoz csatolni kell.

(6) Az őrizetest a kártérítési eljárásban meghatalmazottja képviselheti. Meghatalmazást csak ügyvédnek vagy olyan jogi képviseleti jogosultsággal rendelkező más személynek lehet adni, aki a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra jogosult. A meghatalmazott jelen lehet az őrizetes és a tanú meghallgatásán, amelynek időpontjáról az eljárási cselekmény napját megelőző nyolc munkanappal írásban értesíteni kell. A meghatalmazott az ügy iratait - az őrizetessel együtt - megismerheti és jogosult tanú meghallgatását, illetve egyéb bizonyíték beszerzését kezdeményezni.

(7) A kártérítési eljárásban az őrizetes használhatja az anyanyelvét, vagy bármely más nyelvet, amelyet megért és amelyen képes magát megértetni. Szükség esetén a tolmács kirendeléséről a fogda parancsnoka gondoskodik.

26/B. §[7]

(1) A kártérítési eljárást a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni. Bonyolult megítélésű ügyben a kárbiztos az eljárást további harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha az őrizetes az eljárás megindításától számított 30 napon belül szabadul.

(2) Ha az őrizetes a határozat meghozatala előtt szabadul, a kártérítési eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben az őrizetes, illetve a fogda fenntartója a kártérítési igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti.

(3) A kárbiztos a kártérítés tárgyában indokolt alakszerű határozattal dönt. A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a fogda fenntartójának megnevezését, a káresemény helyét, a kárbiztos nevét, az ügy számát,

b) az őrizetes természetes személyazonosító adatait,

c) a kártérítés összegét, az őrizetest terhelő kártérítés esetén a megfizetés alóli mentesítésre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezést,

d) a harminc napos teljesítési határidőt,

e) a jogorvoslati lehetőségre történő felhívást,

f) a határozat meghozatalának, helyét, idejét, a határozatot hozó aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(4) A határozatot a jelen lévő őrizetes előtt szóban ki kell hirdetni és az őrizetessel, valamint meghatalmazottjával a kihirdetést követő három munkanapon belül írásban is közölni kell. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az őrizetes, illetve meghatalmazottja az írásba foglalt határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat az őrizet helye szerint illetékes bírósághoz. Ha az őrizetes a határozatot nem veszi át, azt a kihirdetés napján közöltnek kell tekinteni. Az írásbeli határozat átvételének megtagadását az iratra fel kell jegyezni.

(5) Ha az őrizetes és meghatalmazottja a fogda fenntartójának írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a keresetindítási jogával nem él, és a határozatot tudomásul veszi, a teljesítési határidőt a nyilatkozat kézhezvételét követő naptól kell számítani. Ha az őrizetes, illetve meghatalmazottja nem tesz nyilatkozatot, de nem él keresettel, a teljesítési határidő kezdő napja a kereset benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő nap.

(6) Az őrizetes kártérítési felelősségének megállapítása esetén a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesíthető, ha

a) a kárt nem bűncselekmény elkövetésével vagy nem vagyoni előny megszerzése érdekében okozta, vagy a károkozás bűncselekmény elkövetése miatt következett be, de az őrizetes jogai védelmében jogszerűen járt el,

b) letéti pénzzel, jövedelemmel vagy vagyonnal nem rendelkezik.

(7) Ha a kártérítés az őrizetestől nem hajtható be, a tartozást be nem hajtható követelésként el kell engedni. A kárt egészben vagy részben a fogda fenntartója viseli, ha a be nem hajtható kártérítés elengedésére, vagy a teljes vagy részbeni megfizetés alóli mentesítésre került sor.

(8) Az őrizetes javára jogerősen megítélt kártérítést a teljesítési határidőn belül az őrizetes letétjében kell elhelyezni. Ha az őrizetes a teljesítési határidő letelte előtt szabadul, a jogerősen megítélt kártérítést az őrizetes választása szerint szabadulásakor meg kell téríteni vagy az általa megjelölt személynek kifizetni.

27. §

(1) Az őrizetes adatainak helyi nyilvántartását a fogda, illetőleg az intézet, az intézetben fogva tartott őrizetesek központi nyilvántartását a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága vezeti.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az őrizetes családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát (hontalanságát) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, lakóhelyét, az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság, illetőleg az őrizetet meghosszabbító bíróság megnevezését, a határozat, illetőleg a végzés számát, az őrizet kezdetének és lejártának napját, továbbá az őrizet megszakításának okát és időtartamát, valamint azt a napot amelyen az őrizetes engedély nélkül eltávozott, illetőleg amelyre az engedélyezett távolléte után nem tért vissza.

(3) A helyi nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza az őrizetes arcfényképét, nyilvántartási számát, továbbá az őrizet foganatosításával összefüggő, így különösen az alkalmazott kényszerítő eszközre, biztonsági intézkedésre, kérelemre, panaszra, az őrizetes egészségi állapotára és a kezelésre, a költségekre, a letétbe helyezett tárgyakra, a károkozásra vonatkozó adatokat.

(4) A nyilvántartásra, a nyilvántartásból való adatszolgáltatásra, a személyes adatok védelmére a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28-32. §-ában foglaltakat, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 83. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

28. §

Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásáról szóló 1/1995. (1.6.) IM rendelet, továbbá a módosítására kiadott 12/1999. (X. 8.) IM rendelet és 6/2001. (III. 27.) IM rendelet, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 4/1997. (II. 12.) IM rendelet 8. §-a hatályát veszti.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter