319/2004. (XII. 1.) Korm. rendelet

a független biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeiről

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1]

A független biztosításközvetítői, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzésének feltételét képező szakmai felelősségbiztosítási szerződés kiterjed a független biztosításközvetítői, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzése során, e minőségben az ügyfélnek okozott olyan

a) kárra, amelyért a tevékenységet végző (a továbbiakban: biztosított) jogszabály szerint felelősséggel,

b) sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemre, amely alapján a biztosított jogszabály szerint sérelemdíj megfizetéssel

tartozik.

2. §

(1)[2] A felelősségbiztosítási szerződés hatálya a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja által okozott kárra és sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemre is kiterjed, ha a kár, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem az 1. §-ban foglalt tevékenység eredményeképpen keletkezik, és a biztosított az alkalmazott, illetve a megbízott által okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért jogszabály szerint felelősséggel tartozik, illetve amelyet megfizetni köteles.

(2) A felelősségbiztosítási szerződés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed.

(3)[3] A felelősségbiztosítási szerződésnek - a szerződés hatálya alatt folyamatosan - a független biztosításközvetítőkre vonatkozóan a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 39. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig, a biztosítási szaktanácsadókra vonatkozóan a Bit. 51. § (3) bekezdésében meghatározott összeghatárig kell fedezetet biztosítania (a továbbiakban: biztosítási összeghatár).

(4)[4] Az önrészesedés a biztosító által fedezetbe vont kártérítésnek, illetve sérelemdíjnak az a része, amelyért a biztosító nem köteles helytállni. Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként a független biztosításközvetítők esetében a 2 millió forintot, a biztosítási szaktanácsadók esetében az 500 ezer forintot nem haladhatja meg.

(5) A biztosító nem zárhatja ki az elmaradt hasznot, amennyiben az magánszemély munkaviszonyából eredő jövedelem, illetve baleseti járadék vagy tartást pótló járadék kieséséből származik.

3. §

(1) A biztosító a szolgáltatását a 2. §-ban foglaltak tekintetében nem korlátozhatja.

(2)[5] Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem egy biztosítási eseménynek minősül.

4. §

Ha a biztosító a biztosítási fedezet fennállásáról kötvényt állít ki, a kötvénynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a biztosító neve, székhelye és a kötvény száma,

b) a biztosított neve és lakóhelye (székhelye),

c) a biztosítási összeghatár,

d) a biztosítás tárgyának megjelölése,

e) a biztosítási fedezet időtartama,

f) a biztosítási időszak tartama, valamint kezdeti időpontja,

g) az önrészesedés mértéke,

h) a biztosító szolgáltatása korlátozásának esetei, az alkalmazott kizárások.

5. §

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződő felet, illetőleg a biztosítottat az e rendelet szerinti felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről a megszűnéstől számított 15 napon belül.

6. §

E rendelet alkalmazásában ügyfélnek a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § 61. pontja szerinti személy minősül.

7. §

(1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2)[6]

(3) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács a biztosítási közvetítésről szóló 2002. december 9-i 92/2002/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök